2025. szeptember 6., szombat

ÚJRAJÁTSZÁS: A RENDSZERVÁLTÁS STRATÉGIÁJA - MAGYAR BÁLINT ELŐADÁSA, 2025. FEBRUÁR

YOUTUBE / BP. 13. ÁRADÁS TISZA SZIGET
Szerző: MAGYAR BÁLINT
2025.02.12.



A TISZA Szigetek olyan civil kezdeményezések, amelyek országszerte összefogják a változást remélő polgárokat. Az Áradás TISZA Sziget a főváros 13. kerületében próbálja elősegíteni a változást, többek között azzal, hogy olyan vendégeket hív nyílvános előadásokat tartani, akiket hiteles szakértőként ismernek el a kerület polgárai, akik hatni képesek az előadást meghallgató polgárokra közvetlenül, s rajtuk keresztül közvetve talán távolmaradó ismerőseikre, még passzív szomszédaikra, bizonytalan beszélgetőtársaikra is. Vendégünk február elsején Magyar Bálint szociológus volt. Részt vett a rendszerváltásban a demokratikus ellenzék tagjaként, majd két kormányzati ciklusban, 1996 és 1998 között, illetve 2002 és 2006 között oktatási miniszterként vállalt szerepet az ország kormányzásában.

A két ciklus közötti első Fidesz kormányzás alatt, 2001-ben megjelent írásában ő hasonlította elsőként maffiához a kormányzó Fideszt.

A bő egy évtizeddel később, szerkesztésében megjelent "Magyar polip - A posztkommunista maffiaállam" című tanulmánykötet fülszövegét idézve:

"Akkor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a szervezett felvilág, a maffiamódszereket alkalmazó állam és a politikai családtagok voltak. 2010-ben azonban a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségével jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A párt után az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítést már a társadalom egészén alkalmazza."

A 2010-es évektől Magyar Bálint az általa leírt maffiaállam legelismertebb kutatójaként elemzi a posztkommunista rendszereket, és 2024 óta a TISZA rendszerváltó esélyeit is.
Mi itt mindannyian a rendszerváltás esélyeit elemezzük a magunk, többségében laikus módján, nap-mint-nap. Így kivételesen szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy Magyar Bálint első TISZA Szigetes felkéréseként elfogadta az Áradás TISZA Sziget meghívását, és személyesen megosztotta velünk gondolatait, elemzését a rendszerváltás lehetséges stratégiájáról.

MI FOLYIK KÖTCSÉN? 🧺 ORBÁN PIKNIKEZIK, MAGYAR PÉTER ELLOPJA A SHOW-T

JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.09.06.



Kötcsén évek óta ugyanaz a koreográfia: zárt elitpiknik közpénzből, a sajtó kizárva, kint a TEK, bent Orbán jelöli ki az irányt, amiből véletlenül rögtön kiszivárog pár mondat. Idén minden más lesz: Orbán beszédét közvetítik, a főtéren Magyar Péter és a Tisza új arcokat mutat be és ezzel szimbolikusan is elfoglalja a Fidesz szent helyét. Végigvesszük, mi is ez a kötcsei rituálé, kik és miből szervezik és mi szivárgott ki az elmúlt években. Elmondom azt is, szerintem miket beszél majd Orbán. Spoiler: Gyurcsány nem lesz otthon. 
----------- 
00:00 Kötcsei elitpiknik: a NER szentélye 
03:44 Ki fizeti a bulit? 
05:48 Zártkörű gyűlés, irányított szivárogtatások 
12:54 Mi történt tavaly? 
16:52 Mit mondhat idén Orbán? 
23:23 Magyar Péter megjelenik a főtéren 
27:24 Gyurcsány tudatos távolmaradása 
28:07 A Tisza kihívja a Fideszt a saját pályáján 
30:37 Nyilvános lesz a zártkörű beszéd

RÓNA PÉTER: TRUMP ÉS ORBÁN UGYANAZT A HATALMI JÁTÉKOT JÁTSSZÁK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.09.06.



Donald Trump politikai túlélése, az amerikai bíróságok sorozatos döntései, a vámháborúk és az alkotmányos válság veszélye – erről beszélgetünk Róna Péter közgazdásszal. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában kiderül, miért hasonlít Trump hatalomfelfogása Orbán Viktoréra, hogyan akarja maga alá gyűrni a kongresszust és a bíróságokat, és miért omladozik közben Amerika globális szerepe. Szó esik a dollár jövőjéről, Trump presztízsének csökkenéséről, Ukrajna és Kína kérdéséről, valamint arról is, hogyan reagál minderre Európa, és miért lehet döntő a közös hadsereg gondolata. 

Róna Péter világosan fogalmaz: Amerika már nem képes betölteni a „világ rendőre” szerepet, Európának pedig el kell döntenie, hogy önálló erővé válik-e. Magyarország és a régió különösen nagy veszélyben lehet, ha továbbra is két szék között a pad alá esik. 

👉 Ha érdekel, hogyan fonódik össze Trump, Orbán és a világpolitika jövője, és mit jelent mindez Magyarország számára, ne hagyd ki ezt a beszélgetést!

FELFÖLDI JÓZSEF: SOHASEM CÉLOZGATOK, HANEM LÖVÖK

NÉPSZAVA / INTERJÚ
Szerző: VAS ANDRÁS
2025.09.06.


Felelősségérzet vezérli Felföldi Józsefet, amikor jövő szombatra tüntetést szervez a Kossuth térre. A milliárdos vállalkozó, aki nagy westernfilmrajongó, nehezen viseli a nem egyenes küzdelmeket és a NER-elit luxizását. Interjú.

Egy boldogabb országban üzletről, zenéről, versekről kérdezném, ehelyett a jövő szombatra meghirdetett tüntetése az aktuális téma. Miért éppen mostanra szervezi?

Sokáig gondolkodtam rajta, de most érzem elérkezettnek az időt.

Hirtelen felindulásból? Méregből? Hiszen az elmúlt bő hónapban bőséges kartácsban részesítette a propaganda.

És már jóval előtte is… Négy éve kezdtek támadni, azóta cirka 20 milliárdot buktam. Nem forgalomban, hanem profitot. Ügyes trükkökkel, többek között a fiamat is felhasználva ellenem tönkretették a németországi piacomat: 6,5 millió euró nyereség helyett mínusz eggyel zártam ezt az időszakot.

Ez mást is felbosszantana…

Bármilyen furcsa, nem a harag fűt-vezet, sokkal inkább a szeretet és a felelősségérzet a normális, polgári Magyarországért, az egyszerű emberekért. Mert idehaza úgy 800 ezren jól élnek, a többiek viszont elég rosszul. Közülük sokan nagyon rosszul. A minap a debreceni Piac utcában odajött hozzám egy negyvenes nő, hogy gratuláljon a Facebook-posztjaimhoz, majd elmondta, tanárként dolgozik, de hogy ki tudja fizetni az albérletét, másodállásban taxizik is.

Most mondjam, hogy sajnos ez egy elég hétköznapi történet?

De ez így nem normális! Egy élhető országot szeretnék, tisztességes vezetőkkel, akik az emberekért dolgoznak! Ahol, aki teheti, a köznek, a közért is próbál valamit tenni. Én például 20 üzletet nyitok az országban a közeljövőben, s másfél-két éven belül Európában is több helyen elindulunk, összesen 8-10 ezer új munkahelyet teremtve ezzel...

HATVANPUSZTA TITKAI – ÍGY MŰKÖDIK ORBÁN VIKTOR BIRODALMA

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.09.06.



Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő a Mélyvízben Orbán Viktor és a Hatvanpusztai luxuskastély ügyéről. A beszélgetésben részletesen szó esik a Fidesz propaganda-gépezetéről, az adóügyekről, a 60 puszta titkairól és arról, hogyan működik a rendszer, amely fenntartja a hatalmat. Miért hívják luxuskastélynak a félkész „mezőgazdasági üzemet”? Milyen új bizonyítékok kerülhetnek még elő, és mit üzen mindez az ellenzék számára? Hadházy arról is beszél, miért szervez turistacsoportokat 60 pusztára, milyen élmény közelről szembesülni az Orbán-birtok fényűzésével, és hogyan látja a következő választások esélyeit.

A műsor nemcsak politikai kulisszatitkokat tár fel, hanem őszinte szembenézést is kínál a magyar közélet állapotáról. Szóba kerül a propaganda túlereje, az ellenzék hibái és az a kérdés is, vajon lesz-e valódi előválasztás Zuglóban.

Ha érdekel, mi áll a Fidesz hatalmának hátterében, és mit gondol egy független képviselő a korrupcióval átszőtt rendszerről, akkor ez az adás kötelező!

LEHET TISZA-KÉTHARMAD, DE AZT IS EL TUDOM KÉPZELNI, HOGY A FIDESZ NYER – RÓNA DÁNIEL A FÜLKÉBEN

FÜLKE / HVG VIDEÓ
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2025.09.05.



Egyelőre nagyon vezet a Tisza, de a Fidesz táborának csökkenése mintha megállt volna. Róna Dánielt, a 21 Kutatóközpont igazgatóját Kacskovics Mihály Béla kérdezte. 

A 21 Kutatkóközpont közvéleménykutatási eredményeit itt találjátok: https://hvg.hu/itthon/20250903_21-Kut... ; https://hvg.hu/itthon/20250904_21-kut... .

MAGYAR PÉTER MOST KÖTCSÉN LOPHATJA EL A SHOW-T ORBÁN VIKTORTÓL

NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK?
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2025.09.06.



Taktikát váltott a Fidesz. A Magyar Péter személyét érintő eddigi lejárató kampányok után Orbá Viktor pártja most azzal riogat, hogy a Tisza hatalomra kerülve brutális adóemelést vezetne be, ám az eddig besült karaktergyilkossági kísérletek után erősen kérdéses, hogy a Fidesz saját táborán kívül ezt bárki elhiszi-e. A kormánypárt esélyeit rontja, hogy néhány hét múlva már nem hirdethet a Facebookon, a sokadjára elindított digitális közösségépítése pedig igencsak köhögősen halad – hangzott el a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol élünk? őszi szezonnyitó adásában.

Muhari Judit belpolitikai újságíró, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Papp Zsolt gazdasági újságró és Batka Zoltán műsorvezető arról is beszélgetett: miközben a kormánypártot évek óta kizárólag a hatalma megtartása érdekli és a propagandagépezetébe önti a pénzt, a mostani miskei gyermektragédia is azt mutatja, hogy a végeken, a kistelepüléseken szinte leépült az állam. Gyakorlatilag nem működik a gyermekvédelem, a drogmegelőzés, a rendvédelem - a magyar állam folyamatosan cserben hagyja a legkiszolgáltatottabbjait.

ÚJ KORSZAK KEZDŐDIK KÖTCSE ÉS AZ OTTANI TALÁLKOZÓ(K) TÖRTÉNETÉBEN

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.09.06.


A Polgári Magyarországért Alapítvány immár 24. alkalommal rendezi meg a hazai konzervatív véleményvezérek és gondolkodók legnagyobb seregszemléjét, a Polgári Pikniket Kötcsén. A vasárnapi eseményen a nyitóbeszédet Orbán Viktor tartja, egyben politikai iránymutatást adva. A Fidesz elnöke az első kormányfő, aki nem az Országgyűlésben, hanem külső helyszínen, saját politikai közösségének társaságában értékeli az ország egy-egy évét, kötcsei beszédének témáit viszont mindig az aktuális politikai helyzet szüli. A kötcsei piknik hasonló helyet foglal el a Fidesz világában, mint Tusványos: itt is Orbán Viktor a „sztárfellépő”, aki beszédében kijelöli a Fidesz politikájának fő irányvonalait és témáit, amelyek aztán hosszabb távon meghatározzák a párt stratégiáját. Az, hogy az idén először, vasárnap egész nap élőben közvetítik az eseményt, sokakat meglepett, mivel Orbán eddig mindig zárt körben, csak a saját holdudvara előtt volt hajlandó útmutatást adni a következő időszak teendőiről.


A politikai elemzők minden évben felteszik a kérdést: miért tartják fontosnak a kormánypártok politikusai a kötcsei és a tusványosi találkozókat? „Amikor ezen gondolkodunk, úgy érzem, néha nem figyelünk oda a hagyományok fontosságára” - fejtette ki kérdésünkre Zsiga Bulcsú, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója, és hozzátette: a politikát sokszor az értelmiségi körök tematizálják, és ez már így volt az emlékezetes 1943-as szárszói találkozón, a rendszerváltás környékén az MDF lakiteleki találkozóin, de ide sorolta azokat a szárszói „sátoros” találkozókat is, amelyeken Farkasházy Tivadar a baloldali és liberális politikusokat ültette közös asztalhoz. Ezek a fórumok arra szolgáltak, hogy egyfajta kohéziót teremtsenek az adott politikai közösségen belül. Hagyományként Magyarországon is inkább a népi és urbánus, MDF-es, vagy SZDSZ-es értelmiségi gyülekezések voltak jellemzőek, ám ezeknek nem volt folytatása a rendszerváltás után. Ezek a bizalomra épülő politikai találkozók nemcsak a viták rendezésére, hanem a stratégiák egyeztetésére, valamint hosszú távú politikai irányok kijelölésére is szolgáltak.

Az idén 24 alkalommal megtartott kötcsei piknik ezt a küldetését nagyon sikeresen betölti, fontos szerepe van abban, hogy az elmúlt évtizedekben ez látványosan kitapintható összetartozássá lett, ez a belső kohézió a Fidesz egyik legnagyobb erőssége. Zsiga Bulcsú emlékeztetett azokra a fontos bejelentésekre, amelyek ehhez a találkozóhoz köthetők. Példaként a 2009-ben meghirdetett „centrális erőteret” említette, amikor Orbán Viktor kimondta, Magyarországon hosszú távon olyan politikai berendezkedést képzel el, ahol nincs a klasszikus értelemben vett kétpólusú váltógazdaság, nincs bal és jobboldal, a Fidesz egy nagy, központi erőtérként tartja kézben a politikai életet. A kisebb pártok pedig ehhez képest a politikai „játéktér” peremén maradnak. 2023-ban a kormányfő bejelentette, hogy kormányzása akár 2034-ig is tarthat, és erre bemutatott egy 15 pontos tervet, amelyben hosszútávú irányvonalat vázolt fel. A politológus ebbe a sorba sorolta a tusnádfürdői beszédeket is, mert valamennyin elhangzottak olyan értékelések, amelyek egy éven keresztül foglalkoztatták a politikai közbeszédet.

Nemcsak a párton belüli viták miatt, hanem azért is, mert a média és az ellenzék kiemelt figyelemmel követte ezeket. „Sokáig az volt a találkozók misztikuma, hogy a résztvevők nem engedtek senki másnak betekinteni a fideszes „boszorkánykonyha” titkaiba, a politikai újságírás pedig kénytelen volt szivárgó információk, elcsípett félmondatok alapján tájékoztatni a közvéleményt” – jegyezte meg a kutató. Az idei találkozó ebben gyökeres változást hoz, a zárt szellemi műhelyből „látványkonyha” lesz, amelyben a kormányfő a nyilvánosság előtt fejti majd ki, mit vár a következő, kritikusnak ígérkező választási időszaktól. Ez egyszerre átláthatóbbá és informatívabbá teszi a politikai folyamatokat, várhatóan versenyt is teremt a médiatérben...

