A HITELES KÖZSZOLGÁLATI TÁJÉKOZTATÁS A DEZINFORMÁCIÓ ELLENI HARC EGYIK LEGFONTOSABB ELEME IS LEHETNE

LAKMUSZ
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2023.09.12.

Magyarországon nem létezik valódi közszolgálati média, az állami szinten terjesztett dezinformáció ellen pedig még jogi eszközökkel is nehéz fellépni. Mit csinál egy jól működő médiahatóság? Miért óriási probléma, hogy már nem bízunk a hírekben? Rozgonyi Krisztinával, az NMHH elődjeként működő Nemzeti Hírközlési Hatóság egykori elnökével beszélgettünk.

Rozgonyi Krisztina annak 2010-es megszűnése előtt a Nemzeti Hírközlési Hatóságot (NHH), a mostani Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elődjét vezette. Most az Osztrák Tudományos Akadémia Médiakutató Intézetének senior kutatója. Emellett az osztrák médiahatóság egyik külsős tanácsadó testületének tagjaként abban ad tanácsot, hogy mire és hogyan költsék el az állami pénzeket az osztrák média sokszínűbbé tételének érdekében. Magyarországra továbbra is kiemelten figyel.

- Az elmúlt évek hazai folyamatai közül a legveszélyesebbnek a hírekbe vetett bizalom elvesztését tartja.

- A magyar közmédiát szerinte már nem lehet közszolgálati médiának nevezni, mert nem független és nem kiegyensúlyozott.

- Az államilag generált és terjesztett dezinformáció ellen nagyon nehéz fellépni, mondja: a jogi eszközök limitáltak, az uniós szabályozás pedig csak bizonyos szempontból, például a versenyjog felől szólhat bele a magyar médiapiac szabályozásába.

- A szomszédos Ausztria médiarendszerének működéséből szerinte lehet és érdemes is tanulni.

A Political Capital kutatása szerint Magyarországon a 2022-es választási kampányban a dezinformáció leginkább az állami médiában terjedt. Az orosz-ukrán háború kezdete óta számos alkalommal láttuk, ahogy a magyar közmédia orosz háborús propagandát terjeszt. Ön hogyan értékeli mindezt?

A magyar közmédiát semmilyen nemzetközi sztenderd szerint nem lehet közmédiának nevezni. Államilag finanszírozott pártpolitikai média, nem a közt szolgálja, hanem a kormányzati propaganda eszköze és szócsöve, ahol sokszor félretájékoztatás vagy tudatos hazugságok terjesztése folyik. Európában van egy szabályozáspolitikai hagyomány, amely szerint az államnak pozitív kötelezettsége az állampolgárai politikailag semleges tájékoztatása. Ezt az Európai Emberi Jogi Egyezmény szólásszabadságról szóló 10-es cikkelyéből vezette le részben a strasbourgi bíróság, részben pedig a nemzeti alkotmánybíróságok, elsősorban a német alkotmánybíróság. Ennek a kötelezettségnek a közmédiumok a legfőbb letéteményesei: ezeknek az intézményeknek függetleneknek kell lenniük irányításukban, finanszírozásukban és a működésükben egyaránt. A társadalom minden csoportját szolgálniuk kell, és semmilyen politikai párt vagy politikai erő nem gyakorolhat felettük indokolatlan befolyást.

A magyar közmédia nem ilyen, működése a 2010-2011 óta fennálló formájában teljesen felrúgja ezt az európai hagyományt...

ITT OLVASHATÓ

KIM DZSONGUN ZÖLD PÁNCÉLVONATA BEROBOGOTT OROSZ FÖLDRE – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.09.12.

Similis simili gaudet

Bár a találkozó célját sem Phenjan, sem Moszkva nem közölte, a nyugati hírszerzés meggyőződése, hogy Kim azért utazott orosz földre, hogy Putyinnal tárgyaljon arról, hogy Észak-Korea fegyverekkel és lőszerekkel támogassa meg Oroszországot az Ukrajna ellen vívott háborúba.

Belarusz bezárja szlovákiai nagykövetségét

A részletek még nem ismertek, ma lép hatályba.

Litvánia különleges útlevelet ad az országba menekülő belaruszoknak

Belarusz nemrég bejelentette, hogy nagykövetségei többé nem adnak ki útlevelet a tartósan külföldön élő állampolgárok számára.

Egy fura „önkéntes zászlóalj” toboroz magyarokat, hogy harcoljanak az oroszok oldalán

Ők Szent István Légiója… (a láthatatlan?)

Republikon: Rég volt ilyen alacsony a Fidesz népszerűsége

Akkor jönnek a további hangulatjavító intézkedések, mert a tűzijáték meg az olcsósör nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket.

Négymilliárd euróért veheti meg az Orbán-kormány a ferihegyi repülőteret

Amíg 2020-ban egy magyar befektetőkből álló konzorcium tárgyalt a reptérvásárlásról, egy évvel később a magyar kormány tett konkrét ajánlatot.

Orbán Viktor cége: a Magyarország Kereskedelmi Kft.

A kormányzat kormányzás helyett üzletel, holott nem ez a feladata.

A kormány a világ egyik legveszélyesebb régiójába küldi a magyar cégeket

A legnagyobb magyar építőipari vállalatokból álló konzorcium építheti újjá jövő évtől a Hegyi-Karabah térségében fekvő Soltanlit, az erről szóló terveket az azeri kormány elfogadta, a szerződések egy részét már aláírták.

A határvadásznak jelentkezők több mint fele alkalmatlan

Személyes megjegyzés: nyáron, Szerbiában találkoztunk egy kettős állampolgárságú határvadásszal. Finoman fogalmazva, nem állt elöl a sorban, amikor az észt osztották, de kellőképpen lelkes és hergelhető. Milyen lehet, aki nem alkalmas…?

Szalay-Bobrovniczky szerint százával jelentkeztek Lynx-kiképzésre fiatalok

A jelentkezők egészségi és fizikai felmérésen, pszichológiai elbeszélgetésen esnek át. A miniszter reményei szerint minél többen megfelelnek.

Honvéd középiskola és kollégium épül 8,5 milliárd forintból Hódmezővásárhelyen

Erre van pénz.

Nem árulja el a kormány, indítanak-e kollégiumépítő programot

Csak a fővárosból tízezer kollégiumi férőhely hiányzik.

Ki fogja kimenteni az égő házból, ha elfogynak a tűzoltók?

2012 óta nem emelték a magyar tűzoltók illetményalapját, és többek között eltörölték a korkedvezményes nyugdíjukat, rengeteg kifizetetlen munkát kell végezniük – több helyen méltatlan körülmények közt –, szinte mindegyiküknek másodállásban kell dolgoznia, elszipkázzák őket az új gyárak.

Egyszerre mondott fel 10 oktató a Budapesti Metropolitan Egyetemen

A fideszes propagandahálózattól érkezhetnek az új, alkalmas munkatársak.

Bence Szechenyi egy MCC által finanszírozott ösztöndíjban vett részt – leírta a tapasztalatait

Széchenyi István amerikai leszármazottja szerint az MCC-ben nem létezik az eltérő nézetek kifejtésének kultúrája…

Teljesen kipucolták az Origo impresszumát

A kormánypárti kiadvány csatlakozott a KESMA azon részlegéhez, ahol csak a felelős szerkesztő neve nyilvános, mindenki másé nem.

Kövér László kipucolta kimentette Semjén Zsoltot

Vadai Ágnes kérdéseit az utóbbi időkben már több alkalommal is blokkolta a házelnök.

A rendőrségi nyomozás miatt visszaesett a gyógyászati segédeszközök felírása

Igazi magyar történet: június elsejétől előírják, hogy eszköz rendelésekor a felíró orvos készítsen fotót kötszerek esetében a sebről, az ortopéd cipők esetén pedig a lábról, bemutatva annak deformitását. Az orvosok által használt Gyógyászati Segédeszköz Szoftver (GYSE) azonban a kép csatolását jelenleg nem teszi lehetővé.

De most tényleg: mit rugóznak a budapesti dugókon?

Félmillióval több az autó az utakon, és a rendszer még több kocsi vásárlására buzdít, ráadásul leállítottak olyan fejlesztéseket, amelyekkel hatásosan lehetne küzdeni a megnövekedett forgalom ellen. A dolgok egy irányba mutatnak: tök mindegy, mi van/lesz a közlekedőkkel, lényeg, hogy Karácsonynak legyen rossz.

