2026. április 29., szerda

NEM ELÉG LEBONTANI A NER-T: MEG IS KELL ELŐZNI – AVAGY MIÉRT NEM ELÉG NÉHÁNY GYORS ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS

VÁLASZ ONLINE / VITA
Szerző: GYŐRY CSABA
2026.04.29.


Tordai Csabának igaza van abban, hogy a Tisza nemcsak a kormányzásra kapott felhatalmazást, hanem a NER lebontására is, és hogy ehhez nemcsak a politikai legitimitás áll rendelkezésre, hanem – a kétharmados többség révén – a közjogi eszköztár is. A felhatalmazás azonban többről szól: a választók elsöprő többsége nem egy tiszás ellen-NER-t akar, hanem azt, hogy a jövőben senki ne építhessen ki hasonló rezsimet. Nagyívű, teljesen új alkotmányra ehhez valóban nincs szükség, a közjogi rendszer gondos újrakalibrálására azonban igen. Ez nem megy másfél hónap alatt. Ami az államfőt illeti: jelenlegi, egyoldalúan kiválasztott köztársasági elnök legitimációs vákuuma valós probléma, de a közvetlen elnökválasztás bevezetése kockázatos válasz, elképzelhető ennél jobb megoldás is. Győry Csaba alkotmányjogász, az ELTE oktatója reagál Tordai Csaba felvetésére.


A magyar választók április 12-én immár az ötödik (!) egymást követő választáson adtak alkotmányozó többséget a győztes pártnak. A magyar rendszerben ez az alkotmány tartalma feletti csaknem teljes kontrollt jelent, ezért a hatalomba lépő Tisza Pártnak különös felelősséggel kell mérlegelnie, miként él ezzel a felhatalmazással.

Abban egyetértek Tordai Csabával, hogy nincs szükség új alkotmányra, és hogy a Tisza-kormány sikere nem alkotmányozási kérdéseken fog múlni, hanem a kormányzás minőségén: a közszolgáltatások javulásán, a korrupció visszaszorításán, az uniós források értelmes felhasználásán és a centralizált állami túlhatalom enyhülésén. Abban is szkeptikus vagyok, hogy egy részvételi alkotmányozás szimbolikus gesztusától társadalmi megbékélés várható volna: a mai végletesen megosztott politikai közegben ennek nincs valós esélye.

Közvetlen elnökválasztást! – avagy mire jó, és mire nem jó a kétharmad

A NER ráadásul nem az alkotmány szimbolikus lecserélésének eredménye, ezért a lebontása sem elsősorban alkotmányos feladat. Nem az Alaptörvény szövege tette lehetővé, hogy a rendszer áthassa a magyar állam működését a közbeszerzésektől az ügyészségen át a közigazgatás alsóbb szintjeiig. Ebben

sokkal inkább szervezeti működésmódok, személyi függések és politikai kultúrák játszottak szerepet, mintsem a jogalkotás önmagában.

A változás kikényszerítéséhez persze jogalkotási lépésekre is szükség lesz, de legalább ilyen fontos lesz a szervezetek belső működésének megváltoztatása, valamint az, hogy kik kerülnek pozícióba a minisztériumokban, hivatalokban, vagy a fegyveres tesületeknél.

Egy lényeges pontban azonban nem értek egyet Tordai Csabával. Ez pedig az, hogy a szerintem a felhatalmazás nem csupán a NER lebontására, hanem egy új NER megelőzésére is szól. Ha a NER alkotmányos alapjai másfél hónap alatt lebonthatók, akkor ugyanennyi idő alatt később vissza is építhetők. A gyors alkotmányos bontás ezért önmagában csak félmunka. A probléma rendszerszintű: a fékek és ellensúlyok tényleges működése, a kinevezési szabályok, a sarkalatosság, a helyi autonómia, a választási rendszer, végső soron az alkotmánymódosítás rendje mind hatnak egymásra. Ezeket nem másfél hónap alatt, egymástól elszigetelt silókban, hanem összefüggő alkotmányos rendszerként kell újragondolni.

Ezért kétlépcsős alkotmányos stratégiára van szükség. Az első szakaszban lebonthatók a NER alkotmányos utóvédjei. De ez csak az első lépcső. Az új többségnek már a ciklus elején nyilvánvalóvá kell tennie, hogy egy-két éven belül szélesebb alkotmányos reformra is készül, amelynek célja, hogy megakadályozza – vagy legalábbis megnehezítse –, hogy Magyarországon bárki, Magyar Péter kormányát is beleértve, egy NER-szerű rendszert építsen ki.

E reformnak három központi kérdése van: az Alaptörvény ideológiai tartalmainak eltávolítása, a fékek és ellensúlyok rendszerének újrakalibrálása, valamint – mindenekelőtt – az alkotmánymódosítás szabályainak átalakítása.

Ennek a második lépcsőnek, bár több idő kell rá, úgy kell lezárulnia, hogy ne csak a jövőbeli többségeket, hanem a mostani Tisza-többséget is érdemben korlátozza a ciklus jelentős részében. Ettől lesz hiteles...

KRASZTEV: NEM LESZ ÚJ ORBÁN, MÁR ORBÁN SEM ORBÁN | JELENTŐS EURÓPAI ESEMÉNY A MAGYAR RENDSZERVÁLTÁS?

PARTIZÁN
Szerző: GULYÁS MÁRTON
2026.04.29.



Most tényleg egész Európa a magyarokra figyel. Ivan Krasztev politikatudóssal beszéltük meg, vajon nem értékelik-e túl Orbán bukásának jelentőségét, de arról is izgalmas megfejtésekkel szolgál, hogy mibe bukott bele a miniszterelnök, és mi különbözteti meg a legjobban Magyar Pétert Orbán eddigi ellenfeleitől.

00:00 Felvezetés 
01:45 Megbukott Orbán 
14:47 Miért pont most lett elegünk Orbánból? 
23:35 Orbán, Trump és az EU-s pénzek 
44:15 Magyar Péter 
1:08:00 Elszámoltatás vagy jó kormányzás? 
1:16:20 Európa túlértékeli a magyar példát?

"EZ A MAGYARSÁG ELÁRULÁSA VOLT SZERINTEM” – RMDSZ-BÍRÁLAT A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.04.28.



"Ez a magyarság elárulása volt szerintem, a romániai magyarság elárulása” – jelentette ki Kátai István a Klubrádió Reggeli személy című műsorában. A színész, közösségszervező és politikus az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatát bírálva úgy fogalmazott: "nem hiszem, hogy ezek az urak nem látták azt, hogy itt milyen rendszer épült fel, nem hiszem, hogy nem látták azt, hogy itt egy diktatúra van”.

SZABÓ ANDREA: „AZ EMBEREK LELKÉT ELRABOLTÁK AZ ELMÚLT 16 ÉVBEN”

VÁLASZTÁS'26 BENYÓ RITÁVAL
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.04.28.



Választói forradalom zajlott le Magyarországon – állítja Szabó Andrea szociológus a Választás '26 Benyó Ritával legújabb adásában. Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy a pártra ezúttal vereség vár. A fiatal generáció döntő szerepet játszott a fordulatban; a kérdés most az, hogy Magyar Péter képes lesz-e őszintén szembesíteni az országot a valós helyzettel, végrehajtani az elszámoltatást és megteremteni a nemzeti megbékélést.

LUXUSAUTÓK, JACHTOK, MAGÁNREPÜLŐK – 16 LUXUSÜGY A NER 16 ÉVÉBŐL

ÁTLÁTSZÓ / AZ ELMÚLT 16 ÉV
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.04.28.


Folyamatosan figyelemmel kísértük a 2010-2026 között hatalmon lévő Orbán-kormány és holdudvarának ténykedését. Követtük a közpénz útját az államkasszától a luxusautókig, jachtokig, magánrepülőkig, drága ingatlanokig. Kiderítettük, megírtuk, lefotóztuk, levideóztuk őket, most pedig mutatunk 16 ikonikus darabot az elmúlt 16 évből.


Tiborcz István balatoni nyaralója és G-Mercedese, Orbán Viktor meccsnézős magánrepülőzése, Szijjártó Péter munkának álcázott luxusjachtozása, Rákay Philip Mercedes Maybachja csak néhány azok közül a vagyontárgyak közül, amik az Átlátszónak köszönhetően derültek ki a NER-ről.

