Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.09.05.
A hipermarketek terjeszkedése régóta bírált jelenség a nyugati világban, az Egyesült Államoktól Európáig jellemzően lakossági tiltakozás kíséri a nagy bevásárlóközpontok felépítését, arra hivatkozva, hogy azok elnyomják a helyi boltosokat, csökkentik a foglalkoztatást, rontják a béreket és a munkakörülményeket, akadályozzák a szakszervezet-alapítást, lenyomják az ingatlanárakat, növelik az autóforgalmat és elvonzzák az embereket a belvárosból, ezzel kiüresítve a helyi közösségi életet és az arra épülő kisvállalkozásokat (még azokat is, amelyek nem kiskereskedelmi riválisok).
Részben a magyar kormány is hasonló (bár inkább a gazdasági nacionalizmusból, nem a közjó és a piaci verseny féltéséből fakadó) érvekkel próbálja korlátozni különböző adminisztratív eszközökkel a külföldi tulajdonú hipermarket-láncok terjeszkedését: a nagyobb és hatékonyabb multik elnyomják a hazai konkurenciát, kicincálják a magyar emberek zsebéből a pénzt, és kiviszik az országból temérdek extraprofitot.
Hogy ez itthon valóban így van-e, arról nem igazán készült empirikus munka, viszont az Egyesült Államokban a Walmart terjeszkedésének hatását sokat és sok szempontból próbálták felmérni részletes adatgyűjtéssel és komolyan vehető közgazdatani elemzési módszerekkel. Ezek a kutatások pedig egy közelmúltbeli összefoglaló szerint a népi bölcsességnek sok mindenben ellentmondó eredményre jutottak.
A messze legnagyobb amerikai hipermarket-lánc, a Walmart terjeszkedése csökkentette az élelmiszer-árakat; nem nyomta el a kisvállalkozókat, hanem elsősorban a szupermarketek forgalmát vonzotta el; és a jelek szerint a helyi foglalkoztatást sem csökkentette, sőt a kutatások többsége szerint kis mértékben még növelte is. Ezzel együtt a hipermarketek az amerikaiak egészségére és a bűnözési rátára negatívan hatnak, és környezeti hatásuk is vitatott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.