NŐK NYÍLT LEVELE A MINISZTERELNÖKNEK

ACTIONNETWORK
Szerzők: Lásd aláírók
2026.09.

Neki: Magyar Péter, Magyarország miniszterelnöke
Tőle: [A neved]

Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Magyar Péter!

Odaadtam Önnek a szavazatomat. És vele együtt a bizalmamat is.

Azért tettem, mert hittem abban, hogy lehet másképp. Hogy Magyarország lehet olyan európai ország, ahol a szabadság, a jogállam, az emberi méltóság és az egyenlőség nem üres szavak.

Voltak jó jelek. Voltak mondatok, amelyek reményt adtak. Ezért vártam, hogy a nők ügye végre valódi politikai üggyé válik. De eddig a pillanatig ez nem történt meg.

Pedig a nők ennél sokkal többet érdemelnek! Olyan politikai képviseletet, amely nem beszél rólunk nélkülünk, és még véletlenül sem akar helyettünk dönteni. Ebben éltünk tizenhat hosszú évet, a NER-ben nemcsak a levegő fogyott el körülöttünk, de folyamatosan és lassan szűkítették a nők jogait, lehetőségeit, önrendelkezését.

És most ugyanezt éljük meg a szívhangrendelet körüli helyzettel kapcsolatban, ami különösen megalázó és méltatlan. A reprodukciós jog egészségügyi kérdés, amelynek felelősségét és összes következményét kizárólag a nők viselik. Az egészségügyi miniszter mégis vallási vezetőkkel tárgyal erről, akik a saját kommunikációjuk szerint a nők manipulálásáról és a hozzáférés elzárásáról egyeztetnek.

Egy olyan intézkedésről beszélünk, amely a nőket érintő egyik legintimebb és legnehezebb élethelyzetbe avatkozik be, miközben a női szempontok, a nők tapasztalatai és a nők autonómiája újra és újra háttérbe szorulnak.

A testi autónómia nyelvi átkeretezése életkezdeti etikává, fájdalmasan ismerős számunkra: a szómágia a nőgyűlölő NER egyik propagandaeszköze volt.
A kormány hivatalba lépése óta eltelt négy hónap alatt nem törölték el az embertelen szívhangrendeletet, pedig minden eszközük megvan rá.

Hogy történhet ez meg?

Mi nem ilyen politikai vezetésre szavaztunk.

Mi egy olyan európai Magyarországot akarunk, ahol a nők nem másodlagos szereplői a saját életüknek. Ahol a saját testünkről, az egészségünkről és az életünkről szóló döntésekben az autonómiánk nem alku tárgya, főleg nem életkezdeti etikai kérdés.

Ahol a nőket teljes jogú állampolgároknak tekintik, így felnőttként kezelik.

Ha egy nő az abortusz mellett dönt, miért nem hiszik el, hogy ezt a döntést alaposan megfontolta? Mitől gondolják, hogy orvos, pap, politikus jobb döntést hozhatna nála?
Képesek vagyunk kompetens döntéseket hozni a saját életünkről, nem kell hozzá se nyomasztás, se meggyőzés, se manipuláció.

Nem általános ígéretet kérünk, hanem konkrét intézkedéseket:
RATIFIKÁLJÁK AZ ISZTAMBULI EGYEZMÉNYT!

Ez nem szimbolikus gesztus. Az Egyezmény I. fejezetének 4. cikk (2) bekezdése egyértelműen kimondja: a részes államoknak el kell törölniük a nőkkel szemben hátrányosan megkülönböztető törvényeket és gyakorlatokat.

Ez politikai állásfoglalás arról, hogy Magyarországon a nők elleni erőszakot, a diszkriminációt és a nők kiszolgáltatottságát nem fogadjuk el. A szívhangrendelet ügye pedig pontosan megmutatja, miért van szükségünk olyan politikai vezetésre, amely a nők jogait és önrendelkezését nem korlátozza, hanem védi.

A magyar nők a változásért folytatott küzdelemben nem nézők voltak. Ott voltunk. Dolgoztunk érte. Szerveztünk. Kampányoltunk. Mentünk az utcára. Szavaztunk.

