2022. április 20., szerda

MAGYAR BÁLINT: EGY BŰNSZERVEZETTEL NINCS ALKU

KLIKKTV
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2022.04.20.


A sokat hangoztatott, fideszes médiatúlsúlyon kívül milyen mélyebb, társadalmi összefüggések, függő viszonyok vezettek a negyedik kétharmadhoz? Mekkora szerepe van a nyelvnek az ellenzék erőtlenségében? Vajon megbánta-e az Unió a 2004-es bővítést? Magyar Bálint szociológus, egykori oktatási miniszter a rendszer alapvető kérdéseit feszegeti Bolgár György tíz kérdésére válaszolva a Klikk TV műsorában.

„Az ellenzék nem tudta eldönteni, hogy rendszerkritikai alapállásból vagy kormánykritikai alapállásból bírálják a kormányt. A kettő között óriási különbség van a használt nyelvet illetően és alapvetően abban, hogy a rendszerkritikai alapállás azt jelenti, hogy nem ismerem el legitimnek azt a rendszert, amellyel szemben fellépek.”

„Mondjuk amikor az önkormányzatoktól elvették az iskolákat és államosították a teljes oktatási rendszert, akkor a fedőideológiája ennek az volt, hogy ez szolgálja az esélyegyenlőség megvalósulását az iskolákban. A tényleges motivációja meg az volt, hogy egy mindenkori kormánnyal kritikus, értelmiségi tömeget hogyan lehet egy patrónus-kliens rendszerbe bezsarolni úgy, hogy meg lehessen formailag tiltani nekik azt, hogy nyilatkozzanak, fellépjenek, illetve hogy meg lehessen zsarolni őket, hogy ha valakit kirúgnak az állásából, sehol az országban ne kapjanak másutt állást. Az ellenzék nem ezt az indokot támadta, ami a tényleges, valós indoka volt ennek az átalakításnak, hanem belement ebbe a látszólagos játékba, mintha a kormánynak valóban az lett volna a célja, hogy az esélyegyenlőséget javítsa, és azon kezdett vitatkozni, hogy de hiszen ezek az intézkedések nem is javítják az esélyegyenlőséget.”

„Ha a rendszer legitimitását kell megkérdőjelezni, akkor fölmerül a kérdés, hogy ezt a rendszert minek tekintem. És az én elemzésem szerint ez egy maffiaállam. Ez egy bűnszervezetként működik.”- mondja Magyar Bálint és hozzáteszi: „Nem hagyományos értelemben korrupcióról beszélünk, hanem arról, hogy maga az államszervezet egészében van egy bűnszervezetként működtetve.”

Orbán Viktor és a kormány Putyinnal való kapcsolata „egy bűnözői viszony, amiben, mint egy rendes maffiában, szabad belépés sincsen csak adoptálás, befogadás, és szabad kilépés sincsen olyan egyszerűen, csak elbocsátás. Hát nézzük meg, hogy miért nem meri Szijjártó Péter a Lavrovtól kapott kitüntetését visszaküldeni, miközben a putyini rezsim egy tömeggyilkos, népirtó rezsimmé vált az utóbbi időben! Mert abban a viszonyban, amelyben ők vannak, ez nem megengedhető, és ő ezt tudja.”

KÖZPOLITIKAI ESZKÖZZÉ VÁLT A KORRUPCIÓ AZ ELMÚLT 2 ÉVBEN A TASZ ÉS A K-MONITOR SZERINT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2022.04.20.


A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2020 szeptemberében indította el Korrupciófigyelő programját, amelynek keretében negyedévente kiadott elemzésekben vizsgálják a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések és az állami korrupció alakulását. Az első jelentésről itt, a másodikról itt, a harmadikról itt, a negyedikről itt, az ötödikről itt, a hatodikról pedig itt írtunk.


A TASZ és a K-Monitor 2 éves munkájának zárása az összefoglaló Korrupciófigyelő jelentés, amely 35 oldalon, közérthető módon sorolja fel mindazokat a lépéseket, amelyekkel a Fidesz-kormány 2020 márciusa óta rombolta a jogállamiságot és növelte a korrupcióveszélyt.

Az anyag hat pontban foglalja össze röviden a problémákat:









1. Korrupciófigyelő jelentés (pdf)

2. Korrupciófigyelő jelentés (pdf)

3. Korrupciófigyelő jelentés (pdf)

4. Korrupciófigyelő jelentés (pdf)

5. Korrupciófigyelő jelentés (pdf)

6. Korrupciófigyelő jelentés (pdf)

OSVÁTH ZSOLT: TARTOK A MEGTORLÁSTÓL ÉS ATTÓL, HOGY MI JÖN MOST

HVG
Szerző: CSATLÓS HANNA
2022.04.20.


Ha 15 év múlva is még Magyarországon fog élni a férjével és gyerekeivel, akkor az egy jó indikátora lesz annak, hogy a Fidesz valamit mégiscsak jól csinált. Egyelőre azonban nem ebbe az irányba mutatnak a dolgok. Elmondása szerint több millió forintot bukott és a személyes biztonságát is kockáztatta azzal, hogy nyíltan kiállt az ellenzék mellett, és a háttérben tanácsokat adott a többi között Márki-Zay Péternek. A kétszázezres követői bázissal rendelkező Zshow Time Youtube-csatorna házigazdájával, Osváth Zsolttal a saját bisztrójában beszélgettünk.


hvg.hu: A választás másnapján, az ellenzéki vereség hatására egy eléggé letargikus videót posztolt Ennyi volt./megsemmisültem címmel. Közölte, hogy leszedi a politikai tartalmú videókat a YouTube-csatornájáról, de a kanapés interjúk Márki-Zay Péterrel, Vona Gáborral vagy Karácsony Gergellyel továbbra is elérhetők.

Osváth Zsolt
: Én csak azt mondtam, hogy a politikai véleménynyilvánításaimat szedem le, ezt többen félreértették. Hatalmas bukáson van túl az ellenzék, és ideje önreflexiót gyakorolni. Nálam most értük el azt a lélektani határt, vagy – ahogy a miniszterelnök mondja – azt a vörös vonalat, ahol én már tovább nem szeretném népszerűsíteni az ellenzék ezen formáját. Ettől függetlenül azok a beszélgetések, amelyekbe pénzt, időt, energiát és nem kevés munkát fektettünk a kedvesemmel, és közéleti szereplőkkel készültek, nyilván fennmaradnak a csatornán. Azt gondolom, hogy a kanapés beszélgetéseket meg kell őrizni az utókor számára...

EURÓPÁNAK HIÁBA VÍZVÁLASZTÓ AZ UKRAJNAI HÁBORÚ, A VILÁG NAGY RÉSZE TÁVOL TARTJA MAGÁT TŐLE

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.04.20.


Bár sokan az új világrend születéseként értékelik az ukrajnai háborút, a szembenállás Oroszországra és a nyugati világra korlátozódik, míg a világpolitika legtöbb szereplője számára mérsékelt fontossággal bír a konfliktus
.

Az ukrajnai orosz invázióra, valamint az arra adott nyugati reakciókra számos kommentár, cikk, „elemzés” hivatkozik a világpolitika vízválasztó eseményeként, egy új világrend hajnalaként, a következő hidegháború kezdeteként.

Az új világrendről szóló előrejelzések ugyanakkor a történelmi példák alapján nem kifejezetten megbízhatóak. Az Egyesült Államok hanyatlását például az 1970-es évek olajválságai óta jövendölik; a 2008-as pénzügyi válság idején is szép számmal születtek jóslatok az el nem jött új világról; ahogy az egy-másfél évtizede a BRICS betűszóval jelölt feltörekvő országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) beharangozott szövetsége és globális hatalomátvétele is elmaradt.

