EGYENES BESZÉD / ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: SZÖLLŐSI GYÖRGYI 2025.02.12.
A várakozásoknál magasabb, 5,5 százalékos inflációról számolt be a Statisztikai Hivatal. Elemzők szerint emiatt a kormánynak jelentősen emelnie kell majd az idei inflációs prognózisokat.
HETI VÁLASZ PODCAST Műsorvezető: VÖRÖS SZABOLCS 2025.02.12.
Tombol a Trump-tornádó, de vajon jó-e ez Magyarországnak? Forintosítható-e Orbán Viktor és az elnök barátsága? Milyen világ jönne, ha minden országot patrióta harcostársaink vezetnének? Mi értelme AfD-elnököt fogadni, ha úgysem kerül kormányra? Ezekről beszélget a HetiVálasz 264. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Egy Kreml-közeli cég nyugat-európai országokban terjesztett orosz propagandát kamu híroldalakon, több ezer karikatúrán és mémen keresztül. Ezeket a Meta politikai hirdetésekben is reklámozta, több mint százmillió forintnyi bevételért.
A Kremlhez szorosan kötődő Social Design Agency (SDA) nevű orosz IT-cég több ezer karikatúrával, mémmel és valódi híroldalak arculatát utánzó bejegyzéssel népszerűsített oroszbarát narratívákat a közösségi médiában.
A nemzetközi sajtó 2022-ben figyelt fel az SDA tevékenységére, majd tavaly szeptemberben kiszivárgott belső dokumentumok alapján a cég fedett dezinformációs műveleteit részletesen is feltárták az elemzők. A Doppelganger névre keresztelt művelet során főként az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Ukrajnában terjesztettek politikai és kulturális kérdésekről szóló hamis cikkeket, videókat, közvélemény-kutatásokat, ismert hírportálok webhelyeit és megjelenését utánozva. Ahogy arról a Lakmuszon is írtunk korábban, a művelet céljai közé tartozott például a jobboldali populista Alternatív Németország (AfD) erősítése és a 2024-es amerikai elnökválasztás befolyásolása.
A CheckFirst, az AI Forensics és a Reset Techz kutatói most újabb részleteket tártak fel a Doppelgangerről Influence by Design című jelentésükben: kiderült, hogy az SDA fizetett hirdetésekkel is népszerűsítette a dezinformációt a Facebookon, és ez bevételt termelt a Metának. Az orosz dezinformációs műveletek évek óta kihasználják a Meta platformjának gyenge pontjait, a terjesztők könnyen kijátsszák a politikai hirdetések átláthatósági szabályait.
Vagyis a Meta nemcsak eltűrte az SDA tartalmait a platformon, hanem segítette is a terjedésüket: pénzért cserébe politikai hirdetések formájában még több emberhez juttatta el az üzeneteket.
Ezt annak ellenére tette, hogy az SDA már 2023 nyara óta nyugati szankciók alatt áll. A kutatók becslése szerint a vizsgált időszakban az orosz cég összesen mintegy 455 ezer dollárt (jelenlegi árfolyamon mintegy 178 millió forintot) fizetett a Metának tartalmai reklámozásáért.
A Meta a kampányokból csak az Európai Unióban 330 ezer dollár (mintegy 129 millió forint) bevételre tett szert az SDA szankcionálása után...
BP. 13. ÁRADÁS TISZA SZIGET Előadó: MAGYAR BÁLINT 2025.02.12.
A TISZA Szigetek olyan civil kezdeményezések, amelyek országszerte összefogják a változást remélő polgárokat. Az Áradás TISZA Sziget a főváros 13. kerületében próbálja elősegíteni a változást, többek között azzal, hogy olyan vendégeket hív nyílvános előadásokat tartani, akiket hiteles szakértőként ismernek el a kerület polgárai, akik hatni képesek az előadást meghallgató polgárokra közvetlenül, s rajtuk keresztül közvetve talán távolmaradó ismerőseikre, még passzív szomszédaikra, bizonytalan beszélgetőtársaikra is.
Vendégünk február elsején Magyar Bálint szociológus volt. Részt vett a rendszerváltásban a demokratikus ellenzék tagjaként, majd két kormányzati ciklusban, 1996 és 1998 között, illetve 2002 és 2006 között oktatási miniszterként vállalt szerepet az ország kormányzásában.
