KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS 2026.09.08.
A Guardian idézi Cas Mudde professzort, aki a Georgiai Egyetemen az európai szélsőjobb szakértőjének számít, és aki azt mondta, történetesen Orbán legyőzése után: "a szélsőjobb itt marad velünk, és közülük számos párt legalább annyira megállapodott és berendezkedett a maga közegében, mint a korábbi fősodorbeli pártok. Miként más pártoknál is, a szélsőjobb választói támogatottsága fluktuációt mutat."
Pegasus-szoftver alkalmazásával kémkedhettek Szerbiában ellenzékiek után – írja a bécsi Der Standard. A lap szerint egyre több jel utal arra, hogy nem csupán állami hatóságok jutottak ennek a vitatott kémprogramnak a birtokába. A Pegasus ügye ezekben a napokban a Balkánon forog közszájon, azóta, hogy elterjedt: legkevesebb 14 – Aleksandar Vučić szerb államfővel szemben kritikus, társadalmi szervezetekben ténykedő közéleti szereplő mobiltelefonját fertőzték meg különböző kémszoftverekkel, és legalább egy esetben – tavaly december és idén január között - alkalmazták is Szerbiában egy diák ellen ezt az NSO nevű izraeli vállalkozás által kínált programot. Ráadásul a torontói egyetem Citizen Lab kutatóintézete úgy tudja, hogy a Pegasus úgynevezett Zéró Klikk verziójáról volt szó, amelynek a diszkrét telepítéséhez a mobilhasználó részéről semmilyen interakcióra – sem valamilyen fertőzött linkre való rákattintásra, sem hívás fogadására – nincs szükség.
A kanadai intézet ismeretei szerint a Pegasust eddig 45 országban használták, így például Magyarországon is, ahol az időközben választással leváltott jobboldali nacionalista Orbán-kormány újságírók, ügyvédek és más vélelmezett ellenfelek százaival szemben követett el ilyen digitális támadást – emlékeztet a Der Standard. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a mostani szerbiai leleplezés akkor történt, amikor az ország az október 25-ikei parlamenti választásra készül. Szerb hivatalosságok visszautasítják a titkos információgyűjtés vádját, és Vučić egyik bizalmasa kijelentette, a diákoknak egyetlen szavát sem szabad elhinni.
Az NSO Csoport Ausztriában arról is ismert, hogy a vállalkozás társalapítója, Salev Hulio Sebastian Kurz volt osztrák kancellárral közösen üzemelteti a Dream elnevezésű kibernetikai vállalatot. Az NSO váltig bizonygatja, hogy a Pegasus programot csak államok számára teszik hozzáférhetővé, a bűnözés és a terrorizmus elleni harc folytatása érdekében. A minap zárult idei alpbachi Európa-fórumon azonban – mint a Der Standard fogalmaz – egy neves konszern vezető tisztségviselője annak a gyanújának adott hangot, hogy ezzel a digitális harci eszközzel mondhatni „a pult alatt” kereskednek. A lap már tavaly úgy értesült egy – kilétének titokban tartását kérő - osztrák ügyvédtől, hogy a szoftvert felkínálták úgymond fizetőképes személyeknek is. Az osztrák lap szerzője egyébként azt a meglepő állítást is teszi a cikk végén, hogy a Pegasustól viszonylag könnyű megszabadítani a fertőzött készüléket. Eszerint, ha kikapcsolják a mobiltelefont, és nem töltik fel, hanem hagyják lemerülni az akkumulátort, akkor a Pegasus mondhatni „elveszti a fonalat”, és újra kell telepíteni – bár ez, mint említettem, a Zéró Klikk változat esetén feltűnés nélkül elvégezhető. Hangsúlyoznom kell: informatikában teljesen laikus vagyok, a sajtóinformációt tehát ennek megfelelően kezeljék a szükséges fenntartásokkal.