Másrészt hiába van számos valós és potenciális globális hatása az ukrajnai orosz inváziónak a területi hódítás tabujának kikezdésétől kezdve a gazdasági hadviselés új formáinak megjelenésén át a nyersanyag-, élelmiszer- és energiaárak elszabadulása jelentette politikai kockázatokig, két hónappal az orosz invázió kezdete után sem a háború kimenetele, sem annak másodlagos hatásai nem világosak. Vajon az orosz agresszió utóélete egy egységesebb és aktívabb, netalántán Ázsiában megjelenő NATO lesz, vagy a kínai rivalizálás helyett ismét Európa felé forduló Egyesült Államok? Oroszország vajon megmarad egy sebzett középhatalomnak, amely jobb híján kénytelen lesz egyre inkább Kína csatlósaként tengődni, vagy összeomlik, és ezzel Kína elveszti fő potenciális partnerét az Egyesült Államokkal szembeni ellensúlyozás terén?

A közeljövő erőviszonyaival kapcsolatos bizonytalanságon túl egy további érv az ukrajnai háború hatásaival kapcsolatos jövendölés csillapítása mellett, hogy az Oroszország ellen tevékenyen fellépő koalíció lefedettsége a tágan vett nyugati világra korlátozódik, és a világ államainak nagyobb része távol tartja magát a konfliktustól...

EZREKET BUKHAT, AKI ROSSZUL VÁLASZT EGÉSZSÉGPÉNZTÁRT - NEM ÁRT NÉHA MATEKOZNI

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.04.20. 


Az egészségpénztárak mára gyakorlatilag pénzügyi szolgáltatókká váltak. Az Azénpénzem.hu áttekintette, hogy pénzügyi konstrukcióként vizsgálva mennyit díjat szednek le a kasszák az egyéni számlákról, mekkorák a piaci szereplők közötti eltérések.


Az elmúlt két évben elképesztő mértékben, közel 20 százalékkal (44 százalékról 63 százalékra) bővült a magánegészségügyi rendszert is használó magyarok aránya – tettük korábban közzé az EY kutatása alapján. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 2021-es évben az egészségpénztári költések 32,5 százaléka ment a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére, helyettesítésére.

A képet némiképp árnyalja, hogy tavaly az első félévben még egyharmados arányról lehetett beszélni. A második félév ezek szerint visszaesést hozott. Nem mellékes az sem, hogy az összes éves kiadás nem érte el a 19,5 milliárd forintot (közben a magyarok egészségpénztári számlájukról közel 23,4 milliárdot adtak ki gyógyszerre). Érdemes felidézni, hogy az MNB korábban jelezte: 850 milliárd forintot, így az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát a magyarok maguk fedezték. Ehhez a számhoz képest pedig végképp elenyésző az, amennyit az egészségpénztárakból finanszíroztak.

Egyre több szakember veti fel, hogy nincs ez így jól. Sokan nem a magánzsebek aránytalan terhelését kifogásolják, hanem azt, hogy a szolgáltatás színvonalában súlyosodnak a gondok. Az egészségpénztáraknál maradva: ezek a kasszák egykor a szolgáltatóknál jelentős kedvezményeket érhettek el tagjaiknak, ráadásul különböző segítséget (például szűrőprogramok, orvoshoz irányítás) is adtak. Mostanra – tisztelet a kivételnek – inkább csak pénzügyi szolgáltatóknak tekinthetjük ezeket a kasszákat, amiben persze a szabályozói elvárások is szerepet játszottak...

KIFELÉ, SZÖRNYŰ GÁZSZAG VAN! – A PÉCELI OVISOK ESETE A CSOK-KAL ÉS A NARANCSVILÁGGAL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.04.20.


Három héten belül kétszer kellett kiüríteni gázszag miatt egy péceli óvodát, ahova nyolc évvel ezelőtt „átmenetileg” azért kerültek a gyerekek, mert a régi épület fala kidőlt. Most balesetveszélyes játékok, a kazánból kicsapó láng keseríti meg az életüket. Egy családbarát országban? Vagy éppen azért? Abban az agglomerációs járásban vagyunk, ahol az egész országban a legnagyobb a gyerekmigráció: ide költözik a csok hatására a legtöbb kisgyerekes család. A péceli kisgyerekek azután a saját bőrükön érezhetik a magyar valóságot ingatlanbizniszestől, pályázatosditól a politikától való kitettségig. Történet, amelyben mindenki jót akar, és mindenki szereti a gyerekeket. Csak mindig van valami, amit egy kicsit még jobban.

– Ugye nem halt meg senki? – ezt kérdezte az anya a vezető óvónőtől, amikor felhívták, hogy gázszivárgás történt a péceli Gesztenyés óvodában. Halasyné Kiss Dóra mindkét kisfia, Kornél és Levente is az épületben volt. Az óvónők 76 gyerek szüleit hívták telefonon sorban a hírrel, megkérve őket, hogy vigyék haza és néhány napig ne is hozzák vissza őket. Az egy nagy áruházláncban és másodállásban lovasoktatóként is dolgozó Dóra úgy érezte, nem élne túl még egy ilyen hívást.

De túlélte. Három héten belül megint csöngött a telefonja. Erős gázszag miatt megint ki kellett üríteni az épületet.

Szerencsére sem gázmérgezés, sem robbanás nem történt. És a szerencsére most nem puszta szófordulat: a gázszivárgásra úgy derült fény, hogy a szűk folyosón levő ősrégi gázkazánból kicsapott a láng. A szakemberek állapították meg, hogy nem csak a kazán életveszélyes: két konvektort is azonnal le kell cserélni a csoportszobákban, és az egész óvodát le kell vágni a gázhálózatról, mert a vezeték is szivárog.

Az óvónők és a dadák évek óta panaszkodnak arra, hogy gázszagot éreznek és folyton fáj a fejük. Megoldásként akkor kicseréltek néhány ablakot, és megmagyarázták nekik, hogy valójában nem a gáz szivárog, csak a konvektor égésterméke jön vissza a rosszul záródó nyílászárón. Új ablak lett, a fejük meg fájt tovább.

Horváth Tibor polgármester azt mondja, nem tudott a bajokról, amikor kiderült, hogy a kazán nem javítható, néhány nap alatt kicserélték. A városüzemeltető cég megoldotta, hiszen korábban is nekik jelezték a gondokat.

Valójában a polgármester már évek óta kapja a jelzéseket, hogy a fűtés korszerűsítésre szorul. Kicsit kalapáltak rajta, azután minden maradt a régiben. Április ötödikén megint ki kellett üríteni az óvodát, mert tömény gázszag áradt az egyik helyiségben. Nem kívánjuk senkinek azt a dilemmát, amivel az óvónők és dadák szembenéztek: hajadonfőtt, benti ruhában azonnal menekítsék ki a csípős hidegbe a gyerekeket, nehogy megégjenek egy esetleges gázrobbanásban, vagy a lehető leggyorsabban legalább kabátot, sapkát adjanak rájuk, készülve a több órás kinti várakozásra? Utóbbit választották...

PIKÓ ANDRÁS: HA AZ ELLENFÉL URALJA A VALÓSÁGOT, AKKOR OLYAN STRATÉGIA KELL, AMELLYEL VISSZAHÓDÍTHATJUK

MÉRCE
Szerző: PIKÓ ANDRÁS
2022.04.20.


Dermedten figyelem, ahogyan az ellenzéki vezetők az április 3-i vereségre, annak mértékére reagálnak. Együtt érzek velük, megértem a bénultságukat. Azonban ez biztosan nem az a történelmi pillanat, amikor megengedhetnék maguknak ezt. Nem engedhetik meg maguknak, hogy a jövőről szóló üzeneteik csak a parlamenti mandátumaik sorsáról szóljanak. Nem engedhetik meg, hogy ne adjanak őszinte, intellektuálisan végiggondolt és a mély okokat feltáró magyarázatot a kudarc okairól. Nem engedhetik meg, hogy ne mutassanak utat, perspektívát és víziót, cselekvési lehetőséget a rájuk szavazóknak, a bennük hívőknek.

Minél gyorsabban néznek szembe a múltjukkal és az abból következő eredménnyel, annál hamarabb beszélhetnek az ellenzék jövőjéről. Minél hamarabb tudnak beszélni erről a jövőről, annál kisebb lesz kiábrándulás, apátia és az a lemorzsolódás a táborukban, amit már nem fognak tudni visszaszerezni az elmúlt 12 évben tőlük megszokott eszközökkel.

