Szerző: Rezeda
2018.05.23.
ITT OLVASHATÓ
2018. május 23., szerda
KAMPEC DOLORES LXVIII. - Á LA RECHERCHE
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.05.23.
Ott állt tehát Béla a tavaszban, a szétrohanó univerzum kellős közepén, a kocsma udvarán, és azon gondolkozott, hogy vajon milyen irgalom volt az, ami fölhorgadt benne, és képzeletben ugyan, de mégis megkérte a rigót, hogy kegyelmezzen a falunak, és minden benne élőnek. Hogy mért ilyen jámbor, Béla azon gondolkozott, amikor ez a világ, amelynek most kegyesen adott még pár kósza évet, amelyet ezek aeterno modo szemlélve hisznek öröknek, pedig csak szempillantások a körforgásban. Ez akkor vált bizonyossá, amikor ránézett a bamba Napra, amelyik azt hitte, halhatatlan, ezért fütyörészve eregette a sugarait alá, meg szanaszét mindenfelé, úgy osztogatta, mint nagylelkű ribanc a bájait, aki aztán hirtelen, váratlan arra eszmél, hogy a púder, a pirosító tartja össze csupán, s a kamaszok, akik addig sűrű és szemérmetlen vágyakkal néztek rá, visítva menekülnek előle, és ott marad ő férfit óhajtó képzeletével, mint madárijesztő a kukoricás közepén, azzal a magánnyal. Béla lenézett a lábaira, és valahogy ettől ült meg benne a bizonyosság, hogy ki is ő, milyen porszeme a világnak, aki azzal veretett, hogy mégis tudja, a nagyképű Nap is elmúlik egyszer, mint ahogyan minden. Ha úgy vesszük, szigorú logikával csakis, negyven éve van ennek a gázgolyónak a saját idejében, ő kétszázötven millió év alatt kerüli meg a centrumát, s ha belátjuk, most négy és félmilliárd éves, akkor csak tizenhat, kamasz, aki a neki adatott tízmilliárdot úgy éli majd meg, hogy negyvenszer kerülte csupán a nyüves Tejút közepét, és máris vége van. A Napok tehát korán halnak, és nem is, mint a mosónők, hanem, mint göthes költők, akik nem erre a világra valók, mert rohad a tüdejük, vagy a bánat végez velük időnek előtte. Így döbbent rá Béla, hogy voltaképp senki ő, és a korán haló Nap számára voltaképp nincs, nem is létezik, mint ahogyan tán neki sem az egynapos tiszavirág, mert az idő az nagy mókamester, és azt csinál, amit csak akar. Viszont visszafordulni ő sem tud, ezt még a csillogó szemű, pulifrizurás sem engedi neki a kiöltött nyelvével, és mégis mindent fölzabál. Ilyen döbbenetekkel ücsörgött a kocsma udvarán Béla, és üveges szemeit az ablakon belüli légyszaros falra vetette, meg az órára azon, amikor bekerült emlékeinek alagútjába, és úgy rohant benne vissza-vissza, megállíthatatlanul, mint ötven éve vele a 424-es Pest felé. És kormos lett a keze, a lába, meg a tüdeje is, sípolt az idő, nagy, mozdonyhangon, és elhúzott egy bakterház előtt, benne ült Béla éjszaka, és nézte az órát, amely szinte megállt. Végtelen dolgok múltak el, míg Béla hatvanig számolt, hogy kattanjon egyet a nagymutató, de a kicsit odaszögezték, hogy sohase is jöhessen a vonat, és minden úgy maradjon örökre a Földön, a bakterházban, benne Béla, és odakünn a csalfa csillagok, hogy minden megmerevedjen, ahogyan a nagymama akarta még régebben, mert ő is menekült. Az idő visszafütyölte magát, míg Béla hét éves nem lett, hirtelen ott ült a nagymama konyháján és nézte a vekkert, amelyik ketyegett ugyan, de sehová sem haladt, mindig négy óra lett volna rajta öt perc múlva, és kölökbéla nem indulhatott haza a nagymama fogságából, amikor rádöbbent, fogoly ő, s amikor rémületében, ami gonosz mesékből fakadt, hogy ez itt nem is a nagyanyja, hanem a vasorrú, mégis, összeszedve minden erejét rápirított, hogy is van ez, az öregasszony elszégyellte magát, és azt mondta lecsukott szemekkel, azt szerettem volna, hogy maradj még. És megfordult az idő, a nagymama volt, aki kérte, ne menj el, mesélj, hogy a magánya elől meneküljön, mert szembe nézett a halállal, így a szerelmesek kútjába esett, akik nagy elzöldülésükben csak azt kérik a mindenhatótól, hogy az a pillanat örökre úgy maradjon, a bambák, mert nem tudják, hogy az élet csakis az örök változás, hogyha mindig édeset majszolgatnak, abba belehalnak, mint a halálra simogatott kivégzettek Sziámban. Viszont Béla nem tudta, hogy az öregasszony olthatatlan vágya, hogy ő maradjon, szeretetből vagy a haláltól való iszonyból fakad, de rá kellett jönnie, a kettő egymás nélkül nem létezik, a halál elől azért menekül a nagymama, mert szeret. És most, hogy ebbe belegondolt, értette meg Ray Charles-t is, aki arról danászott a sötétségében, hogy amíg nem szerettem senkit, semmi se fájt, most tele vagyok blues-zal és várom a halált. A kölökbéla pedig maradt még öt percet, mert amint a turpisság kiderült, hogy az óra állása csak pányva, hogy őt megkötözzék, a mutatók rögvest száguldásba kezdtek, és a nagymama integetett neki amint távolodott, szívében azzal a reménnyel, hogy holnap újra látja, mert erre úgy volt szüksége, mint a levegőre. Pár év múlva bizonyította is, amikor egy hét alatt halt az ura után, mert nem volt akkor már semmi, ami ezen a világon tartotta volna. Nézte Béla az órát a kocsma falán, és egy pillanatba tömörült az egész élete, a tehénlepényes gyerekkorától a mostani légyszaros ablakig, ott hevert egymáson a világ, és összenyomta egyik dolog a másikát. Amikor már teljesen festménnyé vált volna, megszólalt a templom harangja, bizonyítva, hogy a bádogbánosnak semmi érzéke nincs nemhogy a szentségekhez, de az élethez sem, és a nagymama is csak mosolygott rá megengedőn, mert már tudta, sőt, ötven éve is tudta, hogy az időt visszatekerni ugyan nem lehet, csak megállítani, míg el nem fehérül a száj is. De csak addig, csakis addig.
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Rezeda
2018.05.23.
ITT OLVASHATÓ
MÉG NEM TUDNI, HOGY STEVE BANNON TALÁLKOZIK-E AZ ÁLTALA CSODÁLT ORBÁN VIKTORRAL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.05.23.
- Az EU-n belül a politikai állapotok leginkább Közép-Kelet-Európában idézik a múlt század 30-as éveit, de most Olaszország is rálép arra az útra, amely a pusztulásba torkollt és a populizmus még csak erősödni fog.
Szerző: SZELESTEY
2018.05.23.
- Kína szívesen ad pénzt Magyarországnak és a régió többi államának, csak éppen kemény politikai felárat kér érte.
- Palotaforradalom a Jobbikban, Toroczkai vezetésével nyomulnak a szélsőségesek.
Der Standard
A történelem ugyan nem ismétli önmagát, ám Európa, főleg annak keleti fele nagyon emlékeztet a 30-as évek elejére. És ha a földrész nem találja meg a választ a bevándorlási válságra, akkor nagyon is elképzelhetőek olyan kormányok, amelyekben a szélsőjobb is helyet kap, ahogyan az Ausztriában már megtörtént. Olaszország éppen most választotta a jobboldali-nacionalista, populista utat, ideértve, hogy szabadulni igyekszik a demokratikus rendszertől, az európai kötelezettségektől. De a tekintélyelvű, illiberális nyomulás a kontinens keleti szárnyán a legerősebb. Ezek az országok szívesen tagjai az uniónak – és élvezik az előnyöket -, ám nem akarják felfogni, hogy cserében el kell fogadniuk a szövetség alapjait: a liberalizmust, a nacionalizmus elutasítását, a nyitottságot. Ezen a fertályon kezdenek pont olyan szomorúan kinézni a dolgok, mint csaknem 100 évvel ezelőtt. És Olaszországgal immár az első nagy EU-ország is arra a pályára állt rá, amely a pusztuláshoz vezetett.
Washington Post
Európában tér vissza a politikába Steve Bannon. Az amerikai elnök szélsőséges volt tanácsadója, akit a lap a fennálló rendszer provokatőrének nevez, Prága után, Magyarországra és Olaszországba látogat el, de már túrázott a földrészen két hónapja is. Azóta Orbán Viktor, akit Bannon hősnek minősített, akkora győzelmet aratott, hogy ellenzékiek attól tartanak: lecsap rájuk, úton a tekintélyuralom felé. Az olaszoknál pedig rövidesen megalakul a Nyugat valószínűleg első, igazán populista kormánya. Bannonnak azonban mindez nagyon tetszik, kijelentette, hogy eljön a szép, új világ. Amerikában persze messze nem állnak ilyen jól az egykori főstratéga dolgai. A semmibe hullottak reményei több szenátusi pótválasztás republikánus jelöltjei kapcsán. De Európa más, ott nagy tervei vannak a populista felkeléssel. A magyar, az olasz és a cseh választási eredmény arról tanúskodik, hogy itt még messze van a csúcstól a populista láz. A politikus szerint a földrész ezen a területen két évvel Amerika előtt jár.
Ma jön Magyarországra, azt azonban nem árulta el, hogy találkozik-e Orbánnal, akinek kemény, bevándorlás-ellenes álláspontját nagyon is támogatja. De a szélsőjobbos olasz Liga vezetőivel szokott tárgyalni, és azt reméli, hogy a héten elutazhat Itáliába is. Ha lesz konzultáció, akkor bátorítani kívánja az olasz pártot, hogy az semmiképpen ne engedjen álláspontjából Brüsszellel szemben gazdasági kérdésekben, miközben az ország már így is hihetetlen mértékben eladósodott. Prágában különben fétisnek nyilvánította a háború utáni nemzetközi rendet. Ugyanakkor dicsérte Trumpot, aki pedig, mint emlékezetes, látványosan megszabadult tőle.
Süddeutsche Zeitung
Kína az EU megosztására játszik Európa középső és keleti részén, segít megújítani a lepusztult infrastruktúrát, ennek azonban nagy politikai ára van. Peking mind inkább stratégiai pozíciókat foglal el, kikötőktől kezdve az energiaágazatig. A hálózat kiépítéséhez persze sok pénz kell, amihez a három legnagyobb kínai (állami) bank ad hitelt. Márpedig ez gondokat vet fel, annál is inkább, mivel Orbán Viktor meghirdette, hogy a térségnek az ázsiai országtól kell kölcsönkérnie, ha Európa nem segít. És Magyarország egyáltalán nem egyedi példa. Ezen az úton halad Horvátország, Szerbia és Montenegro is, csakhogy a megnövelt mozgástér jelentős kockázatokat von maga után. Ezek az államok még jobban eladósodnak és fokozódik függésük Pekingtől. Feltűnő, hogy utóbbi főleg olyan kormányoknak nyújt előnyös feltételekkel kölcsönt, amelyek évek óta refinanszírozási gondokkal küszködnek.
A „selyemút” alternatív fejlesztési filozófiát is jelent, amellyel Kína sikerrel házal Athénban, Budapesten és Belgrádban. Ám itt rögtön láthatóvá válnak új, mögöttes politikai megfontolások az érintett államok részéről. A görögök pl. tavaly első ízben nem szavaztak a többi EU-szövetségessel együtt, amikor azok elítélték az emberi jogok helyzetét Kínában. De már korábban is megtagadták, mégpedig a magyarokkal és a horvátokkal együtt, hogy kötelezőnek nyilvánítsák a hágai Választott Bíróság döntését, miszerint Peking nem támaszthat történelmi igényt a Dél-Kínai-tenger szigeteire és a természeti kincseire. Ily módon az EU részéről egyre nehezebb egységes politikát kialakítani az ázsiai nagyhatalommal szemben, itt újabb belső viszályforrás alakul ki. De azért Brüsszel oldaláról összetűzés készül a kínaiakkal is a közép- és délkelet-európai gazdasági beavatkozás miatt...
Der Standard
A történelem ugyan nem ismétli önmagát, ám Európa, főleg annak keleti fele nagyon emlékeztet a 30-as évek elejére. És ha a földrész nem találja meg a választ a bevándorlási válságra, akkor nagyon is elképzelhetőek olyan kormányok, amelyekben a szélsőjobb is helyet kap, ahogyan az Ausztriában már megtörtént. Olaszország éppen most választotta a jobboldali-nacionalista, populista utat, ideértve, hogy szabadulni igyekszik a demokratikus rendszertől, az európai kötelezettségektől. De a tekintélyelvű, illiberális nyomulás a kontinens keleti szárnyán a legerősebb. Ezek az országok szívesen tagjai az uniónak – és élvezik az előnyöket -, ám nem akarják felfogni, hogy cserében el kell fogadniuk a szövetség alapjait: a liberalizmust, a nacionalizmus elutasítását, a nyitottságot. Ezen a fertályon kezdenek pont olyan szomorúan kinézni a dolgok, mint csaknem 100 évvel ezelőtt. És Olaszországgal immár az első nagy EU-ország is arra a pályára állt rá, amely a pusztuláshoz vezetett.
Washington Post
Európában tér vissza a politikába Steve Bannon. Az amerikai elnök szélsőséges volt tanácsadója, akit a lap a fennálló rendszer provokatőrének nevez, Prága után, Magyarországra és Olaszországba látogat el, de már túrázott a földrészen két hónapja is. Azóta Orbán Viktor, akit Bannon hősnek minősített, akkora győzelmet aratott, hogy ellenzékiek attól tartanak: lecsap rájuk, úton a tekintélyuralom felé. Az olaszoknál pedig rövidesen megalakul a Nyugat valószínűleg első, igazán populista kormánya. Bannonnak azonban mindez nagyon tetszik, kijelentette, hogy eljön a szép, új világ. Amerikában persze messze nem állnak ilyen jól az egykori főstratéga dolgai. A semmibe hullottak reményei több szenátusi pótválasztás republikánus jelöltjei kapcsán. De Európa más, ott nagy tervei vannak a populista felkeléssel. A magyar, az olasz és a cseh választási eredmény arról tanúskodik, hogy itt még messze van a csúcstól a populista láz. A politikus szerint a földrész ezen a területen két évvel Amerika előtt jár.