A két ciklus közötti első Fidesz kormányzás alatt, 2001-ben megjelent írásában ő hasonlította elsőként maffiához a kormányzó Fideszt. A bő egy évtizeddel később, szerkesztésében megjelent "Magyar polip - A posztkommunista maffiaállam" című tanulmánykötet fülszövegét idézve: "Akkor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a szervezett felvilág, a maffiamódszereket alkalmazó állam és a politikai családtagok voltak. 2010-ben azonban a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségével jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A párt után az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítést már a társadalom egészén alkalmazza." A 2010-es évektől Magyar Bálint az általa leírt maffiaállam legelismertebb kutatójaként elemzi a posztkommunista rendszereket, és 2024 óta a TISZA rendszerváltó esélyeit is.
Mi itt mindannyian a rendszerváltás esélyeit elemezzük a magunk, többségében laikus módján, nap-mint-nap. Így kivételesen szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy Magyar Bálint első TISZA Szigetes felkéréseként elfogadta az Áradás TISZA Sziget meghívását, és személyesen megosztotta velünk gondolatait, elemzését a rendszerváltás lehetséges stratégiájáról.
Ha majd nem rakják ki a menetrendet sem, akkor nem fognak késni a vonatok? – Tálos Lőrinc, Segesvári Csaba és Király Bence az Átlátszó podcastjában beszélgetett a MÁV-ról, Lázár Jánosról és a közérdekű adatok kiadásának megtagadásáról.
Az egy órás adás főbb témái a következők voltak:
- 2024. első félévéig az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó cégek 75-80 százalékos arányban válaszoltak érdemben a közérdekű adatkérésekre. Tavaly nyár végén ez az arány átfordult, mindössze 20 százalékra válaszolnak, a többit elutasítják.(2:10)
- Mi köze van Lázár Jánosnak ahhoz, hogy a közérdekű adatokat újabban „döntéselőkészítésre” hivatkozva tartják vissza? (3:30)
- Mennyivel fordítanak kevesebbet a MÁV-ra, mint az elmúlt években? (8:44)
- Az Országgyűlés előtt a személyszállítási törvény módosítása. Tényleg olyan vonalbezárások jönnek, mint 2010 előtt? (12:00)
- Miért tagadta meg a választ a személyszállító vasúti járművek állapotára, a járműhiány miatt lemondott vonatokra és a sebességkorlátozásokra vonatkozó kérdésekre a MÁV (15:27)
- Miért rossz a SZVÖRtelenítés? Mi az a Személyszállító Vonatok Összeállítási Rendje (SZVÖR) és miért fontos az utasoknak is, hogy nyilvános legyen? (21:50)
- Miért titkolják, hogy hány V43-as, „Szili” van még forgalomban és mi köze ennek a számnak a késésekhez? Tényleg kohószökevények húzzák az InterCityket? (27:37)
- Hogyan omlott össze a dél-balatoni vasútvonal, ha nemrég újították fel? (32:36)
- De most tényleg az is titok, hogy hol járnak klimatizált vonatok? (38:15)
Alig több mint egy hétvége kellett hozzá, hogy A dinasztia – így született az Orbán család gazdasági birodalma című dokumentumfilmünk kétmilliós megtekintést érjen el a Youtube-on.
A Direkt36 legújabb podcastjában most a számos alkotó közül hárommal – Marton Kamillával és Pethő Andrással a Direkt36-tól, valamint a társrendező Bíró Bálinttal – beszélgetünk a film fogadtatásáról, kulisszatitkokról, a kémkamerás jelenetről és arról is, mit gondolnak a kormányzati támadásokról.
Az előzményekhez képest váratlanul gyorsan engedte el múlt héten a rákosrendezői mini Dubaj, avagy Grand Budapest projektet a kormány. Ennek a politikai kommunikációs előnyei egyértelműek, ráadásul még a pénzügyi mozgásterét is bővítheti ezzel a kormány, különösen akkor, ha nem siet megvalósítani az immár a fővárosi önkormányzat felé fennálló fejlesztési vállalásait. Ebben a cikkben azt nézzük meg, hogy miért nem fáj a kormánynak a projekt elengedése gazdaságilag, és hogy erősen optimistának tűnnek a közlekedési fejlesztésekre előirányzott összegek.