Orbán Viktor 2002-ben, egy nem várt vereségből felállva hetek alatt képes volt az ellenzéki parlamenti politizálás határain messze túlmutató választ adni híveinek. 2022-ben az ellenzéknek egy megsemmisítő mértékű vereség után, sokkal kevesebb erőforrás birtokában és sokkal nehezebben megválaszolható szervezeti és politikai-stratégiai gondokkal terhelten kellene ugyanezt a feladatot elvégeznie...

EZERMILLIÁRDOS REZSISZÁMLÁT KAPHAT AZ ORBÁN-KORMÁNY KÖLTSÉGVETÉSE

NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2022.04.20.


Márciusra enyhült az európai háztartások – a kormányfő által erősen túlbecsült, de néhol még így is ijesztő – energiaár-emelkedése. Az államnak idén is sokba kerülnek az „alacsony” hazai tarifák.


Az idei és a tavalyi év márciusa között a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által nyomon követett 29, illetve 26 európai fővárosban átlag 37 százalékkal nőtt az áram és 79 százalékkal a gáz lakossági ára – számítottuk ki a hatóság által nemrég frissített adatbázis alapján.

Ezek az értékek még mindig messze alacsonyabbak a kormányfő által vélt, több száz százalékos nyugat-európai drágulási ütemnél. Magyarország a gázárat tekintve az első a fővárosok versenyében, míg az áramárunk a második helyre elég. Mindezek – a kormánypropaganda érthetetlen túlzásai ellenére – akár büszkeségre is okot adhatnának, kedvező helyezésünk valójában nem közgazdasági, csupán kommunikációs "újítás". A lakossági energiát szolgáltató-termelő állami cégeknél a mesterségesen alacsonyan tartott ár miatt keletkező pénzügyi veszteségért előbb-utóbb a központi költségvetésnek kell jót állnia. Ez pedig idén mértéktartó elemzések szerint is legkevesebb 1000, de akár 2000 milliárd forintunkba is kerülhet...

30 SZÁZALÉKKAL IS MEGNŐHET A KAMATSTOPOS LAKÁSHITELEK TÖRLESZTŐJE JÚLIUSTÓL

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2022.04.20.


A kamatok jelentős emelkedése miatt a kormány január elsejétől kamatstopot rendelt el azokra a lakáshitelekre, amelyeknek kamata a referencia-kamatlábhoz (BUBOR – egy évnél rövidebb bankközi kamatláb) kötött. Előírták, hogy a Bubor nem lehet magasabb, mint amennyi 2021. október 27-én volt. A kamatstopot az október 27-e utáni kamatfordulóknál kell(ett) érvényesíteni június 30-ig. Érintettek lehetnek egyes kamattámogatott hitelek is, amelyeknél néhány évnyi állami kamattámogatás után piacivá vált a hitel, és a szerződés szerint a piaci kamatot a Buborhoz kötötte a bank.

A jogszabály alapján a hitelezők sem a tőketartozást sem a kamattartozást nem növelhetik meg az elmaradt kamat összegével – a kamatstop innen nézve kedvezőbb az adósoknak, mint a törlesztési moratórium volt, amelynél az elmaradt kamat felhalmozódott, és utólag meg kellett fizetni, jellemzően futamidő-hosszabbítással, ami nem elhanyagolható pluszköltséget jelentett az adósoknak. Ezzel szemben a kamatstop-veszteségét egy az egyben a bankoknak kell lenyelniük.

Februárban a marginális piaci súlyú lakáslízing-szerződéseket is bevették visszamenőleg a kamatstop alá – akinek korábban volt a kamatforduló, azoknál utólag be kellett számítani a kamatstop miatt lecsökkenő lízingrészlet különbözetét, megszűnt lízingnél pedig el kellett számolni a különbözettel a lízingbe vevő felé.

A hitelezőknek értesíteniük kellett az érintett ügyfeleket, és fel kellett hívniuk a figyelmüket a változó kamatozású hitelek kockázatára, valamint ajánlatot kellett tenniük rögzített kamatú hitelkiváltásra. A Bankmonitor szakértője, Argyelán József szerint

még mintegy 470 ezer olyan ügyfél lehet, aki nem váltott rögzített kamatozásra – a lakáshitelesek bő 30 százaléka.

Jellemzően régebbi hitelekről van szó, mert az új hitelek között minimális az éven belüli kamatperiódusú változat.

Megnéztük, milyen következményei lehetnek annak, ha június végén lejár a kamatstop – mennyivel emelheti ez meg a törlesztőket, és mennyi megtakarítást jelenthet, ha az érintettek évekre, vagy a futamidő végéig rögzített kamatozású hitelre váltanak...


ALAPKŐLETÉTEL UTÁN BEZÁRÁS: FÜRDŐHÁBORÚ CSOKONYAVISONTÁN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HUSZKA IMRE
2022.04.19.


Általános megdöbbenés lett úrrá a Somogy megyei Csokonyavisontán, miután a helyi, országosan is ismert gyógyfürdő Facebook-oldalán április 12-én megjelent egy bejegyzés, amely szerint a fürdő határozatlan időre bezár. A drámai bejelentés előzményei: egy feltűnően értékaránytalannak tűnő adásvétel, az ezt érvénytelenítő hatósági eljárás, derült égből választásra időzített alapkőletétel, s a háttérben helyi érdekcsoportok eldurvuló küzdelme a tönk szélére került fürdő maradványaiért.


Habár a fürdő a korábbi tulajdonosa az önkormányzat rendkívüli közgyűlésen született döntése alapján pár nap múlva ismét kinyitott, a helyzet ettől még nem tekinthető megoldottnak. A bejelentés azért is érte váratlanul a publikumot, különösen a környéken lévő hétszáz nyaraló tulajdonosát, mert néhány nappal korábban – még a választás előtt – egymást követték a győzelmi jelentések...

KÁSLER FILIP HIHETETLEN KALANDJAI

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.04.20.


Az élet szép. Mi több, csodaszép, ha kitekint az ember a rigófüttyös rétekre és mezőkre a galambszaros ablakon át, ami helyzet és állapot már önmagában mutatja nekünk az antagóniákat, aminek a végén ott csücsül a végkifejlet, ami az, hogy mindenki elmehet a nagybüdös francba. Nodemégis, mint ahogyan Bálint Gy. kollégánk és atyamesterünk tanította nékünk, az nem újságírás, ha a társadalom arcába köpünk, ezt az amúgy igaz tételt módosíthatjuk, miszerint az említett ajakmozdulat azért írásnak nevezhető. Ezért fogunk élni vele, midőn kies hazánk egy egészen bájos történetét tesszük nagyítóüvegünk alá, hogy jobban láthassuk, bár nem vagyunk mi nagymamája sem a Piroskának, sem senki másnak ezen a világon.

És most, hogy elmeséltük az életünket, nézzünk azért mégis valami vidám dolgot, és imhol van nekünk elsőként Kásler Miklós maga. Értelmezhetetlen organizmus, akiről az a hír járja az Üveghegyen innen, hogy valaha jó orvos volt. Hihetünk is az efféle mendemondáknak és legendáknak, ám semmi nem igazolja ezeket. Sőt, jelen állapot szerint inkább tűnik elképzelhetetlennek, ha a tízparancsolat betartásával megelőzhető betegségekre emlékszünk, mint Kásler élete fő műve egészségügyi miniszterként. Mert egyéb értékelhetőt ezen a szakterületen nem tett le elibénk az asztalra, sem senki más elé. Ennek ellenére kitöltötte a hivatali idejét, ami hivatalnak annyi minden sokkal kellett volna foglalkoznia, hogy igazából semmire sem jutott ideje.

Itt hever hát romokban az oktatás is, hogy plánesőt kultúráról ne is beszéljünk, ami voltaképp nincsen is. Illetve, ami van, az a minisztérium és a hivatalos irány és törekvés ellenére van, bunkerekben és a föld alatt, fázva és éhezve, oldaluk átlőve, akárha Petőfi farkasai a bugyuta versében. Itt tart hősünk, ilyeneket tett le asztalunkra az imádságos könyv mellé, miközben szenteltvizet izzadott, és füléből olykor tömjénfüst sípolt elő, akárha valami kuktafazék volna. És mindeközben, ahogyan életét a tágabb közösség ellenében tengette, valami lovagi korba álmodta vissza magát, és mint valami huncut gyermek, királyaink csontjaival kezdett legózni, sírokat dúlt szét, miközben minket a járvány tizedelt, de ahhoz szava nemigen volt. Azt nyunyónéni gardírozta.