Az európai centristák nacionalista hullámtól félnek, de csak saját magukat hibáztathatják
Az Alternatíva Németországnak – AfD – elnevezésű szélsőjobboldali párt által a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban a vasárnapi választáson aratott, nem egészen abszolút többséget eredményező győzelem nyomán lényegében az egész világsajtóban megkondultak a fősodorbeli, mérsékelt politikai erőkkel rokonszenvező média vészharangjai. A számtalan elemzés közül – nyilván némiképp önkényesen – kiemelem a liberális szemléletű londoni Guardian cikkét, amely szerint az európai centristák nacionalista hullámtól félnek, de csak saját magukat hibáztathatják.
A szerző kiemeli, hogy az AfD, amely nyíltan különbséget tesz úgymond „biológiai németek” és „útlevélnémetek” között, a francia szélsőjobbos Marine Le Pen számára is túlságosan extrém nézeteket hirdet. Európa nacionalistái ettől függetlenül ünnepelnek, és azt mondják, hogy ez csak a kezdet. A jövő hét végén törvényhozási választást tartanak Svédországban. Franciaországban jövőre esedékes az elnökválasztás, amit parlamenti választás követ majd Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban. A Guardian szerint viszont nem lenne helyes messzemenő következtetéseket levonni egyetlen német tartományi választásból, különösen azért nem, mert Szász-Anhaltban az AfD népszerűségi indexe régóta a német szövetségi átlag duplája volt. Igaz ugyanakkor, hogy az Alternatíva szövetségi szinten most már a legerősebb párt, és még a liberális Berlinben is a második helyen áll.
A lap kiemeli, hogy a szélsőjobboldallal szembeni tűzfalépítés vagy egészségügyi zárlat számos kommentátor szerint nem csupán kudarcot vallott, hanem éppenséggel a szándékolttal ellentétes hatást fejtett ki. Idézi a Guardian Cas Mudde professzort, aki a Georgiai Egyetemen az európai szélsőjobb szakértőjének számít, és aki azt mondta, történetesen Orbán legyőzése után: „a szélsőjobb itt marad velünk, és közülük számos párt legalább annyira megállapodott és berendezkedett a maga közegében, mint a korábbi fősodorbeli pártok. Miként más pártoknál is, a szélsőjobb választói támogatottsága fluktuációt mutat.” A brit lap elemzése szerint a mérések azt mutatják, hogy a szavazók véleménye nem nagyon változik az olyan tősgyökeres szélsőjobbos témákban, mint például a bevándorlás, viszont ezek a témák egyre nagyobb jelentőséget nyernek választói döntéseikben.
TELEX / 2x26 Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS 2026.09.08.
Oroszi Beatrixot csak a nyáron nevezték ki országos tisztifőorvossá, de már csak az utóbbi hetekben is sok változáson ment keresztül a magyar népegészségügy. A mentőszolgálat kiérkezési adatai után a kórházak is léptek egy nagyot az átláthatóság felé a kórházi fertőzési statisztikák régóta követelt nyilvánosságával. A rendszer azonban korántsem teljes. A stúdióban arról is beszélgetünk a szakemberrel, hogy mik a következő lépések, és hogy hogyan kezelne ma a magyar egészségügy egy, a koronavírushoz hasonló világjárványt.
A Transparency International közérdekű adatigénylésre kérte ki a jegybank 2025 januárja óta kötött szerződéseit. Az MNB először határidőt kért az összegyűjtésre, majd a határidő leteltével közölte: nem költségvetési szerv, nem köteles kiadni. Csak a felháborodás után adta ki az adatokat.
Bod Péter Ákos szerint ez gyerekes védekezés, mert a jegybank pénze közpénz, és erről alkotmánybírósági határozat szól. A kiadott szerződésekből az derül ki, hogy a hirdetési pénzek ugyanabban a körben maradtak, verseny nélkül — miközben már Varga Mihály volt az elnök.
Szóba kerül Matolcsy György és Varga Mihály zürichi útja, a Nemzeti Bank vagyonvesztését vizsgáló parlamenti bizottság, ahová a gazdasági bizottság volt fideszes elnökét és Kósa Lajost hívták be elsőként, valamint az a törvénymódosítás, amely elvette a jegybanki pénz közpénz jellegét.
