BLOGÁSZAT, napi blogjava

2026. április 30., csütörtök

A JÓZSEFVÁROSI LAKOSOK IGÉNYEIRE HIVATKOZVA DRÁGULT A PÁZMÁNY ÚJ CAMPUSÁNAK TERVEZÉSE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.04.30.

Józsefváros közepén építi fel az állam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát a Magyar Rádió egykori területén, a Nemzeti Múzeum mögött. 2022 márciusában nettó 4,67 milliárd forintért szerződtek le két céggel a tervek elkészítésére, de miután azok nyilvánosságra kerültek, a nyolcadik kerületi önkormányzat és lakosok hevesen tiltakozni kezdtek ellenük. Emiatt végül mégsem lesz mélygarázs és sportcsarnok az új Pázmány campuson, az Építési és Közlekedési Minisztérium pedig plusz 1,3 milliárd forintot fizet a tervek átdolgozásáért a Közti Zrt. és a Hamburg C. Kft. párosának.

Az új kiviteli és engedélyezési tervek elkészítése így már majdnem nettó 6,2 milliárd forintba fog kerülni, amit az állam fizet közpénzből. Akárcsak majd a campus építésének költségét, de annak mértékéről egyelőre még becslések sincsenek.

A magyar állam a VIII. kerületben, a Magyar Rádió egykori területén építené meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát. A jelenlegi elképzelések szerint 2027 szeptemberéig valósítják meg a bontást és az építést. A Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt területen található, 8 darab épületet részben vagy teljesen lebontják, hogy a helyükre, a Magyar Nemzeti Múzeum mögé felépülhessen az új Pázmány Campus. A bontási munkálatokat tavaly nyáron a WHB Kft. nyerte nettó 1,7 milliárd forintos ajánlattal, és ősszel a cég el is kezdte a dózerolást.

Évekkel ezelőtt, 2021 júniusában a Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. (BFK) meghirdetett az új campus megtervezésére egy tervpályázati eljárást, melyet a nyolc meghívottból a közösen induló Középülettervező Zrt. (Közti) és Hamburg C. Kft. párosa nyert fél évvel később, akik 43,3 millió forintot kaptak a győztes tervekért.

Ezután, 2021 decemberében a BFK hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított az új Pázmány Campus engedélyes és kiviteli terveinek elkészítésére, amire a Közti-Hamburg C duót hívták meg. A nyertes látványtervek készítői 2022 márciusában – egyedüli indulóként, hiszen az előző eljárásban őket választották ki – meg is nyerték a tervezési tendert nettó 4,67 milliárd forintos ajánlattal...

ITT OLVASHATÓ

ÚJRA MEGTÁMADJA A PÁZMÁNY CAMPUSRA KIÍRT 110 MILLIÁRDOS TENDERT A KIZÁRT KÉSZ ZRT.

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2026.04.29.

A jelenlegi állás szerint a kormányközeli West Hungária Bau, Bayer Construct Zrt. és Laterex Zrt. építheti meg közpénzből a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát a volt Magyar Rádió helyén. A munkálatok azonban még nem kezdődhetnek meg, mert a kivitelezésről szóló közbeszerzési eljárást ismét megtámadja a KÉSZ Építő Zrt., amely ugyan a legolcsóbb ajánlatot tette, de kizárták. A cég azt szeretné elérni, hogy tiszta verseny döntsön a 110 milliárd forintos megbízásról.

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a KÉSZ Építő Zrt. egyszer már megtámadta azt a tavaly kiírt közbeszerzési eljárást, amellyel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új campusának kivitelezőjét keresték. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) ugyanis a bírálati összegzésben a kormányközeli West Hungária Bau (WHB), Bayer Construct Zrt. és Laterex Zrt. hármasát hozta ki győztesnek 109,9 milliárdos ajánlattal, míg a KÉSZ Zrt.-t kizárták a versenyből. Mivel utóbbi 11 milliárd forinttal olcsóbban vállalta volna a munkát, ők lehettek volna befutók, ha az ajánlatukat nem érvénytelenítik. A cég emiatt a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért – hiába. A társaság most bíróságra viszi az ügyet, és új vitarendezési kérelmet is beadott.

Mint azt megírtuk, a KÉSZ Zrt. úgy vélte, az ÉKM jogsértő módon nyilvánította érvénytelenné az ajánlatukat. Szerintük ugyanis az, hogy az egyik kapacitásnyújtó szervezetük, a PROVIM Kft. a közbeszerzési eljárás során beolvadással megszűnt, és helyébe annak jogutódja lépett, csak adminisztratív jellegű cégjogi változás volt, a szakmai tartalmat nem érintette (a szakember személye változatlan maradt), így az ajánlatkérőnek hiánypótlás keretében lehetőséget kellett volna adnia a helyzet tisztázására.