A repülőrajtban nem segített volna az új városrész
Még a projekt korábbi szakaszában – amikor az emírségekbeli befektető tűnt befutónak – kerestünk meg minisztériumokat, hogy milyen gazdasági várakozásaik vannak, készült-e hatásbecslés, bármilyen modellszámítás, választ azonban nem kaptunk. Bár korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter akár több ezer új munkahelyről és nagyobb építőipari teljesítményről beszélt, nem valószínű, hogy ez már idén vagy jövőre a választásokig érdemben befolyásolta volna az ország gazdasági teljesítményét – még akkor sem, ha az eredeti elképzelés szerint alakulnak a folyamatok.
Elsőként a területet kell megtisztítani a hulladéktól és a második világháborús bombáktól, aminek biztosan sok hónap az időigénye. De ugyanez mondható el a jogszabályi környezet átalakításáról, az ingatlan tehermentesítéséről és a telekalakításról, vagyis az államnál maradó és a vevőhöz kerülő vasúti területek szétválasztásáról. Vitézy Dávid fővárosi képviselő szerint legalább hat év, mire elkezdődhet az építkezés, és még a kormány is egy-két évvel számolt.
De a projektnek hosszabb távon is csak viszonylag mérsékelt lehetett volna (lesz) a hatása a gazdasági növekedésre. A hazai teljes építőipar – amiben az utak, vasutak, ipari, logisztikai épületek építése is benne van – a GDP 6 százalékát adja a KSH adatai szerint. A lakóingatlanok építése ennek nagyjából a hetedét adja, így ennek felfutásától legjobb esetben is néhány tizedszázaléknyi plusz GDP-bővülés várható, hiszen az ezermilliárdokra taksált beruházás időigényét 10-15 évre tették.
Ráadásul a potenciális GDP-növelő hatást visszafogta volna a beruházás nagy importigénye. Az épületekhez főként betonra, üvegre és burkolóanyagokra lenne szükség, ezek pedig leginkább importból jöhetnének...
Orbán Viktor és a Fidesz 10 leglátványosabb ellentmondása: amit ellenzékben kritizáltak, kormányon megcsináltak! Ebben a videóban EPP összegyűjtötte a Fidesz legképmutatóbb húzásait az elmúlt 15 évből. TOP10: Amik miatt a régi Orbán szemen köphetné a mait!
KONTROLL / NEKÜNK FONTOS Szerző: KONTROLL 2025.02.11.
Mintegy félmillió gyermek él ma Magyarországon komoly anyagi nélkülözésben a hivatalos adatok szerint, közülük 40-50 ezer szó szerint éhezik. Borsod az egyik legszegényebb vidék, a Kontroll stábja ide látogatott el, hogy a NEKÜNK FONTOS című műsorunkban megmutassuk: sok családnak még az is gondot jelent, hogy iskolába járassák a gyermekeiket. Pedig a hiányzásoknak komoly következményei vannak, mivel Magyarországon a családi pótlék folyósítása az iskoláztatáshoz kötött, ha sokat van távol a gyermek igazolatlanul, megvonják a juttatást. Büntetést is kiszabhat a gyámügy, sőt, börtönbüntetésre is ítélhetik a szülőt, a gyermeket pedig kiemelhetik a családból. A Kontroll kamerája előtt borsodnádasdi és arlói édesanyák mesélik el történeteiket.
„Dani, fogd már be komolyan!”, „Ha személyeskedsz, visszatámadok”, „Szétverted a műsort, ide nem jössz többet!”, „Most alul múltad önmagad, de rettenetesen.” – ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzottak el a a Csatt legutóbbi adásának a felvételén.
Még az átlagosnál is sokkal vehemensebb vitát, és erősebb érzelmeket váltott ki a Direkt36 „A dinasztia” című filmje, és a magyar ellenzéki médiaplatformok külföldi támogatásának kérdése a műsor vendégeiből.
A CSATT vendégei – Gerő Tamás ügyvéd, Szűcs Gábor jogász, a XXI. Század Intézet elemzője, Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon munkatársa és Dévényi István, a Magyar Hang újságírója.