A 2026-os politikai változás a nők nélkül nem történhetett volna meg. Ezt Ön is tudja.
A nők a társadalom több mint felét alkotják. Mégis újra és újra azt tapasztaljuk, hogy amikor „nőügyekről” van szó, azok valahogy mindig hátrébb kerülnek a politikai napirenden.

Ezen változtatni kell. Nem majd egyszer, nem egy következő ciklusban, nem egy újabb üres ígéretben, hanem: Most!

Ön azt mondta, hogy egy új Magyarországot szeretne.

Mi is…
Egy olyan országot, ahol alapvetés, hogy a saját életükről nem döntenek nélkülük és semmiképp sem helyettük. Ahol a társadalom felének hangját meghallják és komolyan veszik.
Én odaadtam Önnek a szavazatomat és a bizalmamat.

Most azt kérem, hogy ezt a bizalmat egyértelmű politikai tettel viszonozza.
Ratifikálják az Isztambuli Egyezményt!

Mert a magyar nők ezt érdemlik, jár nekünk a biztonság, járnak az alapvető emberi jogok!

Tisztelettel,
Hajnal Edina - nőjogi szakértő, aktivista
Murinai Angéla - író

Támogató aláírók:
Fodor Marcsi - újságíró
Görög Zita
Rácz Zsuzsa - író
Zubor Rozi - író
Ijjas Flóra -író
Neked, Rólad, Veled mozgalom
Péterfy-Novák Éva - író
Gryllus Dorka - színész
dr. Bánátfy Beatrix - jogász, tartalomgyártó
Pápai Ildikó - újságíró, autizmus aktivista
Vénusz Légycsapója - feminista tartalomgyártó
Jámbor Eszter - tabu-kommunikációs szakértő, Testsuli
L. Ritók Nóra - az Igazgyöngy Alapítvány alapítója
Bán András - halottnak a coach
Tapasztó Orsi - mentálhigiénés szakember, kutatófizikus
Sárosi Péter - Drogriporter alapítója
Mayday Fanni- tartalomgyártó
Kollár Dóra Media- stratégiai vezető, tartalomgyártó
Macsa- ápoló, tartalomgyártó
dr. Barát Erzsébet - nyelvész, genderkutató
Pozsgai Brigitta - újságíró, író
Spira Eszter - jogász, mentálhigiénés tanácsadó
Kuizs Lilla - képregény író, képzőművész
Url Izabell - tartalomgyártó
Szilágyi László - Billog közéleti hamburgerező tulajdonosa

ITT OLVASHATÓ, ITT ÍRHATÓ ALÁ

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 7340. - KALANDOZÁSOK A LOGIKA ÉS MATEMATIKA VILÁGÁBAN

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.09.17.

A NotbookLM infografikája... és a Claude ajánlása a legutóbbi e-könyvemhez...

Egy sakkfeladvány 1922-ből, amelyről bizonyítható, hogy világos két lépésben mattot ad, de az nem, hogy hogyan — egzisztenciabizonyítás egy nyolcszor nyolcas táblán. Száz fogoly, akiknek egyenként kell megtalálniuk a saját szobájukat, és akiknek van egy közös stratégiájuk, amivel a csillagászati esélytelenségből reális esély lesz. Három isten, akik közül az egyik igazat mond, a másik hazudik, a harmadik véletlenszerűen válaszol, ráadásul csak annyit, hogy „ja" vagy „da", és nem tudni, melyik az igen. Egy macska, amelyik hét doboz között vándorol éjszakánként, és amelyet tíz nap alatt biztosan el lehet kapni. Hét cigaretta, amelyek mind érintik egymást — ezt a megoldást Martin Gardner olvasói találták meg, ő maga nem gondolt rá.

Ilyesmikből áll ez a kötet, közel négyszáz leckényiből. Van benne gyufaszálakkal kirakható geometria és Kakeya-probléma, huszárkörút, pentominó és szoliter, Königsberg hídjai és olyan kérdés is, amire máig nem tudja senki a választ. Vannak kézbe vehető darabok: ördöglakatok, Oskar öt gyufásdoboza, amit ragasztóval bárki megépíthet, az egymillió fontos Eternity-kirakó regénybe illő története, és Conway kétszavas cikke, a legrövidebb, amely valaha komoly matematikai lapban megjelent. És végigfut rajta egy szál arról, mire megy ezekkel a feladatokkal a mesterséges intelligencia — néha meglepően jól, néha meglepően magabiztosan rosszul.

