2026. március 15., vasárnap

ORBÁN VIKTOR SZISZTEMATIKUSAN LEÉPÍTETTE A DEMOKRÁCIÁT

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2026.03.14.



Március 15-e is már csak a hatalom fitogtatásáról szól, mint a megemlékezésről. Mi ettől függetlenül büszkén viseljük nemzeti színű kokárdánkat, legyen ez újból az összetartozás és emlékezés jele! Próbáljuk jogilag értelmezni a pénzszállítós-ügyet: "Nincs büntetőeljárás, de egy büntetőeljárásban alkalmazható kényszerintézkedésre hasonlít a cselekvés, de nincs határozat..." Mégis mi ez az egész, egy vadnyugatot megszégyenítő útonállás? A Miniszterelnök Úr színésznek áll, ugyan nagyon sokan tudják, hogy ez csak komédia, mégis hat ránk. Szégyen és gyalázat. Donald Trump lesz képes világrendőrösdit játszani? Bezuhanó félidős választások, emelkedő olajárak az iráni konfliktus okán... ha így folytatódik nem sokáig. Mi lesz a gazdasági következménye az olaj ár stopnak? 5000 milliárdos az államháztartási hiány. Kormányváltás esetén ez a teher rakódik át a kormányzó pártra. Bárki is veszi át a kormányzást, gödörben leszünk. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a közvéleménykutatásokat, a köz hangulat követésére alkalmasak. 

Mai meghívott vendégünk Bárándy Péter. A beszélgetésben részt vett Bolgár György és Bacsa Botond, a műsorvezető Kárpáti Iván.

00:00-00:00:37 Köszöntés 
00:37-06:21 Március 15. 
06:21-19:02 Pénzszálító-ügy 
19:02-26:13 Orbán színésznek áll 
26:13-33:55 Iráni konfliktus 
33:55-44:51 Államháztartási hiány. A jövő Magyarországának gazdasága a kérdés 
44:51- Érdemes-e még a közvéleménykutatásokra hallgatni ennyire a választások előtt



A Hetes Stúdió teljes adásának tartalmából

Egekben az államháztartás hiánya, jóárasított az üzemanyag, nem látszik a közel-keleti háború vége. Mi vár egy ilyen helyzetben Magyarországra és a következő kormányra? Erről is beszélgetünk Bod Péter Ákos egyetemi tanár közgazdásszal, az egykori Antall-kormány ipari és kereskedelmi miniszterével, volt jegybankelnökkel.

A Republikon Intézet Kié a nemzet? címmel rendezett vitát, amelynek első panelje annyiban ritkaságnak számított a választási kampánylázban égő, mai magyar közéletben, hogy két, szemben álló táborhoz tartozó politikus ült le egymással: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős miniszter és Hiller István, az egykori Medgyessy-kormány kultuszminisztere, majd a Gyurcsány-kabinet oktatási tárcavezetője. Az eseményről Kárpáti János készített összeállítást.

Előkerült egy dokumentum a múltból, amit a kormány rendelt meg rengeteg pénzért és radikális átalakításokat javasol az egészségügyben. Olyan dolgokat, amik Magyarországon politikai öngyilkossággal érnek fel. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdászt Kárpáti Iván kérdezi.

Mennyire lehet és kell komolyan venni azokat a fenyegetéseket, amelyekről szívesen posztol Orbán Viktor? Újabb fordulat a csúcsra járatott ukránellenes kampányában, hogy most már a családját is belekeveri ezekbe a videós Facebook-posztokba. A szavazók véleményére is kíváncsiak voltunk, vajon ők miképp dolgozzák fel a kampányfogásokat és megváltoztatják-e mindezek hatására választói szimpátiájukat. Csernyánszky Judit összeállítása.

A műsor második felében pedig szokás szerint megbeszéljük a hét eseményeit. A résztvevők Bárándy Péter ügyvéd, politikus, az egykori Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere, valamint Bacsa Botond és Bolgár György, a Klubrádió munkatársai. Szó esik arról, hogy ki visel kokárdát és ki nem, hogy útonállás volt-e a pénzszállító-ügy, meddig lehet a jelenlegi jogrendet toldozni-foltozni, vagy egy új kormánynak célszerű volna-e teljesen átalakítani. Elviszi-e a fókuszt az iráni háború Ukrajnáról, van-e köze a Barátság vezetéknek a Hormuzi-szoroshoz, a beszélgetés témája a gazdaság állapota és az is, hogy érdemes-e foglalkozni a közvélemény-kutatások adataival.

2026. március 14., szombat

HOGY LEHET ENNYIRE PITI, ALJAS, PAZARLÓ ÉS SZÁNALMAS EGY EGÉSZ RENDSZER?

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.03.14.


Milyen elképesztő pofátlanság! Beszélgettem egy mosonmagyaróvári volt osztálytársammal, aki mesélte, hogy március 6-án nálunk járt Magyar Péter. Brutál sokan voltak, olyanok is, akiknek eddig eszük ágában sem volt politikai rendezvényen részt venni. De ez most mindegy is. A Tisza országjárásával párhuzamosan azonban zajlott egy másik esemény a városban.

A miniszterelnök úr ulti partnere, Korda György és Balázs Klári tartott INGYENES koncertet. 
Pont a Tisza-gyűléssel egy időben.

A cechet a kormányzati plakátokon milliárdokat kaszáló Rogán-közeli cég állta. Nem hittem el. Ma-ma-ma, Mamma mia!


Hogy lehet ennyire piti, aljas, pazarló és szánalmas egy egész rendszer? Azért képesek milliókat, vagy inkább tízmilliókat kifizetni, hogy az ellenzéki gyűlésen ne háromezren legyenek, hanem kétezer-hatszázan…

Egy választási gyűlésen, amiről amúgy is posztolnak a csinovnyikok egy drónfotót a sztratoszférából, és azon örömködnek, hogy kilométeres távolságból, fél órával a kezdés előtt alig látszik ott ember, apad a Tisza.

Holnap Budapesten is lesz egy állami milliárdokból kistafírozott, különbuszokkal megtámogatott fideszes kampányrendezvény, ahol – gondolom – I. Miklós cár sikeres, 1849-es invázióját és az utána következő nagytakarítást dicsőítik majd.

Ezzel párhuzamosan lesz az ellenzék ünneplése, ahol az 1848-as forradalomra emlékezünk. A menet a Deák térről indul 14:00-kor.

Ott tali! És ruszkik haza!

LEÉPÍTÉS UTÁN JÖHET AZ ÚJJÁÉPÍTÉS!

YOUTUBE
Szerző: KARÁCSONY GERGELY
2026.03.13.



Hogy egyszer majd ne az életünk szóljon a politikáról, hanem a politika szóljon az életünkről, ezért érdemes most egyfajta főpróbát tartani a szavazásból. Hiszen ez is helyben dől el.

Magyarország választásra készül, és sokan sokféleképpen fogalmazzák meg, mi ennek a választásnak a tétje. A magyar önkormányzatoknak is megvan erre a maguk válasza: a demokrácia helyreállítása nem lehetséges a magyar önkormányzati rendszer újratervezése nélkül. Ez az új kormány egyik legsürgetőbb feladata, mert a magyar városoknak és falvaknak elfogyott az idejük és elfogyott a türelmük is.

2019 óta a magyar önkormányzatoknak 35 százalékkal kevesebb forrásból kell ellátniuk ugyanazokat a feladatokat, jogokat, lehetőségeket vettek el tőlük az elmúlt években. És minden, de tényleg minden, ami az önkormányzatoktól az államhoz került, ma rosszabbul működik.

Az önkormányzatok az elmúlt 16 évben is a szabadság kis körei voltak ebben az országban, Budapest nincs egyedül a küzdelmeivel, és nincs egyedül a gondjaival sem. A kevesebb forrás, a kevesebb jog és a kevesebb lehetőség egyaránt érinti a nagyvárosokat és a legkisebb falvakat is.