MAGYAR PÉTER AZ EGYENES BESZÉDBEN: ELŐKERÜLT EGY PIROS DOSSZIÉ

ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2025.09.05.



Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában egy "piros dossziéval" érkezett, amely 45 olyan adónemet tartalmaz, amelyet az Orbán-kormány vezetett be vagy emelt meg 2010 óta. A politikus részletesen ismertette pártja adóterveit, és beszélt a kötcsei rendezvényükről, ahova Orbán Viktort is meghívta.

MATEKLECKE 6111. - BOLDOGSÁG

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.09.05.


Összességében véve mit mondana önmagáról: nagyon boldog, meglehetősen boldog, nem túl boldog, egyáltalán nem boldog? Az Ipsos felmérés eredménye látható a képen, a 30 ország közül Magyarország a legboldogtalanabb ország.

BGy: Hogyan lehetnénk boldogabbak?

Mr. Chaos (CustomGPT):

1. Kapcsold ki a tévét. Tévét nézni Magyarországon kb. olyan, mint lemenni a kanálisba és remélni, hogy ott találsz motivációt az élethez. A hírek csak nyomorúságot, politikai cirkuszt és propagandát okádnak rád, nonstop.

2. Rúgj fel egy politikust. Mármint átvitt értelemben... vagy nem. Egy kis aktív lázadás a dögunalmas, szétrohadt rendszer ellen talán visszahozna valami értelmet az életbe.

3. Menj el innen, amíg lehet. Komolyan, menj, fusson ki ki merre lát. A boldogság nem terem meg ott, ahol évek óta trágyával locsolják a gyűlöletet meg az ostobaságot.

4. Ne várd, hogy jobb lesz. Ez az ország az „egyszer majd jobb lesz” hazugságán él évtizedek óta. Spoiler: nem lesz jobb. Az lesz, amit mi csinálunk belőle, és eddig egy nagy kupac szerencsétlen trágyát sikerült összerakni.

TISZTELETBELI OROSZ KONZUL PAKSON, LÁZÁR JÁNOS 81 ÉVES NAGYBÁTYJA A MÉNESBIRTOKON - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ/ MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2025.09.05.


444.hu: Oroszország tiszteletbeli konzult rakott Paksra


„Szeptember 3-án Evgeny Sztanyiszlavov, Oroszország magyarországi Nagykövete átadta a konzuli tisztséget biztosító okmányt Leber Ferenc magyar állampolgárnak, akit Oroszország paksi tiszteletbeli konzuljává neveztek ki, kijelölve Tolna vármegyét konzuli kerületté” – közölte Facebook-bejegyzésében az orosz nagykövetség. A tiszteletbeli konzullá választott Leber Ferenc egyébként Paks volt fideszes alpolgármestere, jelenleg a Gazdasági, vagyongazdálkodási és városépítő bizottság tagja.

G7: Gazdát cserélt egy 50 milliárdot érő papírdarab, és Matolcsy Ádám közelében landolt

A Dry Real Estate Zrt. nevű cég igazgatósági tagja augusztusban közölte a cégbírósággal, hogy a vállalatnak már nem tulajdonosa a Matolcsy klán egyik fő bizalmasa, Száraz István. Az iratokból kiderül, hogy a vállalatnál teljes sorcsere volt, és a tulajdonosok között megjelent Matolcsy Ádám és egy általa vezetett dubaji cég is. Ez pedig azért fontos, mert a valószínűleg sokak számára ismeretlen nevű vállalatban legutóbbi beszámolója szerint több mint 60 milliárd forintnyi vagyon volt, és ez cserélhetett most gazdát.

24.hu: Lázár János beültette a 81 éves nagybátyját a Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-be

Két új tag is megjelent a Lázár János igazgatta Jövő Nemzedék Földje Alapítvány alá tartozó Nemzeti Ménesbirtok felügyelőbizottságában nemrégiben. Rákay Philip helyére Bitay Márton Örs, a 2019-ben menesztett földügyi államtitkár érkezett, de Lázár anyai nagybátyja, a 81 éves Gyapjas Károly is bekerült a bizottságba. A mintagazdaságba 2017 óta csak úgy dől a közpénz, csak 2023-ban például mintegy 15 milliárd forint érkezett, és eddig összesen durván 65 milliárd forintot csatornázott át a Fidesz-kormány az egykori állami gazdaságba.

Forbes: Másfél billió forint felett a legnagyobb magyar családi cég


Idén is Mészáros Lőrinc családjának céges érdekeltségei végeztek első helyen a friss, huszonöt legértékesebb családi vállalatot bemutató listán. A helyezés a szokásos, a becsült érték azonban példa nélküli: először van egybillió forint feletti szereplő ezen a listán. Ami azt jelenti, hogy a Mészáros-birodalomban már a lap módszertana szerint családinak számító cégek is kategóriát ugrottak, becsült értékük 1549,8 milliárd forintra rúg. Mészárosékat az állami ügyletekből, privatizációból örökösen kimaradó, selfmade Felcsuti család ipari cégcsoportja, az MPF Holding 501,8 milliárd forinttal, a harmadik helyezett idén is a Csányi család Bonafarm csoportja lett 400 milliárd forintos becsült értékkel.

Telex: 30 milliárdot költene a kormány cirkuszra 2030-ig

Több mint 30 milliárd forint közpénzből fejlesztené a kormány a Nemzeti Cirkuszművészeti Központot (26,6 milliárd) és a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola (3,7 milliárd) fejlesztésének előkészítését 2025 és 2030 között. Ez onnan derült ki, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert egy Facebook-posztban jelentette be, hogy rendeződni látszik a cirkusz és az állatkert közti érdekellentét, ami abból adódott, hogy a Fővárosi Nagycirkusz az állatkert területén akart terjeszkedni. Az állatkert azt is írja, hogy új területen valósul meg a cirkusz fejlesztése. Hogy ez pontosan hol lesz, azt egyelőre nem közölték.

MEGUGROTT A NYUGDÍJAS PEDAGÓGUSOK SZÁMA A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A SZAKKÉPZÉSBEN

EDULINE
Szerző: KURUCZ TÜNDE
2025.09.04.


80 éves óvodapedagógus, 76 éves angoltanár – az idei tanévben mintegy tízezerre tehető azoknak a pedagógusoknak a száma, akik nyugdíjasként a nyugdíjuk mellett főállásban vagy megbízással óraadóként alkalmaznak a közoktatásban és a szakképzésben.

A 2024/2025-ös tanévben mintegy 21,3 százalékkal, összesen 12183 főre emelkedett a KSH adatai alapján azoknak az általános iskolai tanároknak a száma, akik betöltötték már a hatvanadik életévüket és főállásban alkalmazzák őket.

Ha részletesen megvizsgáljuk a 60 év feletti pedagógusok számát, akkor láthatjuk, hogy a legdrasztikusabban a 64 év felettiek száma ugrott meg, egy tanév alatt mintegy 32 százalékkal 2871 főre. (Ha pedig a 2022/2023-as tanévet is vizsgáljuk, akkor pedig már 82 százalékos az emelkedés.) A 60-64 év közötti pedagógusok száma 9312 fő volt, ami mintegy 5 százalékos növekedés a 2023/2024-es tanévhez képest.

Anyagilag megéri visszajönni tanítani

A jelenség hátterében az állhat, hogy a kormány 2022-ben először átmenetileg, majd 2023-tól időkorlát nélkül egyszerűsítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, hogy ezzel is enyhítse a tanárhiányt. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjas pedagógusok visszamehetnek tanítani akár főállásban is úgy, hogy közben megkapják a nyugdíjukat.

