A terrorizmus igazi célja nem a szenvedés okozása, hanem az, hogy az áldozatot olyan válaszra provokálja, amellyel végül még többet árt saját magának. Timothy Snyder szerint az Egyesült Államok szeptember 11. után pontosan ezt tette.
A jó válasz 25 éve az lett volna, ha az Egyesült Államok megszabadul a fosszilis energiahordozóktól – érvel Timothy Snyder a Project Syndicate-en megjelent kommentárjában. Olajfüggőség nélkül Washington eleve nem bonyolódott volna bele ennyire a Közel-Kelet ügyeibe, a tiszta energiaforrásokra való átállással pedig mérsékelni lehetett volna a globális felmelegedést, elkerülhetők lettek volna további közel-keleti háborúk, és nem erősödött volna meg Vlagyimir Putyin szénhidrogénekre épülő oligarchiája.
George W. Bush a terrortámadások után azt mondta, hogy a szélsőségesek azért támadtak az Egyesült Államokra, mert „gyűlölik a szabadságunkat”. Az amerikai kormány azonban ezután maga kezdte korlátozni ezt a szabadságot. Létrehozta a Belbiztonsági Minisztériumot, és a biztonság kérdésévé tett egy sor olyan területet, köztük a határigazgatást, amely korábban nem tartozott egyetlen ilyen hatóság alá.
Snyder szerint már a „homeland”, vagyis „haza” fogalmának intézményesítése is veszélyes volt, mert a náci Heimat-kultuszt idézi.
Azóta a kifejezés szerinte lényegében fasiszta értelemben vált megszokottá. Donald Trump alatt a fő veszélyt egyre inkább belül keresik, azok között, akikről azt állítják, hogy nem tartoznak igazán a nemzethez.
A fegyveres erők pedig Snyder értelmezésében egyre inkább az uralkodó személyes milíciájának szerepét kapják, amelyet az elnökkel szembeni ellenállás letörésére lehet felhasználni...
NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK? Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN 2026.09.12.
Dübörög a fideszes dilivonat, a volt kormánypárt körüli hírek inkább már valami trashreality műsort idéznek, elemzés helyett csak szórakozni lehet rajta - erről beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor megbízott főszerkesztő, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője Batka Zoltán műsorvezetővel.
Közben tempósan épül ki a Tisza állama, és Magyar Péter most sem hagy levegőt Orbán Viktornak. Kötcsén pedig kellene valamit villantania a Fidesz elnökének, de a kormányfő esélyt sem ad rá.
Hétfő reggeli miniszteri értekezletekről, Tiborcz István érintettségeiről, az Antenna Hungária megvásárlásáról, a 4iG óriáscéggé dagadásáról és NAV-nyomozások szándékos elhúzásáról is beszélt a Partizánnak Vályi-Nagy Vilmos, a második Orbán-kormány infokommunikációért felelős államtitkára. Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke kacsának nevezte az Orbánra vonatkozó állításokat. A rá vonatkozó állításokra a 4iG cégcsoport részletesen reagált. Azt írták: a videó a „Jászai Gellérttel és a 4iG-vel kapcsolatban súlyos ténybeli tévedések, félrevezető csúsztatások, valamint rosszindulatú és valótlan állítások sorát tartalmazza”, Vályi-Nagy ellen pedig büntetőfeljelentést tesznek.
Vályi-Nagy Vilmos az interjú első részében arról számolt be, hogy szerinte Pintér Sándor egykori belügyminiszter 2014-től kezdve több mint két éven keresztül folyamatosan megfigyeltette, és hogy Pintér többször megpróbálta elérni Orbánnál a leváltását. A Partizánon látható videó második részében olyan hétfő reggeli miniszteri értekezletekről beszélt, amiken rendszeresen téma volt például az, hogy milyen településeken milyen közvilágítási tendert kell intézni, és ezeken a tendereken a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios rendszeresen nyert is.
Vályi-Nagy szerint ilyenkor minden jelenlévő tudta, hogy gyors válaszokra van szükség, mindent hamar elintéztek. Aztán állítása szerint a Microsoft-ügyekben is megjelent a háttérben Tiborcz neve, és gyakran hangzott el ezeken az értekezleteken, hogy ezek a bizonyos ügyek haladjanak.
Vályi-Nagy szerint egyre több olyan ügy került terítékre, ami szakmaiatlan és ráfizetéses volt, és azon kívül, hogy a projektet megvalósító cég rendkívül jól járt vele, csak púp volt a magyar állam hátán. Az arányok is elkezdtek megváltozni: a rossz projektek aránya idővel nőtt, a jóké pedig csökkent. Példának erre a gödi kormányzati adatközpontot hozta fel. Az elképzelés szerinte itt nem volt rossz, de a projekt megbicsaklott, és úgy költött el a magyar állam rá 15 milliárd forintot, hogy egy betonszarkofágon kívül semmi nem valósult meg. Azt mondta: ez nettó lopás volt, és a mai napig nincs felelőse, nem indult vizsgálat az ügyben.
Az Antenna Hungária megvásárlásáról is beszélt: felidézte, hogy amikor az állam vissza akarta vásárolni a külföldi tulajdonostól, a francia TDF Grouptól a céget, a tárgyalásokon a vételárat sikerült lealkudniuk 61-62 milliárdról 48 milliárd forintra, és erről sikerült is megállapodniuk.
