Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.04.
A Human Rights Watch igazgatója azt követeli a német kancellártól, hogy álljon a sarkára és ne hagyja, hogy Orbán zsarolja a jogállam ügyében. Kenneth Roth szerint a megoldás az lehet, hogy szét kell választani a 2027-ig szóló költségvetés jóváhagyását, illetve a jogállami mechanizmus bevezetését és akkor az utóbbi elfogadásához nem kell egyhangú döntés.
A nemzetközi jogvédő szervezet vezetője kiábrándítónak tartja, amit a német elnökség hétfőn letett az asztalra a demokratikus normák védelmében. Hiszen sokan azt remélték, hogy ha az alapértékek betartásától teszik függővé az uniós támogatásokat, akkor ily módon nyomást lehet gyakorolni azokra a tagokra, amelyek semmibe veszik az alapvető elveket. Vissza lehet őket vezetni a demokráciába. Ehelyett azonban a berlini javaslat lehetővé tenné, hogy összeálljanak és így meggátolják a szankciókat a sáros kormányok. Azok kívül korlátozza azokat az eseteket, amikor megtorló intézkedéseket lehetne elrendelni.
Csakhogy a kemény jogsértések alááshatják a demokráciát, súlyos igazságtalanságokhoz vezethetnek. Pl. amikor korlátozzák a sajtószabadságot, vagy a civilek tevékenységét. A német elképzelés alapján ilyenkor mégsem lehetne közbeavatkozni, hiszen az ilyen esetek nem érintik az uniós alapok felhasználását.
Magyarország és Lengyelország szemében azonban még így túl messzire megy a kezdeményezés, úgy hogy mindkettő hetek óta vétóval fenyegetőzik. Igyekszik kész helyzet elé állítani az egész földrészt. Ez a megközelítés persze cseppet sem váratlan, hiszen pl. az Orbán-kabinet meggyengítette az igazságszolgáltatást, megnyirbálta a sajtó függetlenségét, akadályozza a civil társadalmat és veszélyezteti a tudomány és az oktatás autonómiáját.
Merkelnek azonban tudnia kell, hogy a zsarnokokkal szembe kell szállni. Hiszen a jogállam védelmét a német elnökség egyik fő feladatának nyilvánította és még megvan a lehetősége, hogy érvényt is szerezzen neki. Azzal is tisztában van, hogy az önkényurak csak akkor változtatnak politikájukon, ha ellenállásba ütköznek, vagy ha következményektől kell tartaniuk. Emellett ugyanakkor az is egyértelmű, hogy Orbán csak olyan jogállami mechanizmust fogadna el, amely nem alkalmas az európai értékek megóvására.
A magyar fenyegetőzés azonban csupán blöff. Ha külön tárgyalják a jogállami feltételeket, azokat kétharmaddal is meg lehet szavazni. Itt az idő, hogy megálljt parancsoljanak Orbánnak és Morawieckinek. Továbbá olyan eszközt alkossanak, amivel hatékonyan szavatolni lehet a demokratikus normákat. A német elnökség még szembe tud szállni a zsarolási kísérlettel.
A korrupció és az urambátyám-rendszer végét ígéri Temesvár új, német polgármestere, aki hatalmas fölénnyel, utasította maga mögé a tisztség eddigi gazdáját, noha az nacionalista kampányt folytatott. Dominic Fritz, a 36 éves politológus, aki előzőleg Köhler volt német államfő kabinetfőnökeként dolgozott, úgy került kapcsolatba Románia 3. legnagyobb városával, hogy 2003-ban önkéntesként dolgozott az egyik ottani árvaházban. Egy éve él tartósan a településen és sokakat meggyőzött, amikor a választási hadjárat során azt hirdette, hogy véget vet elődje 8 éve tartó tekintélyuralmának, amit ráadásul jó pár tisztázatlan anyagi ügy tarkított.
De még ő sem gondolta, hogy 53%-ot kap, ami csaknem kétszer annyi, mint amennyi a riválisának jutott. A USR-PLUS kétpárti, zöld-liberális szövetség színeiben elért győzelem azt jelzi, hogy Romániában a legtöbben egyre inkább elvesztik türelmüket és átlátható, korrupciómentes, korszerű államot akarnak. Ily módon az eredmény beleillik a régión belül mutatkozó fontos irányzatokba:
- Egy ideje Kelet-Európában és a Nyugat-Balkánon is fokozódik az elégedetlenség a túlnyomórészt autoriter és mutyizó kormányokkal szemben.
- Példa rá Bulgária, ahol tömegtüntetések követelik Boriszov miniszterelnök lemondását
- Montenegróban történelmi fordulat következett be, leváltották Djukanovics tekintélyelvű és korrupt rezsimjét.
Ebből a szempontból nagy jelképes ereje van Temesvárnak, de a választás kimenetele egyáltalán nem véletlen. A város évszázadok óta soknemzetiségű, többnyelvű. Ott kezdődött a felkelés a Ceausescu-diktatúra ellen. Fritz azt mondja, a lakosság jelzést küldött az európai Románia számára, illetve Európa központjainak, amelyek előszeretettel foglalkoznak csakis saját magukkal. Egyben mutatja, hogy egy olyan bürokratikus monstrum, mint az EU, miként kerülhet közelebb az emberekhez.
Az új városvezető egyáltalán nem tart attól, hogy alávágnak és így kudarcot vall, mint annyi más reformer Romániában. De máris nagyon idegesíti a mindenhol visszaköszönő pesszimista szófordulat, ti. hogy „Mit lehet itt tenni?” Neki az a jelszava: Valamit lehet csinálni!