A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban Lázár János minisztériumának adott igazat, és elutasította KÉSZ Zrt. azon kérését, hogy semmisítsék meg az érvénytelenné nyilvánításról szóló döntést. A Kész Zrt. által felvetett másik vélt jogsértés kapcsán viszont a céggel értettek egyet, és kimondták, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon korlátozta az iratbetekintési jogot. Emiatt 10 millió forint bírságot is kiszabtak a Minisztériumra...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN LEHET ÁRON ALUL ELADNI EGY ÁLLAMI MEGRENDELÉSEKKEL KITÖMÖTT CÉGET?

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2026.04.30.

A NER külföldi vagyonmentéséről szóló Facebook-videójában Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke arról is beszélt, hogy áron alul értékesíthetik az elsősorban a kormányzati plakátokról ismertté vált Balásy Gyula egyik rendezvényszervező cégét. Az áron alul ebben a kontextusban azért nehezen értelmezhető, mert ugyan az elmúlt évek üzleti számai alapján a megnevezett cég százmilliárdokat érhet, mivel azonban szinte kizárólag az államból élt, az ilyen megbízások elvesztése egy pillanat alatt nullázhatja le. Ahogy az összes, eddig hasonlóan működő vállalatot is.

A rogáni gyűlöletpropaganda anyahajója

„Az orbáni maffiózók áron alul elkezdték árulni a TV2-t és más médiumot és a 100 milliárdos rogáni gyűlöletpropaganda anyahajóját, a Lounge Event Kft.-t is.” Szó szerint így fogalmazott Magyar Péter szombaton abban a videójában, amelyben a NER-es milliárdosok vagyonmentéséről is beszélt.

A leendő miniszterelnök állítására mind a két megnevezett cég tulajdonosai reagáltak. A kettő közül a meglepőbb talán a Mészáros-csoport közleménye volt. Bár a G7-en az elmúlt években többször írtunk róla, hogy a TV2 minden jel szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, a felcsúti milliárdos ezt egészen mostanáig nem ismerte el. A hétfői közleményben azonban lényegében megtette ezt, és egyben azt is jelezte: nem kíván túladni a tévén.

A Lounge Group reakciója kevésbé volt érdekfeszítő. A Telex kérdésére azt írták, hogy „a sajtóban közzétett állításokkal ellentétben a hazai és nemzetközi szakmai elismerésekkel bíró Lounge Event Kft. nincs értékesítés alatt, és ilyen irányú folyamat jelenleg nincs a cégcsoportban. A megjelent információk valótlanok.”

Magyar Péter szavait emellett annyiban érdemes még pontosítani, hogy bár a Lounge Event az elmúlt években valóban hatalmasra nőtt, de így sem ez volt a csoport központi cége, vagy ahogy a leendő kormányfő fogalmazott, a „100 milliárdos rogáni gyűlöletpropaganda anyahajója”. A Lounge Group két valószínűleg legfontosabb vállalata a New Land Media és a Lounge Design Kft.-k, amelyek évek óta monopóliumként végzik az állami szervek kommunikációját, és amelyeknél tényleg százmilliárdokat költött el ilyen célra csak Rogán Antal minisztériuma, az állami vállalatokról és egyéb intézményekről nem is beszélve...

ITT OLVASHATÓ

„NEM FELTÉTLENÜL EGÉSZSÉGES, HA A KÖNYVPIACON EGY CÉGCSOPORT EKKORA RÉSZESEDÉSSEL RENDELKEZIK”

NÉPSZAVA
Szerző: HANTÓ FRUZSINA
2026.04.29.

A Libri Csoport és a Mathias Corvinus Collegium összefonódása a választási eredmények fényében kérdésesnek látszik, de az igazi nyertes mindenki más lehet, aki majd a politikailag független magyar könyvkiadás érdekében érdemben levonhatja a tanulságokat.

Ahhoz a több száz milliárd forinthoz képest, amennyivel a NER az évek alatt kitömte a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), kicsinek is mondható az a több mint húszmilliárd, amelyet a Libri Csoport több mint 98 százalékos felvásárlása jelenthetett 2023-ban, de a jelek szerint az MCC-nek ezt a pénzügyi lábat most utolsó fillérig érdemes lesz megbecsülnie.