ITT OLVASHATÓ

EGYRE TÖBB NYUGDÍJAS KÖT TARTÁSI- VAGY ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉST, MERT MÁR NEM TUD MEGÉLNI A NYUGDÍJÁBÓL - VAGY NINCS, AKI VIGYÁZZON RÁ

NÉPSZAVA
Szerző: FRANK ZSÓFIA
2023.09.12.

– Az alacsony nyugdíjak és a magas infláció miatt egyre több idős ember köt tartási- vagy életjáradéki szerződést. Az elmúlt pár évben már elkezdődött a növekedés, ami most decemberben új lendületet kapott – mondta lapunknak Fülöp Edina ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász. Azt mondta, hogy nála az ezzel kapcsolatban érdeklődők száma az utóbbi háromnegyed évben 50 százalékkal emelkedett.

A tartási- vagy a köznyelvben eltartási szerződést jellemzően idősebb emberek általában rokonnal, ismerőssel kötik, és arról szól, hogy utóbbiak a gondoskodásért cserébe a lakásuk tulajdonosává válnak. Az életjáradéki szerződés esetén pedig havi pénzösszeg kifizetéséért cserébe lesz a szerződő fél tulajdonos. Mindkét esetben többnyire ingatlanról van szó.

– A két szerződési formát úgynevezett szerencse szerződésnek is szokták hívni, ami arra vonatkozik, hogy szerencse kérdése, ki „jár jól”. Némileg érzéketlen megfogalmazás, ugyanis a szerencse attól függ, hogy az idős fél mikor hal meg. „Mondok egy példát. Ha a szerződő felek megállapodnak abban, hogy egy 50 milliót érő lakás esetén az eltartó kifizet 25 milliót, utána pedig havonta mondjuk 100 ezret. Amennyiben az eltartott 30 évig él, akkor ez nem érte meg, mert többet is fizetett az eltartó, ráadásul a lakás is amortizálódott”. Viszont ha valaki a szerződéskötés után „csak” 5 évig él, akkor egyértelműen a másik félnek „volt szerencséje” – mondta...

ITT OLVASHATÓ

OKTÓBER KÖZEPÉRE VÁRHATÓ A NYUGDÍJKORREKCIÓ BEJELENTÉSE

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.09.12.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint lázasan folyik a számolás, a költségvetés „áttervezése”. Barát Gábor úgy sejti, a kormány szeptember végéig, október legelején meghozza a döntést a nyugdíjkorrekció mértékéről, amiről október 10-16.-a között jelenik majd meg a közlemény. A szakértő szerint az már tény, hogy kiigazítás lesz, a mértékre még csak számolgatások, becslések vannak, a maga részéről ebbe a „versenybe” nem akar beszállni, annyit mondott csupán, hogy a számítások jellemzően három százalék körüli emelési tartományban mozognak. Az augusztusi inflációs adat megjelenésekor a Hírklikk is számolgatott, arra jutottunk, hogy – figyelembe véve a kormány jövő évi választási szempontjait is – 3,5-4 százalékos lehet az év elejéig visszamenőleg is járó kiigazítás mértéke.

Barát Gábort azonban nem arra kértük, hogy „számolgasson”, arra kerestük vele a választ, hogy – saját, több évtizedes nyugdíjfolyósítási tapasztalatai alapján – mikor várható a kormány döntése és így a bejelentése a kérdésben.

Az elmúlt napokban, a most már tényként kezelhető novemberi kiegészítő nyugdíjemelés kapcsán, tovább tart a ’mértékháború’, egyes szakértők és különböző szakmai intézmények részéről – kezdte válaszát. Sokszor már olyan címmel adják közre a tuti tippet, hogy „eldőlt a novemberi nyugdíjemelés mértéke” – „amikor ezt láttam, azt hittem, megjelent a vonatkozó kormányrendelet, amely eldöntötte a nyugdíjemelés mértékét, de nem, kiderült, arra még várni kell”. Mint felidézte, a számítások jellemzően három százalék körüli emelési tartományban mozognak, bár felmerült egy, azt érzékelhetően meghaladó mérték is – emlékeztetett, hozzátéve: és nem mondom, hogy megalapozatlan annak számszaki levezetése, vagyis a számítás logikája – jegyezte meg Barát Gábor, aki szerint azonban nem érdemes találgatásokba bocsátkozni, meg kell várni a novemberi nyugdíjemelés mértékét is szabályozó kormányrendeletet, ideértve az év végéig várható éves, és most már a nyugdíjas fogyasztói árindexre számolt inflációs mérték levezetését...

ITT OLVASHATÓ

A MODERN HIPNOTIZŐR NEM GONOSZ VARÁZSLÓ, HANEM FÁJDALMAT CSÖKKENTŐ, EMPATIKUS TERAPEUTA

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.09.12.

Hogyan került át a hipnózis a cirkuszi mutatványok világából a bevett terápiás módszerek közé? Hogyan segíthet a fájdalom enyhítésében, és mi köze van mindehhez a színháznak? Erről beszélt Bányai Éva hipnóziskutató, Perczel Kristóf hipnoterapeuta és Mácsai Pál színházigazgató a CEU Határtalan Tudás sorozatának hétfői évadnyitóján.

Mi a közös a raliversenyzésben és a lasagnában? Perczel Kristóf aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, hipnoterapeuta hétfőn este a CEU Határtalan Tudás sorozatának évadnyitó rendezvényén elmesélte, hogyan vetette be egyik páciensénél a ralizást, másikuknál pedig nagymamája lasagnáját ahhoz, hogy a hipnózis módszerével gyakorlatilag átprogramozza a külső hatásokra adott belső válaszaikat, és így legyőzze a náluk fennálló fokozott garatreflexet. Ez az állapot annyira megnehezíti a páciensek kezelését, hogy a komolyabb fogászati beavatkozásokhoz minden esetben altatásra van szükség.

A hipnózis ezen kívül végstádiumú rákbetegeknél morfium nélkül képes csökkenteni a fájdalmat, sikeresen oldja a szorongást, segít a pszichoszomatikus betegségek vagy az égési sérülések gyógyításában, és a szülési fájdalmakat is enyhíti. Erről az orvoslásban egyre több területen sikerrel alkalmazott módszerről beszélgetett Perczel mellett Bányai Éva, az ELTE professzor emeritája, a hipnózis egyik nemzetközileg legelismertebb kutatója és Mácsai Pál színművész, színházigazgató. Olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy miként került át a hipnózis a cirkuszi mutatványok és a hiedelmek világából a tudományos megalapozottsággal alkalmazott terápiás módszerek közé, hogyan segíthet a fájdalom, a szorongás vagy a szenvedélybetegségek enyhítésében, kiből lesz jó hipnotizőr, és mi köze van mindehhez a színháznak...

ITT OLVASHATÓ

ITT A KÖVETKEZŐ KORMÁNYZATI GIGABIZNISZ: EGYETLEN KÉZBE ADNÁK A KÓRHÁZI PATIKÁKAT

VÁLASZ ONLINE

Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.09.12.

Több mint 4100 gyógyszerész tiltakozik a kormány terve ellen, amely megengedné, hogy diplomás patikus helyett középiskolai végzettségű szakdolgozó legyen csak jelen bizonyos patikákban. A kabinet szerint ezzel a vidéki gyógyszerellátást védik, az ellenzők szerint viszont az intézkedés hatására a kisebb településekről eltűnhetnek a gyógyszerészek. Az igazán nagy üzleti átrendeződés azonban nem ettől várható. Hanem attól, hogy az eddig patikalánc-ellenes kormány gigaláncot akar létrehozni – hogy aztán a kórházi patikák tervezett privatizációjának nyertese letarolja a gyógyszerpiacot...

ITT OLVASHATÓ

BEVEZETÉS A SZÉPIRODALOMBA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.09.12.

Azon megy a rugózás így utólag – mintha nem lenne teljesen mindegy -, hogy a gyereket kivágták-e az Alexandra könyvesboltból, vagy csak eltanácsolták a felnőtt irodalom polcaitól. Felnőttön itt ne olyan tartalmakat tessenek érteni, mint a felnőttfilmek, amelyeket amúgy oly nagy előszeretettel élvez a magyar, hanem mondjuk Tolsztojt – vagy akárki hegyomlást -, akik könyvei borítóján nem szerepel az ifjúsági-, vagy gyermekirodalom kitétel. Azaz, akármely világirodalom (vagy magyar) remekét, amelyeket amúgy olvasni jó. Nem, mint például Orbán idézeteket a falon.

