2023. március 24., péntek

„KALANDORPOLITIKA, AMI ITT FOLYIK” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2023.03.23.


A TARTALOMBÓL:

 „Kalandorpolitika, ami itt folyik” – Csaba László közgazdászprofesszor az orosz energiafüggésről, Matolcsy igazságáról, a változás esélyéről. Interjú

 „Ez az olvasás megszerettetése elleni merénylet” – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a mostani tananyagmennyiség mellett sem a korszerű képességfejlesztésre, sem az irodalom megkedveltetésére nem jut idő. Interjú

 Kormánypropaganda vagonszámra – 35 ezer oldalnyi újságot elemeztünk. Konkrét számokkal mutatjuk be a durva piactorzítást

– A kormány klímabűncselekményt követ el a gázerőművek építésével – Százmilliárdokat költenének, hogy tovább növeljék hazánk energiakitettségét

 Hivatalos: feloszlatták a derecskei Fideszt – Eger és Csepel után újabb településen számolták fel a Fidesz helyi szervezetét

 A „török Gandhi”, Erdogan rémálma – Milyen esélyei vannak Kilicdaroglunak, hogy megszorongassa Erdogant?

 Amikor a cseh vitéz legyőzi Toldit – Osztályelsőkből a szamárpadba küzdöttük hátra magunkat. Cseh- és Magyarország összehasonlítása

 Dobogósok a magyar férfiak a túlsúlybajnokságon – Az elhízás népbetegség, és az egészségügyi kassza kiadásainak 11 százalékáért felelhet

 Csak Putyintól nem kértük a háború lezárását – Ha a miniszteri közlemények megváltoztatnák a világot, Szijjártó Péter már Nobel-békedíjat kapott volna

 Havi 260 fixszel az ember ritkán viccel – Hogyan lehet kijönni fiatal pedagógusként a havi fizetésből? Mit jelent ez valójában a hétköznapokban?

 Már a megmérgezett iráni lányokkal is baja van a Fidesznek – Az Európai Parlamentben rendszeresen előfordul: a fideszes képviselők távol maradnak, ha Oroszországra (alkalmanként Kínára) nézve terhelő nyilatkozatot akar elfogadni a testület. Mostanra azonban ez a magatartás más, jellemzően emberi jogokkal kapcsolatos ügyekre is átterjed

– Megszorongatni Trumpot – Lassan elő kell jönniük a fényre azon republikánus jelölteknek, akik harcba szeretnének szállni az elnökségért 2024-ben

– Kifulladás közelében az oroszok – Noha az elemzők többsége arra számított, hogy az orosz offenzíva átütő lesz több frontszakaszon is, végül nem ez történt

 Véget érhet Teherán és Rijád proxyháborúja – Az egész világot meglepte, amikor március közepén Szaúd-Arábia és Irán bejelentette, hogy hétévnyi szünet után újra megnyitják diplomáciai képviseletüket a másik országban

 Minden vizet a Velencei-tóba? – A fokozottan védett Csíkvarsai-rétről is vizet engedtek le, hogy megmentsék Velencei-tavat, ám az eresztés eredménye szinte láthatatlan. Riport

– Japánok Lepencén – Harminc japán stílusú luxusvilla épül a Dunakanyarban, a lepusztult lepencei strandfürdő mellé

– Alkotói álság – Látványosan zuhan a magyar filmek nézettsége, miközben a kormányközeli filmesek rekordméretű támogatásokat vihetnek haza

– Virtuóz mecénás – Kásler Miklós utolsó miniszteri hónapjaiban több mint kétmilliárd forint kulturális támogatást osztogatott el, Csák János a beiktatása óta csupán 111 milliót

– Öngyilkosság elleni vitamin? – A D-vitaminkészítmények piaca meghaladja az egymilliárd dollárt évente, így jó lenne tudni, hogy jók-e bármire is

– Toxikus lányiskolák – Az elmúlt hónapokban több ezer iráni diáklányt mérgezett meg valami

– Arab négyszög – Számok nyelvén

 Aromabányák – Bűvös Szakács

 Nem fekete-fehér a történet – Nehéz volt az életadókkal kapcsolatba lépni – mondja interjúnkban a nyílt örökbe fogadásról filmet készítő Szakonyi Noémi Veronika. A Hat hét című dráma tévéfilmként készült, de márciustól végre látható a mozikban is

– A magyar popkultúra fényre derül – Demeter Szilárd tanácsa

– Tartogatott kedvencek – Rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak; ezen a héten: Simon Bettina író-költő-művészettörténészt

 Hát nem lelökte a macska a Lenin-szobrot? – Emlékezés a nyolcvan éve született Schwajda Györgyre

– Bojkottálnák az oroszok elleni csörtét – Nagy felháborodást keltett, hogy a korábban „Putyin kedvenc oligarchája” vezette vívószövetség visszaengedte a pástra az orosz sportolókat. Mindenki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságra vár, a szervezet azonban hetek óta hallgat

Publicisztika:
– Lakner Dávid: Meglátni Petőfit a kultusz mögött
– Dévényi István: Kanyarban előztetésünk
– Lányi András: Magánállam
– Szerető Szabolcs: Vétózgatunk? – Álláspont
– Nagy Bandó András: Kéne, mi? – Gyaloggalopp
 Hamburger Béla: Akkumulálunk?
– Nagy Attila Tibor: Az alternatív miniszterelnök – A NER uralma alatt
– Vona Gábor: A DK és a Momentum hegylakójátszmája – Polip
– Pethő Tibor: Kipécézett bálvány – Ószleng
– Haklik Norbert: A leghosszabb név főzete – A Čestmír – Sörténelem
– Szerető Szabolcs: Maradona nyomdokain – Szotyola
– Puzsér Róbert: A lázongó hajlamú önkény a szabadság álruhájában tetszeleg
– Marabu: Külpol

Kritika:
– Nincs jó megoldás – Hat hét. Magyar tévéfilm. Rendezte: Szakonyi Noémi
– Kitaszítva – Rose Tremain: Lily – A bosszú meséje
– Aki a vért nem bírja – Arnold van de Laar: Kés alatt
– Az expedíció összehoz – Révész Szilvia: A Hópárduc felesége – Életem Erőss Zsolttal
– Állapotok és lehetőségek – Szöllősi Mátyás: Szabad

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

MAGYAR NARANCS
Szerző: MaNcs.hu
2023.03.22.


A SZERK.


A SZERK.
Körözik Putyint


A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.

A SZERK.
Mindent és mindenkitől


Megkárosítva érzi magát és feljelentést tervez több olyan orosz állampolgár, aki magyar letelepedési kötvényt vásárolt a VolDan Investments Ltd. nevű közvetítőcégen keresztül.

PUBLICISZTIKA

KRUSOVSZKY DÉNES
Ahol a vadak várnak
Hová tűnnek a Fidesz egykori radikális kultúrharcosai?


A Fidesz harmadik kétharmados választási győzelme után számos, korábban a Jobbik holdudvarába tartozó radikális figura került hatalmi pozíció közelébe. Az úgynevezett neofiták tündöklése azonban rövid életűnek bizonyult, 2023 elejére jellemzően a perifériára száműzték őket, de mi történt velük, és ki járt ezzel jól?