Ma jön Magyarországra, azt azonban nem árulta el, hogy találkozik-e Orbánnal, akinek kemény, bevándorlás-ellenes álláspontját nagyon is támogatja. De a szélsőjobbos olasz Liga vezetőivel szokott tárgyalni, és azt reméli, hogy a héten elutazhat Itáliába is. Ha lesz konzultáció, akkor bátorítani kívánja az olasz pártot, hogy az semmiképpen ne engedjen álláspontjából Brüsszellel szemben gazdasági kérdésekben, miközben az ország már így is hihetetlen mértékben eladósodott. Prágában különben fétisnek nyilvánította a háború utáni nemzetközi rendet. Ugyanakkor dicsérte Trumpot, aki pedig, mint emlékezetes, látványosan megszabadult tőle.
Süddeutsche Zeitung
Kína az EU megosztására játszik Európa középső és keleti részén, segít megújítani a lepusztult infrastruktúrát, ennek azonban nagy politikai ára van. Peking mind inkább stratégiai pozíciókat foglal el, kikötőktől kezdve az energiaágazatig. A hálózat kiépítéséhez persze sok pénz kell, amihez a három legnagyobb kínai (állami) bank ad hitelt. Márpedig ez gondokat vet fel, annál is inkább, mivel Orbán Viktor meghirdette, hogy a térségnek az ázsiai országtól kell kölcsönkérnie, ha Európa nem segít. És Magyarország egyáltalán nem egyedi példa. Ezen az úton halad Horvátország, Szerbia és Montenegro is, csakhogy a megnövelt mozgástér jelentős kockázatokat von maga után. Ezek az államok még jobban eladósodnak és fokozódik függésük Pekingtől. Feltűnő, hogy utóbbi főleg olyan kormányoknak nyújt előnyös feltételekkel kölcsönt, amelyek évek óta refinanszírozási gondokkal küszködnek.
A „selyemút” alternatív fejlesztési filozófiát is jelent, amellyel Kína sikerrel házal Athénban, Budapesten és Belgrádban. Ám itt rögtön láthatóvá válnak új, mögöttes politikai megfontolások az érintett államok részéről. A görögök pl. tavaly első ízben nem szavaztak a többi EU-szövetségessel együtt, amikor azok elítélték az emberi jogok helyzetét Kínában. De már korábban is megtagadták, mégpedig a magyarokkal és a horvátokkal együtt, hogy kötelezőnek nyilvánítsák a hágai Választott Bíróság döntését, miszerint Peking nem támaszthat történelmi igényt a Dél-Kínai-tenger szigeteire és a természeti kincseire. Ily módon az EU részéről egyre nehezebb egységes politikát kialakítani az ázsiai nagyhatalommal szemben, itt újabb belső viszályforrás alakul ki. De azért Brüsszel oldaláról összetűzés készül a kínaiakkal is a közép- és délkelet-európai gazdasági beavatkozás miatt...
2018. május 22., kedd
VISSZAFORDÍTHATATLAN AZ ÁLLAPOTA, MÉGIS ÉVENTE VIZSGÁLNI KELL
ABCÚG BLOG
Szerző: PRÓKAI ESZTER
2018.05.22.
A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek többsége születése óta él betegségével, gyógyulásukra legtöbbször kevés az esély. Szüleiknek ennek ellenére évről-évre bizonyítaniuk kell, hogy a gyerek továbbra is beteg. Mindezt azért, hogy megkapják az ápolási díjat, az emelt összegű családi pótlékot, vagy a kerekesszéket. Az önálló mozgásra képtelen, pelenkázásra szoruló gyerekeket kész rémálom az orvos és a szakértői bizottságok elé cipelni, mégis sokszor ez az egyetlen lehetőség, hogy megkapják az ellátást.
Ibolya lánya most lesz 30 éves. Egész nap fekszik, etetni és pelenkázni kell. Csak akkor mozdul ki a szobájából, ha édesanyja beülteti a kerekesszékbe és kiviszi az udvarra, vagy a környező utcákba kicsit sétálni. A szék azonban több mint 12 éves, elég rozoga, és az anya sokszor fél attól, hogy egyszer végleg megadja magát, és összetörik a lánya alatt. Ibolya ezért el is ment a megyeszékhely rehabilitációs központjába, igényelni egy újat. Lányát nem vitte magával, vitte viszont vastag mappáját, amiben feketén-fehéren benne voltak a szakorvosi vélemények arról, hogy gyereke állapota minden szempontból indokolja a kerekesszék használatát.
A doktornőnek azonban ez nem volt elég, nem írta fel az eszközt, mert – ahogy Ibolya állítja – látni akarta a saját szemével is, hogy Heléna nem tud járni. Hiába mutogatta Ibolya a mappáját, kérte a doktornőt és fakadt végül sírva, nem lett új tolókocsi. Ibolya azt mondja, nem tudja, mi lesz, de ő oda többet vissza nem megy. És, – bár két hete történt a dolog – még mindig nagyon bántja, hogy segítség helyett inkább megalázták. Hasonlóan egy korábbi cikkünkben szereplő anyához, akinek az igyenes parkoláshoz szükséges mozgássérült kártyát azért nem adták oda, mert fia az órákig tartó várakozás közben összehányta magát, a bizottság pedig erre azt felelte, hogy biztos csak színészkednek.
Ibolya nincs egyedül, a beteg gyereket nevelő szülőknek szinte megállás nélkül bizonyítaniuk kell gyerekük állapotát, különben nincs ápolási díj, se emelt összegű családi pótlék, fogyatékossági támogatás, de ingyen pelenka sem. Nem értik, ha egyszer a gyerekükről egyszer világosan kimondták, hogy visszafordíthatatlan az állapota, akkor miért kell újra és újra lefutni ugyanazokat a köröket.
“Ha valakiről egyszer kimondják, hogy gyógyíthatatlan az állapota, akkor minek ez a procedúra? Miért kell kétévente újra és újra felülvizsgálni, hogy tényleg jár-e nekem az a havi ötvenezer forint ápolási díj? Elhihetik, hogy én lennék az első, aki boldogan futna a hivatalba lemondani erről a pénzről, ha a fiam egyszer újra beszélni kezdene” – mondja egy másik édesanya. Férjével, ahol lehet, kijárják, hogy Gábort ne kelljen magukkal vinni, mert – az anya szavaival élve- az kész katasztrófa. “Nem marad ülve, nem tud várni, ki van zárva, hogy őt vizsgálják, nem hagyja azt sem” – meséli...
Szerző: PRÓKAI ESZTER
2018.05.22.
Ibolya lánya most lesz 30 éves. Egész nap fekszik, etetni és pelenkázni kell. Csak akkor mozdul ki a szobájából, ha édesanyja beülteti a kerekesszékbe és kiviszi az udvarra, vagy a környező utcákba kicsit sétálni. A szék azonban több mint 12 éves, elég rozoga, és az anya sokszor fél attól, hogy egyszer végleg megadja magát, és összetörik a lánya alatt. Ibolya ezért el is ment a megyeszékhely rehabilitációs központjába, igényelni egy újat. Lányát nem vitte magával, vitte viszont vastag mappáját, amiben feketén-fehéren benne voltak a szakorvosi vélemények arról, hogy gyereke állapota minden szempontból indokolja a kerekesszék használatát.
A doktornőnek azonban ez nem volt elég, nem írta fel az eszközt, mert – ahogy Ibolya állítja – látni akarta a saját szemével is, hogy Heléna nem tud járni. Hiába mutogatta Ibolya a mappáját, kérte a doktornőt és fakadt végül sírva, nem lett új tolókocsi. Ibolya azt mondja, nem tudja, mi lesz, de ő oda többet vissza nem megy. És, – bár két hete történt a dolog – még mindig nagyon bántja, hogy segítség helyett inkább megalázták. Hasonlóan egy korábbi cikkünkben szereplő anyához, akinek az igyenes parkoláshoz szükséges mozgássérült kártyát azért nem adták oda, mert fia az órákig tartó várakozás közben összehányta magát, a bizottság pedig erre azt felelte, hogy biztos csak színészkednek.
Ibolya nincs egyedül, a beteg gyereket nevelő szülőknek szinte megállás nélkül bizonyítaniuk kell gyerekük állapotát, különben nincs ápolási díj, se emelt összegű családi pótlék, fogyatékossági támogatás, de ingyen pelenka sem. Nem értik, ha egyszer a gyerekükről egyszer világosan kimondták, hogy visszafordíthatatlan az állapota, akkor miért kell újra és újra lefutni ugyanazokat a köröket.
“Ha valakiről egyszer kimondják, hogy gyógyíthatatlan az állapota, akkor minek ez a procedúra? Miért kell kétévente újra és újra felülvizsgálni, hogy tényleg jár-e nekem az a havi ötvenezer forint ápolási díj? Elhihetik, hogy én lennék az első, aki boldogan futna a hivatalba lemondani erről a pénzről, ha a fiam egyszer újra beszélni kezdene” – mondja egy másik édesanya. Férjével, ahol lehet, kijárják, hogy Gábort ne kelljen magukkal vinni, mert – az anya szavaival élve- az kész katasztrófa. “Nem marad ülve, nem tud várni, ki van zárva, hogy őt vizsgálják, nem hagyja azt sem” – meséli...
NA, PONT EZ VAN, AMIKOR VALAKI OLYASMIRŐL HABOG, AMIHEZ NEM ÉRT
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.05.22.
Mentem egy kört közpénzéknél. A Magyar Idők az Echo Tv cikkét linkelte be, az Echo Tv a PestiSrácokra hivatkozott, azt meg nem nyitottam meg, így nem tudom hogy ők kire hivatkoznak, mert nem érdekel. Ami szintén nem annyira érdekel, de mégis kénytelen vagyok vele foglalkozni, az Márfi Gyula veszprémi érsek, aki feltétlenül üzenni akart valakinek pünkösd kapcsán és valamiért ezt nem a templomban óhajtotta megtenni a híveknek, hanem a közpénzből objektívkonzervatívpolgárikersztény forradalmi szócsöveket használta hozzá. Ez azért rohadtul nagy gáz, mert én például garantáltan nem mentem volna el a templomba meghallgatni az ő magvas gondolatait, mert baromira nem érdekelnek. Ellenben szavam sem lett volna ellene, hiszen aki velem ellentétben elmegy és meghallgatja, azt önként teszi, az ő magánügye.
De így, hogy kéretlenül is beletolják a pofámba, mégis elmondom, mit gondolok én a magyar keresztény egyház legtöbb képviselőjéről úgy általában és konkrétan Márfi Gyula esetében. És ez piszkosul független attól, hogy pünkösd van, vagy nincs...
"Európában az emberek egy részének elméjére most sötétség borult. Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem látnak. Magyarországot most éppen azzal vádolják, hogy itt sérül a demokrácia, vagy nincs demokrácia, sérülnek a nők jogai. Az, hogy mi van az Iszlámban, a Sharia Törvényben az nem érdekli őket. Imádkoznunk kell azért, hogy a Szentlélek világosítsa meg őket, azokat az amerikai, európai vezetőket, akik sötétségben élnek."
Szerintem meg rohadtul undorító dolog lehülyézni mindenkit, aki nem kér abból, amivel Márfi Gyula és a hozzá hasonlók – például a keresztényi gyökerekbe, keresztényi értékrendbe, de főleg a pénzbe és hatalomba csimpaszkodó jelenlegi kormány – házalnak. Magyarországot senki nem vádolja semmivel. Papnak éppen úgy rusnya dolog hazudni, mint bárki másnak. Nagy nyilvánosság előtt meg pláne. Nem az országot, hanem a fideszes országurakat vádolják azzal, hogy leépítik a demokráciát, de nem csak külföldről gondolják ezt, hanem belföldről is. Én is és sokan mások is. Én például nem azért gondolom ezt, mert a részemről értelmezhetetlen és érdektelen Szentlélek elfelejtett megvilágosítani, hanem azért, mert látom, mi történik körülöttem. Látom a jogtiprásokat, a kormány saját érdekei mentén átírt törvényeket, a politikusok végtelen pofátlanságát, mert ők mindent megtehetnek és meg is tesznek, látom a nők, a romák, a gyermekek, a közmunkások kiszolgáltatottságát, hallom a teli torokból a szaporodást forszírozó óbégatást, látom azt, hogy nálunk az a természetes, ha egy nő szül, főz, mos, vasal, takarít, beteget ápol. Miközben a szülésen kívül mindenre alkalmas a férfi is, ugyanis ezeket meg kell tanulni, nem veleszületett adottságok. De nálunk ez már fel sem tűnik, annyira rohadtul természetes, kész csoda, hogy nem faragta bele Szájer József az alaptákolmányba.
Sötétségben itt egyes egyházi emberek és a magyar kormány él. Sőt, mostanra annyira hasonlít egymásra a keresztény egyház magyarországi elfajzása és az az érdekcsoport, amit mi kormánynak nevezünk, hogy meg sem lehet őket különböztetni egymástól. Összenőttek, támogatják egymást mindenki más rovására és lehúzzák a sápot mindenhol, ahol csak tudják...
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.05.22.
De így, hogy kéretlenül is beletolják a pofámba, mégis elmondom, mit gondolok én a magyar keresztény egyház legtöbb képviselőjéről úgy általában és konkrétan Márfi Gyula esetében. És ez piszkosul független attól, hogy pünkösd van, vagy nincs...
"Európában az emberek egy részének elméjére most sötétség borult. Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem látnak. Magyarországot most éppen azzal vádolják, hogy itt sérül a demokrácia, vagy nincs demokrácia, sérülnek a nők jogai. Az, hogy mi van az Iszlámban, a Sharia Törvényben az nem érdekli őket. Imádkoznunk kell azért, hogy a Szentlélek világosítsa meg őket, azokat az amerikai, európai vezetőket, akik sötétségben élnek."