1, Tiborcz István G-Mercije

Tiborcz Orbán Viktor legidősebb lányát, Ráchelt vette feleségül 2013-ban, majd elkezdett szárnyalni az EU-s pénzből fizetett közvilágításos projektekben utazó cége, az Elios. A projektekkel rengeteg probléma volt, az EU is elkezdett vizsgálódni, és rengeteg szabálytalanságot, valamint szervezett csalást talált – emiatt 13 milliárd forint uniós támogatás visszafizetését javasolta, amit nem Tiborcznak, hanem a magyar adófizetőknek kellett kicsengetniük. Tiborcz addigra már átnyergelt az ingatlaniparba: állami hátszéllel vett kikötőt, kastélyt, tokaji borházat, és minden egyebet. 2019-ben egy akkor 50 millió forintot érő, német rendszámos Mercedes-AMG G63 terepjáróban fotózta le Tiborczot egyik olvasónk Budapesten.

2, Orbán Viktor és a meccsnézős magángép

Kicsit korábban az apósról, vagyis a miniszterelnökről készült fotó egy másik, sokkal drágább luxusjárművel: 2018-ban az Átlátszó munkatársa lefotózta, amint Orbán kiszállt egy akkor 17 milliárd forintot érintő luxusrepülőgépből Budapesten a Videoton bulgáriai meccséről hazatérve. Az akkor OE-LEM lajstromjelet viselő repülő egy osztrák üzemeltetőn keresztül volt kapcsolatban az addigra állami megrendelések révén milliárdossá vált Mészáros Lőrinccel, aki Orbán gyerekkori barátja. A repülőtől azóta ugyan megszabadultak (jelenleg amerikai lajstrommal repül a tengerentúlon), de a luxusrepülőzés nagy lyukat ütött a magáról puritán képet festeni próbáló Orbán Viktor imázsán, és a NER-es rongyrázás egyik szimbólumává vált...

HIÁBA KÉRTÜK ORBÁN VIKTORT, HOGY NEVEZZEN MEG HÁROM LUXIZÓ OLIGARCHÁT

MAGYAR HANG VIDEÓ
Szerző: MAGYAR HANG
2026.04.28.



Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Pócs János, Radics Béla – több prominens fideszes képviselőt is kérdeztük, amikor a pártjuk választmányi ülésére érkeztek. 

Készítette: Kósa András, Nyéki Martin.

DIREKT36 PODCAST – TARTHATÓAK MAGYAR PÉTER VAGYONVISSZASZERZÉSI ÍGÉRETEI?

DIREKT36 PODCAST
Szerző: DIREKT36
2026.04.29.



A leendő miniszterelnök, Magyar Péter megígérte a kampányban, hogy kormányra kerülése esetén feláll majd a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal. Ennek feladata lesz annak a vagyonnak a visszaszerzése, ami a Tisza Párt elnöke szerint a magyar embereknek járna, ehelyett az általa 3000 fideszes janicsárnak nevezett személynél kötött ki.

Mennyire reális Magyar ígérete? Hogyan lehet megteremteni a vagyonvisszaszerzés jogi feltételeit? Melyek azok a vagyonelemek, amelyeket valóban az államkassza felé lehet irányítani és melyek tűnnek érinthetetlennek? Milyen nemzetközi példákat lehet alapul venni és mit lehet kezdeni a külföldre menekített vagyonelemekkel?

Ezekről a kérdésekről beszélgetünk a Direkt36 mai adásában Léderer Sándorral, a K-Monitor ügyvezető igazgatójával és Ács Tibor ügyvéddel, a Központi Nyomozó Főügyészség Gazdasági Bűnügyek Osztályának korábbi vezetőjével.

2026. április 28., kedd

HOZZÁÉRTŐ SZAKEMBEREK A KULCSMINISZTÉRIUMOK ÉLÉN ⎮🎙POGI PODCAST

POGI PODCAST
Szerző: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.04.27.



A gazdaság jövője szempontjából legfontosabb tárcák élén hozzáértő, elkötelezett, nem korrupt, nem pártkatona szakértők lesznek majd. Ez rendkívül jó hír. Róluk beszélgetnek az adásban Büttl Ferenc és Pogátsa Zoltán közgazdászok.

SZINETÁR MIKLÓS A NER BUKÁSÁRÓL

KLIKKTV / MIÉRT
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.04.28.



Miért bukott meg Orbán Viktor rendszere? Ebben az erős és gondolatébresztő beszélgetésben Bolgár György vendége Szinetár Miklós, aki kendőzetlenül beszél a NER bukásának okairól, a propaganda kifáradásáról és a társadalmi elégedetlenség valódi gyökereiről.

Szó esik az egészségügy válságáról, az oktatás problémáiról, a mindennapi élet romlásáról és arról, hogyan fordultak szembe az emberek a politikai kommunikációval. Szinetár szerint a rendszer egyik legnagyobb hibája az volt, hogy ellenségképekre épített, miközben a valós problémák háttérbe szorultak.

A beszélgetés kitér arra is, hogy a propaganda miért hatástalan egy új generáció számára, és hogyan vezetett a folyamatos félelemkeltés bizalomvesztéshez. Megjelenik a párhuzam a múlt rendszereivel, valamint az a kérdés is: képes-e megújulni a demokrácia Magyarországon?

LAKNER: ELÉG HA A KEGYETLENSÉGET, EXTREMITÁST ÉS HÜLYESÉGET FELSZÁMOLJÁK | ELEMZŐ BENYÓ RITÁVAL

PARTIZÁN / ELEMZŐ BENYÓ RITÁVAL
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.04.24.



Lakner Zoltán szerint nem egyszerű kormányváltás történt, hanem „választói forradalom”: a politikai változást ezúttal egyértelműen a választópolgárok kényszerítették ki. A friss Medián-számokból az látszik, hogy a győzteshez húzás most „szteroidokon” működik, és a választók azt üzenik: „hadd szóljon!”. Az Elemzőben Benyó Rita és Lakner Zoltán arról is beszéltek, mi várhat az új kormányra az első száz napban, hogyan lehet lebontani a NER-t bosszú és megtorlás nélkül, és miért lehet az egyik legnagyobb kihívás az, hogy Magyarország újra megtanuljon vitatkozni.

00:00 Kormányalakítás, szimbólumok és az új politikai testtartás 
12:09 Államigazgatás, választói forradalom és a rendszerváltás lelki oldala 
22:41 Szakpolitika, első 100 nap és a NER felszámolása 
33:24 Tisza-tábor, részvételiség és az új vitakultúra kihívása 
48:23 Friss Medián: „hadd szóljon”, szétnyíló olló és a Fidesz magjának válsága

RANSCHBURG: KÉRDÉS, HOGYAN REAGÁL A FIDESZ ORBÁN SZÁNDÉKAIRA

KLUBRÁDIÓ / REGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.04.27.



Nem zárható ki, hogy új szereplők kerülnek elő a Fidesz hátsó soraiból – véli Ranschburg Zoltán. A politikai elemző példaként említi Magyar Péter gyors felemelkedését. Sokan Orbánt hibáztathatják a választási vereségért, ami belső hatalmi harcokhoz vezethet.

RESZKETNEK AZ ORBÁN RENDSZER KISZOLGÁLÓI, KŐKEMÉNY ELSZÁMOLATÁS JÖN

KLIKKTV
Szerző: KLIKKTV
2026.04.28.



Mi történik akkor, amikor egy rendszer összeomlik, és hirtelen mindenki azt mondja: „parancsra tettem”? Ebben a kemény és szókimondó beszélgetésben a NER, az elszámoltatás, a felelősség kérdése és a jogállamiság határai kerülnek fókuszba. Hol húzódik a határ bűn és lojalitás között? Meddig lehet elfogadni a mentegetőzést, és mikor jön el az a pont, amikor valódi következmények kellenek?

A műsorban szó esik a lusztrációról, az állami intézmények politikai használatáról, valamint arról, hogy egy új politikai korszak vajon képes-e visszaállítani a demokratikus normákat. Felmerül a kérdés: lehet-e jogállami keretek között elszámoltatni egy teljes rendszert? És mi történik azokkal, akik „csak végrehajtók” voltak?

Elemzésünk kitér a propaganda hatására, a társadalmi félelemkeltésre és arra, hogyan alakult át a közbeszéd az elmúlt években. Megvizsgáljuk a politikai felelősség, az erkölcsi elszámolás és a hatalmi struktúrák lebontásának lehetőségeit is.

A beszélgetés első része itt tekinthető meg: 

DABIS ATTILA: NE LÁNCOLJUK EGY BUKOTT MINISZTERELNÖKHÖZ A SZÉKELY AUTONÓMIÁT!

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.04.28.