EGOTRIP

EGOTRIP
Mélyi József: Pálya a magasban
Aránylag könnyen megtanulhatja


Lassan véget ér a síszezon, és Magyarország még mindig nem ratifikálta Finnország NATO-csatlakozását. Pedig lesz még tél és jöhet a kutyára dér. 1939 tavaszán a háborúra készülődő országok még aligha foglalkoztak azzal, hogy ütőképes sítalpas csapatokat állítsanak fel, míg egy évvel később már mindegyik arra vágyott, bárcsak olyan „síelő kísértetekkel” rendelkezhetne, mint a finnek, akik képesek voltak feltartóztatni az oroszokat is. (Magyarország egyébként a téli háborúban gyorsan a finnek segítségére sietett – igaz nem hivatalosan, mégis Teleki Pál kezdeményezésére kormányzati erőforrásokkal –, a fegyverek mellett még egy 346 főből álló önkéntes egységet is küldtünk; már nem vetették be őket, mert 1940 márciusában Moszkvában megkötötték a békét.)

GAZDASÁG

INTERJÚ
„Három hónapon belül óriási válság alakulna ki”
Zsiday Viktor a magyar gazdaság helyzetéről és a Huxit réméről


Az uniós támogatások befagyasztásának igazi veszélye az, hogy Magyarországot előbb-utóbb nem tekintik az EU szerves részének, és ez középtávon mély válságot is okozhat. Ez az év már biztosan nehéz lesz, s az ország egyik legsikeresebb alapkezelője szerint az sem látszik, hogy a következő években mitől indulna be a gazdaság.

BELPOL

MIÉRT MONDOTT LE AZ ORBÁN-KORMÁNY A SZÉLENERGIÁRÓL, ÉS MÉRT ROSSZ EZ NEKÜNK?
Feljön a szén


A magyar energiapolitikából 2010 után gyakorlatilag száműzték a szélenergia-hasznosítást. A Brüsszelből a szélenergiára szánt eurómilliárdok talán észhez térítik a magyar kormányt – és ez volna mindannyiunk érdeke.

FORDULAT A PILISMARÓTI BÁNYANYITÁS ÜGYÉBEN
„Döbbenet van”


A pilismaróti bánya megnyitásának ellenzőit és támogatóit egyaránt meglepve a minisztérium érvénytelenítette a vállalkozó környezetvédelmi engedélyét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt. Vagyis minden kezdődik elölről.

KÜLPOL

ELINDUL-E OROSZORSZÁG ÉS BELARUSZ A 2024-ES PÁRIZSI OLIMPIÁN?
Egyenes kiesés


Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt az orosz sportolókat a legtöbb nemzetközi sporteseményről kizárták – ám az olimpia más tészta. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felségjelzés, zászló és himnusz nélkül beengedné őket, Ukrajna és több szövetségese viszont zéró toleranciát követelnek, és bojkottot kiáltanak. Még azt sem tudni, mikor lesz hivatalos döntés.

KRITIKA

KÖNYV
Korszerűtlen elmélkedések
José Saramago: Festészeti és szépírási kézikönyv


„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.

SZÍNHÁZ
Az élet értelme
Ferdinand von Schirach: Isten


Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

RÁDIÓ
Az az űzött hang
Négy novella a Szabad Európa archívumából


„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

KONCERT
Purcell zongorája
Grigorij Szokolov koncertje


Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

KIÁLLÍTÁS
Tekintetek tüzében
Czene Márta: Ez nem az én testem


Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

TÉVÉSOROZAT
Dehogy vagyunk egyedül
Direkt terápia


A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

LEMEZ
Intimebb invenciók
Bacsó Kristóf Triad and Daniele Camarda: Imaginary Faces


Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

LEMEZ
Hordta a jelet
Agnus Dei: Minden


Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

LEMEZ
Dobosviccek
Dave Rowntree: Radio Songs; Philip Selway: Strange Dance


„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

SZÍNHÁZ


INTERJÚ
„Még erős a magyar felhozatal”
Barda Beáta, a Trafó ügyvezető igazgatója a független színjátszás esélyeiről


Mi a helyzet a Trafóval a Sberbank csődje óta? Visszakapták-e a pénzüket? – kérdeztük az illetékestől. A beszélgetés során szó esett még arculatváltásról, színházi fenntarthatóságról, a független előadóművészek helyzetéről, egyáltalán a magyar kultúra kilátásairól.

ZENE

INTERJÚ
„Egy új élet reményéről”
Oksana Lyniv karmester


Rácáfolt a magukat hosszú ideje tartó előítéletekre, amikor női karmesterként karriert csinált. Jelenleg a bolognai Teatro Communale zeneigazgatója, de vezényelt már Bayreuthban is. Magyarországon a Concerto Budapest élén mutatkozott be.

RÉS A PRÉSEN
„A templomtól a diszkóig”


Gyetvai Péter zenész

MI A KOTTA?
Síppal, dobbal


Klasszikus zenei programajánló a 2023/12. hétre

FILM

INTERJÚ
„Mindenki elítélte őket”
Szakonyi Noémi Veronika filmrendező


Hivatalosan tévéfilm, ám a fesztiválsikerei miatt a mozikban is bemutatják a Hat hét című filmet, amelynek egy anyává váló kamasz lány a főszereplője. Az elsőfilmes rendezővel a film témáját adó nyílt örökbefogadásról, a dokumentumfilm és a játékfilm közötti különbségekről beszélgettünk, de szóba került a Budapesti Iskola és az asztalitenisz is.

INTERJÚ
„Ha a jövő jön el hozzánk”
François Descraques filmrendező


Minden idők legnépszerűbb francia websorozata egy hollywoodi sablonokat franciásan kiforgató, érzelmes sci-fi komédiaként érkezett meg változatlan címmel a filmvászonra, nemrég pedig a Frankofón Filmnapokra. A 38 esztendős elsőfilmes műve 2555-ig repít, amikor a pusztulás fenyegette Föld egyetlen esélye egy időutazó, aki képes megváltoztatni az események menetét, már ha meg tud küzdeni az időzsarukkal…

TÉVÉSMACI
Aligátor a falkabálon


Amikor Sztupa és Troché bele­keveredtek a nagy tömegbe, nem vesztek el benne...

VISSZHANG

VISSZHANG: FILM
A vád


A fiú túl van egy szokványos partinumerán, a lány erőszakként élte meg a kényelmetlen, személytelen együttlétet.

VISSZHANG: KIÁLLÍTÁS
Hangszínek – Új zene a történeti avantgárdban


Két sarkalatos tételt fogalmaz meg 1927-ben Az elementáris zene című kiáltvány Kassák aktuális folyóiratában.

VISSZHANG: LEMEZ
J. S. Bach: Clavichord – Schiff András


A zongora egyik elődje, a mindössze négyoktávos klavikord divatos és korszerű kellék volt egy 18. századi zenekedvelő családnál, így bizonyára Bachéknál is.

VISSZHANG: TÉVÉSOROZAT
Rokonság


A korral együtt haladás témája a lusta moderátorok Jolly Jokere, lévén a progresszió iránya, de még a ténye is hevesen, ráadásul parttalanul vitatható.

VISSZHANG: LEMEZ
Gorillaz: Cracker Island


„Kíváncsian várjuk jövőre a második évadot”

VISSZHANG: FILM
65


Scott Beck és Bryan Woods filmje az elejétől a végéig olyan, mintha egy kisgyerek fejéből pattant volna ki; de nem a varázslatos, igéző értelemben.