Szerintem meg rohadtul undorító dolog lehülyézni mindenkit, aki nem kér abból, amivel Márfi Gyula és a hozzá hasonlók – például a keresztényi gyökerekbe, keresztényi értékrendbe, de főleg a pénzbe és hatalomba csimpaszkodó jelenlegi kormány – házalnak. Magyarországot senki nem vádolja semmivel. Papnak éppen úgy rusnya dolog hazudni, mint bárki másnak. Nagy nyilvánosság előtt meg pláne. Nem az országot, hanem a fideszes országurakat vádolják azzal, hogy leépítik a demokráciát, de nem csak külföldről gondolják ezt, hanem belföldről is. Én is és sokan mások is. Én például nem azért gondolom ezt, mert a részemről értelmezhetetlen és érdektelen Szentlélek elfelejtett megvilágosítani, hanem azért, mert látom, mi történik körülöttem. Látom a jogtiprásokat, a kormány saját érdekei mentén átírt törvényeket, a politikusok végtelen pofátlanságát, mert ők mindent megtehetnek és meg is tesznek, látom a nők, a romák, a gyermekek, a közmunkások kiszolgáltatottságát, hallom a teli torokból a szaporodást forszírozó óbégatást, látom azt, hogy nálunk az a természetes, ha egy nő szül, főz, mos, vasal, takarít, beteget ápol. Miközben a szülésen kívül mindenre alkalmas a férfi is, ugyanis ezeket meg kell tanulni, nem veleszületett adottságok. De nálunk ez már fel sem tűnik, annyira rohadtul természetes, kész csoda, hogy nem faragta bele Szájer József az alaptákolmányba.
Sötétségben itt egyes egyházi emberek és a magyar kormány él. Sőt, mostanra annyira hasonlít egymásra a keresztény egyház magyarországi elfajzása és az az érdekcsoport, amit mi kormánynak nevezünk, hogy meg sem lehet őket különböztetni egymástól. Összenőttek, támogatják egymást mindenki más rovására és lehúzzák a sápot mindenhol, ahol csak tudják...
A PROGRAMOZÁS ÉS A MATEK
QUBIT
Szerző: KÁLMÁN LÁSZLÓ
2018.05.22.
A programozók rengeteg matekot tanulnak (sokszor többet is, mint szeretnének), és általában a hétköznapi gondolkodásban a programozási tudást valahogy a matektudással kötjük össze. Olyat is hallottam már, hogy valaki azért nem akar hallani sem a programozásról, mert „nem volt jó matekból”. Annyi biztos, hogy a programozásnak sok köze van a matekhoz, de az vitatható, hogy minden programozónak nagy matekosnak kellene lennie.
A lényeg: a modell
Először is tisztázzuk, hogy a matematika a modellalkotás, az absztrakció (elvonatkoztatás) tudománya. Ezért olyan nehéz besorolni a tudományok hagyományos osztályaiba, mert nem a természetről, nem is az emberről, nem is a társadalomról szól, hanem minden olyan jelenségnek, amivel a tudomány bármelyik területe foglalkozik, a modellezéséről. (Ezért sok egyetemen a matematikát külön karon, illetve karok fölötti intézetekben tanítják.) Modellezésen (ahogy a hétköznapi életben is, mondjuk a repülő- és vasútmodelleknél) olyasmit értünk, hogy egy nagyon bonyolult, összetett jelenséget úgy ragadunk meg, hogy csak a (valamilyen szempontból) jellegzetes vonásait tartjuk meg, az illető szempontból lényegtelenektől eltekintünk (elvonatkoztatunk).
A modellalkotásnak persze az az értelme, hogy a leegyszerűsítve ábrázolt jelenséget jobban tudjuk vizsgálni, mint az eredeti bonyolultat, mert eltekintettünk a bonyodalmaktól, így tudunk rá olyan ismereteket alkalmazni, amiket az egyszerűbb objektumról már tudunk. Ezért használhatjuk szinonimaként a modellalkotást és az absztrakciót (sőt, még a metaforát is, hiszen egy bonyolult dolgot egy egyszerűbbhöz hasonlítunk). Például a Földet sok szempontból tekinthetjük gömbnek (és alkalmazhatjuk rá mindazt, amit a gömbről, mint elég egyszerű matematikai fogalomról egészen biztosan tudunk, bizonyítani tudunk), pedig egyáltalán nem gömb alakú. Csak arra kell vigyáznunk, hogy olyan esetekben, amikor számít a Föld és a gömbök különbsége (például az, hogy a Föld picit „lapított”, meg hogy van domborzata), akkor ne ezt a modellt használjuk, hanem másmilyet. De valamilyen modell használata nélkül szinte semmit sem tudunk róla mondani, legalábbis tudományosat nem (nem mintha lebecsülném az irodalmi szövegeket, de azért azokat különböztessük meg a tudományosaktól).
A mindennapi életből is ismerős például az, hogy sok mindent modellálunk egész számokkal (iskolai osztályok, emeletek stb.). Olyan dolgokra szoktuk ezt a modellt használni, amiknek van egy természetes sorrendezésük, mert az egész számokra is jellemző ez (a matematikában úgy mondják ezt, hogy az egész számok lineárisan rendezve vannak, ennek a definíciójától itt eltekintek). Az emeleteknél azt szoktuk nagyobb számmal jelölni, amelyik magasabban van (sőt, az egyre mélyebb pinceszinteket negatív számokkal szokták jelölni), és így tovább. A számok használatával eltekintünk attól, hogy a rendezés magasságbeli, csak magát a rendezést tartjuk meg. Építészeti szempontból ez nyilván nagyon hiányos modell (túl sok mindentől tekint el, túl elvont), mert ott még az egyes emeletek magassága és még számtalan más tulajdonságuk fontos: ők gazdagabb modellt, kevesebb leegyszerűsítést fognak használni...
Szerző: KÁLMÁN LÁSZLÓ
2018.05.22.
A lényeg: a modell
Először is tisztázzuk, hogy a matematika a modellalkotás, az absztrakció (elvonatkoztatás) tudománya. Ezért olyan nehéz besorolni a tudományok hagyományos osztályaiba, mert nem a természetről, nem is az emberről, nem is a társadalomról szól, hanem minden olyan jelenségnek, amivel a tudomány bármelyik területe foglalkozik, a modellezéséről. (Ezért sok egyetemen a matematikát külön karon, illetve karok fölötti intézetekben tanítják.) Modellezésen (ahogy a hétköznapi életben is, mondjuk a repülő- és vasútmodelleknél) olyasmit értünk, hogy egy nagyon bonyolult, összetett jelenséget úgy ragadunk meg, hogy csak a (valamilyen szempontból) jellegzetes vonásait tartjuk meg, az illető szempontból lényegtelenektől eltekintünk (elvonatkoztatunk).
A modellalkotásnak persze az az értelme, hogy a leegyszerűsítve ábrázolt jelenséget jobban tudjuk vizsgálni, mint az eredeti bonyolultat, mert eltekintettünk a bonyodalmaktól, így tudunk rá olyan ismereteket alkalmazni, amiket az egyszerűbb objektumról már tudunk. Ezért használhatjuk szinonimaként a modellalkotást és az absztrakciót (sőt, még a metaforát is, hiszen egy bonyolult dolgot egy egyszerűbbhöz hasonlítunk). Például a Földet sok szempontból tekinthetjük gömbnek (és alkalmazhatjuk rá mindazt, amit a gömbről, mint elég egyszerű matematikai fogalomról egészen biztosan tudunk, bizonyítani tudunk), pedig egyáltalán nem gömb alakú. Csak arra kell vigyáznunk, hogy olyan esetekben, amikor számít a Föld és a gömbök különbsége (például az, hogy a Föld picit „lapított”, meg hogy van domborzata), akkor ne ezt a modellt használjuk, hanem másmilyet. De valamilyen modell használata nélkül szinte semmit sem tudunk róla mondani, legalábbis tudományosat nem (nem mintha lebecsülném az irodalmi szövegeket, de azért azokat különböztessük meg a tudományosaktól).
A mindennapi életből is ismerős például az, hogy sok mindent modellálunk egész számokkal (iskolai osztályok, emeletek stb.). Olyan dolgokra szoktuk ezt a modellt használni, amiknek van egy természetes sorrendezésük, mert az egész számokra is jellemző ez (a matematikában úgy mondják ezt, hogy az egész számok lineárisan rendezve vannak, ennek a definíciójától itt eltekintek). Az emeleteknél azt szoktuk nagyobb számmal jelölni, amelyik magasabban van (sőt, az egyre mélyebb pinceszinteket negatív számokkal szokták jelölni), és így tovább. A számok használatával eltekintünk attól, hogy a rendezés magasságbeli, csak magát a rendezést tartjuk meg. Építészeti szempontból ez nyilván nagyon hiányos modell (túl sok mindentől tekint el, túl elvont), mert ott még az egyes emeletek magassága és még számtalan más tulajdonságuk fontos: ők gazdagabb modellt, kevesebb leegyszerűsítést fognak használni...
MÁR ALIG VÁRJUK A KÖVETKEZŐ NEMZETI KONZULTÁCIÓT!
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.05.22.
Szép lassan az életünk részévé vált a most már rendszeres időközönként beköszönő, nemzeti konzultáció fedőnévre hallgató kormányzati levélpropaganda. A nemzeti konzultációk lényegében az Orbán-kormányok védjegyévé váltak, ugyanakkor tartalmuk és küldetésük folyamatosan változott. Ennek iránya egyértelmű: A némi aktualitást és választási szabadságot tartalmazó első levélváltásoktól ugyanis eljutottunk a dedós kérdésfeltevésekhez, amelyek tutira azt az eredményt hozzák, ami a kormány számára kívánatos.
A nemzeti konzultáció kifejezést 2005-ben használta először Orbán Viktor az éppen aktuális országértékelő beszédében. A belépő nem volt éppen sikeres, mivel a 2006-os választásokra való felkészülés jegyében akarták kikérni a magyar polgárok véleményét politikai és közéleti kérdésekben, ám a választást akkor elbukták. A kérdőíveket az akkor ellenzékben lévő Fidesz szerint 1,6 ember küldte vissza nekik. Ez egyrészt segítette a felkészülésüket a kampányra, másrészt frissíthették a Kubatov-listát, amelyet azóta is folyamatosan „lecsekkolnak” a konzultációk segítségével.
A konzultációk sora - vélhetően a bukott 2006-os választás miatt – csak 2010 szeptemberében, a második Orbán-kormány megalakulása után folytatódott. Ekkor a nyugdíjasok kaptak levelet Orbán Viktor csapatától. A közel hárommillió kiküldött levélből mintegy 200 ezer érkezett vissza, de jól jött ez a társadalmi kontroll az önkormányzati választások előtt a kormánynak. A Fidesz ekkor még igyekezett olyan aktuális kérdések felől érdeklődni a polgároknál, melyek valós válaszokat igényeltek, így a nyugdíjasoknak elküldött kérdőívek költségeit (mintegy 230 millió forint) az ellenzék sem firtatta különösebben. Főleg, mert a kormánypárt állítása szerint az egészet a Fidesz kasszájából fedezték.
Ezt követően az új Alaptörvény társadalmi fogadtatásáról érdeklődött a kormány 2011 februárjában. A költségek borzasztóan megugrottak, már közel egymilliárdunkba került ez a konzultáció, amelyet már a hivatalos kommunikáció szerint is közpénzből fedeztek. Aztán egyre sűrűbben, egyre nagyobb költséggel zaklatták a polgárokat a kormány emberei. Még 2011 tavaszán jött az úgynevezett „Szociális konzultáció”, majd a következő év szeptemberében következett az úgynevezett „Gazdasági konzultáció”. Itt is még érdemi kérdések kerültek fel a kérdőívekre, és a kormány olykor még a feldolgozás eredményeiről is beszámolt...
Szerző: SZEKA
2018.05.22.
A nemzeti konzultáció kifejezést 2005-ben használta először Orbán Viktor az éppen aktuális országértékelő beszédében. A belépő nem volt éppen sikeres, mivel a 2006-os választásokra való felkészülés jegyében akarták kikérni a magyar polgárok véleményét politikai és közéleti kérdésekben, ám a választást akkor elbukták. A kérdőíveket az akkor ellenzékben lévő Fidesz szerint 1,6 ember küldte vissza nekik. Ez egyrészt segítette a felkészülésüket a kampányra, másrészt frissíthették a Kubatov-listát, amelyet azóta is folyamatosan „lecsekkolnak” a konzultációk segítségével.
A konzultációk sora - vélhetően a bukott 2006-os választás miatt – csak 2010 szeptemberében, a második Orbán-kormány megalakulása után folytatódott. Ekkor a nyugdíjasok kaptak levelet Orbán Viktor csapatától. A közel hárommillió kiküldött levélből mintegy 200 ezer érkezett vissza, de jól jött ez a társadalmi kontroll az önkormányzati választások előtt a kormánynak. A Fidesz ekkor még igyekezett olyan aktuális kérdések felől érdeklődni a polgároknál, melyek valós válaszokat igényeltek, így a nyugdíjasoknak elküldött kérdőívek költségeit (mintegy 230 millió forint) az ellenzék sem firtatta különösebben. Főleg, mert a kormánypárt állítása szerint az egészet a Fidesz kasszájából fedezték.
Ezt követően az új Alaptörvény társadalmi fogadtatásáról érdeklődött a kormány 2011 februárjában. A költségek borzasztóan megugrottak, már közel egymilliárdunkba került ez a konzultáció, amelyet már a hivatalos kommunikáció szerint is közpénzből fedeztek. Aztán egyre sűrűbben, egyre nagyobb költséggel zaklatták a polgárokat a kormány emberei. Még 2011 tavaszán jött az úgynevezett „Szociális konzultáció”, majd a következő év szeptemberében következett az úgynevezett „Gazdasági konzultáció”. Itt is még érdemi kérdések kerültek fel a kérdőívekre, és a kormány olykor még a feldolgozás eredményeiről is beszámolt...