A második részben a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emeléséről, a pedagógusok és a rendvédelmi dolgozók béremeléséről, a pótköltségvetésről és a 2027-es tervezésről beszélgetünk.
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ Szerző: STUMPF ANDRÁS 2026.09.08.
Úgy járhat a konzervativizmus Orbán Viktorral, mint a baloldal Gyurcsány Ferenccel – figyelmeztet Egedy Gergely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint utóbbi sem volt épp az a tipikus baloldali, viszont mivel az MSZP miniszterelnöke volt, bukása az egész baloldalt magával rántotta. Ezért fontos nagyon határozottan elhatárolni a konzervativizmust a Fidesz nemzeti radikalizmusától – véli Egedy, akit ezért az egyik legfőbb NER-ideológus, Schmidt Mária vett elő nemrégiben. Meglehetősen hisztérikus stílusban. A megszólított most a maga egészen más modorában mondja el, miben téved Schmidt, és hogy miért nehéz a mostanáig a Terror Házát vezető történész által fémjelzett intézmények tudományos teljesítményéről bármit is állítani. Interjú.
– Amikor erőset ír, miért alig olvasott folyóiratnak adja? Beszámít a tudományos idézettségbe?
– Logikus gondolat, de nem erről van szó.
– Akkor tehát miért a Magyar Szemlében jelent meg a Konzervatív forradalom vs konzervativizmus című cikke?
– A Magyar Szemléhez nagyon régóta kötődöm. Kodolányi Gyula még az Antall-kormány idején hozta létre a legjobb konzervatív hagyományok ápolásának jegyében, 1993 óta írok bele minden évben. Most annyi történt, hogy a főszerkesztő, Stamler Ábel úr megkeresett azzal: készítenek egy konzervativizmus-különszámot, és megtisztelő módon várna bele egy tanulmányt tőlem is. Sajnos egy szívműtét keresztülhúzta tavaszi terveimet, ezért csak egy rövidebb cikket tudtam adni a szokásos tanulmány helyett. Abban viszont önnek sajnos igaza van, hogy a Magyar Szemle olvasottsága elég alacsony.
– Viszont olyan marketingmenedzsert kapott Schmidt Mária személyében, hogy jobb se kell!
– A legnagyobb meglepetésemre kétségtelenül felhívta a figyelmet a cikkemre, amely azonban még nem került fel az internetre. Így aztán a szélesebb nyilvánosság nem tudhatja, mit írtam, csak azt, mit írt Schmidt Mária arról, amit írtam.
– Nem sok jót. Szerinte ön pénzéhes árulója a konzervativizmusnak, aki a Tiszához dörgölőzik…
– Nem dörgölőzöm a Tiszához és nyugdíjas oktatóként közéleti ambícióim sincsenek.
Bevallom, nagyon meglepett Schmidt Mária durva személyeskedése, már csak azért is, mert a cikkemben őt egy árva szóval sem említettem.
Erre ő terjedelmes írást szentelt annak, hogy nem csak galád és hideg áruló vagyok, de még hülye is. Legalábbis, amit írok, az hülyeségek halmaza. Jobb bele sem gondolni abba, mennyi zöldséget taníthat „egy ennyire tájékozatlan figura”, mint én…
– Azért sejti, mi fájt Schmidt Máriának?
– Föltételezem, hogy mivel személyes konfliktusunk nem volt, a Fideszt érő bírálatom fájt neki...
A Klubrádiónak nyilatkozó Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint nincsenek meg a migrációs válsághelyzet meghosszabbításának jogi feltételei, így – ha fenntartja – a Tisza-kormány átveszi az Orbán-kormány hazugságát.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS Műsorvezető: DÉSI JÁNOS 2026.09.08.
Nincs semmiféle előrelépés a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) egyházi statuszának rendezésének ügyében - mondta a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Iványi Gábor. A MET vezetője azt elmondta, áprilisban benyújtották az ehhez szükséges megállapodástervezetet, választ azonban csak egy hete kaptak. Ebben közölték velük, hogy az ügyet áttették az illetékes, kulturális minisztériumhoz. Iványi szerint a státusz rendezését akár egy parlamenti döntéssel is gyorsan meg lehetne oldani. Iványi arra is emlékeztetett: az Alkotmánybíróság korábban alkotmánysértőnek minősítette a státuszuk elvesztését, és annak visszaállítását írta elő.