A legszebb történet mégis a legegyszerűbb. Dantzig 1939-ben elkésett egy óráról, lemásolta a tábláról a két feladatot, és megoldotta őket, mert nem tudta, hogy megoldatlan problémák. Aki nem tudja egy feladatról, hogy megoldhatatlan, annak lényegesen nagyobb az esélye. Ezt a tudatlanságot ajánlom az olvasónak.

ITT OLVASHATÓ

GÁBOR GYÖRGY: A FALAK TOVÁBB BESZÉLNEK ÉS EGYELŐRE UGYANAZT HAZUDJÁK

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.09.17.

A múzeum, amelyből csak az igazgatót vitték el.

Tarr Zoltán döntésének első fele helyes volt: Schmidt Mária megbízatásának megszüntetése régen esedékessé vált. A folytatás viszont intellektuálisan védhetetlen. A Terror Háza kiállításának szakmai felülvizsgálata megkezdődik, az intézmény közben változatlan formában újranyit, sőt egy héten át ingyen fogadja a látogatókat. Az állam tehát hivatalosan kétségbe vonja a kiállítás szakmai hitelét, majd közpénzből gondoskodik arról, hogy az eddiginél is többen láthassák.

Ha a kiállítás szakmailag rendben van, fölösleges a felülvizsgálat. Ha felülvizsgálatra szorul, felelőtlenség változatlanul bemutatni. Mintha egy tankönyvről kimondanák, hogy tele lehet tévedésekkel, majd a vizsgálat idejére ingyen szétosztanák az iskolákban.

A múzeumi kiállítás nem tapéta, amely előtt az igazgatók időnként kicserélődnek. Tárgyak, feliratok, képek, fények, hangok, arányok és elhallgatások rendszere. Kijelöli az áldozatokat és a tetteseket, megszabja az okok és következmények rendjét, érzelmileg vezeti a látogatót. A kiállítótér maga a történeti beszéd.

A Terror Háza kezdettől fogva a látvány erejével pótolta az érvelést, a hanghatással a bizonyítást, a szcenográfiával a történettudományt. A fekete párkányzat, az utcára vetülő „TERROR” felirat, a tank, a kivégzéstörténetet közvetítő lift, a rekonstruált cellák és az audiovizuális sokk előre megírt érzelmi pályán vezetik végig a látogatót. Mire felmerülhetnének a történészi kérdések, a rendezés már kiosztotta a válaszokat.

A narratíva magva Magyarország kétszeri áldozatisága. Előbb a német, később a szovjet megszállás érkezik; a magyar társadalom mindkét esetben elszenvedőként jelenik meg. A nyilas uralom néhány helyiségbe szorul, a kommunista korszak sokszoros teret kap. A Horthy-rendszer antiszemita törvényhozása, a magyar közigazgatás, csendőrség és államapparátus részvétele a vidéki zsidóság kifosztásában, gettósításában és deportálásában elveszíti történeti súlyát. A magyar állam felelőssége a német megszállás árnyékába húzódik, a társadalmi közreműködés helyét elfoglalja a nemzeti szenvedéstörténet.

A „kettős megszállás” elbeszélése erkölcsi felmentőgépezetként működik. Minden bűn kívülről érkezik, a nemzet ártatlansága eleve biztosítva van. Az átöltözés terme még a két rendszer közötti személyi folytonosságot is úgy jeleníti meg, mintha egy nyilas egyenruha levetése és egy ávós uniformis felöltése magyarázatot adna két eltérő diktatúra társadalmi bázisára, intézményi szerkezetére és történeti genealógiájára. A történelem itt jelmeztárrá egyszerűsödik.

Schmidt Mária eltávolítása mindebből egyetlen feliratot, aránytévesztést vagy elhallgatást sem tüntet el. A falak kedden is ugyanazt állítják, amit hétfőn állítottak. A látogató ugyanazon az útvonalon halad végig, ugyanazokat a hiányokat kapja történeti tudásként, és ugyanazzal a politikai teológiával távozik: Magyarország örökké ártatlan, a gonosz mindig idegen, a felelősség rendszerint a határokon kívül születik.

