A DIÁKOK CSAK AKKOR MEHETNEK EGYETEMRE, HA VAN NYELVVIZSGÁJUK, A PARLAMENT TÖBB MINT FELÉNEK NINCS

24.HU
Szerző: KOVÁCS MÁRTA
2019.02.19.

Jövőre új korszak köszönt be a magyar felsőoktatásban. Noha a kormányközeli Magyar Hírlap nemrég arról írt, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól, az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyorsan közölte:

"nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél."

Az intézkedés következményeinek súlyosságát egyetlen statisztika tökéletesen példázza: ha a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének már most feltétele lenne a nyelvvizsga, a jelentkezők 40 százaléka nem kerülne be egyetemre vagy főiskolára.

Arról nem is beszélve, hogy a diploma megszerzésének jelenleg is feltétele legalább egy középfokú nyelvvizsga birtoklása, és ezen a téren sem éppen fényes a helyzet: tavaly nyárig 92 ezer olyan esetet regisztráltak, hogy a hallgató ugyan sikeres záróvizsgát tett, de nem volt nyelvvizsgája, így nem kapta meg oklevelét.

Adódik a kérdés, ha a döntéshozó parlamenti képviselők most szeretnék átvenni a diplomájukat, vagy jövőre felvételiznének valamilyen egyetemre, mennyien járnának közülük sikerrel.

A parlament honlapján található adatok alapján úgy tűnik, a képviselők több mint fele biztosan nem. A 199 képviselő közül

- 98 egyáltalán nem rendelkezik nyelvvizsga-bizonyítvánnyal,

- 7-nek csak alapfokú nyelvvizsgája van, ami a felsőoktatási felvételihez nem lesz elég (most pedig a diplomaszerzéshez nem elegendő),

- további 9-nek pedig nem komplex nyelvvizsgája van, azaz vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli vizsgát tett le egy idegen nyelvből.

Így összesen 114 képviselő nem mehetne egyetemre vagy főiskolára 2020-ban, ez az összes képviselő 58 százaléka.

A pártokat tekintve az arány a következőképpen alakul: nincs nyelvvizsgája

- 76 fideszes,

- 11 KDNP-s,

- 8 jobbikos,

- 6 MSZP-s

- 6 DK-s,

- 3 LMP-s,

- 1 párbeszédes,

- 1 független,

- illetve az egyetlen nemzetiségi képviselőnek sem...

ITT OLVASHATÓ