De spongya rá, mit nekünk immár negyvenötezer halott, ha úgyis eljő a feltámadás, az viszont már erősen delikát, hogy ahogyan omlott össze minden Kásler körül, amiért felelnie kellett volna – s ami dolgokat fentebb fölskicceltünk –, a szentségeken és a sírok feltúrásán is túl, meg az Üveghegyen is immár, hősünk ráadásnak fölfedezte magában a filmproducert, mert lehet, elirigyelte a néhai Vajna hatalmát és munkáját, vagy a nejét. Ez utóbbi csak méla kajánság volt a részünkről, az elbeszélés lendülete sodort erre a lapályra minket mintegy, így nem is kell igazán komolyan venni, azt viszont már nagyon is, ahogyan Rákay Filippel ezek ketten szimbiózisba kerültek. Fogják egymás kezét a pénzesbödön mellett...

ELSZABADULT A POKOL L. SIMON LÁSZLÓ FACEBOOK-OLDALÁN – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.04.20.


Arról írt, hogy nem érhető el a háziorvos

„Mi van, a fagyi visszanyal, Simon László! Ezt te is csináltad 12 év óta!”

Kásler mehet, Pintér maradhat, Lázár visszatérése a kormányba pedig egyre biztosabbnak tűnik

Május 2-ára hívta össze Áder az Országgyűlés alakuló ülését.

Teljesen kivéreztetheti az önkormányzatokat Orbán Viktor

Kétharmaddal könnyen átírhatók az alaptörvény és az önkormányzati törvény vonatkozó rendelkezései is.

A jegyrendszer lehet a megoldás az élelmiszerárak elszabadulására?

Éder Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a világpiacon néhány hét alatt bekövetkezett 60 százalékos drágulásnak előbb-utóbb meg kell jelennie az üzletekben is.

Államcsődhullám söpörhet végig a világon

Félő az is, hogy még nem is minden adósságról tudni: a 2008-as válságot követő gazdasági fellendülés idején ugyanis számos fejlődő ország kormánya fordult nem hagyományos hitelforrásokhoz: az IMF kutatóinak márciusi tanulmánya szerint a Párizsi Klubon kívül kormányoktól, például Pekingtől felvett hitel mérete meredeken nőtt az elmúlt évtizedben.

Lemondott a Fidesz legendás ingatlanosa

Időközi választás lesz az V. kerületben.

Miért szerzett 70 százalékot a fideszes jelölt a jómódú Pest megyei településen?

“Először csak csodálkoztam. Átadják az új óvodát, és megjelenik. Aztán sváb bál van Bogdányban, és ott van, beöltözve. Kivágnak egy fát a 11-es út mellett, és Vitályos akkor sem hiányzik. És így tovább. Ő mindenhol ott volt, miközben Buzinkay György a világon semmit nem csinált.” (Széllel viharral szemben…)

Magyar valóság: nagyvárosok kontra kistelepülések?

“A kormány szövegeit mindenki ismerte.”

Töretlenül népszerű a putyinista propaganda a kormánypárti influenszerek között

A hiteles hírközlésért és a keresztény, konzervatív értékek következetes képviseletéért tavaly lovagkeresztet kapó Kovács András, az Origó munkatársa kedden egy olyan bejegyzést osztott meg, amiben már „gyilkos ukrán rezsimet” emlegetnek.

Repült egyet a Balaton felett a kormány kedvenc honvédségi luxusgépe

Ezeket a ” gépeket a Honvédség vásárolta, és papíron nem kormányzati feladatokat látnak el, katonai feladatokra azonban alkalmatlanok.

A semmibe vezető gyalogos átkelőhely épült csaknem félmilliárd forintból Tiszakécskén

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint ez a projekt újabb tökéletes példa az uniós pénzek elherdálására.


A FEKETELEVES MINDENKIÉ – ELKERÜLHETETLENÜL DRÁGULNAK AZ ÉLELMISZEREK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.04.20.


Csodák pedig nincsenek. Ahogy arra nemcsak ellenzéki politikusok, hanem elemzők is hosszú hónapok óta figyelmeztetnek: meglesz a böjtje a kormány mérhetetlen választási osztogatásának, aminek a keretében – van olyan összegzés is – akár 4,5 milliárd eurónyi összeget szórtak szét. Nem állítható, hogy csak az emiatt megugrott kereslet hajtja az egekbe az inflációt, abban benne van az elmúlt 12 év gazdasági és monetáris politikájának csődje éppen úgy, mint a globális hatások és az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja. Ráadásul a feketeleves még hátravan: május elsején lejár a szocialista korra hajazó élelmiszerár-stop, s a Fidesz prominensei – élükön Orbánnal – már pedzegetik a „rezsivívmányok” legalábbis részleges felszámolását. Mindez a társadalom további elszegényedését eredményezheti.


Bár össztársadalmi szinten az árak további emelkedését messze nem az veszélyezteti leginkább, hogy lassan közeleg a február 1-jén életbe léptetett élelmiszerár-stop vége, vagyis – a vonatkozó kormányhatározat szerint – az idén május 1-je. Mint ismert, hét alapvető élelmiszeripari termék (a fehér kristálycukor, a BL 55 búzafinomliszt, a finomított napraforgó étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell és a csirkefarhát, valamint a 2,8 százalékos ultra magas hőmérsékleten hőkezelt tehéntej) árát rögzítették a 2021 október 15-i szinten. Egyes elemzések szerint – ahogy az például az RTL Híradóban elhangzott – 20-30 százalékkal drágulhatnak ezek a termékek, ha kivezetik az árstopot. S habár Orbán Viktor – a választás után – a Híradónak azt mondta, hogy „szeretném minél nagyobb mértékben fönntartani őket később is. Erről már most tárgyalunk kell, illetve talán tárgyalunk már az érintettekkel”, de az valamit talán elárul, hogy a mostani megkeresésre sem ő, sem az illetékes minisztériumok nem reagáltak.

Amúgy persze nem véletlenül: hiszen a parttalan választási osztogatás (ahogy Inotai András portálunknak a közelmúltban összesítette: 4,5 milliárd euró értékben adtak különféle pénzeket, kedvezményeket, a voksok megszerzése szempontjából Orbánék számára létfontosságú társadalmi csoportoknak) nyomán irdatlan nagyra duzzadt a koronavírus-járvány következtében végbement folyamatok miatt amúgy is irdatlan nagyra duzzadt államháztartási hiány. A kormány bajait pedig tetézi, hogy nem akaródznak jönni a felújítási pénzek Brüsszelből, pedig azok már nagyon is be voltak pántlikázva...

ÖSSZEOMLÁS A FÖLD NEVŰ BOLYGÓN - A 444 NÉGY KIEMELT CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2022.04.20.


INOTAI: A MAGYAR NEMZET ELVESZTETTE ÖNNÁLLÓSÁGÁT

KLUBRÁDIÓ
Szerző: LŐRINCZ CSABA
2022.04.19.


A kormány egy "válságkezelt" ország élére állt 2010-ben, és gazdasági válsággal eddig nem kellett szembenéznie. Inotai András szerint a Fidesz, és Orbán ugyanerre a válságkezelésre nem képes. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetője szerint a társadalom pedig elfelejtette azokat az értékeket, amelyekkel a 21. században sikeres tudna lenni, kapcsolata külső szövetségeseivel megromlott.

Inotai András szerint "argentin-típusú válság közelít Magyarország felé". Korábban a Klubrádió is beszámolt az MTA Világgazdasági Kutatóintézet korábbi vezetőjének elemzéséről, amelyben többek közt arra is kitért, hogy világgazdsági szinten egy nagyon hosszú, de már lassuló ütemű gyarapodási szakasz kifutását vágta el a koronavírus-járvány.