Mit lát az a miniszter, aki belép ebbe az épületbe, és odabent kizárólag Schmidt Máriát veszi észre? A főigazgató dolgozószobáját bizonyára; a kiállítótermeket aligha. Személyi kérdésként kezeli az intézményesített történetszemléletet. Mintha egy könyvből eltávolítanánk a szerző fényképét, majd bejelentenénk, hogy ezzel a mű tartalma megváltozott.

A diktatúrák bukása után másutt komolyan vették a terekben tovább élő ideológiát. A náci propagandakiállításokat 1945 után nem nyitották meg változatlanul pusztán azért, mert új igazgatót neveztek ki. Az 1937-es Entartete Kunst későbbi rekonstrukciói szigorú kritikai keretben váltak bemutathatóvá: a látogató már a náci manipuláció működését vizsgálhatta. A propaganda tárgya történeti dokumentummá alakult, egykori ítéletei elveszítették intézményi tekintélyüket.

A Német Demokratikus Köztársaság kelet-berlini Museum für Deutsche Geschichtéjét az újraegyesítéskor feloszlatták, gyűjteményét a Német Történeti Múzeum vette át. Az államszocialista történetkép nem maradhatott hivatalos igazság addig, amíg a szakértők eldöntik, mely részei voltak ideológiai konstrukciók. Egy propagandakiállítás megőrizhető történeti forrásként, ám világosan jelezni kell, hogy a látogató egy letűnt hatalom valóságkonstrukcióját látja. A kritikai keretezés hiánya a propaganda folytatása.

Ezt nevezzük kontextualizálásnak: egy tárgy, szöveg vagy akár teljes kiállítás megőrizhető, amennyiben az új értelmezési keret feltárja eredetét, politikai funkcióját, torzításait és következményeit. A Terror Háza esetében azonban maga a kontextus hordozza a hamisítást. 

A vitatható tárgyak, feliratok és arányok egyetlen, politikai célokra szerkesztett nemzeti ártatlanságtörténetté rendeződnek. Ezért a kiállítás változatlan megnyitása és kontextualizálása egymást kizáró eljárások: kritikai keret nélkül a látogató továbbra is történeti igazságként kapja azt, amit a felülvizsgálat éppen vizsgálat tárgyává tett.

A Terror Háza jelenlegi formájában maga is fontos dokumentum: megmutatja, miként alakította át az Orbán-rendszer a történelmet politikai önéletrajzzá, hogyan lett a nemzeti emlékezetből kormányzati dramaturgia, és miként szorította ki a felelősség vizsgálatát az áldozati önkép. Ebben a minőségében az Orbán-korszak emlékezetpolitikai propagandájának múzeumi tárgyaként volna érdemes megőrizni.

Akár egyetlen termet is változatlanul lehetne hagyni, ezzel a felirattal: „Így beszélt a hatalom a múltról 2002 és 2026 között.” Ott maradhatna a harsány látványvilág, az aránytalanságok, az elhallgatások és a nemzeti önfelmentés teljes gépezete. A látogató így egyszerre ismerhetné meg a diktatúrák történetét és azt a későbbi politikai korszakot, amely saját legitimációja érdekében újrarendezte emlékezetüket.

Az egyhetes ingyenesség ezért különösen abszurd. A minisztérium jutalomként osztja azt, amit ugyanebben a pillanatban szakmai felülvizsgálat alá von. Mintha egy gyógyszert minőségi vizsgálatra küldenének, a vizsgálat lezárultáig pedig térítésmentesen osztogatnák.
Schmidt Mária távozott. Schmidt Mária történetpolitikája továbbra is naponta nyit, most éppen ingyenesen. A főigazgatót eltávolították, világmagyarázatát gondosan őrzik. Mintha a delphoi jósdát úgy kívánnák szekularizálni, hogy elküldik a Püthiát, miközben az állam továbbra is hivatalos közleményként teszi közzé a jóslatait.

