2021. május 5., szerda

A LENGYELEK ELFOGADTÁK AZ UNIÓS HELYREÁLLÍTÁSI ALAP TERVÉT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.05.05.


A uniós pénzügyi intézkedés tervével kapcsolatos lengyel parlamenti szavazás nem volt egységes, a baloldal ellenzéki törvényhozói támogatták meg ugyanis a Jog és Igazságosság vezető jobboldali kormánypártot és annak egyik kisebb partnerét. A Bloomberg idézi a döntés ellenzőit, akik szerint ezzel zsarolhatóvá válik Lengyelország.


Az euroszkeptikus Lengyelország zöld fényt ad az EU helyreállítási csomagjának – írja a Bloomberg arról, hogy Varsóban ratifikálták a világjárvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást elősegítő uniós pénzügyi intézkedés tervét. Ezzel – állapítja meg az amerikai pénzügyi hírügynökség – elhárultak azok az aggodalmak, hogy az Európai Unió legnagyobb keleti tagországa megtorpedózhatja a megállapodást. Tavaly decemberben a lengyelek még a magyarokkal együtt tiltakoztak Brüsszel azon törekvése ellen, hogy a pénz folyósítását a demokratikus jogállam szabályainak betartásától tegyék függővé.

A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy a varsói parlamenti szavazás kimenetele rávilágított az EU-ról a hárompárti lengyel kormányzati szövetségen belül zajló vitára. A baloldal ellenzéki törvényhozói támogatták meg ugyanis a Jog és Igazságosság elnevezésű vezető jobboldali kormánypártot és annak egyik kisebb partnerét abban, hogy sikerüljön keresztülvinni a ratifikációs döntést. A harmadik kormányoldali tényező, a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter vezette Szolidáris Lengyelország az intézkedéscsomag ellen szavazott, mondván, az függő helyzetbe hozza, zsarolhatóvá teszi Lengyelországot, hiszen a többi tagállam az elfogadott szabályok értelmében megvonhatják a pénzt, ha egy tagország nem tartja tiszteletben a közös normákat.

Miután a Szejm 290 igen szavazattal, 33 ellenében, 133 tartózkodás mellett döntött, Ziobro arról beszélt, hogy ilyen jellegű nézeteltérések előfordulnak a koalíción belül, de attól ők az esetek 99 százalékban együtt szavaznak a kormányoldal másik két tényezőjével.

A hírügynökség megjegyzi, hogy a 38 milliós Lengyelország a 27 tagú EU hatodik legszegényebb tagállama. Mateusz Morawiecki miniszterelnök a vitában azzal érvelt, hogy nem szabad elszalasztani a helyreállítási csomagban rejlő lehetőségeket, hiszen ez a pénz az elkövetkező tíz-húsz évre meghatározza az ország fejlődését, és hatalmas szerepet játszik abban, hogy a lengyelek felzárkózzanak a legfejlettebb országok közé.

A helyreállítási csomagról szóló megállapodást mind a 27 tagállamban hivatalosan meg kell erősíteni, ami a legtöbb esetben a parlamenti ratifikációt jelenti. Ez a lengyel döntés után még hét tagországban nem történt meg mindmáig, köztük Magyarországon sem. Akár csak egy tagállam részéről a késlekedés vagy az elutasítás megakasztaná a tervet – emeli ki a Bloomberg.

Az euroszkeptikus Lengyelország zöld fényt ad az EU helyreállítási csomagjának – írja a Bloomberg arról, hogy Varsóban ratifikálták a világjárvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást elősegítő uniós pénzügyi intézkedés tervét. Ezzel – állapítja meg az amerikai pénzügyi hírügynökség – elhárultak azok az aggodalmak, hogy az Európai Unió legnagyobb keleti tagországa megtorpedózhatja a megállapodást. Tavaly decemberben a lengyelek még a magyarokkal együtt tiltakoztak Brüsszel azon törekvése ellen, hogy a pénz folyósítását a demokratikus jogállam szabályainak betartásától tegyék függővé.

A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy a varsói parlamenti szavazás kimenetele rávilágított az EU-ról a hárompárti lengyel kormányzati szövetségen belül zajló vitára. A baloldal ellenzéki törvényhozói támogatták meg ugyanis a Jog és Igazságosság elnevezésű vezető jobboldali kormánypártot és annak egyik kisebb partnerét abban, hogy sikerüljön keresztülvinni a ratifikációs döntést. A harmadik kormányoldali tényező, a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter vezette Szolidáris Lengyelország az intézkedéscsomag ellen szavazott, mondván, az függő helyzetbe hozza, zsarolhatóvá teszi Lengyelországot, hiszen a többi tagállam az elfogadott szabályok értelmében megvonhatják a pénzt, ha egy tagország nem tartja tiszteletben a közös normákat.

Miután a Szejm 290 igen szavazattal, 33 ellenében, 133 tartózkodás mellett döntött, Ziobro arról beszélt, hogy ilyen jellegű nézeteltérések előfordulnak a koalíción belül, de attól ők az esetek 99 százalékban együtt szavaznak a kormányoldal másik két tényezőjével.

A hírügynökség megjegyzi, hogy a 38 milliós Lengyelország a 27 tagú EU hatodik legszegényebb tagállama. Mateusz Morawiecki miniszterelnök a vitában azzal érvelt, hogy nem szabad elszalasztani a helyreállítási csomagban rejlő lehetőségeket, hiszen ez a pénz az elkövetkező tíz-húsz évre meghatározza az ország fejlődését, és hatalmas szerepet játszik abban, hogy a lengyelek felzárkózzanak a legfejlettebb országok közé.

A helyreállítási csomagról szóló megállapodást mind a 27 tagállamban hivatalosan meg kell erősíteni, ami a legtöbb esetben a parlamenti ratifikációt jelenti. Ez a lengyel döntés után még hét tagországban nem történt meg mindmáig, köztük Magyarországon sem. Akár csak egy tagállam részéről a késlekedés vagy az elutasítás megakasztaná a tervet – emeli ki a Bloomberg.

KÁSLER ELVTÁRS, EZ A VALLOMÁS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.05.05.


Azt nyilatkozta Kásler miniszter most, hogy azt hiszik legyőzték a járványt: “Volt olyan kórház, ahol az intenzív osztályon lévők nyolcvan százalékát elveszítették, máshol ez csak ötven százalék volt”. – Mielőtt minden továbbit megállapítanánk, nézzük elsőként az „elveszít” igekötős igét, mint a halál túlzóan eufemisztikus alakját, illetve annak ragozását többes szám harmadikban, azaz: ők. Ők veszítették el őket. Mi védekeztünk, ők elveszítették, Én jól tettem a dolgomat, ők nem, és így lehetne folytatni végtelen időkig, ami ragozási formula a felelősség elkenése, ahogyan azt megszokhattuk immár egy éve, illetve több is már. Mindenki hülye, csak ők nem bírnak hibázni.

Vannak kiinduló tételeink, miszerint „Mindenkit meggyógyítunk”, illetve „A védekezés sikerét a halottak számában mérjük”. Ezeket a kedves vezető fektette le két gyenge pillanatában, mert nem tudta, mi vár az országra. Ez csak egy kis nátha, a migráció a nagyobb veszély kezdeti metódustól egészen a ma már huszonnyolcezer halottig, az ojtakozási diadalig, ami után Kásler összegezve a dolgokat mintegy jelenti ki “Volt olyan kórház, ahol az intenzív osztályon lévők nyolcvan százalékát elveszítették, máshol ez csak ötven százalék volt”. Kérdésem ezen a ponton, ha egy kórházi osztályon a betegek nyolcvan százaléka meghal, azt minek nevezzük?

Tényleg érdekelne a tudományos szakszó, s főleg annak fényében, hogy amikor pár hete elhajló és őszinte főorvosok, kamarák mondták, hogy nagyon nagy a baj, a rendszer összeomlott, s amikor azt mondták, hogy a krematóriumok alig bírják, s amikor láttuk is az egymás hegyén-hátán heverő halottakat, akkor mindenki csak a hangulatot keltette és akadályozta a védekezést. Sőt, őszinte számokat máig nem kaptunk, „nincs erre valami jobb szövegünk”, és ilyesmiket csupán. Erre itt Kásler fölpillant a csontlegóból és elszólja magát. Megfordítva a gyönyöröket, s mivel minden csupán elmélet és üveggyöngyjáték, és továbbá azért, mert ítéletünk már évek óta kész, megszületett hozzá a vallomás is...

TELJES JOGGAL VÁRHAT VÁLASZT A KORMÁNYTÓL FÉLMILLIÓ EMBER, HA NINCS BIZONYÍTÉK A SINOPHARM HATÁSOSSÁGÁRA

HVG360
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2021.05.05.


Nehéz helyzetbe hozta a kormányt a WHO szakértői állásfoglalása, mely szerint nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a Sinopharm oltóanyaga hatásos a 60 év feletti korosztályban. A szakemberek szerint ugyan minden vakcina hatásos, de mivel a kínai oltóanyagot Magyarországon kifejezetten az idősebb korosztály kapta, a magyar hatóságok akár lépéskényszerbe is kerülhetnek, ha meg akarják nyugtatni az érintetteket. Az országos hatásossági vizsgálatok már elkezdődtek, reális lehetőségként egy harmadik oltás, vagy egy másik típusú oltóanyag beadása is felmerülhet.