Van valami abszurd abban, hogy a 16 éve teljhatalommal uralkodó kormány most hirtelen egyeztetéseket akar az önkormányzati rendszer átalakításáról, de szándékait csak a választások után mondja el – ha lesz még, akit érdekel. A Tisza Párt programjában hangsúlyosan szerepel az önkormányzati rendszer átalakítása. De az ígéreteket meg kell tölteni tartalommal, ez viszont nem megy máshogy, csak úgy, ha alá van támasztva a településeinken élő polgárok véleményével.

Erről szól a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által indított véleménynyilvánító szavazás a magyaronkormanyzatok.hu oldalon. Szavazz március 31-ig!

Egy szolidáris és zöld Budapestért dolgozunk. 🇭🇺🇪🇺 
👉 Fejlesztéseink: https://budapest.hu/fejlesztesek 🏗️ 
🌳 Így lesz zöldebb Budapest: https://budapest.hu/zold-budapest 🌳

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6734. – HOGYAN VÁLTSD LE A NER-T? 72. RÉSZ

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.03.15.


1848 március 15-én nem azért mentek utcára, mert biztosak voltak a győzelemben. Azért mentek, mert láthatóvá kellett tenni, hogy sokan vannak. Ez most is érvényes.

Március 15-én tüntetés lesz Budapesten. Menj el. Nem azért, mert a tüntetés önmagában megdöntené a rendszert, hanem mert a tömeg mérete most politikai tény, nem csak hangulat.

A ner vesztésre áll. Ez jó hír, de egyben veszélyes is. Egy rendszer, amely veszíteni látszik, és amelynek nincs demokratikus hagyománya a vereség elfogadásához, kísértésbe eshet. 

Elhalaszthatják a választást vészhelyzetre hivatkozva, vagy megtartják, de nem fogadják el az eredményt. Ezek nem elméleti lehetőségek, hanem azok az eszközök, amelyeket más, hasonló rendszerek már kipróbáltak. (Megkérdeztem a ChatGPT 4.5-öt, az elhalasztásra 8, az eredmény vitatására 22 százalék esélyt adott.)

Természetesen annak is vannak veszélyei a ner számára, ha nem tartja meg a választást. És minél nagyobb a társadalmi jelenlét, annál nagyob a kockázat, ha sokan vagyunk, a költség vállalhatatlanná válik.

A Granovetter-modellről (egyéni küszöbök) már volt szó ebben a sorozatban. Most a másik irányból is igaz: minél többen vagyunk az utcán március 15-én, annál magasabb az ára annak, ha a hatalom a játékszabályok ellen nyúl. Nem lehetetlen, hogy megpróbálja, de százezres tömeg előtt nehezebb, mint tízezer előtt. Ez nem metafora, ez kockázatelemzés.

Nem kell transzparenst vinned, elég, ha ott vagy. Hozd el, akit tudsz. Aki bizonytalan, akinek nincs kedve, aki azt mondja, úgysem számít, neki szól a legjobban a Granovetter-modell: az ő megjelenése az, ami a következőt elindítja.

72. Mutasd meg, hogy változást akarsz.

Még 29 nap.


UNGVÁRY KRISZTIÁN: HAMIS ZÁSZLÓS INTÉZKEDÉSEK ÉS A 2026 ÁPRILISI VÁLASZTÁSOK

UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.03.14.



Ez az előadás ahhoz ad támpontokat, hogy mire készüljön fel a magyar választó a következő 30 napban.


AZ ÁLLAMI GONDOZOTT GYEREKEK ÉLETKEZDÉSI NEHÉZSÉGEIRŐL | KLUBRÁDIÓ/MÁSRÉSZRŐL

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2026.03.13.



A Másrészről 2026 március 11-i adásában Rózsa Péter vendégei Ecsedi Éva pszichopedagos és Avar Izabelle - szociális gondozó ( volt állami gondozott).

A SZEGÉNY GYEREKEKNEK MEG KELL VÁLTOZNIUK? - MÉSZÁROS GYÖRGY OKTATÁSKUTATÓ A MÁSIK ÚT-BAN

HVG PODCAST
Műsorvezető: ORSÓS LAJOS
2026.03.13.



Aki szegénységben él – legyen az gyerek vagy felnőtt – minden irányból azt az üzenetet kapja, hogy csak akkor ér valamit, ha nem az marad, aki. Tehát, ha megváltozik. De mit jelent megváltozni? És ki vagy mi változtat meg minket valójában? Egyáltalán: a szegénységben élőknek kellene megváltozniuk ahhoz, hogy “minden jobb legyen”? Orsós Lajos erre keresi a választ Mészáros György, oktatáskutató, egyetemi docenssel.

Time: 
00:00 – Könnyű antirasszistának lenni? 
00:50 – Kinek kell megváltoznia? 
01:25 – Az iskola felemel, vagy csak kijelöl? 
02:10 – Miért született meg a „Jók leszünk” című könyv? 
03:30 – Két iskola, két világ, egy rendszer 
05:01 – A láthatatlan elvárás: legyél jó középosztálybeli 
07:57 – Amikor az iskola és a valóság összeütközik 
12:16 – Pénz, kapcsolat, túlélés 
18:19 – Alkalmazkodás vagy lebutítás? 
41:02 – Az iskola bezár, vagy mégis lehet belőle kiút?

L. RITÓK NÓRA: EGYFAJTA LÁTÁSMÓDDAL KÖZELÍTVE (A NYOMOR SZÉLE/HVG BLOG)

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.03.06.


Azt hiszem, a legfontosabb dolog, amit meg kellett tanulnom ebben a munkában, az a társadalmi leszakadásban élő ember szempontjából is értelmezni a helyzeteket. Amíg ezt nem tudtam a magamévá tenni, addig csak a meg nem értés volt bennem, a “biztosan én tudom jól, ő nem” vonala mentén. Aki ezt nem tudja elengedni, azt hiszem, nem tud igazán segíteni ezeken az embereken. Marad a mindig fölényes megmondó-szerepben.

Örülök annak, hogy ezeket a nehéz pontokat (nemcsak ezt, hanem sok mást is), időben felismertem magamban, és mivel folyamatosan dolgoztam és dolgozom ma is azon, hogy önreflektív legyek, így sikerrel el tudtam engedni ezeket, és képes voltam új utakat keresni.

Persze ehhez hozzásegített az, hogy én nem távolról próbáltam ezeket a megértéseket, hanem közel menve hozzájuk, egyrészt, hogy megkapjam tőlük az értelmezéshez szükséges információkat, másrészt, hogy megismerjék ők is az én elgondolásaimat, és a kettőből közösen tudjunk kikerekíteni valami mást, valami előremutatót. No meg az is, hogy a hibázást is a részévé tettem ennek az egésznek, annak elismerésével és tanulságaival együtt.

Egészen biztos vagyok abban, hogy máshogy ez nem megy. Ám, amikor az ember ezeket a felismeréseket, próbálkozásokat nyilvánosan is megosztja, mint én is teszem a posztjaimban, vagy épp ebben a blogban, mindig kiváltom a távolról ítélkezők indulatos kommentjeit. Bár ebből azért egyre kevesebb van, de most is előfordult, a Linkedin-en, ahol szintén megosztom a blogot. Mivel 2009 óta ennek a viszonyulásnak a mintázatait is megismertem, és ez a komment annyira hozta ennek minden elemét, hogy arra gondoltam, megosztom itt is a reakciót, véleményt, úgy, hogy közben megpróbálom megvilágítani másképp ezeket.

Sorban, változtatás nélkül másolom be a mondatait (néha az én mondataimat is odaidézi az előző blogomból):

“”Mert akin segíteni kell, az alul van, ahhoz le kell hajolni, annak, aki feljebb van.” Azon viszont nem lehet, aki maga sem akarja. Vagy kifogásokat keres…. Ha lent vagyok, akkor van bőven motiváció. Lehet ítélkezőnek mondani. De azért az csak rajtam múlik és nem a „társadalmon”, hogy bemegyek az iskolába, vagy a gyerekemet oda járatom. Reggel felkelek, munkát keresek, dolgozni járok stb.”