A ROMÁN "PÁRHUZAMOS ÁLLAM" - EGY ERŐTLEN POPULIZMUS POLITIKAI ÁBRÁNDOZÁSA
MÉRCE
Szerző: DAN CÍRJAN
2018.05.22.
2017. november 17-én a román kormánypárt, a szociáldemokrata PSD nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte a román „párhuzamos állam” létezését és módszereit. Ez az 50-es évekbeli kémfilmek titokzatos világát idéző furcsa fogalom már többször a figyelem központjába került, a kormánypárti sajtóban nem egyszer szerepelt főcímként, a párt nyilatkozata pedig még valóságosabb fenyegetésként állította be.
A román poszt-szocialista történelem legerősebb pártja, a PSD egyszer csak azt vette észre, hogy falait egy elvont fogalom vette ostrom alá, egy olyan intézményi struktúra, amelynek körvonalai homályosak és egyben fenyegetőek – ez az ún. „párhuzamos állam”. Az viszont nem világos, hogy ezt az államot milyen intézmények vagy személyek alkotják. A pártelnök csak egy gondtalanul odavetett talányos „igen”-nel válaszolt egy újságíró azon kérésére, hogy jellemezze a „párhuzamos állam”-ot. Nehéz nyelvtani, de még inkább szociológiai jelentést tulajdonítani ennek az „igen”-nek. A párt által kiadott nyilatkozatból az derül ki, hogy „a párhuzamos állam a korrupcióellenes kampány leple alatt a törvényesen megválasztott politikai hatalom nyugalmára tör, végső célja, hogy tönkretegye azt.”
Szerző: DAN CÍRJAN
2018.05.22.
A román poszt-szocialista történelem legerősebb pártja, a PSD egyszer csak azt vette észre, hogy falait egy elvont fogalom vette ostrom alá, egy olyan intézményi struktúra, amelynek körvonalai homályosak és egyben fenyegetőek – ez az ún. „párhuzamos állam”. Az viszont nem világos, hogy ezt az államot milyen intézmények vagy személyek alkotják. A pártelnök csak egy gondtalanul odavetett talányos „igen”-nel válaszolt egy újságíró azon kérésére, hogy jellemezze a „párhuzamos állam”-ot. Nehéz nyelvtani, de még inkább szociológiai jelentést tulajdonítani ennek az „igen”-nek. A párt által kiadott nyilatkozatból az derül ki, hogy „a párhuzamos állam a korrupcióellenes kampány leple alatt a törvényesen megválasztott politikai hatalom nyugalmára tör, végső célja, hogy tönkretegye azt.”
A párhuzamos államot nem az alapján határozták meg, hogy micsoda, hanem sokkal inkább tevékenysége alapján: szemben áll a szociáldemokrata párttal a korrupcióellenes kampány során.
Nem csoda, hogy a párt kritikusai a nyilatkozatban alig rejtett támadást véltek felfedezni az ország fő korrupcióellenes ügyészsége, a DNA (Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság) és annak vezetője, Laura Codruța Kövesi ellen.
Ugorjunk előre az időben 2018 februárjára, amikor a szociáldemokraták által kinevezett igazságügyi miniszter sajtótájékoztatót tart, ahol hivatalosan lemondásra szólítja fel Kövesit. A miniszter remegő hangja miatt az esemény inkább tűnt öngyilkos akciónak, mintsem sajtótájékoztatónak, ahol a döntést olyan érvekkel támasztották alá, amelyek kísértetiesen hasonlítottak a PSD novemberi nyilatkozatának egyes részeire. A DNA-t úgy tüntette fel a miniszter, mint ami hadban áll a kormánnyal és az őt támogató pártkoalícióval is. Állítása szerint az ügyészség aláásta az alkotmányos rendet azzal, hogy gátolta a végrehajtó hatalom jogainak gyakorlását. És persze részt vállalt egy olyan párhuzamos struktúrából, amely megpróbálta eltántorítani a megválasztott pártot politikai programjának teljesítésétől...
Nem csoda, hogy a párt kritikusai a nyilatkozatban alig rejtett támadást véltek felfedezni az ország fő korrupcióellenes ügyészsége, a DNA (Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság) és annak vezetője, Laura Codruța Kövesi ellen.
Ugorjunk előre az időben 2018 februárjára, amikor a szociáldemokraták által kinevezett igazságügyi miniszter sajtótájékoztatót tart, ahol hivatalosan lemondásra szólítja fel Kövesit. A miniszter remegő hangja miatt az esemény inkább tűnt öngyilkos akciónak, mintsem sajtótájékoztatónak, ahol a döntést olyan érvekkel támasztották alá, amelyek kísértetiesen hasonlítottak a PSD novemberi nyilatkozatának egyes részeire. A DNA-t úgy tüntette fel a miniszter, mint ami hadban áll a kormánnyal és az őt támogató pártkoalícióval is. Állítása szerint az ügyészség aláásta az alkotmányos rendet azzal, hogy gátolta a végrehajtó hatalom jogainak gyakorlását. És persze részt vállalt egy olyan párhuzamos struktúrából, amely megpróbálta eltántorítani a megválasztott pártot politikai programjának teljesítésétől...
NAGY ARCCAL A HÍDLEZÁRÁSÉRT
GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.05.22.
A városok útjai, szerintem, elsősorban közlekedésre valók. A hidak is. A lezárások nem tartoznak a kedvenceim közé. Aki ismer, tudja. Nem is vagyok egyedül a véleményemmel. Ahogy most a Klubrádióban hallgattam, a Szabadság híd lezárásával kapcsolatban sem. Azzal sem, hogy a kölcsönösség elvét igyekszem vallani.
Az utóbbi nagyjából azt jelenti, hogy elviselem a mások vonulhatnékjait, futkoshatnékjait, és strandolhatnékjait. Abban a reményben, hogy engem sem zavarnak majd hasonló állapotban. Most a Szabadság híd lezárásával kapcsolatban nagyon betelt a hócipőm. Nem a lezárás miatt, mert az csak a szokásos mértékben töltötte meg. Ellenben a Klubrádióban megszólalt valaki a pártolók nevében. Valaki, aki egy mozdulattal és egy gusztustalan gesztussal söpörte le a lezárással kapcsolatos ellenvéleményeket. Arra kaptam fel a fejem, amikor, mintegy a szervező „fiatalok” nevében, laza egyszerűséggel leszólta az „öregeket”, hogy azok csak a megszokásaik védelmében ellenzik a lezárásokat...
Szerző: Andrew_s
2018.05.22.
Az utóbbi nagyjából azt jelenti, hogy elviselem a mások vonulhatnékjait, futkoshatnékjait, és strandolhatnékjait. Abban a reményben, hogy engem sem zavarnak majd hasonló állapotban. Most a Szabadság híd lezárásával kapcsolatban nagyon betelt a hócipőm. Nem a lezárás miatt, mert az csak a szokásos mértékben töltötte meg. Ellenben a Klubrádióban megszólalt valaki a pártolók nevében. Valaki, aki egy mozdulattal és egy gusztustalan gesztussal söpörte le a lezárással kapcsolatos ellenvéleményeket. Arra kaptam fel a fejem, amikor, mintegy a szervező „fiatalok” nevében, laza egyszerűséggel leszólta az „öregeket”, hogy azok csak a megszokásaik védelmében ellenzik a lezárásokat...
URBÁNUS FORRADALOM A MEZŐGAZDASÁGBAN: TERJED A VERTIKÁLIS KERTÉSZET
QUBIT
Szerző: SCHUBERT KORNÉL
2018.05.22.
Bár a mezőgazdaság 8 billió dolláros összértékével a globális GDP 6,4 százalékát termeli, mégis a legkevésbé digitalizált a nagy termelő szektorok közül. Az elmúlt néhány évben azonban változni látszik a helyzet: 2017-ben a mezőgazdasági befektetések 29 százalékkal növekedtek a megelőző évhez képest. Az eddig elmaradt automatizációnak és digitalizációnak az iparágra való kiterjesztése gyakorlatilag elindított egy újabb mezőgazdasági forradalmat.
Talajmentesítés
Az innovációk közül az egyik legextrémebb az úgynevezett vertikális gazdálkodás. Az alapötlet az, hogy mivel a növények a növekedésükhöz szükséges tápanyagokat alapvetően nem a talajból, hanem az onnan származó vízből nyerik, mi lenne, ha a talajt kihagynák az egyenletből, a növényeket pedig szó szerint egymás fölé polcolva termesztenék?
A koncepció atyja Dickson Despommier ökológus, a Columbia Egyetem mikrobiológia professzora, aki még 2000-ben tette fel a kérdést a diákjainak, hogy milyennek szeretnék látni a Földet 40 év múlva, amikorra több mint 9 milliárd embert kell majd ellátni élelemmel, úgy, hogy már nem nagyon lesz több megművelhető földterület (jelenleg 80 százalékos kihasználtságnál tartunk), ráadásul az urbanizáció fokozatosan szorítja vissza a már meglévő farmokat. Mindeközben az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO szerint 2050-re optimálisan 70 százalékkal kellene növelni a globális élelmiszertermelést, amihez nagyjából még egy fél Dél-Amerikára való termőföld hiányzik, legalábbis a mai technológiák mellett.
A diákok a tetőtéri kertészkedés ideája alapján kiszámolták, hogy Manhattan lakosságának élelmiszerellátását miként tudná fedezni a felhőkarcolók tetőinek hasznosítása. Az eredmény elkeserítő lett: a lakosság mindössze 2 százalékának jutna így elegendő zöldség. Despommier erre annyit kérdezett a diákoktól, hogy ugyan miért csak a tetőket akarnák hasznosítani, New York tele van üresen álló lakóházakkal! A viccesnek induló ötletet az ökológus kidolgozta, 2010-ben pedig könyvként is publikálta...
Szerző: SCHUBERT KORNÉL
2018.05.22.
Talajmentesítés
Az innovációk közül az egyik legextrémebb az úgynevezett vertikális gazdálkodás. Az alapötlet az, hogy mivel a növények a növekedésükhöz szükséges tápanyagokat alapvetően nem a talajból, hanem az onnan származó vízből nyerik, mi lenne, ha a talajt kihagynák az egyenletből, a növényeket pedig szó szerint egymás fölé polcolva termesztenék?
A koncepció atyja Dickson Despommier ökológus, a Columbia Egyetem mikrobiológia professzora, aki még 2000-ben tette fel a kérdést a diákjainak, hogy milyennek szeretnék látni a Földet 40 év múlva, amikorra több mint 9 milliárd embert kell majd ellátni élelemmel, úgy, hogy már nem nagyon lesz több megművelhető földterület (jelenleg 80 százalékos kihasználtságnál tartunk), ráadásul az urbanizáció fokozatosan szorítja vissza a már meglévő farmokat. Mindeközben az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO szerint 2050-re optimálisan 70 százalékkal kellene növelni a globális élelmiszertermelést, amihez nagyjából még egy fél Dél-Amerikára való termőföld hiányzik, legalábbis a mai technológiák mellett.
A diákok a tetőtéri kertészkedés ideája alapján kiszámolták, hogy Manhattan lakosságának élelmiszerellátását miként tudná fedezni a felhőkarcolók tetőinek hasznosítása. Az eredmény elkeserítő lett: a lakosság mindössze 2 százalékának jutna így elegendő zöldség. Despommier erre annyit kérdezett a diákoktól, hogy ugyan miért csak a tetőket akarnák hasznosítani, New York tele van üresen álló lakóházakkal! A viccesnek induló ötletet az ökológus kidolgozta, 2010-ben pedig könyvként is publikálta...
LIGET - NÉGYSZERES ÁRON
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2018.05.22.
A Városliget Zrt vezetője ígéri: 250 milliárd forint már elég lesz a Liget teljes fejlesztésére. Szerinte az eddigi drágulás a tervek és az építőipari árak változása miatt volt.
Ősz óta dolgoznak a munkagépek a Városliget több pontján, ezzel a megvalósulás szakaszába lépett Közép Európa legnagyobb városépítészeti-kulturális vállalkozása, a 100 hektáros, rendkívül leharcolt Városliget teljes megújítása. (A kezdő dátum bizonytalan, 7-8 éves politikai viták, illetve a ligetvédőkkel folytatott zajos botrányok homályába vész.) Bár a beígért fejlesztési helyszínek felénél még nem indult el a munka, a gyakorlatilag folyamatosan változó tartalmú – és nem mellékesen folyamatosan emelkedő költségvetésű – beruházás vége immáron prognosztizálható.
„Immáron túl vagyunk azon a ponton, ahonnan vissza lehetne fordulni – mondja a Városliget Zrt. vezérigazgatója, azaz az eddig (részben jelenleg is) papíron lévő tervek, a makettek elkezdtek megvalósulni, ütemezetten egyre több helyen beindul a munka és biztosnak látszik, hogy még a mostani építőipari munkaerőhiány mellett is 2021 végére a Ligetbe tervezett összes közintézmény épülete elkészül. Gyorgyevics Benedek szerint a parkfelújítás néhány része túlcsúszhat ezen a határidőn, mivel vannak olyan kertészeti munkák, amelyeket lehetetlen elkezdeni a közmű-felújítás és a magasépítési munkák befejezése előtt. A vezérigazgató azzal számol, hogy lesznek olyan parkelemek, amelyek csak 2022-ben nyerik el véglegesnek tekinthető formájukat.
A társaság vezetője szerint a vonatkozó kormányhatározatok és a költségvetési törvény ütemezetten biztosítja a Liget Projekt finanszírozását. A fejlesztések kapcsán gyakran felemlegetett 250 milliárdos keretösszeg tartalmazza a történelmi értelemben vett Liget intézményfejlesztési költségeit, amelyek mostanra – kettő kivételével – engedélyes, sőt, kiviteli terveken alapulnak. A Liget-fejlesztéshez logikailag kapcsolódik a környező közeledési hálózat fejlesztése, ennek azonban csak egy részét finanszírozzák a Városliget Zrt. számára elérhető büdzséből. Azonban ha olyan döntés születne, hogy megépítik az M3-as autópálya lehajtójához a tervbe vett felüljárót – melynek a tervezését a Városliget Zrt. büdzséjéből fedezték - az további tízmilliárdos költséget jelentene...
