Szerző: BORBÁS BARNA
2026.06.19.
Éles viták kezdődtek a néhai orvos-miniszter, Kásler Miklós által létrehozott Magyarságkutató Intézet jövőjéről – sőt meglepő módon a múltjáról is. Utóbbi farvizén támadássorozat indult a Mi Hazánk-közeli sajtóban az intézet korábbi vezetője, B. Szabó János történész ellen. A Magyarságkutató volt tudományos főigazgató-helyettese eddig egyszer nyilatkozott a Kásler-féle intézetnél tapasztalt viszonyokról, most vállalta, hogy podcastunkban még részletesebben beszél. B. Szabó szerint Kásler a botrányok után, 2023-tól őszintén konszolidálni akarta „édesgyermekét”, és elképesztő szervezeti, pénzügyi viszonyokat talált. Méregdrága szőnyegek és más furcsa költések, botrányos körülmények között vetített mongol dokumentumfilm és „az iratdarálás sem a kormányváltás után kezdődött”. Műsorvezető Ablonczy Bálint és Borbás Barna.
Részletek a beszélgetésből:
Történészként többször nyilatkozott már a Válasz Online-nak, de amikor magyarságkutatós ügyekben kerestük, a megkeresést rendre elhárította. Most először – egy HVG-s nyilatkozat, majd a nyomában érkező támadó cikk után – elfogadta a meghívásunkat ilyen témában is. Miért? És korábban miért nem?
B. Szabó János: Sajátossága volt az előző rendszernek, hogy bármilyen állami intézményben dolgozó ember csakis szigorú hierarchikus rendszerben kapott engedély birtokában nyilatkozhatott bármilyen kérdésről bármilyen sajtóterméknek. Lehetett pontosan tudni, hogy van baráti sajtó és van nem baráti sajtó, a nem baráti sajtó esetében sosem adtak engedélyt gyakorlatilag semmilyen nyilatkozattételre. […] Amikor főigazgató-helyettes voltam, az engedélynek már a minisztériumból kellett volna jönni. Az MKI-s kollégáknak házon belül a vezetőség vagy a sajtós döntötte el, de például a főigazgató úr, Kásler Miklós akkor jelenhetett meg a sajtóban, ha a minisztérium azt jóváhagyta.
Ön mielőtt az intézethez került, többször bírálta a Magyarságkutatót, például A pozsonyi csata című animáció miatt. Hogy lehet, hogy ilyen előzmények után Kásler Miklós mégis felkérte vezető pozícióba 2023-ban?
B. Szabó János: Onnantól kezdve, hogy kapcsolatba kerültem vele, és az intézménybe invitált, folyamatosan arról beszélt – és ez egyébként megjelent a Magyar Nemzetben és más lapokban is – , hogy mik a problémák. Hogy probléma van az intézmény tudományos hitelességével, probléma van az anyagi háttérrel, amit összeállított, és hogy ezeket kell helyreállítani. Ez volt a cél. Nyilvánvalóan engem azért találtak meg, hogy a számára problémás tudományos hitelességi ügyön javítsanak. Hogy erre ő magától jött rá, vagy valaki fölhívta a figyelmét, ezt nem tudom megmondani.
Hozott magával a stúdióba egy vékony, szürke kötetet. Mi ez?