Tipikus hibáztató hozzáállás. Az ember, amikor generációs léptékben tudja elemezni egy-egy család életét, viszonyulását, akkor látja az akarás képességének eltűnését. A sodródó, mindig a külső tényezőktől függő, tanult tehetetlenségben vergődő emberben nagy kihívás felépíteni a belső motivációt. A kialakult helyzetben benne vannak a rendszerszintű hibák, a “nekem jár”-érzés kialakítása, az áldozatszerep, a mások általi megoldásokra várakozás, és a környezet elutasító viszonyulása is. A hit, hogy képesek ők is a sorsukon változtatni, a túlélésben eltűnik. És ott van még, hogy az így vélekedő nem ismeri a leszakadó térségek munkalehetőségeit, a szegregált iskolák miliőjét, ezen minden túllép, és az egyéni felelősség körébe sorol mindent.

“Nyilván ilyen lilaködösen is fel lehet fogni. De ez nem fog segíteni a nyomorban lévőkön.”

Ez csak egy szimpla sértés nekem, a megmondó ember szerepéből, aki persze nem a terepen dolgozik, de nagyon tudja, hogy kellene. Ez az, amit az első bekezdésben elemeztem.

“” Miközben generációkon át a rendszerek folyamatosan hagyták kezeletlenül a problémákat”. Saját családomat látom 4-5 generáción keresztül. Meg azt, hogy honnan indultam. Meg sokan hozzám hasonlóan. Lehet előre lépni.”

Ez is tipikus. Ha neki sikerült, nyilván az a jó, az a recept. De a családok nem egyforma munícióval indulnak. Nem ugyanott élnek. Nem ugyanazok a hatások hatnak rájuk. Az, hogy vannak, akiknek sikerül, abból nem lehet általánosítani, mint ahogy azokból sem, akiknek nem sikerül.

“Lehet itt nyekeregni, hogy nem veszik a fateknőt már évtizedek óta, amikor éppen az AI vs. munkalehetőségek a témák az elmúlt 1-2-3 évben.”

Megint sértően fogalmaz, ez tipikus reakció, gúnyolni, alázni kell azt, aki másképp látja, mint ő. Nem tudja, hogy fateknőt már senki sem készít, árul, elég sztereotíp felfogás azoknak a roma mesterségeknek az emlegetése, aminek már semmi jelentősége nincs az emberek életében. És nyilvánvalóan nem tudja bekapcsolni az egészbe az oktatás helyzetét, ami ma tömegével engedi ki az alapkészséghiányos fiatalokat…

“”fontos, hogy a művészet is reflektáljon a társadalmi problémákra.” Persze, kell, hogy reflektáljon problémákra, ha viszont nincs rá fizetőképes kereslet, akkor szerintem mást is lehet csinálni. Lehet festegetni, meg horgolni tanítani a gyereket – ez is fontos – de azért pl. a matekra, fizikára is rá kellene feküdni?”

Azok az emberek, akik nem ismerik az érzelmi intelligencia fogalmát, fejlesztési lehetőségeit, mindig úgy vélik, hogy ez egy fölösleges dolog. Sajnálom őket. A szociális kompetenciák és a kreativitás fejlesztése a modern oktatás kulcspontjai, és a művészetekkel remekül fejleszthetők. (Nem azért kell, hogy ebből éljenek, hanem, hogy a személyiségfejlődésükhöz hozzájáruljon.) Ezt sosem fogják tudni átvenni a robotok, minden mást igen. (Ezt nem én találtam ki.)

“Az Igazgyöngy Alapítvány hány gyereket támogatott az elmúlt 25-26 évben? Ebből mennyi lett mérnök?”

Újabb olyan kérdés, ami a tájékozatlanságra utal. Ezt is olyan emberek szokták feltenni, akik “fotelből” tudják, mit kellene tennünk a terepen, és azt is, hogy ez az egyetlen mérőszám, a mérnökök száma. Több száz gyereket támogattunk, és a generációs szegénységben élők töredéke érte el a felsőoktatást. De ott, ahol a szülőknek nincs meg, vagy éppen csak megvan a nyolc osztálya, nincs szakképzettségük, és a túlélési stratégiáik sem a gyerekeik tanulását támogatják, ott az is eredmény, ha érettségiig, szakmaszerzésig el tudunk juttatni gyerekeket. Ebben vannak sikereink. Nem lehet százat lépni ott, ahol generációk óta helyben topognak. Ott egy-két lépcsőfok is eredménynek számít.

Aztán egy másik kommentelő próbálta győzködni, erre így reagált:

“Ugyanakkor saját családomon belül is láttam a szegénységet, én is egy 20 nm-es szoba konyhából indultam. Nagyszüleimnek még 4-6 elemie volt. A szüleim nagycsaládból jöttek. 11 nagynéném és nagybátyám volt. Látom, hogy lehet (mély)szegénységből előrébb lépni, sok mindent csináltam. Nem biztos, hogy az a recept működik mindenkinél, ami az enyém, vagy a környezetemben élőké volt. Ha valakit érdekel megosztom. (tanulás, szorgalom, kitartás, meg a többi közhely) Megtettem 99-ben között CEUs szociológusoknak is. De mivel ebben nem volt benne a saját helyzetem másokra, társadalomra fogása, elindult egy lejárató kampány irányomban.”

Ezen a ponton kezdtem megérteni őt is. Sértett, elismerésre vágyott a saját erőfeszítéseinek receptjével próbált lobbizni, de “lejárató kampány” indult ellene, amit nyilván nagyon nehéz feldolgozni. Ez megkeserítette, és nem is tud túllépni rajta.

Aztán még efféle okosságokat írt:

“ Itt az LI (Linkedin) tele van remek tanácsokkal, ötletekkel, lehetőségekkel. Sok az infografika, leegyszerűsített konklúzió. Csak egy részét kellene beintegrálni az Igazgyöngy Alapítvány szemléletében. És nem mentegetni embereket, meg másokat hibáztatni.”

Ez a két világ nagyon messze van egymástól. Folyamatosan veszünk részt kutatásokban, ahol próbáljuk beemelni a generációs szegénység szempontjait, és azt hiszem, ki merem mondani, nagyon sok olyan területet tudunk feltárni a terepről, a napi munkánkból, melyek teljesen újak azoknak, akik az ötleteiket más terepen fejlesztették rendszerré.

Aztán még reagál a másik kommetentelő mondatára, ahol a saját munkájáról írt. “Nem mosnám össze az idős embereket, azokkal akik egészségesek, munkaképesek. Tisztelem azok munkáját, akik beteg embereket, családtagot ápolnak.”

Itt is érthető az üzenet: a mi munkánk ugyanúgy értéktelen, mint az a társadalmi csoport, akikért dolgozunk. Ez is tipikus, ahogy azonosítanak bennünket a leszakadókkal, és együtt aláznak tovább. Mondjuk, én ezekből is sokat tanultam, mert átélni ezt, a saját bőrünkön érezni, mindegy, hogy a digitális térben, vagy személyesen, fontos megtapasztalás megint a megértésben.

Ajánlja még, hogy gondolkozzak el, ha sok hasonló kommentet kaptam már, hogy nincs-e nekik igazuk. És olvassam el az “így lettem anyagilag sikeres” című blogot… majd elemzi még, hogy ő milyen “kultúrkörből” jött. De ezekre már nem térek ki itt, így is túl hosszú lett ez a blog.

Ami tipikus mintázat, az itt mind jelen volt. De azt is tudom, hogy minden attitűdnek oka van. Mindenkinek az életében vannak traumák, formálják a viszonyulásokat a kudarcok, sikerek. Van, aki önreflektív, és van, aki beragad a “csak én látom jól” csapdájába.