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2018.05.22.
Ősz óta dolgoznak a munkagépek a Városliget több pontján, ezzel a megvalósulás szakaszába lépett Közép Európa legnagyobb városépítészeti-kulturális vállalkozása, a 100 hektáros, rendkívül leharcolt Városliget teljes megújítása. (A kezdő dátum bizonytalan, 7-8 éves politikai viták, illetve a ligetvédőkkel folytatott zajos botrányok homályába vész.) Bár a beígért fejlesztési helyszínek felénél még nem indult el a munka, a gyakorlatilag folyamatosan változó tartalmú – és nem mellékesen folyamatosan emelkedő költségvetésű – beruházás vége immáron prognosztizálható.
„Immáron túl vagyunk azon a ponton, ahonnan vissza lehetne fordulni – mondja a Városliget Zrt. vezérigazgatója, azaz az eddig (részben jelenleg is) papíron lévő tervek, a makettek elkezdtek megvalósulni, ütemezetten egyre több helyen beindul a munka és biztosnak látszik, hogy még a mostani építőipari munkaerőhiány mellett is 2021 végére a Ligetbe tervezett összes közintézmény épülete elkészül. Gyorgyevics Benedek szerint a parkfelújítás néhány része túlcsúszhat ezen a határidőn, mivel vannak olyan kertészeti munkák, amelyeket lehetetlen elkezdeni a közmű-felújítás és a magasépítési munkák befejezése előtt. A vezérigazgató azzal számol, hogy lesznek olyan parkelemek, amelyek csak 2022-ben nyerik el véglegesnek tekinthető formájukat.
A társaság vezetője szerint a vonatkozó kormányhatározatok és a költségvetési törvény ütemezetten biztosítja a Liget Projekt finanszírozását. A fejlesztések kapcsán gyakran felemlegetett 250 milliárdos keretösszeg tartalmazza a történelmi értelemben vett Liget intézményfejlesztési költségeit, amelyek mostanra – kettő kivételével – engedélyes, sőt, kiviteli terveken alapulnak. A Liget-fejlesztéshez logikailag kapcsolódik a környező közeledési hálózat fejlesztése, ennek azonban csak egy részét finanszírozzák a Városliget Zrt. számára elérhető büdzséből. Azonban ha olyan döntés születne, hogy megépítik az M3-as autópálya lehajtójához a tervbe vett felüljárót – melynek a tervezését a Városliget Zrt. büdzséjéből fedezték - az további tízmilliárdos költséget jelentene...
EGY RÉGI VICC KÖSZÖN VISSZA, ELNÉZVE ORBÁN KORMÁNYZÁSÁT - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE
KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2018.05.22.
A Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti irodájának bezárásával Magyarország azt kockáztatja, hogy minden eddig elért haladása veszendőbe megy – írja a Politico. A New York Times a nagy veszélybe került európai álomról és Magyarország autokráciává válásáról ír. Utóbbiról egy rendszerváltáskori viccet is felidéz. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.
A Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti irodájának költözéséről ír a Politico című amerikai lap európai kiadása. A cikk emlékeztet arra, hogy a szervezetet alapító Soros György annak idején jelentős anyagi hozzájárulással segítette a rendszerváltást, és ennek jegyében például százaknak – köztük Orbán Viktornak – tette lehetővé a nyugati tanulmányok folytatását. Az Orbán-kormány azonban az elmúlt két évben több mint 100 millió euró közpénzt költött arra, hogy hazugságokat terjesszen a Nyílt Társadalom Alapítványról és partnereiről – idézi az alapítvány közleményét.
A cikk ismerteti Soros alapítványának szerteágazó tevékenységét, egyebek közt a tárgyi beszerzéseket is, a költséges kórházi eszközöktől a másológépek Magyarországra juttatásáig. A huszadik század nagy szabadságharcosának nevezi Soros Györgyöt, akinek a rágalmazása szerinte azzal a kockázattal jár, hogy minden eddig elért haladás veszendőbe megy Magyarországon.
Hallgassa meg
Egy rossz döntéssel indult
Mi baj van Európával? – ezzel a címmel közli a New York Times Paul Krugman véleménycikkét.
A szerző szerint a második világháborút követő hat évtizeden át Nyugat-Európa került a legközelebb a humanitárius álom valóra váltásához, az olyan társadalmi modellhez, amely a demokratikus berendezkedés mellett a társadalom széles rétegei számára tette lehetővé a jólétet, de legalábbis a tisztességes megélhetést. Most azonban – írja Krugman, elismerve azt, hogy a demokrácia az Atlanti-óceán mindkét partján ostrom alatt áll – nagy bajok jelentkeznek Európában, amelyek csak részben mutatnak párhuzamosságot az amerikai trumpizmus rémálmával.
Az amerikai kommentátor szerint Európa problémáinak jelentős részét az az egy emberöltővel ezelőtti, katasztrofális döntés okozta, hogy közös fizetőeszközt hoztak létre. Az euró megteremtése átmeneti fellelkesülést váltott ki, hiszen áramlott a pénz olyan tagországokba, mint Spanyolország vagy Görögország, de aztán a buborék szétpattant. A saját pénznemüket megőrző országok vissza tudták nyerni versenyképességüket a pénzük leértékelésével, az eurózóna egyes országai azonban gazdasági visszaesést éltek át, rendkívül magas munkanélküliség mellett. A drákói megszorító intézkedések még tovább súlyosbították a visszaesést. Az euróválság áldozatai közül a spanyolok nagy nehezen visszanyerték a versenyképességüket, Görögország azonban katasztrófaövezet maradt, Olaszország pedig – amely a britek kilépésével az unió harmadik legnagyobb nemzetgazdaságának számít – két évtizedet elvesztegetett: az egy főre jutó GDP-je nem magasabb, mint amekkora 2000-ben volt.
Krugman erre vezeti vissza azt, hogy a márciusi olaszországi parlamenti választás győztesei Európa-ellenes pártok lettek – a populista 5 Csillag Mozgalom és a szélsőjobboldali Liga. Most ezek a pártok alakítanak kormányt, és bár egyelőre nem teljesen világos, hogy milyen politikai irányvonalat fognak követni, az biztos, hogy fékezni fogják Európát, több értelemben is. A pénzügyi szigor visszafordítása akár az euróövezetből való kivonuláshoz is vezethet. Itália várhatóan lesújt a bevándorlókra és a menekültekre...
Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2018.05.22.
A Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti irodájának költözéséről ír a Politico című amerikai lap európai kiadása. A cikk emlékeztet arra, hogy a szervezetet alapító Soros György annak idején jelentős anyagi hozzájárulással segítette a rendszerváltást, és ennek jegyében például százaknak – köztük Orbán Viktornak – tette lehetővé a nyugati tanulmányok folytatását. Az Orbán-kormány azonban az elmúlt két évben több mint 100 millió euró közpénzt költött arra, hogy hazugságokat terjesszen a Nyílt Társadalom Alapítványról és partnereiről – idézi az alapítvány közleményét.
A cikk ismerteti Soros alapítványának szerteágazó tevékenységét, egyebek közt a tárgyi beszerzéseket is, a költséges kórházi eszközöktől a másológépek Magyarországra juttatásáig. A huszadik század nagy szabadságharcosának nevezi Soros Györgyöt, akinek a rágalmazása szerinte azzal a kockázattal jár, hogy minden eddig elért haladás veszendőbe megy Magyarországon.
Hallgassa megEgy rossz döntéssel indult
Mi baj van Európával? – ezzel a címmel közli a New York Times Paul Krugman véleménycikkét.
A szerző szerint a második világháborút követő hat évtizeden át Nyugat-Európa került a legközelebb a humanitárius álom valóra váltásához, az olyan társadalmi modellhez, amely a demokratikus berendezkedés mellett a társadalom széles rétegei számára tette lehetővé a jólétet, de legalábbis a tisztességes megélhetést. Most azonban – írja Krugman, elismerve azt, hogy a demokrácia az Atlanti-óceán mindkét partján ostrom alatt áll – nagy bajok jelentkeznek Európában, amelyek csak részben mutatnak párhuzamosságot az amerikai trumpizmus rémálmával.
Az amerikai kommentátor szerint Európa problémáinak jelentős részét az az egy emberöltővel ezelőtti, katasztrofális döntés okozta, hogy közös fizetőeszközt hoztak létre. Az euró megteremtése átmeneti fellelkesülést váltott ki, hiszen áramlott a pénz olyan tagországokba, mint Spanyolország vagy Görögország, de aztán a buborék szétpattant. A saját pénznemüket megőrző országok vissza tudták nyerni versenyképességüket a pénzük leértékelésével, az eurózóna egyes országai azonban gazdasági visszaesést éltek át, rendkívül magas munkanélküliség mellett. A drákói megszorító intézkedések még tovább súlyosbították a visszaesést. Az euróválság áldozatai közül a spanyolok nagy nehezen visszanyerték a versenyképességüket, Görögország azonban katasztrófaövezet maradt, Olaszország pedig – amely a britek kilépésével az unió harmadik legnagyobb nemzetgazdaságának számít – két évtizedet elvesztegetett: az egy főre jutó GDP-je nem magasabb, mint amekkora 2000-ben volt.
Krugman erre vezeti vissza azt, hogy a márciusi olaszországi parlamenti választás győztesei Európa-ellenes pártok lettek – a populista 5 Csillag Mozgalom és a szélsőjobboldali Liga. Most ezek a pártok alakítanak kormányt, és bár egyelőre nem teljesen világos, hogy milyen politikai irányvonalat fognak követni, az biztos, hogy fékezni fogják Európát, több értelemben is. A pénzügyi szigor visszafordítása akár az euróövezetből való kivonuláshoz is vezethet. Itália várhatóan lesújt a bevándorlókra és a menekültekre...
KIEMELT ÁGAZAT - NINCS ÚJ A NAP ALATT 4.
VÁROSI KURÍR - BANÁNKÖZTÁRSASÁG
Szerző: ANDOR MIHÁLY
2018.05.22.
Normális országban, normális emberek azért néznek futballmeccseket, mert elbűvöli őket egy hajszálpontos hetvenméteres átadás és annak levétele, egy a kapunak háttal állva sarokkal a hálóba pöccintett gól, egy Messi-féle könnyed emelés és egyéb varázslatok. Persze nem baj, ha ezeket a saját klubcsapat vagy a saját válogatott mutatja be, de akkor is lehet élvezni, ha nem. Ezekben a normális országokban a normális emberek nem csinálnak a fociból nemzeti sorskérdést.
Orbán Viktornak sikerült a futballt nemzetstratégiai ágazattá tennie, és ezzel újabb lépést tett egy nem normális ország kialakítása felé, amelyben senki sem normális. Sem hívei, sem ellenfelei.
A hívei azért nem normálisak,
mert elhiszik neki, amit mond, és ugyanúgy gondolják: „…sose értettem egyet azokkal, akik azt mondták, hogy ez csak egy meccs. A válogatott meccs, az csak egy sportesemény. Az igazság az, hogy ha válogatottak lépnek pályára, akkor azzal a reménnyel küldjük a csapatainkat, a játékosainkat a pályára, hogy az adott közösség, ez esetben a magyar nemzet, legnagyszerűbb tulajdonságait mutassák be sportkörülmények között. Válogatottnak lenni nem azt jelenti, hogy én vagyok a legjobb játékos. Az a minimum. Az előföltétel. Hanem azt jelenti, hogy képes vagyok megtestesíteni azt a valamit, azt a jót, azt a kiemelkedőt, azt a tulajdonságot, ami egyébként nekünk magyaroknak is sajátunk…. Ezért ha fölmegy a csapat a pályára, ezzel az elvárással ülünk le a TV képernyője elé, hogy mindezt lássuk. A futball nyelvén ezt meséljék el nekünk.”
A kritikusai pedig azért nem normálisak,
mert alig leplezett kárörömmel fogadják a magyar futballválogatott csúfos vereségeit. Orbán személyes ügyének tekintik, és annak örülnek, hogy jól pofára esett. Ez a káröröm akkor sem normális, ha maga Orbán ágyazott meg neki azzal, hogy a diktatúrákban szokásos arcátlansággal az NB I-be juttatott egy falusi csapatot, amihez szabott egy adótörvényt, az udvar végében emelt egy magánstadiont, csinált hozzá kisvasútat, és egy szegényedő országban üresen ásítozó stadionok építésére szórt el milliárdokkal.
És indokolja mindezt egy kalandregények romantikus világában élő kamasz szellemi színvonalán, aki összekeveri fantáziaképeit a valósággal. „Erősek vagyunk, a sajátos észjárásunkra büszkék vagyunk. Látni akarjuk ezt a pályát. Nagyvonalúak vagyunk. Mi egy lovagias nemzetnek tartjuk magunkat. Nem vagyunk kicsinyesek, és nem vagyunk szűkkeblűek. Akarom, szeretném, ha láthatnánk a pályán a magyarok nagyvonalúságát. Gondolkodásban, az ellenfél felé tett gesztusokban. A bátorságot. Úgy gondoljuk, hogy a magyarok bátrak. … Tehát bátorság. És cselvetés. Az is nagyon fontos. Lovagolni, menekülést színlelve hátrafelé nyilazni. Vannak mindenfajta hagyományok, tehát valami… valami cselvetést is szeretnénk látni.”
Lehet, hogy az országnak és Orbánnak is az lenne a legjobb, ha felhagyna a politikával, és egy olyan hagyományőrző egyesületbe lépne be, ahol minden nap lóháton vágtatva nyilazhatna hátrafelé?
Andor Mihály
(Galamus, 2013. október 17.)
Szerző: ANDOR MIHÁLY
2018.05.22.
Orbán Viktornak sikerült a futballt nemzetstratégiai ágazattá tennie, és ezzel újabb lépést tett egy nem normális ország kialakítása felé, amelyben senki sem normális. Sem hívei, sem ellenfelei.
