Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.09.17.
Egy sakkfeladvány 1922-ből, amelyről bizonyítható, hogy világos két lépésben mattot ad, de az nem, hogy hogyan — egzisztenciabizonyítás egy nyolcszor nyolcas táblán. Száz fogoly, akiknek egyenként kell megtalálniuk a saját szobájukat, és akiknek van egy közös stratégiájuk, amivel a csillagászati esélytelenségből reális esély lesz. Három isten, akik közül az egyik igazat mond, a másik hazudik, a harmadik véletlenszerűen válaszol, ráadásul csak annyit, hogy „ja" vagy „da", és nem tudni, melyik az igen. Egy macska, amelyik hét doboz között vándorol éjszakánként, és amelyet tíz nap alatt biztosan el lehet kapni. Hét cigaretta, amelyek mind érintik egymást — ezt a megoldást Martin Gardner olvasói találták meg, ő maga nem gondolt rá.
Ilyesmikből áll ez a kötet, közel négyszáz leckényiből. Van benne gyufaszálakkal kirakható geometria és Kakeya-probléma, huszárkörút, pentominó és szoliter, Königsberg hídjai és olyan kérdés is, amire máig nem tudja senki a választ. Vannak kézbe vehető darabok: ördöglakatok, Oskar öt gyufásdoboza, amit ragasztóval bárki megépíthet, az egymillió fontos Eternity-kirakó regénybe illő története, és Conway kétszavas cikke, a legrövidebb, amely valaha komoly matematikai lapban megjelent. És végigfut rajta egy szál arról, mire megy ezekkel a feladatokkal a mesterséges intelligencia — néha meglepően jól, néha meglepően magabiztosan rosszul.
A legszebb történet mégis a legegyszerűbb. Dantzig 1939-ben elkésett egy óráról, lemásolta a tábláról a két feladatot, és megoldotta őket, mert nem tudta, hogy megoldatlan problémák. Aki nem tudja egy feladatról, hogy megoldhatatlan, annak lényegesen nagyobb az esélye. Ezt a tudatlanságot ajánlom az olvasónak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.