„Abszurdnak tartom, hogy katalán, baszk, dél-tiroli partnereknek gratulálhatok, de a leendő magyar miniszterelnöknek nem” – mondja Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) volt külügyi megbízottja. A székelyföldi autonómiáért küzdő legjelentősebb romániai civilszervezet eltávolította tisztségéből, miután április 12-én gratulálni merészelt Magyar Péternek. Belső civakodás? Inkább jelképe egy törésnek, amely a magyarországi választók és az erdélyi magyarok egy része között kialakult. Dabis Attila az egyik vezetője volt a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezésnek, amelynek során hiába gyűlt össze 1,2 millió aláírás, az Európai Bizottság döntése miatt nem született uniós jogszabály. Adódik tehát a kérdés: van-e egyáltalán értelme küzdeni a székely autonómiáért, ha sem Bukarestben, sem Brüsszelben nincs rá fogadókészség? Ráadásul mintha maguk az érintettek sem lelkesednének: kevesen vesznek részt a székelyföldi autonomista tüntetéseken. A szakértő arról is beszélt, hogyan látta belülről a Simion-ügyet és mit kellene kezdeni az új Tisza-kormánynak a határon túli támogatáspolitikával
.

A Székely Nemzeti Tanács a választás előtt a Fidesz támogatására buzdított, mert „ez minden magyar érdeke bárhol éljen a nagyvilágban.” Aztán Ön április 12-én este gratulált Magyar Péternek és együttműködést ajánlott: személyes rükverc ez a damaszkuszi úton vagy belső vita bukott ki?

– Régóta érlelődött a szakítás. Izsák Balázs elnökkel annyira eltérően gondolkodtunk alapvető kérdésekről, hogy az már ellehetetlenítette a közös munkát. Köztük is elsősorban az Orbán-kormány működéséről, nemzetpolitikáról, érdekérvényesítésről. Először a szervezeten belül fogalmaztam meg kritikáimat, ennek azonban nem volt semmi foganatja.

Mondjon konkrét példát!

– Rendben. Tavaly fejeztük be a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésünkkel kapcsolatos munka EU-s intézményi szakaszát. Jártunk Raffaele Fittónál, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős olasz biztosánál, majd az Európai Parlament regionális fejlesztési bizottságában is meghallgattak minket. E testület alelnöke a kárpátaljai származása miatt a kérdésre külön nyitott, tiszás Gerzsenyi Gabriella. Konstruktív volt a közös munka, sokat segített a felkészülésben. Amikor aztán a meghallgatásról tavaly június 27-én a Székely Nemzeti Tanács közleményt adott ki, a tiszás politikus hozzájárulásáról szóló részt törölték. Mégpedig azért, hogy olyan látszatot keltsenek, mintha az ügyért csak a fideszesek dolgoztak volna. Holott pontosan tudom, Gabriella többet segített például a fideszes Deutsch Tamásnál. Ilyen ügyből rengeteg volt. Én viszont nem tudom adni tovább a nevemet egy olyan szervezethez, ami az eredeti célja, a székely autonómia ügyének képviselete helyett egyre inkább az Orbán-kultuszt építi.

Izsák Balázs a levél után megfosztotta külügyi megbízotti pozíciójától. Volt ehhez joga?

– Nem, erről csak az SZNT Állandó Tanácsa dönthetett volna, de feleslegesnek tartom a jogászkodást. Ha ennyire mást gondolunk a világról, ott a közös út véget ért...

AZ ÖNTUDATOS POLGÁR ÚJSÁGOT OLVAS. ONNAN TUDJA, MI FOLYIK A VILÁGBAN. DE MIT ADJON A GYERMEKE KEZÉBE?

KISPOLGÁR
Szerző: KISPOLGÁR
2026.


Mi a Kispolgár?


Az öntudatos polgár újságot olvas. Onnan tudja, mi folyik a világban. De mit adjon a gyermeke kezébe?

Hogyan szoktassa rá a tájékozódásra? Mit tegyen, ha nincs mindig ideje és energiája elmagyarázni a háborút, a járványt, a magyar és az amerikai választásokat, és közben azt is, mi az a parlament és kongresszus, mi az infláció és a korrupció, és hogy kell-e félni az atomtól? Pedig a gyerek fülel, kérdez, és tudni akar.

Mit akarunk?

Nincs könnyű dolga annak a gyereknek, aki szeretne tájékozott lenni. A hírportálok, hírműsorok számára emészthetetlenek. A böngészőben nem tudja, merre induljon, az online újságokat nem neki írják. A gyerektartalmak viszont mindenről szólnak, csak a világról nem: mackókat, szuperhősöket és hercegnőket próbálnak eladni neki. Ezen akarunk változtatni.

A Kispolgár egy mobilapplikációban működő napilap. Nem dinoszauruszokról és pónikról mesél, hanem ugyanarról, ami apát és anyát foglalkoztatja. Miért kell maszkot hordani járványban? Miért lett drágább a csoki? Mi a bajuk a tanároknak, és mi ez a háború a szomszédban? Milyen az iskola nálunk és máshol, mi a korrupció és mi köze az ő menzájához? És mi az Európai Unió, amelybe születni szerencséje volt? Türelmesen magyarázunk, de nem gügyögünk.

Nem bombázzuk a nagy hírportálok napi száz hírével a gyerekeket. Naponta egy témát fejtünk ki részletesen, és néhány fajsúlyos eseményt dolgozunk fel. Van időnk gondolkodni minden mondaton. A legfontosabb híreket délutánra összefoglaljuk, és diszkréten jelezzük, hogy kész az uzsonna. Reggel szólunk, milyen idő lesz, mi várható a hírekben, és megpróbálunk kiprovokálni egy mosolyt a kakaó mellé. Az app fontos eleme az enciklopédia, így nem kell minden egyes cikkben fogalmakat magyarázni, csak linkelni.

A Kispolgár ingyenes. Járható út lenne ugyan a fizetős app, de akkor épp azokat a családokat érnénk el, ahol legkisebb a szükség. Működésünket önkéntes támogatásokból és lehetőség szerint pályázatokból finanszírozzuk.

Semmilyen párttól, háttérhatalomtól, oligarchától nem függünk, és nem is fogunk – hiszen épp azt szeretnénk üzenni a gyerekeknek és fiataloknak, hogy enélkül is lehet élni, sőt érdemes.

Mi a kotta?

Európai, öntudatos, egészségesen szkeptikus, kérdező gyerekeket szeretnénk – nem tudatlan alattvalókat, hanem kis polgárokat, akik nem is értik a feleselés kifejezést. Olyanokat, akik tudnak és mernek vitázni, és a vita után kezet fogni. Meg akarjuk mutatni nekik Magyarország, Európa és a világ sokszínűségét, és megértetni, hogy ez így szép, mert ők is beleférnek. Nem tervezünk azonban publicisztikát, kinyilatkoztatásokat, indulatos véleményt. Hittanóra helyett elmeséljük, mi a hinduizmus, az iszlám, és a kereszténység. Alapelvünk az ismeretterjesztés, ideálunk a felvilágosodás, küldetésünk a közszolgálat. Mármint amit eredetileg jelentett.

Sokkal több tartalmat akkor sem akarunk gyártani, ha úszunk a pénzben, mert nem kívánjuk a felesleges médiazajt bevinni a gyerekszobába. Teret adhatunk viszont iskolaújságoknak, hogy legyen ott is, ahol ma nincs, mert mindenki fél megcsinálni. Készíthetünk videótartalmakat, ha az jobb megoldás valamilyen témához. Segíthetünk a tanulásban, alternatív tananyagok fejlesztését támogathatjuk. Összegyűjthetjük és meg is fizethetjük a legjobb tanárokat, akik érthetően elmagyarázzák az anyagot. Ösztöndíjat alapíthatunk kis tudósoknak. Megkérdezhetjük sok ezer gyerek véleményét bármiről. Parlamentet szervezhetünk belőlük, és egy napon átadhatjuk nekik a hatalmat. Úgyis ők jönnek.

Megmutathatjuk Magyarországnak, hogy igenis megnő benne az értelem, ha öntözzük. Hogy van egy jobb arca: a gyerekeinké.

ELEMI ERŐVEL KÖVETELIK MAGYAR PÉTERÉKTŐL AZ ELSZÁMOLTATÁST – CÉLEGYENES

CÉLEGYENES
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2026.04.27.



Magyar Péter szerint menekítik az oligarchák a vagyonukat. Tényleg eltűnhetnek? Erre a témára voltak – a szavazás alapján – a legtöbben kíváncsiak, így ezzel kezdtük a műsort is. Mire számíthatunk most Mészáros Lőrinctől? Ez is szóba került. De Szijjártó Péter sem maradhatott ki, hiszen a „lélegeztetőgép-biznisz” kivizsgálását érintően a külügyminisztert nem lehet kihagyni. Milyen csontvázak lehetnek még? Egyáltalán, vannak-e még csontvázak, vagy azok már rég előkerültek? Erről is megtudhatják vendégeink véleményét, ahogyan a „megújuló” Fidesz-frakcióról is, immár Orbán Viktor nélkül. Lampé Ágnes és Egri Viktor mellett ezúttal Gulyás Balázs volt a vendégünk.