Arról sem beszélnek a kormányoldalon, hogy ez az első év, amikor a januárban elhunyt idős nyugdíjas hozzátartozója már nem kapja meg a plusz egyhavi ellátást.
Átmenetileg segítséget jelent a legszegényebb nyugdíjasoknak, de valós megoldást nem nyújt számukra, és az életszínvonaluk sem javul tőle - ezt mondta lapunknak a 13. havi nyugdíjról Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa alapító tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozatának elnöke. A napokban több kormánytag is beszámolt arról, hogy szerdán dupla nyugdíjat kapnak a számlájukra az idősek, mert a február havi mellett a 13. havi nyugdíjuk is megérkezik. A Magyar Posta is közölte: a megszokottnál két nappal korábban, február 11-én (kedden) megkezdte a havi nyugdíj kézbesítését, a 13. havi illetmény összege ezzel együtt érkezik.
Arról viszont nem beszéltek a kormányoldalon, hogy ez az első év, amikor a januárban elhunyt idős nyugdíjas hozzátartozója már nem kapja meg a plusz egyhavi ellátást. A kormány tavaly döntött úgy, hogy erre csak az jogosult, aki februárban legalább egy napot nyugdíjas volt. Tehát aki januárban meghalt, így februárban már nem nyugdíjas, annak özvegye nem kapja a pénzt. (Eddig a 13. havi nyugdíjra az volt jogosult, aki legalább az előző év utolsó napján, és januárban is nyugdíjas volt).
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az Idősek Tanácsa konzultációs ülését követően azt mondta: Brüsszellel szemben „mi a magyar nyugdíjasok érdekeit képviseljük”, az idei költségvetésben 536 milliárd forintot biztosítunk a 13. havi nyugdíjra, így 2,5 millió idős honfitársunk jut hozzá. Brüsszelben a 13. havi nyugdíj megszüntetésén dolgoznak, olyan tanulmányokat készíttetnek, amelyek a 13. havi nyugdíj eltörlését javasolják – mondta.
Ám a valóságban erről szó nincs, ilyet sem az Európai Bizottság, sem más uniós intézmény nem kért a kormánytól.
Abban a független, OECD által készített szakértői jelentésben, amely épp a magyar kormány reformvállalásához kapcsolódik, mindössze annyi szerepel, hogy a 13. havi nyugdíjkiadást egy indexált felső határral lehetne korlátozni például úgy, hogy a legmagasabb havi ellátásra jogosultaknak is az átlagnyugdíj összege lenne a felső plafon. A céldátum pedig 2070.
Noha a 13. havi nyugdíjat szereti saját adományaként emlegetni a Fidesz-kormány, a 13. havi nyugdíjról szóló javaslatot eredetileg 2002-ben Medgyessy Péter kormánya nyújtotta be, és azt egyetlen fideszes sem támogatta. Juhász László szerint fontos lenne azzal is foglalkozni, hogyan akarja, és meg akarja-e oldani egyáltalán a legszegényebb nyugdíjasok helyzetét a kormány.
200 ezer idősnek 100 ezer forint alatt van az ellátása, és 500 ezren élnek a megélhetési minimumnál, 140 ezer forintnál kevesebb pénzből
Nézhető műsorok: Beszélő falak; Reggeli személy; Klubdélelőtt beszélgetése; A nagy mű; Másrészről; Hetes Stúdió; Dobszerda; Művészbejáró, Három az igazság; Full HD Klub; A jövő hangjai; Ötös...
Ilyen kirobbanó sikerre nem számítottunk. A dinasztia című dokumentumfilm készítése közben már éreztük, hogy egy erős anyag van a kezünkben, mostanra pedig már 2 millióan megnézték, és így most mi kerültünk a radarra – mondta Pethő András, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A Direkt36 oknyomozó portál egyik alapítója, A dinasztia című dokumentumfilm szerkesztője arról beszélt, hogy 10-15 éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy a miniszterelnök közvetlen rokona ott legyen a leggazdagabb magyarok között, ilyenre egész Európában nincs másik példa.