Inotai szerint a magyar gazdaság más országokhoz képest is súlyosan érintett. A legfőbb problémák:

  • az infláció,
  • a költségvetés egyensúlyi hiánya,
  • és az ország külső és belső adósságállománya.

A tudós szerint a három problémát nem lehet egyszerre kezelni. A költségvetési hiányt csak hitelfelvétellel lehet kezelni, ami következésképp növeli az ország adósságállományát. További adókat egyszerűen nincs értelme kivetni, mert a lakosság már így is túlterhelt. Ennek megfelelően Inotai úgy véli, további adósságokat kell felvállalnia az országnak. Ehhez képest Orbán az EU által biztosított, kedvezményes kamatozású hitelek helyett nagy összegű egyéb hiteleket vett fel a nemzetközi hitelpiacon kedvezőtlenebb feltételek mellett, amelyeket a magyar adófizetőknek kell majd megfizetniük. "Gazdaságpolitikus legyen a talpán, aki ezt a válságot kezelni tudja, nemhogy elhárítani" – mondta, hozzátéve – "Orbán képtelen erre".

A Fidesz egy olyan ország élére állt 2010-ben, amelyik már túl volt egy "gazdasági válságkezelésen", azóta viszont számos lehetőséget hagyott ki, amellyel Magyarországot versenyképesebbé lehetett volna tenni. Az oktatás, az egészégügy, a környezetvédelem, a közigazgatás, valamint az infrastruktúra jelenlegi fejlesztési üteme mellett a szakember szerint körülbelül 220 évig tartana modernizáció folyamata.

Azt is megjegyezte, hogy szerinte mindig másokat hibáztatni nem lehet, hiába próbálkozik ezzel a kormány, eljön a pillanat, amikor a választóknak elegük lesz. A probléma azonban nem oldódik meg ezzel, mert Inotai úgy ítéli meg, hogy "a magyar társadalom jelenlegi zárkózott állapotában alkalmatlan sikeres szereplésre a 21.században". Innováció nélkül képtelen felszínen maradni. Példaként a rendszerváltást hozta fel, amely nemcsak politikai, gazdasági, hanem társadalmi és mentális kategória is. Ehhez bizalmi tőke, innováció, kooperáció, szolidaritás; nyitott társadalom szükséges. Ami a 90-es évek elején kétségtelenül megvolt. Mára azonban a magyar társadalom átadta e képességeit és önállóságát az államnak, vagy inkább egyetlen embernek, "részben elfelejtetve, részben elpusztítva azokat". Márpedig innovációs képesség nélkül egy afrikai ország sem tud fennmaradni. "Ezzel a magyar társadalom feladta önfelelősségét."

Hozzátette, ez vezetett ahhoz is, hogy az orosz-ukrán háború miatt, azzal, hogy Magyarország nem ítélte el nyíltan és egyértelműen Oroszországot, kapcsolataink más országokkal, különösen az eddig fontos szövetséges Lengyelországgal is erodálódott.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

2022. április 19., kedd

AZ EMBER, AKI OTT SE VOLT - JAKAB PÉTER INSTÁJA

POTTYONDY EDINA VLOG
Szerző: POTTYONDY EDINA
2022.04.19.



Az ember, aki ott se volt - Jakab Péter instája...


FELÜL KELL VIZSGÁLNI A MAGYAR RENDSZERT, AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉGHEZ CSATLAKOZÁS LESZ A LAKMUSZPAPÍR

G7.HU
Szerző: KARSAI GÁBOR
2022.04.19.


(A szerző a GKI vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)


Az orosz-ukrán háború kitörésével zsákutcába jutott Magyarország keleti nyitással és „Brüsszel”-ellenességgel jellemezhető politikája, a kormány mozgástere, zsarolási potenciálja nagymértékben beszűkült. A magyar energiapolitika egyoldalú orosz orientáltsága tarthatatlanná vált; Paks II. megépítése a jelenlegi konstrukcióban gyakorlatilag ellehetetlenült, Paks I. üzemeltetése és a földgázimport bizonytalanabbá vált. Az EU újjáépítési alapja forrásaihoz való hozzáférés elvileg kezdettől összekapcsolódott a jogállamisági követelményekkel, az Európai Bizottság április eleji döntése a jogállamisági eljárás megindításáról azonban új helyzetet teremtett. Mivel a magyar gazdaság rendkívüli mértékben ráutalt az EU-transzferekre, ez kikényszeríti a magyar politika és bizonyos mértékig a rendszer felülvizsgálatát. Bár a kormánypártok újabb kétharmados választási győzelme segíti a magyar modell – az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás – megvédését, sőt kiterjesztését; a „Brüsszel”-ellenes és oroszbarát retorika fokozza a magyar kormány elszigetelődését.

Az egyértelműen oroszellenes, Magyarországnál lényegesen nagyobb, erősebb és befolyásosabb Lengyelország ellen egyelőre nem indult jogállamisági eljárás, ezzel Magyarország teljesen magára maradni látszik az EU-ban. Ugyanakkor a magyar-német kapcsolatok az orosz gázra való hasonló ráutaltság miatt új elemet kaptak. Paradox módon az is lehetséges, hogy az egységes európai fellépés demonstrálása érdekében az EU a gyakorlatban – legalábbis egyelőre – megfelelő gesztusok esetén nagyvonalúan fogja kezelni a magyar jogállamisági problémák tényleges megoldását. Számos jele van azonban annak is, hogy az EU és a tagállamok vezető politikusai valóban megelégelték a magyar kormányzat bajkeverését. Az erőviszonyok alakulását legjobban majd azon lehet lemérni, hogy az EU-val történő, magyar szempontból elkerülhetetlennek látszó megállapodás keretében Magyarország csatlakozik-e az Európai Ügyészséghez. Ha igen, az jelentősen korlátozza a magyar „pávatánc” lehetőségét, ha viszont nem, akkor félő, hogy a magyar ígéretek betartásának nem lesz igazi garanciája.

Magyarország EU-transzfereknek való kitettsége a magyar gazdaságpolitika következtében rendkívül erőteljes. Az erőltetett növekedés – hivatalosan keresletélénkítőnek, majd válságkezelőnek és újraindítónak hívott, valójában kliensépítőnek és mindinkább választásinak nevezhető – 2017 óta érvényesülő gazdaságpolitikája ugyanis az egyensúly vészes megbomlásához vezetett. A laza költségvetési és monetáris politika, vagyis az állami költekezés és alacsony kamatok időszaka régiós összehasonlításban magas államháztartási hiányhoz és inflációhoz, gyorsan gyengülő forinthoz és a folyó fizetési mérleg növekvő deficitjéhez vezetett.

2022. első negyedévében az államháztartás pénzforgalmi hiánya csaknem elérte az éves előirányzat háromnegyedét. Ez akkor is aggasztó, ha tudjuk, hogy a hiány keletkezése nem időarányos, különösen mivel a választási költekezés csúcspontja februárban volt a 13. havi nyugdíj és a családosok szja-visszatérítése (ez utóbbi nagyobb része) miatt. A megtévesztő kormányzati sikerpropaganda jele, hogy az első negyedéves ijesztő államháztartási hiányról szóló pénzügyminisztériumi közlemény a Magyarország őrzi költségvetési stabilitását címet viseli, és az említett, háromnegyedes arányszámot nem is tartotta szükségesnek szerepeltetni.

Nagyon magas az infláció is, márciusban már 8,5 százalék volt. Az elmúlt tizenkét hónapban átlagosan havi 0,4 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyított áremelkedés mértéke. Az MNB a következő hónapokban két számjegyű áremelkedést valószínűsít, és lehetségesnek tartja, hogy éves átlagban 10 százalékot megközelítő lesz az infláció. Igaz, az árak az euróövezetben is gyorsan emelkednek, márciusban már 7,5 százalékkal. Az EU-ban februárban – márciusi adat még nincs – az euróövezetinél magasabb volt az ütem, ezen belül a magyar áremelkedés a hatodik legmagasabb volt...

A BEFEJEZETLEN REFORMOK TERHEI ALATT ROSKADOZIK A SZAKKÉPZÉS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.04.19.