512 ezer – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ múlt héten frissített adatai szerint ennyi 60 év feletti ember élt Magyarországon, akit a Sinopharm vakcinájával oltottak be és mindössze néhány tízezer emberre tehető azoknak a 60 év alatti magyaroknak a száma, akik ezt a vakcinát kapták.

Az persze logikus volt, hogy a magyar kormány oltási terve kezdetben az egészségügyi dolgozókra és az idősebb korosztályra koncentrált, hiszen a fertőzés és a súlyos szövődmények őket veszélyeztetik a legjobban, az viszont már kevésbé magyarázható, hogy miért időseket – elsősorban bizonyos krónikus betegséggel nem rendelkező időseket – oltottak a Sinopharmmal úgy, hogy a kínai vakcina biztonságosságát és hatásosságát a klinikai kísérletek csak a 60 év alatti korosztályban tudták egyértelműen bizonyítani, az idősebb korosztálynál nem volt elég vizsgálat.

Azt sem lehet mondani, hogy a magyar hatóságok ezzel ne lettek volna tisztában, hiszen már az OGYÉI honlapján található alkalmazási leírásban is az szerepel, hogy míg a Sinopharm hatásossága a 18–59 évesek között 79,34 százalékos, a 60 év felettiek esetében ennek mértékét a vizsgálatok hiánya miatt nem lehet megbecsülni. Egyelőre rejtély, hogy ennek ellenére miért engedélyezték beadását a 60 év felettieknek, de elég valószínű, hogy erről nem a folyamatból kihagyott Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakértői döntöttek. (A Sinopharm volt az első vakcina, amit Szijjártó Péter engedélye után használnak Magyarországon.)...

EGY POLITIKAI MONSTRUM URALJA A HAZAI MÉDIÁT

HÍRKLIKK
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.05.04.


Magyarországon nem volt mit ünnepelni a sajtószabadság tegnapi világnapján. A média helyzete nem ad okot bizakodásra, ráadásul az Európai Unió részéről is egy különös nyilatkozat jelent meg ezen a napon. Polyák Gábor médiajogász sem lát okot az optimizmusra.


Magyarországot behálózta a Fidesz médiabirodalma, amelyet nagy pénzekkel és egységes szerkesztési elvekkel egyetlen cél, a jelenlegi hatalom támogatása érdekében tartanak fenn. Az Európai Bizottság ilyen körülmények között – érthetetlen módon – időt húz, pedig már rég megoldhatta volna a problémát, ha átérezné mindennek a súlyát. Ugyanakkor megkerülhetetlen az ellenzéki pártok felelőssége, nekik ugyanis azon kellene dolgozniuk, hogy eljussanak azokhoz a választókhoz, akik nem városokban élnek és nem tudatosan fogyasztanak híreket. Röviden így foglalta össze a helyzetet a Mérték Médiaelemző Központ vezetője.

Polyák Gáborral május 3-a, a sajtószabadság világnapja alkalmából beszélgettünk. Az ENSZ közgyűlése azért jelölte ki ezt a napot, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára, és hogy emlékeztesse a kormányokat, tiszteletben kell tartaniuk a szabad véleménynyilvánítás jogát, összhangban az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával. Ezen a kiemelt napon azonban elég furcsa nyilatkozat jelent meg az Európai Bizottság egyik alelnökétől. Vera Jourová ugyanis elismerte, hogy a testület tehetetlen a magyarországi Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) ügyében. Ezt azzal indokolta, hogy „a tranzakció pénzügyi értéke túl kicsi ahhoz, hogy lépni tudjanak”. Az uniós versenyjogi szabályokat ennél nagyobb ügyekre tervezték...

NINCS SZÜKSÉG A HARMADIK DÓZISRA - MERKELY BÉLA: AZ EMBEREK MEGFELEDKEZNEK A KÍNAI VAKCINA ELŐNYEIRŐL

MAGYAR NEMZET
Szerző. ELEK NIKOLETTA
2021.05.05.


A Sinopharm-vakcinák beadását követően kialakuló ellenanyagszint mértéke akár a több százszorosa is lehet annak, mint amit egy átfertőzöttséggel megszerezhetünk, ezért a híresztelésekkel ellentétben jelenleg nincs szükség a kínai oltóanyag harmadik dózisának felvételére – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Merkely Béla. A szakember leszögezte: ellenanyagszinttől függetlenül a vakcinák felvétele után mindenkinél kialakul a védettség.


A Semmelweis Egyetemen még nem találtunk olyan kínai vakcinával beoltott személyt, akinek ne lett volna pozitív, a tüskefehérjével ellenes antitestje két dózis beadását követően, tehát minden esetben kimutatható ellenanyagot detektáltunk – nyilatkozta a kínai vakcina hatékonyságát megkérdőjelező sajtóhírek kapcsán Merkely Béla. A Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta: tapasztalatai szerint minden oltás sokkal erősebb immunválaszt vált ki, mint maga a megbetegedés, ez pedig a kínai oltóanyag esetében is igaz...

1130 ÚJ FERTŐZÖTTET TALÁLTAK, 128-AN HALTAK MEG AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN

TELEX
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA
2021.05.05.


Napi új fertőzöttek száma: 
1130 (az előző napihoz képest +404)

Napi új halálos áldozatok száma: 
128 (az előző napihoz képest -9)

Kórházi ellátást igénylők száma: 
4374 (az előző napihoz képest -365)



Lélegeztetőgépre szorulók száma: 
511 (az előző napihoz képest -38)

Napi mintavételek száma: 
16 516 (az előző napihoz képest +8108)

Az első dózissal oltottak száma: 
4 123 697 (az előző napihoz képest +24 202)

Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 
2 248 775(az előző napihoz képest +91 138)

A hivatalos honlapon álló tájékoztatás alapján a gyógyultak száma jelenleg 538 965 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 218 829 főre csökkent. Már több mint 4,7 millióan regisztráltak oltásra. Előző nap az eddigieknél jóval kevesebb, 723 új fertőzöttről érkezett hír.

Az operatív törzs kedden is tartott sajtótájékoztatót, itt arra kérték a 16–18 éveseket, hogy regisztráljanak május 7-ig, így már jövő hét második felében el tudnák kezdeni beoltani őket. Múlt heti rádióinterjújában a miniszterelnök is beszélt arról, hogy felelősen csak a Pfizer-vakcinával tudják vállalni a fiatalok oltását. Orbán Viktor akkor azt mondta: azért az érettségi után kezdik meg a vakcinációjukat, mert nem akarják, hogy a különféle immunreakciók miatt problémájuk legyen az érettségin.

György István, az oltási munkacsoport vezetője a vakcinák elosztásáról is beszélt a keddi tájékoztatón, onnan tudni, hogy érkezett ugyan kedden 333 ezer Pfizer-vakcina, de ezek többsége második oltásokhoz kell, a többit pedig félreteszik a 16–18 éveseknek. Amit nem, azt a háziorvosok kapják...

VAKCINÁK: MI A KÜLÖNBSÉG A KÉT DÓZIS KÖZÖTT?

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2021.05.04.


A vakcinák két dózisa között a Szputnyiknál van különbség, és a Sinopharmmal kapcsolatban merült fel, hogy a második dózis adagját meg kellene növelni, vagy harmadszorra is oltani.

A hazánkban alkalmazott koronavírus elleni vakcinák „kétdózisúak”, vagyis az első oltás után meghatározott idővel újabb adag beadására van szükség, hogy a hatásosság elérje a kívánt szintet. Nagyon leegyszerűsítve az első dózis „felpiszkálja”, reakcióra készteti az immunrendszert, beindul az antitestek termelése, alakul a sejtes immunválasz, míg a második minderre ráerősít: kialakítja a tartósabb, mélyebb és teljesebb immunizációt.

Laikusként a két dózis egyfajta axióma – ezt mondták és így van. Ám ha figyelmesen olvassuk a híreket, feltűnhet, hogy az újabb és újabb vakcinaszállítmányok érkezésekor a darabszámnál csak a Szputnyik V-nél esetén teszik hozzá, hogy első vagy második dózisú készítményről van szó. De vajon miért? Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát kérdeztük. A válasz nagyon röviden:

a két dózis összetételében csak a Szputnyiknál van különbség, és a Sinopharmnál merült fel, hogy a második adagon esetleg változtatni kellene.

Az itthon használt készítmények közül az RNS-alapú Pfizer és a Moderna ugyanazt az összetételt használja minden adag vakcinában, ezért ezeknél nem kell „sakkozni”. Az aktuális oltási menetrend alapján döntik el, hogy az aktuálisan rendelkezésre álló készletből hányat adnak be első, és hányat második dózisként...

„FÉLREÉRTED… OLYAN, HOGY TÚLÓRA, NINCS.”

MÉRCE
Szerző: BALOGH ÁDÁM
2021.04.26.


Ez a bejegyzés a Balra Át! olvasójának levele, mely egy megtörtént párbeszéd alapján íródott. A szerző saját és családja megélhetésének védelmében valódi neve elhallgatását kérte
.

Dolgozó: Szia, tudunk beszélni?

Tulajdonos: Persze Ádám, gyere be, mi a helyzet? Foglalj helyet.

Dolgozó: Több dologról is szeretnék beszélni. Az első, hogy szeretném, ha tartanánk egy projekt-kiértékelő beszélgetést, a közelmúltban lezárt projektemről. Úgy érzem, hogy lenne mit tanulnunk belőle.