VISSZHANG: LEMEZ
Sleaford Mods: UK GRIM


Néhány évvel ezelőtt Iggy Pop azt nyilatkozta, hogy az újonnan felbukkant zenekarok közül a brit Sleaford Mods az abszolút kedvence.

VISSZHANG: TÉVÉSOROZAT
Tulsa királya


Sylvester Stallone televíziós bemutatkozásában olyannyira testhezálló szerepet játszik, hogy néha szintje látjuk, amint megereszt egy ásítást.

INTERAKTÍV

Egy hét kultúra 2023/12.


Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2023/12.

Rövid hírek: kataklizma, rituálé, gázolás...

Snoblesse Oblige 2023/12.

Heti kulturális programajánló

Szüret 2023/12.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

TUDOMÁNY

MI ÁLLÍTHATJA MEG A GYILKOS PORVIHAROKAT?
Ki mint vet


A márciusi gyilkos porviharok kapcsán ismét előtérbe került a termőföld eróziójának kérdése. Vajon létezik fenntartható mezőgazdaság a talaj forgatása nélkül is?

LOKÁL

GPS-SZEL FELSZERELT ÁLLATOK
Farkas a mesében


A Svájcból Magyarországig eljutó szürke farkas esete rávilágít: a GPS-technikának köszönhetően az állatok mozgását figyelő kutatók azt tapasztalják, hogy ragadozók járják Európát. Átmennek hídon, autópályán, vasúti jegypénztár mellett éjszakáznak anélkül, hogy bárki észrevenné őket.

HELYRAJZI SZÁM
Széchenyi-emlékmű


A gloriette

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
Főzelékszezon!


Sáfrányos-narancsos sárgarépa-főzelék sült kelbimbóval

ELDÖNTÖM A PARTIZÁN TRANSZ VITÁJÁT, ÁKOS ÉS FERÓ A PETŐFI ZENEI TANÁCSBAN, TÓTH GABI NEM FÉRT BE

DAVE VILÁGA
Szerző? Dave
2023.03.23.



Ákos és Nagy Feró befért a Petőfi Zenei Tanácsba, Tóth Gabi nem. A Dave eldönti a Partizán adásában Gulyás Márton és Sapkás Piréz között lezajlott transz vitát. A Partizán videója a vitáról.

A TUDÁS FELELŐSSÉGE | SZIA, TANÁR ÚR (PODCAST)

SZIA TANÁR ÚR (GERŐ PÉTER) PODCAST
Elhangzott: BÉZS RÁDIÓ, CIVIL RÁDIÓ
2023.03.22. ill. 24.



Mi kell ahhoz, hogy bízzunk egy hivatkozásban? Mit tegyünk a közvetett hivatkozással? Mennyire bízhatunk abban, amit az interneten olvasunk? Hogyan viselkedik az ebben felnőtt generáció? Mi történik, ha mesterséges intelligenciát használunk valaminek a megfogalmazására – vagy átfogalmazására? Ki ilyenkor a tényleges szerző? Hogyan állhat össze egy szakdolgozat teljes szerkezete a meglévő külön részletekből – bármi és bármennyi van készen? A műsor első felében Dr. Baracsi Katalin internetjogásszal beszélgettem, majd hasznos tanácsokat hallhatnak azok, akik a szakdolgozatkészítés során az eddig összegyűjtött anyag összeállításánál tartanak! A műsor először 2023.03.22-én hangzott el a Rádió Bézs-ben, majd 2023.03.24-én a Civil Rádióban. Még több hasonló beszélgetésért iratkozz fel a Szia Tanár úr Podcast (Gerő Péter)
Youtube csatornára itt:
/ @sziatanarurpodcast

NEM KÉRNEK PINTÉR BÜNTETŐ-JUTALMAZÓ RENDSZERÉBŐL, 12 EZER TANÁR TŰNHET EL AZ OKTATÁSBÓL

MÉRCE
Szerző: KŐSZEGHY FERENC
2023.03.23.


A tanártársadalom a jelenlegi, és a tervezett új teljesítményértékelést is elutasítja, ám vannak olyan részletkérdések, amelyekben megosztottak – derült ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a Forrás Társadalomkutató Intézettel közösen készített online kérdőíves felméréséből. Az adatokból az is kitűnik, milyen minősítési rendszert tartanának tisztességesnek az oktatásban dolgozók. A felmérés eredményeit Totyik Tamás, a PSZ alelnöke, valamint Galgóczi Eszter, a kutatóintézet alapítója ismertette.

A felmérést Galgóczi Eszter beszámolója szerint 4110-en töltötték ki. Habár a kérdőívet minisztériumi segítség híján csak a közösségi médiában és a PSZ belső kommunikációs felületein tudták eljuttatni a tanároknak, Galgóczi szerint a kutatás reprezentatív, mivel a KSH tanárokra vonatkozó demográfiai adatai alapján egyes válaszokat különböző súllyal vettek figyelembe attól függően, hogy az adott csoportból mennyien töltötték ki a kérdőívet. Totyik Tamás kiemelte: rendkívül egységes volt a pedagógusok véleménye, elhelyezkedés, kor és intézmény szempontjából sem mutatnak eltérést a válaszok.

Az eredmények alapján a pedagógusok a jelenleg érvényben lévő teljesítményértékelési rendszert határozottan elutasítják (5-ös skálán 1,7-es értékelést kapott a kitöltőktől). Totyik Tamás rámutatott, hogy a jelenlegi rendszerrel annak kötelező érvénye a legnagyobb probléma, hisz jóval nagyobb (de korántsem teljeskörű) lenne a rendszer elfogadottsága, ha kötelező volta megszűnne...

„NEM VAGYUNK EGRI VÁRVÉDŐK. SAJNÁLOM. ÉN BESOKALLTAM” – ELKEZDTE A KORMÁNY BÜNTETNI AZ ALÁ NEM ÍRÓ HÁZIORVOSOKAT

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.03.24.


Nem rántja el a volánt a kormány: a szabolcsi kormányhivatal elkezdett büntető- (egyelőre hivatalosan figyelmeztető) határozatokat küldeni olyan háziorvosoknak, akik nem írták még alá új ügyeleti szerződésüket a mentőszolgálattal. A keménykedés hatására néhány orvos már feladta a tiltakozást.

Miután hatósági eljárásokat indított, máris jogszabálysértés miatti figyelmeztetésekről szóló határozatokat kezdett küldeni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal azoknak a megyei háziorvosoknak és házi gyermekorvosoknak, akik eddig nem írták alá új ügyeleti szerződésüket az Országos Mentőszolgálattal. Az OMSZ január 1-jétől vette át az önkormányzatoktól a háziorvosi/gyermekorvosi ügyelet működtetését. Az orvosoknak havi két ügyelet ellátásáról kell(ene) szerződniük velük.

A lapunk birtokában is meglévő két határozat „felhívja kötelezettség teljesítésére a szolgáltatót”, vagyis arra, hogy az orvos március 31-ig küldje el az adatait az OMSZ-nek. A levélben szerződés aláírásáról nincs szó. Az aláíró hivatalvezető tájékoztatja az orvost (illetve a szolgáltatóként szerződő bt.-t), hogy ha adatait nem küldi el, harmincezertől ötmillió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki rá, sőt a működési engedélyét is bevonhatják...