A miniszternek végül egyetlen kérdésre kell válaszolnia: Schmidt Mária volt a probléma, vagy az a hazug történeti elbeszélés, amelyet huszonnégy éven át intézményesített? Ha csak Schmidt Máriát látta, nem értette meg, mivel van dolga. Ha a kiállítást is látta, változatlan újranyitása tudatos politikai döntés.

A falak tovább beszélnek. És egyelőre ugyanazt hazudják.

ITT OLVASHATÓ

MENNEK AZ ELŐZETESBE: FELGYORSULT AZ ELSZÁMOLTATÁS

KLIKKTV / HIDEG FEJJEL PODCAST
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.09.17.

Felgyorsult az elszámoltatás, és egyre magasabbra érhetnek a hullámok: vajon kik kerülhetnek még a hatóságok látókörébe? A Klikk TV Hideg fejjel című műsorában Laczó Adrienn, Baka F. Zoltán és Pulai András elemzik a legfrissebb fejleményeket és azok politikai következményeit.

ITT NÉZHETŐ MEG

TRUMP MEGENNÉ A FELTRANCSÍROZOTT, SAJTTAL-HAGYMÁVAL TÁLALT EURÓPAI UNIÓT

VÁLASZ ONLINE

Szerző: STUMPPF ANDRÁS
2026.09.17.

Ursula von der Leyen nem állta meg, hogy éves nagy beszédébe beleszője Magyarországot – ezúttal azonban mi voltunk a pozitív példa. Az Európai Bizottság elnöke szerint visszakerültünk a helyünkre, vagyis Európa szívébe. Az unió ugyanakkor kihívások sorával néz szembe, Donald Trump amerikai elnök „legszívesebben a hamburgere mellé megenné a feltrancsírozott, sajttal-hagymával tálalt Európai Uniót”. De mi újság az ukrán fronton? Mit művelnek az oroszok Európa-szerte? Hogyan függ össze Trump Ukrajna-politikája az elnök iráni háborújával? És a novemberi amerikai félidős választásokkal? Ismét jelentkezik a Válasz Podcast világpolitikai kibeszélője Ablonczy Bálinttal és Vörös Szabolccsal. Műsorvezető: Stumpf András.

Részletek a műsorból:

Fontos beszéd volt von der Leyen bizottsági elnök évértékelője?

Vörös Szabolcs: „Volt egy nagyon jó mondat a beszédében. »A hibrid fenyegetések egyre kevésbé hibridek és egyre kevésbé fenyegetések.« Szerintem ez nagyon jól összefoglalja azt, hogy miben vagyunk éppen. Orosz hadihajó ad le jelzőlövést egy egyébként a saját felségvize fölött járőröző dán helikopterre… A hétvégén Duma-választások vannak Oroszországban, és még ha idézőjelbe tehetjük is a »választásokat«, akkor is muszáj elbábozni odaát, hogy »itt kampány van, hogy itt jelöltek vannak, hogy itt a jelölt az mindent megtesz azért, hogy a saját polgárait védje«. Ebbe a logikába elég jól illeszkedik az, amit látunk: hogy Lipcsében találnak drónt, hogy a dánokra rálőnek, hogy az Északi-tengeren meg a Balti-tengeren kábeleket vágnak át, meg drónok repkednek be – a lett kormányt megbuktatni például. Hadd tudjam én ezt még be az orosz választási kampánynak! Ha egy hónap múlva is ilyenek lesznek, akkor azért ott már tényleg el kell kezdeni a fejünket vakarni.”

Ablonczy Bálint: „Én ebben a Titanic-frakció tagja vagyok. Az orosz birodalom belső logikájából fakad az, amit csinálnak most Európában. Mi ez a logika? Arról szól, hogy lehetőleg háború indítása nélkül meg kell törni az Ukrajnának nyújtott európai támogatást. Itt két út adódik: az egyik – hogy ezzel a politikai szakkifejezéssel éljek – a becsicskulás. Tehát Európa fölteszi a kezét is, azt mondja, »inkább megadjuk magunkat, gyengék vagyunk, ne húzgáljuk a medve bajszát«. Abszolút érződik a háborús fáradtság Európában; teljesen legitim és jogos kérdéseket lehet föltenni arról, hogy például Ukrajna hogyan költi el a támogatást, vagy hogyan is miként kell segíteni. De ha mindig mindent elnézünk az oroszoknak, abból mindig ugyanaz lesz. Terjeszkednek tovább. Az oroszok csak az erőből értenek.”