Tizenhat éves volt a gyerek, aki arra vetemedett, hogy ilyen – általunk Tolsztojjal fémjelzett, de írhattunk volna mondjuk Thomas Mannt is – polcok felé vette érdeklődve az irányt, ami igyekezettől őt eltiltották a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva. Ebből a szempontból édesmindegy, hogy udvariasan kitessékelték a boltból, kihajtották, hogy a lába sem érte a földet, vagy csak – amibe a bolt utólag kapaszkodik – nem engedték a tiltott tartalmak közelébe. És még egyszer mondjuk, nem kefélős könyvekről van és volt szó.

Hanem akármely szövegről, ami nem kifestőkönyv, vagy Ablakzsiráf, és innentől fogva nem, vagy inkább nagyon is értjük ezt az egészet, hogy meglátjuk, hová jutottunk. Ide. Az esetről szóló diskurzusokban előkerült a könyvégetés, mint ahová ez a folyamat vezet vagy vezethet. Nem kell az ördögöt a falra festeni, intettek a reménykedők, akik figyelmét arra hívnánk fel szelíden, hogy a körvonalai már ott vannak a Dúró Dóra darálásával, amiről szintén nehezen tételeztük, hogy bekövetkezhetne. Ennyit erről a szálról.

Másfelől viszont felettébb érdekes, hogy a NER-ben ez a tizenhat év – mint az a gyerek, akit így vagy úgy nem engedtek a felnőtt szépirodalom közelébe – fajsúlyos korhatár, itt véget ér a tankötelezettség, illetve gyámhatósági engedéllyel házasodni is lehet. Azaz, minden további nélkül gyártani szakmányban a közjószágokat az irodalom nélküli bamba tudattal, és még érdekesebb, hogy bizonyos eseteknél már a tizenkét éves gyerek büntethető. Viszont nem olvashat, ami ellentmondásból elég messzeringó következtetéseket lehet levonni.

Nem akarnánk a rendszert lefasisztázni, mert megtettük már elégszer, és megtették most is azok, akik fölháborodtak az alexandrás eseten, ami arra utal, hogy mások is meglátják az egyesben megbúvó általánost. Illetve azt a gyalázatot, amit a gyermekvédelmi köntösbe bújtatott homofóbia jelent, de az már tényleg csak hab a tortán, hogy erre hivatkozva nem engedik az irodalom közelébe a jövőnket jelentő ifjúságot. Ebből pedig tényleg arra is következtethetnénk, hogy a hatalomnak a kretén alattvalók felelnek meg csakis.

Még ebben is lehet igazság, de ezen is annyit lamentáltunk, hogy most már nem is érdemes többet. Inkább arra futtatnák ki ezt az egészet, hogy mitől működik a NER, és ezt a szervilis beszariságban kell meglelnünk. Abban a folyamatban, amit Marquez papa úgy jellemzett Aureliano Buendia ezredes kapcsán, hogy még kis sem gondolta a parancsait, de a katonái máris sokkal messzebb mentek azok végrehajtásában, mint ahogyan maga azt valaha is képzelte volna. És máris itt állnak előttünk a magyar csinovnyikok...

ITT OLVASHATÓ

KÉRGEK, HAJTÁSOK, LEVELEK – 70 ÉVE ZÁRT BE A RECSKI KÉNYSZERMUNKATÁBOR

VÁLASZ ONLINE
Szerző: PAPP ISTVÁN
2023.09.11.

„A Történeti Levéltárban ma délután emlékezünk meg a recski kényszermunkatábor bezárásának 70. évfordulójáról. Ezen az ünnepségen olvasom fel az alábbi beszédet. Meggyőződésem szerint tartalmaz közérdeklődésre számot tartó gondolatokat. Ennek reményében küldöm el e szöveget, bízva abban, hogy érdemesnek találják a megjelentetésre” – írta lapunknak Papp István történész, a levéltár főosztályvezetője. Mit lehet tenni a történelem megőrzéséért egy, a történelmet mindinkább kinőni és elfeledni akaró korban? Válaszok ebben a szépen emlékező írásban.

Amikor a nyár elmúltával, az ősz kopogtatásával séta közben vállunkra hull egy rozsdabarna levél, a szemünk előtt hámlik le egy apró kéregdarab a parkban álló platán testéről, vagy megpillantunk egy-egy, az ég felé nyújtózó kései magoncot, nem gyakran gondolunk arra, hogy a természet ezen apró szilánkjai nálunk sokkal hatalmasabb élőlényekről adnak jelzést. Egy sudár, terebélyes faóriás, gazdag, széles lombkoronával, messziről is szembetűnő törzzsel, a föld felszíne alatt ezer irányban megkapaszkodó gyökérhálózattal bizony csak apró töredékekkel ad hírt arról, hogy itt van köztünk, pontosabban szólva, hogy együtt lélegzünk vele.

Gyakran történész is ilyen apró, szinte jelentéktelennek tűnő kéregdarabok, bimbózó rügyek, elfonnyadt levelek révén tudhat meg valamit a múltról. S ezeket látván, tapintván, érzékelvén kellene elmesélnie egy történetet olyan emberekről, akiket nem ismert, olyan helyekről, ahol nem járt, s olyan eseményekről, amelyeknek nem volt részese. Nincs ez másként annak a tábornak a históriájával sem, amely ott rejtőzött fent a hegyen, a falutól nem messze, szigorú sorompók mögött. Még manapság sem magától értetődő eljutni e helyre, még mostanság is elvágják a külső világtól már a kisebb havazások vagy az iszamós földet teremtő késő őszi esők mindazt, amit e rövid szó így foglal össze: Recsk.

Ma már sokat tudunk e táborról, ismertek a neves és bátor rabok visszaemlékezései – Benkő Zoltántól kezdve Michnay Gyulán át Nyeste Zoltánig –, a megrázó interjúkból építkezett a nagybetűs dokumentumfilm, majd az ennek ihletéből született játékfilm is. Megidézhető a tábor egykori szerkezete és felépítése három dimenzióban. Számos tanulmány tárgyalta a börtönök, az internálótáborok, a büntető barakkok 1950-es évekbeli világát, s nem titok már az őrök, a parancsnokok kiléte sem. Vagyis mindaz, amit történeti tudásnak, pontosabban fogalmazva a történészek tudásának nevezhetünk, bőségesen a rendelkezésünkre áll. Ám mégis érezzük, hogy mindez kevés.

Bárhogy igyekszünk majd a jövőben különféle igényes módszerekkel megidézni Recsk világát, megemlékezni e zord időkről, vizuális eszközök révén a figyelem ingerét kiváltani a jövő nemzedékek tagjaiból, bármilyen tisztességes és becsületes szakmai munkát végzünk majd el: valami visszavonhatatlanul elmúlt és nem állítható helyre. A levegőt szeretnénk megmarkolni és felmutatni. Oly’ hiábavaló erőfeszítés mindez, mintha dióhéjjal akarnánk egy patakot kimeregetni.

Ám cseppet sem a történészi munka kilátástalanságáról, netán az emlékezés-emlékeztetés helyeinek értelmetlenségéről szeretnék regélni. Hanem arról, mit is lehet tenni a történelem megőrzéséért egy, a történelmet mindinkább kinőni és elfeledni akaró korban. 1953 őszi hónapjaiban a recski fogolytábor rabjai titokban, pisszenéstelen, megalázó csendre kényszerítve, a hatalom megvetésétől kísérve, elégtételadás nélkül hagyhatták el a priccsek, a talyigák, a zúzott sziklák és a fenyegető őrtornyok világát. S a helyszínre néma csend borult...

ITT OLVASHATÓ

„A MAGYAR PROPAGANDA ELVAKULTABB, MINT AZ OROSZ, MERT PUTYINNAK NINCS ROGÁN ANTALJA”

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezetők: FICSOR BENEDEK, WEKERLE SZABOLCS
2023.09.06.

Érdemes lett volna az orosz barátaink felé jelezni, hogy nincs rendben, ha meghamisítják 1956-ot? Persze, de Orbán Viktor szempontjából ennek nincs jelentősége. A magyar miniszterelnök arra tett fel mindent, hogy Oroszország megnyeri ezt a háborút – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Gazda Albert a nagy botrányt okozott orosz történelem könyv apropóján. A Kárpátalján született író, újságíró szerint a magyar kormányfőnek nincs oka szakítani az eddigi külpolitikájával, hiszen az oroszok örülnek a kormány gesztusainak, az Orbánnal szemben kritikus európai politikusok pedig ettől nem fogják jobban bírálni őt. A Fidesz szavazók egy jelentős része ugyancsak az oroszok győzelmét várja, mert akkor végre megkapná a magáét az Ukrajnának drukkoló ellenzék, a szintén Ukrajnának drukkoló hanyatló Nyugat, „és akkor Amerikáról még nem is beszéltünk”. 