Dolgozó magában: Főleg úgy, hogy az eredetileg tervezett 2 hét helyett 3 hónap volt megvalósítani, én pedig az idegösszeroppanás szélén vagyok, és kezd tönkremenni a magánéletem a stressz és a túlórák miatt.

Tulajdonos: Rendben, tartsunk, bár ez amúgy is tervben volt.

Dolgozó: Arról is szerettem volna beszélni, hogy hogyan kommunikáltuk az ügyfél felé a késést, illetve, hogy mennyire veszítettünk reputációt nála ezzel.

Dolgozó magában: Például ha én lennék az ügyfél, eléggé ideges lennék, hogy hónapokon keresztül teljesen fölösleges ökörségeken kotlottunk az ő pénzén.

Tulajdonos: Az ügyfél felé megvolt a demidzs kontroll, el lettek simítva a dolgok. A kockázat mindebben az volt, hogy az ügyfél egyre inkább úgy érzi, hogy a cégünk túl van terhelve, hogy sokkal több munkát vállalunk, mint amennyire kapacitásunk van, és fontolgatja, hogy a jövőben más cégeket bíz meg hasonló munkákkal.

Dolgozó magában: Egészen meglepő, hogy az ügyfél ezt gondolja.

Dolgozó: Az utóbbi fél évben tényleg elég nagy terhelés alatt volt mindenki.

Tulajdonos: Én viszont arról szerettem volna beszélni, hogy újra kijött az a probléma, amiről már múltkor is beszéltünk, hogy nem vagy eléggé csapatjátékos. Te vagy az egyik legígéretesebb dolgozónk, olyan dolgokat tudsz megcsinálni, amit a te korosztályodban sokan mások nem, rendkívül önálló vagy, és nagyon magas minőségű munkát végzel. Ezért is léptettünk elő! Ezzel együtt viszont azt érezzük, hogy nem teszed oda magad eléggé, különösen mikor terhelt a projektcsapat.
Tudod, hogy van ez: együtt sírunk, együtt nevetünk

Dolgozó magában: Magyarul nagyon jó dolgozó vagy, már csak egy kicsit szeretnénk jobban kihasználni téged, már csak egy kicsit kéne többet túlórázni, már csak egy kicsit kéne jobban tönkretenni a saját magánéleted és személyes kapcsolataid, és akkor pont elégedettek lennénk...

AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG: JÖHET A HALLELÚJA VAGY A VÉGÍTÉLET

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.05.05.


„Az Európai Unió rájött arra, hogy számára Orbán túl nagy ellenfél: tíz évig sikertelenül próbálták a szokásos módszerekkel kezelni, tárgyaltak, egyezkedtek vele, igyekeztek őt jobb belátásra bírni, s szerintem arra jöttek rá, hogy nem mennek bele ’kis’ ügyekbe, hanem megvárják a nagy ügyet. Ami a jövő évi magyarországi választás: ha veszít Orbán, új helyzet áll elő, ha pedig nyilvánvalóan elcsalja, akkor illegitimmé válik, s annak megfelelően kezelik majd. Más szóval: vagy hallelúja lesz vagy jön végítélet” – fejtette ki Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogászt, politológust Vera Jourova minapi kijelentésével kapcsolatban kerestük meg.

Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, Vera Jourová az Európai Bizottság alelnöke a Euronewsnak adott interjújában arról beszélt, hogy a mostani versenyjogi szabályok nem használhatóak a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) ügyében. Mint mondta, „Pénzügyi értelemben a KESMA ügye Magyarországon túl kicsi, vagyis az összeolvadás értéke túl kicsi ehhez. A versenyjogi szabályokat az ennél nagyobb ügyekre tervezték”. Hozzátette, tovább nehezíti a fellépést, hogy a KESMA mentességet kapott a nemzeti versenyjogok alól, de a jelenlegi versenyjogi szabályokat úgy alakították ki, hogy ennél sokkal nagyobb ügyeket kapjanak el vele.

Vajon ez nyílt beismerése annak, hogy tehetetlenek Orbánnal szemben? Vajon ez nem azt tükrözi, hogy megunták Orbánt és a magyarokat,? Vajon ezzel nem azt üzenik a magyaroknak, hogy csináljunk, amit akarunk? Egyáltalán, mire lehet számítani ezek után az EU-tól? Ilyen kérdések merültek fel bennünk a fenti nyilatkozatot olvasva. Kíváncsiak voltunk arra, hogyan ítéli meg ezt egy szakértő...

SZABAD SZEMMEL: FÉLŐ, HOGY AZ ORBÁN-KORMÁNY ROHAMOT INDÍT A MAGYAR SAJTÓ UTOLSÓ SZABAD ÁLLÁSAINAK ELFOGLALÁSÁRA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző. SZELESTEY LAJOS
2021.05.05.


Die Welt


Nem ma kezdődött, hogy Orbán Viktor kokettál Kínával, hiszen kaput nyit az ázsiai ország számára Európa felé, de közben nem törődik a kockázatokkal, amelyek pedig nagyon is aggasztják az EU és a NATO-t. A kapcsolat legújabb állomása, hogy Budapesten létesít lerakatot a tekintélyelvű kínai állam káderképzője, méghozzá Európában fölöttébb furcsa körülmények között. Az egész munkát a kínaiak végzik, a fővállalkozó egy olyan cég lesz – minden versenytárgyalás nélkül -, amely feltehetőleg kapcsolatban áll a kínai titkosszolgálattal. Mindenesetre amikor pár éve megépítette Addisz Abebában az Afrikai Unió székházát, után a lehallgató készülékeket találtak a falakban.

Orbán azonban nem fél a veszélyektől, sőt, Panyi Szabolcs a Direkt36-tól úgy látja, hogy a politikus kifejezetten azt szeretné, ha Kína Magyarországot tekintené dobbantónak az EU felé. Ezért nem érdekli, hogy a kínai diákok nem ritkán kémkedni szoktak. Valószínűleg abból indul ki, hogy a magyar technológiai szint folytán a hazai iparnak nincsenek olyan titkai, amelyekre a kínaiak le akarnának csapni.

Az viszont jelképes, hogy a világra nyitott, liberális, és nagy tekintélynek örvendő CEU helyébe éppen Fudan lép, amely szakmailag jó, ám falai közt aligha lehet majd az emberi jogok fontosságáról, vagy az ujgurok, illetve a hong kongi elégedetlenség elnyomásáról tanulni. Ugyanakkor az intézménybe 5-6 ezer diák jár majd, így azon keresztül Kína rátelepszik a felsőfokú magyar képzésre.

Orbán részben gazdasági előnyökben gondolkodik, részben a mozgásterét próbálja növelni, minél inkább igyekszik sarokba szorítani az unió. A járvány során is építette a kínai kapcsolatot, hiszen nagy mennyiségben rendelt kínai oltóanyagot, amit Brüsszel azonban nem vett jónéven. Mint ahogy azt sem, hogy az ország potenciálisan bázisként szolgálhat a kínai hírszerzés számára Európa ellen.

Bloomberg

Éleződik a feszültség Kínával, miután Európa egyre inkább Biden oldalára áll Pekinggel szemben. A nagy eltolódás akkor következhet be, ha a zöldek szerepet kapnak a német kormányban a szeptember végi választások után. De az már most is látszik, hogy hiába született meg a múlt év végén az EU beruházási egyezménye Kínával, Brüsszel álláspontja keményedik az ázsiai partnerrel szemben.

Berlinben már most is általános a vélekedés, hogy nagy dolgokra egyhamar nem lehet számítani a kétoldalú kapcsolatokban és ezt a kínaiak is hasonlóképpen ítélik meg. De ettől függetlenül egy európai illetékes szerint útelágazáshoz érkezett az unió és Peking viszonya. Európa persze nem egységesen ítéli meg a kilátásokat, hiszen Magyarország pl. ég a vágytól, hogy boltoljon Kínával. De maga Biden is azt mondja, hogy nagy hangsúlyt fektet a két ország versenyére, viszont emellett szükségesnek tartja az együttműködést, pl. a klímaváltozás visszaszorítására.

Európa számára viszont fel van adva a lecke, mivel a saját útját igyekszik járni. Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere. Ugyanakkor a külügyminiszterek el akarják ítélni jövő héten kiadandó nyilatkozatukban a másik fél hong kongi fellépését. Peking abban reménykedett, hogy külön lehet választani a politikai és gazdasági kérdéseket, és hogy hatalmas fogyasztói piacával magához tudja kötni az uniót. Ám ez egyre kevésbé lehetséges – mondja egy kormány közeli elemző intézet szakértője Pekingben.

Euractiv

Félő, hogy az Orbán-kormány rohamot indít a magyar sajtó utolsó szabad állásainak elfoglalására. Erről beszélt a CEU egyik tanszékvezetője, illetve Polyák Gábor, a Pécsi Egyetem oktatója a portálnak. Marius Dragomir és magyar kollégája emlékeztetett arra, hogy a hatalom, részben oligarchákon keresztül, már így is kézben tartja a média túlnyomó többségét, de most közelednek a választások és ez újabb lépésekre ösztökélheti a független hangok elnémítására.