ITT OLVASHATÓ

UNGVÁRY KRISZTIÁN: A NEVETSÉGESSÉG HATÁRÁT SÚROLJA, HOGY NAGY-MAGYARORSZÁG A HATÁRON TÚLIAKKAL VALÓ ÖSSZETARTOZÁS JELKÉPE - AZ ILYEN JELKÉPEK HASZNÁLATÁT A TÖRTÉNÉSZ KÚTMÉRGEZÉSNEK TARTJA. INTERJÚ

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2023.03.24.


A csütörtöki kormányinfón is szóba került a téma: a Magyar-labdarúgó Szövetség (MLSZ) arra jutott, hogy mégsem tiltja ki a stadionokból a Nagy-Magyarországot ábrázoló szimbólumokat. Jó döntés?


Nyilvánvaló, hogy a Nagy-Magyarország-szimbólum használata provokáció. Ismerem ugyan a szurkolók érveit, hogy ez csupán egy történelmi emlék, de az a probléma, hogy a másik fél szempontjából ugyanez a jelkép ellenkező előjelű jelentést hordoz. Nagy-Magyarország a magyar szurkolók számára arról szól, hogy azt érezhessék, egy olyan meccsnek a részesei, ahol szimbolikus győzelmeket arathatnak a másik felett. Arra a kérdésre azonban, hogy jó döntést hozott-e az MLSZ, nem tudom az egyértelmű választ. Nagyon nehéz meghúzni a határvonalat, hogy hol végződik a szabad véleménynyilvánítás, és hol kezdődik a közösség elleni izgatás, illetve az, ami az ízléstelensége miatt nem vállalható. Azt a játékot ugyanis, hogy olyan típusú szimbólumokat használ valaki, amelyekkel másokat szándékosan irritál, rengeteg helyen űzik. A fő problémát nem is abban látom, hogy Nagy-Magyarországot hivatalosan be kell-e tiltani a stadionokban, vagy sem, hanem abban, hogy az állam felelős vezetői részéről ezen a téren nemhogy példaadás nincs, hanem nyílt „ráutaló magatartással” próbálják legitimálni a kettős beszédet és ezt a szimbolikát. Miközben pontosan tudják, mit tesznek ezzel.

Említhetjük akár Orbán Viktor miniszterelnököt, aki pár hónapja egy válogatott meccsen nagy-magyarországos sálat viselve fotózkodott.

Pontosan erről beszélek. Régebben az autóján is nagy-magyarországos matrica volt. Amennyiben fontos számunkra a határon túli magyarság érdekképviselete, akkor ezt nem történeti, hanem etnikai alapon kellene megvalósítani. Ha valaki etnikai térképet vinne a meccsre, akkor azt bizonyos fokig még meg is tudnám érteni, bár nem biztos, hogy szerencsésnek gondolnám. A történeti térkép azonban súlyosan terhelt, mégpedig azért, mert ebben a kontextusban egy olyan magyar szupremácia (felsőbbrendűség) üzenetét hordozza, amelynek a nem magyar nemzetiségűek – nagyon finoman fogalmazva – soha nem örültek igazán. Ez nem kompatibilis, nem egyeztethető össze az Európai Unió értékrendszerével. Az ilyen jelképek használatát konkrétan kútmérgezésnek tartom...

KUKORELLY ENDRE: A-NAK B-TŐL – VÁLASZ KARDOS ANDRÁSNAK

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: KUKORELLY ENDRE
2023.03.23.


"Az ironikus attitűd és mosolygás csak a reflektálatlanul gyűlölködőkre vonatkozik. Mindenen nem mosolygok: ha reflektált gyűlölködés tapasztalok, lefagy rólam. Baszottul nem nézek távolba elnézően, semmi geciséget nem nézek el."

Kukorelly Endre válasza Kardos András "Kerteljük műveinket"? című publicisztikájára...



András, tudod, többször "megbeszéltük" már, kedvellek. Nem felejtem, hogy írtál az első kötetemről: nem ismertük még egymást, gondolhatod, jólesett. A nagy Pándi fia! Ha olykor találkozunk – komikus, de többnyire tüntiken –, és látom, ahogy mérgelődsz, vagy a hálón olvasom aktuális acsarkodásodat (melyek tárgyával szinte mindig egyetértek, módjával szinte sosem), látlak magam előtt, és mosolyognom muszáj. Durván (értsd: nulla érzelgés) empatikus lévén, pont’ értem, érteni vélem a fájdalmad, olyan dolgok történtek a családoddal – csak mert utalsz rá, azért említem –, amik ezt hozzák elő. Sajnálom. Megértem a keserűségedet. Nem értek vele egyet. Mosolyom fájdalmas, ilyenkor azt kell éreznem, hogy teljességgel reménytelen ez az egész. Úgy, ahogy van, cakli-pakli.

Nos, huhh, ez nehéz lesz. Azt hiszem, szoros szövegolvasással tudnék rendesen válaszolni a leveledre, melyhez viszont nincs kedvem/energiám, épp nyakon öntött a letargia. Valamit azért csak-csak mégis.

Szóval. Másvalakit "egy órán át" hallgatni (több mint) megtisztelő, megtiszteli a másikat, aki meghallgatja. Magam is ezen vagyok, de hát nem lehet mindenkit/mindent meghallgatni. Ahogy nem "kell" pozitívnak sem lenni, mindenki hallgasson, amit akar, csinálja, ahogy akarja
...

ITT OLVASHATÓ 

EGYMÁSNAK FESZÜL A KORMÁNY ÉS AZ MNB, ENNEK NAGY ÁRA LESZ

24.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2023.03.24.


Egymással ellentétes erők hatnak a magyar gazdaságpolitikában: miközben a jegybank megemelte a kamatokat és behúzta a féket, addig a kormány erőből nyomja a gázt és ezermilliárdos nagyságrendben árasztja el kedvezményes hitelekkel a piacot. Mit hozhat a kettejük között feszülő ellentét akkor, amikor az ország helyzete annyira sérülékeny, mint a pénzügyi válság óta egyszer sem?


Több mint egy évtizede nem tornyosult ennyi kihívás a magyar gazdaságpolitika előtt, mint mostanában. Irányt kellene találni az Európa-bajnok inflációs ráta, az egyre dagadó államháztartási hiány és adósság, valamint a hipersérülékeny forintárfolyam és a technikai recesszió közepette. Mégis látványos a diszharmónia a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) törekvései között.

A jegybank felvette a kesztyűt a pénzromlás ellen, és elkezdte hűteni a gazdaságot a 13 százalékos alap- és a 18 százalékos irányadó kamat tartásával. Ezzel pénzt von ki a piacról, hiszen megemeli a hitelek költségeit, és a bankokat arra ösztönzi, hogy nála tartsák a pénzüket – így szűkíti a keresletet, csillapítja az inflációt. Emellett megnövelte a kötelező banki tartalékráta szintjét, amivel tovább szűkíti a hitelezést, hiszen mintegy 2000 milliárd forintnyi likviditást von ki a bankrendszerből.

Eközben a kormány rálépett a gázra, és berobbantotta az államilag támogatott, olcsó hitelek dömpingjét. Ezek mind keresletösztönző és inflációgerjesztő hatásúak lehetnek, hiszen a kedvezményekkel arányosan növelhetők az egyéb tételekre elkölthető jövedelmek – így például a vállalatoknál több juthat bérfizetésre, ha kisebb kamattal lehet anyagbeszerezésre hitelt felvenni. Egyebek közt minden idők egyik legnagyobb, vállalatoknak szóló hitelprogramján, a Baross Gábor Újraiparosítási Programon, a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül az idén már mintegy 3000 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású finanszírozási forrást biztosítanak a cégek számára. Ehhez jön még a kamatstop a kis- és középvállalatok hiteleire, az agrárhitel-törlesztési moratórium és több egyéb élénkítő intézkedés.