A Célegyenes témáiról mindig Önök döntenek! Mi hozunk hat javaslatot, olvasóink pedig szavazhatnak arra a háromra, amelyet a legérdekesebbnek tartanak. Keressék voksolásunkat minden hétfőn kora reggeltől a Hang.hu oldalon!

ÚJ FELJELENTÉST TETT, VIZSGÁLATOT INDÍT AZ SZGYF A HÁROMÉVES KISLÁNY MIATT, AKIT SZEXUÁLISAN BÁNTALMAZHATTAK EGY ZALAEGERSZEGI GYERMEKOTTHONBAN

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2026.04.28.


Az ügyet nyilvánosságra hozó gyermekvédő aktivista szerint hangfelvétel bizonyítja az abúzust.


Lakatos Ádám gyermekjogi aktivista kezdeményezésére feljelentést tett és vizsgálatot indít a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság annak a hároméves kislánynak az ügyében, akit a gyanú szerint egy zalaegerszegi gyermekvédelmi intézményben szexuálisan bántalmazhatott két ott dolgozó férfi.

A kislány ügyében az eddig megszokottól eltérően szokatlan gyorsasággal, egy órán belül reagált Lakatos Ádám gyermekjogi aktivista telefonos megkeresésére a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője. Cséplőné Gönczi Gabriella szerda reggel 9 órakor találkozik az ügyet nyilvánosságra hozó gyermekvédővel.

Lakatos Ádám először múlt szerdán írt nyílt levelet, ebben Fülöp Attila gyermekvédelemért felelős államtitkárt, a Zalaegerszegi Ügyészséget, illetve az SZGYF-et szólította meg, és kérte tőlük az ügy teljes körű, független és átlátható újravizsgálását. Az SZGYF erre válaszolta azt, hogy április 24-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek az ügy részleteinek ismeretében történő kivizsgálása érdekében. Ezzel egyidejűleg belső vizsgálatot indítanak az ügy átfogó szakmai vizsgálatára. Kérték, hogy amennyiben Lakatos Ádámnak van az üggyel kapcsolatban bármilyen adata, információja azokkal segítse ezt a munkát. A válasz után kereste a főigazgatót telefonon az aktivista, ennek eredménye, hogy holnap már találkoznak is. Van mit átadni, ahogy lapunknak is elmondta, és újabb nyílt levelében is leírta: a nála lévő hangfelvétel egyértelműen alátámasztja, hogy a hároméves kislány sérelmére elkövetett feltételezett szexuális abúzus megtörtént. Ezt korábban az akkori kijelölt területi szakmai igazgató is elismerte abban a telefonos beszélgetésen amelyről hangfelvétel készült, és ami a birtokában van.

Az ügyészség neki nem adott tájékoztatást, arra hivatkozva, Lakatos Ádám nem az ügy hivatalos részese, így iratmegismerési jogosultsággal nem rendelkezik. Az ügyben lapunk is megkereste az ügyészséget, és a rendőrséget.

Az Zala Vármegyei Ügyészség azt írta, a nyomozás hozzátartozó bejelentését követően a Zalaegerszegi Család- és Gyermekjólét Központ feljelentése alapján indult, de a kihallgatások, igazságügyi pszichológus szakértői vélemény és gyámügyi iratok beszerzése, illetve a gyermeken elvégzett orvosi vizsgálat egyértelműen kizárta az abúzust. Ezért a nyomozó hatóság – mivel nem bizonyítható a bűncselekmény elkövetése – megszüntette. Megjegyezte azt is: „a főügyész elemezte a bizonyítékokat, azokból csak azt a megállapítást lehetett tenni, hogy bűncselekmény elkövetése nem állapíthat meg”. A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság hasonló tartalmú választ küldött: „Szexuális erőszak bűntett gyanúja miatt folytatott nyomozást az ügyben. Az eljárást 2022. június 2-án megszüntették, mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható.”

Lakatos Ádám egy hete közösségi oldalán írt nyílt levelében arról, hogy információja szerint 2020–2021-ben az egyik zalaegerszegi gyermekotthon babacsoportjában egy kiskorú, mindössze hároméves kislány sérelmére súlyos visszaélések történtek. A rendelkezésére álló adatok alapján két felnőtt férfi - egy gyermekfelügyelő és egy biztonsági őr - zaklathatta és bántalmazhatta a gyereket.

„Az eset különösen megrázó körülménye, hogy a történtek hosszú ideig rejtve maradtak, és kizárólag azt követően kerültek felszínre, hogy a gyermek nevelőszülőkhöz került. A nevelőszülők által kezdeményezett orvosi vizsgálatok során derültek ki azok a tények, amelyek a bántalmazás gyanúját megalapozták. Tudomásom szerint a hatóságok nyomozást indítottak, azonban az ügyészség egyik érintett személlyel szemben sem emelt vádat. Ez a körülmény számomra – és minden gyermekvédelmi szakember számára – elfogadhatatlan és súlyosan aggályos.” Majd megjegyezte: „tudomásom van arról is, hogy pontosan mely ügyész járt el az ügy kapcsán. Az általam ismert információk alapján az érintett ügyész és az akkori, az SZGYF által kijelölt igazgató asszony között jó kapcsolat állt fenn.”

BRUCK ANDRÁS: DEHOGY BOSSZÚ, IGAZSÁG

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2026.04.26.


Sajnálom az elmúlt tizenöt évemet. Ahogy sajnálom valamennyit, amelyek már mögöttem vannak. Megismételhetetlenek, mint egy egy-egy futballmeccs, holott tudom, hogyha újra kezdhetném, mindenben ugyanezt tenném, mert senki nem tehet mást, csak azt, amilyen ő maga. Minden fogadkozás hiábavaló. De ez az elmúlt tízen valahány év volt a legrosszabb valamennyi közül, és nem azért, mert az országnak volt rossz, hanem mert elsősorban nekem volt az. Voltaire Candide-jának egy mondatát magamra is érvényesnek tartom: „A belső, titkos bánatok sokkal, de sokkal gyötrőbbek, mint a közös nyomorúságok”.

Éveken át csak írtam, írtam, a rezsim meg röhögött és egyre gonoszabb lett. Volt értelme egyetlen mondatnak is? Álltam volna inkább az ablakban, az utcát bámulva. Tüntetésről tüntetésre jártam a hiábavalóság biztos tudatával. Mi voltunk Camus abszurd hősei, akik egy kősziklát görgettünk fel a hegytetőre, mint Sziszüphosz, csak azért, hogy az újra és újra leguruljon, mi meg kezdtük az egészet elölről, csakhogy valami értelmet találjunk egy értelmetlen világban. A mi értelmetlen világunk azonban ezekben az években leszűkült arra, amit a rezsim határozott meg számunkra. Akik nem ők, azok nem voltak.

Camus javaslata a túlélésre: „képzeljük el Sziszüphoszt boldognak”, amiért egyáltalán vívhatja értelmetlen küzdelmét a sziklával, nálam süket fülekre talált, én maradtam boldogtalan, miközben sorstársaimmal az utcákat róttam. A tüntetéseken nem az emberi létezés abszurditása járt a fejemben, hanem saját tehetetlenségünk, ötlettelenségünk. A szónokok ismétlődő intelme: viselkedjetek européer módon! Tehát tűrjünk. Éljünk majd haljunk ebben az ocsmányságban. Úgy másfélmillióan meg is haltak, mire két hete végre érvénytelenné vált az ostoba intelem.

Így teltek a gyászos évek. Soha nem szűnő hazugságaival Orbán a saját híveit minden igazságtól elvágta, szellemileg kasztrálva őket, akiket viszont nem nyelt el a kormánymédia pöcegödre, azok tudták, hogy egy patologikus, tehát korrigálhatatlan hazudozót hallanak, és magukat érezték fejjel belenyomva a pöcegödörbe. Mindvégig tisztában voltam vele, és valósággal megbetegített, hogy valódi parlamenti ellenzék híján semmi remény a változásra. Orbán a demokrácia jogrendje helyébe állított szakgárda söpredékkel abszolút szabad kezet kapott, büntethetetlenné tette magukat. Ezekkel a bábokkal vajon most mi lesz?

Végül befutott Magyar Péter, akivel történelmi léptékű szerencsénk volt. Nélküle Orbán még a temetőből is uralkodott volna. Ő viszont immár leendő kormánya minisztereinek megnevezésénél tart, mi pedig annyi év után végre tisztességes, józan szavakat hallunk politikusoktól, miután életünk nem éppen jelentéktelen hányadában kizárólag otromba hazugságokkal tömték a fejünket. Ők most rettegnek, a sebeiket nyalogatják, de azért mindegyikből továbbra is Orbán beszél. Nem bocsánatos bűnök, amiket elkövettek, ezért muszáj lesz felelniük a kirabolt országért, a mi sziszüphoszi kínokban telt éveinkért.