Hiszen már a járvány kapcsán is kizárólag a hatóságoktól lehet felvilágosítást kapni. Azon kívül egy nemrégiben elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy bűncselekménynek nyilvánítsák a kormányzati intézkedések bírálatát. A Közép-Európai Egyetem képviselője úgy értékeli, hogy az állam gyakorlatilag foglyul ejtette a tömegtájékoztatást. A központi költségvetésből jutalmazza a szövetségesek tulajdonában lévő orgánumokat. Mellesleg jelenleg nem létezik átlátható, elfogulatlan mechanizmus a sajtó finanszírozására, a pénz csakis a média megregulázásának eszköze.

Hogy most ki lehet a következő célpont, mármint hogy bedarálják, arra Polyák azt mondja: az RTL Hungary, a Central Media. Rajtuk kívül vannak kisebb szerkesztőségek, főleg a világhálón, ezek leginkább adományokból tartják fenn magukat. De az erőviszonyok teljesen egyoldalúak. Viszont idáig mindig úgy volt, hogy a hatalom terjeszkedési vágya akkor nőtt meg, ha meg kellett méretnie magát a választásokon. Merthogy a sajtón keresztül növelni tudja befolyását.

A két szakértő egyetért abban, hogy az EU-nak határozottan közbe kellene avatkoznia, és ehhez volnának is eszközei, ám ha továbbra is tétlen marad, akkor a magyar modell gyorsan elterjedhet Közép-Kelet-Európában. Különösen a médiahatóság függetlenségét kellene helyreállítani. Az unió segítsége nélkül igen nehéz lesz visszatalálni a demokratikus útra, ezért Brüsszelnek lépnie kellene, mielőtt túl késő lenne.

FT

A lengyel törvényhozás alsóháza megszavazta az uniós segélycsomag tervét, de az erőpróba megmutatta, milyen törésvonalak vannak mind a kormánykoalíción, mind az ellenzéken belül. A csomagot, amely engedélyezi, hogy az EU most először hitelt vegyen fel, a PiS-szel szövetséges Egyesült Lengyelország, a keményen jobbos igazságügyi miniszter pártja arra hivatkozva utasította el, hogy a kölcsönért adott esetben Lengyelországnak kell jót állnia, ha netán valamelyik kormány nem fizeti vissza a maga részét. Azon felül hallani sem akar a jogállami mechanizmusról.

Ezért a javaslat csak úgy ment át, hogy az ellenzék 2. legnagyobb ereje mellé állt, amit viszont a Civil Koalíció nehezményezett azon az oldalon, miután nem sikerült lényegi engedményeket kiharcolnia. Így azt, hogy a Brüsszeltől érkező óriási összegű ingyen pénzt és hitelt átlátható, tisztességes módon költsék majd el. Azon kívül, hogy a helyi önkormányzatok is kapjanak a forrásokból.

Összesen 36 milliárd euróról van szó, nem véletlen, hogy Morawiecki miniszterelnök úgy foglalt állást: a döntés nagy mértékben meghatározza az ország sorsát a következő 10-20 évben. A Baloldal pedig, amely a PiS oldalára állt, azzal érvelt, hogy most nem következik el ugyanazt a hibát, mint annak idején a Marshall-segéllyel, mert annak az árát még most is fizeti az ország.

FT

Aggódhatnak Németország szomszédjai, mert több olyan szövetségnek is esélye van hatalomra kerülnid az őszi választások után, amelyek külpolitikai elképzelései nagyban különböznek a mostani berlini irányvonaltól. Erre figyelmeztet az amerikai Brookings Intézet egyik osztályvezetője. Constanze Stelzenmüller, aki rendszeresen publikál a lap véleményrovatában, felidézi, hogy Biden már jelezte: feledtetni kívánja a Trumpf-féle rettenetes négy évet a transz-atlanti kapcsolatokban és együtt akar működni Európával.

Moszkvát és Pekinget viszont nem rettentik el a nyugati szankciók, Navalnij és az ujgurok miatt. Nyomást gyakorolnak az EU-ra, ám eközben von der Leyen a Tanács elnökével hadakozik a balul sikerült ankarai kirándulás után, miközben nyakán a súlyos gazdasági visszaesés, valamint a járvány. Ugyanakkor belpolitikai gondok miatt nem tud a földrészre összpontosítani a brit és a német vezető sem.

Így bárki azt gondolhatná, hogy majd a németek megsegítik az EU-t, de a választásokra készülő pártok leginkább a hazai teendőkre összpontosítanak. Nagyon úgy néz ki, hogy az erőpróba a zöldek felemelkedését hozza, márpedig hogy pártelnökük keményen bírálja Moszkvát, Pekinget és az Északi Áramlat 2-őt, az zene Washington füleinek. Az eredmény persze alapvetően nem a külpolitikán múlik majd. Ám a szavazópolgároknak érdemes elgondolkodniuk azon, hogy az ország gazdagsága és ereje a térség stabilitásán és biztonságán múlik. Ezért arra is oda kellene figyelni. A szomszédok már úgyis kellőképpen nyugtalanok.

Libération

A kérdéssel foglalkozó nemzetközi civil szervezet szerint a horvát és görög határőrök olyan brutálisan bánnak az elfogott illegális bevándorlókkal, hogy az már kimeríti a kínzás fogalmát, de legalábbis embertelen, illetve megalázó. A kárvallottak 85 %-a nyilatkozott így, miután rövid úton kipenderítették őket a két országból. Megverték, összerugdosták őket, nem ritkán gumibotot is használtak velük szemben. Sokszor órákon át.

Amikor pedig megérkeztek velük a határra, a telefonjukat vagy elvették, vagy tönkretették, jó párjukna elégették a ruháját. Ezért meztelenül, illetve alsóneműben, nem egy esetben mezítláb kellett átkelniük a határ túlsó oldalára. Az NGO úgy összegezte a hallottakat, hogy a múlt évben még több ilyen eset történt, mint egy évvel korábban. A kitoloncolásokat persze mindig is kísérte erőszak a 2015-ös nagy hullám óta, de tavaly különösen sokszor fordult elő, hogy a horvátok levetkőztették az áldozatokat, vagy kutyákat uszítottak rájuk. Ugyanakkor Romániából, Bulgáriából, Szerbiából és Szlovéniából is jelentettek hasonló incidenseket.

2021. május 4., kedd

DEDÓ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző. Rezeda
2021.05.04.


Hogy most már minden rendben van úgy járványilag, heppi meg harasó, azt kies hazánk nyunyóügyi szakértőjétől – Nunyó néni, született Müller Cecília – tudtuk meg tegnap, mikor is egy hosszú és keserves év után engedélybe adta a nyunyókák hurcolását be az oviba. Előtte jól tisztítsuk meg intéssel, akárha tojást hypóval, az agyunkat pediglen M1, Kossuth és más átmosóeszközökkel. Fellélegezhet az ovis társadalom és mind az összes magyari kisdedek, sőt, az egész széles Neria, hogy a rend helyreállott, apu meccsen van sörrel a gyomorban és agyban, anyu várja őtet haza magyaros vacsorával (con carne), a kis szarosok pedig nyunyókákkal hédereznek. Viktor vitéz lekardozta mind az összes vírusokat, míg a világ és még hét nap, illetve Óperenciás tenger.

De, hogy akkor így megmenekültünk, minek akkor a vészhelyzeti, rendeleti. Ez olyan mélyen bőséges esti kérdéses dilemma, miszerint miért nő a fű, hogyha majd leszárad, és miért szárad le, hogyha újra nő? Az ilyenek összezavarják a munka alapú társadalom működését, mert hová is juthatnánk, ha a szerelősoron a jómunkásemberek nekilátnának filozopterkedni, olajtól iszamos kézzel vakarnák a zsíros hajukat mindenféle világmagyarázatokon, hogy mondjuk beleszerelmesednének a platoni ideákba, és oda jutnának, hogy a kedves vezető sem más, csak egy árnykép a falon. Vagy hogy hány univerzum is van, és azok közül melyik az igazi, az ilyenek fennakadást okoznak a termelésben a szalagon, nem lesz elégedett a béjemvé, s emiatt elvész a hatalom.

Vannak ilyen különös összefüggések a világban, de nem ez az elsődleges oka, hogy efelé kanyarodtunk a diskurzusban a nyunyóka kimeríthetetlen témájától, hanem maga Szijjártó, a mindent is elintéző, jachton is érettünk dolgozó tarajos. Elibém került rögtön a nyunyókás szenzáció után egy cím a szájbertérben ugyanis, hogy aszongya: “új fenyegetésektől kell megvédeni az állampolgárokat”, hogy ezt mondta volna a sül, illetve és oppardon külügyes-gazdaságis vaccinatudor. Ilyenkor az ember elrémül az ő valójában, hogy milyen vészek támadnak már megint. Nem elég nekünk a sok migráncs, rengeteg vírus meg a Soros, hogy Szijjártónak és a gazdájának pihenni soha nem lehet, ahogyan harcolnak népükért és az ő javukért – illetőleg – javaikért szakadatlan...

TIZENHATEZER LAKÁSHITELES VAN MÁR MOST NAGY BAJBAN - AZ ÁLLAM TELJESEN ELTÉRI A PIACOT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2021.05.04.


Az állami támogatások tartják fenn a lakáshitelezést – állapíthatjuk meg a friss statisztikai adatok ismeretében. Tavaly év végén egyébként a KSH szerint 16 ezer lakáshiteles egyáltalán nem tudott törleszteni. A helyzet a moratórium lejárta után biztosan romlik majd.