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

VÁLYI-NAGY VILMOS INTERJÚ: AZ ILYEN MEGSZÓLALÁSOK KOMOLYAN SEGÍTHETIK UNGER ANNÁÉK MUNKÁJÁT

PARTIZÁN
Műsorvezető: SZUROVECZ ILLÉS
2026.09.16.

Miért szólt akkorát Vályi-Nagy Vilmos interjúja a Partizánon? Milyen konkrét, fontos új információk szerepelnek benne, és mi az, amivel összességében segít megérteni az Orbán-rezsim működését? Hogyan dőlt el, hogy a 3,5 órás nyers interjúból mi marad bent a szerkesztett adásban? Hogyan segíthetik a Vályi-Nagyhoz hasonló, az előző rendszert belülről ismerő emberek az elszámoltatást és az NVVH munkáját? Erről beszélgettünk Léderer Andrással, a K-Monitor ügyvezetőjével és Miklósi Gáborral, a Vályi-Nagy interjú szerkesztőjével.

ITT NÉZHETŐ MEG

VELKEY GYÖRGY: BÁRHOVÁ NYÚLUNK, MINDEN RAGAD A MOCSOKTÓL

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2026.09.17.

...Tudatos szerepleosztás ön és Orbán Anita között, hogy a nyilvánosságban ön viszi az átvilágítások során kibukó ügyeket, amik belpolitikailag fontosak lehetnek, a külügyminiszter pedig inkább diplomácia ügyekben nyilvánul meg?

Rendszeresen egyeztetünk a miniszter asszonnyal arról, hogy ki milyen feladatokat lásson el. Ilyen szempontból ezek mindig átgondolt döntések. A Külügyminisztériumban elsősorban én felelek az átvilágításért, de adott esetben a külügyminiszter is kommunikál az ügyekről, mint például a Covid-beszerzéseknél. Felelősségemnek érzem, hogy mindent átnézzünk, amit csak lehet, és adott esetben megtegyük a jogi lépéseket és tájékoztassuk a nyilvánosságot. Nagyon jó csapat végzi az átvilágítást, sok eredményt tudtunk már elérni, szerintem ez látszik is.

Hol tart most ez a munka?

Ez tényleg hatalmas feladat, folyamatosan nézzük át a dokumentumokat. Csak a Covid-beszerzéseknél több mint 130 ezer dokumentumot néztek át a kollégáink, mielőtt feljelentést tettünk. Nemrég tudomásunkra jutott egy újabb részlet Szijjártó Péter magánrepülőzéseiről. Szijjártó február 19-én a honvédségi gépen repült ki Washingtonba Orbán Viktorral a Béketanács ülésére, de ő már másnap hazarepült egy kampányesemény miatt.

Ez le van írva a papírokban. 75 millió forintnyi közpénzen béreltek neki magángépet, hogy lakossági fórumokat tartson Mátészalka környékén.

Emiatt az egyetlen út miatt tesznek feljelentést? Ha jól értem, itt gyakorlatilag az történt, hogy Szijjártó Péter a minisztérium pénzén jött haza, hogy kampányoljon a Fidesznek.

Ez az ügy azért is került elő, mert dolgozunk a magánrepülőzés témáján. Már korábban nyilvánosságra hoztuk, hogy 2022 és 2026 között közel 5 milliárd forintért béreltek magángépet Szijjártó Péter utazásaira. Csak 2025-ben kétmilliárdot költöttek magánrepülőzésre, el sem tudom képzelni, hogyan jutott valaki ide. Át fogjuk vizsgálni teljes egészében ezt a területet, összesíteni fogjuk az információkat, és kitaláljuk a minisztériumban, mi a megfelelő következő lépés. Ha indokolt, akkor természetesen megtesszük a szükséges jogi lépéseket.

Látják már, hogy a Covid-beszerzések, a magánrepülőzések és a diplomata-útlevelek mellett milyen ügyek kerülhetnek még elő az átvilágítás során?

