GLOBÁLIS TANULÁSI VÁLSÁGOT JELEZ A PISA, A LEXIKÁLIS TUDÁSRA ÉPÍTŐ „ANGOL CSODA” LEHET AZ ÚJ SIKERRECEPT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2026.09.15.

Miközben a magyar sajtó most is a lehangoló hazai eredményekre koncentrál, a friss PISA-jelentésből globális tanulási válság képe bontakozik ki. A szövegértés romlása különösen drámai világszerte, és a magyarázatok között egyre hangsúlyosabban jelenik meg a digitalizáció: az elmélyült olvasást háttérbe szorító képernyőktől a szellemi erőfeszítést is kiváltani képes mesterséges intelligenciáig. A hanyatlás azonban nem mindenütt egyforma: miközben a „finn csoda” kifulladt, Anglia állja a sarat. Sikerük egyik fontos magyarázatát pedig egy sokat támadott reform kínálja, amely a biztos tárgyi tudást tette a készségfejlesztés alapjává. Szembemenve a divatos elképzeléssel, miszerint az iskola feladata az ismeretátadás helyett elsősorban az általános készségek fejlesztése. Bemutatjuk a PISA-helyzet teljes hátterét.

Kevés olyan nemzetközi összehasonlítás van, amely annyira jelképévé vált Magyarország lemaradásának, mint a PISA-felmérés. Az OECD által szervezett, rendszerint háromévente elvégzett vizsgálat azt méri, hogyan tudják a 15 éves diákok alkalmazni az iskolában megszerzett tudásukat szövegértési, matematikai és természettudományos feladatok megoldásában. Mivel a nagy minta, a szigorú mintavételi szabályok és az egységes mérési eljárások lehetővé teszik az országok eredményeinek és azok időbeli változásának összehasonlítását (a 2025-ös mérésben 91 oktatási rendszer mintegy 760 ezer tanulója vett részt) – a PISA világszerte fontos mércéje lett az oktatáspolitikák teljesítményének.

A szeptember 8-án közzétett adatok ezúttal sem adtak okot az ünneplésre: a magyar diákok mindhárom területen az OECD átlaga alatt teljesítettek. A legnagyobb visszaesés szövegértésből következett be, ahol a magyar eredmény három év alatt 473-ról 452 pontra zuhant, a mérések kezdete óta a legalacsonyabb szintre. A 2009-es magyar csúcshoz képest már 42 pontot veszítettünk. Csaknem minden harmadik tanuló az ún. második képességszint alatt teljesített, ami azt jelenti, hogy egy közepesen hosszú szöveg fő mondanivalójának felismerése vagy az olvasottakból egy egyszerű következtetés levonása is nehézséget okoz nekik. Ráadásul Magyarországon az OECD átlagánál szorosabban függ össze a tanulók eredménye azzal, milyen társadalmi és anyagi helyzetű családba születtek.

Nem véletlen, hogy a hazai beszámolók főleg a magyar bizonyítványt vették elő. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter sajtótájékoztatón ismertette a PISA országspecifikus eredményeit. A szaktárca infografikát is összeállított a magyar adatokból, a miniszter pedig a tehetséggondozás újragondolásáról, olvasásnépszerűsítő kampányról és a Nemzeti Alaptanterv átalakításáról beszélt. A sajtótájékoztatót azonban egy tágabb megállapítással kezdte:

„Az adatok alapján nem túlzás azt állítani, hogy globális válságban van az oktatás.”

És valóban: a magyar eredmények egy olyan nemzetközi mezőnyben romlanak, amely maga is lefelé tart (bár mindhárom területen nagyobb volt a magyar pontszámok csökkenése, mint az OECD átlagos pontvisszaesése). Szövegértésből például Franciaország, Spanyolország és Norvégia teljesítménye sem különbözik statisztikailag érdemben a miénktől, és a visszaesés mértéke is hasonló volt. A magyar iskolarendszer bajait nem kisebbíti, hogy másutt is egyre nehezebben értik a gyerekek az olvasottakat, azt viszont jelzi, hogy messzebb kell néznünk a magyar oktatáspolitikánál...

ITT OLVASHATÓ