Meglehetősen ellentmondásos képet mutat a 2020-as lakáshitelezés. A KSH statisztikája szerint, miközben az engedélyezett és a folyósított kölcsönök száma is csökkent, a hitel nagysága nőtt. Egy szerződésre tehát magasabb összeg jut a korábbinál. Nem mindegy viszont, hogy a támogatottak vagy a támogatás nélküliek adatait vizsgáljuk. A helyzet ugyanis a két területen egészen más.

A KSH mostani jelentése tulajdonképpen teljes egészében alátámasztja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi, a hitelezésről készített elemzését. Abban azzal büszkélkedtek, hogy tavaly minden harmadik lakossági hitelt elősegített az állam. Egyértelmű, hogy állami ösztönzők nélkül sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe került volna a hitelpiac.

Az engedélyezett, állami támogatás nélküli hitelek száma a KSH szerint 2020-ban 14 százalékkal, összegük 1,3 százalékkal csökkent. Átlagos összegük ugyanakkor a 2019-es 9,3 millió forintról 10,6 millió forintra nőtt. Az engedélyezett támogatott lakáshitelek száma azonban 41 százalékkal, összege pedig 16 százalékkal emelkedett, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,1 millió forintról 8,3 millió forintra mérséklődött...

A CSAPNIVALÓ CSAPAT MÁR MEGBUKOTT

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.05.04.


Hiába hirdeti győztesnek magát hétről-hétre a Fidesz, a vak is látja, hogy a vesztes már megvan, s egyre több ember számára nyilvánvaló, hogy Orbán és társai a csatát elveszítették. Tudják ezt ők is, ezért az idegesség, a növekvő arrogancia, az, hogy gyakorta már a látszatra sem ügyelnek. Csodafegyverben nem bízhatnak a hatalmon lévők, azt, hogy jövőre jobb lesz, már az elvakult Orbán-fanok sem hiszik el.


A vesztes kiléte már ismert, csak azt nem lehet tudni, hogy miként lehet győzni. Pedig, a magyar emberek megérdemelnék, hogy a Fidesz eltűnjön a hatalomból, mert rengeteg kárt okozott az országnak. És nem is csupán a gazdaságnak – még ennél is nagyobb pusztítás, amit a lelkekkel művelt.

Győztes kerestetik. Sőt, győztesek. Akik – jobb későn, mint soha – rájöttek, hogy egyedül senki nem fog nyerni a Fidesz ellen. Nem azért, mintha a Fidesz annyira erős lenne. Épp ellenkezőleg: kispályás csapat ez, csupa csapnivaló kutyaütő, jobb bajnokságban pofozógép lenne. A kapus rendre árnyékra vetődik, a védelem átjáróház, a középpályások csak keresik a labdát, a csatárok még helyzetbe sem kerülnek. Hogy ez a pancser gyülekezet még mindig a pályán lehet, az kizárólag annak köszönhető, hogy az ellenfél sokáig nem csapatként futott ki a pályára. Egyenként próbálkoztak, sikertelenül...

EGYENLŐ PÁLYÁK, EGYENLŐ ESÉLYEK

ÉLET ÉS IRODALOM / AGORA
Szerző: SZEGŐ MÁRTA
2021.04.30.


...A pontot az i-re a 2010-ben kormányra került koalíció tette fel, s menetel egy évtized óta az utca napos oldalán. A jegybankelnök Matolcsy Györgynek a gazdasági miniszter Matolcsy György ágyazott meg. Nem csomagolt, mint Bokros Lajos, akinek a pakkját saját kormánya lőtte szitává. Matolcsy nem mondta, csinálta. Megszorító intézkedések sorozatát hajtotta végre a globális válság közepette. A belépő a forint megingatása volt. Kósa Lajos hírhedt bemondását a pénzügyesek „verbális intervenciónak” nevezik. Bokros egyszeri 9 százalékos leértékeléssel indított, majd jött a szabatosan tervezett csúszó leértékelés. Matolcsy forintja nem csúszik: szánkázik, immár 30 százalékos lejtőn. Nemhogy védőháló nem fékezi, a jegybank az inflációtól mélyen leszakadó kamatszinttel még üresbe is tette a váltót, kézifék kiengedve.

A megdicsőült unortodoxia valójában ortodox megszorító költségvetési kiigazító politika, ahogyan az az IMF nagykönyvében van megírva: a leértékelés mellett a jóléti kiadások, a szociális juttatások, a költségvetési bérkiadások lefaragása, befagyasztása, ágazati különadók kivetése, áfaemelés, a banki tranzakciókra kivetett adók, az átmenő nemzetközi fuvarozásra kivetett adó – ilyesmi. Behozatali vámok emelése EU-tagként nem értelmezhető. A feketegazdaság felszámolását célzó számlázás elektronikus becsatolása az adóhivatalhoz, a banki tranzakciós illetékek is sok-sok százmilliárddal növelik a költségvetés bevételeit. Az egészségügy és az oktatás pályáját a fizetős magánpiac felé lejtik. Az szja-reform igazi kedvezményezettjei a csúcsvezetők, főként a szabatosan adózó multiszektorokban, akik cserében nemigen ágáltak a külföldi tulajdonosok profitját sújtó különadók miatt. A bankok torkán sok százmilliárdos veszteséget nyomtak le külföldi tulajdonosaik kárára a devizahitelezési bukta miatt, noha ennek spiritus rectora a növekedést ösztönző kormányzati lakáspolitika volt (s rá a forintleértékelés mondta ki a halálos ítéletet). A magánnyugdíjpénztár botrányos einstandolása valójában a költségvetési hiány mutatójának kozmetikázása Brüsszel felé, „kommunikációs trükk”, ami mindazonáltal tágította a kormány költekezési mozgásterét. A megszorítások egybeestek a devizaalapú hitelek piacának összeomlásával, ami együttesen a hazai fogyasztást, a vállalati beruházásokat évekre lefagyasztotta. Ez az import visszaesésével, egyben a külkereskedelmi mérleg tetemes többletével járt.

A gazdasági miniszter Matolcsy költségvetési kiigazító politikájával véghez vitt minden olyan intézkedést, amelyeket a megelőző kormányok pongyola költségvetési politikája nem mert (például potyautasok a nyugdíj- és tb-rendszerben) vagy nem volt képes felvállalni, részben a teherré vált szocialista örökség, részben a törékeny párt- és koalíciós viszonyok miatt. Leszámolt a koraszülöttként hamvába holt „jóléti” kapitalizmussal. A szavakban populizmus, a tettekben kőkemény jövedelemátcsoportosítás a célul tűzött új elit javára.

A jegybankelnök Matolcsy tehát sose látott költségvetési egyensúly – ha akarták volna, nullszaldós vagy éves többletekkel záruló kassza – hátországával indulhatott. A pénzügyi mérlegek nem kevesebb derűvel tölthették el: a kereskedelmi mérleg rendre többlettel zárt, beindult az ingyenpénz-pumpa Brüsszelből, a külföldön dolgozó honfitársak hazautalásával együttesen hizlalták a külföldi mérlegeket: Magyarország fizetésimérleg-többletével a tőke kihelyezővé vált.

A gazdasági világválság nyomán az infláció világszerte nulla-mínusz tartományokba zuhant, nálunk is évek során mínusz vagy 0+ árszínvonal-változást mértek. Ennek megfelelően padlót fogtak a kamatok, számos helyen negatív értékbe is fordultak. A fogyasztást és a beruházásokat mindenütt olcsó hitelekkel igyekezett a pénzpolitika újraindítani.

A hazai közvélemény Matolcsy első számú érdemének az alacsony kamatokat említi. Nos, rá kellene nézni az inflációs adatokra is. A plusz-mínusz nulla infláció – ami, mint láttuk, a nemzetközi és a hazai gazdasági válság, és legkevésbé sem a jegybanki politika „gyümölcse” volt – alacsony kamatokkal jár: a jegybanki alapkamatot a kereskedelmi bankok megfejelik saját kamatrésükkel, amelyet azután kikínálnak a hitelpiacon a vállalatoknak és a lakosságnak. A dicséretesen alacsony kamatszint másik oldala az alacsony betéti kamat és alacsony államkötvényhozamok. Bizony, az inflációtól mélyen leszakadó banki betéti kamatok és kötvényhozamok megrövidítik, veszteségessé teszik a magánmegtakarításokat. Hová meneküljön? Ingatlanvásárlásba? Tőzsdére? Devizába? Kilőttek az ingatlanárak, „boomol” a tőzsde világszerte, így minálunk is...


OLTÁSI MELLÉKHATÁS: LANYHUL A FEGYELEM

NÉPSZAVA
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2021.05.04.


Nemcsak a vendéglátóhelyek teraszain – ahol ez engedélyezett –, hanem az utcán is egyre gyakrabban lehet látni, hogy az emberek egy jelentős része „letette” a maszkot.


A Népszava tudósítója a szombati Fradi-meccset megelőzően is azt tapasztalta, a stadion felé tartó szurkolók jó része arra hivatkozva, hogy már megkapta az első oltását, nem takarta el az arcát. Pedig a köztéri maszkviselésre vonatkozó szigorú szabályok nem változtak, ráadásul a virológusok az elmúlt hetekben többször figyelmeztettek: a vakcina nem akadályozza meg a fertőzés továbbadását. 