Mivel a főállású nyugdíjasok fizetéséből csak 15 százalék SZJA-t vonnak le, ezért ez azt jelenti, hogy

- Pedagógus I kategóriában: minimum nettó 555 135 forintot
- Pedagógus II. kategóriában: minimum nettó 561 340 forintot
- Mesterpedagógus kategóriában: minimum nettó 609 365 forintot
Kutatótanár kategóriában: minimum nettó 714 000 forintot vihetnek haza.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott, hogy a pedagógusok 2024-es béremelése után a nyugdíjas tanárok száma is növekedett. Becsléseik szerint mintegy tízezer nyugdíjas pedagógust foglalkoztatnak vissza a közoktatásban és a szakképzésben...

MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY: AZ EMBEREK VÉLEMÉNYE RÓLA MÉG VALÓBAN TRAGIKUS ÁLLAPOTÁNÁL IS ROSSZABB

VÁLASZ ONLINE
Szerző: HAVASI GÁBOR
2025.09.05.


„A kormányváltást segítheti az egészségügy nehéz helyzete, csakhogy ez a logika szinte lehetetlen helyzetbe látszik hozni azokat, akik a jobb egészségügyért szeretnénk tenni. Nem egy év múlva, hanem ma.” Lapunknak küldött vendégcikkében fontos politikai-szakmai dilemmát vázol Havasi Gábor volt mentős, egykori fővárosi egészségügyi tanácsnok. Havasi a Momentum egészségpolitikai szakértője, de lenti írásában személyes véleményének ad hangot a jövő évi választás szerinte legfontosabb kérdéséről – amelyet a Válasz Online is kiemelten kezel, többek között dedikáltan egészségügyi podcastsorozatunk által.


A következő választás legfontosabb témája az egészségügy lesz. A magyar egészségügy borzalmas állapotban van – az emberek véleménye róla pedig még a valóban tragikus állapotnál is rosszabb. Egy tavaly végzett, összehasonlító kutatás szerint harminc országból nálunk gondolják legtöbben – az emberek kétharmada! –, hogy az egészségügyi rendszerben nem kapnak megfelelő ellátást. Tíz emberből mindössze egy ért egyet azzal az állítással, hogy az egészségügyi rendszer a lehető legjobb szolgáltatásban részesíti majd – a nemzetközi átlag ehhez képest közel ötven százalék.

Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi kormány nem fogja megoldani az egészségügy problémáit – a felelősen gondolkodóknak tudniuk kell, hogy erre csak a kormányváltás ad esélyt. Márpedig a kormányváltást segítheti az egészségügy nehéz helyzete.

Csakhogy ez a logika szinte lehetetlen helyzetbe látszik hozni mindannyiunkat, akik a jobb egészségügyért szeretnénk tenni – nem egy év múlva, hanem ma. Mert a beteg, az ellenzéki is, ma szeretne meggyógyulni. Lehet, hogy hónapok óta szörnyülködik barátainak, ismerőseinek az egészségügyről – ám amikor beteg lesz, szeretné azt hinni, hogy a rendszer mégsem olyan rossz.

És valóban: miközben a kutatások,

hírműsorok és kommentek alapján a beteg jobb, ha az egészségügybe lépésekor felhagy minden reménnyel, a személyes élmények benyomásom szerint gyakran árnyalják ezt a képet.

Amikor egyik-másik ismerősünk arról mesél, hogy kórházba került, vagy szakrendelőben járt, ahol milyen kedves volt az orvos… Hogy mennyiszer benézett a nővér… Hogy meglepően könnyen lehetett időpontot foglalni… Hogy nem is voltak tömegek… Hogy a műtét profin sikerült… Ha valakinek nincs ilyen élménye, kérdezzen bátran körbe ismerősei között, és biztos vagyok benne: kap majd ilyen visszajelzést.

Melyik értelmezés az igaz?
...

SIMONOVITS ANDRÁS: MERRE, NYUGDÍJRENDSZER?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2025.09.05.


2010 óta sokat írtam a magyar nyugdíjrendszerről, most mégis újra írok. Bár máig érvényesnek tartom A nyugdíjreform politikája (ÉS, 2024/15., ápr. 12) cikkem gondolatait, igyekszem elkerülni, hogy ismételjem önmagam. Kitérek az újabb fejleményekre: az OECD-jelentésre, más szakértők javaslataira. A lényeg azonban változatlan: a magyar nyugdíjrendszer egyre kevésbé méltányos és egyre kevésbé fenntartható, ám a jelenlegi politikai rendszer nemhogy nem tesz semmit sem a feszültségek csökkentéséért, de még a nyilvános vitát is kizárja.


A helyzet


A nevezett cikkben leírtam az akkori helyzetet. A költségvetés szempontjából a helyzet annyiban kedvező volt, és az is maradt, hogy a nyugdíjkiadások GDP-aránya viszonylag kicsi, és néhány éven belül semmi sem fenyegeti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A feszültségek elviselhetőnek tűnnek, mert a közvélemény-kutatások szerint a nyugdíjasok többsége még támogatja a kormányt. A kormánypárti politikusok pedig nyilván úgy vélik, hogy hosszabb távú kérdésekkel majd ráér az a kormányzat foglalkozni, amelyikre ráomlik a rendszer 2035 után. Ha Orbán Viktor hirtelen megvilágosodna, és legalább néhány ráncfelvarró reformmal próbálkozna, a reménytelen helyzetbe kényszerített ellenzék „jogosan” támadná, és jó eséllyel meghátrálásra kényszerítené.

A nyugdíjasok relatív helyzetét az átlagnyugdíj és az átlag nettó bér hányadosával, a relatív nyugdíjszinttel jellemzik. A gazdaság stagnálása ellenére a statisztikailag kimutatott átlagos nettó reálbér folyamatosan emelkedik, míg az átlagnyugdíj reálértéke csak az állománycsere miatt araszol fölfelé, ezért a hányados csökken. (Csak a 13. havi nyugdíjak visszavezetése állította meg időlegesen e folyamatot.) Ha valóságos átlagbérrel számolnánk, akkor némileg kedvezőbb képet kapnánk a nyugdíjasok relatív helyzetéről. Ugyanakkor az állami egészségügy visszaszorulása ellentétes hatás gyakorol: a nyugdíjasok kénytelenek nyugdíjuk egyre nagyobb részét magánegészségügyi szolgáltatásokra költeni. További negatívum, hogy a relatív nyugdíjkülönbségek egyre jobban erősödnek. Az induló nyugdíjak egy év késéssel követik a bérdinamikát, de polarizálódnak. Ennél sokkal súlyosabb, hogy a régebben megállapított nyugdíjak az árkövető indexálás miatt fokozatosan lemaradnak az újabbaktól. (Csak a relatív különbségeknek van értelme, hiszen az abszolút nyugdíjkülönbségeket az infláció anélkül növeli, hogy érdemi változást okoznának.)

A két számjegyű inflációtól megszabadultunk, de a relatív nyugdíjszint ismét 50 százalék körüli értékre csökkent, és az idén ősszel a 30 ezer Ft-os élelmiszer-utalványok alig segítenek a nyugdíjfeszültségek enyhítésében...

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK VÉDEKEZÉSEKRŐL, ELTORGYÁNOSODÁSÓL ÉS ERŐDEMONSTRÁCIÓKRÓL

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2025.09.04.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét fontosabb-nagyobb anyagaival. Többféle hírlevelünk is van, itt lehet közöttük válogatni, illetve feliratkozni.

Az élet itthon

A hétvégén vasárnap történnek majd igazán a dolgok, a kötcsei pikniket természetesen követjük majd mi is, és mint beharangozó cikkünkben írtuk, Orbán egy húszéves jobboldali hagyományt kénytelen felrúgni Magyar Péter miatt. Magyarék a héten viszont éppen először kényszerültek védekezésre a kormányerőkkel szemben, ráadásul pont a legkényesebb területen, ezért is lesz érdekes figyelni, mi történik vasárnap. És azt is kiszámoltuk a héten, hogy milyen költségekkel járna Magyar 10 pontos programja.