– Jelenleg minden adott ahhoz, hogy az ország úgy táncoljon, ahogy Orbán Viktor fütyül, és ezt nagyon nehéz kivédeni – fogalmazott 

• Miért nem demokratikus ország Ukrajna, és miért vív mégis igazságos háborút? 

• Miről szólt valójában az ukrán narancsos forradalom? 

• Miért lebeghet Sztálin és Nagy Péter cár példája Putyin szeme előtt? 

• Melyik magyar rockzenekarért rajong Dmitrij Medvegyev? 

• Miért a fasiszta a legdurvább szitokszó Oroszországban, és miért neveznek fasisztának mindenkit? 

• Mi a szerepe az Egyesült Államoknak a háborúban? 

• Le kell, és lehet-e választani Oroszországot Európáról?

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG 

„Ölni vagy uralkodni” – Magyar Hang-ajánló

KUDARCOT VALLOTT A FEKETE-TENGERI EGYEZMÉNY ÚJRATÁRGYALÁSA, AZ UKRAJNAI SÁRSZEZON SEM VET VÉGET A HARCOKNAK – HETI ÖSSZEFOGLALÓNK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2023.09.11.

Tovább folytatódott Zaporizzsja megyében a felőrlő anyagháború, Tokmak térségében az ukránok elfoglalták az orosz erődrendszer, a Szurovikin-vonal második sávjának egy részét, áttörésről azonban még nem lehet beszélni. Romániában csapódott be két orosz drón, és bár az incidenst először a kormány megpróbálta eltussolni, a háború eseményeit követő önkéntesek az interneten hamar azonosították a drónt és a becsapódás helyét, ami után 

Bukarestben behívatták az orosz ügyvivőt. 

- Továbbra is rendkívül lassan halad dél felé Tokmak, Zaporizzsja térségében az ukrán ellenoffenzíva, a hét közepén az ukrán erők ellenőrizték az orosz Szurovikin-vonal egy részét.

- Több olyan frontszakaszon is kisebb, lokalizált támadásokat indítottak az ukrán erők, ahol hosszú ideje viszonylag csend volt. Ezt valószínűleg az tette lehetővé, hogy az orosz tartalékokat innen Tokmakhoz helyezték át.

- Két orosz drón csapódott be Románia területén. A román kormány először tagadta az incidenst, azonban az online OSINT-közösség nyomozása után beismerték azt.

- A török kormány és az ENSZ próbálkozásai ellenére nem sikerült helyreállítani a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodást; a brit légierő kíséri a gabonaszállító hajókat.

- Először küld humanitárius segélycsomagot Ukrajnának Örményország. A kaukázusi állam az orosz szövetségi rendszer, a CSTO tagja, de egyre inkább kifelé kacsintgat.

Az elmúlt héten továbbra sem mozdultak el jelentősen a frontvonalak, Ukrajna a zaporizzsjai fronton és Bakhmut körül kis területeket tudott visszafoglalni. Továbbra is az ukrán fél képes jelentősebb támadó hadműveletekre, az orosz erők nagyrészt védekezésre kényszerülnek, azonban a hónapok alatt kiépített védelmi vonalak (Szurovikin-vonal) az ukránok lehetőségeit is korlátozza...

ITT OLVASHATÓ

HIÁBA AZ AKKUGYÁRAK, KÍNA GAZDASÁGILAG TÁVOLODIK AMERIKÁTÓL

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.09.11.

Hazánkban naponta jelentenek be új kínai tulajdonú akkumulátorgyárat, miután a szektorban globális szinten is kínai cégek dominálnak; idénre a kínai BYD a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójává vált; Kína a világ legnagyobb autóexportőrévé vált; a Huawei még mindig a világ legnagyobb telekommunikációs- és hálózatieszköz-gyártója; az ország világelső a napelemgyártás, a hajógyártás vagy a vegyipar terén is; több kilométer gyorsvasútpályát épített, mint a világ többi része együttvéve; ma már majdnem annyi szuperszámítógéppel bír, mint az Egyesült Államok (és közel négyszer annyival, mint Németország); a kínai cégek, mint a TikTok, az Alibaba vagy a Shein a nyugati online piacon is egyre erősebbek; és ipari szabadalmak terén is régen előzik Amerikát.

Nem csoda, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemrég egy olyan erős publicisztikában harangozta be a kínai technológiai világuralmat, mintha szövegírója a kínai külügyminisztérium kommunikációs osztályának munkahirdetésére pályázott volna a művel.

Ugyanakkor ha az ember nem a Fidesz és/vagy a Kínai Kommunista Párt sajtójában követi a kínai gazdaság alakulását, hanem mondjuk az angolszász gazdasági oldalakon, akkor a fentiek helyett inkább olyan hírekkel találkozhatott, hogy „vége a kínai csodának”, „a negyvenéves kínai növekedés véget ért”, „a kínai gazdaságnak sürgős segítségre van szüksége”, „milyen súlyos Kína gazdasági lassulása?”, mélyül az ingatlanválság, önkormányzati adósságválság fenyeget, a defláció réme időzített bombaként ketyeg, az 1990-es évek óta stagnáló Japán sorsára juthat az ország.

Ha Nagy Mártont kérdezzük, a furcsa kettősség feloldása, hogy „egy Kína-ellenes félelemkeltés és az ország démonizálása zajlik a nyugati világban”. Egy ennél kevésbé koncepciózus magyarázat, hogy Peking hiába oldotta fel az év elejére hirtelen az összes járványügyi korlátozást, a kínaiak nem kezdték el szórni a pénzt, a növekedés nem robbant be, a makroadatok a járvány előtti állapotokhoz képest kifejezetten gyengék, és

elkezdtek beérni egyes, évek óta emlegetett gazdasági problémák, mint az ingatlanpiac túlnyújtózkodása és az önkormányzatok eladósodása.

A Kínát démonizáló nyugati imperialisták bánatára ez azért messze nem jelenti azt, hogy a nagy összeomlás tornácán állna a kínai gazdaság, de a jelek szerint a járvány előtti erős növekedéstől és Amerika leelőzésétől is egyre messzebb kerül...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

NYUGDÍJBA MENNE? MOST ISMÉT FORDULHAT A KOCKA - MÉG MINDIG NAGYON SOK AZ ÖREGSÉGI ELLÁTÁSOK KÖRÜLI TÉVHIT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2023.09.11.

A Nők40 bevezetése óta minden évben sokaknak érdemes tűnődniük azon, mikor is menjenek nyugdíjba. Hosszú éveken keresztül érdemes volt néhány hónapot még munkában tölteni, hogy a nyugdíjazást csak a következő évben kérjék. Az infláció azonban alaposan belepancsolt ebbe a helyzetbe, de most ismét fordulni látszik a kocka. 

Számítással mutatjuk be, hogy miért.

Az Azénpénzem.hu olvasói kérdések alapján azt tapasztalja, hogy a nyugdíjba vonulást fontolgatók közül sokan nincsenek tisztában az öregségi ellátások megállapításának rendszerével. Még mindig meglehetősen széles körben él az a tévhit, hogy a nyugdíjmegállapítás előtti év, illetve évek keresete a meghatározó. Pedig ez mér régóta nincs így, a teljes szolgálati időre számítják ki az átlagot. Ebbe pedig az 1988 utáni bérek számítanak csak bele.

A különböző évek átlagkeresetét hozzáigazítják a bérekhez. Az évenkénti korrekcióhoz hirdeti ki a kormány minden év márciusában a szorzószámot. Az így kijött összeg azonban csak azoknál jelenti egyben a nyugdíjat is, akik legalább 50 éves szolgálati viszonyt tudnak felmutatni. A minimális 15 év szolgálati viszonyhoz 0,43 szorzószám tartozik. Ez azt jelenti, hogy ha például 200 ezer forintra jön ki az átlagbér, akkor a megállapított nyugdíj mindössze 86 ezer forint.

További tévhit, hogy az előbb említett korrekció az infláció ellentételezése. Érthető, hogy sokan vélik így, hiszen a nyugdíjtörvényben is valorizációt írnak, ez a szó pedig a pénz értékének csökkenése által okozott veszteségeknek kiegyenlítésére alkalmazott folyamatot jelöl. Valójában a kormány (mivel nem svájci indexálást használ) csak a béremelések mértékét veszi figyelembe. Ez békeidőben a régebben megállapított nyugdíjak újakhoz mért leszakadását eredményezte. Az infláció beindulása viszont fordított ezen a helyzeten. (Erről, grafikont is mellékelve, itt írtunk részletesebben.)...