Talán, ha tényleg fókuszálnánk a szociális készségek fejlesztésére… akkor adnánk egy esélyt, hogy egy empatikusabb, mentálisan kiegyensúlyozottabb társadalmunk legyen. Én biztosan érzem, hogy az ebbe fektetett energia megtérülne. Minden társadalmi csoportban.

BÉKÉRŐL BESZÉL, DE TELJES ERŐVEL HÁBORÚS FESZÜLTSÉGET SZÍT ORBÁN UKRAJNÁVAL

NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK? PODCAST
Szerző: NÉPSZAVA
2026.03.14.



Oroszok kikergetésével kezdte, most oroszok visszahívásával fejezheti be Orbán. Az orosz titkosszolgálati akció egyelőre harmatgyenge, de a tiszás jelöltekre ráinduló ellenzékiek még összehozhatják a kormányon maradást Orbánnak – hangzott el a Népszava „Hol élünk” Közéleti Podcast eheti adásában, ahol Bálint Orsolya Visszhang-melléklet szerkesztő, Horváth Gábor és Angyal Gábor főszerkesztő helyettes és Batka Zoltán arról is beszélgetett, hogy minden jel szerint rendkívül kiélezett küzdelem várható, nem csoda, hogy Orbán húsz év után most tényleg kimenne a nép közé, mivel már a Fidesz vezetésében is érzik, hogy nagy a baj.

Nem kizárt, hogy ha a Tisza feles többséget szerez, akkor április után újabb választást ír ki, amelyben már rommá veri a Fideszt és eléri azt a többséget, amivel lebonthatja a NER-t.

Legfrissebb híreink: https://nepszava.hu/

TE MONDD, HOGY MINDEN RENDBEN AZ ORSZÁGBAN, A TE HANGOD MÉLYEBB!

TELEX
Szerző: SZÁNTÓ-NAGY BÁLINT
2026.03.14.


Biztosított Magyarország földgázellátása és itt a legolcsóbb az áram; sose volt még ekkora az aranytartalék; gyerekek milliói táborozhattak szinte ingyen; ez a fejlesztés nem jöhetett volna létre a kormány politikája nélkül – ha valaki az esti főműsoridőben keveredik a TV2-re, akkor előfordulhat, hogy olyan reklámblokk fut le előtte, amiből kiderül: minden szuper az országban. Mindezt becsomagolva két „társadalmi célú hirdetés” közé, ami közli azt is, „nem szabad hagyni, hogy Zelenszkij nevessen a végén”.

Több állami cégnek, intézménynek és kormányhoz közeli alapítványnak valamiért éppen most, a választás előtti hetekben jutott eszébe, hogy tájékoztató kampányt indítsanak a teljesítményükről. Ez persze nem csak a TV2-n fut, kormányközeli médiatermékekben, illetve plakátokon szerte az országban bárki találkozhat a hirdetésekkel. Ez felér egy kiszervezett jóhírkampánnyal, közvetve vagy közvetlenül szintén adófizetői pénzből. Ha a kormánynak már nem jött be, hátha másnak majd elhiszik az emberek...

2026. március 13., péntek

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6733. - HOGYAN VÁLTSD LE A NER-T? 71. RÉSZ

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.03.13.


Sokan azért szavaznak a fideszre, mert megfélemlítik őket, gazdaságilag függővé teszik őket, nincs más választásuk. Áldozatok. Ez igaz. De csak részben.

Mert a ner fennmaradásának nem a félelem az elsődleges oka. Hanem az azonosulás.

A szociálpszichológia régóta tudja, hogy az emberek nem pusztán engedelmeskednek a hatalomnak, hanem azonosulnak vele. Nem azért, mert kénytelenek, hanem mert az azonosulás valamit ad: közösséget, önazonosságot, ellenséget, akire mutogatni lehet, és egy nagyobb narratívát, amelyben az ember nem senki, hanem valakinek a szövetségese. A fidesz-szavazók jelentős része nem azért szavaz fideszre, mert fél. Hanem mert ő is Orbán. Mert ugyanazokat utálja, ugyanazokra büszke, ugyanabban a valóságban él.
És ez sokkal nehezebb probléma, mint a félelem.

A félelem ugyanis eltűnik, ha a félelem tárgya eltűnik. Az azonosulást viszont nem lehet csak úgy egyik pillanatról a másikra lebontani, mert az nem érvekre épül, hanem identitásra. Ha valaki tizenhat évig úgy szervezte az életét, az értékrendjét, a barátságait, a médiakörnyezetét, hogy minden megerősítse ezt az azonosulást, akkor nem fogod tudni semmilyen érvvel kirángatni belőle. Az érv támadásként jelenik meg, nem felvilágosításként.
De nemcsak a fidesz-szavazóknál van ez.

Az azonosulás veszélye az ellenzéki oldalon is működik, csak más formában. Az, aki egy 
ellenzéki politikusban a megváltót látja, és minden kritikát ellene intézett támadásként él meg, ugyanabba a csapdába esett. Az, aki a saját táborán belül sem tűri a kételyt, aki a "mi" és "ők" határát fontosabbnak tartja az igazságnál, ugyanazt csinálja, csak más zászló alatt.

A politikai azonosulás mindig azzal jár, hogy az ember elkezd a vezér szemével látni. Elveszíti a saját ítéletét. Ez nem politikai hűség. Ez kognitív feladás.

A demokrácia nem a jó vezérről szól, aki helyettünk gondolkodik. Hanem arról, hogy mi magunk gondolkodunk, és a vezető a mi eszközünk, nem fordítva. Amint valaki fontosabbá válik annál az ügynél, amit képvisel, ott már nem demokrácia van, hanem kultusz. Kisebb vagy nagyobb, szimpatikusabb vagy ellenszenvesebb, de kultusz.

Ezért nem elég megnyerni a választást. Meg kell nyerni azt a belső küzdelmet, amelyben az ember visszaszerzi a saját szabadságát.

Ha azért nem szavazol Magyar Péterre, mert egy fiatal Orbánt látsz benne, érthető. Kereshetsz még 16 évig olyat, aki mindenben megfelel az ízlésednek. Nincs biztosíték arra, hogy valaki hatalomra jutva azt teszi, amit ígér. Csak te. Aki ha rászavaz, nem azonosul vele, hanem számon kéri. És nem tartja hatalomban, ha egy korrupt, öreg despota lesz belőle.

71. Ne azonosulj.

Ez nem azt jelenti, hogy ne bízz senkiben, ne támogass senkit, mindenkivel szemben legyél egyformán gyanakvó. Hanem azt, hogy tartsd meg a saját szempontod. Kérdezz akkor is, ha kellemetlen. Kritizálj akkor is, ha a saját oldaladon van a hiba.

A ner nem pusztán azért volt lehetséges, mert Orbán Viktor ügyes politikus. Azért volt lehetséges, mert sok ember hagyta abba a számonkérést.

Ne hagyd abba. Még 30 nap.




UNGVÁRY KRISZTIÁN "ORBÁN VIKTOR SOHA NEM VOLT DEMOKRATA" TOTEM SHOW

TOTEM SHOW
Szerző: TOTEM SHOW
2026.03.13.



Ungváry Krisztián "Orbán Viktor soha nem volt demokrata".

STRÓMAN – A HATALOM ÁLARCA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2026.03.13.



Egyórás filmünkben az Átlátszó által feltárt sztorik tükrében, a teljesség igénye nélkül mutatjuk be Mészáros Lőrinc felemelkedését 2012-től napjainkig. Az elmúlt 15 évben készült legjobb videóriportjainkkal gazdagon illusztrált anyagban megszólalnak az Átlátszó volt és jelenlegi újságírói, szakértők, és archív felvételeinken maga Mészáros Lőrinc is.

Bemutató: Március 13., péntek, 18.00

A filmben idézett sztorikat itt tudod elolvasni: https://atlatszo.hu/kozpenz/2026/03/1...

EZ MÁR A PUTYINI DEZINFORMÁCIÓS KAMPÁNY?

JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2026.03.13.



Orbán Viktor politikai mítoszának egyik alapja, hogy 1989-ben kiállt a szovjet csapatok kivonása mellett. Most viszont egyre több jel utal arra, hogy 2026-ban a hatalom megtartásához már a putyini propaganda módszereit használják.

Nyugati titkosszolgálatok és független újságírók szerint orosz dezinformációs kampány zajlik Magyarországon. Eközben a Fidesz az ukrán beavatkozás történetét próbálja felépíteni.

De mi történt valójában?

Hogyan lett egy alig nézett YouTube-interjúból Orbán Viktort és a családját fenyegető történet? Mi az a titokzatos „Karma nevű szervezet”, amelyről az Index írt – majd kiderült, hogy nem is létezik?

Ebben a videóban megmutatom, hogyan lett egy félrefordított vagy torzított történetből kampányeszköz, és hogyan próbálják ezekkel a témákkal elterelni a figyelmet az ország valódi problémáiról.

NA, A FORRADALOMBÓL IDÉN IS SIKERÜLT EGY JÓ KIS KORMÁNYZATI HAKNIT CSINÁLNI.

FACEBOOK
Bözsi néni
2026.03.13.


Bözsi néni olvassa, hogyan készül a kormány az idei Március 15.-re, és csak legyint egyet:
na, a forradalomból idén is sikerült egy jó kis kormányzati haknit csinálni.

A programot Kovács Zoltán államtitkár jelentette be, és már az elején világossá tette: az állami ünnepséget a Békemenettel együtt tartják.

Magyarul: a nemzeti ünnep, ami elvileg az egész ország közös emlékezete, szépen össze lesz csomagolva egy kormánypárti tömegrendezvénnyel.

A műsor házigazdája Rákay Philip, aki az utóbbi években mindenhol feltűnik, ahol állami pénzből kell „nemzeti” műsort csinálni.

A színpadon természetesen beszél majd
Orbán Viktor, mellette Szijjártó Péter és Lázár János.

Szóval minden adott: politika, színpad, tömeg – már csak a díszlet hiányzik.

Na, arra jönnek a celebek.

A Nemzeti dalt egy olyan fellépőcsapat fogja előadni, akik az utóbbi években szinte minden kormányrendezvényen ott vannak, amikor kell egy kis zenei aláfestés a politikai beszédekhez:
- Dér Heni
- Radics Gigi
- Pataky Attila
- Curtis
- Takáts Tamás

Ők azok a művészek, akik valahogy mindig ráérnek, ha a hatalom hívja őket egy színpadra.
Háborúellenes gyűlés? Ott vannak.
Állami ünnepség? Ott vannak.
Kampányrendezvény? Ott vannak.
És most csatlakozik hozzájuk Pápai Joci is, aki eddig nem volt állandó szereplője ennek a körnek, de úgy tűnik, most már ő is felült erre a vonatra.

Bözsi néni ilyenkor mindig csak egy dolgot kérdez:

hol van ilyenkor a művészi gerinc?
Mert lehet azt mondani, hogy „mi csak énekelünk”.
De amikor valaki évek óta ugyanannak a politikai hatalomnak a rendezvényein lép fel, akkor az már nem művészet.

Az már politikai asszisztálás.
És a legszebb az egészben, hogy mindezt Petőfi nevével és a Nemzeti dallal díszítik fel.
Petőfi, aki annak idején nem a hatalomnak énekelt, hanem a hatalom ellen lázított.
Most meg a versét elénekeltetik olyan celebhangokkal, akik láthatóan nem a szabadságért lelkesednek, hanem a fellépési gázsikért.

Bözsi néni szerint ez a történet legszomorúbb része.

Mert a hatalom mindig szereti kölcsönvenni a forradalom díszleteit.

És mindig akadnak olyan celebek is, akik örömmel segítenek ebben.

Csak hát Petőfi idejében az ilyenekre volt egy jelző:

Udvari zenészek.

"A MÁRCIUS 15-E FAROKMÉREGETÉS LESZ MINDKÉT OLDALON” – FLECK ZOLTÁN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Szerző: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2026.03.13.



A Klubrádió péntek reggeli műsorának vendége volt Fleck Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. A közelgő március 15. politikai hangulatáról és a választások tétjéről beszélt. A jogszociológus szerint az ország megosztottsága "megbetegítő állapotot” hozott létre, és az ünnep inkább politikai demonstráció lehet. A NER haldoklik szerinte: végjátékba lépett a rendszer.

ELJUT-E ORBÁN AZ ÖNMERÉNYLETIG? // SZABADSAJTÓ KLUB

SZABADSAJTÓ KLUB
Szerző: KONTROLL és GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
2026.03.13.



Ezen a héten műsorunk témái:

- Meddig fokozhatja még Orbán Viktor az ukránellenes kirohanásait és a lakosság riogatását? - Mit fognak még bevetni az oroszok annak érdekében, hogy megtarthassa a hatalmát Orbán? - A Fidesznél csak az a lényeg, hogy eltereljék a figyelmet a Tisza népszerűségének növekedéséről? 
- Kifütyülik-e majd a miniszterelnököt a jövő héten induló országjárásának vidéki helyszínein? 
- Miért uszították rá a fideszes propagandistákat a Magyar Péterről készült dokumentumfilmre? - Vállalhat-e majd népszínházi szerepeket Tállai András államtitkár a kormányváltás után?

DE...

FACEBOOK
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2026.03.10.


Hát én is regisztráltam szavazni. Amikor Angliába költöztem, úgy döntöttem, többet nem veszek részt választáson Magyarországon - mert úgy gondolom, nem fair.

Nem fair beleszólni egy olyan ország ügyeibe, amelyben nem élek, mert így a döntésem következménye elsősorban nem engem érint.

És amennyire utálom, hogy például a székelyek rendre megszavazzák a magyar Ceaușescut, hogy aztán mások nyögjenek alatta, ugyanígy Angliából szavazatot leadni is helytelen az értékrendem szerint.

De...
... ez most nem egy szavazás, hanem szabadságharc. Áprilisban nem az lesz a kérdés, hogy merre menjen a szülőhazám, hanem az, hogy kaphat-e még esélyt az emberhez méltó létezésre.

Jelen esetben nem egy politikai irányvonalról kell dönteni, nem az a kérdés, hogy inkább kórházra vagy inkább oktatásra költsön a kormányzat, hanem az, hogy
jöjjenek- e még orosz ügynökök Budapestre,
ki legyen-e vizsgálva Matolcsy 650 milliárdos bankrablása,
el legyenek-e engedve a "gyerekeket rosszul szerető" fidesznyikek,
legyen-e folyamatos állami gyűlöletkeltés,
és legyen-e Magyarország Európa árulója.

Ez nem egy normális választás. Egy normális választáson minden pártnak programja van, nem csak az egyiknek.

Egy normális választást miniszterelnöki vita előz meg.
Egy normális választás kampányában minden jelölt ugyanannyi teret kap a közmédiában. Folytassam?

Ez szabadságharc, és ebből nem kivenni a részem egy iksz behúzásával még sokkal kevésbé lenne fair. Szégyennek tartanám.

Nem hiszem, hogy fogok még szavazni Magyarország ügyében. Aztán ki tudja... sohase mondd, hogy soha... de nem tervezem.
Ha 2030-ban demokratikus választás lesz, döntsenek az ott lakók.
Ha marad a Fidesz, 2030 teljesen mindegy.

Készült egy kiváló oldal azok számára, akik külföldről szeretnék leadni a voksukat szavazzhaza.hu címen.
Itt minden segítséget meg fogsz találni, amire szükséged lehet. Csak gyorsan csináld, mert hamarosan lejár a határidő!

És hamarosan elmondhatjuk vagy azt, hogy nem rajtunk múlt...
vagy azt, hogy részt vettünk - egy iksznyi arányban - Magyarország felszabadításában

MATEKLECKE 5480. - FUCK NER 5.

