AJÁNDÉKOK ÉS AKNÁK A TISZA-KORMÁNYNAK: BÖNGÉSSZEN AZ ÁLLAMHOZ VISSZATÉRŐ KEKVA-VAGYONOK KÖZÖTT

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: ZUBOR ZALÁN, SZABÓ KRISZTIÁN
2026.09.17.

A Fidesz politikai-gazdasági közösségének fennmaradása szempontjából az egyik legnagyobb baklövésnek bizonyulhat a kekvák létrehozása. A felsőoktatási intézmények és állami cégek mellett az előző kormány alatt politikai szempontból fontos, korábban magánkézben levő intézményeket is kekvásítottak, ez vezetett a kormányváltás után például a Mandiner bezárásához. Összeszedtük és interaktív formában böngészhetővé tettük, milyen vagyonelemeket vesz át az új kormány a nem egyetemi kekváktól.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszere 2021-ben kapott egységes törvényi keretet, és a következő öt évben az Orbán-kormány utolsó ciklusának egyik legvitatottabb intézményévé vált. A kekva-rendszer – azon belül az egyetemek alapítványosítása – a költségvetésnek is többletkiadást okozott, miután az Európai Unió megtiltotta új jogi kötelezettségvállalások megkötését a kekvákkal és az általuk fenntartott szervezetekkel, így az érintett egyetemek új Erasmus+ támogatásokhoz sem férhettek hozzá. Ennek pótlására a kormány saját forrásból finanszírozott ösztöndíjprogramot indított.

Az intézményi hálózat mellett nagy értékű ingatlanok, földterületek és részvénycsomagok is az alapítványokhoz kerültek.

Bár az alapítványok jelentős részét az állam hozta létre és látta el vagyonnal, több esetben az alapítói jogok teljes körét a kuratóriumokra ruházták. Az alapítványi működés miatt a kezelt intézmények pénzügyei kevésbé voltak átláthatók, mint közvetlen állami tulajdonban. A kuratóriumok élére jelentős részben a Fideszhez vagy az Orbán-kormányhoz kötődő politikusok és más közéleti szereplők kerültek: Lázár János például a Mezőhegyesi Ménesbirtokot birtokló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, Demeter Szilárd pedig a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnöke lett...

ITT OLVASHATÓ