A hívei azért nem normálisak,
mert elhiszik neki, amit mond, és ugyanúgy gondolják: „…sose értettem egyet azokkal, akik azt mondták, hogy ez csak egy meccs. A válogatott meccs, az csak egy sportesemény. Az igazság az, hogy ha válogatottak lépnek pályára, akkor azzal a reménnyel küldjük a csapatainkat, a játékosainkat a pályára, hogy az adott közösség, ez esetben a magyar nemzet, legnagyszerűbb tulajdonságait mutassák be sportkörülmények között. Válogatottnak lenni nem azt jelenti, hogy én vagyok a legjobb játékos. Az a minimum. Az előföltétel. Hanem azt jelenti, hogy képes vagyok megtestesíteni azt a valamit, azt a jót, azt a kiemelkedőt, azt a tulajdonságot, ami egyébként nekünk magyaroknak is sajátunk…. Ezért ha fölmegy a csapat a pályára, ezzel az elvárással ülünk le a TV képernyője elé, hogy mindezt lássuk. A futball nyelvén ezt meséljék el nekünk.”
A kritikusai pedig azért nem normálisak,
mert alig leplezett kárörömmel fogadják a magyar futballválogatott csúfos vereségeit. Orbán személyes ügyének tekintik, és annak örülnek, hogy jól pofára esett. Ez a káröröm akkor sem normális, ha maga Orbán ágyazott meg neki azzal, hogy a diktatúrákban szokásos arcátlansággal az NB I-be juttatott egy falusi csapatot, amihez szabott egy adótörvényt, az udvar végében emelt egy magánstadiont, csinált hozzá kisvasútat, és egy szegényedő országban üresen ásítozó stadionok építésére szórt el milliárdokkal.
És indokolja mindezt egy kalandregények romantikus világában élő kamasz szellemi színvonalán, aki összekeveri fantáziaképeit a valósággal. „Erősek vagyunk, a sajátos észjárásunkra büszkék vagyunk. Látni akarjuk ezt a pályát. Nagyvonalúak vagyunk. Mi egy lovagias nemzetnek tartjuk magunkat. Nem vagyunk kicsinyesek, és nem vagyunk szűkkeblűek. Akarom, szeretném, ha láthatnánk a pályán a magyarok nagyvonalúságát. Gondolkodásban, az ellenfél felé tett gesztusokban. A bátorságot. Úgy gondoljuk, hogy a magyarok bátrak. … Tehát bátorság. És cselvetés. Az is nagyon fontos. Lovagolni, menekülést színlelve hátrafelé nyilazni. Vannak mindenfajta hagyományok, tehát valami… valami cselvetést is szeretnénk látni.”
Lehet, hogy az országnak és Orbánnak is az lenne a legjobb, ha felhagyna a politikával, és egy olyan hagyományőrző egyesületbe lépne be, ahol minden nap lóháton vágtatva nyilazhatna hátrafelé?
Andor Mihály
(Galamus, 2013. október 17.)
MI A BAJ A KOMPETENCIATESZTEKKEL?
ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: KIS GYÖRGY MÁRK
2018.05.22.
Mint számos ország a földön, Magyarország is részese több iskolai kompetenciatesztnek. A PISA, TIMSS, és egyéb tesztek célja, hogy képet nyújtson a diákok tárgyi vagy alkalmazott tudásáról a főbb területeken, amik pontszámát könnyű összehasonlítani, mint a matematika és a természettudományok. A tesztek eredménye néhány évente pusztító viharként söpör végig az oktatási szférán, hogy néhány nap múlva elhaljon a vita, és minden folytatódjon tovább. De van-e értelme ezeknek a teszteknek? Mérnek olyan képességet, ami az életben is hasznosul, és egyáltalán megfelelően vannak-e felépítve?
A kompetenciamérések kétélű fegyverei az oktatáspolitikának. A nemzetközi szervezetek szeretik, ugyanis – még ha sokszor tévesen is – lehetőséget nyújt összehasonlításokra, és a bizonyítékalapú szakpolitikusok képesek a kapott adatokat felhasználni új módszerek kidolgozásához. A tesztek azonban ponthajhászásba kergetik a résztvevőket, mindezt úgy, hogy komoly kritikát kapnak minden egyes tesztelési időszakban. A cikkben bemutatjuk a kompetenciatesztek főbb problémáit és kritikáit...
Szerző: KIS GYÖRGY MÁRK
2018.05.22.
A kompetenciamérések kétélű fegyverei az oktatáspolitikának. A nemzetközi szervezetek szeretik, ugyanis – még ha sokszor tévesen is – lehetőséget nyújt összehasonlításokra, és a bizonyítékalapú szakpolitikusok képesek a kapott adatokat felhasználni új módszerek kidolgozásához. A tesztek azonban ponthajhászásba kergetik a résztvevőket, mindezt úgy, hogy komoly kritikát kapnak minden egyes tesztelési időszakban. A cikkben bemutatjuk a kompetenciatesztek főbb problémáit és kritikáit...
KORÁBBAN A PUNCS.HU-NAK CSINÁLT REKLÁMOT, MOST OKTATÓVIDEÓT KÉSZÍTETT A SZEXUÁLIS ZAKLATÁS ELLEN EGY ÜGYNÖKSÉG
MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.05.22.
A Kreatív Online szúrta ki, hogy az Umbrella ügynökség oktatóvideókat készített a Playboy Magyarország közreműködésével, azzal a céllal, hogy bemutassák a férfiaknak, hogy az áldozathibáztató megjegyzések (minek ment oda, miért vett fel ilyen ruhát, de hát mosolygott, stb.) mögött milyen sztereotípiák húzódnak, és hogy ezekhez képest a valóságban hogyan kell viselkedni...
AZ ADÓSSÁGCSÖKKENTÉS NÖVELI A JÖVEDELMI EGYENLŐTLENSÉGET, AZ ADÓEMELÉS VISZONT NEM CSÖKKENTI
QUBIT
Szerző: PRINZ DÁNIEL
2018.05.22.
Nem a vállalatok működése változik meg hirtelen, és nem is arról van szó, hogy az államok másképp költik el az adóbevételt, hanem arról, hogy a gazdagok elkezdik másképp bevallani a jövedelmüket. Közgázhíradó.
Az adókról, a cégekről és a jövedelmi egyenlőtlenségről nem először van szó a Qubiten. A leggazdagabbak a tőkejövedelmek miatt gazdagodnak tovább, miközben a szegények helyzete jó esetben stagnál. Kiderült az is, hogy a vállalatok által kifizetett tőkejövedelmek valójában jelentős részben munkajövedelmek, szóval érdemesebb lenne ezeket magasabb kulccsal adóztatni. A szupersztár cégek világában pedig sokkal jobb tőkéből élni, mint munkából. Januárban viszont egy olyan tanulmányt ismertettünk, amely szerint a progresszívabb jövedelemadók akár növelhetik az egyenlőtlenséget, mert amikor az államok kormányainak elkezdett nőni a bevételük, azt inkább a jobb politikai érdekérvényesítő potenciállal rendelkező gazdagok kedvére költötték el, és nem a szegények érdekei szerint.
Másképp vallanak a gazdagok
Egy új tanulmány arra jutott, hogy a vállalati adók csökkentése egyenesen növeli a jövedelmi egyenlőtlenséget, ami nem éppen jó hír nem sokkal Trump nagy vállalati adócsökkentése után. (Magyarországon 2017-től vezettek be jelentős adókönnyítéseket a vállalati szférában.)
Suresh Nallareddy (Duke University), Ethan Rouen (Harvard Business School) és Juan Carlos Suárez Serrato (Duke University) megvizsgálták, mi történt azokban az amerikai államokban, ahol csökkentették vagy éppen emelték a vállalatok adóját. Első körben arra jutottak, hogy miközben az adócsökkentések növelik a jövedelmi egyenlőtlenséget, az adóemelések nem csökkentik azt...
Szerző: PRINZ DÁNIEL
2018.05.22.
Az adókról, a cégekről és a jövedelmi egyenlőtlenségről nem először van szó a Qubiten. A leggazdagabbak a tőkejövedelmek miatt gazdagodnak tovább, miközben a szegények helyzete jó esetben stagnál. Kiderült az is, hogy a vállalatok által kifizetett tőkejövedelmek valójában jelentős részben munkajövedelmek, szóval érdemesebb lenne ezeket magasabb kulccsal adóztatni. A szupersztár cégek világában pedig sokkal jobb tőkéből élni, mint munkából. Januárban viszont egy olyan tanulmányt ismertettünk, amely szerint a progresszívabb jövedelemadók akár növelhetik az egyenlőtlenséget, mert amikor az államok kormányainak elkezdett nőni a bevételük, azt inkább a jobb politikai érdekérvényesítő potenciállal rendelkező gazdagok kedvére költötték el, és nem a szegények érdekei szerint.
Másképp vallanak a gazdagok
Egy új tanulmány arra jutott, hogy a vállalati adók csökkentése egyenesen növeli a jövedelmi egyenlőtlenséget, ami nem éppen jó hír nem sokkal Trump nagy vállalati adócsökkentése után. (Magyarországon 2017-től vezettek be jelentős adókönnyítéseket a vállalati szférában.)
Suresh Nallareddy (Duke University), Ethan Rouen (Harvard Business School) és Juan Carlos Suárez Serrato (Duke University) megvizsgálták, mi történt azokban az amerikai államokban, ahol csökkentették vagy éppen emelték a vállalatok adóját. Első körben arra jutottak, hogy miközben az adócsökkentések növelik a jövedelmi egyenlőtlenséget, az adóemelések nem csökkentik azt...
GYARMATI ANDREA: UGORJ ÉS ÚSSZ!
24.HU - POSZT ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.05.20.
Mert túlélheted, velem ne törődj.
Normál hétköznap. Csöng a telefon. Ebben nincs semmi különös, ha csak annyi nem, hogy a vonalason hív valaki, ami lássuk be, manapság elég ritka. Idős férfihang, erős akcentussal, hogy én biztosan nem ismerem őt, az édesanyámmal úszott annak idején, néhány hét múlva hazalátogat, szeretne Anyuval találkozni.
Mondom, Anyu már nem igazán fiatal és nem is nagyon fogad látogatókat, de megkérdezem.
„Én sem vagyok már húszéves, de valaha, még a háború előtt nagyon jó barátságban voltunk, talán kivételt tesz velem.”
Felírom a nevét, ami érdekes módon nem mond semmit számomra,
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.05.20.
Normál hétköznap. Csöng a telefon. Ebben nincs semmi különös, ha csak annyi nem, hogy a vonalason hív valaki, ami lássuk be, manapság elég ritka. Idős férfihang, erős akcentussal, hogy én biztosan nem ismerem őt, az édesanyámmal úszott annak idején, néhány hét múlva hazalátogat, szeretne Anyuval találkozni.
Mondom, Anyu már nem igazán fiatal és nem is nagyon fogad látogatókat, de megkérdezem.
„Én sem vagyok már húszéves, de valaha, még a háború előtt nagyon jó barátságban voltunk, talán kivételt tesz velem.”
Felírom a nevét, ami érdekes módon nem mond semmit számomra,
pedig a szüleim fontos kapcsolatait és régi barátait, ha nem is mindet személyesen, de legalább név szerint ismerem. Kiderül, ennek a bácsinak a története sem ismeretlen számomra, csak név és arc nélküli volt a sztori mind ez ideig.
Anyu lelkesen azt mondja, szívesen beszélgetne az illetővel. „Amin Tomi keresztülment, nem semmi! Neki nem szabad nemet mondani.”
Hiába vagyok hatvannégy éves és anyu kilencvenkettő, a gyereknevelés sosem fejeződik be, és ha elmesélem a történetet, bizonyára te is úgy érzed majd, hogy nagyon is egyetértesz.
Anyu és Tomi együtt úsztak, sőt még aztán is edzettek, hogy az edzőjüket elvitték a háborúba. Amíg lehetőség volt rá, Pestről átgyalogoltak Budára, a Lukács uszodába, és a csapatból néhányan folytatták az olimpiai felkészülést úgy, hogy remény sem volt következő olimpiára.
Valószínűleg az úszás éltette őket.
Aztán egyre kevesebben lettek, mert a helyzet minden volt, csak biztonságos nem.
Anyu lelkesen azt mondja, szívesen beszélgetne az illetővel. „Amin Tomi keresztülment, nem semmi! Neki nem szabad nemet mondani.”
Hiába vagyok hatvannégy éves és anyu kilencvenkettő, a gyereknevelés sosem fejeződik be, és ha elmesélem a történetet, bizonyára te is úgy érzed majd, hogy nagyon is egyetértesz.
Anyu és Tomi együtt úsztak, sőt még aztán is edzettek, hogy az edzőjüket elvitték a háborúba. Amíg lehetőség volt rá, Pestről átgyalogoltak Budára, a Lukács uszodába, és a csapatból néhányan folytatták az olimpiai felkészülést úgy, hogy remény sem volt következő olimpiára.
Valószínűleg az úszás éltette őket.
Aztán egyre kevesebben lettek, mert a helyzet minden volt, csak biztonságos nem.
Nem is lehetett tudni, kivel mi történt, él-e vagy meghalt, egyáltalán, merre jár.
Nem akarom az előzményeket hosszan taglalni, láttuk, tudjuk számos elmondás, mozifilm és olvasásélmény nyomán, miképpen is mentek abban az időben a dolgok. Anyu is megjárta a maga poklait, de végül a háború véget ért, a családja minden tagja életben maradt, sőt, az edzője is szerencsésen hazatért.
Lehetett az életet újratervezni, készülni hittel, akaraterővel a megmaradt csapattal az olimpiára...
Nem akarom az előzményeket hosszan taglalni, láttuk, tudjuk számos elmondás, mozifilm és olvasásélmény nyomán, miképpen is mentek abban az időben a dolgok. Anyu is megjárta a maga poklait, de végül a háború véget ért, a családja minden tagja életben maradt, sőt, az edzője is szerencsésen hazatért.
Lehetett az életet újratervezni, készülni hittel, akaraterővel a megmaradt csapattal az olimpiára...
A NEMZETI ÉRTÉKEK MEGBECSÜLÉSE MIÉRT ELKÉPZELHETETLEN LOPÁS NÉLKÜL?