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.03.13.


A Fővárosi Törvényszék visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a kormányhivatal tavaly őszi (hat nappal az iskolakezdés előtt született), két egyházi fenntartású iskolát érintő határozatát. A fideszes Sára Botond vezette kormányhivatal a fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség köztartozásaira hivatkozva törölte az Iványi Gábor vezette egyház két budapesti iskoláját a nyilvántartásból (fun fact: Az iskoláknak 150 millió tartozása volt, mert nem kapták meg az állami támogatást, a kormányhivatal viszont, mint később kiderült, 424 millió köztartozást halmozott fel). A döntés miatt 300 hátrányos helyzetű, többségében sajátos nevelési igényű gyermek sorsa vált bizonytalanná.

A jogerős bírósági döntés következtében az oktatási intézmények működése jogi értelemben folyamatosnak tekintendő.

Tavaly több diák, akik nem voltak tankötelesek, megszüntették a tanulóviszonyukat. A tanköteleseket más iskolákban helyezték el, sokakat csak hetek múlva sikerült. Az egyik iskolában, amit a kormányhivatalok arra jelöltek ki, hogy vegyék át a bezárt iskolák diákjait, egy tanár azt írta: "Nem rendelkezünk a szükséges szaktudással, nincs gyógypedagógus végzettségünk, mégis nekünk kellene foglalkoznunk az autista gyerekekkel a több száz másik diákunk mellett. Ez így se nekünk, se a diákjainknak, se szegény autista gyerekeknek nem lesz jó." Egy másik középiskola alapító okiratában az szerepelt, hogy autista gyerekeket nem tudnak fogadni, a tankerületi központ azonban felmentést adott az iskoláknak az alapító okiratban leírtak alól, így annak ellenére is muszáj volt speciális igényű gyerekeket felvenniük, hogy nincsenek meg a szakszerű ellátásukhoz szükséges feltételeik. Ebben az intézményben egy kis teremben elkülönítve helyezték el az átvett gyerekeket, a csengetési rendjük is más, hogy a szünetekben ne találkozzanak a többi diákkal.

Ezt tudva kicsit szomorúbban hangzik: A jogerős bírósági döntés következtében az oktatási intézmények működése jogi értelemben folyamatosnak tekintendő.

Tehát jogi értelemben tehát igazságot szolgáltattak, ami már önmagában ritkaság és érték a nerben. Hogy a valóságban, a mindennapok szintjén is érzékelni fogják-e a gyerekek és családjaik ezt az igazságot, ahhoz nem elég, ha alaptörvénybe írjuk, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez. A jogot biztosítani is kellene nekik, mert egy gyermek fejlődésének valódi mércéje nem a jogi szöveg, hanem a törődés és a biztonság. Ezért (is) kell leváltani ezt a rendszert.

MAGYAR PÉTER ORSZÁGJÁRÁSA - 2026.03.13.

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.03.13.



EZEK AZ EMBEREK ELKÉPZELHETETLEN MEGPRÓBÁLTATÁSOKON MENTEK KERESZTÜL, DE NEM SAJNÁLATRA VAN SZÜKSÉGÜK. HANEM LEHETŐSÉGRE

TELEX
Szerző: BÁNÁTI ANNA, AJPEK ORSI (fotó)
2026.03.13.


„Jártam már Budapesten, gyönyörű város. Persze nekem most már nem lenne annyira izgalmas, de kulináris szempontból még felfedezhetem.”

Iván Sosztak 2023 tavaszán vakult meg. Úgy tűnik, az azóta eltelt három év elég idő ahhoz, hogy bármikor elejtsen egy nem várt poént a sérüléséről. Az ukrán exkatona a Bahmutért folytatott küzdelmes csatában, a rettegett Wagner csoport zsoldosainak támadásában vesztette el látását, most a Kijevtől 250 kilométerre délnyugatra lévő városkában, Vinnicjában él.

A mostani élete kevés dologban hasonlít a korábbira: másképp telnek a mindennapjai, mások a barátai, a családi élete a feje tetejére állt, és ha utazna, egy-egy új várost ma már leginkább az ízek és az illatok mentén tudna megismerni. A legnagyobb változást hozó különbség viszont az, hogy kitanulta a fazekasságot, sőt ma már van, hogy ő tart foglalkozásokat más látássérült veteránoknak a vinnicjai Ethnochary nevű műhelyben.

„Miután megsérültem, teljesen bezárkóztam. Nyolc hónapot töltöttem otthon, a négy fal között, szinte teljes elszigeteltségben. Aztán a rehabilitáció alatt szép lassan megtanultam, hogy az ember képes arra, hogy elfogadja a sorsát. Képes arra, hogy bármihez alkalmazkodjon.”

Ebben a cikkben két olyan látássérült katona, Iván és Szerhij történetét meséljük el, akik a leszerelésük után úgy döntöttek, fazekasként nyitnak új fejezetet.

Nem csak arról van szó, hogy nem látnak többé

Január végén több mint egy hetet töltöttünk Ukrajnában, ahol az energia-infrastruktúra elleni intenzív és folyamatos orosz támadások miatt az ország szinte minden területét érintették az áramkimaradások. Az egyik legnehezebb helyzetben a főváros, Kijev volt, ahol több százezer háztartás maradt áram és gyakran fűtés, víz nélkül, általában hetekre, komoly mentális terhet róva a lakosságra.

A helyzet Vinnicjában sem volt sokkal könnyebb: érkezésünkkor ez a város is sötétbe borult, a különbség Kijevhez képest annyi volt, hogy itt nem váratlan éjszakai orosz támadás, hanem karbantartások és a rendszer tehermentesítése miatt tartottak előre bejelentett, többórás áramszünetet. Ukrajna az ütemezett áramszünetek rendszerét már régebben bevezette, de a súlyos orosz támadások miatt idén télen lett igazán bevett. Ma már a civilek külön applikációban tudják követni, az ő háztömbjükben melyik napszakban várható áramkimaradás, illetve sokszor inkább fordítva: melyik az a két–három óra, amikor lesz áram. Vinnicjába érkezve magunk mögött hagytuk a -10, -15 fokos hideget is, a relatíve enyhének számító fagypont körüli hőmérsékletnek viszont komoly ára volt: intenzív, két napon át tartó ónos eső nehezítette a helyiek egyébként sem könnyű mindennapjait...


„EZ PETŐFI NÉPE, NEM ORBÁN BALÁZSÉ” – LOVAS ROZI ÉS MOLNÁR ÁRON FORRADALMI HANGULATBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.03.13.


Már 150 ezernél is több nézője van mindössze 45 millió forintból forgatott új sikerfilmjüknek, de azt szeretnék, ha március 15-re megvernék a 7 milliárd közpénzből 180 ezer nézőt vonzó, Rákay Philip-féle Most vagy sohát. Az Itt érzem magam otthon két főszereplője filmjük áthallásairól, az általuk alapított Loupe Színházban nyerhető forradalmi hangulatról, dilettantizmusról, politikai kereszténységről és arról is beszélt lapunknak: hisznek abban, hogy áprilisban részesei lehetünk egy nagy újjászületésnek. Ünnepi páros interjú Lovas Rozival és Molnár Áronnal...

ORBÁNJÁRÁS | KOPOGTAT A KARMA | TITKOS TANULMÁNY 😬 7SÉGEIM #67

7SÉGEIM
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.03.13.



Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim. Hallottad, hogy hirtelen országos és nyilvános Orbánjárás lesz? Ha minden rendben lenne, nem kellene személyesen bizonygatni. De minden rendben lesz? Sejtetted, hogy a kormány pontosan tudja, mi a baj az egészségüggyel? Hát persze, hogy tudja, annyira, hogy 2030-ig titkosították, hogy te azért ne tudd. Az megvan, hogy a karma Orbánra vadászik a legújabb hamisított rémálomfilmben? Orbán nagyot alakított, az Oscar jár érte, de ennyi az igaz belőle. Tudod, hogy már a NER-en belül is rettegnek a bukástól? Bizony, nem kampányhangulat van, vészhelyzet. Mindenki repülni fog. Ezt mondják.
----------- 
00:00 A tartalomból 
01:12 Orosz dezinformációs kampány 
09:17 Orbán Oscar-díjas alakítása 
11:43 MZP tisztába teszi 
12:47 Robbantások a Fidesz érdekében 
14:40 Orbán országjárásra indul 
16:22 Lázár szerint eljárt Orbán felett az idő 
17:17 Súlyos következményekre számíthat Orbán 
18:32 Titkos tanulmány az egészségügyről 
21:06 Magyar Péter dokufilm 
22:44 A bukás elkerülhetetlen 
25:08 Erőszak a telexesek ellen 
27:09 Oltott oltásellenesek 
29:45 Betekert propaganda 
32:21 Hatvanpusztába bukott bele 
34:08 Free Turbina

A HATALOM UTOLSÓ NAPJAI: LÁZÁR ZSAROLÁSA MINDENT ELÁRUL

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.03.13.



Lázár János, ukrán pénzszállítmány, bűncselekmény, hivatali visszaélés, állami zsarolás – súlyos állítások hangzanak el a KlikkTV Mélyvíz műsorában. Magyar György ügyvéd szerint Lázár János megszólalása akár két bűncselekmény gyanúját is felvetheti: hivatali visszaélés és állami zsarolás. A beszélgetés középpontjában az a botrány áll, amikor a magyar hatóságok lefoglaltak egy ukrán pénz- és aranyszállítmányt, majd utólag jogszabályt alkottak a lépés legitimálására.

A Mélyvíz adásában részletesen szó esik arról, hogy valóban jogszerű volt-e a pénzszállítók elfogása, és mit jelent az, ha egy kormány utólag alkot törvényt egy már végrehajtott intézkedés igazolására. Magyar György szerint ez súlyos jogállami kérdéseket vet fel, és akár büntetőjogi következményekkel is járhat.

A beszélgetés kitér arra is, hogy a történet mennyire kapcsolódhat a közelgő választásokhoz, valamint arra, hogyan használhatja fel a politika az ukrán-magyar konfliktusokat belpolitikai célokra. A műsorban szó esik az ügyészség szerepéről, az európai jogállamisági vitákról, valamint arról is, hogy a választók döntése végül milyen irányba viheti Magyarország jövőjét.

A Mélyvízben most egy olyan ügyet elemzünk, amely egyszerre érinti a jogállamot, a külpolitikát és a választási kampányt.

ORBÁN VÉGSŐ DOBÁSA❗ KIJÖN KÖZÉNK ❗

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2026.03.13.



00:00
Zsa Pest! 
01:30 Kamu volt a fenyegetés? 
08:15 MZP oktat... 
10:20 Orbán kezd megmenni.... 
12:45 Kiscsávó megprankeli Lázárt... 
14:05 Orbán alászáll... 
16:15 Magyar Péter dobott egy hangüzit.... 
20:05 Orbán titkos terve?! 
25:40 Sold out mozik oszt mégis üres?!

NYOMÁT SE LEHET LÁTNI NORMÁLIS DROGPOLITIKÁNAK | SZEMELYÁCZ JÁNOS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.03.12.



A Reggeli személy 2026 március 12-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Szemelyácz János, pszichiáter, addiktológus, az Integrált Drogterápiás Intézet (Indit) Közalapítványának szakmai vezetője volt.

PÁNIK A FIDESZBEN: ORBÁN VERESÉGRE VAN ÍTÉLVE

KLIKKTV / MIÉRT?
Műsorvezető: BOGÁR GYÖRGY
2026.03.03.



Orbán Viktor választási kampánya, a magyar politikai helyzet, az ellenzék esélyei és az Orbán-rendszer jövője – erről beszél Bolgár György és Lengyel László a Miért című műsorban. Vajon miért lett ennyire éles és sokszor már kaotikus a 2026-os választási kampány? Miért érzik sokan úgy, hogy a hatalom most mindent egy lapra tett fel?

Lengyel László szerint a kampány hangulata azért vált ennyire feszülté, mert a hatalom először érzi igazán: a választás elveszíthető. Ha egy politikai rendszer hosszú időn át gyakorolja a hatalmat, akkor a vereség nem pusztán politikai kudarc, hanem a teljes rendszer jövőjét kérdőjelezi meg.

A beszélgetésben szó esik arról is, hogy a magyar politikai modell miért lett nemzetközi vita tárgya. Vajon Orbán Viktor valóban egy olyan rendszert épített ki, amely példát mutat más országok politikusainak? És miért figyeli egész Európa kiemelt érdeklődéssel a magyar választást?

Lengyel László szerint a kérdés végső soron az: melyik modell működik jobban – a centralizált hatalom vagy a lassabb, de ellenőrzött demokrácia? A következő választás ezért nemcsak Magyarország, hanem Európa politikai jövője szempontjából is fontos lehet.

L. RITÓK NÓRA FACEBOOK BEJEGYZÉSE

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.03.12.


Miközben egyre nagyobb borzongással figyelem a választási kampányt, amiben soha nem látott mélységekbe merülnek el a kormány tagjai a manipuláció tengerében a hatalom megtartásáért, elém került ez az írás.

Popper Péter hamarabb látott valamit, amit az emberek többsége nem, vagy, ha igen, nem tudták, nem merték elhinni. Volt, hogy én is rokonszenvesnek láttam a Fideszt. De az nem ez volt, amit most látok. (Azokból az időkből származó videókkal régóta szembesítik a kormányt a közösségi médiában, de minden lepereg róluk.)

Popper Péter mondta Orbánról:

"Én, a véglegesen csalódott egykori kommunista diákvezető, párttitkár, propagandista Aczél György időnkénti beszélgetőpartnere voltam. 1989-ben kétszínű politizálásáért az ÉS vezércikkében támadtam meg Pozsgay államminisztert, s talán egyik legjobban sikerült írásomban mondtam el, hogy az árulás miért nem nevezhető damaszkuszi útnak. Bizalommal és várakozással fogadtam a rendszerváltás magyar módját, reméltem, hogy az akkori, bosszúért lihegő MDF helyett a rokonszenves Fidesz befolyásolja majd a hatalmat, igen, a fiatalok…

És évről évre jobban megharagudtam rájuk. Mert kiárusították fiatalságukat, tisztaságukat, hitelességüket. Kiderült, hogy csak választásoktól választásokig terjed a látóterük, soha nem lesz belőlük a szó churchilli értelmében államférfi, csak politikai sakálok csoportja. Valaki egyszer figyelmeztetett: Vigyázz! Ezek bűnözők!

Nem hittem el. Ma már tudom. S Orbán Viktor neve számomra szimbólummá vált. Egy nyolcvan év óta lezüllött ország még mélyebb politikai lezüllesztésének a szimbólumává. Holott a sors megadta neki a ritka lehetőséget, hogy sarokkő lehetett volna a magyar történelemben. De ő pénzt akart keresni. Népvezér akart lenni. Tündökölni akart az emberek felett. Ezt is megkapta. Látni fogjuk még, amint eldobott kőként az út szélén hever…”

HERMAN JÁNOS: KAMPÁNY MAGYARORSZÁGON - AZ ABSZURDITÁS ÉS A VALÓSÁG HATÁRÁN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HERMAN JÁNOS
2026.03.13.


Be-behallatszik féltett hajlékunkba a kormány nonstop kampánydürgése, ez a toxikus és bombasztikus zagyvalék. Ilyen ostrom alatt az önálló véleményalkotás igénye és a jogos önvédelem egyszerre készteti az embert arra, hogy elgondolkozzék a rendszer- és hivatalszerű hazudozásról, illetve annak következményeiről.