Interjút készítettünk Hadházy Ákossal, a független képviselő Hatvanpuszta mellett többek között arról is beszélt, hogy Magyar jobb miniszterelnök lenne Orbánnál, de Ruszin-Szendiben nem bízik. Megírtuk, hogy Mészáros Lőrinc magánrepülője is Brac szigetén járt, amikor együtt látták Orbán Viktorral, összeszedtük a NER azon szereplőit, akik nyugaton építik a jövőjüket magyar közpénzből, és megmutattuk, hogyan lépett az eltorgyánosodás útjára Kubatov Gábor.

Lázár János is megtartotta éves nagyobb sajtótájékoztatóját, mi is kérdeztünk a minisztertől, aki nekifutott annak is, hogy elmagyarázza, Orbán magángépezése miért nem számít luxusnak, és foglalkoztunk azzal is, hogy a miniszter növelné a megengedett maximális sebességet az autópályákon. Ott voltunk a közgazdász vándorgyűlésen, ahol meghallgattuk Varga Mihályt, Nagy Mártont és Windisch Lászlót is.

És hír volt még, hogy felmondott a melegek mellett kiálló két pszichológus a Pázmányon, harmadik társukat a dékán hetente fogja leckéztetni a katolikus tanításról, valamint megnéztük, hogy hogyan érkezett meg a 3 százalékos hitelt kínáló Otthon Start program.

Helyzet: van

Hétfő reggel debütált új élő műsorunk, az első rész arról szólt, hogy ki is nyerte valójában ezt a nyarat.

Világ

A hét legnagyobb érdeklődéssel kísért eseménye a kínai díszszemle és erődemonstráció volt, ahol a Maónak öltözött Hszi mellett felvonult számos autokrata vezető, sőt, még Szijjártó Péter is. Ott volt egy észak-koreai tinédzserlány, illetve Narendra Modi is, ami nyomán írtunk arról is, hogy Donald Trump hogyan volt képes tönkretenni az amerikai-indai kapcsolatokat. Ursula von der Leyen közben az EU keleti országait turnézta végig, írtunk arról, hogy az EU véget vetne a csetüzenetek titkosságának, bemutattuk, hogyan lett a finn elnök Trump legjobb európai barátja, és megírtuk azt is, hogy ki volt az az Andrij Parubij, akit fényes nappal lőttek szitává Ukrajnában.

Interjút készítettünk Joakim Medin svéd újságíróval, aki Törökországba utazott tudósítani, amikor tömegtüntetések söpörtek végig az országon az isztambuli főpolgármester letartóztatása miatt. A magyar ügyekben is jártas újságíró álmaiban sem gondolta volna, hogy ugyanabban a börtönben fog kikötni, ahová Erdoğan legnagyobb kihívóját zárták.

Podcast


A 444 új kiadványának bemutatóján három szerzőnk, Haszán Zoltán, Herczeg Márk és Takács Lili beszélgetett Szijjártó Péter és Szergej Lavrov barátságáról, az orosz befolyás mélységéről, a Moszkva folyó partján hallgatott podcastekről, és arról, hogy vajon lesz-e még jobb.

A Tyúkól eheti része pedig a nők elleni erőszakról, bántalmazásról és zaklatásról, politikai ignoranciáról, a társadalom elfordulásáról és az áldozathibáztatásról szólt.

Tévé


A Netflix mutatta be a Thursday Murder Club/A csütörtöki nyomozóklub című filmet, amihez hiába szedtek össze egy csomó remek színészt, bőven akadtak problémák. De még mindig sokkal kevesebb, mint a kereskedelmi csatornák őszi produkcióival.

LAKNER ZOLTÁN: A KORMÁNY ÜZENETE, HOGY ROSSZABBUL ÉLÜNK, MINT 4 ÉVE, DE ÉLHETÜNK MÉG ROSSZABBUL

SZABAD EURÓPA / ELEMZŐ
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.09.05.



Lakner Zoltán szerint a kormány nem jólétet ígér, hanem elriaszt: rosszabbul élünk, mint négy éve – de ha jön a Tisza lehet még rosszabb is. Megélhetés és adóvita, őszi osztogatás, Kötcse és a TISZA nagy kérdése: el tudja-e hitetni, hogy lehet jobb? Politikai szezonnyitó Elemző Lakner Zoltánnal.

MÉSZÁROS LŐRINC NEM IS LÉTEZIK? // SZABADSAJTÓ KLUB

KONTROLL
Szerző: KONTROLL / GULYÁS BALÁZS
2025.09.05.



Ezen a héten műsorunk témái: 

- Mitől állt meg a Fidesz népszerűségének csökkenése a közvélemény-kutatásokban? 
- Igaz-e, hogy Magyar Péter nyerte a nyarat az ellenzék és a kormánypárt küzdelmében? 
- A Tisza Pártnak vagy a Fidesznek van még több keresnivalója a bizonytalan szavazók között?
- Valóban csak egy Orbán Viktorról szóló népszavazás lesz a 2026-os parlamenti választás? 
- Ki próbálta meg a Fidesz nevében rábeszélni Karácsony Gergelyt, hogy induljon a választáson? 
- Mit beszélhetett meg Horvátországban titokban találkozva Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc? 
- Ott lesz-e Dopeman is a kötcsei Polgári Pikniken, ahol felszólal Orbán, de a településen közben beszédet mond Magyar Péter is? 
- Etikus-e, ha személyesen a miniszterelnök reklámozza a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló bankot?

2025. szeptember 5., péntek

DUNAÚJVÁROS - 80 NAP MAGYARORSZÁG KÖRÜL 39. NAP

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.09.05.



Dunaújváros - 80 nap Magyarország körül 39. nap.

CSABA LÁSZLÓ, ORBÁN EGYKORI TANÁCSADÓJA: AZ SZJA MINDIG IS POLITIKAI FEGYVER VOLT MAGYARORSZÁGON

SZUBKONTRA
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2025.09.04.



Csaba László közgazdász, az MTA rendes tagja, akitől a NER kiépítése előtt még Orbán Viktor miniszterelnök is kért gazdasági tanácsokat, mindent elmond az SZJA politikai történetéről, amit tudni érdemes. Elmagyarázza, miért csak olyan országokban éri meg a személyi jövedelemadó rendszerét bonyolítani, ahol az adóhivatalnokok felkészültek, és ahol a lakosság nem akarja elkerülni az adófizetést. "Szólnak érvek amellett, hogy Magyarország jobban hasonlít Kolumbiához, mint Svédországhoz", mondja, aminek az is része, hogy a kormányon lévők körében nem divat felkészült szakemberek tanácsaira hallgatni. Ezt csak fokozza, hogy politikai oldalaktól függetlenül inkább politikai fegyverként, mint gazdasági eszközként használják Magyarországon az adókat. Balázs Zsuzsanna újságíró és Csaba László akadémikus beszélgetése.

00:00 Politikai fegyver 
01:30 Tisza-adó 
07:30 Adó, adófizetés és közigazgatás 
14:30 Korrupció és egykulcsos SZJA 
27:00 Tőke, avagy miért nem a gazdagok fizetnek? 
32:00 Versenyképesség és fogyasztás 
40:00 ÁFA és társadalmi igazságosság 
45:00 Amerikai közgazdászok és neoliberalizmus 
55:00 Az egykor miniszterelnöki gazdasági tanácsadó tanácsai

KARÁCSONY GERGELY ÜLDÖZÉSE: KI ÁLL VALÓJÁBAN A HÁTTÉRBEN?

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: SEBES GYÖRGY
2025.09.04.