Volt egy olyan időszak, mikor próbálták titkolni az Orbán-dinasztia gazdagodását, de az utóbbi 10 évben büszkén vállalják. A dinasztia című film különlegessége, hogy így egyben az Orbán-Tiborcz család gazdagodását még nem mutatta be senki. Arról sem lehetett eddig sokat hallani, hogy 2009-2010-ben Tiborcz István még Simicska Lajos szárnyai alatt volt, ő tartotta kontroll alatt.
VÁLASZ ONLINE / INTERÚ Szerző: BÓDIS ANDRÁS 2025.02.12.
„Pap vagyok, nem katona. A békés megoldásokat keresem, nem kenyerem a háborúskodás” – ezzel magyarázza Tóth Tamás, hogy nemrég visszalépett a lapunk ellen indított pertől. Korábban azt írtuk, egyházi vezetők az ő felelősségét is firtatják a friss papi szexbotrányokban, majd cikkünk megjelenése után lemondott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkári pozíciójáról. Felajánlottuk neki, játsszuk le interjúban a bírósági csörtét, ám végül monstre beszélgetés született egyházi múltfeltárásról és a bocsánatkérés – néha hiányzó – gesztusairól. Továbbá, mivel ő volt Semjén Zsolt hivatalos tárgyalópartnere, az állam és az egyház összefonódásáról is...
KLIKKTV TÍZ Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY 2025.02.11.
Az oroszok már 2019-ben lehetővé tették, és a magyar kormány kérése is az volt, hogy ne Ukrajnán keresztül jöjjön a gázolaj, tehát nem Ukrajnát kell kárhoztatni érte - mondta Miklós László energetikai szakértő a KlikkTV Tíz című műsorában. Kifejtette, orosz gázra szükség van, csak a mértéke nem mindegy. Arról is beszélt, hogy a kormánynak haszna származott az elmúlt években az Oroszország elleni szankciókból.
A kérdezettek 53 százaléka szerint a kormányfő is érintett lehet korrupciós bűncselekményben – ez is kiderül a Rogán Antallal szembeni amerikai szankciókról készült Publicus-felmérésből.
Nem csak Rogán Antal kabinetminiszterről, hanem magáról Orbán Viktor kormányfőről is minden második magyar azt gondolja, hogy érintett lehet korrupcióban – erre is rámutatott a Publicus Intézet közelmúltban készült, reprezentatív kutatása.
A felmérés – amit a napokban részletesen ismertettünk – főként Rogán Antal washingtoni szankcionálására fókuszált, többek között arra, mennyire hiszik el a magyarok a miniszterrel szembeni amerikai korrupciós vádakat. A kutatás során azonban a Publicus arra is kíváncsi volt, hogy a kérdezettek mit gondolnak, vajon a maga a kormányfő is érintett lehet-e korrupciós bűncselekményben. Az eredmény meglepő.
Míg Rogán esetében a kérdezettek 50 százalék tartja hihetőnek, hogy ő áll a magyarországi korrupciós rendszer középpontjában, Orbán tisztességét, ha nem is sokkal, de még többen kérdőjelezik meg.
Arra a kérdésre, „mennyire tartja valószínűnek, hogy Orbán Viktor személyesen érintett korrupciós bűncselekményekben”, az összes válaszadó 35 százaléka a „nagyon valószínű”, további 18 százalék pedig az „inkább valószínű” választ jelölte meg. Vagyis 53 százalék arra hajlik, a miniszterelnök maga is korrupciós bűncselekmények elkövetője lehet. Az „egyáltalán nem valószínű” válaszok aránya 20, az „inkább nem valószínű” aránya pedig 10 százalék, vagyis összesen kevesebb, mint egyharmad gondolja, hogy a miniszterelnök nem vesz részt ilyen ügyekben. (Erre a kérdésre 17 százalék nem válaszolt)...
Trump gázai fenyegetése, Orbán és az AfD összeborulása, Magyar Péter csörtéje a Partizánban és hallgatói forradalom a MOME-n a 444 reggeli hírlevelében.
Jó reggelt és jobb levegőt! Újra itt a reggeli – és nem az egyetlen – hírlevél, benne az elmúlt nap fontosabb anyagaival.
/ kozlekedotomeg 
• Miért nem mondhat le a Balog? Orbán t...