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.05.22.
Jó reggelt, kedves és drága! Nem elég, hogy oda a pünkösdi vigasság (jó, attól persze lehet szemet forgatva kereszténykedni) és már megint egy szürke hétköz- és munkanappal kell szembenézni, de azt is olvastam, hogy Németh Szilárd már valószínűleg nem fog egy országot napi/heti/havi random időkeretben szórakoztatni, merthogy – gondolom, Habony éppen magához tért – azt találták ki, és a mindig jól értesült Magyar Időknek el is bizalmaskodták, hogy új arcokra bízza a Fidesz a kommunikációját. Pontosabban Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Karc FM Álláspont című műsorában beszélt erről. Erről is.
Vagyis egyrészt arról, hogy ugyanazokat a foltokban igazságokat is tartalmazó, általában a nettó uszításra kalibrált szólamokat más figurák rágják majd bele a szánkba. Azért mindenki nyugodjon meg: Kovács Desikerült? Zoltán és Hidvéghi Balázs a helyén marad, de például Hollik és Budai Gyula kihullott a választási rostán, helyettük kell találni hasonló kalibereket, Szilust meg Tuzson Bencét viszont hátrébb húzzák-vonják a frontvonalból. Nekik már nem kell megküzdeniük saját magukkal, meg az idegesítő újságírókkal, akiknek Szilárd úr eddig sem válaszolt a központi ukáznak megfelelően. Hogy kik lesznek az új arcok, arról nem született döntés. Mármint a másodszor is nagyapává avanzsált Orbán Viktor még nem döntötte el.
Másrészt arról is szólt a Hidvéghi nevű beszélő öltöny, hogy nagy dolgokra készülnek ők. Rögtön két ügyben – demográfiai kérdésekről/családpolitikáról, valamint az EP-választások előtt európai kérdésekről – tartanának nemzeti konzultációt, ugyanis ezt a műfajt igen sikeres eszköznek tartják. Ehhez valóban nem fér körömfeketényi kétség sem: ez a soha senki által nem ellenőrizhető, átláthatatlan, tetszőlegesen manipulálható, álkérdéseknek álcázott, a kormány által elvárt válaszokat magában foglaló, rengeteg közpénz pofátlan lenyúlására és a közbeszéd tematizálására alkalmas áldemokratikus szemfényvesztés valóban eddig is rendkívül sikeres volt. Az igaz, hogy a tavalyi nemzeti konzultációjukban is öblöseket hazudtak és már bírósági papírjuk is van erről, de a kollektív memória rövidsége, meg az ebből adódó következmény nélküliség okán ebből a világon semmi bajuk nem származott. Most majd újratöltik ezt az infantilis, mindenkit hülyének néző népnemzeti társasjátékukat, és úgy tesznek, mintha az előre megrágott egyenvéleményeken kívül bármi másra kíváncsiak lennének. Fasza...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.05.22.
Vagyis egyrészt arról, hogy ugyanazokat a foltokban igazságokat is tartalmazó, általában a nettó uszításra kalibrált szólamokat más figurák rágják majd bele a szánkba. Azért mindenki nyugodjon meg: Kovács Desikerült? Zoltán és Hidvéghi Balázs a helyén marad, de például Hollik és Budai Gyula kihullott a választási rostán, helyettük kell találni hasonló kalibereket, Szilust meg Tuzson Bencét viszont hátrébb húzzák-vonják a frontvonalból. Nekik már nem kell megküzdeniük saját magukkal, meg az idegesítő újságírókkal, akiknek Szilárd úr eddig sem válaszolt a központi ukáznak megfelelően. Hogy kik lesznek az új arcok, arról nem született döntés. Mármint a másodszor is nagyapává avanzsált Orbán Viktor még nem döntötte el.
Másrészt arról is szólt a Hidvéghi nevű beszélő öltöny, hogy nagy dolgokra készülnek ők. Rögtön két ügyben – demográfiai kérdésekről/családpolitikáról, valamint az EP-választások előtt európai kérdésekről – tartanának nemzeti konzultációt, ugyanis ezt a műfajt igen sikeres eszköznek tartják. Ehhez valóban nem fér körömfeketényi kétség sem: ez a soha senki által nem ellenőrizhető, átláthatatlan, tetszőlegesen manipulálható, álkérdéseknek álcázott, a kormány által elvárt válaszokat magában foglaló, rengeteg közpénz pofátlan lenyúlására és a közbeszéd tematizálására alkalmas áldemokratikus szemfényvesztés valóban eddig is rendkívül sikeres volt. Az igaz, hogy a tavalyi nemzeti konzultációjukban is öblöseket hazudtak és már bírósági papírjuk is van erről, de a kollektív memória rövidsége, meg az ebből adódó következmény nélküliség okán ebből a világon semmi bajuk nem származott. Most majd újratöltik ezt az infantilis, mindenkit hülyének néző népnemzeti társasjátékukat, és úgy tesznek, mintha az előre megrágott egyenvéleményeken kívül bármi másra kíváncsiak lennének. Fasza...
ÚJABB BIZONYÍTÉK: KOCKÁZAT NÉLKÜL NYÚLHATÓK LE AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK
168 ÓRA ONLINE
Szerző: RAJNAI ATTILA
2018.05.22.
Még mindig nincs gyanúsítottja annak az évek óta tartó nyomozásnak, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal különböző pályázatain elnyert állami támogatások jogosulatlan, illetve céloktól eltérő felhasználása miatt indult. Pedig a hivatalos iratok szerint az ügy nem túl bonyolult. A gyanúval érintett társaságok időközben sorra bedőltek, a főszereplő pedig – mintha mi sem történt volna – már új cégeket irányít.
Szerző: RAJNAI ATTILA
2018.05.22.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest megyei Adó- és Vámigazgatósága három éve indított vizsgálatot az Inno-Biotech Kft. áfa-visszaigényléseivel kapcsolatban. 2015 augusztusában revíziót tartottak a cég telephelyén, és a jegyzőkönyv szerint az ellenőrcsapat az alábbiakat állapította meg: „A társaság gazdasági tevékenységére utaló jeleket nem tapasztalt, a beszerzésben szerepeltetett EP-LAB 150 enzimtermelő berendezés a helyszínen nem volt megtalálható.” Sőt a cég partnerénél, az IC-Produkt Zrt. telephelyén sem volt ilyen berendezés, holott papíron mindkettő nagyon is létezett, legalábbis az Inno-Biotech Kft. busásan fizetett az IC-Produkt Zrt.-nek a technológiáért. (2015. február 2-án 42 millió 355 ezer forintot, amit márciusban további négy számla követett összesen 114 millió 490 ezer forint értékben, ezekből kettőnek enzimtermelő berendezés volt a megnevezése, a másik kettőnek pedig szoftver.)
Az adóhatóság szerint sem az Inno-Biotech Kft., sem az IC-Produkt Zrt. nem tudott bemutatni olyan bizonylatokat, amelyek alátámasztanák, hogy valós gazdasági tevékenységet végeztek volna. A NAV augusztusi ellenőrzésének jegyzőkönyve szerint az enzimtermelő berendezés helyett a telephelyen csupán két tartályt fedeztek fel, de sem laboratóriumnak, sem a berendezés működtetéséhez szükséges eszközöknek, illetve szoftvereknek nem találták a nyomát. Ráadásul az Inno-Biotech Kft. alkalmazottai a kihallgatásuk során ellentmondásba keveredtek, volt, aki azt vallotta, hogy a berendezések beszerzése még folyamatban van, mások viszont azt mondták, hogy azokat visszaküldték, mert meghibásodtak. Alvállalkozókat, beüzemelőket, gyártókat nem tudtak megnevezni, szállítási dokumentációik sem voltak. Az adóellenőrök végül azt a konklúziót vonták le, hogy a számlák kiállítása, illetve befogadása „tudatos szervezés eredménye volt”. Azt is megállapították, hogy a társaságok között személyi összefonódás van: „Dr. Szakács Tamás a vizsgált időszakra vonatkozó értékesítési ügylet minden egyes pontján az IC-Produkt Zrt. és az Inno-Biotech Kft. esetében is irányító szerepet tölt be.”
Mindezek alapján az adóhatóság a számlakibocsátó cég adólevonási, valamint áfa-visszaigénylési jogát 2016. június 30-án elutasította. Büntetőeljárást azonban hivatalból nem indított. A helyszíni szemle és a határozat meghozatala között több mint egy év telt el, ezalatt megváltoztak a tulajdonviszonyok: az IC-Produkt Zrt. 2015 végén, az Inno-Biotech Kft. pedig 2016 elején eladta a többségi részvényeit, mindkét céget egy szlovák származású férfi, Laczi János vásárolta meg...
A LIBERALIZMUS ELÁRULÁSA
KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
200148.05.21.
Egy ideje szitokszó lett, ha valakire azt mondják, liberális. Nincs ezen mit szépíteni, a liberalizmust, mint olyat, lejáratták. Az ismert bon mot szerint: egy eszme nem felelős azokért, akik hisznek benne.
Azokért meg – és ezt már én teszem hozzá – még annyira sem, akik nem hisznek benne, csupán felírják a zászlajukra. Bősz Anettre gondolok a legújabb fejlemények kapcsán. És persze Fodor Gáborra, merthogy Bősz Anett az ő magyar hangja.
Fodor Gábor tehetséges politikusnak indult. Időben szakított a Fidesszel, akkor, amikor Ungár Klára, Hegedűs István és még sokan mások. Bayer Zsolt is ekkor hagyta ott Orbán Viktor pártját, elmondása szerint Simicska Lajos miatt, mert mint írta a 90-es évek közepén, Orbán Viktor barátja körül olyan volt a légkör, mint egy kokainbáró rezidenciáján Kolumbia-alsón. Bayer aztán visszatalált a Fideszbe, Fodorék maradtak liberálisok.
Azzal, hogy Bősz Anett otthagyta az MSZP-Párbeszéd frakcióját, nem ennek a pártszövetségnek ártott a legtöbbet, még csak nem is a magát demokratikusnak mondó ellenzéknek. Bősz Anett árulása a liberalizmusnak ártott sokat, mert újabb adut adott azok kezébe, akik szerint a liberalizmus idejétmúlt, sőt, kifejezetten kártékony, és mint ilyen, irtandó.
Sokan úgy sejtik, hogy a Fidesz áll a mostani és az ezt megelőző ármánykodások mögött, a kormánypárt mozgatja a szálakat, Fodor végül is nekik tett szívességet. De ha így van, és jó lenne hinni abban, hogy ez nem igaz, akkor az MSZP is nyakig benne van. Ők vitték be a hátukon a parlamentbe Fodor Gábor magyar hangját, Bősz Anettet, mindenki tudta, már akit érdekelt ez egyáltalán, hogy Bősszel valójában Fodor került be a parlamentbe és az MSZP-Párbeszéd frakcióba.
Most, hogy Mellár Tamás beül a már majdnem megszűnt frakcióba, csak látszólag áll helyre a világ rendje. Lesz frakció és lesz pénz, de valójában semmi sincs rendben.
Amit ugyanis Fodor Gábor és magyar hangja, Bősz Anett képvisel, az nem liberalizmus. A liberalizmus ugyanis egy eszmerendszer, épp úgy, ahogyan a konzervativizmus is az. Arról, hogy valaki konzervatívnak mondja magát, még nem biztos, hogy konzervatív. Lehet, hogy csak hazudós az illető, vagy álszent, esetleg politikai haszonszerzésre szakosodott.
Bárki mondhatja magát konzervatívnak.
Fodor Gábor, Bősz Anett, ha kedvük tartja, nevezhetik magukat liberálisnak, mint ahogy Kövér László is mondhatja magáról, hogy demokrata. Ami persze szintén nem igaz, tőle magától tudjuk, hogy kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna.
Abban az értelemben, ahogy Kövér László demokrata, úgy persze Fodor Gábor és magyar hangja, Bősz Anett is liberális.
Szerző: FÖLD S. PÉTER
200148.05.21.
Azokért meg – és ezt már én teszem hozzá – még annyira sem, akik nem hisznek benne, csupán felírják a zászlajukra. Bősz Anettre gondolok a legújabb fejlemények kapcsán. És persze Fodor Gáborra, merthogy Bősz Anett az ő magyar hangja.
Fodor Gábor tehetséges politikusnak indult. Időben szakított a Fidesszel, akkor, amikor Ungár Klára, Hegedűs István és még sokan mások. Bayer Zsolt is ekkor hagyta ott Orbán Viktor pártját, elmondása szerint Simicska Lajos miatt, mert mint írta a 90-es évek közepén, Orbán Viktor barátja körül olyan volt a légkör, mint egy kokainbáró rezidenciáján Kolumbia-alsón. Bayer aztán visszatalált a Fideszbe, Fodorék maradtak liberálisok.
Azzal, hogy Bősz Anett otthagyta az MSZP-Párbeszéd frakcióját, nem ennek a pártszövetségnek ártott a legtöbbet, még csak nem is a magát demokratikusnak mondó ellenzéknek. Bősz Anett árulása a liberalizmusnak ártott sokat, mert újabb adut adott azok kezébe, akik szerint a liberalizmus idejétmúlt, sőt, kifejezetten kártékony, és mint ilyen, irtandó.
Sokan úgy sejtik, hogy a Fidesz áll a mostani és az ezt megelőző ármánykodások mögött, a kormánypárt mozgatja a szálakat, Fodor végül is nekik tett szívességet. De ha így van, és jó lenne hinni abban, hogy ez nem igaz, akkor az MSZP is nyakig benne van. Ők vitték be a hátukon a parlamentbe Fodor Gábor magyar hangját, Bősz Anettet, mindenki tudta, már akit érdekelt ez egyáltalán, hogy Bősszel valójában Fodor került be a parlamentbe és az MSZP-Párbeszéd frakcióba.
Most, hogy Mellár Tamás beül a már majdnem megszűnt frakcióba, csak látszólag áll helyre a világ rendje. Lesz frakció és lesz pénz, de valójában semmi sincs rendben.