Sokan többféleképp próbálták magyarázni a minisztériumi és jegybanki döntéshozók eltérő álláspontjait és nyilatkozatháborúját, ezek okait nem célunk megfejteni, de számba vettük az ellentét kockázatait, a mostani nehéz helyzet tükrében.

A két szereplő egymással ellentétes intézkedései irtózatos mértékű adófizetői pénzt emésztenek fel.

Hiszen nemcsak az állami kamattámogatásokat kell a büdzsének megfinanszíroznia, hanem az egynapos betét 18 százalékos kamatszintjének fenntartása miatt keletkező veszteséget is, mely az MNB mérlegében jelentkezik. Tavaly év végén ezt havi szinten 40 milliárd forintra becsülték lapunknak, ám az összeg azóta nőtt. Matolcsyék ezzel a magas kamattal teszik vonzóvá a forintvásárlást a külföldiek számára, az idén pedig már egyre többen jöttek rá, hogy érdemes egynapos betétbe fektetni. De minél többen spekulálnak forinterősödésre, annál nagyobbat bukik a jegybank a kamatfizetésen...

TARRA VÁGTÁK AZ ERDŐT A LOMBKORONA-SÉTÁNY ÉPÍTÉSÉHEZ – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.03.24.


Kitermelte az erdőt a 60 milliós uniós támogatásból épített lombkorona sétány építése közben a nyírmártonfalvai polgármester


A fideszes Filemon Mihály szerint semmi közünk hozzá, hogy mire költi az uniós támogatásokat.

Kitakart szerződést küldött Varga Mihály, amikor megkérdezték, mire adott 800 milliót

A helyszínen (Kuntex Kft. telephelye) megvalósuló beruházás kapcsán a K- Monitor nem talált semmilyen információt a sajtóban, és az általuk megkérdezett helyi szereplők sem hallottak róla, pedig a szerződést nem módosították, és a támogatási időszak már lezajlott.

A PM közlése szerint a támogatói döntést Miniszter úr egyedül hozza meg.

Tartózkodással lehetetlenítette el a Fidesz, hogy le lehessen váltani Schadl Györgyöt a végrehajtói kar elnöki posztjáról

Jámbor András szerint a kérdés az, hogy miért védik a végrehajtói kar elnökét a fideszes képviselők – vagy mit tud Schadl György, ami miatt nem engedik leváltani.

Orbán Balázs Twitteren listázza a svéd politikusokat, akik valaha rosszat mondtak a magyar kormányról

Mindehhez azért érdemes hozzátenni, hogy a csúnya svédek miatti zsörtölődésben odáig már nem megy el Orbán, hogy bárminemű konkrét feltételét is megfogalmazza a támogató szavazásnak.

A finneket is átverte Orbán Viktor

A Fülkében Annastiina Kallius finn antropológus, aki 10 évet élt és kutatott Magyarországon.

Magyarországot és Törökországot megint nem hívta meg Biden a demokráciacsúcsra

Ez kb. olyan lenne, mint az olimpikonok dzsemborijára meghívni olyasvalakit, aki 10-12 évvel ezelőtt egyszer gondolt arra, hogy kimegy, és körbefutja a tavat. De nem tette meg.

Orbán Viktor elszórakoztatta a twitterezőket

Orbán félreérthető kijelentését a Twitteren elkezdték az LMBTQ-közösséghez tartozó felhasználók is átvenni, az LGBT+ History Month például azzal a szöveggel osztotta meg, hogy „eközben úgy tűnik, a magyar miniszterelnök egy váratlan lépéssel eltörölné a társadalmi nemeket”.

A jelek szerint bukni fogja a kormány a pedofiltörvény miatti pert

„Az Európai Bizottság nem egy légüres térből csapott le a magyar államra, hanem maguk mögött tudhatják a Velencei Bizottságot, az Európa Tanácsot és az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amelyek mind azt mondják, hogy a magyar törvény nemcsak az információszabadságra vonatkozó szabályokat sérti, hanem az Európai Unióról szóló szerződés második cikkét is. Vagyis az unió alapértékeit támadja.”

Egy volt TEK-es kiképzőhöz kötődő oldal hozta nyilvánosságra az antifa tüntetők személyes adatait

A TEK nem válaszolt azzal kapcsolatos kérdésekre, hogy Ofella jelenleg az alkalmazásukban áll-e, illetve volt-e a tudomásuk arról, hogy a hozzá kötődő Facebook-oldal hozta nyilvánosságra az érintettek személyes adatait.

Beragadt a drágán vett magyar gázkészlet, a luxusgázvásárlást semmi nem indokolja

Van egy-két furcsaság a tavalyi kormánydöntés nyomán felhalmozott 739 millió köbméternyi különleges tartalék körül.

Matolcsy György: Elakadt a felzárkózás, nincs sem jövőkép, sem mérhető célok

Csak az elakadttal tudunk vitatkozni: miért, elindult valaha is?

“Egy nap alatt eltűnt 140 milliárd forintnyi állami vagyon”

Nincs egyetértés abban, hogy jól járt-e az állam a Yettel-ügylettel.

MAGYARORSZÁGON LEHET A LEGNAGYOBB ESÉLLYEL MEGÚSZNI A BŰNÖKET - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.03.24.


Magyarországon nem nyúlnának hozzá Putyinhoz, de feltehetően sosem kerül  majd Hágába a nemzetközi bíróság elé, bár Slobodan Miloševićet is elérték egyszer. Elkészült a büntetlenség világatlasza, ami azt mutatja meg, milyen mértékű a felelősségre vonás elmaradása az egyes országokban, ebben Magyarország a legrosszabb helyezést érte el az EU-ban. Putyin nemzethalállal kapcsolatos és a Nyugat fenyegetésére való hivatkozásai hatni látszanak az orosz közvéleményre.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentését idézik a külföldi hírügynökségek, amely szerint a magyar hatóságok nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint, ha az ország területére lépne. Azért nem, mert Budapest nem hirdette ki saját jogrendjének részeként a letartóztatási parancsot kiadó, hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, és így a rendelkezés alkalmazása alkotmányellenes lenne. A hírügynökségek szerint a magyar kormány ugyan nem alakított ki hivatalos álláspontot a letartóztatási parancs ügyében, de Gulyás azt mondta, ő maga nem tartja szerencsésnek az ilyen döntést, mert nem a békét mozdítja elő, hanem a helyzet további eszkalálódásához vezet.

Az AP emlékeztet arra, hogy bár a magyar kormány elítéli a háborút, de elutasította, hogy Ukrajna fegyvereket kapjon, és hogy Magyarországon átengedjen Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat. Azzal is fenyegetőzött, hogy megvétózza a Moszkva elleni európai uniós szankciókat, továbbá hátráltatta a Kijevnek szánt, nagyobb összegű uniós támogatási csomag elfogadását, e hét elején pedig nem volt hajlandó aláírni a másik 26 EU-országgal együtt azt a határozatot, amely támogatja a Putyin elleni nemzetközi büntetőbírósági letartóztatási parancsot.