A korrekt eljárás az, ha előrebocsátjuk: több évezred tanúsítja, hogy az igazság (meg a moralitás) nehezen fér össze a politika gyakorlatával. Ott pedig egyáltalán nem, ahol az utóbbi a hatalom súlyának és érdekének korlátlan érvényesítését jelenti. Platóntól Hobbesig megannyi gondolkodó jutott el annak tagadásáig, hogy a politika összeegyeztethető lenne a tiszta igazsággal. Ha a cél nem is, de az erő és a siker biztosan szentesít bármilyen eszközt. Hannah Arendt idevágó, klasszikus tanulmányában úgy fogalmaz, hogy szerteágazó ellentmondás van az igazság és a politika között. Az igazságnak (és az erkölcsnek) csekély az esélye akkor, ha azok gátolják a sikert. A politikai túlélés imperatívuszával szemben pedig egyáltalán nincs számukra hely.

Tegyük mármost mi hozzá, hogy a valóság (az események) mibenlétének megítélése a politika területén mindig nézetkülönbségekhez vezet. Aligha képzelhető el olyan érdekellentét, amelyben az igazság semleges vagy a tétektől teljesen elkülönített pozícióban lenne. Így aztán a politikai vitákban – az Arendt által bevezetett fogalmakkal élve – a tényigazság véleményigazsággá változik. Utóbbi pedig vitatható, és érdek vagy tetszés szerint formálható...

A HANG, AMELY A MŰVÉSZETTŐL GONDOLATOK ÉS ÉRZELMEK HELYETT EGYETLEN DOLGOT KÖVETEL: ENGEDELMESSÉGET.

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.03.12.


Olvasom Ókovács Szilveszternek az esztétikum lényegét oly mélyen értő, finoman árnyalt, szubtilis megnyilatkozását Krasznahorkai apropóján, és már az első fél mondat után minden világos: a hatalom beszél. Az a hang, amely a művészettől gondolatok és érzelmek helyett egyetlen dolgot követel: engedelmességet.

Ókovács Szilveszter megszólalása a politikai apparátus reflexe. Egy intézményvezető, a szép emlékezetű Magyar Állami Operaház hatalmi kegyből direktori székbe emelt igazgatója beszél, aki a művészetet lojalitási kategóriaként érti. A mérce egyszerű: politikai megfelelés.

A bejegyzés kulcsmondata ez: az író – tudniillik Krasznahorkai – „nem könnyíti meg, hogy egy nemzet büszke legyen a Nobel-díjára”.

A mondat tökéletes. Nem azért, mert igaz, hanem mert egyetlen sorba sűríti egy egész kulturális világkép minden intellektuális sivárságát. Ebben a világban az irodalom feladata a nemzeti önérzet karbantartása, a közösségi hiúság ápolása és a politikai reprezentáció szolgálata. Az író szerepe reklámhordozó. Díszlet a nemzeti kirakatban. Darutoll az uralkodó párt kalapján.

Egyszerűbben fogalmazva, hogy Ókovács elv- és eszmetársai is megértsék: az írónak dicsérnie kell a hazát.

Arisztotelész valahogy elmulasztotta ezt az esztétikai elvet beépíteni a Poétikába. A klasszikus esztétika két és fél évezrede szintén megfeledkezett róla. A kulturális adminisztráció viszont mindig emlékezett rá, a diktatórikus rendszerek különösképpen. A művészet ilyenkor reprezentációs kellék, ünnepi dekoráció, állami díszmagyarság.

Ha az ember körbenéz az európai irodalomtörténetben, egészen más hagyomány tárul fel. A legnagyobb írók saját közösségük legélesebb kritikusai. Álljon itt néhány példa.
Dante az Isteni színjáték lapjain Firenze politikai és erkölcsi világát állította pellengérre. Kortársait a pokol bugyraiba helyezte, s ezzel az egyik legnagyobb irodalmi vádiratot írta meg saját hazája, szülőföldje ellen.

Jonathan Swift a Szerény javaslatban az angol uralom cinizmusát mutatta meg olyan szatirikus kegyetlenséggel, amelyhez képest a politikai pamfletek többsége udvarias társalgás.

Gogol az orosz hivatalnoki világ rothadását leplezte le. Tolsztoj az állam, az egyház és a társadalmi hazugságok egész rendszerét támadta. Csehov az orosz élet szellemi tehetetlenségét és erkölcsi fáradtságát ábrázolta.

Zola a „J’accuse” című nyílt levélben Franciaország államát vádolta meg igazságszolgáltatási bűncselekménnyel.

Thomas Bernhard egész életműve Ausztria kíméletlen kritikája. Mondatai mellett Krasznahorkai megjegyzései szinte udvarias társalgásnak hatnak. Bernhard hazáját katolikus-nemzetiszocialista államnak, kulturálisan hazug társadalomnak nevezte. Könyvei a történelmi öncsalás boncolásai. A reakciók akkor is pontosan ilyenek voltak. Politikusok és hivatalnokok követelték az író elhallgattatását.

A magyar irodalom története különösen gazdag ebben a hagyományban.

Ady a „magyar ugar” képével a magyar társadalom történelmi provincializmusát ostorozta.
Babits a magyar politikai kultúra erkölcsi válságát elemezte.
Illyés a Puszták népe lapjain a magyar társadalom szerkezeti nyomorúságát tárta fel.
Móricz a magyar vidéki világ kegyetlenségét és képmutatását mutatta meg. József Attila pedig a magyar társadalom legmélyebb szociális és morális töréseit emelte költészetté.

A Nobel-díjjal való példálózás különös fényt kap ebben az összefüggésben. Kertész Imre teljes életműve annak a morális és történelmi katasztrófának a feltárása, amelybe a magyar társadalom a 20. században saját akaratából belemasírozott.

A jelenség az egész európai művészetben felismerhető.

Goya a Háború borzalmai sorozatban Spanyolország saját történelmi brutalitását festette meg.
Daumier a francia politikai rendszer groteszk kritikáját rajzolta meg.

A zenében hasonló példák sorakoznak. Dmitrij Sosztakovics művei a szovjet rendszer abszurditásának és terrorjának zenei dokumentumai.

Ókovács Szilveszter bejegyzésében esztétikai érv nem található. Krasznahorkai prózájáról, nyelvéről, poétikájáról egyetlen szó sem esik. Az írói teljesítmény elemzése teljesen hiányzik.
A kérdés a lojalitás.

A szöveg egyik legsokatmondóbb eleme az a nyelv, amellyel Krasznahorkait illeti: „ápolt”, „tébolyda”, „hányinger”. Az író pszichiátriai kategóriává válik. A politikai propaganda régi technikája működik. A kritikus hang kórképpé változik. A 20. század autoriter rendszereiben ez bevett módszer volt. A bíráló hangot betegséggé nyilvánították. Érv helyett diagnózis érkezett.

Ókovács megszólalása pontosan ezt a reflexet követi. Egy pártszolgálatos kultúrpribék beszél egy íróról. Az orosz politikai nyelv erre a figurára pontos kifejezést használ: apparatcsik. Az apparatcsik a hatalmi apparátus működtetője. Feladata a lojalitás felügyelete.

Ókovács Szilveszter bejegyzése Krasznahorkairól semmit sem mond. A szöveg az apparátus gondolkodását tárja fel. Egy politikai kitartott beszél a művészetről. A hatalom tányérnyalója biztos meggyőződéssel hirdeti, hogy a jó művészet politikailag megfelelő. A rossz művészet politikailag kellemetlen.

Az európai kultúrtörténetben ez a figura régi ismerős. A hivatalnok, aki emlékezteti az írót, hogy a művészetnek illene hazafiasabbnak lennie. Az ilyen hang mindig rendkívül magabiztos.

Az idő viszont könyörtelen. A kipellengérezett és hazafiatlannak nyilvánított írók az irodalomtörténet részei lesznek. Az apparatcsikok neve viszont a saját rendszereik emlékezetéből is eltűnik.

Velük együtt a rendszerük emlékezete is.