Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.09.15.
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, hétfőn meghallgatta a parlamenti bizottság a Tisza Párt alkotmánybíró-jelöltjeit. Kedden öt új, a Tisza Párt által jelölt alkotmánybírót választ a Ház, ám – hívja fel a figyelmet a Népszava – velük együtt sem kerülnek többségbe a 15 fős Alkotmánybíróságon a nem „fideszes” bírák. A kétharmados Fidesz-időszak alatt egyoldalú politikai befolyás alá került testület választási szabályai nem módosultak, így most az ugyancsak kétharmados többséggel rendelkező Tisza jelöl és választ egymagában új alkotmánybírákat. A új jelöltek alkalmasságához ugyanakkor nem fér kétség.
Az elmúlt 16 évben az alkotmányos intézmények vezetői – köztük az alkotmánybírák – nem teljesítették megfelelően az alkotmányos kötelezettségeiket – véli Fleck Zoltán jogszociológus. Ezért a politikai rendszer átalakulásakor szerinte nem elég egyszerűen új kormányt választani, hanem az ilyen kulcsintézmények személyi és működési viszonyait is rendezni kell. Különösen fontosnak tartja, hogy az intézményi függetlenséget nem lehet pusztán jogszabályokkal biztosítani. Az is számít, hogy az intézményben dolgozóknak milyen a szakmai és erkölcsi hozzáállásuk, vagyis van-e bennük valódi alkotmányos elkötelezettség.
Az előző kormányok oligarcháival kapcsolatban – mint Mészáros Lőrinc – megjegyezte: „Ezt érdemes lesz a nemzetközi példákból és máshonnan is majd megtanulni, mit csinálunk a maffiával, ha kimúlt a politikai támogatása. A büntetőjogi eszközök pedig azért egyrészt adottak és társadalmilag elvártak, tehát legyen valami következménye ott, ahol bűncselekményeket követtek el.” Ezek között érti a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések kezelését, különösen az állami megrendelések és közbeszerzések környezetében; a jogtalanul megszerzett vagyonok, közpénzek visszaszerzését, amelyeket polgári jogi eszközökkel is lehetségesnek tartja; a hatalommal való visszaélés felszámolását, amikor egy politikai vezető a hatalmát súlyos jogsértésekre használja; az oligarchák esetében pedig általában olyan cselekmények felderítését, amelyek büntetőjogi felelősséget is megalapozhatnak.
A jogtudományokról, és a tudományokról általában elmondta, a szakértelem önmagában nem jelent erkölcsi helyességet, utalva Polt Péter volt legfőbb ügyészre, és Scahdl Györgyre. A tudományt és a szakmai tudást is fel lehet használni káros vagy akár súlyosan igazságtalan célok szolgálatára. Ezért nem elég az, hogy valaki szakmailag kiváló; erkölcsi felelőssége is van azért, hogy mire használja a tudását.
Fleck szerint ezért a tudományos és akadémiai elitnek is van társadalmi és morális felelőssége. Fontosnak tartja, hogy a társadalom jobban megbecsülje a tudományos érveket, és megfelelő körülményeket biztosítson a tudományos munkához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.