A Fidesz káderképzőjének anyagi támasza, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 2020 óta nem kellett szembenéznie a forrásteremtés nehézségeivel, miután az Orbán-kormány jóvoltából hozzájutott a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénycsomagjához, milliárdokat kapott a Gazdaságvédelmi Alapból és az országos terjeszkedésnek hála még jelentős értékű ingatlanokat is megszerzett. (Tekintve, hogy ezek jellemzően az egyes városok ikonikus helyszínei voltak: gyakran emlegetett példa erre a révfülöpi tábor, amelyhez nem mellesleg járt egy kastély is.)

Kérdésünkre, hogy az MCC sorsa befolyásolja-e bármi módon a Libri működését Starcz Ákos, a Libri Csoport igazgatóságának elnöke úgy fogalmazott, „piaci cégről van szó, amely az MCC tulajdonszerzése előtt is piacvezető volt, jelenleg is az és biztos vagyok benne, hogy akkor is az lesz, hogyha bármiféle tulajdonosváltásra sor kerülne – de a tulajdonosváltással kapcsolatos információk jelenleg csak fikciók."

Starcz Ákos kiemelte, a társaságnak egyelőre semmiféle információja nincs a tulajdonos MCC jövőjét illetően, de munkájuk a mindennapi üzletmenet körül forog, így érdemi változásra valószínűleg nem kerül sor.

Mivel az MCC kérdéseinkre eddig nem reagált, így Szalai Zoltánnak, az MCC igazgatójának a választások után szűk két nappal tartott állománygyűlésen elmondott szavaira hagyatkozhatunk. Az egyben a Libri Csoport Felügyelő Bizottságának elnökeként is tevékenykedő Szalai Zoltán hangsúlyozta, az intézmény működése nem áll le, annak ellenére sem, hogy maguk is érzékelik az „erős agresszivitás” mellett az MCC tönkretételére irányuló törekvéseket. Ebben a felállásban – főleg, ha a Tisza Párt tényleg képes lesz keresztülvinni a programjában foglaltakat az MCC állami finanszírozásának megszüntetésével kapcsolatban, sőt, még vissza is szerzi az intézménynek juttatott vagyont a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításával – állami támogatások nélkül viszont igencsak kérdéses, melyik tevékenységéről kell majd lemondania az intézménynek.

Az ország egyik legnagyobb könyvkiadójának felvásárlásával az MCC nem titkolt célja egy stratégiai, pénzügyi befektetés volt:

az igazgató az összefonódást 2023-ban úgy értékelte, a tehetséggondozó intézmény „hisz a magyar könyvpiacban, a könyvek erejében és a kultúrában”, éppen ezért „tőkeerős tulajdonosként” hosszú távon képes garantálni a magyar könyv jövőjét. A szinte teljes felvásárlást többek között írók és a könyvszakma képviselői élesen bírálták, figyelmeztetve a piaci koncentráció káros hatásaira és a rendszerkritikus szerzők visszaszorulása, valamint a kínálat szellemiségének megváltozásával járó kulturális szűrő megjelenésére. Az eltelt idő alatt ebből két dolog volt igazán érezhető: az MCC Press által kiadott könyvek hangsúlyosabb, de nem domináns megjelenése a kínálatban, valamint (ahogyan arra 2025 tavaszán a 24.hu rámutatott) a Libri némiképp csökkent nyeresége. A kereslettel úgy néz ki nem érdemes birokra kelnie a piaci alapon működő könyvóriásnak, még akkor sem, ha a tulajdonos erős politikai ambíciókkal bír az általa meghatározott nemzeti értékek terjesztése érdekében. Maga Nyáry Krisztián, a konkurens Líra Csoport kreatív igazgatója is úgy fogalmazott korábban az összefonódás kapcsán, a magyar könyvkiadásnak nem ez, hanem az egyre nagyobb vehemenciával hangoztatott gyermekvédelem árt inkább. Ennek eredményeképp jutott el ugyanis a magyar könyvkiadás oda a 21. században, hogy egyes könyvek tartalmától fóliával védték a gyerekeket. Most, hogy az Európai Unió Bírósága szerint a gyakorlat „uniós jogot sért”, talán a leköszönő kormány “puha cenzúrája” helyett a szakma végre a könyvkiadás valódi problémáira koncentrálhat...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA #21

MAGYARORSZÁG

KEDVENC REGGELI MŰSORA
Szerző: MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
2026.04.30.

Reggeli hírelemzés Fekete Giorgioval ‪@CarsonComa‬, Molnár Áronnal és Rainer-Micsinyei Nórával.

2026. április 30., csütörtök

2026. április 29., szerda