„A nagy sikerként elkönyvelt szakképzési reformnak vannak pozitív elemei, de ennek a reformnak súlyos problémája, hogy befejezetlen, és pénz, paripa, fegyver nélkül akarnak vele valós eredményeket elérni. Vagyis a „hurráoptimizmust” nem tudják alátámasztani tényekkel, adatokkal” – nyilatkozta Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A Hírklikknek adott interjúban hozzátette, nem tudják föltalálni a lyukat a sajton, mert attól, hogy azt nem lyuknak, hanem kis kerek nyílásnak nevezik, attól még lyuk.


A kormány 2020-ban átalakította a szakképzést, hogy kevesebb legyen a közoktatást idő előtt elhagyó diák: új képzéstípusokat indítottak, újraalkották a szakmajegyzéket, rendezték az oktatók helyzetét, ösztöndíjrendszert vezettek be a tanulóknak, valamint új alapokra helyezték az iskolák és a cégek kapcsolatát. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár nemrég úgy nyilatkozott, ez a szakképzési reform rövid távon is látványos eredményeket produkált. Egyetért ezzel?

– Ez a szokásos kormányzati propaganda, amit semmilyen ténnyel nem tudnak alátámasztani.

Akkor menjünk sorba az állításain. Azt mondta, kevesebb az egyéni fejlesztés, kevesebb a bukás. Ez így van?

– Ez jó lenne, de mi még nem látjuk az adatokat, nem tudjuk, kevesebb-e a bukás. A Covid-járványnak „köszönhetően” kiadták ukázba, hogy ne buktassanak gyerekeket, vagyis ha kevesebb a bukás, abban erőteljesen benne van a járvány is. Azt pedig, végképp nem tudjuk, hogy a diákoknak milyen a tényleges tudásuk, milyen kompetenciáik vannak, az abszolút nincs értékelve, nem tudja senki. Az helyes, hogy a járvány alatt – akit lehetett – megpróbálták elérni, benntartani a rendszerben – nyilván igyekeztek menteni a menthetőt...

A ROMÁNIAI TANÁROK NEM FELTÉTLENÜL KERESNEK TÖBBET A MAGYARORSZÁGIAKNÁL, DE A TAPASZTALTAKNAK MÉLTÁNYOSABB A FIZETÉSÜK

TELEX
Szerző: KÁDÁR KATA
2022.04.19.


Nagyon nehéz meghatározni, hogy melyik országban keresnek jobban a pedagógusok. A két országban eltérő mértékben veszik számításba a különböző kritériumpontokat, ugyanakkor azt is figyelembe kellene venni, hogy a juttatásokból mennyit tart vissza a két állam és mennyi pénzből gazdálkodhatnak valójában az oktatók.

A magyar országgyűlési választások utolsó nagy kampányfinise előtt, főként a magyarországi közbeszédet alakító felületekről többször is visszaköszönt a szalagcím,

hogy még a romániai tanárok is többet keresnek a magyarországi kollégáikhoz képest,

mindannak ellenére, hogy Romániában kevesebb a kötelező heti óraszám (nálunk heti 18 óra, Magyarországon minimum 22 óra).

Az eddigi bérösszehasonlítást végző elemzések többnyire arra alapoznak, hogy a két ország bértáblázata alapján összehasonlítják a hasonló kategóriába tartozó pedagógusok fizetését. A Lakmusz tényellenőrzésre fókuszáló magyarországi portál többek között az Európai Bizottság által alapított Eurydice hálózatot vette alapul. Ez egy olyan platform, ahol évente tesznek közzé jelentéseket az Erasmus+ program 37 tagországának oktatási rendszereiről. A 2019/20-as tanévből származó, legutolsó hivatalos adatokból itt például az derült ki, hogy a bruttó bérek szintjén, a munkaviszonyban töltött évek számától függetlenül többet keresnek a hazai pedagógusok, mint a magyarországiak.

A tanárok fizetését a két országban különböző kritériumrendszer alapján számítják ki. Magyarországon a tanárok fizetése alapvetően négy tényezőtől függ: a vetítési alaptól, az illetményalaptól, a besorolási fokozattól, valamint a besorolási kategóriától.

Romániában a kalkulációs rendszer kissé a „fejére fordult”, mikor 2018-ban módosították az adózási rendszert. Ugyancsak 2018-ban, az akkor még szociáldemokraták által vezetett kormány elfogadott egy grandiózus rendeletet, amely szerint a 2018-tól számító alapbér mellett 2022-ig minden évben kétszer emelik a pedagógusok juttatását bizonyos „differenciált” összegekkel. A koronavírus-járvány okozta válsághelyzetre hivatkozva a hatalmat átvevő liberálisok már nem tudták tartani az elfogadott emelési ritmust, így gyakorlatilag az történt, hogy 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben sem annyival emelték a fizetéseket, amennyivel eredetileg kellett volna...


CSAK NEGATÍVAN...

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.04.19.


Amikor az ember a nyilvánosság elé tárja a munkája sikereit és nehézségeit, örömeit és bánatait is, tudnia kell, hogy ezzel olyan terepet nyit, ahol a megerősítések és a támadások egyaránt elérik. Ezzel jár a nyilvánosság, nem kötelező ez, aki nem bírja, annak ki lehet lépni belőle.

Amikor ezt a blogot elkezdtem, még egy másik oldalon, gyakorlatlan és védtelen voltam. Korántsem voltak még ennyire konfrontatív posztjaim, maga a téma váltotta ki az emberekből a dühödt, megalázó és támadó kommenteket, amelyeket akkor nem bírtam. Azt mondtam, ha ez ilyen, akkor inkább nem írom tovább. Akkor, ott ezt úgy oldották meg, hogy felfüggesztették a kommentelés lehetőségét, aztán, mire ide került, a HVG oldalára, ők rábeszéltek, hogy engedjük. Belementem, mert ekkorra már én is felkészültebben birkóztam meg ennek a lelki terhével. És egyre biztosabb voltam abban, hogy szükséges ennek a képnek, munkának a megmutatása, mert sokan nem tudnak erről a világról semmit.

Ez most a 833. blog. Tanulom ezt is, nemcsak magát a társadalmi leszakadás folyamatát, hanem annak kommunikálását is. Tanulom benne értelmezni magam, a csapatot, a rendszert, és megérteni az embereket is. Kezelni a változásokat, az újabb és újabb kockázatokat is.

Nem okoskodva írom ezeket le, hiszen magam is, és a csapatunk is folyamatosan küzdünk a megoldások keresésével. Ezek tapasztalatok, útkeresések, etikai dilemmák, melyek természetesen szubjektívek, bár nagyon törekszem a hiteles képre, az objektivitásra.

A facebook megnövelte az eléréseket, és mivel nekem is egyre több követőm van, egyre többen olvasnak. Furcsa szélsőségeket élek meg ebben. Azt elmondom, hogy töredéke a negatív hozzáállás a munkánkhoz, a zöme támogató, érdeklődő, együttérző, megerősítő, segítő szándékú. Elszállni nem tudok a megerősítésektől sem, ezt nem engedi sem a természetem, sem a napi kudarcok, a terepi munka azért edzésben tartja az ember önértékelését. És nyilván gondolkodóba ejtenek a negatívak is, erről írok most.

Arra nem igazán van időm, hogy a továbbosztások kommentjeit olvassam, az én oldalamon is nehéz néha visszakövetni, sok idő, és abból nekem mindig kevés van. Vannak olyan oldalak, amelyek, ha szemlézik is egy-egy posztomat, vagy blogbeírásomat, és feldobja a net, nem nézek rá sem. Mert tudom, korábbról, hogy ott csak romboló kommentek vannak, nemcsak engem, hanem egymást is alázzák, alpári stílusban, és ettől igyekszem megvédeni a lelkem. Hiszen én is emberből vagyok.

De az oldalamon levő, vagy a hozzám eljutott, kritikus, vagy támadó kommenteket is próbálom értelmezni, hiszen ezek is a társadalmunkban zajló változások folyamatát jelzik, amire figyelni kell.