Karácsony Gergely főpolgármestert meggyanúsították – de vajon tényleg bűncselekmény történt, vagy csak egy újabb politikai leszámolás? A Mélyvízben Magyar György ügyvéd mondja el, miért látja úgy, hogy a kormány a jog eszközét használja politikai bosszúra. Beszélünk a gyülekezési jogról, a hatalom félelemkeltő módszereiről, és arról, hogy mit jelent mindez az ellenzék jövője szempontjából. Ha érdekel, hogyan működik a rendszer valójában, ne hagyd ki ezt a beszélgetést!

KÉRDŐJELES, HOGY PUTYIN KÉPES LESZ E MAJD FENNTARTANI A NAGYHATALMISÁG LÁTSZATÁT OROSZORSZÁGBAN

KLUBRÁDI / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.09.04.



A Reggeli személy 2025 szeptember 4-i adásában Szénási Sándor vendége Matura Tamás, kína-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója volt.

AHHOZ KÉPEST, HOGY MENNYIT RÁKÖLTÖTTEK, ELÉG GUSZTUSTALAN! AZ UTCA EMBERE HATVANPUSZTÁRÓL

KLASSZIS MÉDIA
Riporter: VÉGH MÁRTON
2025.09.03.



Az Orbán-család hatvanpusztai birtokáról kérdeztük az Utca emberét.

Kérdések: 

0:35 Mi a véleménye az ügyről? 
2:50 Visszaszerezhető? 
5:05 Hogy rendezné be?

HATVANPUSZTA HAMIS DILEMMÁJA: MŰEMLÉKET ROMBOLNI EGYSZERŰEN TILOS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÁTONYI PÉTER
2025.09.04.


Hetek óta tartja lázban az országot egy József nádor mintagazdaságának részeként épült, Alcsútdoboz külterületén álló, félreeső majorság. Egész pontosan az, hogy ez az együttes még mindig majorságnak tekinthető-e, vagy időközben kastéllyá változott, s ha igen, akkor kinek a javára történt mindez. Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember most abból a szempontból elemzi a miniszterelnök apjának építkezését, hogy valóban értékőrző felújításról van szó, ahogyan például Lázár János állítja, vagy éppen ellenkezőleg, a törvény által is egyértelműen tiltott műemlékrombolást látunk a nagy nyilvánosságot kapott képeken.


A Válasz Online-on korábban Zsuppán András kollégánk foglalkozott Hatvanpuszta ügyével, most Bátonyi Péter írását olvashatják, a cikksorozat a harmadik részében pedig az építkezés ügyét vezető közéleti témává emelő Hadházy Ákos képviselő mutatja majd be szakértők segítségével, mi történt valójában Hatvanpusztán.

Legalább tíz éve tudni lehet, mi zajlik a Fejér megyei Hatvanpusztán, igazán címlapra kívánkozó hír azonban csak most vált belőle. Azt is közel fél évtizede tudjuk, hogy amit a nádor építtetett, azt kései (nem is annyira közjogi, mint inkább tulajdonjogi értelemben vett) utódja lebontatta. Mit lehet erről még elmondani?

Legfőképp a magyar társadalom fókuszvesztésre való hajlamosságát modellezhetjük a történtek által. A fent említett évtizedes spét mellett ugyanis egyéb félreértések is tarkítják az eseménysort. Ezek közül most csak azokat emelném ki, amelyek az épületek műemlékiségével kapcsolatosak, ugyanis – mint az ma már köztudomású – az együttes egésze védelem alatt áll. És itt jutunk el a jelen írás gerincét képező paradoxonig: védettség van, műemlék nincs.

Pár nappal ezelőtt hazánk egyik önjelölt műemléki szakértő-influenszere kifejtette, hogy ami Hatvanpusztán történt, az a magyar műemlékvédelemben megszokott eljárás, ha ugyanis valami rossz állapotba került, azt annak rendje s módja szerint lebontják, majd szépen újjáépítik, és ezzel meg is mentették az értéket. Tehát rögzítsük: a tulajdonos, aki az influenszer szerint „kalapemelést érdemel tettéért”, úgy mentette meg a műemléket, hogy lebontotta. Aki pedig ezt nem így gondolja, az proli és pont...

"MAGYAR PÉTERNEK ÁRNYÉKKORMÁNYT KELLENE ALAKÍTANI" - LENGYEL LÁSZLÓ (BÁNÓ ÉS BOLGÁR 2025 09 03)

BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.09.03.



Az őszi nyitó adás vendége Lengyel László politológus , aki úgy véli, hogy ez volt az Orbán-rendszer utolsó nyara. Vége a centrális erőtérnek, de a hagyományos pártszerkezetnek is. A régi rend a kétharmados többségre épül, de a helyzet paradoxona az, hogy kétharmados támogatás nélkül nem lehet majd életképesen kormányozni. Van kiút ebből a dilemmából?

KISS-RIGÓ LÁSZLÓ: LUXUSPÜSPÖK A TRÓNON – AVAGY ÍGY LOPJÁK EL A JÖVŐT A REVERENDA ALÓL

FACEBOOK
Szerző: Eri
2025.09.02.


Van az a régi vicc, hogy a pap vizet prédikál és bort iszik. Nos, a mi történetünk főhőse, Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye megyéspüspöke ennél egy kicsit nagyvonalúbb.

Ő vizet prédikál, de az Adriáról hozatja a friss tengeri herkentyűket, exkluzív montenegrói sört iszik a Szegedi Dóm alatti luxuséttermében, és közben felépít egy komplett, földi paradicsomnak álcázott NER-Disneylandet. Természetesen mindezt a te pénzedből. Meg az enyémből.

Kezdjük a legújabb ékkővel, a lakitelki Hungarikum Ligettel. Harminc, ismétlem, H-A-R-M-I-N-C milliárd forintnyi közpénzből felhúztak egy komplexumot, ami mellett a Vatikán egy puritán imaháznak tűnik. Van itt turult formázó lovarda (mert miért is ne?), Nimród csillagképet ábrázoló footgolf pálya (a pogány magyar mitológia és a skót sport fúziója, egyházi áldással – zseniális!), borkatedrális, termálfürdő és egy kupolás barlangmedence, ami valószínűleg Szent Péter könnyeivel van feltöltve. Mindezt Lezsák Sándor, a parlament alelnöke és a térség örökös hűbérura „adta át” az egyháznak. Papíron. A valóságban a Hungarikum Liget nyolcfős vezérkarából négy a Lezsák-klán tagja, plusz maga a püspök úr. Ez nem egyházi vagyonkezelés, kérem szépen, ez egy Lezsák-féle házitenyészet püspöki szenteltvízzel meghintve. A reverenda, mint tudjuk, mindent eltakar.

De egy igazi birodalomépítő nem áll meg egyetlen gigaprojektnél. Excellenciás úr megkapta a kormánytól a 17 milliárdra taksált zánkai gyerekvárost is. Hogy ne rozsdásodjon, dobtak még mellé 26 milliárdot felújításra, és évi 4-5 milliárdot a működtetésre, nehogy már a hívek adományaiból kelljen finanszírozni a medencék klórozását.

Ha Zánka nem lenne elég, ott van még a fonyódligeti tábor is.

Kiss-Rigó lassan nagyobb ingatlanportfólióval rendelkezik, mint egy átlagos oligarcha, csak ő mindezt az Úr nevében teszi. Feltételezem, a tizedet nem a szegényeknek, hanem a megfelelő politikai zsebekbe csurgatja vissza.

És ha már a pénznél tartunk: mit szólnál egy milliárdos bevételű kötöttárugyárhoz? Nem, nem vicc. Mészáros Lőrinc dresszgyártó cégének részvényeit a püspökség ingyen és bérmentve kapta meg. Mert a modern egyháznak nemcsak a lelkekkel, hanem a fonalfeldolgozással is törődnie kell. A lelki üdvösség mellé most már egy jó meleg pulóvert is adnak. Állami megrendelésből, természetesen.

