Szerző: BIHARI DÁNIEL
2021.05.04.
A hazánkban alkalmazott koronavírus elleni vakcinák „kétdózisúak”, vagyis az első oltás után meghatározott idővel újabb adag beadására van szükség, hogy a hatásosság elérje a kívánt szintet. Nagyon leegyszerűsítve az első dózis „felpiszkálja”, reakcióra készteti az immunrendszert, beindul az antitestek termelése, alakul a sejtes immunválasz, míg a második minderre ráerősít: kialakítja a tartósabb, mélyebb és teljesebb immunizációt.
Laikusként a két dózis egyfajta axióma – ezt mondták és így van. Ám ha figyelmesen olvassuk a híreket, feltűnhet, hogy az újabb és újabb vakcinaszállítmányok érkezésekor a darabszámnál csak a Szputnyik V-nél esetén teszik hozzá, hogy első vagy második dózisú készítményről van szó. De vajon miért? Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát kérdeztük. A válasz nagyon röviden:
a két dózis összetételében csak a Szputnyiknál van különbség, és a Sinopharmnál merült fel, hogy a második adagon esetleg változtatni kellene.
Az itthon használt készítmények közül az RNS-alapú Pfizer és a Moderna ugyanazt az összetételt használja minden adag vakcinában, ezért ezeknél nem kell „sakkozni”. Az aktuális oltási menetrend alapján döntik el, hogy az aktuálisan rendelkezésre álló készletből hányat adnak be első, és hányat második dózisként...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.