ITT OLVASHATÓ

VÁLSÁG IDE VAGY ODA, A MUNKAERŐHIÁNY MÉG JÓ IDEIG VELÜNK MARAD

QUBIT
Szerző: DELIKÁT ZSUZSA
2023.09.11.

Európa gazdaságának tartósan szüksége lesz bevándorlókra, méghozzá nagy számban, de ez még a leginkább nyitott nyugat-európai országokban is komoly társadalmi feszültségekhez vezet.

A közgazdaságtan kevés konszenzusos állításainak egyike volt az elmúlt évtizedekben, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény a munkanélküliség emelkedésével jár együtt. A járvány óta viszont mintha valami megváltozott volna: gyenge gazdasági növekedés, esetenként recesszió mellett is nagyon stabilak a fejlett országok munkaerőpiacai, a munkanélküliség nem indult komolyabb növekedésnek, sőt, munkaerőhiányról szóló anekdotáktól hangos a gazdasági sajtó. Nincs ez másként Magyarországon sem. A magyar gazdaság egy éve recesszióban van, ennek ellenére a munkanélküliségi adatokban nem látunk lényeges változást. A kormány pedig jól láthatóan azon igyekszik, hogy minél könnyebbé tegye a vendégmunkások foglalkoztatását, enyhítve a munkaerőhiányt. Vajon mi történik, és mennyire tartós ez a trend?

A vállalati szektor számára régóta problémát jelentett a munkaerőhiány, de a helyzet egyértelműen súlyosbodott a koronavírus megjelenése óta. A német vállalatok több mint egyharmada szembesül munkaerőhiánnyal, de a többi, hagyományosan magasabb munkanélküliséggel küzdő nyugat-európai országban is egyre több cég számára jelent problémát, hogy nem találnak megfelelő alkalmazottat. A munkaerőhiány sok esetben oda vezet, hogy a vállalatok kénytelenek visszafogni a tevékenységüket – ez pedig kisebb termelést, elmaradó beruházásokat jelent...

ITT OLVASHATÓ

ROBERT FICO NEM ORBÁN VIKTOR, SZLOVÁKIA SEMMIKÉPP SEM LESZ OROSZBARÁT

NÉPSZAVA
Szerző: GÁL MÁRIA
2023.09.11.

Ravasz Ábel szociológus, aki a szlovák liberális párt jelöltjeként próbál magyar képviseletet biztosítani a pozsonyi törvényhozásban, csekély esélyt lát arra, hogy magyar párt is bejusson a parlamentbe.

A szeptember 30-án esedékes szlovák választás előtti kampány központi témájává duzzadt a migránsválság. Szlovák politikusok szerint ez összefügg azzal, hogy az Orbán-kormány májusban szabadon bocsátotta a Magyarországon fogva tartott embercsempészeket. Azt is állították már többen is, hogy Orbán Viktor így próbálja segíteni Robert Fico és pártja kampányát segítse. Ön hogy látja?

Tény, a szlovákiai migrációs hullám időzítését tekintve egybeesik az embercsempészek magyarországi szabadon bocsájtásával. Nem szeretnék spekulálni arról, mennyire volt ez szándékos, de az biztos, hogy a kérdés a kampány kulcstémái közé lépett elő. A szlovák kormány mintha némileg futna az események után, az intézkedései viszont szerintem jó irányba mutatnak. A migrációs nyomást nem lehet figyelmen kívül hagyni, de elutasítom a politikai célú hangulatkeltést...

ITT OLVASHATÓ 

ELKÉPESZTŐ LÁTLELETEK A MAI MAGYAR OKTATÁSRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.09.11.

„A legjobb úton haladunk, hogy jelentéktelen országgá váljunk a Európában.” Így kommentálta egy nyugdíjas pedagógus azt a levelet, amelyet az oktatásért is felelős belügyminiszter írt a szülőknek a tanév kezdetén. Pintér Sándor többek között közölte, hogy ettől a tanévtől kezdve hangsúlyosabbá válik a tanrendben az egészségfejlesztés, a közlekedésbiztonság, az életre, a mindennapokra nevelés. Bár a várható magyar mindennapokra valószínűleg sikerül is a gyerekeket felkészíteni, az is valószínű, hogy a miniszter nem ismeri a valóságot. A PSZ-nél és a Szószólóban is arra kérték a szülőket, pedagógusokat, írják meg a problémáikat.

A Pedagógusok Szakszervezete tanévnyitó sajtótájékoztatóján jelentette be Tóth Tünde, a PSZ-alelnöke, hogy közösségi kampányt indítanak, amelyben szülők, diákok és pedagógusok hat szóban fogalmazhatják meg a közoktatással kapcsolatos problémáikat. Most csokorba gyűjtöttünk egy párat az eddig beérkezett hat szavas – olykor hosszabb – látleletekből.

Gyógypedagógus: Szakvizsgára köteleznek, de nem fizetik ki.

Pedagógus: A 120 óra továbbképzés 7 évente kötelező, de semmi anyagi támogatást nem adnak.

4. osztályos diák: Veszélyes az udvar, de legalább van.

Iskolapszichológus: Hónapok óta nincs világítás a termemben.

Szülő: Nyolcadikos lányom sorra veszíti el a tanárait.

Könyvtáros: Másfél éve beázik a kollégiumi könyvtár.

Pedagógus: 38 év, kevés pénz, szakmaiatlan vezetés.

Logopédus: Foglalkozásaimat egy raktárhelyiségben tartom az óvodában.

Gyógypedagógus: Szakszolgálati épületünk penészes, dohos, a tetőn hatalmas lyuk tátong.

Igazgatóhelyettes: Nincs első osztály, mert nincs tanító.

Pedagógus: Rugalmatlanság, szakszerűtlenség, fafejség, fejetlenség, gyerekellenesség.

Pedagógus: A kormány gonosz módon áll az oktatáshoz!

Pedagógus: Soha nem gondoltam volna, hogy felmondok.
*
Eközben a Szülői Hang csoport önsegítő és érdekvédő közössége a Szószólóban arra kérte a szülőket, írják meg azokat a problémákat, amelyek az idei tanévtől a szülőket, pedagógusokat és végső soron a gyerekeket sújtják. Minden egyes tiltakozás felkerül Magyarország térképére, jelezve a 2023/24-es tanévvel kapcsolatos tapasztalatokat. Egyszerű csatlakozni hozzá, mindössze egy űrlapot kell kitölteni. A tiltakozások felkerülnek Magyarország térképére. A fórumot azért indították útjára, mert így akarják felhívni a figyelmet az óvodákat és iskolákat sújtó rendszerszintű problémák ellen. Súlyos gondnak ítélik, hogy új törvényeket hoztak a pedagógusok jogállásáról, miközben csak tűzoltás folyik, a valódi problémákat nem orvosolják. A Szülői Hang szerint az oktatási rendszer képtelen felkészíteni a magyar gyermekeket a jövő kihívásaira. A szülők leveleiből is idézünk néhányat...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY LESZ AZ ÁLLAMI TENDEREKBŐL MILLIÁRDOS LUXUSJACHT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.09.11.

Néhány évvel ezelőtt egy addig közepes méretű építőipari céghez elkezdtek dőlni az állami megrendelések, amelyekből a vállalat mesés nyereséget termelt. Az így keletkező több tízmilliárd forintnyi vagyon azonban nem egyszerűen a vállalat eredeti tulajdonosát gazdagította, hanem kifejezetten furcsa utat járt be. Jutott belőle a NER jachtoztatására, és egy olyan vagyonkezelőhöz is, amely az ország egyik legbefolyásosabb kormányközeli vállalkozójának, Szíjj Lászlónak a vagyonát kezeli. Annak a Szíjj Lászlónak, akit az elmúlt hetekben fideszközeli körökből oligarcháztak, vagy éppen „orkoztak”, olyan interjúkban, amelyekben zsarolással megszerzett cégekről, vagyonról is szó esett.

Máltától a bababoltig

Fontos hónap volt 2022 áprilisa az egyik leggazdagabb magyar, Rencsár Kálmán életében. Az üzletember ekkor már évek óta szerepelt a hazai gazdaglistákon elsősorban állami megbízásokkal jól ellátott építőipar cégének, a településéről elnevezett Soltútnak köszönhetően. Vagyonát az elmúlt esztendőkben rendre 30–40 milliárd forint közé becsülték, amivel az 50 leggazdagabb közé tartozott az országban. Tavaly tavasszal azonban néhány napon belül két olyan esemény is történt, amely komoly hatást gyakorolt, és még gyakorolhat a jövőben is erre a hatalmas vagyonra.