Amikor Vályi-Nagy erről a Parlamentben tájékoztatta Orbán Viktort, ő személyesen azt mondta neki: duzzasszák fel a vételárat 53 milliárd forintra. Vissza kellett tehát „mászniuk” a tárgyalóasztalhoz, ahol visszafelé módosították a vételárat, ami a cégben lévő készpénz miatt még 2,8-2,9 milliárddal több is lett, így végső vételárként az állam közel 56 milliárd forintot fizetett ki. Vályi-Nagy azt mondta: „Egyrészt nem értettem, másrészt meg nagyon is értettem, hogy miről szólhat ez a történet”. A Partizán megkereste a Fidesz sajtófőnökét, Havasi Bertalant ezekkel az állításokkal kapcsolatban, aki kacsának minősítette a Vályi-Nagy által elmondottakat...
VÁLASZ ONLINE / RIPORT Szerző: BORBÁS BARNA 2026.09.11.
Tereprendezéssel együtt novemberre készülhet el a paksi fenékküszöb, amely vízszintemelő funkcióját már hetek óta teljesíti. Enélkül a paksi áramtermelést szeptember elejére valószínűleg teljesen le kellett volna állítani – tudtuk meg a helyszínen. Kérdésünkre Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese azt is elmondta, hogy az építmény ma leginkább látszódó részét, a Paks felől benyúló „sarkantyút” vissza fogják bontani, és normál hozamok mellett a fenékküszöb ki sem látszik majd a vízből. A hajózhatósági vitáról azt mondja, egyeztetnek a bizottsággal, de a problémát nem a vízmérnökök, hanem a természet fogja megoldani, ha tartósan véget ér a kisvizes időszak. Mikor lesz természetvédelmi engedély? Figyelnek-e az ökológiai aggályokra? Exkluzív riportunkban kitérünk az összes fontos kérdésre...
G7.HU / EKONOMI Szerző: JOLSVAI ZOLTÁN 2026.09.12.
A szerző energetikai szakértő. Ez itt az Ekonomi, a G7 véleményrovata, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik.
Az Európai Unió energiaszegénység-kutató szervezete* júliusi jelentése szakított azzal a hagyománnyal, hogy az energiaszegénységet kizárólag a téli fűtési nehézségekkel és a magas villanyszámlákkal azonosítsa. Az új, kiterjesztett fogalom immár a nyári hőséget, a hőstresszt, a hátrányos lakhatási körülményeket és a közlekedési/mobilitási sérülékenységet is a mérés részévé teszi. Ehhez a jelentés a hagyományos, pénzügyi-szociális Eurostat-mutatók mellé beemeli a friss klímaadatokat és az egészségügyi-halálozási statisztikákat. Így a klímaváltozás, a közegészségügy, a lakásállapot és a közlekedési helyzet közötti kölcsönhatást teszi láthatóvá, azonosítva, hogy a rosszul szigetelt otthonok és a szélsőséges nyári hőség együttes hatása fokozott hőstresszhez és többlethalálozáshoz vezethet.
A jelentés következtetése szerint egy ilyen, kibővített adatkészlet teszi lehetővé a döntéshozók számára a tényalapú, célzott beavatkozásokat – pontosan azt, amire a hazai „rezsicsökkentési” rendszer képtelen. Ennek logikája lényegében egyetlen küszöbértékre épül: évi 2523 kilowattóra fogyasztás alatt mindenki ugyanazt a kedvezményes, közel 36 forintos kilowattóránkénti árat fizeti az áramért, fölötte pedig a szabályozott, magasabb lakossági piaci ár lép életbe.
A rendszer nem tesz különbséget aközött, hogy valaki azért fogyaszt keveset, mert egyedül élő nyugdíjas egy 50 négyzetméteres panellakásban, aminek energetikai állapota ma is a 70-es évek szintjén van, vagy azért, mert egy tehetősebb háztartásban él és tudatosan optimalizál. De nem tesz különbséget aközött sem, hogy a küszöb fölötti fogyasztó azért lépi túl a határt, mert egy rosszul szigetelt, önkormányzati vagy magánlakásban, vidéki házban nincs is más fűtési módja.
A most véget érő cikksorozat (korábbi részek itt és itt) állítása, hogy a vakfolt nem véletlen. Korábbi elemzéseinkben már bemutattuk, hogy a lakossági szegmens megbízható, idősoros fogyasztóiprofil-adatainak hiánya strukturális, nem technikai probléma: bár a mérhetőség műszakilag elérhető, az elosztói és szállítói szabályozás jelenlegi formájában senkinek nincs pénzügyi érdeke a valós fogyasztási minták feltárására – sem az elosztóknak*, sem a szegmensben versenytárs nélkül maradó kereskedői ágnak, sem az erre a pazarló rendszerre ideológiai-politikai vaskalappal rátelepedő politikának.
Ez a vakfolt nem a véletlen műve, és még csak nem is pusztán hivatali lustaság. A hazai holdingmonopólium, az elosztók és a kiegyenlítő piac haszonélvezői egy évtizede kényelmes szimbiózisban élnek ezzel a méretlenséggel. Mert amíg nincs adat, addig elszámolás sincs.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezető: PÁLINKÁS-SZÜTS RÓBERT 2026.09.11.
Józsefváros még ugyan nem tart a korábbi nápolyi helyzetnél, de a drogprobléma, különösen a "kristály" terjedése, komoly veszélyt jelent – véli Pikó András. A kerületben egyre több vidéki, elszegényedett ember jelenik meg, akik számára a palackgyűjtésből származó napi bevétel sokszor jóval magasabb lehet, mint a vidéki közmunka jövedelme. Pikó ezt nem pusztán rendészeti, hanem súlyos szociális és társadalmi problémának tartja.