Van egy pont a kritikus és a támadó kommentek között, amit lényeges érzékelni. A támadás többnyire öncélú. A kritika viszont gondolkodásra késztet. És a kettő között nemcsak stílusbéli különbség van. Mint ahogy azt is érdemes figyelni, ki, milyen élethelyzetből, milyen tudással, viszonyulással és motivációval kritizál vagy támad. Hogy hol vannak ebben az egészben az ő frusztrációi, világlátása, sztereotípiái, szerepvállalásai. Hol van benne szakmaiság, és hol a zsigeri gyűlölet. Hol vannak félinformációk, és hol van hiteles tudás. Ki a “bértollnok” és ki az, aki álprofilból bátor. Ki ragad bele egy-egy megmondó-szerepbe, ahol végre azt érezheti, hogy ő is “valaki”. Annyiféle élethelyzetet is tükröző karakter van ebben…milyen érdekes lenne ezzel is foglalkozni egyszer. Azt hiszem, remek pszichológiai elemzés lenne arról, hogyan viszonyul a mai magyar társadalom a leszakadás kérdéséhez.

A kritikai észrevételeket szeretem. Bár ebben is vannak olyanok, akik útmutatókat adnak, a nélkül, hogy tapasztalatuk lenne a mostani szegregátumok világáról. De legalább nem rosszindulatból teszik. A kézenfekvő megoldások útmutatói ezek, sokat írtam már róluk, e “miért nem mondják meg nekik” típusúak. Mivel sokan sokadszorra olvasnak az oldalamon ilyeneket, sokszor megteszik a kommentelők a képbehozást, és helyettem is elmagyarázzák, mi a helyzet. Van, akit meg tudnak győzni, másokat nem.

Aztán ott vannak azok a követők, akik valamilyen módon, támogatottként kapcsolódnak hozzánk, itt, a környéken. Nem gyakran, de előfordul, hogy nyilvánosan, támadóan sérelmezik egy-egy kommentben, hogy ők mit kaptak és mit nem, ennek is megvan a típusa, pl. “mert maguk csak azokon segítenek, akik mocskosak, isznak, és nem törődnek a gyerekeikkel, mi, akik fel tudunk mutatni valamit, mi nem kapunk semmit.” És nem is sejtik, hogy ezzel csak növelik azok számát, akik így is lesújtó véleménnyel vannak róluk.

Van egy másik típus is, ez az utóbbi évek “termése”, aki nem kommentben, nyilvánosan, hanem üzenetben küldi, minősíthetetlen kifejezésekkel tarkítva a véleményét, az ő általa képviselt nemzeti és keresztény értékeket állítja szembe a liberális értékekkel, benne természetesen az LMBTQ témát is, vagy a cigányságot pártoló viszonyulást. Sokszor zavarosak ezek, fogalmi szinten is, mindig megpróbálom lecsendesíteni, elmagyarázni, néha sikerül, bár a ráfordított idő arányában ez nem tekinthető nagy eredménynek.

A múltkor valaki átküldte ezt a kommentet, egy, a társadalmi vállalkozásunk új értékesítési lehetőségét ajánló, Angyali cipők/Szuno boltnyitás kapcsán írt poszt alól. Nem nálam íródott a poszt sem, hanem egy másik oldalon.

Idemásolom: “Remélem, a roma társadalom – nem utolsósorban az egyetemes tudományos ismeretekkel rendelkező tagjai – véleménye is mérlegelés tárgyát fogja egyszer képezni a nevezett személy (ez én vagyok) sajátos módszereivel kapcsolatban. A munka felszabadító jellegére alapított filozófia egyes elemei egyes identitások számára jól ismert tragikumot hordoznak magukban – a zsidóság, a romaság és mások számára egyáltalán nem a társadalomba felemelés szinonímáját jelentik.”

Próbáltam értelmezni, láttam, mások is, de nem sikerült. Szóval, ha munkahelyet teremtünk ott, ahova ma senki sem vinne vállalkozást, hogy hozzásegítsük a leszakadókat (és teljesen mindegy, hogy roma vagy nem roma) egy tervezhetőbb, sikeresebb életsratégiához, akkor nácik vagyunk.

Azért ez őrület. Korábban is megkaptam már egy csoporttól, hogy “fehér gyarmatosítónak” képzelem magam, és rabszolgaságban tartom a nálunk dolgozókat, még korábban egy érdekvédő arra biztatta a nálunk dolgozókat, hogy ne dolgozzanak nekünk, gádzsóknak, mert csak kihasználjuk őket.

A múltkor valaki megköszönte a kiállásomat a gyermekvédelminek nevezett törvény népszavazása előtt, majd hozzátette: “Azonban szeretném felhívni a figyelmét, hogy a népszavazás után nem fogok szó nélkül hagyni egyetlen olyan írást sem ami a Roma LMBTQ+ közösséget az Önhöz szokásos stílusban tehetetlen áldozat szerepbe helyezi.”

Szóval, mikor ezeket olvasom, arra gondolok, ebben a mai világban vannak emberek, akik számára tényleg én vagyok a legnagyobb ellenség? A fejlődés akadályozója?

Vajon tényleg meg kellene várnunk, amíg az alapkészséghiányos, a generációs szegénység csapdájában élők maguktól ráéreznek a nyomorúságból kivezető útra? Egyáltalán, megtörténik ez valaha, segítség nélkül? Megtörténik majd, hogy ők, a szegregátumok lakói emelnek szót a szegregált iskolarendszer ellen? Hogy politikai tudatossággal szavaznak? Vállalkozásokat alapítanak, és foglalkoztatják egymást? Megbirkóznak a lakhatási szegénységgel, és stabil önfenntartási képességekkel, fenntartható módon használják ki a környezetük adottságait?

Mert ha ebben segítünk, akkor az azt jelenti, hogy “tehetetlennek” tartjuk őket? Hogy rabszolgatartók vagyunk? Esetleg nácik? Hogy lehet ennyire szélsőségesen értelmezni ezt az egészet? Hogy lehet erre a nehéz, de egyébként nagyon izgalmas munkára így ránézni?

A terepen dolgozva világos, hogy erre nem várhatunk, bármennyire jól hangozna is a tudatossága az érintetteknek. A tudás- és képességhiány a leszakadásban élőknél óriási. Ám vannak, akik úgy vélik, ennek a kihangosítása a negatív hangokat erősíti. Viszont ez a valós helyzet. És nem lesz attól jobb, ha a nyomorúságból kitört pozitív példákkal próbáljuk eltakarni, mekkora a baj. (Persze nem tagadom ezek hatását sem.) A napi megtapasztalások, a tragédiák, az eleve elrendelt sorsok színterén ezt nem lehet felvállalni.

No meg, azért ne feledjük el, hogy van egy rendszer is, amiben a társadalmi leszakadás problémája felfejlődött, és fejlődik, nő ma is. Az nem látszik, hogy ezzel szemben olyan nagy csatákat nyerne bárki. Én sem… sajnos. Vagy azzal nem is érdemes csatázni? Inkább jobb egymást támadni? Ja, és nem menni a terepre. Csak messziről. Pedig messziről más a kép. Nagyon más.

Voltam olyan helyzetben, hogy írtam tankönyveket, és voltam szakmai lektor is, mások tankönyvénél. Meg kell, hogy mondjam, lektornak lenni sokkal könnyebb. Ugyanezt érzem a szakdolgozati konzulens és az opponens között. A lektor és az opponens kívülről nézi a produktumot. Nem látja a végigküzdött tévutakat, elengedéseket, kínlódásokat. Őket ez nem is érdekli, csak az eredmény.

Néha azt gondolom, milyen egyszerű lenne a mi munkánk is, ha így menne. Egy végig vitt folyamat, amit majd a végén lehet véleményezni. De ez nem ilyen. A társadalmi folyamatok kereszttüzében zajlik és formálódik. Abban persze bízom, hogy a vége sikeres lesz. A negatívumok ellenére is optimista vagyok. Továbbra is.

NEM A PIAC, CSAK A KORMÁNY ÜZLETEI ERŐSÍTIK AZ OROSZ-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOKAT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2022.04.19.


Bár a kormány már 2012-ben meghirdette a „keleti nyitás” politikáját, a magyar céges szektor nem igazán volt vevő az orosz kapcsolatokra – ez meglátszik a romló kereskedelmi adatokon. Eközben viszont az állam hatalmas összegekben kötött üzleteket orosz partnerekkel.