Politico Ivo Daalder volt amerikai NATO-nagykövet vendégkommentárját közli a Putyin elleni letartóztatási paranccsal kapcsolatban, aki valószínűtlennek tartja, hogy az orosz elnök a hágai bírói testület elé kerül, de szerinte igenis fennáll annak az eshetősége, hogy egyszer felelősségre vonják a tetteiért, miként Slobodan Miloševićnek is bíróság elé kellett állnia.

Ennek kapcsán Daalder a bűnök következmények nélküliségéről, a büntetlenségről fejti ki gondolatait. Beszámol arról, hogy a Globális Ügyek Chicagói Tanácsa nevű elemző műhely, ahol ő jelenleg tevékenykedik, összefogott az Eurázsia Alapítvány nevű londoni think tankkel, és elkészítette a büntetlenség világatlaszát, amely azt igyekszik számszerűsíteni, milyen mértékű a felelősségre vonás elmaradása az egyes országokban. A legrosszabb osztályzatot Afganisztán kapta, a legjobbat pedig Finnország. Magyarországnak a 123. hely jutott a világrangsorban, ami a legrosszabb az EU-országok között.

Vlagyimir Putyin az Oroszország túléléséért folytatott harcnak állítja be az ukrajnai háborút, és azzal vádolja a Nyugatot, hogy Oroszország elleni faltörő kosként, illetve gyakorlótérként használja Ukrajnát – írja a The Hill washingtoni lap. A cikk szerint az orosz elnök interpretálásában a háborút a Nyugat kezdte, és a küzdelemben Oroszországot az fenyegeti, hogy minden elveszít. Megszólaltatja Kadri Liiket, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának az egyik vezető kutatóját, aki szerint Putyin összekapcsolta a háborúval saját politikai és fizikai sorsát.

A The Hill megállapítja: nehéz ugyan áttekinteni, hogy az orosz közvéleményre milyen mértékben hatnak Putyin állításai, hiszen olyan kemény jogszabályokat hoztak, amelyek korlátozzák a tiltakozást, így például a fegyveres erők lejáratását, mégis, úgy tűnik, hogy az elnök narratívája hatást fejt ki. A dekadens Nyugatról szóló történeteket jól el lehet adni Oroszországban – mondja Szergej Radcsenko, az amerikai Johns Hopkins egyetem nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó intézetének a professzora.

Charles Kupchan a Külkapcsolatok Tanácsa elnevezésű amerikai intézmény vezető kutatója arra hívja fel a figyelmet, hogy például a nyugati gyarmatosításra tett – helytálló elemeket is tartalmazó – utalásokat olyan eltorzított, nacionalista szövegkörnyezetbe ágyazza Putyin, hogy mondandójának már semmilyen valóságalapja nincs. Hacsak Oroszország ki nem terjeszti a harcokat NATO-államokra is, a Nyugat részéről fenyegető támadás veszélyére való putyini hivatkozás teljesen abszurd – állítják a The Hill által megkérdezett szakértők. Hein Goemans, a rochesteri egyetem professzora ugyanakkor azt emeli ki, hogy Ukrajna elvesztése valós kihívást jelentene az orosz identitás alapvető tételével szemben. Az oroszok társadalmi önazonosság-tudata nagyon erősen összekapcsolódik Ukrajnával, hihetetlenül nehéz elfogadniuk, hogy két különálló államról és két különálló nemzetről van szó – mondja az elemző.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

FLECK ZOLTÁN: AZ OLYAN VENDÉGET, AKI FOLYAMATOSAN AZ ASZTALRA KÖP, TÖBBET NEM HÍVJÁK MEG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.03.24.


Magyarországon akkor sem lenne jogállam és demokrácia, ha folyamatosan nem hosszabbítanák meg a veszélyhelyzetet – véli Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint ezzel viszont közjogilag is bebetonozzák a rendkívüli állapotot. Annak kapcsán beszélgettünk vele, hogy az ukrajnai háborúra hivatkozva, újabb hat hónappal meg akarják hosszabbítani a háborús veszélyhelyzetet. Úgy fogalmazott, teljesen mindegy, hogy minek hívjuk a rendszert, ez akkor is egy autokrácia, ami a demokrácián kívül áll.



Miért tetszik a kormánynak a veszélyhelyzet, mi haszna van belőle?

Kényelmesebb és egyszerűbb így kormányozni, nem mintha a parlament akadálya lenne bárminek. Véleményem szerint ez egy szimbolikus dolog is, azt akarja üzenni, hogy nincsen semmi, ami megfékezheti a kormány akaratát, szándékait. Ezen túl, hadd érezze minden állampolgár azt az „óvó tekintetet és kezet”, ami csak a kormányé lehet, másé nem. A parlament pedig akármennyire is korlátozott, mégis csak a nyilvánosságnak egy tere. Egy-egy törvényhozási aktusnál elhangozhatnak ellenvélemények is, amire egy-két újságíró még rá is „ugorhat”, és még úgy tűnhet, mintha az egy legitim vélemény lenne, holott semmi köze a politikához. A politika szerintük az, amit a kormány csinál...


„EBBŐL ÉN ÉRTETTEM, HOGY NINCS VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEM” – ÍGY HASZNÁLTA SCHADL A VÉGREHAJTÓI FEGYELMI ÜGYEKET

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2023.03.24.


Volt, hogy a feleségével üzente meg Schadl György, milyen döntést vár el a végrehajtók fegyelmi bíróságától, de olyan is előfordult a tanúvallomások szerint, hogy Völner Pállal meggyőzték az egyik minisztériumi főosztályvezetőt, hogy hibázott, amikor feljelentést tett egy végrehajtó ellen. A végrehajtói kar elnöke fegyelmi ügyekkel állíttatta félre az ellenségeit, és ha az érdekei úgy kívánták, meg is akasztott eljárásokat. Mindezt egy törvénymódosítással olajozta meg, amit Völner Pál segítségével vittek át az Országgyűlésen, és amely a mai napig hatályban van.


Schadl György megakadályozta, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatalvezetője fegyelmi eljárást kezdeményezzen az egyik végrehajtó ellen, aki kilakoltatta Bíró Icát 2019 májusában. Nem a kilakoltatással volt probléma, hanem azzal, hogy Majorosi Eszter a konkrét ügyről nyilatkozott a médiának, amit a törvény kifejezetten tilt a végrehajtóknak. A jogszabály szerint csak az MBVK hivatali vezetője vagy az általa kijelölt személy adhat tájékoztatást a sajtónak a végrehajtási ügyekről.

„Kiadtam a feladatot a jogászoknak, hogy készítsék elő a fegyelmi eljárást, akiktől feltehetően valaki tájékoztatta erről dr. Schadl Györgyöt, aki egy vehemens kirohanásban kérte rajtam számon, hogy ezt hogy képzelem” – mondta az ügyészségi kihallgatásán P. Béla, a végrehajtói kar akkori hivatalvezetője, aki a Schadl–Völner-ügy huszonegyedrendű vádlottjaként az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét.

„Úgy fogalmazott, hogy ha Majorosi ellen fegyelmit indítok, akkor azt vegyem úgy, mintha ellene indítanám.”

Schadl ezekkel a szavakkal elérte, amit akart, holott a törvény szerint a fegyelmi eljárásokra semmilyen hatása nem kellett volna hogy legyen, sőt még csak nem is kell értesíteni ezekről az ügyekről a végrehajtói kar elnökét.