Április 11-én Máltán Birkirkara városában közgyűlést tartott az a helyi vállalat, amely az elmúlt években a luxusjachtokat biztosította a kormányközeli gazdasági és politikai elit több tagjának nyaralásához is. A cég pénzügyi helyzete ezt megelőzően fokozatosan romlott. A problémát a közgyűlésen Rencsár Kálmán oldotta meg azzal, hogy még a saját mércéjével mérve is hatalmas összeget, közel 7 milliárd forintot tolt a vállalatba.

Alig három nappal később pedig ennél is több pénz sorsáról hozott döntést, ám ekkor már Budapesten saját cégének hivatalos helységében egy bababolt tőszomszédságában. Az üzletember cégjogi lépésekkel lehetővé tette, hogy az egyre nagyobb állami megrendeléseket kapó, és a már NER-mértékkel is kiugró profitot termelő Soltút nyereségének nagy részét néhány, ekkor kibocsátott, speciális részvény tulajdonosa kaphassa meg. A részvényeket eleinte ugyan ő maga birtokolta, ám ez nem maradt így sokáig: a milliárdokat érő papírok még tavaly más tulajdonába kerültek.

A két esemény első ránézésre függetlennek tűnhet egymástól, valójában azonban nem azok. A jachtos céget és a milliárdokat érő részvények új tulajdonosát

az elmúlt évtized állami megrendeléseinek egyik legnagyobb haszonélvezője, Mészáros Lőrinc barátja, az Orbán Viktorral meccset néző, és Szijjártó Péter nyaralásáról is gondoskodó Szíjj László köti össze.

Szíjj volt az, akiről az elmúlt hetekben az ősfideszes Pesty László filmrendező többször is erős állításokat fogalmazott meg. Interjúiban Pesty arról beszélt, hogy a „Lölő–klán” tagjai zsarolással szereznek meg ingatlanokat vagy éppen cégeket, és nem egyszer utalt rá, hogy Szíjj is ennek a „klánnak” a tagja...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KARSAI LÁSZLÓ: TRUMP ÉS MAGYAR HÍVEI PUTYIN HASZNOS IDIÓTÁI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2023.09.10.

Az Orbán-rezsim „békepárti” retorikája valódi jelentésének megértéséhez nyújt nélkülözhetetlen segítséget és történelmi párhuzamokat Karsai László történész Indexen megjelent cikkét, amit a szerző engedélyével teljes egészében közöljük.

Kedves családi történetem, amit édesanyám gyakran mesélt nekem. Amikor örökre lehunyta szemét a világ proletariátusának lánglelkű vezére (a fiatalabb olvasók kedvéért: Joszif Visszarionovics Sztálin, 1953. március 5.), és a hír eljutott Budapestre, édesanyám a levegőbe dobálta pár hetes öcsémet, és azt kiabálta: „Te már biztosan élni fogsz, kisfiam, megdöglött a békeharcos!” Igaza lett, idén februárban ünnepeltük öcsém 70. születésnapját.

Krausz Tamás szerint egy hídon autózó házaspár halálát okozni drónnal, rakétával, ágyúval, bármivel: terrorista (bűn)cselekmény. Hegyi Gyula azon sajnálkozik, hogy ezt a szép, hosszú, nagyon hosszú hidat, amely az (illegálisan megszállt) Krímet köti össze Oroszországgal, és amelyet békeidőben olyan nagyszerűen lehetne − és reméli, hogy majd lehet is − használni, egyáltalán lövik a terrorista, háborúpárti ukránok.

Hajdan, amikor a „néger-zsidó-indián terrorbombázók” (sic! – tessék megnézni az 1944-es magyar sajtót, érdemes…) bombázták a békeszerető nácik és szövetségesek hídjait, vasútvonalait, sőt autópályáit, Goebbels és propagandistái is sajnálkoztak, hogy mennyi kárt okoztak a békeidőben a civilek és a turisták által is olyan nagyon jól használható építményeikben.

Most háború van. Nem olyan háború, nem olyan hadjárat, amilyet 1939-ben a Világ Első Békeharcosa (J. V. Sztálin) a nácibarát Finnország ellen indított, amikor meg kellett védenie Leningrád biztonságát. Sztálin békésen akarta rendezni ezt a kérdést is, hiszen ő alapjában véve, és a szovjet újságírók szerint is békeszerető ember volt. Nem értette, hogy mit nem értenek a finnek azon, hogy Leningrád biztonságát néhány ezer négyzetkilométer finn területnek és fél tucat szigetnek a Szovjetunióhoz való csatolása révén csak jobban lehetne biztosítani. Persze ő is tudta, hogy ha a határokat néhány tucat, néhány száz stb. kilométerrel odébb tolják, akkor az új határokat megint csak néhány tucat, néhány száz stb. kilométerrel odébb tolt határok mögött kiépített védőrendszerrel lehet majd igazán biztosítani. Mennyivel biztonságosabban lehetne mondjuk Szegedet megvédeni, ha a déli határunk valahol a Belgrád–Szarajevó–Rijeka-vonalon húzódna…

Mint azt 1939. december 1-jén a reggeli lapokban már olvashatta a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, Borisz Saposnyikov is, hogy megindította a Vörös Hadsereget, mert senki által sem provokált támadás érte a Szovjetuniót a finn militarista imperialisták részéről. Arról ugyan Saposnyikov nem tudott, hogy erre válaszul ő parancsot adott volna az ellentámadásra, de hát Sztálin elvtársnak akkoriban (is) annyi dolga volt, nem ért rá saját vezérkari főnökét minden apróságról tájékoztatni. Amúgy is, Otto Kuusinen, a Finn Kommunista Párt vezére közben már kikiáltotta a Finn Demokratikus Köztársaságot (FDK), és természetesen behívta szovjet csapatokat, hogy egy icipicit segítsenek neki és elvtársainak megszilárdítani (bevezetni) a finn munkások, parasztok és polgárok által oly hőn óhajtott (finn) szocialista demokráciát. Moszkvában igen barátságosnak tekinthető gesztusként békét is kötött egymással a Szovjetunió és a FDK. A békeszerződés egyik pontja értelmében az FDK természetesen önként lemondott mindazokról a területekről, amelyeket Sztálin elvtárs az előző hetekben-hónapokban hiába kért, követelt az agresszív, imperialista, nácibarát stb. finn burzsoá, kapitalista kormánytól.

SZTÁLIN BIZTOS VOLT ABBAN, HOGY KB. EGYMILLIÓS HADSEREGE PÁR NAP ALATT LEGYŐZI A MINDÖSSZE 170 EZER FŐS FINN HADSEREGET, DE ELSZÁMÍTOTTA MAGÁT.

Mire a finnek 1940 márciusában a hatalmas túlerő előtt kénytelenek voltak feladni a reménytelen harcot, a rosszul vezetett (Sztálin 1937–1939-ben lefejezte a Vörös Hadsereg tisztikarát, nekirohantak a Mannerheim-védőrendszernek stb.) és a téli háborúra felkészületlen (téli felszerelés hiánya) Vörös Hadsereg 400 ezer katonát veszített. Ez volt a Legnagyobb Békeharcos második hadjárata a II. világháborúban. Mert ne feledkezzünk meg arról, hogy (a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékában foglaltaknak megfelelően) 1939. szeptember 17-én a Szovjetunió hátba támadta a náci Németország ellen harcoló Lengyelországot. Erre bátorította az is, hogy Anglia és Franciaország vezetői ugyan néhány harcias szólamot kiengedtek magukból, miután a Wehrmacht csapatai támadásba lendültek szeptember 1-én, de fegyveres erőik békésen várták, hogy nácik megtámadják őket (is). Sztálin a lengyel hadjárat után kölcsönös megnemtámadási és segélynyújtási szerződést kötött a balti államokkal, melynek keretében a Vörös Hadsereg csapatai bevonultak Észtországba, Litvániába és Lettországba. A kölcsönösség jegyében észt, litván és lett csapatok nem szálltak meg egyetlen szovjet várost sem. 1940 nyarán a lettek, litvánok és az észtek „leírhatatlan lelkesedéssel” választják meg azokat a (szovjet kollaboráns) vezetőiket, akik kérni fogják országaik felvételét a szovjet népek testvéri családjába. Sztálin elvtárs végtelen jóságában kérésüket teljesítette is.

VOLTAK 1939–1941-BEN AZ USA-BAN IS − NEM IS KEVESEN − NÁCIBARÁTOK ÉS/VAGY CSAK BÉKEPÁRTIAK.