B. Szabó János: Kásler főigazgató úr a személyes felvételi beszélgetésemet azzal kezdte 2023-ban, hogy kezembe adta ezt a kiadványt. Ez a Magyarságkutató Intézet terve és jelentése, amit azóta megvásároltam az antikváriumban. Kásler Miklós ezt sok mindenkinek osztogatta, és valaki úgy gondolta, hogy pénzzé teszi, úgyhogy a távozásom után, ’25 őszén megvettem magamnak. […] Részben a Kásler-féle terveket tartalmazza, hogy hogyan vinné tovább az intézetet, részben pedig annak az átvilágításnak az eredményét tartalmazza, amelyet szintén ő készíttetett el ’23 nyarán. […] Ez az anyag is tartalmazza, hogy ’22-ben több mint 2 milliárd forintot tolt bele a miniszter a Magyarságkutató Intézetbe, és ennek ellenére ’23 tavaszán hozzám már azok a hírek jöttek, hogy az intézet gyakorlatilag őszre csődben lesz. Úgyhogy amikor engem nyáron megkerestek, hogy menjek oda dolgozni, ez volt az egyik kérdésem: ezt most hogyan képzelitek el, hogyha egyébként elfogy a pénz? […] Utólag megtudtam, hogy akkor még az volt a költségvetési rendszer, hogy a fölösleget át lehetett vinni a jövő évre, és valójában Kásler magának pakolta be ezeket a pénzeket a folytatáshoz. Ámde sajnálatos módon ezek a pénzek „elköltődtek”. […] Kásler Miklós azt mondta nekem, hogy nagyon szerette a magyarságkutatót, de miniszterként nem volt ideje foglalkozni vele. Az első főigazgató, Horváth-Lugossy Gábor nagyon jól menedzselte a dolgot, rendszeresen bejárt hozzá a minisztériumba, vitte a győzelmi jelentéseket, és ez egészen addig működött, amíg Kásler meg nem jelent a házban. És akkor onnan belülről már nem minden úgy nézett ki… Aztán föltette a kérdést, hogy hol van a pénz. És akkor ennek próbáltak nyomába eredni, hogy miért kellett mondjuk az intézetnek több mint 8 millió forintért kézi csomózású szőnyegeket venni…
Abban az időszakban, amikor ön volt vezető pozícióban, volt politikai nyomásgyakorlás az Magyarságkutató Intézeten?
B. Szabó János: Akkor nem voltak politikai elvárások. Fontos leszögeznem, hogy kapcsolatban voltunk a fenntartóval, a minisztériummal, onnan mindig egyféle elvárást fogalmaztak meg: legyen rend, menjenek rendben a dolgok, ne legyen botrány. És a „Legyen rend!” azért nem volt egyszerű dolog a Magyarságkutató Intézetben, mert ugyan én tudom, hogy Horváth-Lugossy Gábor egy szervezőzseni, de azért 2023 decemberében ott tartottunk, hogy 40 darab szabályzat hiányzik az intézetből. […] Nem volt irattár, nem volt iktatási rendszer, nem voltak meg a papírok. A darálás nem a kormányváltás után kezdődött. Én fölvetettem úgy jegyzőkönyvet kollégákkal, akik megérkeztek az épületbe, hogy volt egy szoba, ahol térdig jártak a ledarált papírban. És mesélték, hogy hány napon keresztül mentek a darálógépek a Kásler érkezése előtt. […] Iszonyatos munkánk volt benne, tényleg, hogy ebből valami rend bontakozzon ki.
2025 áprilisában nevezték ki tudományos főigazgató-helyettesnek, és júniusban egy hirtelen váltással Hankó Balázs miniszter kinevezte Lezsák Gabriellát új főigazgatónak, ezzel az ön magyarságkutatós pályája véget ért, melynek semmilyen más előzménye nem volt, csak az önt célzó lejárató cikkek a Mi Hazánk lapjában, a Magyar Jelenben. Ezek szerint Prőhle Gergely és L. Simon László után ön a harmadik, akit a NER alatt leszedett a radikális lobbi, pusztán újságcikkekkel?
B. Szabó János: Nem én vagyok a harmadik. Hanem Kásler Miklós. Rajtam keresztül őt támadták. Ő volt az áruló ebben a felállásban, ő kezdett el konszolidálódni ahhoz a – mondjuk így – radikálisabb állásponthoz képest, amit az intézmény korábban képviselt. Hogy ez mennyire volt a sajátja, hogy mennyire volt saját meggyőződése, vagy mennyire tanácsolták neki, meg hogy honnan tanácsolták, ezt a titkot ő magával vitte a sírba.
Lát jövőt a Magyarságkutatónak a kormányváltás után?
B. Szabó János: Nem hiszem, hogy meg fog maradni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.