Nem véletlenül lépett azonban közbe a végrehajtók feje. A vád szerint Majorosi Eszter volt az egyik végrehajtó, akinek a kinevezését Schadl intézte el Völner Pál igazságügyi államtitkár aktív közbenjárásával. A kinevezésen túl azt is vállalta az MBVK elnöke, hogy a hivatali ellenőrzéseknél Majorosi megfelelő értékelést kapjon, azaz ne indulhasson ellene fegyelmi eljárás. Cserébe a végrehajtói iroda adózott eredményének meghatározott részét kérte, a vádirat szerint három év alatt összesen 254,8 millió forintot adott át Schadlnek Majorosi, aki az ügy nyolcadrendű vádlottjaként ugyancsak elismerte a bűnösségét a bíróságon...


AZ ÉLVE MEGPÖRZSÖLT DISZNÓ ÉS AZ EMBER, AKINEK BARÁT HELYETT ORBÁN JUTOTT - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.03.24.


Reggelt! Ez a reggeli hírlevél, amiből kiderül többek között, hogy elromlik az idő hétvégére.

ÉBERSÉG, ELVTÁRSAK, ÉBERSÉG

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.03.24.


Harc folyik az infláció ellen Neriában, mert a kedves vezető kijelölte a vonalat és a célt. Egyszámjegyű legyen az a rohadt infláció nem több és nem kevesebb, s mindebben az a kiváltképp érdekes, hogy a harc – mivel mi mindent másképp csinálunk – nem a közgazdaság eszközeivel folyik, hanem csupán hasra ütve. Csak úgy porzik. Aztán meglátjuk, mi lesz, ha elül a felhő. Végül is, lehetne rosszabb is. Hiszen a kedves vezető eljárhatott volna a fehérorosz Lukasenka módján, aki leegyszerűsítette az eljárást, és betiltotta az inflációt rendeletileg. Hogy mire ment vele, arról azóta nincsenek hírek, pedig járt nála maga Szijjártó elvtárs is.

Ő ezért büszkén zsebelte be másodjára is a szaralak minősítést, de ettől még nem lesz olcsóbb a Tescóban a zsömle, úgyhogy másképp kellett odahatni az árakra. Az élen ebben Nagy elvtárs, a parasztminiszter haladt, aki nem is olyan rég a boltosokat tette meg felelőssé az Európa bajnok magyar pénzromlásért. Elmélete szerint ők a bűnösök, generálják a hiányt, így hajtva fel az árakat mégpedig akként, hogy nem teszik ki a polcra az árut, a magyar proletár pedig ott tombol a térköveken, hogy drága is a cucc, de még nem is lehet kapni. Ilyenkor lehet emlegetni az elhibázott szankciókat, esetleg szőrmentén a Sorost.

Ettől azonban olcsóbb nem lesz semmi. A második fázisban – mert ez az első -, amit egyszerűen nevezhetünk szimpla vonyításnak is, ugyanis a haszna csak annyi, a NER az ő dolgozó népért való hősies küzdelmében elkezdte ellenőrizni a boltokat hatóságilag. Vizsgálta, hogyan hajtják fel az árakat az ördögi és imperialista multik, akik a mélymagyar Mária néni zsírján szeretnének dagadtra hízni. Ám a Fidesz, mint a NER élcsapata innentől fogva résen volt, hogy szarrá büntessen minden boltost és boltot, akik veszélyeztetik a kedves vezető kitűzött célját, ami az egyszámjegyű infláció, hogy el ne feledjük. De más se kerülje el a figyelmünket.

Így például az se, hogy még ekkor sem történt érdemi lépés a közgazdaság eszközeivel a brutális drágaság leverésére, mert az uniós pénzek híján nagyon jól jött és jön az üres kincstárnak a beléje ömlő tengernyi ÁFA. Hiába könyörgött mindenki, hogy ahogyan más vidékein a világnak számos példa van arra, az alapvető élelmi cikkek esetében ezek eltörölhetők, és mégsem hal bele senki, ilyen minálunk a hatalom jellege miatt elő nem fordulhat. Ez a hatalom pedig fideszhatalom, és olyan, hogy szarik az emberek fejére, a velük való törődést csak bábozza, mit a kisdedeknek a vasárnap délelőtti matinét.

Ez az előadás pedig tegnap érkezett új felvonásához, ami az, hogy árfigyelésre kéri fel a lakosságot az egyszer már emlegetett Nagy elvtársminiszter. Az árfigyelés lesz a drágaság kalmopirinje most az ideák szerint. Ez abból állana, hogy a guvadt szemű állampolgár járna boltról-boltra, kis noteszébe éberen jegyezgetné az ott tapasztalt árakat, majd pedig jelentené a hatalom e célra létrehozott központjának, és az árak ijedtükben ettől olyan zuhanásba kezdenek majd az idea szerint, hogy átszakítják azt a nyüves padlót. Nem először vagyunk fölkérve házmesternek, hiszen, mint emlékezhetünk a családokat is lesni kell.

Aztán jelenteni azt is, ha valaki illetlenül nyilatkozik az apa férfi, az anya nő fideszista családmodellről arra gondolva, hogy züllött és beteg társadalmunkban a besúgásnak nagy hagyománya, következésképp bimbózó gyakorlata is van. És ebben nagy valószínűséggel a maffiának jó a szimata. Mondhatnánk, nem olyan nagy ügy a boltokról jelenteni, mennyi ott a zsömle, de azt nem hagyhatjuk szó nélkül egyáltalán, milyen jellemző is ez, milyen transzparens töketlenség az infláció elleni érdemi munkálkodás helyett besúgásra kérni a talpasokat, akiknek ettől jobb nem lesz. Csak kiélhetik az ösztöneiket.

S ha most az a vád érne, hogy minek lovagolok én, nyargalászok mintegy ilyen semmi apróságokon, akkor arra kell rámutatnom göcsörtös ujjaimmal, hogy az ilyesmitől megy teljesen szarrá az amúgy sem fényes életünk. Még továbbá azért is horkanok gyakorta ezeken, mert mutatják a hatalom töketlenségét, hogy kormányozni ugyan nem, de hergelni és följelentésre buzdítani nagyon is tudnak, ezzel sem tagadva meg a magyarság nemzeti vonásait. Mert nem újdonságot találtak ki. Ez megy a Kárpátok alatt száz vagy ezer éve, semmit nem tanulunk, és jobbak sem leszünk. Ezért fogunk végül elbukni. (Megdögleni, ha úgy tetszik.)

2023. március 23., csütörtök

MEGDÖBBENÉS, ÉRTETLENSÉG, KIÁBRÁNDULÁS – MIT TETT A HÁBORÚ A MAGYAR–LENGYEL KAPCSOLATTAL?

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.03.23.


Március 23. a magyar–lengyel barátság napja, ám a korábban felváltva Magyarországon és Lengyelországban rendezett, államfői csúccsal tarkított eseményt idén sem tartják meg. Nincs kimondva, de az indok alighanem a két országnak az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos, gyökeresen eltérő álláspontja. Mi lesz így a barátsággal? Miért ennyire fontos Lengyelországnak Ukrajna? Hogyan tekintenek a magyar magatartásra Varsóban, és hová tűnt a korábban toposznak számító kölcsönös uniós segítségnyújtás? HetiVálasz podcastunk két vendége Veronika Jóźwiak, a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) elemzője és Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő. A műsorvezetők: Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

A történelmi sérelmek ellenére miért ennyire fontos Lengyelországnak Ukrajna?