Nemrég nyílt meg Washington, DC-ben az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumában (United States Holocaust Memorial Museum-USHMM) egy új időszaki kiállítás, amely a holokausztra adott, illetve nem adott amerikai válaszok történetét mutatja be. A kiállításon nagy hangsúllyal szerepelnek az akkori békepárti amerikaiak. 1940 szeptemberében a tekintélyes Yale Egyetemen alapították meg egyetemisták az „America First!”−mozgalmat. Fő céljuk az USA távol tartásavolt az európai háborútól. Rövid időn belül több száz amerikai egyetemen és főiskolán alakultak szervezeteik, hónapokon belül 800 ezren csatlakoztak a mozgalomhoz. Mozgalmuknak nagy lökést adott, amikor a világhírű repülő, Charles Lindbergh (1927-ben ő repülte először át az Atlanti-óceánt egyedül) is csatlakozott hozzájuk. Az „izolacionisták”, más néven a semlegességpártiak, vagy ahogy az egyébként nyíltan nácibarát és antiszemita Lindbergh szerette mondogatni: a „függetlenségpártiak” igen változatos érvekkel harcoltak. Okoskodásuk ma kísértetiesen ismerősnek tűnik. Meglovagolták az átlagemberek túlnyomó többségének békevágyát. 1940 májusában egy amerikai közvélemény-kutatáson feltették a kérdést: hadat kell-e üzennünk Németországnak, katonáinkat és hadiflottánkat harcba kell-e vetnünk? A válaszadók 93 százaléka – akkor, amikor a Wehrmacht már elsöpörte a francia hadsereget, és még nem volt biztos, hogy nem számolják-e fel a Brit Expedíciós erőket is − erre a kérdésre nemmel felelt. Amikor 1939–1940-ben F. D. Roosevelt, az amerikai történelemben először, harmadszor is indult az elnökválasztáson, politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy diktátor, és azzal próbálták a választókat riogatni, hogyha 1940 novemberében újra megválasztják, akkor 1941 áprilisára az USA már háborúzni fog. Lindbergh egyik beszédében (New York, 1941. április 23.) azzal érvelt, hogy Amerika nincs felkészülve a háborúra, nincs esély Németországot legyőzni, Franciaország már vereséget szenvedett, és Anglia is bukásra van ítélve. Szövetségesei, Lengyelországtól Görögországig már mind elbuktak, ez a sors vár Angliára is – jósolta.

TÁRGYALÁSOS BÉKE KELLENE − HANGOZTATTA LINDBERGH −, AZT PERSZE NEM TETTE HOZZÁ, MINT A MAI BÉKEPÁRTIAK SEM, HOGY AKKOR (ÉS MA IS), A GYŐZTES DIKTÁLTA VOLNA A FELTÉTELEKET. AKKOR A NÁCI NÉMETORSZÁG, MOST A POSZTSZOVJET OROSZORSZÁG.

Lindbergh és a többi békepárti nem tudta megakadályozni Roosevelt újraválasztását, majd a Kölcsönbérleti Törvény (Lend-Lease Act) kongresszusi megszavazását sem. Ennek keretében az USA komoly fegyverszállítmányokkal segítette Angliát. Az „America First!”− mozgalmat a Pearl Harbor elleni japán támadás (1941. december 7.) után feloszlatták, Lindbergh félszáz bevetésen harcolt a japán pilótákkal a csendes-óceáni hadszíntéren.

Trump első elnöki beszédében (2017. január 20.) nyíltan kimondta az „America First!” jelszót, bár jól tudta, hogy ezzel a második világháború idején kik és mikor kampányoltak. Elnöksége alatt meggyengítette a NATO-t, aláásta az USA és Európa szövetségét, kampányt indított az illegális bevándorlók ellen stb. Ha addig nem ítélik el, nem csukják le, és jövőre újra megválasztják az USA elnökének, azt ígéri, hogy 24 órán belül befejezi az ukrán–orosz háborút. Trump és mai magyarországi hívei Putyin hasznos idiótái. Véreskezű békeharcosok, miként Sztálin is az volt.

ITT OLVASHATÓ

PINTÉR BÉLA RÓLUNK

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2023.09.09.

Ma volt a legújabb Pintér Béla darab bemutatója. Tegnap a bemutató előtti előadást láttuk. Az Imádkozó utolsó jeleneténél veszi fel a fonalat, a Gellért-hegyen megborult Szabadság-szoborral, Long Rékával és Köves Gáborral (Janklovics “Prodidzsáj” Péter). Pintér felkonferálja Péter Katát, aki átlényegül a másik Rékává. Ami ott elkezdődik az része lesz a magyar színháztörténetnek. Vidnyánszky Attila művész úrnak – aki kilencedszer rendezi meg Bánk The Fucking Bánt ( ami azért jó, mert addig sem játsszák a Csongorcuncit és Tündibébit, és A Zembertra Gédiáját) már évek óta azt magyarázza nekünk a Nemzetiben, hogy szeressük Orbánviktort, ha nem akarunk bajt magunknak – nagyon hamar nehézlégzése lenne ettől a darabtól.

Pintér Béla rólunk beszél, mi vagyunk a Réka és az oltatlanok (azért ez a cím, mert a valódi cím kicsit “sok” lenne) szereplői, néven vagyunk nevezve, nem bújhatunk egy parasztopera vagy egy görög sorstragédia mögé, ott áll a derék magyar nép egy szál faszban/pinában, bocsánat, de ez tényleg nem kürtöskalácsnak tűnik. Pintér anti-Jack Nicholsonként szelíden közli velünk, hogy “You CAN handle the truth” és pofánkba vágja az igazságot, a szó szerinti igazságot, nem egy metaforát, nem valami csinos kis áthallást, hanem az ún. kurva kibaszott igazságot.

Pintér Bélát első sorban azért akarja kinyírni Orbán “emcécé” Balázs, Demeter “nemjárokszínházba” Szilárd és Bayer “zsidótakarokölnideizibe’ ” Zsolt (akiket szinte látni lehet a darabban, szemben Orbán Viktorral és Gyurcsány Ferenccel, akik viszont effektíve kameók, tulajdonképpen szép tőlük), mert ez a rezsim sztálinista és nyilas elődeihez hasonlatosan, semmiféle tehetséget nem bír elviselni. De ez a darab nem erről szól, hanem arról, hogy mi fogjuk kinyírni egymást, oltottak és oltatlanok, boldogasszonymamik és libernyákok, fruzsik és puzsik, és a mi hulláinkat fosztja ki majd Lölö és az ő Andija.

Gálvölgyi Jánost általában ripacsnak illik gondolni kultúrlibsi körökben, hát tessék szépen megfogni a sörét. Úgy játssza el Bogár Laci bátyánkat on steroids, hogy be tetszik tőle pisikálni. Enyedi Éva…..nem hiszem el, egyszerűen nem hiszem el. Ezt az egészet nem nagyon lehet elfelejteni, talán majd Pintér főtárgyalása után. Még a hetedrendű vádlott is ő lesz.

ITT OLVASHATÓ

KLIKK TV - BOD PÉTER ÁKOS: A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA NEM VOLT ENNYIRE ÁTLÁTHATATLAN A KÖLTSÉGVETÉS

HÍRKLIKK / KLIKK TV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2023.09.11.

„Komoly bajok vannak” – fogalmazott baljóslatúan a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Bod Péter Ákos közgazdász, a jegybank volt elnöke, aki a forint törékeny árfolyamával kapcsolatban is annyira óvatos volt, hogy elárulta, nem merte megnézni a beszélgetés előtt. Igaz, a napokban megúsztunk egy leminősítést, és feltehetően a friss inflációs számok is enyhülnek, ez azonban nem ad okot a túlzott örömre. Különösen az a fajta mohóság nem volna indokolt a jelen helyzetben, hogy az állam reptérvásárlásba fogjon. A kormány ugyanis hajlamos a jelent úgy tehermentesíteni, hogy a jövőt adósítja el – vélte.

Németh Péter először arról a friss döntésről kérdezte a közgazdászt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a napokban jóváhagyta azt a szándékot, hogy a kormány lényegében eltörli a magyar jegybank adósságát, és a költségvetést sem kötelezi annak kiegyenlítésére. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke azonban kiigazította a megállapítást. A „tudomásul vétel” ugyanis pontosabb megfogalmazás, hiszen mivel nem vagyunk eurózóna tagok, ezért minket az EKB nem is vizsgál annyira tüzetesen. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a pénzügyi testület megjegyzéseket is megfogalmazott, amelyek azért nem járták be a magyar médiát, mert az MTI „elfelejtette” azokat közölni. Nincs ugyanis rendjén az – véli az EKB –, ha egy banknak nincs tőkéje, de azért „nem csaptak mégsem az asztalra”, mert biztosítékként a magyar állam egésze áll a jegybank mögött. Az EKB azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy belátható időn belül a kormány elégítse ki az MNB tartozását.