Amíg Fidesz van, nem lehet normalitás. Ez a párt Orbánnal együtt fokozatosan vált egyre ártalmasabbá. Mi legyen vele? Hagyni, hátha magától szétesik, megoldásnak kényelmes lenne, de akkor elmarad a jövőnek szóló, példát teremtő büntetés. A hitleri náci párttal tudjuk, mi történt. Azt is, ami a Renault autógyárral. Mivel a gyár a II. világháborúban kiszolgálta a német hadsereget, a háború után De Gaulle államosította, míg a két másik nagy autógyárat nem.

Vagyis, ha van van bűn, akkor van bűnhődés is, és most majd nálunk is lennie kell. Márpedig a Fidesznek nincs második, harmadik vonala, és ha lenne, az is Fidesz lenne. Bennük már rögzült a bűn DNS-e. De ahogy a gyomnövénynek nem elég csak a leveleit levágni, mert akkor gyorsan visszanő, akképp az egész pártot, lényegében magát a rezsimet kell törvényes úton felszámolni. Elvették tőlünk az országot, és ne volna jogunk visszavenni, de már nélkülük?

A nagy kérdés Orbán, a főgonosz, az ország leigázásának megalkotója. De erre is akad példa. A császári japán kormány tagjait és katonai vezetőit, ugyancsak a II. világháború után, bíróság elé állították szörnyű bűneikért, és közülük hetet ki is végeztek. Hirohito császár ellen azonban nem emeltek vádat, mert őt tekintették a nyugodt átmenet kulcsfigurájának. 

Kompromisszum egy magasabb cél érdekében. És a monarchia isteni intézményből valóban békés, demokratikus állammá alakult át. Na de van-e egyetlen ember Magyarországon, aki úgy gondolja, hogy Orbán Viktor segítene saját maffiaállamából újra tisztességes országot, demokráciát csinálni?

ELEGÜK LETT: ORBÁN AKKUGYÁRÁT HATVANPUSZTÁRA ZAVARNÁK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.04.25.



Szolnok polgármestere szerint világos az üzenet: nem kérnek az Orbán-kormány által tervezett elektrolitgyárból, és ha már annyira ragaszkodnak hozzá, „vigyék Hatvanpusztára”. Györfi Mihály a KlikkTV-ben arról beszélt, hogy Szolnokon a választók többsége elutasítja az akkumulátoripari beruházás gondolatát is, ezért a közgyűlés elé viszi a korábbi támogatás visszavonását.

A beszélgetésben szóba került Szita Károly szerepe, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, az önkormányzatok kivéreztetése, a szolidaritási adó, valamint az is, hogyan képzeli el Szolnok jövőjét az új politikai helyzetben.

Györfi Mihály szerint az önkormányzatoknak vissza kell kapniuk az önkormányzatiság alapjait, és a településeknek végre valódi fejlesztési lehetőségekre van szükségük. Szolnok esetében nem újabb környezeti kockázatot jelentő gyárat szeretne, hanem tudatos ipari parkfejlesztést, német és japán befektetőket, startupokat, új városrészt és erősebb helyi gazdaságot.

A polgármester beszélt Rost Andrea győzelméről, Magyar Péter kormányához fűzött várakozásairól, valamint arról is, hogy Szolnokot hosszú távon Budapest „25. kerületévé” tenné.

POTTYONDY EDINA: ORBÁN ÉS TÓTH GABI HÁTRALÉP; PJOTR SEMMIT SE TUDOTT; KIPAKOLJÁK AZ ORSZÁGOT; DEUTSCH SZERINT GYŐZTEK

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.04.28.



Orbán és Tóth Gabi hátralép; Pjotr semmit se tudott; Kipakolják az országot; Deutsch szerint győztek...

A FIDESZ-FRAKCIÓ MUNKATÁRSÁNAK LAKÁSÁBAN LAKIK A MAGYARORSZÁGRA MENEKÜLT KÖRÖZÖTT LENGYEL POLITIKUS

DIREKT36 / TELEX
Szerző: MARTON KAMILLA, GALAVITS PATRIK
2026.04.28.


Már eddig is lehetett tudni, hogy Marcin Romanowskit, Lengyelország korrupcióval vádolt politikusát a magyar kormány segíti abban, hogy elmeneküljön a lengyel igazságszolgáltatás elől.

A Direkt36 most kiderítette, hogy ennél még szorosabbak a szálak a kormány és az elfogatóparancs alatt álló Romanowski között. Lengyelország korábbi igazságügyi miniszterhelyettese ugyanis a Fidesz-frakció egyik munkatársának lakásában lakik.

Az I. kerületi lakás egyik tulajdonosa Párkai Dávid Zsolt, aki egy, a Direkt36 által megszerzett dokumentum szerint „képviselői tevékenységet segítő személyi titkárként” dolgozik a Fidesz-frakcióban. A szerződés szerint Kocsis Máté frakcióvezető szerződtette le Párkait 2025 szeptemberében napi 8 órában.

A Direkt36 újságírói személyesen is felkeresték Romanowskit a budai ingatlanban, azonban, ahogy az a lenti videónkban is látszik, kérdéseinkre nem válaszolt:...

MIBŐL FOG ÉLNI ORBÁN VIKTOR?

TELEX / 2x26
Szerző: CSEKE BALÁZS
2026.04.28.


„62 éves vagyok. Van egy saját házam Budán, ott lakunk a feleségemmel, és van egy vidéki házam. Mire volna még szükségem?” – mondta Orbán Viktor, amikor tavaly nyáron arról kérdezték, hogy beköltözne-e az édesapja hatvanpusztai birtokára. Talán akkor még ő se gondolta, hogy pár hónappal később egészen más miatt kerül elő megint az anyagi helyzete.

A választási vereség után egyik napról a másikra állás nélkül marad, és májustól el kell köszönnie a bruttó 7,58 millió forintos fizetéstől. A parlamenti munkát harminchat év után hagyja ott, hivatalosan az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével szűnik meg a képviselői mandátuma. Pár nappal később, az új kormány felállása után elveszíti a másik igen jól fizető állását is, 16 év után kénytelen átadni a miniszterelnöki széket Magyar Péternek. A politikai bukás mellett ez kész anyagi csőd, hiszen a legutóbbi, február 1-jén közzétett vagyonnyilatkozata szerint alig van valami megtakarítása, más bevételt nem tüntetett fel, így a nyugdíjkorhatár betöltése előtt két évvel állandó kereset nélkül maradhat.

Nem távozik üres kézzel, képviselőként a jogszabály szerint háromhavi búcsúpénzt kap, ami az ő esetében bruttó 6,37 millió forintot jelent. Ennél jóval nagyobb végkielégítés jár neki a miniszterelnöki pozíció elvesztése után: a hathavi fizetését utalják ki egyben. Ez a jelenlegi fizetésével számolva bruttó 32,4 millió forint, és a képviselői búcsúpénzt hozzácsapva

bruttó 38 801 013 forintból kezdhet új életet.

Vigyáznia kell azonban, mert könnyen bukhatja a miniszterelnöki végkielégítést, ha rosszul választ új állást. A törvény szerint vissza kell fizetni a hathavi búcsúpénzt, ha a megbízatását követő fél éven belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban kap vezető pozíciót...

MÉG A POPKULTÚRÁBA IS BESZIVÁRGOTT A JOGÁLLAM IRÁNTI IGÉNY | HALMAI GÁBOR

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: PANKOTAI LILI
2026.04.27.



Mi lesz most? Beszivárgott-e akár a popkultúrába is az alkotmányosság utáni igény? Vissza lehet-e állítani a jogállamot nem jogállami eszközökkel? Jogos aggodalom, ez vagy egyszerűen csak élni kell a felhatalmazással? És mit mondana erre Sólyom László? Lesz-e rendszerváltás, ha pedig lesz, az mit tanulhat az 1990-esből? Halmai Gábor alkotmányjogászt Rostás Ármin diákújságíró, és a műsorvezető, Pankotai Lili faggatja.

0:00 - Főcím 
0:19 - A műsor vendégei: Halmai Gábor jogász és Rostás Ármin diákújságíró 
0:45 - Mai témánk: A rendszerváltás feltételei 
1:05 - Célkeresztben a legfontosabb pozíciók 
6:38 - A köztársasági elnök jogkörei és azok bővítése 
11:58 - Vagyonvisszaszerzés és miniszterelnöki ciklus maximalizálás 
23:05 - Az alkotmányozás határai 
31:07 - Hogyan ellenőrzihető, hogy függetlenek foglalják el a fő pozíciókat? 
33:42 - Mi biztosíthatná a függetlenséget? 
36:47 - Az elkövetkezendő 4 év 
45:31 - Miért lett akkora felhatalmazása a Tiszának? 
54:20 - Köszönjük, hogy megtekintették műsorunkat! Kérjük ne felejtsenek el feliratkozni!

