Szerző: DELIKÁT ZSUZSA
2023.09.11.
A közgazdaságtan kevés konszenzusos állításainak egyike volt az elmúlt évtizedekben, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény a munkanélküliség emelkedésével jár együtt. A járvány óta viszont mintha valami megváltozott volna: gyenge gazdasági növekedés, esetenként recesszió mellett is nagyon stabilak a fejlett országok munkaerőpiacai, a munkanélküliség nem indult komolyabb növekedésnek, sőt, munkaerőhiányról szóló anekdotáktól hangos a gazdasági sajtó. Nincs ez másként Magyarországon sem. A magyar gazdaság egy éve recesszióban van, ennek ellenére a munkanélküliségi adatokban nem látunk lényeges változást. A kormány pedig jól láthatóan azon igyekszik, hogy minél könnyebbé tegye a vendégmunkások foglalkoztatását, enyhítve a munkaerőhiányt. Vajon mi történik, és mennyire tartós ez a trend?
A vállalati szektor számára régóta problémát jelentett a munkaerőhiány, de a helyzet egyértelműen súlyosbodott a koronavírus megjelenése óta. A német vállalatok több mint egyharmada szembesül munkaerőhiánnyal, de a többi, hagyományosan magasabb munkanélküliséggel küzdő nyugat-európai országban is egyre több cég számára jelent problémát, hogy nem találnak megfelelő alkalmazottat. A munkaerőhiány sok esetben oda vezet, hogy a vállalatok kénytelenek visszafogni a tevékenységüket – ez pedig kisebb termelést, elmaradó beruházásokat jelent...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.