Annak ellenére, hogy az Európai Parlamentben a Fidesz képviselői minden Oroszországgal szembeni szankciót megszavaztak, az Orbán-kormány több tagja nyilvánosan ugyanezen szankciók ellen érvel. Legtöbbször gazdasági érvek hangzanak el: eszerint Oroszország megkerülhetetlen kereskedelmi partnerünk, és alapjaiban fenyegeti a magyar gazdaságot az orosz gazdasági kapcsolatok elvágása...

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A DEVIZASZÁMLÁKNÁL - ÉRDEMES ÁTTEKINTENI A KÖLTSÉGEKET

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2022.04.19.


Még mindig sokan hiszik azt, hogy ha devizaszámlájukra külföldről érkezik pénz, vagy a valutát a pénztárban befizetve hizlalják egyenlegüket, akkor nincs plusz banki költség. Ez valamikor alapvetően így volt, de a helyzet időközben változott. Mostanra nem egy helyen új időszámítás kezdődött, vagyis: nem mindegy, mikor nyitották a devizaszámlát.


Aki valutával akarja hizlalni a számláját, annak esetenként plusz költséggel is számolnia kell. Tapasztalataink szerint erre sokan egyáltalán nem számítanak. Korábban szinte egyáltalán nem voltak költségek a számlára befizetéskor és jóváíráskor, a bankok gyakorlata azonban időközben nagyot változott. Ezt mutatja, hogy például a CIB a 2021. július 1. előtt kötött bankszámlaszerződésekre nem számít fel díjat azoknak, akik fiókjában fizetnek be valutát. A későbbi számlák esetén a pénzből lecsípnek 0,3 százalékot plusz 50 forintot. Ez a költség azonban legfeljebb 10 ezer forintra rúghat.

Másutt nem ússzák meg a devizaszámlások ennyire „olcsón”. Az Erste a számlájukon 12 ezernél kevesebb eurót tartókat valuta befizetésekor 2,44 euróval vágja meg (az ennél többel rendelkezők teljesen mentesülnek ettől a költségtől). Ez azonban csak a minimális összeg (nagyjából ezer euró felett kezd emelkedni), százalékos díjat is alkalmaznak, felső korlátot pedig nem szabnak meg.

Jóváírásért az általunk vizsgált bankok közül (egyelőre?) csak az OTP számít fel díjat. Korábban így tett még a Budapest Bank is, de az a pénzintézet már nincs a piacon, beolvadt az MKB-ba. Az MKB egyébként éppen ezért kezdhetett április elsejével új időszámítást. A kondíciós listában elválasztják az előtte és utána kötött szerződéseket. Mivel mi alapvetően az éppen aktuálisan nyitható számlákat szoktuk részletezni, a devizaszámlánál is az április elseje utáni feltételeket tekintettük át. (A devizaszámlák néhány feltételét itt nézheti meg.)...

MEGÁLL AZ IDŐ

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BÁRON GYÖRGY
2022.04.14.


„Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet, aki alattomos. Sem népet, amely retteg, hogyha választ, szemét lesütve fontol sanda választ és vidul, ha toroz.”


Egy régi beszélgetés

Idő: 2014 tavasza, két nappal az országgyűlési választások előtt. Helyszín: a Hajós Alfréd uszoda öltözője. M., a valahai rendszerváltó politikus, akkor már jó ideje független jogvédő, felsóhajt: „Ha lenne egy erős jelöltünk és jó programunk, győznénk.” „Jó vagy rossz, mindegy – nézek föl az öltözőszekrényből. – Minden üzenet annyit ér, amennyit belőle el tudsz juttatni a címzettekhez.” „Akkor mit lehet tenni?” – kérdezi. Megvonom a vállam, elvégre nem vagyok politológus. „Én találjam ki, amikor még az úszószemüvegemet sem találom?”

Aztán elmentünk úszni, a Fidesz kétharmaddal nyert.

Örök körforgás

Azóta ez ismétlődik négyévenként. Minden választás előtt újra és újra felparázslik az „országos vakremény” (Petri). Mindig ugyanaz a játszma, egyre nehezebb körülmények között. Hamis ábrándokba ringatva önmagukat és az ellenzéki szavazótábort, gumicsontokat dobálva nekik. Az idén – a magabiztos győzelmi nyilatkozatok mellett – például azt, hogy meg kell akadályozni a csalásokat. Mintha a Fidesznek szüksége lenne arra, hogy csaljon. Húszezer nemes patrióta rajzik szét az országban, figyel, és nem talál semmit. Az egész csak arra jó, hogy, akár régen a falukutatók, szembesüljenek a mélysötét magyar valósággal. Kétszáz EBESZ-megfigyelő figyel. Soha nem ellenőrizték ilyen árgus szemmel a választást, s soha nem nyert ilyen arányban a Fidesz. Csalás? Ugyan. Olyan rendszer épült ki, amelyben nem kell csalniuk. Totális médiauralom, egyszínű és egyirányú információk, a sokirányú tájékozódás alapvető jogának megvonása állampolgárok millióitól. Hogy bárhová néz, ugyanazt látja-hallja. Az égbekiáltó hazugságokat, amelyeket nincs esély megcáfolni. Lehet etetni a változás lehetőségében hívőket az erdélyi szeméttelepre kidobott, megpörkölődött szavazólapok botrányával, vizsgálatot követelve. Nem számít egy öltést se. Erdélyben kilencvennégy százalékban a Fideszre szavaznak. Mi szükségük lenne kidobni azt a néhány szavazatot, amit történetesen az ellenzékre adtak le? Mi szükségük lenne arra, hogy épp ott keletkezzen gyanú a választások tisztaságával kapcsolatban, ahol mindenki rájuk szavaz? Ezzel csak az ellenzéki szavazótábort lehet fűteni, szítva az indulatokat és hamis reményeket csepegtetve.

Nem vonom kétségbe az ellenzéki politikusok tisztességét, sem eltökéltségét, sem intellektuális kapacitását, de tizenkét év nem volt elég rá, hogy előálljanak egy kreatív stratégiával. A pártok összefogása ilyennek tűnt, jó ötlet is volt, nehéz lett volna mást tanácsolni nekik, de végül oda vezetett, hogy újabb hamis illúziókba ringatta a magyar demokratákat, miközben, ha más felállásban is, de ugyanabba a mókuskerékbe szálltak be, még gyöngébb eredménnyel. A Fidesz játékát játszották, a Fidesz szabályai szerint...

FÉLMILLIÓNÁL TÖBB LEJÁRT OKMÁNYT KELL LECSERÉLNI, DE IDŐPONTOT MÁR ALIG LEHET FOGLALNI BUDAPESTEN

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.04.19.


Aki a fővárosban időpontot szeretne foglalni személyi igazolvány megújítására a kormányablakoknál, hosszadalmas várakozásra számíthat. Míg korábban egy-két héten belül lehetett szabad időpontot találni, ma már akár két hónapot is várni kell egy olyan ügy elintézésére, amely állampolgári kötelesség. Igaz, adott a lehetőség, hogy nyitvatartási időben felkeressünk egy kormányablakot, és ha szerencsénk van, el tudjuk az ügyeinket intézni. Ehhez azonban jellemzően szabadságot kell kivenni, és a siker így sem garantált.

Miért ugrott meg ennyire a várakozási idő? A kormányzat kissé átgondolatlan koronavírussal kapcsolatos rendelkezései jelentik a fő okot. A koronavírus 2020. februári hazai megjelenése óta – a 2020. június közepe és november eleje közötti hónapokat leszámítva – folyamatosan járványügyi veszélyhelyzet van érvényben hazánkban, és ennek az is része volt, hogy a lejáró okmányok érvényességét meghosszabbították a járványügyi intézkedések végét követő 120 nappal. Ez pedig jelenleg június 1-jéig van érvényben.

Változás azonban, hogy a személyazonosító okmányok, így a személyi mellett a vezetői engedély és az útlevél érvényessége 2022. június 30. után nem hosszabbodik meg, ha azok május 31-ig lejártak...