RASKÓ GYÖRGY: ORBÁNÉK TÖNKRETETTÉK A MEZŐGAZDASÁGOT

HÍRKLIKK / KLIKKTV MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.04.28.



A Klikk TV Mélyvíz című műsorának vendége Raskó György agrárközgazdász volt, aki szokatlanul éles kritikát fogalmazott meg az elmúlt másfél évtized agrárpolitikájáról, miközben az új kormány felé is egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg. A beszélgetésben szó esett a magyar mezőgazdaság szerkezeti problémáiról, az uniós források felhasználásáról, valamint a politikai befolyás szerepéről is. Raskó több alkalommal is markáns kijelentésekkel írta le a jelenlegi helyzetet és a lehetséges jövőt.


„A minisztérium végrehajtó szerv volt, nem kezdeményező”

A beszélgetés elején szóba került Nagy István agrárminiszter megítélése, amely a szakmán belül is erősen megosztó. Raskó azonban nem személyekben, hanem rendszerben gondolkodik. Mint fogalmazott: „az agrárpolitikát inkább a miniszterelnök irányította, nem pedig az agrárminiszter”. Szerinte a kulcskérdésekben a döntési jogkör nem a tárcánál volt, így a minisztérium szerepe lényegében végrehajtásra korlátozódott.

A szakember szerint ez komoly következményekkel járt: „az agrárminisztérium inkább egy végrehajtó szervezet volt, nem pedig kezdeményezője annak, ami feladata lett volna”. Ez alatt elsősorban a termelési szerkezet átalakítását érti, amely elmaradt. A magyar mezőgazdaság nem mozdult el a magasabb hozzáadott értékű, tudásalapú irányba, pedig erre szerinte minden adottság megvan.

Raskó külön kiemelte az úgynevezett extenzív gazdálkodás térnyerését, amelyben a termőterület túlnyomó részét alacsony hozzáadott értékű növények – búza, kukorica, napraforgó, repce – foglalják el. „Ez kifejezetten bosszantó” – mondta, hozzátéve, hogy a kertészeti ágazatok drasztikusan visszaszorultak. Pedig szerinte „egy hektárra jutó hozzáadott érték minden további nélkül megduplázható lenne”.

„Rengeteget ártott ez a 16 év”

A beszélgetés egyik legerősebb része az elmúlt másfél évtized értékelése volt. Raskó nem finomkodott: „rengeteget ártott” – fogalmazott, amikor arról kérdezték, milyen hatással volt a rendszer a mezőgazdaságra. Kritikájának középpontjában az uniós források felhasználása állt.

„Az, hogy a hatalmas uniós támogatásokat ilyen tékozló módon használtuk fel, nagyon sajnálatos” – mondta. Szerinte ezek az összegek lehetőséget adtak volna a szerkezeti átalakulásra, ám ez nem történt meg.

Külön bírálta az agrárérdekképviseleti rendszert is, amely szerinte politikai befolyás alá került. Úgy fogalmazott, hogy bizonyos körök „ráültek” az intézményekre, és „nem a mezőgazdaság érdekeit nézték, hanem a politikai érdekeket”. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a jövőben politikamentes, valódi szakmai alapú működésre lenne szükség.

Raskó személyes példát is hozott a politikai légkörre: elmondása szerint 16 éven keresztül tiltólistán volt a kormányközeli agrármédiában. „Velem nem lehetett interjút készíteni” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez jól mutatja a szakmai párbeszéd korlátozottságát.

„Magyarország a középmezőnyből a futottak még közé került”

A beszélgetés nemcsak az agráriumra, hanem a tágabb gazdasági és politikai helyzetre is kitekintett. Raskó szerint az ország nemzetközi pozíciója jelentősen romlott az elmúlt években. „Magyarország a középmezőnyből a futottak még mezőnyébe került” – fogalmazott, és ezt több mutatóval is alátámasztotta, a jövedelmi szintektől az egészségügyi adatokig.

A jövőt illetően ugyanakkor óvatos optimizmust fogalmazott meg. Az új agrárirányítás kapcsán kiemelte, hogy a hangsúlyt a magas hozzáadott értékű termelésre és az egészséges élelmiszerekre kell helyezni. Támogatja az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését, valamint a vízmegtartó beruházásokat is.

Fontosnak tartja azt is, hogy az új politikai vezetés ne kövesse a korábbi centralizált modellt. „Orbán Viktor mindenbe beleszólt, politikai céloktól vezérelve” – mondta, majd hozzátette: az új vezetésről azt látja, hogy inkább szakpolitikai mozgásteret adna a minisztereknek.

A beszélgetés végén a politikai rendszer átalakulásáról is szó esett. Raskó szerint, ha az állami média valóban függetlenné válik, az gyors változásokat hozhat a közvéleményben. Úgy véli, a valóság megismerése „először keserűséget, aztán dühöt” válthat ki azokból, akik eddig egyoldalú tájékoztatást kaptak.

MELLÁR: A KSH NEM MARADHAT A MINISZTERELNÖK HITBIZOMÁNYA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MELLÁR TAMÁS
2026.04.27.


A vezetőket el kell távolítani a hamisítási botrányokba keveredett Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éléről, hiba lenne azonban az intézmény beszántása Mellár Tamás egykori KSH-elnök szerint. Lapunknak küldött vendégcikkében Mellár vázolja, milyen gondok következtek a NER-es nyomásgyakorlásból, de aláhúzza: ma is felkészült és értékes szakemberek dolgoznak a hivatalban. Amely viszont nem lehet továbbra is a miniszterelnök hitbizománya. Egy szükséges átalakítás körvonalai.

Az elmúlt 16 esztendőben megtapasztalhattuk, hogy az Orbán-kormányok egyre erőteljesebben korlátozták a független nemzeti intézmények működését, és azokat a NER kiszolgálóivá tették. Ez történt a nemzeti adatszolgáltatásért felelős Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) is, amely ugyancsak elveszítette önállóságát és függetlenségét, s vele együtt tekintélyét és hitelességét. Mára már általánossá vált az a vélekedés, hogy a KSH adataiban nem lehet megbízni, mert a hivatal rendre olyan számokat hozott ki, amelyek az Orbán-kormány tevékenységét előnyös színben mutatták. Sajnos, ide jutottunk, pedig a magyar statisztikai szolgálat szép múltra tekinthet vissza, s még a szocialista időszakban is meg tudta őrizni viszonylagos függetlenségét. A kétezres évek elején a nemzetközi értékelésekben a magyar statisztikai hivatalt még a svéd és a dán nemzeti hivatallal egyenrangúnak tekintették, az adatfelhasználók igen megbízhatónak értékelték az adatszolgáltatását...

ORBÁN VERŐLEGÉNYEKET KÜLD A PARLAMENTBE

KLIKKTV / NAPI POL
Szerző: KLIKKTV
2026.04.27.



Magyar politika fordulópont, kormányváltás, Tisza Párt, Orbán Viktor bukása – ezek a kulcsszavak határozzák meg a mai adásunkat. Új stúdióból jelentkezünk, de a téma ugyanaz: mi történik Magyarországon a történelmi választási eredmény után? A Fidesz súlyos vereséget szenvedett, miközben a Tisza Párt elsöprő felhatalmazást kapott. De mit jelent ez a gyakorlatban?

Beszélünk elszámoltatásról, korrupcióról, politikai felelősségről és arról, hogy valóban visszaszerezhetők-e a közpénzek. Valódi rendszerváltás jön, vagy csak politikai átrendeződés? Megvizsgáljuk a Fidesz új parlamenti stratégiáját, a radikális ellenzéki szerep lehetőségét és Orbán Viktor jövőjét.

Közben a Tisza Párt előtt is komoly kihívások állnak: meg tudják-e tartani a társadalmi támogatottságot? Lesz-e valódi reform az igazságszolgáltatásban, a médiában és a gazdaságban? És mi történik az uniós pénzekkel, amelyek kulcsszerepet játszanak a magyar gazdaság újraindításában?

Ez az adás a politikai elemzés, közéleti vita és rendszerkritika legerősebb kérdéseit hozza el. Ha érdekel a magyar politika jövője, a hatalomváltás következményei és a Tisza-kormány esélyei, akkor ez a videó neked szól.

HOGYAN PRÓBÁLHATJÁK KIMENTENI A VAGYONT A NER-ES MILLIÁRDOSOK?

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2026.04.27.


