TELEX / PODCASTSzerző: MARKOVITS FERENC2023.09.04.
Képzeljék el azt, hogy békésen sétálnak a Ferdinánd hídon, közben nyakukon egy, a semmiből előtűnő „valamit” fedeznek fel. Ez a „valami” hosszú ideig a fejbiccentő izom fedezete mögött tudott nyugiban, zavartalanul fejlődni, majd váratlanul előbukkant. Mi van ilyenkor? Hogyan reagál egy érzékeny művész a felismerésre, hogy itt tutira valami súlyos dologról van szó, főleg, miután megérkezik a diagnózis egy fej-nyaki rákról? Erről is beszélgettünk a Rákeltérő legújabb adásában Grecsó Krisztián íróval.
Grecsó Krisztián Pletykaanyu című, első kötete 2001-ben jelent meg. A könyv a szerző szülőfaluja, Szegvár gazdagon burjánzó pletyka univerzumát meglehetősen ironikusan mutatta be. Lett is belőle balhé! Bár az író a főbb figurákat fiktív és valós szegváriakból gyúrta össze, voltak, akik egy-egy esetben magukra ismertek, ezért azt állították, hogy az író megrágalmazta őket, majd csoportos pert indítottak ellene, amely hamar kifulladt. Erről a tragikomikus, mesterségesen kreált ügyről az író élete legelső, rádiós interjúját én vettem föl.
Amikor tizenhét évvel később a már befutott, népszerű szerző úgy döntött, nyilvánosság elé viszi azt, hogy kegyetlen szenvedésekkel járó fej-nyaki rákkal kínlódik, az is vezérelte, hogy elejét vegye a betegségéről való csámcsogásnak, a mindenről jól értesült „pletykaanyuk” rémhír-terjesztésének. Azzal, hogy őszintén elmondta, mi a baja, rengeteget segített, főleg azoknak, akik egy ránézésre is ennyire feltűnő daganat szenvedő alanyai. Bármely testrészünkre fészkeli be magát ez a hívatlan vendég, nem túl jó buli, de hogy megváltozott arc-fej formánkat jól megbámulják, sajnálják vagy viszolyogjanak tőle a járókelők, az újabb bónusz a rák „adományainak” sorában.
Én végbéldaganatot csináltam végig, szerencsére még időben elkapták, így nem éltem át soha nagyobb, pláne nem hosszan tartó fájdalmat. De erősen átérzem az író elesett állapotát, a kezelés, a szájnyálkahártya időleges elvesztésének, az evési nehézségeknek válogatott gyötrelmeit.
De hogy vérbeli író, az hamar kiderült: még ebben a lepusztult állapotában is hivatása tudta ideig-óráig feledtetni kínjait. 2018-ban lett beteg, a Vígben ekkor már két éve ment telt házzal a Pál utcai fiúk, amit ő írt színpadra. Mit tesz Isten, a Semmelweiss Egyetem klinikáján kórterme ablaka pont a Füvészkertre nézett. A klinikán egyszer csak Marton Lászlóval, az előadás rendezőjével futott össze, pillanatok alatt szenvedélyes polémia alakult ki köztük, hogy mit kéne módosítani a darabon. Marton ugyancsak rákkal küzdött, majd néhány év múlva bele is halt. A történetnek remek a csattanója, ami majd csak a podcastból ismerhető meg.
Ez és több más valós történet ma már életműve része, betegségéről szóló verseivel együtt. A gégerákkal küszködő Babits Mihály a Balázsolásban írta meg szenvedéseit. Az, hogy ez a nagy vers mit jelent Grecsónak és gyógytornászának, valamint hogy Krisztián Balázsolása hogy szól, mindez ugyancsak a podcast fontos része.
Nekem elsőre furcsa volt, hogy egy fej-nyaki daganat utókezelésének kiemelt része a rendszeres gyógytorna. Ha valaki szintén elcsodálkozik ezen, a podcastból megtudja, fej-nyaki daganatnál miért van rá szükség, no meg azt is, miből állnak ezek az embert újraépítő gyakorlatok.
Nem tudom, az író azóta járt-e a Ferdinánd híd felé, mindenesetre én gyakran. Ilyenkor az is megfordul a fejemben, hogy Grecsó Krisztiánnak ez a híd többé már nemcsak összekötő kapocs, hanem egész addigi élete összeomlásának a helyszíne is. Azóta pedig minden a gyógyulásról, a nagy újrakezdésről szól.