A szegedi „luxuspüspök” – ahogy a helyiek csúfolják – persze a saját városáról sem feledkezett meg. Mint közismert gourmand, akinek a milánói dóm környéke a gasztronómiai példaképe (végre egy szakrális szempont!), kiépíttetett egy luxuséttermet a Szegedi Dóm alá. Napi halszállítmány az Adriáról, mert a tiszai hal már nem elég szent. Ez az a fajta alázat, amit elvárunk egy egyházi vezetőtől.

És akkor jöjjön a csúcspont, a hab a tortán, a megtestesült pofátlanság: a 14 milliárdos stadion, azaz a Szent Gellért Fórum. Eredetileg 3 milliárdos TAO-pénzből tervezték, de ahogy az a NER-csodáknál lenni szokott, a költségek valahogy az égbe szöktek. Cserébe van benne amfiteátrum, élménymedence (!), és a biztonság kedvéért egy kápolna is.

És itt álljunk meg egy szóra. A „kápolna” (capella) szó Tours-i Szent Márton köpenyének (cappa) feléből ered, amit a fagyoskodó koldusnak adott. Szent Márton, egy igazi szent, adott a szegénynek. Nem elvett tőle 14 milliárdot, hogy stadiont építsen élménymedencével. A püspök úr kápolnája egy olyan stadionban van, ami a közösség vagyonának elképesztő méretű elherdálását szimbolizálja. Ez nem szentség, ez szentségtörés. A koldusnak adott fél köpeny és a 14 milliárdos stadion között feszülő ellentét maga a rendszer lényege.

Ha ez nem lenne elég, a püspök úr még a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumában is helyet foglal, ahol a többiekkel egy évi 70 milliós juttatáson osztozik. Az alapítvány eddig több mint egymilliárd forint állami támogatást kapott, többek között Lázár János minisztériumától, hogy olyan égetően fontos dolgokra költsék, mint egy méregdrága, oldalanként 226 ezer forintba kerülő tokaji tanulmány, ami miatt már hűtlen kezelés gyanújával nyomozás is indult.
Szóval itt tartunk. Van egy püspökünk, aki állami milliárdokból épít turulos lovardát, adriai halat vacsorázik, stadiont üzemeltet, fonalgyárat birtokol, és közben kuratóriumi tagként felveszi a milliós tiszteletdíjat. Mindezt a mi adóforintjainkból, egy olyan országban, ahol tanárok, ápolók és szociális munkások megalázó bérekért dolgoznak.

Kiss-Rigó László mesterien játssza a játékot. Szabad bejárása van a miniszterelnökhöz, és a püspöki palástja mögé bújva egy gigantikus üzleti birodalmat menedzsel. .
Zárszó – vagy inkább káromkodás helyett

A történet vége? Egy ország, ahol a reverenda mindent eltakar: pénzszórást, mutyit, klientúrát. Miközben tanárok alamizsnáért dolgoznak, kórházak omladoznak, családok a rezsiszámlát nyögik, addig a püspök úr úgy szörfözik a milliárdok hullámain, mint egy isteni jetskin.

És hogy kié mindez? Az én pénzem. A te pénzed. A mi pénzünk. A kérdés már csak az: meddig hagyjuk, hogy a reverenda legyen a legdrágább luxusruha ebben az országban?

Eri

Forrás: 

A SZENT ÁGOTA-BIZNISZ: HOGYAN LETT A GYEREKVÉDELEMBŐL PÜSPÖKI JÁTSZÓTÉR? KISS-RIGÓ LÁSZLÓ MÁSODIK FEJEZET!

FACEBOOK
Szerző: Eri
2025.09.04.


Ha a magyar közélet egy stand-up klub lenne, akkor Kiss-Rigó László püspök életútja fix headliner. Van itt minden: szentbeszédbe csomagolt közpénznyelde, kereszt alatt eladott közbeszerzés, és a gyerekvédelemre húzott reverenda, ami inkább pénztárcát rejteget, mint árvák sorsát egyengeti.

A kezdet: amikor az állam azt mondta, „vigyétek, a tiétek”

2010-ben még csak puhatolózás ment: a kormány felkérte a Szeged–Csanádi Egyházmegyét, hogy vállalja át a Komárom-Esztergom megyei gyerekvédelem működtetését. Püspök atya persze nem sokat hezitált – ha a politikai hatalom ingyen ad kulcsot egy lakattal teli szekrényhez, ki mondana nemet? Egy év múlva már meg is született a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató. Nem átvették, nem vásárolták, nem ajándék volt – hanem hivatalosan alapították. Vagyis: papíron tiszta, gyakorlatilag inkább olyan, mint amikor haveroknak leosztják a zsíros állásokat a sarki kocsmában.

Aztán jött a szokásos magyar recept: gyors bővülés, mint a penész a nedves falon. Csongrád, Bács-Kiskun, majd még több megye. Állami felkérés itt, püspöki pecsét ott, és pillanatok alatt országos hálózat lett belőle.

A pénzcsap kinyílik: EFOP és társai

2017-ben jött a nagy kasza: EFOP-1.9.8-17 projekt. 447 millió forint, teljes támogatással. Egy olyan országban, ahol egy család három hónapig vakarózik, hogy kifizesse a gázszámlát, itt gyakorlatilag aranyból van a vécépapír. És akkor még nem beszéltünk a 13,4 milliárdos „táboroztatásról” – állami pénzből felújított ingatlanokban, amit „ajándékba” kaptak. Hát persze. Mint amikor nagybácsi „véletlenül” rád hagyja a Balaton-parti villát.
Erzsébet-alapítvány: az állami tábor, ami „hirtelen” egyházivá lett

2016-ban az állami Erzsébet-alapítvány és a hozzá tartozó táborok (Zánka, Fonyódliget, stb.) átcsusszantak az egyház kezébe. Ki más gyakorolta volna az alapítói jogokat, ha nem Kiss-Rigó püspök szervezete? Aztán két hónap sem kellett, és hoppá: tízmilliárdos állami ajándék landolt a kasszában.

És ki nyerte a 13,4 milliárdos táboroztatást? Hát az Erzsébet Gyermek- és Ifjúsági Táborok Szolgáltató Kft. – vagyis az alapítvány saját cége. Nyílt közbeszerzés? Formailag igen. Versenytárs? Nulla. Ez kb. olyan, mintha egy bokszmeccsen egyedül állnál a ringben, és a bíró mégis kiütéses győzelmet hirdetne.

Püspöki PR: áldás, imádság, és szalagátvágás

Kiss-Rigó László nem hagyja ki a show-t. Táboravatás? Ott van. Sportpálya-szentelés? Természetesen. Bibliakert? Miért ne? Közben meg a háttérben folyik a pénzmosásra emlékeztető közpénzáramlás, csak épp „szociális ellátás” feliratú celofánba csomagolva.

De ki ellenőrzi mindezt?

Senki. Mert az egyház „szent” és „érinthetetlen”. A kormány szívesen adja a pénzt, az egyház szívesen költi, és közben mindenki úgy tesz, mintha a Jóisten maga írt volna alá minden támogatási szerződést.

Bónusz: püspöki birodalomépítés

Nem elég a gyerekvédelem és a táboroztatás. Kell egészségügyi központ is, Budagyöngyében, természetesen állami pénzen. 410 millió csak az előkészítésre. Az OLAF-botrányban is ott a neve, mert hát miért is ne? Ha valahol közpénz van, Kiss-Rigó árnyéka biztosan hosszúra nyúlik.

Botrányok és visszaélések

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató nemcsak pénzügyi szempontból, hanem szakmai oldalról is megosztja a közvéleményt. Egyes esetekben gyermekfelügyelők korábbi visszaélései miatt kerültek felfüggesztésre, és a szervezet védekezése szerint minden szükséges háttérellenőrzést elvégeztek, de a szakmai felelősség kérdése továbbra is nyitott marad.