A fegyelem lazulása a statisztikákban is tetten érhető. Az operatív törzs (ot) rendszeresen közzéteszi a maszkviselési szabályokat megszegők aznapi, időnként pedig az összesített számát. A lappangási időt is figyelembe véve a harmadik hullám első napjaként számon tartott február 8-ig összesen 24 ezer személlyel szemben intézkedtek, mert nem viseltek maszkot, a pénteki ismertetés szerint ez a szám azóta 62 ezerre nőtt. A hétvégén pedig 1966 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök. 

Mindez azt jelenti, hogy a harmadik hullám alatt 260 százalékkal nőtt a maszkot nem viselő, eljárás alá vont – megbüntetett, feljelentett, figyelmeztetett – magyarok száma. 

Az operatív törzs március 10-i tájékoztatóján – amikor még csak 1,1 millió ember kapta meg az oltást – már szóvá is tette Kiss Róbert alezredes, hogy a megelőző napon tett 575 intézkedés „nagyon magas szám”. Ehhez képest a húsvéti négynapos hosszú hétvégén már 3949 eljárás indult, vagyis naponta átlagosan 912 emberrel szemben intézkedtek. Bár az egyre javuló időjárás több embert arra sarkall, hogy a szabadban töltse az időt, de fegyelem fellazulása egybeesett a nyitásról szóló kormányzati kommunikáció fokozásával is. Mint ismeretes, a kormány mindig újabb és újabb célszámot jelöl ki: bizonyos számú oltás után – függetlenül attól, hogy mennyi idő elteltével alakul ki a vakcinázás után a védettség – újabb nyitást rendel el, miközben a szakemberek szerint a nyájimmunitás eléréséhez, a fertőzési kockázat érdemi csökkentéséhez 7-8 millió beoltottra lenne szükség...

A FUDAN NEM FELSŐOKTATÁSI KÉRDÉS, EZ ELJEGYZÉSI GYŰRŰ KÍNÁNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.05.04.


El kell felejtenünk a mérgezett, bizalomhiányos, átverős magyar cégvilágról szóló közhelyeket, a magyarországi piacgazdaság jobb állapotban van, mint hinnénk – derül ki Mike Károly konzervatív közgazdász nemrég könyv formában is megjelent kutatásaiból. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint hamis a honi kapitalizmusra aggatott „színlelt” jelző, és igenis találunk jól működő piacokat, önszerveződést – már ha elég távol megyünk az állami kényszer és újraelosztás rendszerétől. A Válasz Online-on többször publikált közgazdász interjúnkban újrakeretezi a múlt héten magasabb fokozatba kapcsolt alapítványi vagyonkiszervezést is: szerinte Magyarországon patronázs alapú állam épül, mely akkor lesz igazán bajban, ha a nagy hatalmú „patrónus” egyszer eltűnik; akkor jöhet a kiskirályságok harca. Miért nem értelmezhető felsőoktatásilag a Fudan-projekt? Min múlik a magyar egyetemek jövője? Létezik-e „szelíd kapitalizmus”? Nagyinterjúnkból kiderül...

KORONAVÍRUS VAKCINÁCIÓ - SZAKIRODALMI TALLÓZÓ

FACEBOOK
Szerző: SZABOLCS DOBSON
2021.05.04.


Kedves Barátaim, amint az idő halad a vakcinákkal kapcsolatban jelennek meg újabb hírek
és az egyes nemzeti oltási kampányok sem mentesek a zűröktől. Egyfelől vannak a tudományos tények, mint pl. az, hogy az AstraZeneca oltás második adagja után hatásosabb a védettség, ha ezt az elsó dózis után 12 héttel adják be, mintha korábban tennék. Ez a tudományos tény nem teljesen van összhangban a legújabb hazai oltási politikával.

Emellett tegnap referáltam a WHO értékelő vizsgálatának eredményeit a feléjük benyújtott - zömében publikálatlan - Sinopharm dokumentációkról, amelyben megállapítják, hogy ezen vakcina hatásosságának és biztonságosságának bizonyítottsága 60 év felettieknél csekély. Vagyis, a kínai cég ezt a korosztályt nem fedte le úgy, mint a nyugati cégek a saját oltásaikkal, bár mindannyian emlékszünk az AstraZeneca első hányattatásaira, amelynek során egyes EU tagállamok szembementek az EMA döntésével és úgy ítélték meg, hogy ez a vakcina nem igazolt kellőképpen időseknél.

Aztán láttuk az AstraZeeca vakcina vérrög vesszőfutását, amely rendkívül aránytalan volt és súlyos butaságokba torkollott, lásd nálunk az Aspirin Protect felvásárlási lázat és a második oltásoktól való averziót. 

Németországban pedig a klinikai bizonyítékokkal nem rendelkező vegyes oltási sort kezdték alkalmazni, azaz az első AstraZeneca oltás után 12 héttel Pfizer-t.

Ha Angliát vesszük, ott már akkor elkezdték a nagy időtáv alkalmazását a két oltás között, amikor erről még nem volt egyértelmű bizonyíték.
Tehát láthatjuk, hogy nemcsak nálunk, máshol is a gyógyszer-engedélyezés normál menetébe beleszól az állami járványkezelés, ami vagy jól van megszervezve, megfelelő szakmai és emberi erőforrásokkal, vagy kevésbé.

Azonban a fentihez hasonló témák kommentjeiben nem ritkán látom, hogy sokan a magyar belpolitika körzőjével-vonalzójával kívánnak véleményt alkotni tudományos kérdésekről, mindenbe belevetítve a politikát és ideológiai meggyőződésüket A magyar kormány ellenségének tekintik már azokat is, akik csupán a tudományos tényekre-állapotokra hívják fel a figyelmet. Persze fordítva is igaz, a patológiás kormányellenesség mindenbe belevetíti az alkalmatanságot és a bűnös szándékot...

726 ÚJ FERTŐZÖTTET, 137 ÚJ HALÁLOS ÁLDOZATOT REGISZTRÁLTAK

TELEX
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA
2021.05.04.


Napi új fertőzöttek száma: 
726 (az előző napihoz képest -493)

Napi új halálos áldozatok száma: 
137 (az előző napihoz képest +31)

Kórházi ellátást igénylők száma: 
4739 (az előző napihoz képest -133)


Lélegeztetőgépre szorulók száma: 
549 (az előző napihoz képest -23)

Napi mintavételek száma: 
8408 (az előző napihoz képest -5345)

Az első dózissal oltottak száma: 
4 099 495 (az előző napihoz képest +26 346)

Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 
2 157 637 (az előző napihoz képest +80 477)

Pénteken kora este, a Pfizer-osztás napján Magyarországon elérte a 4 milliót a beoltottak száma, így szombattól a védettségi igazolvánnyal rendelkezők már például hotelekbe is elmehetnek, de látogathatják a fürdőket, az állatkerteket és a kisebb mozikat is, éjfélig lehet az utcán tartózkodni, a boltok 11-ig nyitva vannak. A 18 év alattiaknak nem kell igazolvány, mehetnek mindenhova a szüleikkel. Keddtől pedig már az Országos Széchényi Könyvtár is kinyit a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek. A hivatalos, koronavírusról tájékoztató honlap adatai szerint az elmúlt 24 órában tovább nőtt a gyógyultak száma, és csökkent az aktív fertőzötteké, ami jó hír, de az nem túl biztató, hogy ismét nő a koronavírus örökítőanyaga a szennyvízben néhány nagyvárosban...

AZ ANTITESTTESZTEKEN A PFIZER LÁTVÁNYOS SZÁMOKAT PRODUKÁL, A KÍNAI OLTÁS UTÁNI NEGATÍV EREDMÉNYEKBŐL KAPTUK A LEGTÖBBET

444.HU
Szerző: Tbg, HASZÁN ZOLTÁN
2021.05.04.


Sokan készíttetnek a koronavírus elleni oltóanyag beadása után antitest tesztet, mert kíváncsiak, hogy reagált-e már a szervezetük a vakcinára. Olvasóinkat több mint két hete kértük meg, hogy ha végeztettek ilyet vizsgálatot, küldjék el annak eredményét, legyen akár pozitív, akár negatív.

500 felett jár már az elküldött eredmények száma. (Vénából vett, laboratóriumokban kiértékelt mintákat kértünk.)

A leletet beküldő legidősebb olvasónk 95 éves, nála pompásan működött a januárban beadott Pfizer a négy hónappal később elvégzett mérés szerint. Annál a labornál, ahol elvégezték a tesztet, 50 Au/ml a pozitív eredmény alsó határa. Olvasónknál ennél sokkal magasabb értéket, 1067,8 Au/ml-t mértek.

Az látszik, hogy a nekünk beküldött negatív tesztek között messze azok vannak többségben, amiket a kínai oltás után végeztek. És főként idősebbekről van szó. Ennek vélhető okairól mindjárt, de mielőtt belemennék a részletekbe, pár fontos megjegyezés...

EGYÁLTALÁN NEM MINDEGY, MELYIK MEGYÉBEN KAPOD EL A KORONAVÍRUST

G7.HU
Szerzők: HAJDU MIKLÓ, JANDÓ ZOLTÁN
2021.05.04.


Megyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkora eséllyel éli túl valaki, ha elkapja a koronavírust. A megyei halálozási adatok több betegségtípus elterjedtségével is kifejezetten erős összefüggést mutatnak, azaz nem meglepő módon a népesség általános egészségügyi állapota jó eséllyel hatással van a halálozásra.