„Ennél sürgősebb és fontosabb dolga lehet a kormánynak” – fogalmazott Iványi Gábor azzal kapcsolatban, hogy egyelőre semmiféle előrelépés nincs a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) bevett egyházi státuszának helyreállításában.
Iványi szerint akár egy parlamenti döntés is elég lenne
Arra a kérdésre, miért ilyen bonyolult a státusz rendezése, Iványi Gábor azt mondta, szerinte egyszerű lenne a helyzet. A jelenlegi egyházi törvény alapján ugyan parlamenti döntésre lenne szükség, de szerinte ez lényegében egy „gombnyomással” megoldható lenne. A MET vezetője arra is emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság 2013-ban alkotmánysértőnek minősítette az egyházi státuszuk elvesztését, és 2012. január 1-jéig visszamenőleg előírta annak helyreállítását. Iványi szerint a kormány ezt a döntést sem hajtotta végre.
„Azt is mondhatnánk, hogy van egy alkotmánybírósági döntés, ami nem veszítette a hatályát, és ennek alapján is meg lehetne oldani” – fogalmazott. Arra, hogy miért nem történik meg a rendezés, azt mondta: „Nem tudok erre válaszolni, hogy miért.”
A pénz sem lehetne akadály
A műsorvezető felvetette, hogy esetleg az okozhatja a problémát, hogy a státusz visszaállítása jelentős összegű kifizetést is jelenthetne az egyháznak, hiszen a MET-től az elmúlt években jelentős támogatásokat vontak el. Iványi erre azt mondta, hogy erről is lehetne tárgyalni a kormánnyal. Szerinte az sem jelenthetne akadályt, ha az állam nem tudná egy összegben kifizetni azt, amivel az egyháznak tartozik. A MET vezetője azt is szóvá tette, hogy szerinte a kormány más egyházakkal eltérően bánik. Példaként egy olyan egyházi vezetőt említett, akit a kormány nagy elismeréssel fogadott, miközben szerinte korábban nem volt ismert arról, hogy kritikusan viszonyult volna a rendszerhez. Iványi szerint különösen furcsa ez annak fényében, hogy a MET a társadalmi támogatottság alapján az egyik legjelentősebb magyarországi egyház. Mint mondta, az egyházi egyszázalékos felajánlások alapján a MET a harmadik legtámogatottabb egyház.
A büntetőeljárás is folytatódik
Az interjúban szóba került az Iványi Gábor és társai ellen folyó büntetőeljárás is. A MET vezetője szerint a következő tárgyalás szeptemberben lehet, majd novemberben és januárban is várható folytatás. „Nem kapkodnak” – jellemezte az eljárás menetét.
Iványi elmondása szerint a legutóbbi tárgyaláson indítványozta, hogy az ügyészség vonja vissza a vádat, erre azonban nem mutattak hajlandóságot. A bíró is rákérdezett, hogy az ügyészség vissza kívánja-e vonni az eljárást, az ügyész azonban fenntartotta álláspontját.
Újranyithatták az egyik iskolát, de mintegy háromezer gyereket veszítettek el
A MET vezetője az egyház oktatási intézményeinek helyzetéről is beszélt. Mint mondta, a Wesley János Lelkészképző Főiskola mellett több iskola működését is ellehetetlenítették, és csak az utolsó pillanatban kaptak engedélyt arra, hogy az egyik intézményben újraindítsák az oktatást. Elmondása szerint augusztus 29-én kapták meg azt a minisztériumi levelet, amely engedélyezte az iskola működését. Ez azonban olyan későn érkezett, hogy a teljes tantestületet már nem tudták felállítani, ezért egyelőre csak az első osztályt indították el. Iványi felidézte, két iskolájuk működési engedélyét két évvel korábban, szerinte szintén törvénysértő módon vonták meg. Az elmúlt időszak következményeként a MET oktatási intézményeiben mintegy háromezer gyereket veszítettek el.