Minden jel szerint a jogszabályoknak megfelelően zajlott az a Magyar Hang által bemutatott tranzakció, amelynek keretében milliárdokat utalt át Mészáros Lőrinc egyik magántőkealapjának a Mészáros-csoport egyik cége. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az ilyen kifizetésekben nem az elbukott választás utáni NER-vagyonmentés első lépéseit látjuk. Sőt előzetesen is arra lehetett számítani, hogy első körben az érintettek megpróbálják majd eltávolítani az elmúlt években felhalmozott mérhetetlen nyereséget azoktól a készpénzben úszó vállalatoktól, amelyeknél adott esetben talán a legkönnyebben le lehetne foglalni ezt a vagyont. A G7-nek válaszoló nagy NER-es cégeknél és vállalatcsoportoknál azonban a jelek szerint egyelőre nem feltétlenül pörgött fel ez a folyamat.

Az is logikus várakozás volt, hogy ennek az eltávolításnak az utolsó lépése a pénz külföldre mentése lehet. Ilyen esetekre már a választások előtt is utaltak jelek, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke pedig a hétvégén arról beszélt, hogy tudomása szerint gőzerővel zajlik ez a folyamat.

Az utolsó fillérig

Nagyon úgy tűnik, hogy tényleg kisöpörték a padlást is a Mészáros-csoporthoz tartozó Envirotis Holding Zrt.-nél. A környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási cégcsoport központi vállalatáról másfél hete írta meg a Magyar Hang, hogy a megelőző napokban 4,4 milliárd forintot utalt át Mészáros Lőrinc Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapjába. A lap szerint ez gyakorlatilag a cégcsoport szinte teljes likvid vagyona volt. Egy informátoruk szerint alig két-három havi bér kifizetésére elegendő pénz maradhatott az Envirotis számláin. A Magyar Hang emellett arról is írt, hogy a csoport vagyonelemeinek értékesítése is megindult, és a holding tatai, illetve oroszlányi cégeitől 200-300 millió forint értékben szállítottak el gépeket...

MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA #20

MAGYARORSZÁG 
KEDVENC REGGELI MŰSORA
Szerző: MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
2026.04.28.



Reggeli hírelemzés Bernáth Odettel, Molnár Áronnal és Rainer-Micsinyei Nórával.

2026. április 27., hétfő

MENEKÍTI A PÉNZÉT ORBÁN BELSŐ KÖRE – MEGDÖBBENTŐ RÉSZLETEKRŐL ÍR A GUARDIAN

FORBES MAGYARORSZÁG
Szerző: FORBES
2026.04.27.


A brit The Guardian hosszú írásban mutatta be, milyen pánikhangulat uralkodhat a Fidesz belső köreiben azután, hogy Orbán Viktor 16 év után elveszítette a választást. A lap szerint a hatalomváltás nemcsak politikai földrengést, hanem vagyonmentési versenyfutást is elindított: magángépek szállnak fel Bécsből, külföldi befektetések indulnak, és egyes szereplők már az Egyesült Államokba készülnek.

Menekítik a vagyont. A Guardian forrásai szerint Bécsből egymás után szállnak fel azok a magángépek, amelyek állítólag azok vagyonát viszik külföldre, akik Orbán Viktor 16 éves kormányzása alatt gazdagodtak meg. Közben más érintettek versenyt futnak az idővel, hogy külföldön helyezzék el eszközeiket.

Merre menekül a vagyon? A Guardian úgy értesült, hogy a választások óta Orbán belső körének három tagja már megkezdte vagyonának külföldre menekítését.

Két Fideszhez köthető forrás szerint a pénzeket közel-keleti országokba – Szaúd-Arábiába, Ománba és az Egyesült Arab Emírségekbe – viszik, míg mások Ausztráliát és Szingapúrt vették célba.

Irány Amerika! A magyar oknyomozó újságíró, Panyi Szabolcs korábban azt írta, a mandátumáról hétvégén lemondó Orbán Viktor maga is Amerikába készül, ahol a nyári futball vébé meccseit nézi majd meg, illetve csatlakozik Ráhel lánya családjához, Tiborcz Istvánék tavaly nyáron költöztek New Yorkba. Kérdés, mikor tér majd haza, a brit lap informátorai szerint hetekig kint lesz a világbajnokság miatt és az utat már a választások előtt leszervezték...

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6860. - HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL MAGYARORSZÁGOT? – 6. RÉSZ: A HAZUGSÁG ÖRÖKSÉGE

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.04.27.


A Magyar Nemzet bocsánatot kért Magyar Pétertől, mert poloskának nevezték, rovarként ábrázolták, és nemzeti színű rovarirtóval fújták le. Most sajnálkozásukat fejezik ki, és ígérik, hogy a jövőben tartózkodnak attól, hogy őt bármilyen kontextusban rovarként tüntessék fel. Ez még nem a Pulitzer-díjas újságírás visszatérése, de jelzés.

A hazugság nem akkor a legveszélyesebb, amikor nyilvánvaló, hanem amikor beépül a köznyelvbe, a reflexekbe, az alapfeltevésekbe. Tizenhat éven át egy ország jelentős része azt hallotta, hogy a migráns veszélyes, a Soros-terv létezik, Brüsszel az ellenség, a liberális nemzetellenes, az ellenzéki hazaáruló. Ma bement a gyógyszertárba egy idős néni, csak a szorongásoldóját akarta kiváltani, amikor megkérdezték tőle, mitől fél, azt mondta, aludni sem tud, mindenhol azt olvassa, hogy meg fogják ölni a fideszeseket.

Egy ilyen gyűlöletkampányt, amely mindkét oldalt stresszben tartott, nem lehet egy bocsánatkéréssel, egy választási eredménnyel vagy egy új kormánnyal kitörölni.

A közbeszéd helyreállítása lassabb, mint az intézményeké. Egy törvényt lehet módosítani, egy minisztériumot át lehet szervezni, de azt, hogy mit gondol valaki reggelente, mielőtt kinyitja a hírfolyamát, azt nehéz rendelettel megváltoztatni.

Mi tegyünk akkor? Ragaszkodjunk a valósághoz. Nem propaganda kell az ellenkező irányba, hanem száraz, ellenőrizhető, unalmas tények. A KSH adatai legyenek valódiak, a közmédia mondja az igazat, a kormány ismerje el, ha hibázott. Ez önmagában forradalmi lenne az eddigiekhez képest.

A társadalmi bizalom nem épül újjá kampányokkal. Azzal épül újjá, hogy ugyanaz az intézmény, ugyanaz az újság, ugyanaz a politikus következetesen ugyanúgy viselkedik, éveken át. A Magyar Nemzet bocsánatkérése akkor lesz több taktikai visszavonulásnál, ha két év múlva is más újságot csinálnak, mint 2025-ben.

Nekünk is változnunk kell. Könnyű észrevenni, ha a másik oldal hazudik. Nehezebb, ha a saját oldalunk téved, vagy ha mi magunk terjesztünk ellenőrizetlen hírt, mert jól esik hinni benne. A kritikai gondolkodás nem politikai hovatartozás kérdése, vagy mindenre alkalmazzuk, vagy semmire.

A Magyar Nemzet fejlécében ma is ott van az „Orbán Viktor" és a „Tisza-adó" menüpont. Tehát még bőven nem tartunk ott. De az, hogy bocsánatot kérnek (még ha kényszeredetten is), azt jelzi, hogy a széljárás megváltozott. Minél többen találkoznak a valósággal, annál gyorsabban magunk mögött hagyhatjuk a ner-propagandát.


Korábbi részek:
- Mateklecke 6829. – Találjuk ki Magyarországot 1. rész: Oktatás
- Mateklecke 6839. – Hogyan építsük fel Magyarországot? -  2. rész: Elszámoltatás
- Mateklecke 6842. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 3. rész: Társadalmi kiegyezés
- Mateklecke 6853. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 4. rész: Láthatóvá válni
- Mateklecke 6856. – Hogyan építsük fel Magyarországot? – 5. rész: Újrakezdés

GÁBOR GYÖRGY: TERMÉSZETESEN VÉGRE IDEJE KOMOLYAN VENNÜNK A HELYZET NAGYSZERŰSÉGÉT.

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.04.26.


Természetesen végre ideje komolyan vennünk a helyzet nagyszerűségét. Egy ország vagyonát ugyanis nem szabad provinciálisan, kicsinyesen, hazai kórházakra, iskolákra, vasutakra, tanárokra, orvosokra vagy egyéb nemzetellenes luxusokra pazarolni. A közpénz akkor teljesíti be történelmi hivatását, amikor megszűnik közpénz lenni, majd gondosan átváltozik magánrepülővé, kastéllyá, kikötővé, festménnyé, luxusautóvá, dubaji érdekeltséggé vagy valamely egzotikus bankszámla csendes, imádságos derűjévé.