Veronika Jóźwiak: „A forrófejűség és a lengyelek romantikus hozzáállása gyakori érvként hangzik el a magyar sajtóban, de falra mászok ettől. Miért nem láthatjuk úgy a lengyeleket, hogy abszolút pragmatikus okokból támogatják Ukrajnát? Teljesen logikus döntés azzal együtt, hogy elég komoly tehertétel az ukrán–lengyel kapcsolatokon a történelem, de ebben a helyzetben teljesen világosnak tűnik, legalábbis lengyel szempontból, hogy Ukrajna függetlenségének a megőrzése elemi érdeke Lengyelországnak. Ez tehát pragmatikus politikai döntés, és ezért tudja a lengyel kormány félretenni azokat a sérelmeket, amelyek valóban nagyon súlyosak – csakhogy most nem ez a fontos.”

Zeöld Zsombor: „Nagyon érdekes egyveleg, amivel a magyar sajtó egy bizonyos része Lengyelországhoz hozzááll; megy az abszolút értelmetlen és érthetetlen, érzelmi alapú hangulatkeltés. Emellett kialakulni látszik egy olyan médiakép, szintén a magyar sajtó egy bizonyos részében, amely szerint Lengyelország a tékozló fiú: a magyar lesz az igaz álláspont, és a lengyelek majd hozzánk fognak visszatérni. Van egy rossz hírem: ez nem fog bekövetkezni. Azok a hangok, hogy »békülnek a lengyelek: Morawiecki bejelentette, hogy a V4 megújulásában reménykedik« – a magyar wishful thinking kivetítése. A lengyelek mindent, a háborút is, az orosz agressziót is – ami nem 2022-ben, hanem 2014-ben kezdődött – biztonságpolitikai szempontból néznek, azt létfenyegetettségként érzékelik. Persze vannak olyan elemei, amelyek érzelemmel fűtöttek, de a háborúra adott válaszuk alapja egy racionális számítás.”

Hogyan fogadják Lengyelországban Magyarország háborúval kapcsolatos magatartását?

VJ: „Társadalmi szinten abszolút megdöbbenéssel fogadták. A háború kitörése után ez volt az általános reakció. Talán ez most, egy év után, már kicsit enyhült és érzelemmentesebbé vált, de azt tapasztalom, hogy sajnos ez az egyetlen dolog, amire a lengyelek a magyarokkal kapcsolatban asszociálnak: »Ja, hát igen, az Orbán Viktor, aki az oroszok pártján áll, és nem támogatja Ukrajnát!« A háború előtt, minden törekvés ellenére, nagyon keveset tudtak a lengyelek a magyarokról, de ez a másik irányban is így volt. Most pedig inkább negatív kép él a fejekben. Ami a kormányzati szintet illeti: nehéz elfogadni a lengyel politikának a magyar álláspontot. A nyilatkozatokból az következik, hogy még mindig van egyfajta várakozás, remény, hogy a magyar kormány képes módosítani az eddigi hozzáállásán. De van kiábrándultság is. Ez tükröződik abban, hogy kormányzati szintű találkozók valójában már több mint egy éve nincsenek, azon a nagyon kevésen pedig, ami van, ugyancsak nem jut dűlőre a két fél a legfontosabb politikai kérdésekben. (…) Nem elfogadható lengyel szempontból, hogy nem történt meg az Oroszországról való leválás, vagy hogy a szankciók szélesítését, kiterjesztését Magyarország nem támogatja, s Ukrajnát a humanitárius segítségnyújtáson kívül nem támogatja. Mindezt nagyon nagy értetlenséggel fogadják, mert ebből az következik, hogy a magyar kormány nem érti teljes mélységében, miről van itt szó, mi a tét, hogy Oroszország milyen partner, s milyen jellegű veszélyt és fenyegetést jelent Közép-Európára nézve is.”

Milyen barátság az, amit ennyire ki tud kezdeni egyetlen véleménykülönbség?

ZZS: „Az alapvetően generációs élményként és emlékként tekintett magyarországi viszonyból egyszerűen elfogyott a demográfiai tartalék. Azok az emberek, akiknek személyes magyarországi kapcsolatuk, tapasztalatuk volt a lengyel társadalomban, idősödtek vagy meghaltak, és ennek a generációnak nem volt utánpótlása. A lengyel reláció azért speciális, mert a társadalmi kapcsolatok nélkül nem lehet magas politikai kapcsolatokat fenntartani – a társadalmi kapcsolatok egyértelműen előszobáját képzik annak, hogy politikai kapcsolatokról beszélhessünk. A másik dolog, hogy a 2010-es években az a relatív befolyásvesztés, amit a magyar diplomácia és a magyar kultúrdiplomácia átélt, azzal járt együtt, hogy más országoknak történt meg a kulturális térnyerése Lengyelországban, és ennek egyes esetekben volt kihatása a magyar relációra.”

Hová tűnt az EU-s szinten évekig meglévő magyar–lengyel dacszövetség?

VJ: „Az utóbbi években nagyon átpolitizálttá váltak a lengyel–magyar kapcsolatok, de pártvonalon: a kétoldalú kapcsolatok a két kormányzó párt közötti kapcsolattá silányultak. Nem volt valódi politikai tartalom, hiányzott az a közös stratégiai cél, ami valódi, mély politikai partnerséget jelenthetett volna. Technikai jellegű partnerséget láttunk, amelynek az az íratlan megállapodás volt az alapja, hogy a két kormány majd kölcsönösen támogatja egymást az uniós intézményekkel szemben, de ennek csak a hetes cikk szerinti eljárás esetében volt jelentősége. S mivel nem reális, hogy ez eljusson a végére – közben pedig a Bizottságnak új eszközei lettek arra, hogy a jogállamiságot sértő tagállamokat szankcionálja –, a kölcsönös támogatásnak az európai politikában már nincs meg az a súlya és jelentősége, ami eddig volt. Az uniós intézmények nagyon cselesen leválasztották egymásról a két országot: tárgyaljon mindkét tagállam önállóan az uniós pénzekről, s a kölcsönös segítségnyújtás már nem fontos. A háború miatt előállt egy új politikai helyzetben pedig az uniós intézmények próbálnak megértést tanúsítani Lengyelországgal szemben, az Ukrajnának nyújtott támogatás terén betöltött politikai szerepe miatt. Lengyelországnak most nem áll az érdekében, hogy Magyarországgal összekapcsolják, hiszen jobb helyzetbe került. Ez a magyarázata annak, hogy most nem támogatja olyan súllyal és olyan vehemensen a magyar kormányt, mint korábban tette – a politikai érdek egyszerűen mást diktál.”

ITT HALLGATHATÓ MEG

A GONOSZ AMERIKÁBAN ÉL, DÓZSA ÜGYNÖK VOLT, TÁMADNAK A BOGARAK (BOGÁR, BENCSIK, TOROCZKAI, ÁBRAHÁM)

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2023.03.22.



Toroczkai László szerint a nyugat rovarokkal akar minket etetni.
Bogár László szerint Dózsa György ügynök volt. 
Bencsik András szerint svábbogarak demonstrálnak. 
Ábrahám Róbert szerint pedig a gonosz itt él velünk...