24.HUSzerző: DR. SÁNDOR ZSUZSA2022.08.20.
Legalábbis így értékeli Sándor Zsuzsa a büntetőeljárásról szóló törvény tervezett módosítását, amellyel a magyar kormány szeretné közelebb hozni a megegyezést az Európai Bizottsággal. Ezzel a jogszabály-változtatással azonban egy lépést sem teszünk előre.
"Akinek pénze van, annak igaza van – akinek azonban igaza van, annak rendszerint nincs pénze".
Erre a szomorú igazságra Aszlányi Károly író, újságíró döbbent rá. Én meg arra, hogy az a törvénymódosítási tervezet, amely azért született, hogy az Európai Bizottság adja oda a helyreállítási alapból Magyarországnak járó, sok-sok milliárd eurót, fabatkát sem ér, ha valakinek nincs sok pénze és legalább annyi türelme. Vagy még akkor sem.
Hogy miért mondom ezt, az rögtön kiderül, amint egy kicsit elmélyedünk a már megnevezésében is szokatlan tervezetben, amelynek címe:„Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról”.
De mit is jelent ez a „megegyezés érdekében” született módosítás? Egyértelműen azt, hogy már az Európai Bizottságnak is feltűnt, milyen sok, korrupciógyanús ügy nyomozása akad el a rendőrségen, de főként az ügyészségen, különösen akkor, ha az ügyben érintett személy – finoman fogalmazva – közelebb áll a Fideszhez, mint a többi állampolgár.
Most tehát megszületett egy olyan javaslat, amely – elvileg – azt a célt szolgálja, hogyha bizonyos ügyekben a nyomozó hatóság/ügyészség elutasítja a feljelentést vagy megszünteti a nyomozást, akkor bármelyik állampolgár elérhesse: folytassák tovább a nyomozást, illetve a bíróság dönthessen arról, hogy kell-e büntetőeljárást indítani.
A tervezet felsorolja, mely bűncselekmények tartoznak ebbe a kiemelt körbe, összefoglaló nevükön „a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények” körébe. Lényegében
- a komolyabb vesztegetések,
- bizonyos hivatali visszaélések,
- a nemzeti és – az egyszerűség kedvéért – a közvagyon kárára elkövetett 5 millió forintot meghaladó sikkasztás, csalás, költségvetési csalás,
- vagy az ezekhez kapcsolódó bűnszervezetben való részvétel,
- pénzmosás,
– hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezzel a felsorolással talán nincs is különösebb baj. A gondok ott kezdődnek, amikor ön, kedves állampolgár úgy dönt, hogy belekezd ebbe a speciális eljárásba.
Azt a kezdeményezést, amit ön benyújthat, úgy hívja a tervezet, hogy „felülbírálati”, illetve „ismételt felülbírálati indítvány”, avagy – adott esetben – önt egy „vádindítvány képviseletére jogosult személynek” nevezi. És bármelyikről is legyen szó, ön már nyúlhat is a pénztárcájába, mert az ön számára kötelezően előírták, hogy legyen jogi képviselője. Jogi képviselő – gyakorlatilag ügyvéd – nélkül szóba sem állnak önnel, mi több, „költségkedvezmény iránti kérelmet sem terjeszthet elő”. Bármilyen szegény is legyen, nem kaphat pártfogó ügyvédet.
Ráadásul kizárólag elektronikus úton tarthat kapcsolatot a hatóságokkal, beadványait jogi képviselőjének is elektronikusan kell aláírnia. Ha tehát önnek netán nincs számítógépe, avagy nem értene az elektronikus kommunikációhoz, ne is próbálkozzon.
Viszont ha ön véletlenül elmulaszt egy törvény által előírt határidőt – mert például beteg, netán éppen kórházban vagy külföldön van –, ne is próbálkozzon azzal, hogy igazolja a mulasztását, mert az „eljárási cselekményre megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye”...
.jpg)