Ahol több a keringési, immunrendszeri és légzőszervi megbetegedés, ott a második hullám adatai alapján kedvezőtlenebbek a kilátásai annak, aki megfertőződik, de például a cukorbetegséggel nem mutatnak ilyen összefüggést a megyei adatok. Mindenesetre ez részben arra is magyarázatot adhat, miért végzett ekkora pusztítás Magyarországon a járvány: nálunk ugyanis ezek a betegségek pandémia nélkül is rengeteg áldozatot szednek.

Ezer fertőzöttre 30 vagy 60 haláleset

Ahogy ezt egy korábbi cikkünkben már bemutattuk, nyár vége óta elsősorban a járványhelyzet befolyásolja, hogy egy adott héten hányan vesztik életüket Magyarországon. Ha esetenként furcsa időeltolódással is, de a fertőzöttségi adatok megugrása és a halálozások felfutása rendre egymást követte, ahogy a visszaesések is...

SZABAD SZEMMEL: EGY KAPTAFÁRA MEGY KÖZÉP-EURÓPÁBAN A MÉDIA ELFOGLALÁSA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.05.04.


A kezdő lépést Magyarország tette meg, amikor egy évvel a Fidesz hatalomra jutása után állami irányítás alá helyezte a köztévét, -rádiót, továbbá az MTI-t is.


Der Standard

Egy kaptafára megy Közép-Európában a média elfoglalása: a kormányok és oligarchák ugyanazzal a módszerrel vonják ellenőrzésük alá a sajtót. Ezt állapítja meg a Duna-térséggel , valamint a kontinens középső részével foglalkozó bécsi intézet, az IDM tanulmánya. A kezdő lépést Magyarország tette meg, amikor egy évvel a Fidesz hatalomra jutása után állami irányítás alá helyezte a köztévét, -rádiót, továbbá az MTI-t is.

A sokat ugráló szerkesztőségeket bezárták, vagy csókos üzletemberek érdekeltségébe játszották át. Az EU jogállami jelentése azt tartalmazza, hogy a magyar ágazatban a tulajdonviszonyok nem egy esetben zavarosak. Emellett megy a független orgánumok megfélemlítése, valamint elgáncsolása. Az Orbán-kormány cáfolja a vádat, de a kritikát gyakran megtorlás követi.

A három szerző, akik közül az egyik az Andrássy Egyetemen tanul, rámutat, hogy a lengyeleknél a PiS 2015-ös győzelmét követően a sajtószabadság zuhanórepülésbe ment át. Akárcsak a magyar, a lengyel vezetés is igyekszik nyomást gyakorolni a sajtó vele szemben álló részére: nem hirdet náluk, az újságírókat elzárja a hivatalos információktól, rágalomhadjáratot folytat ellenük.

A cseheknél és a szlovákoknál lassan 10 éve a legtehetősebb üzleti csoportok kezén van a média döntő része. Olyan vállalatokról van szó, amelyek szorosan kötődnek a hatalomhoz, illetve Babis esetében a cseh miniszterelnökről beszélünk. Az illiberális politikusok azután koppintanak egymástól, hogy miként alakítsák át a sajtópiacot saját autoriter céljaiknak megfelelően. A cél, hogy a tulajdonosok szabják meg a politikai irányt.

A médiacárok azután terjeszkednek a régióban. Fidesz közeli vállalkozók kezdeményezésére jött létre pl. két éve Londonban a V4 hírügynökség (V4NA).

Olyan politikailag függő sajtóérdekeltségekről van itt szó, amelyek a közvélemény befolyásával védik a autokrata kormányok uralmát. A nyomás hatására sokszor tapasztalni öncenzúrát. Illetve ezek a sajtóbirodalmak tovább gerjesztik a társadalom polarizálódását, és gyengítik az amúgy is ingatag lábakon álló demokráciát. Ördögi kör alakul ki ily módon.

De azért van egy-két reménysugár is: a magyaroknál oknyomozó újságírók korrupciós eseteket lepleznek le. A lengyeleknél és a cseheknél továbbra is sokszínű a sajtó. Emellett sok szerkesztőség alapítványi támogatásból, illetve a közönség adományaiból igyekszik fenntartani magát.

Frankfurter Rundschau

Oroszország intő jel, mert ott Putyin teljes ellenőrzés alatt tartja a sajtót – mutat rá a volt német igazságügyi miniszter. Sabine Leuthesser-Schnarrenberger, aki jelenleg a német szabaddemokraták Friedrich Naumann-alapítványának elnökhelyettese, úgy ítéli meg, hogy az orosz elnök minden eddiginél messzebbre jutott a média gleichschaltolásában. De a sajtót uniós tagállamokban is gátolják – állami eszközökkel, ez már annyira megszokott, hogy nem is hír. Ám ami Magyarországon és Lengyelországban van, az kifejezetten frusztráló.

Számukra az orosz vezetés szolgál példaképül. Ott már a 10 legfontosabb tévécsatorna a Kreml, vagy hozzá közelálló üzletemberek kezében van. Vagyis sérül az egész lakosság joga, hogy szabadon tájékozódjon és alakítsa ki véleményét. De még ennél is veszélyesebbek a sajtómunkások elleni támadások, időnként a szó fizikai értelmében. Az őszi választások előtt fokozódik az elnyomás. Tudósítókat vesznek őrizetbe a kormányellenes tüntetéseken, a karhatalom átkutatja lakásukat, idegen ügynöknek nyilvánítják őket.

A független orosz médiának ma már nincsen mozgástere. Ugyanakkor az államfő köszönettel él a német sajtószabadság lehetőségével és önálló németnyelvű csatornát akar csinálni a korábbi Russia Today-ből. Hogy platformhoz juttassa a populistákat és az összeesküvés elméletek híveit, továbbá dezinformációkat sugározzon.
Politico

A Bizottság alelnöke szerint éppen elég bizonyíték támasztja alá, hogy Putyin nem megbízható partner a nemzetközi politikában, célja hogy megossza az uniót és bizalmatlanságot keltsen tagjai között. Jourová ennek alátámasztására megemlítette, hogy annak idején két ártatlan ember esett áldozatul, amikor orosz ügynökök felrobbantottak egy cseh fegyverraktárat. Hozzátette azonban, hogy ki kell mondani: az EU ezt nem tűri el.

A politikus azután nyilatkozott, hogy Moszkva rajta kívül, az Európai Parlament elnökét és az unió több más magas rangú tisztségviselőjét is kitiltotta az országból. Mint mondta, a Kreml bűnlistája meglehetősen terjedelmes, a holland utasszállító gép ukrajnai lelövésétől kezdve, egészen az angliai Salisbury-ben elkövetett gyilkossági kísérletig. De emellett hetente jönnek a jelentések az orosz dezinformációs kampányról, mostanában főleg a Szputnyik V kapcsán.

A cseh politikus közölte, hogy építő jellegű kapcsolatokat szeretne Oroszországgal, de ehhez az kellene, hogy az is kellő tiszteletet tanúsítson, ám ennek semmi jelét nem látja. Azt viszont jónak tartja, hogy az EU vezető testületei gyorsan és határozottan reagáltak a pénteken bejelentett orosz beutazási tilalomra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy főleg a tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk a geopolitikai összefüggéseket, aminek az Északi Áramlat 2 gázvezeték az ékes példája.

Úgy gondolja, hogy az orosz elnökről mindaddig visszapattan minden diplomáciai próbálkozás, amíg nincsenek komoly gazdasági szankciók. Egyben sürgette a nemzeti kormányokat, hogy fogják fel: Moszkvában minden a hatalomtól függ, így a gazdasági tervek is. A sajtószabadság viszont már alig-alig létezik arrafelé, sőt a helyzet csak egyre romlik. Független szerkesztőségeket és újságírókat idegen ügynöknek minősítenek, miközben az állami média álhíreket terjeszt.

FT

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy az EU-nak nem szabad elsietnie a gazdasági újjáépítési programot, mert a többi közt az időközben feladott magyar terv mutatja, mekkora kockázatok mutatkoznak ezen a területen. A szerkesztőségi állásfoglalás itt arra utal, hogy az Orbán-kormány uniós pénzekből akarta kistafírozni az újonnan létrehozandó egyetemi alapítványokat, amelyek vezetését teletömi a saját vazallusaival.

Vagyis Brüsszelnek jó előre ki kell kényszerítenie, hogy a tagok tartsák be reformígéreteiket, és hogy a vállalt célokra költsék a támogatásokat, mert ha elkezdi utalni a pénzeket, utána már nem tud mit tenni azok felhasználása ügyében. Ám tragédia volna, ha a források nem az eredetileg megjelölt célokra mennének. Szóval csak lassan a testtel, másfelől viszont a kormányok nem vehetik rossz néven, hogy a Bizottság a kitűzött célok, így a környezetvédelem és a digitalizálás, valamint a növekedés felé tereli őket.

Vagyis ne nagyon elégedetlenkedjenek, hogy lassan túljutnak a 3. hullámon, mégsem jön a szubvenció. Hiszen az egész csomag korszakos, míg korábban az unió válságok idején általában csak tolta maga előtt a problémát. Azon belül több ország még nem is iktatta törvénybe a gazdasági mentőprogramot, illetve nem juttatta el Brüsszelbe saját tervét a 750 milliárd euró ráeső részének hasznosítására. Egyébként a Bizottság le is állíthatja majd a kifizetéseket, ha azt látja, hogy valami félrecsúszik. De jobb, hogy előre igyekszik tisztázni a feltételeket.