Amit ugyanis Fodor Gábor és magyar hangja, Bősz Anett képvisel, az nem liberalizmus. A liberalizmus ugyanis egy eszmerendszer, épp úgy, ahogyan a konzervativizmus is az. Arról, hogy valaki konzervatívnak mondja magát, még nem biztos, hogy konzervatív. Lehet, hogy csak hazudós az illető, vagy álszent, esetleg politikai haszonszerzésre szakosodott.
Bárki mondhatja magát konzervatívnak.
Fodor Gábor, Bősz Anett, ha kedvük tartja, nevezhetik magukat liberálisnak, mint ahogy Kövér László is mondhatja magáról, hogy demokrata. Ami persze szintén nem igaz, tőle magától tudjuk, hogy kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna.
Abban az értelemben, ahogy Kövér László demokrata, úgy persze Fodor Gábor és magyar hangja, Bősz Anett is liberális.
JÓ ÜTEMÉRZÉKKEL EJTŐERNYŐZÖTT LÁZÁR EGYIK EMBERE
24.HU - POSZT ITT
Szerző: BAKSA ROLAND
2018.05.22.
Lázár János bukott a legnagyobbat az előző kormány befolyásos tagjai közül, a Miniszterelnökség leváltott ura még az új Fidesz-frakció fényképezkedésére sem ment el és a parlamenti ülésteremben is a hátsó sorba kérte magát. Lázár utalt arra, hogy még a saját pártjában is sokan szorítottak a bukásáért, és láthatóan meg is viselte a lefokozás. Úgy néz ki, hogy bizalmasainak jó része is távozik a Miniszterelnökségről. Van azonban egy ember az általa nemrég még irányított minisztérium felsővezetői közül, aki pár hónappal ezelőtt egy másik utat taposott ki magának, és már élvezi is annak előnyeit: kevésbé stresszes munkával több pénzt keres.
Palich Etelka egy volt a Miniszterelnökség másfél tucat helyettes államtitkára közül, a területi közigazgatás irányításáért felelt 2014 óta, ami kevés médiaszerepléssel járt. Tavaly ősszel aztán lemondott és célba vette a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar elnöki posztját. (Helyettes államtitkárként nem lehetett volna a szervezet elnöke, ezért kellett távoznia a posztról.) Az MKK elvileg érdekvédelmi szerv, alapvetően konzultációs szerepe van: amikor a kormány- vagy állami tisztviselők munkakörülményeit érintő jogszabály-módosítást tervez a kormány, ki kell kérnie a tisztviselői kar véleményét, de változtatást a szervezet maga is kezdeményezhet.
A kar decemberben tartott tisztújítást, az előző elnök a 70. évének betöltése miatt februárban távozott, év végéig ügyvezető vette át a stafétát. A minisztériumokban már jó előre szóltak a dolgozóknak, hogy Palichra kell szavazni, már a választás előtt lehetett tudni, hogy ő lesz a befutó – mesélték a 24.hu forrásai. És valóban formalitás volt a szavazás, Palich egyedüli aspiránsként elnyerte az elnöki pozíciót. Azóta az MKK-honlap tanúsága szerint több megyei kormányhivatalhoz ellátogatott, a kar pedig egynapos képzést szervezett hivatali dolgozóknak.
Palich mandátuma öt évre szól, ráadásul ha befolyásban nem is, de fizetésben mindenképpen előrelépett.
Az MKK elnökeként államtitkári illetményre jogosult, így az eddigi helyettes államtitkári fizetésénél most havonta bruttó 230 ezerrel többet, csaknem 1 millió forintot keres.
És erre jönnek még a különféle juttatások, mint a személygépkocsi, cafeteria. Hogy ez kimagasló ez a fizetés az MKK-n belül, jelzi, hogy az alelnökök, a pénzügyi ellenőrző bizottsági elnök és az etikai bizottság elnöke fejenként kap évente 150 ezer forintot, vagyis havonta 12,5 ezret, a többi, díjazásban részesülő tisztségviselő még kevesebbhez jut. (Arról nem beszélve, hogy a kormánytisztviselői karban hosszú évek óta nem volt béremelés.)...
Szerző: BAKSA ROLAND
2018.05.22.
Palich Etelka egy volt a Miniszterelnökség másfél tucat helyettes államtitkára közül, a területi közigazgatás irányításáért felelt 2014 óta, ami kevés médiaszerepléssel járt. Tavaly ősszel aztán lemondott és célba vette a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar elnöki posztját. (Helyettes államtitkárként nem lehetett volna a szervezet elnöke, ezért kellett távoznia a posztról.) Az MKK elvileg érdekvédelmi szerv, alapvetően konzultációs szerepe van: amikor a kormány- vagy állami tisztviselők munkakörülményeit érintő jogszabály-módosítást tervez a kormány, ki kell kérnie a tisztviselői kar véleményét, de változtatást a szervezet maga is kezdeményezhet.
A kar decemberben tartott tisztújítást, az előző elnök a 70. évének betöltése miatt februárban távozott, év végéig ügyvezető vette át a stafétát. A minisztériumokban már jó előre szóltak a dolgozóknak, hogy Palichra kell szavazni, már a választás előtt lehetett tudni, hogy ő lesz a befutó – mesélték a 24.hu forrásai. És valóban formalitás volt a szavazás, Palich egyedüli aspiránsként elnyerte az elnöki pozíciót. Azóta az MKK-honlap tanúsága szerint több megyei kormányhivatalhoz ellátogatott, a kar pedig egynapos képzést szervezett hivatali dolgozóknak.
Palich mandátuma öt évre szól, ráadásul ha befolyásban nem is, de fizetésben mindenképpen előrelépett.
Az MKK elnökeként államtitkári illetményre jogosult, így az eddigi helyettes államtitkári fizetésénél most havonta bruttó 230 ezerrel többet, csaknem 1 millió forintot keres.
És erre jönnek még a különféle juttatások, mint a személygépkocsi, cafeteria. Hogy ez kimagasló ez a fizetés az MKK-n belül, jelzi, hogy az alelnökök, a pénzügyi ellenőrző bizottsági elnök és az etikai bizottság elnöke fejenként kap évente 150 ezer forintot, vagyis havonta 12,5 ezret, a többi, díjazásban részesülő tisztségviselő még kevesebbhez jut. (Arról nem beszélve, hogy a kormánytisztviselői karban hosszú évek óta nem volt béremelés.)...
EMLÉKPAD FÁBIÁN JULINAK
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2018.05.21.
A fiatalon elhunyt énekesnő kedvenc pihenőpadja a Normafánál őrzi a "lenyomatát." Fábián Juli rokonai, barátai, zenésztársai avatták fel a szabadtéri ülőalkalmatosságot, ami mostantól már egy kis táblácskával is jelzi, hogy a tehetséges és közkedvelt énekesnő, akinek mindössze 37 év jutott ezen a világon, szívesen kapcsolódott ki a környéken, és pihent meg ezen a padon. Az eseményről az RTL Klub híradója számolt be.
Szerző: nepszava.hu
2018.05.21.
ÜRES SZAVAK ÉS VÁGYOTT DOLGOK - A MÁSIK MAGYARORSZÁG
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GYÖRGY PÉTER
2018.05.18.
...Némán és visszafordíthatatlannak tűnően pillanatok alatt felépültek az új középosztály kulturális terei, kialakultak életformájuk mintateremtő szokásai, működnek a reprodukcióhoz szükséges, szegények számára elérhetetlen magánkórházak; e középosztály tagjai és az ő gyermekeik a nyertesei a félmilliós magyar migrációnak, szabad világokban élnek, s a kormány nem őket fenyegeti. Ellenkezőleg, minden támogatást megad nekik ahhoz, hogy egyetlen percre se érezzék úgy, hogy valami közük van a láthatatlanságban élőkhöz.
A szolidaritás hiányát pusztán morális problémának látni s láttatni érvényes politikai filozófia hiányában: mindössze értelmiségi fenyegetés. Tény, hogy elég nevetséges, amikor a baloldali értelmiség folyamatosan ostobának és gonosznak, üresnek és a kormány hívének írja le az új középosztályt. Holott csak a haszonélvezői egy politikai stratégiának. S ugyan miért is utasítanák vissza?
A rég doktrína nélkül maradt, morális fölényében megingathatatlan elitértelmiség dolga nem az, hogy másoknak rossz közérzetet okozzon, még akkor sem, ha erre mindig nyílik némi lehetősége. Nem tudom, hogy a magát Demokratikus Koalíciónak becéző párt, amúgy a minőségi étkezéssel elfoglalt, szakácskönyvet író elnökének taktikai xenofóbiája vagy a magát ok nélkül szocialistának nevező, intellektuálisan eltompult, Karl Marxot hírból sem ismerő párt másik Magyarország iránti teljes közönye elképesztőbb-e. A szolidaritás maga a politikai program lényege, vagy üres szó, semmi más, az időjárás-jelentéssel azonos téma. Márpedig ma egyetlen olyan ellenzéki programot sem ismerek, amelynek csak néhány olyan komolyan vehető mondata lenne, aminek köze van a kortárs jelenhez: a kettészakított ország valóságához.
Az új politikának nem a szegényekről, hanem a szegényekkel kellene beszélnie. Nem komikus országjárásra kellene indulni, hanem tenni kellett volna valamit a szegényekkel együtt, nem jótékonykodni, hanem politikai partnernek tekinteni a láthatatlanságban élőket, akiknek nem a felzárkóztatásukról kellene gondoskodni, hanem az emberi méltóságukat kellett volna magától értetődőnek tartani, azt, amit az elit magára nézvést elvár. S akkor ez a mindent megsemmisítő vereség sem lenne morális katasztrófa.
A saját magát tönkreverő posztkommunista, posztliberális ellenzék akkor tud majd szembeszállni az etnicista kormánypárttal, ha megérti, hogy azzal szemben – ha nem éri be a munkáskultúra mára értelmiségiek számára releváns méltó hagyományával – egyetlen lehetősége: a baloldali népiek felidézése, s éppúgy kellene szembefordulniuk a hatalommal, mint ahogy egykor azok szembementek a Horthy-rendszerrel. A szegények és a romák méltósága, jogaik csorbíthatatlansága, sorsuk bármi mást megelőző politikai programjának evidenciája: ez az igazi kérdés. Minden más gyávaság és árulás.
„Lenéztünk a hajógépházba, / ahol a dugattyúk között / a fűtők futkostak pucéran / s vörösen, mint az ördögök; / a forró lég, mintha valóban / pokolból zúdult volna ki – / Micsoda munka!... »Megszokták már.« / Szólt könnyedén mellettem valaki. // […] Néztem kapkodva a vizet, a / futó tájat, mintha velem / már nem is ez a hajó futna, / hanem a dohogó történelem. / Mintha dühöngve, hányingerlőn / az rázna, könyörtelenül / tagolva a szót: nem feledhetsz, / nem menekülhetsz – bárhová kerülj!”
Illyés Gyula: Nem menekülhetsz, 1937
Szerző: GYÖRGY PÉTER
2018.05.18.
A szolidaritás hiányát pusztán morális problémának látni s láttatni érvényes politikai filozófia hiányában: mindössze értelmiségi fenyegetés. Tény, hogy elég nevetséges, amikor a baloldali értelmiség folyamatosan ostobának és gonosznak, üresnek és a kormány hívének írja le az új középosztályt. Holott csak a haszonélvezői egy politikai stratégiának. S ugyan miért is utasítanák vissza?
A rég doktrína nélkül maradt, morális fölényében megingathatatlan elitértelmiség dolga nem az, hogy másoknak rossz közérzetet okozzon, még akkor sem, ha erre mindig nyílik némi lehetősége. Nem tudom, hogy a magát Demokratikus Koalíciónak becéző párt, amúgy a minőségi étkezéssel elfoglalt, szakácskönyvet író elnökének taktikai xenofóbiája vagy a magát ok nélkül szocialistának nevező, intellektuálisan eltompult, Karl Marxot hírból sem ismerő párt másik Magyarország iránti teljes közönye elképesztőbb-e. A szolidaritás maga a politikai program lényege, vagy üres szó, semmi más, az időjárás-jelentéssel azonos téma. Márpedig ma egyetlen olyan ellenzéki programot sem ismerek, amelynek csak néhány olyan komolyan vehető mondata lenne, aminek köze van a kortárs jelenhez: a kettészakított ország valóságához.
Az új politikának nem a szegényekről, hanem a szegényekkel kellene beszélnie. Nem komikus országjárásra kellene indulni, hanem tenni kellett volna valamit a szegényekkel együtt, nem jótékonykodni, hanem politikai partnernek tekinteni a láthatatlanságban élőket, akiknek nem a felzárkóztatásukról kellene gondoskodni, hanem az emberi méltóságukat kellett volna magától értetődőnek tartani, azt, amit az elit magára nézvést elvár. S akkor ez a mindent megsemmisítő vereség sem lenne morális katasztrófa.
A saját magát tönkreverő posztkommunista, posztliberális ellenzék akkor tud majd szembeszállni az etnicista kormánypárttal, ha megérti, hogy azzal szemben – ha nem éri be a munkáskultúra mára értelmiségiek számára releváns méltó hagyományával – egyetlen lehetősége: a baloldali népiek felidézése, s éppúgy kellene szembefordulniuk a hatalommal, mint ahogy egykor azok szembementek a Horthy-rendszerrel. A szegények és a romák méltósága, jogaik csorbíthatatlansága, sorsuk bármi mást megelőző politikai programjának evidenciája: ez az igazi kérdés. Minden más gyávaság és árulás.
„Lenéztünk a hajógépházba, / ahol a dugattyúk között / a fűtők futkostak pucéran / s vörösen, mint az ördögök; / a forró lég, mintha valóban / pokolból zúdult volna ki – / Micsoda munka!... »Megszokták már.« / Szólt könnyedén mellettem valaki. // […] Néztem kapkodva a vizet, a / futó tájat, mintha velem / már nem is ez a hajó futna, / hanem a dohogó történelem. / Mintha dühöngve, hányingerlőn / az rázna, könyörtelenül / tagolva a szót: nem feledhetsz, / nem menekülhetsz – bárhová kerülj!”
Illyés Gyula: Nem menekülhetsz, 1937
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)