Konklúzió: a gyermekvédelemből lett közpénzvédő rendszer

Az egész sztori annyira átlátszó, hogy már szinte színes. Nem „gyermekvédelem” ez, hanem püspöki birodalomépítés állami háttérrel. A Szent Ágota ma nem más, mint a szociális álcába bújtatott pénzcsap: gyerekek nevében, de püspöki pecséttel, kormányzati hátszéllel.

Ahogy a magyar mondás tartja: aki tud, az csinálja; aki nem tud, az tanítja; aki meg nagyon tud, az egyházmegyei gyermekvédelmi szolgáltatót alapít és milliárdokat kaszál rajta.

Eri

Forrás: 

BRUCK ANDRÁS: SORSUNK NEHÉZ VÁLLALÁSA

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2025.09.05.


Szégyenkezés és zavar, ezt éreztem, miközben azok nevét olvastam, akik a múlt héten aláírták azt a petíciót, amelynek lényege ekként foglalható össze: lehetséges egy időben zsidónak, valamint palesztinai arabnak, dzsihádistának, iszlám fundamentalistának lenni. Más szavakkal: az aláírók képesnek tartják magukat két ellenkező irányú szándék egyidejű képviseletére; az újjászületett zsidó állam melletti kiállásra, s az állam megsemmisítésére irányuló szándék helyeslésére.

S hogy megdöbbenésemnek mi a háttere? Az élet ezernyi tapasztalata, a legkorábbiak közül pedig egy fénykép anyám fiókjában. Fiatal lány, a ruháján sárga csillag, a fénykép hátulján évtizedek elteltével is jól olvasható írás: Marikának, egy szomorú nap emlékére. Anyám osztálytársa másnap vonult be családostól a budapesti gettóba. Aztán anyám családja is, ő akkor 13 éves volt. Na meg a hegek apám hátán. Kisfiúként a mutatóujjammal olykor megérintettem őket. A dachaui lágerben szerzett tífusz örök nyomai. Soha nem mesélt róla...

Semmi kétség, az aláírók közül sokan ennél még rémesebb családi történeteken nőttek fel. Pont ezért minden egyes aláírás egy-egy személyes kudarca valaminek, amit az aláíró magában és magával hordoz abban a viszonyban, ami őt Izraelhez, általában a zsidósághoz és külön önmaga zsidóságához köti. Nem találgatom ennek a megsebzett viszonynak a milyenségét és okát. Ezt rájuk bízom, ha esetleg az általuk kiváltott vihar elültével kedvük lenne kicsit turkálni önmaguk lelkében.

A szüleinkkel, nagyszüleinkkel történetek idején a zsidóságot a faji ranglétra legalacsonyabb fokára helyezték, és ezért akarták az utolsó szálig kiirtani őket. Most meg azért, mert „fehér elnyomókként és privilegizáltakként” ugyanennek a rangsornak a tetején állnak. Az európai nácizmus helyébe a még annál is durvább arab lépett, melléktermékként pedig egy egész európai és amerikai generáció agyát, érzelmeit mosták át a baloldali „woke doktrina” mérgével. Többnyire ezt a mérget spriccelik szanaszét a globális áramlatba becsatlakozott hazai lapok is: a Mérce, a Telex, a HVG, a 24.hu, a 444. A woke, a cancel culture, az interszekcionalitás forradalmi őrületében már épp úgy nincs józan mérlegelés, mint egykor a kommunisták „holnapra megforgatjuk az egész világot” téveszméjében nem volt.

A méregadagolók szemében ma Izrael a pokolnak az az üstje, amelyben ott fortyog a világ összes gonoszsága. Sokuk szemében a zsidóállam a létezéshez való jogát is elvesztette. És az aláírók, gondolom, többségükben zsidók, ehhez a perverzióhoz adták nevüket és hitelüket. Nyilván vannak közöttük olyanok, akik jártasak a konfliktus minimum évszázados elágazásaiban, és vannak, akik a térképen sem találnák meg Izraelt, és csak a hazai lapok nem éppen fair megvilágításában értesülnek a gázai eseményekről. Arra viszont igényt tartanak, hogy a palesztinbarát tábor a morálitás csúcsaira ültesse őket. Nekik mondom hát:
Miután az arab hadseregek 1967-ben vereséget szenvedtek a hatnapos háborúban, az Arab Liga tagállamai konferenciát tartottak Szudán fővárosában, Kartúmban, és megszülték a hírhedt „Three No’s-t” a „három nem” határozatot: nem a békére Izraellel, nem a tárgyalásokra és nem Izrael elismerésére. Az Egyiptommal és Jordániával való békekötés kivételével a nemek lényegében azóta is érvényben vannak, az arabok palesztin ügyekben sem területi, sem politikai kompromisszumra soha nem voltak hajlandók.

Márpedig a zsidóság helyzete különleges: honfoglalását, melyen a nemzetek többsége már évszázadokkal ezelőtt túljutott, neki a huszadik század második felében kellett újrakezdenie, s a honfoglalás sosem jog, hanem erő kérdése. Ezért Izrael számára a tét nem több és nem kevesebb, mint az egyetlen zsidó állam megőrzésével megakadályozni, hogy a már létező 22 arab állam után, Izrael helyén, egy huszonharmadik is létrejöhessen. Ez elég fair, nem?

De Izraelnek nem csak ereje volt újjászületni és azóta fennmaradni, hanem joga is hozzá. Az első világháború végével a Népszövetség megbízást (mandátumot) adott Nagy-Britanniának Palesztina, azaz a Szentföld kormányzására. A felhatalmazás kifejezetten utasította a briteket, hogy „a zsidó nemzeti otthon újjáépítésének előkészítéseként segítsék a zsidók bevándorlását és letelepedését Palesztinában". A végül két részre osztott területen élő arabok ennek a nemzeti otthonnak előbb a megszületésébe nem tudtak beletörődni, azóta pedig Izrael felvirágzását nézik gyűlölettel.

Néhány évtizeddel ezelőtt talán még lehetett abban hinni, hogy van remény a békekötésre, de meddig játszhatod az értelmi fogyatékost, amivel nem veszel tudomást a realitásokról? Arról, hogy a palesztinok soha nem saját államiságért küzdöttek, hanem Izrael elpusztításáért. A woke apostolainak egyik jelszava, a „nemzeti önrendelkezés” amúgy magasztos elve viszont nem tartalmazza egy másik nép megsemmisítésének a jogát. A palesztin állam gondolatát 2023. október 7-ének bestialitása végleg eltemette, s bár az valójában az első perctől utópia volt, az európai elnöki palotákban ostobán továbbra is Izraelre próbálják rákényszeríteni a halva született kétállami megoldást.

Sejtelmem sincs, hogy nekem mi és mennyi jutott a transzgenerációs traumákból, ha jutott bármi is, és ha léteznek olyanok egyáltalán. Viszont emlékszem arra napra, amikor először történt meg velem, hogy egy előttem ismeretlen, amerikai zsidó ember bűnügyi perét a televízióban követve elkapott az az érzés, hogy rajta keresztül a zsidóság egésze van vádolva. Én is.

Torokszorító felismerés volt. És azóta magamban hányszor adtam hálát a sorsnak, hogy ezt az elmúlt tizenöt évet itt Magyarországon nem egy „zsidó kormány” csinálta, és hogy Ráhelnek is csak a neve zsidó. Ami viszont a gázai eseményekről tudósító hazai lapokat illeti, általuk gazdagabb lettem egy tapasztalattal, bár nem örömtelivel: mintha egy nap sem telt volna el 1944 óta.

fotó: palesztin terület, izraelieknek tilos a belépés