Bod Péter Ákos közgazdászként és valamikori jegybank elnökként a Klikk TV nézőit eligazította abban a kérdésben, hogy miért is nyereségesek általában a nemzeti bankok. Az adott ország készpénzét ők bocsátják ki, „rá van írva, hogy 10 ezer forint, kerül 140 forintba, tehát ez egy elég jól fizető bolt, sőt, maga állapítja meg a maga kamatait”. Ennek ellenére, előfordulhat olyan helyzet, hogy mégis veszteséges. Itthon most ez áll fenn, és erre mondta azt az európai szakmai egyetértés, hogy a magyar állam garanciaként elegendő biztosíték a nemzeti bankunk működésére. Ez megsüvegelendő bizalom, ugyanakkor a magyar kormány döntésével a magyar jövőt adósítja el, mert a most, az Európai Központi Bank által „tudomásul vett” törvénymódosítás a költségvetés jelenét ugyan tehermentesíti, de a jövőt megterheli. A kormány ugyanis arról határozott, hogy amikor majd a Magyar Nemzeti Bank nyereséges lesz, akkor azt nem adja át a magyar államnak, a költségvetésnek, és ezen keresztül a magyar állampolgároknak, hanem akkor elégíti ki majd saját adósságát.

„Az öröm most jön, a teher később” – fogalmazta meg ezt a kormányzati koncepciót Bod Péter Ákos, aki ezt a logikát véli felfedezni a reptér megvásárlásában is. „Egy rendes országban elmondják”, hogy mi áll egy ilyen komoly vásárlási szándék hátterében – vetette fel a közgazdász, majd hozzátette, „nem nagyon láttam hivatalos érvelést”. Inkább ideológiai szólamokat hallani arról, hogy egy reptér nemzeti ügy, legyen állami kézben, de hát Ferihegy itt van az ország közepén, ha nincs nemzeti kézben, akkor sem lehetne elvinni. Vannak teóriák arról, hogy a működtető cég és a kormány nem jön ki jól egymással, mások azt feltételezik, hogy a hatalom számára lekötelezett személyeket ültetnének a reptér vezető testületébe...

ITT OLVASHATÓ   ITT NÉZHETŐ MEG

VAJON MIRE AKARJA A KORMÁNY A REPTERET HASZNÁLNI? – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.09.11.

 Drogok, fegyverek, tiltott technológia stb.

“De nem csak anyagi javak áramolhatnak szabadon egy poltpéteri alapossággal ellenőrzött légi kikötőben. Kémek, embercsempészek, mindenféle máshonnan kitiltott alakok, migránsok, a nemzetközi alvilág figurái és a hozzájuk tartozó slepp, prostituáltak, verőemberek, “probléma megoldók”, be- és végrehajtók, bukott politikusok, fegyverkereskedők…”

Egy újabb milliárdos is beszállt a NER-es luxusjacht bizniszbe

Földön, vízen és a levegőben…

Így lettek milliárdjai az Orbán családnak

Miután a miniszterelnök összeveszett Simicska Lajossal, és színre lépett az új generáció, nagy iramban kezdett gazdagodni az Orbán család. Nagyon közel kerültek ahhoz, hogy látható vagyonuk átlépje a százmilliárd forintos álomhatárt. (podcast)

Kubatov szerint a magyar embereknek nagyarányú Fidesz-győzelemre van szükségük

A Fidesznek pont eddig kellenek a magyar emberek.

Kétélű fegyver lehet a főpolgármester folyamatos támadása

A közlekedés kellemetlen jelenségeivel támadni Karácsony Gergelyt nem kényszer-téma a kormány részéről, hanem szervesen illeszkedik az önkormányzati választás logikájába.

Novemberben tarthatja kongresszusát a Fidesz

Az őszi kongresszuson „szentesíthetik” a Fidesz-KDNP EP-listát, a listavezetőt és a programpontokat is.

Orbán Viktor így befolyásolja a közelgő szlovák választásokat?

Néhány szlovákiai párt szerint a magyar rendőrök tudatosan nem állítják meg a gyanús kisteherautókat, az embercsempészeket, ugye, meg elengedték…

A rendőrség közreműködésével fegyverzik fel a szerbiai embercsempészeket

Az embercsempészek a fegyverkereskedőkkel Szabadka központjában, legismertebb szállodáiban és kávézóiban találkoznak teljesen zavartalanul.

Mindeközben: “Rétvári Bence: magyar rendőrök teljesítenek szolgálatot a szerb-észak-macedón határon.” (mti)

Putyinnak nincs olyan Rogán Antalja, mint Orbán Viktornak

“Jelenleg minden adott ahhoz, hogy az ország úgy táncoljon, ahogy Orbán Viktor fütyül, és ezt nagyon nehéz kivédeni…”

Putyin még az orosz regionális választást is háromnegyeddel nyerte

A választások az elektronikus szavazási rendszer miatt is könnyen manipulálhatók.

Novák Katalin szerint Nyugat-Európában templomokat rombolnak le

Konkrét példát nem hozott.

A belügy válasza várólistákra

Baloldal.

Gyerekvásárlással és Gyurcsánnyal támadja a kormánypárti média az ELLE címlapjára került meleg párt

Mindig van lejjebb.

ITT OLVASHATÓ

A BELÜGY SZERINT NEM VEZETHETNEK KÉT VÁRÓLISTÁT A KÓRHÁZAK, DE A BALOLDAL IDEJÉN EGYÉBKÉNT IS ROSSZABB VOLT A HELYZET

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2023.09.11.

Múlt hónapban cikksorozatot írtunk a kórházi várólistákról: többek között feltártuk, hogy milyen következményei lehetnek a hosszú várakozásnak, és mire számíthatnak a betegek, ha műtétre van szükségük az állami egészségügyben. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő cikkünkre hivatkozva kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert arról, tényleg léteznek-e titkos nyilvántartások, ahol akár hónapokat várhatnak a betegek, mielőtt felkerülnek a hivatalos várólistára. A miniszter nevében Rétvári Bence államtitkár reagált, aki a baloldalt emlegette, majd hosszan sorolta, mi mindent tett a Fidesz-kormány az elmúlt 12 évben a várólisták csökkentéséért.

A kórházi várólistákról szóló cikksorozatunkban személyes történeteken keresztül mutattuk be, hogy nincs egyszerű dolga annak, aki az állami egészségügyben várakozik valamilyen műtétre: a járvány óta nem ritka a több hónapos vagy akár éves várakozás sem. A tájékoztatás hiánya, a várólistára kerülést megelőző, titkos nyilvántartásban való sorakozás mind-mind megnehezíti a betegek életét, ráadásul a hivatalos lista sem minden esetben mutat valós képet a várakozókról. Mindezek miatt nem csoda, hogy aki teheti, alternatív utakat keres, például a magánegészségügyben végezteti el a műtétet, vagy több száz kilométert utazik, hogy ellátást kapjon.

A legnagyobb visszhangot a titkos várólistákról szóló cikkünk váltotta ki: ebben három, az ország különböző részein élő érintett számolt be nekünk arról, hogy a hivatalos várólistára kerülés előtt egy titkos nyilvántartásban sorakoztak, és nem is minden esetben kaptak tájékoztatást arról, hogy nem a hivatalos adatbázisban várnak. A titkos várólisták létezését egy neve elhallgatását kérő, egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette az Átlátszónak. „Ezek ott vannak a fiókban, a valós számok. Szinte mindenkinek van egy másik várólistája, ahol jegyzik a betegeket, ez lehet egy kockás füzet, Excel-táblázat, vagy erre készített program, de az biztos, hogy nem mindig egyezik azzal, ami le van adva hivatalosan” – mondta.

Cikkünk megjelenése előtt kerestük az illetékeseket, azonban sem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), sem az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), sem pedig az egészségügyért felelős Belügyminisztérium nem válaszolt a várólistákkal kapcsolatos kérdéseinkre.

2012 óta egyre jobb

Nem sokkal cikkünk megjelenése után, augusztus elején Vadai Ágnes, DK-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez. A képviselő részletesen idézte az Átlátszó cikkét, majd feltette a kérdést: „Valóban titkos nyilvántartásokban rejtegetik a betegeket a várólista helyett?”

Ő már nagyobb sikerrel járt, mint az Átlátszó: Pintér Sándor belügyminiszter nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt neki, méghozzá szokatlanul hosszan, összesen két oldalban...

ITT OLVASHATÓ