KEMÉNY ÁDÁM: PÓTKÖLTSÉGVETÉS - ALULNÉZETBEN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KEMÉNY ÁDÁM
2026.09.11.

...Mielőtt rátérnék a kormány javaslatának részletesebb tartalmi áttekintésére, kénytelen vagyok néhány törvényességi anomáliát, illetve jogi bűvészkedést észrevételezni. A most rögzített hiánycél (7,5 százalék) jelentősen meghaladja mind az Európai Unió alapszerződésében is szereplő 3 százalékos kritériumot, mind a kormány által benyújtott középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő nettó kiadási pályából következő 2026. évi 2,5 százalékos hiánytervet. Ez utóbbi kapcsán a nettó kiadások növekedési ütemére vonatkozóan a költségvetési törvény tervezete a Költségvetési Tanács szerint nem tartalmaz információt. Ugyanakkor ismert, hogy az Európai Unió 2025–2028 közötti időszakra vonatkozó szabályrendszere a Readiness 2030 programra való tekintettel módosítás alatt áll, ami a tagországok számára a hiányban a GDP maximum 1,5 százalékát elérő rugalmasságot eredményezhet, a vállalt nettó kiadási pályától való eltérés során ugyanis figyelembevételre kerülhet a védelmi kiadások GDP-arányos növekedése a 2021. évi költéshez képest. Ennek hatálybalépése után a kormánynak haladéktalanul át kellene tekintenie az uniós szabályoknak való megfelelést, és persze ezt a tényt célszerű volna rögzíteni a törvényjavaslatban. Az már csak a hab lenne a tortán, ha az Alaptörvényből és az Európai Unió jogából következő költségvetési egyenleg számítási módját és az ahhoz szükséges paramétereket az államháztartásért felelős miniszter a Stabilitási törvénynek megfelelően az általa vezetett minisztérium honlapján közzétenné.

Az államadósság mértékére vonatkozó korlátot a kormány egy huszárvágással felülírta. Az érvényes, korlátozó szabályoktól eddig akkor lehetett eltérni, ha különleges jogrend volt érvényben, például veszélyhelyzet, amit a Fidesz csaknem hat éven át fenntartott. Ezt azonban a Tisza-kormány már megszüntette, viszont így visszaálltak a normál államadóssági szabályok. Ezért úgy módosították a Stabilitási törvényt, hogy ha az utóbbi három évben a GDP nem emelkedett összesen legalább 1 százalékkal, akkor az felmentést ad az Alaptörvény adósságcsökkentési előírása alól, és rögzíthető a 77,5 százalékos idei tervszám. Az eljárás gazdaságilag indokoltnak tűnhet az örökölt költségvetési helyzet miatt, de a változtatás transzparenciájának hiánya szembemegy az új kormány átláthatósági ígéreteivel. Az Alaptörvény 17. módosításával pedig kiiktatták azt a rendelkezést, amely szerint az államadósság-szabály betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása volt szükséges. Ez a döntés is személyre szabottnak tűnik, és korábbi rossz emlékeket idéz fel.

Az eredeti, fideszes előirányzat szerint az egyházak jelentős, 96 milliárd Ft-os hitéleti támogatást kapnak a központi költségvetésből, az előirányzat nem változik a pótköltségvetésben sem. Ez pedig baj, mert még az Alaptörvény szerint is a vallási tevékenység, hitélet finanszírozása törvényesen csak a hívők hozzájárulásából lehetséges, továbbá az állami finanszírozás a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi törvény szerint alkotmányellenes. (Halkan jegyzem meg, hogy a korábban elvett egyházi ingatlanok után a számítások szerint évente a fenti összegen belül kifizetett kb. 30 milliárd Ft-os járadék az elmúlt évtizedekben már többszörösen lefedte az ingatlanok valorizált értékét is, de a költségvetésekben ez változatlanul szerepel. Persze ez már az 1997-es, az MSZP regnálása alatt megkötött vatikáni szerződést is érinti…)

További aggályom, hogy a büdzsé benyújtásakor nem ismeretesek azok a kötelező hatásvizsgálatok, amelyeket a 2010. évi jogalkotási törvény ír elő. Ha mégis születtek ilyenek, azok eredményét nem tették közzé. Törvénymódosítással ajánlatos volna kötelezővé tenni, hogy az előzetes hatásvizsgálat eredményéről nemcsak a kormányt, hanem a közvéleményt is tájékoztatni kell. Én nem tudok semmilyen társadalmi egyeztetésről – ez ugyan a mai szabályok szerint nem kötelező a költségvetésnél, de ajánlott. Célszerű volna itt is törvényben előírni, ahogyan az adótörvényeknél már ma is van ilyen gyakorlat...

ITT OLVASHATÓ