Természetesen látjuk. Bárhová nyúlunk, minden ragad a mocsoktól. Bármilyen ügyet kezdünk el kapirgálni, kiderül, hogy itt valami nem oké. Csak hogy mondjak egy másik példát. A dokumentumok átnézése során azt láttuk, hogy Orbán Gáspár mindenféle felhatalmazás nélkül úgy fogadott és kísért külföldi delegációkat, mintha csak a kormányzat nevében járna el...

ITT OLVASHATÓ

TIBORCZ HAVERJAI ŐRIZETBEN, LÁZÁRNAK FIZETNIE KELL! MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA

MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
Szerző: MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
2026.09.17.

TIBORCZ haverjai őrizetben, LÁZÁRNAK fizetnie kell!

ITT NÉZHETŐ MEG

FLECK: ÉRDEMES MEGTANULNI, MIT CSINÁLUNK A MAFFIÁVAL, HA KIMÚLT A POLITIKAI TÁMOGATÁSA

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.09.15.

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, hétfőn meghallgatta a parlamenti bizottság a Tisza Párt alkotmánybíró-jelöltjeit. Kedden öt új, a Tisza Párt által jelölt alkotmánybírót választ a Ház, ám – hívja fel a figyelmet a Népszava – velük együtt sem kerülnek többségbe a 15 fős Alkotmánybíróságon a nem „fideszes” bírák. A kétharmados Fidesz-időszak alatt egyoldalú politikai befolyás alá került testület választási szabályai nem módosultak, így most az ugyancsak kétharmados többséggel rendelkező Tisza jelöl és választ egymagában új alkotmánybírákat. A új jelöltek alkalmasságához ugyanakkor nem fér kétség.

Az elmúlt 16 évben az alkotmányos intézmények vezetői – köztük az alkotmánybírák – nem teljesítették megfelelően az alkotmányos kötelezettségeiket – véli Fleck Zoltán jogszociológus. Ezért a politikai rendszer átalakulásakor szerinte nem elég egyszerűen új kormányt választani, hanem az ilyen kulcsintézmények személyi és működési viszonyait is rendezni kell. Különösen fontosnak tartja, hogy az intézményi függetlenséget nem lehet pusztán jogszabályokkal biztosítani. Az is számít, hogy az intézményben dolgozóknak milyen a szakmai és erkölcsi hozzáállásuk, vagyis van-e bennük valódi alkotmányos elkötelezettség.

Az előző kormányok oligarcháival kapcsolatban – mint Mészáros Lőrinc – megjegyezte: „Ezt érdemes lesz a nemzetközi példákból és máshonnan is majd megtanulni, mit csinálunk a maffiával, ha kimúlt a politikai támogatása. A büntetőjogi eszközök pedig azért egyrészt adottak és társadalmilag elvártak, tehát legyen valami következménye ott, ahol bűncselekményeket követtek el.” Ezek között érti a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések kezelését, különösen az állami megrendelések és közbeszerzések környezetében; a jogtalanul megszerzett vagyonok, közpénzek visszaszerzését, amelyeket polgári jogi eszközökkel is lehetségesnek tartja; a hatalommal való visszaélés felszámolását, amikor egy politikai vezető a hatalmát súlyos jogsértésekre használja; az oligarchák esetében pedig általában olyan cselekmények felderítését, amelyek büntetőjogi felelősséget is megalapozhatnak.

A jogtudományokról, és a tudományokról általában elmondta, a szakértelem önmagában nem jelent erkölcsi helyességet, utalva Polt Péter volt legfőbb ügyészre, és Scahdl Györgyre. A tudományt és a szakmai tudást is fel lehet használni káros vagy akár súlyosan igazságtalan célok szolgálatára. Ezért nem elég az, hogy valaki szakmailag kiváló; erkölcsi felelőssége is van azért, hogy mire használja a tudását.

Fleck szerint ezért a tudományos és akadémiai elitnek is van társadalmi és morális felelőssége. Fontosnak tartja, hogy a társadalom jobban megbecsülje a tudományos érveket, és megfelelő körülményeket biztosítson a tudományos munkához.

ITT NÉZHETŐ MEG