A MET vezetője ennek ellenére szeretné folytatni az intézményrendszer helyreállítását. Különösen a szakképző intézményeiket szeretnék újraindítani, és ehhez személyes meghallgatást kértek az illetékes minisztertől is. Ez egyelőre nem történt meg.
Iványi Gábor a műsorban arról is beszélt, hogy a felsőoktatásért felelős államtitkárral találkozik, és ezen a megbeszélésen is jelezni fogja, hogy szeretné, ha a miniszter fogadná őket. Szerinte fontos lenne elmagyarázni a kormánynak, hogy a MET iskoláiban már évek óta olyan integráló oktatás zajlik, amely sok tekintetben megfelel annak az oktatáspolitikai iránynak, amelyet a kormány jelenleg követendőnek tart.
A MET vezetője szerint ugyanakkor ami az elmúlt években az intézményekkel történt, annak súlyos következményei vannak, és sok gyerek oktatását már nem lehet egyszerűen visszaállítani. A jövőben azonban szeretnék folytatni és bővíteni azt a munkát, amelyet az intézményeikben korábban végeztek.
Lázár János politikai pályafutásának egyik legjobban féltett titka az volt, hogy mit csinált 2013. március 22-én és 23-án Zürichben.
Az Origo hírportál – még függetlensége idején – 2014 elején fordult az akkoriban Lázár által vezetett Miniszterelnökséghez, hogy adatokat kapjon a politikus több rejtélyes és kiugróan sokba kerülő külföldi útjáról, köztük a zürichiről. Lázár minisztériuma megtagadta a válaszadást, és amikor az Origo munkatársa – ennek a cikknek a szerzője – pert indított az adatokért, akkor is csak néhány kevésbé lényeges információt osztottak meg róla.
Lázár annyira ragaszkodott ahhoz, hogy ne kelljen részleteket elárulnia az utazásairól, hogy egy ponton bejelentette, inkább visszafizeti a költségvetésnek az útiköltségeket. Az ügy miatt politikai nyomás alá került az Origo szerkesztősége is, és ez hozzájárult Sáling Gergő akkori főszerkesztő akkoriban nagy vihart kavaró eltávolításához. A szerkesztőség egy jelentős része tiltakozásként felmondott, majd a hírportál később az Orbán-kormányhoz közel álló propagandagépezet részévé vált.
Az idén tavasszal hivatalba lépett Tisza-kormány ugyanakkor most nyilvánosságra hozott információkat a 2013-as zürichi utazásról. A kormány a Direkt36-nak kiadott egy belső dokumentumot, amely szerint Lázár egy bizonyos „Prof. Mangold”-dal találkozott a svájci városban, és különböző nyugat-európai cégekkel történő potenciális együttműködésekről tárgyalt vele.
A „Prof. Mangold” név minden bizonnyal Klaus Mangoldot takarja, aki egy befolyásos, európai és orosz üzleti körökben is jártas német üzletember. Mangoldról ugyanis már korábban kiderült – többek között a Direkt36 kutatásai nyomán –, hogy a 2010-es évek elején kapcsolatba került a magyar kormánnyal, és később éveken át tanácsadóként dolgozott Orbánéknak. A mostani kormánytól kapott belső dokumentum is egy olyan jelentés, amelyet Mangold cége, a Mangold Consulting GmbH készített...
HVG / KÖZÖS KÖLTSÉG Műsorvezető: SZABÓ M. ISTVÁN 2026.09.07.
A paksi atomerőmű augusztusi, kormányzati kríziskezelése, a napokban kiírt szélerőmű építési tender, a Brüsszelből hazahozható, fejlesztési százmilliárdok drasztikus irányváltást jeleznek az energiapolitikában. Tud-e ez a változtatás jó is lenni a lakossági fogyasztónak, és miben kell az eredményes átalakuláshoz a háztartásoknak és a vállalkozásoknak változniuk? - erről szól a friss Közös költség.