Euronews

Ha a koronavírus elleni küzdelem nem hozza össze Európa két felét, akkor micsoda – kérdezi a pozsonyi Globsec kutató intézet vezető közgazdásza. Sona Muzikarova úgy látja, hogy a járvány kezdetén még volt remény a közös fellépésre, hogy együtt lábaljanak ki a bajból, ideértve az oltások megszervezését, illetve a gazdaság megújítását. Csakhogy ismét teljes erővel felbukkantak a régi kelet-nyugati ellentétek, miután a kontinens középső részén egyes kormányok úgy döntöttek, hogy az oroszoktól és a kínaiaktól is beszereznek vakcinát.

Ebben Magyarország járt elöl, részben mert egyre inkább romlott a helyzet, ami persze összefüggött azzal, hogy az EU elfuserálta az oltóanyagok megvásárlását. Ily módon úgy tűnt, hogy Kína és Oroszország le tudja szállítani az annyira igényelt pótlólagos adagokat. Egyes politikusok azt állítják a térségben, hogy őket nem érdeklik a geopolitikai megfontolások, attól vesznek oltóanyagot, akinek van.

Ez a skizofrén vakcina diplomácia pont akkor bontakozik ki, amikor erősödnek a felhívások az uniós stratégiai szuverenitásának erősítésére. Ugyanakkor gátolja, hogy a régióban a kormányok az életek és a megélhetés mentésére összpontosítsanak. De a széthúzás már a múlt év végén, a jogállami mechanizmus bevezetése körüli vitában megmutatkozott, a magyar és a lengyel vétó miatt. Pedig az unió nagyon is sokat tett a ragály visszaszorítására, ideértve, hogy most először közös kölcsönt vesz fel a gazdaság helyreállítására.

Elavult gazdaságuk és a közepes jövedelem csapdája miatt Közép-Európa számára egyáltalán nem mindegy, hogy igen nagy pénz esik le számára a mentőcsomagból. Amikor korszerűsítik az EU-t, az egyik fő szempontnak azt kell tekinteni, hogy még egy ekkora válság sem indít be automatikusan közös gondolkodás a Kelet és Nyugat között.

FT

Nagy a veszély, hogy az Európa legnagyobb kisebbségét alkotó 6 millió roma kimaradt az oltási kampányból. Az összefoglaló mindjárt a legelején idézi Setét Jenő aktivistát, aki szerint közössége számára Magyarországon a Covid-19 a bánat végtelen hullámát jelenti. Az ország az élbolyban foglal helyet a világban a járvány halálos áldozatai alapján, de ezen belül a betegség különösen sújtotta a romákat.

A Nyílt Társadalom Alapítvány roma programjának vezetője azt mondja, a kisebbség tagjai részben azért nem kapják meg az oltást, mert nincsenek bekapcsolva az egészségügyi ellátásba, részben pedig azért, mivel okkal nem bíznak a kormányokban. Zeljko Jovanovics rámutat, hogy ezek az emberek évtizedek óta nem gyakorolhatják jogaikat. De a magyar romák sorsa arra is rávilágít, hogy más kisebbségek, így a sok millió migráns és hajléktalan szintén kihullik a rendszer hézagjain. Az ok: diszkrimináció, a bizalom és a megfelelő nyilvántartás hiánya.

Ha ezek a rétegek módszeresen kimaradnak az oltásból, az az egész védekezést veszélyezteti. A londoni Chatham House agytröszt egyik szakértője úgy véli: nélkülük reménytelen az unió terve, hogy a nyárra védettséget kap az európai lakosság 70 százaléka. Megjegyezte, hogy ez ügyben fülsiketítő a csönd a kormányok és a politikusok részéről, ami részben a migráció elutasításából ered.

A hátrányos helyzetű csoportok tagjait leginkább a civilek ösztökélik, hogy ne féljenek és adassák be maguknak valamelyik készítményt. De pl. Magyarországon az is gond, hogy a romák távol élnek a házi orvosoktól és csak nehezen tudnak eljutni azokhoz. Emellett – hangsúlyozza Setét Jenő – ellentétes információkat kapnak. Így hogy ki ne mozduljanak otthonról, illetve hogy menjenek el beoltatni magukat. A kormány szóvivője ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy a lakosság 9 százalékát alkotó roma közösség mennyire szerepel a vakcina programban.

Deutsche Welle

A lengyel kormány szélsebesen nyomja keresztül a sajtó visszalengyelesítését, annál is inkább, mert egyáltalán nem kizárt, hogy a koalíción belüli viták miatt hamarosan idő előtt választások lesznek. Így azután még az sem akadály, hogy a bíróság átmenetileg leállította az ügyletet, amelynek keretében a PKN állami olajtársaság megvenne 20 megyei, 120 helyi lapot, valamint 500 on-line portált. A cég sorra nevez ki új főszerkesztőket a legfőbb orgánumok élére. Obajtek vezérigazgató, Kaczynski nagy barátja, nyíltan meg is mondta, hogy teljesen érdektelen, mit akar az igazságszolgáltatás. Amit már végrehajtottak, azt nem lehet visszacsinálni. Pedig pont az a lényeg, hogy ne jöjjenek létre kész tények.

Sikorski volt külügyminiszter úgy értékeli, hogy az Orlen ugyanazt csinálja, mint Oroszországban a Gazprom: központi szerepet tölt be a hatalommal szemben álló sajtó átvételében és megszelídítésében. A kormányszóvivő ezzel szemben a világon semmi veszélyt nem lát a sajtószabadság szemszögéből. Szerinte itt a konszern önálló üzleti döntést hozott, mint ahogy Amerikában az Amazon megvette a Washington Postot.

Csakhogy közben már a közmédia is a kormány szócsöve lett. Újságírókat, főszerkesztőket, igazgatókat bocsátottak el, illetve egy részük ment magától is. Az új főnök, a PiS korábbi kampánymenedzsere (akit Kaczynski pitbulljának neveznek) nem csinál titkot abból, hogy a tévét ellensúlynak szánja a független médiával szemben. Az EBESZ megfigyelői már a tavalyi elnökválasztás után kijelentették, hogy az állami rádió és tévé elfogult volt a kampányban.

Spiegel

A német autógyárak számára annyira vonzóak az alacsony kelet-, illetve délkelet-európai bérek, hogy sorra szervezik ki oda a termelést, ám ennek az a következménye, hogy csökken Németország súlya a járműgyártásban. A jövedelmek szintje a feltörekvő országokban a német színvonalnak átlagosan a fele. Ezért azután a földrajzi átrendeződés folytán a német autóipar részesedése az utóbbi öt évben 6 %-ot esett a földrészen, jelenleg 22 %.

A nyertesek közé tartozik Oroszország, Törökország, Szlovákia és Románia. De nagy növekedési potenciált mutat Lengyelország is. Emellett egyre jelentősebb beszállítóként Szerbia, Észak-Macedónia, valamint Marokkó. A folyamat megy tovább, tavaly a német iparág 10 legjelentősebb háttércége jelentette be, hogy bezárja ottani érdekeltségét, illetve máshová szervezi ki a gyártást.

NORMÁLIS ORSZÁG MINISZTERELNÖKE NEM OLYAN, MINT ORBÁN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.05.04.


Péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt Orbán Viktor, hogy nem javasolna internacionalista, globalista szemléletű embert az alapítványi fenntartásúvá váló egyetemek kuratóriumaiba. Az ügy előzménye, hogy a parlament 133 bátor embere, kiegészülve a még náluk is bátrabb Mi Hazánk képviselőivel, valamint a Mindenki Másnál Sokkal Bátrabb Volner János honatyával, megszavazta az egyetemek modellváltásnak nevezett megszállását. Tíz egyetem került ezzel a Fidesz kezére, megbízható, a főnökhöz a végtelenségig lojális káderekkel az intézményeket vető kuratóriumok élén.

Ezt már korábban is tudtuk, de az némiképp újdonság, hogy Orbán Viktornak erről van véleménye. Mert az egyetemek vezetése normális üzemmenetben az intézmények polgáraira – tanáraira, diákjaira – tartozik, a miniszterelnöknek ehhez nincs köze. Normális viszonyokról írtunk, vagyis nem arról, ami ma Magyarországon történik. Magyarország mára olyan hely lett, hogy túlmozgásos miniszterelnöke mindenbe beleszólhat, elmondhatja a véleményét életről, halálról, vakcináról és fociról.

Azért azt jó volna tudni, hogy mit jelent Orbán Viktor olvasatában, hogy valaki globalista szemléletű. Általánosságban persze lehet sejteni, de számunkra fontosabb, hogy a miniszterelnök mit gondol erről. Ha ugyanis Orbán nem szeretné, hogy globalisták is bekerüljenek a kuratóriumokba, akkor tudnunk kell, hogy valójában kiktől óvja ezeket a grémiumokat. Első megközelítésben azt kell gondolnunk, hogy azoktól, akik nem olyanok, mint ő. Vagyis, nem szeretné, ha olyan emberek is ott ülnének az egyetemeket vezető testületekben, akiknek nem tetszik például az ország kiárusítása, eladósítása, a keleti despotákkal, különösen a Kínai Népköztársaság vezetőivel sok jót nem ígérő barátkozás. Orbán nem javasolja, hogy olyanok is labdába rúghassanak, akiknek fáj a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának szétverése, a CEU elüldözése, és hogy ez utóbbi helyét egy kommunista elveket valló kínai egyetem foglalja el...