Ez a valódi nemzetgazdasági innováció: a pénz mobilitása. Ami itthon marad, az romlik, kopik, ellenőrzést kér, közbeszerzési adatbázisban nyomot hagy. Ami viszont külföldre távozik, az felszabadul. A magyar közvagyon így válik kozmopolitává: végre nem kell a magyar valóság nyomasztó körülményei között sínylődnie, nem kell találkoznia a MÁV-val, a sürgősségivel, a beázó iskolával, a pedagógus bérével. Elmegy világot látni. Ahogy a nemzeti nagytőke is: zsebre tett kézzel, offshore-erkölccsel, keresztény alázattal.

Különösen felemelő, hogy a javak jelentős része nem holmi testvéri keresztény országokban talál új otthonra. Mert mi volna abban a nagyvonalú? Az csupán unalmas civilizációs következetesség lenne. Sokkal emelkedettebb, ha a keresztény Magyarország közjavai muszlim országokban nyerik el végső üdvtörténeti rendeltetésüket. Innentől pedig mindez messze nem korrupció, hanem vallásközi párbeszéd. Nem vagyonkimentés, hanem ökumenikus – sőt interreligiózus – tőkeáramlás. Az idegen kultúra veszélyes, kivéve, ha kikötő, luxusingatlan, befektetési alap vagy családi menedék formájában jelentkezik. Akkor már nem veszélyes, hanem portfólió.

A NER ebben is korszakos újítást hajt végre: miközben idehaza rendíthetetlenül őrzi a kereszténység doktrinális tisztaságát, addig odakint finoman, szinte észrevétlenül elismeri, hogy a világtörténelem tengelye időről időre elmozdul. A vagyon ugyanis nem egyszerűen kivándorol – hanem átmenetileg magasabb vallási státuszba lép.

Mert lássuk be: a pénznek is van hite. Nem vallja meg hangosan, nem jár templomba, nem idéz zsoltárokat – és mindenekelőtt gyóntatófülkére sincs szüksége. Nem térdel, nem suttog, nem kér feloldozást – egyszerűen átutal. Rendíthetetlenül követi a maga kinyilatkoztatását: „bizony mondom néked, ott leszel, ahol biztonságban kamatozol.” És a hit – különösen a tőkéé – sosem mártír, hanem mindig realistán üdvözül.

Ebben semmi átverés vagy aljasság sincs, ez szimpla teológiai józanság. A kereszténység története maga a nagy áthelyezések láncolata: az igazság nem ül egy helyben, hanem – kellő eleganciával – odébbáll, ha úgy érzi, hogy máshol jobban értik. Rómából Bizáncba, Bizáncból vissza Rómába, majd Genfbe, aztán át az Atlanti-óceánon – mindig egy kicsit arrébb, mindig egy kicsit biztonságosabban.

És most? Most végre elérkeztünk a fejlődés egy különösen kifinomult szakaszához: az igazságnak nincs szüksége reformációra, hanem egyszerűen csak befektetésekre.

Egy része New Yorkban elmélkedik a szabadságról – diszkréten követve a távozó miniszterelnök példáját, akinek úttörő családja már előre kitaposta az üdvözülés atlanti ösvényeit –, másik része Dubajban mélyül el az örökkévalóság stabil, kamatozó dimenzióiban. 

Az egyik még beszél a hitről, a másik már számolja. Az egyik emlékezik az eredetre, a másik 
már tudja a jövőt.

Így válik teljessé a vallástörténet: a kinyilatkoztatás végső formája nem a dogma, hanem a diverzifikált portfólió.

És íme, ez az igazi prófétai felismerés. A magyar közvagyon – amelyet idehaza még a mély keresztény erkölcs nevében kezeltek – odakint mintha már egy másik kinyilatkoztatás szerint rendeződne el. Nem mintha a kereszténység érvényét vesztené, csupán ideiglenesen átadja a terepet egy dinamikusabb, likvidebb, olajozottabb üdvrendnek.

A NER így válik a vallástörténet avantgárdjává: nem megy bele hitvitákba, nem ír teológiai traktátusokat – egyszerűen áthelyezi a vagyont oda, ahol az isteni gondviselés éppen hatékonyabban működik. Ez a valódi ökumené: nem a tanok egyeztetése, hanem a bankszámláké.

És milyen elegáns ez az egész! Hiszen nem történik semmiféle nyílt hitelhagyás. Idehaza továbbra is a kereszténység az uralkodó narratíva, a beszédmód, a politikai liturgia. Ám a vagyon – ez a kényesebb, érzékenyebb, a transzcendenciára gyorsabban reagáló entitás – már előbb megérzi az idők szavát, és diszkréten átvonul oda, ahol az isteni rend pillanatnyilag kedvezőbb feltételeket biztosít számára. Mondhatnánk úgy is: a pénz megelőzi a hitelveket, a vallási tanítást és a dogmát.

Ez pedig felvet egy rendkívül izgalmas kérdést: vajon nem éppen itt zajlik-e a vallási fejlődés valódi motorja? Nem a hittudósok vitáiban, nem a zsinatokon, nem a prédikációkban – hanem a vagyon mozgásában?

A magyar modell erre ad bátor választ. A kereszténység – idehaza – megőrzi identitását, retorikáját, politikai funkcióját. Közben azonban a nemzeti vagyon egy része már egy másik vallási térben talál ideiglenes otthonra, mintegy előkészítve a jövő lehetőségeit. Ez az igazi portfólióalapú vallásgyakorlat!

És milyen bölcs stratégia ez! Hiszen ki mondhatná meg előre, melyik vallási-gazdasági rend bizonyul tartósabbnak a következő évtizedekben? A NER nem kockáztat: megosztja a jelenlétét. Itthon keresztény, külföldön nyitott. Itthon hitvalló, külföldön befektető. Ez az igazi eszkatológiai diverzifikáció.

A vagyon tehát nem eltűnik – hanem tanul. Tapasztalatot szerez. Bejárja a világ vallási struktúráit, és amikor majd eljön az idő – ha eljön –, visszatér. Gazdagabban. Megvilágosodva. Talán már egy új hitrend képviselőjeként. Addig pedig mi, itthon maradók, nyugodtak lehetünk: a pénz jó helyen van. Hiszen – ideiglenesen – magasabb szinten gyakorolja a hitét.

Orbán Viktor készülődő amerikai útja is csak ebben a mélyen nemzetstratégiai keretben érthető meg. Mert ugyan miért ne volna óriási nemzetgazdasági előny, ha a miniszterelnök büntetlen nyugalommal megtekinthet egy labdarúgó világeseményt, miközben a családegyesítés nem a Keleti pályaudvaron, hanem a globális elit kényelmes koordinátái között, egyenest New Yorkban történik? Hogy lenne ez magánprogram? Ez geopolitikai családpolitika a javából. A magyar államférfi nem szórakozik: nemzetet épít. Nem családi ügyeket intéz: a dinasztikus kontinuitás nemzetközi feltételeit tanulmányozza.

A kiköltözött leány és vej jelenléte sem holmi banális családi körülmény. Ez a magyar jövő exportképes változata. Itthon marad a nép, külföldön a jövő. Itthon a hit, remény, rezsicsökkentés; odakint az ingatlan, alapkezelés, kapcsolati tőke. Így lesz teljes a nemzeti munkamegosztás: a választó itthon hisz, a család külföldön élvezi a hit hozamát.

Mindez tehát nem lopás, hanem átszellemítés. A közpénz előbb elveszíti közjellegét, majd megtisztul a magyar társadalom követelőző tekintetétől, végül magasabb létformába emelkedik: vagyontárggyá lesz. Transzszubsztanciáció, lényegátváltozás. A nép pedig hálás lehet, mert végre nem kell azzal bajlódnia, hogy mire költsék a pénzét. E terhet leveszik róla. 
A gondoskodó állam nemcsak az egészségügyet, az oktatást és a jogállamot szervezi ki, hanem magát a lelkiismeretet is.

És milyen nagyszerű, hogy mindez büntetlenül történhet. A büntetlenség ugyanis stabilitást teremt. A jogbiztonság legmagasabb foka az, amikor mindenki pontosan tudja: velük nem történhet semmi. Ez kiszámítható környezetet biztosít a befektetőknek, különösen azoknak, akik előbb közbeszerzést nyernek, majd világnézetet, majd kastélyt, majd nemzetközi menekülési útvonalat.

A végső tanulság tehát világos: Magyarország akkor erősödik, ha gyengül. Akkor gazdagodik, ha kifosztják. Akkor keresztény, ha pénze muszlim országokban pihen. Akkor szuverén, ha elitje külföldön rendezkedik be. És akkor nemzeti, ha a nemzet vagyonát sikerül végre megóvni magától a nemzettől.

Mert mi is volna veszélyesebb a közpénzre nézve, mint a köz?