Szerző: KÁLMÁNATTILA
2017.08.15.
...ettől függetlenül a magyar államot képviselik a tb-konzulok is, ezért jó lenne tudni, hogy kik ezek az emberek, nem csak a lehetséges orosz kapcsolatok, hanem más lehetséges kockázatok miatt is. Egyébiránt a tb-konzulok kikereshetőek a Küküm honlapján, de a nevükön és az elérhetőségeiken kívül más adatot tényleg nem találni róluk.
Pedig többen vannak, mint gondolnánk: összesen 237-en (közülük 80-an magyar állampolgárok vagy magyar származásúak) 100 országban, amelyek közül 46 országban nincs hivatásos külképviseletünk. 35-en vannak tiszteletbeli főkonzuli rangban, van egy tiszteletbeli alkonzulunk, a többiek rangja pedig tiszteletbeli konzul. Magasan a legtöbb magyar tb-konzul az USÁ-ban van (18), majd jön Olaszország (10), Németország (8) és Franciaország (8).
Ezeknél izgalmasabb lehet a magyar külpolitika új irányai (keleti- és déli nyitás) miatt, hogy mit csinál a 31 ázsiai és a 25 afrikai tb-konzulunk. Közülük ketten kerültek eddig a sajtó reflektorfényébe: az Orbán Ráhelt és Tiborcz Istvánt vendégül látó, letelepedési kötvényekkel üzletelő bahreini tb-konzul Garamvölgyi Balázs, valamint a cikk elején már említett Jordánia magyarországi tb-konzulja, Zaid Naffa testvére, Tareq Naffa, aki Magyarország jordániai tb-konzulja lett nemrég. A harmadik Naffa fivér, Oszama pedig a Magyar Nemzeti Kereskedő Ház arabügyi igazgatójából lett Magyarország Arab Emírségekbeli nagykövete. Szóval a Naffa-család totálisan beékelődött Magyarország és az arab világ közé.
Az is érdekes, hogy vajon miért van szükség rögtön három Kazahsztánban működő tb-konzulra, amikor magyar nagykövetség, főkonzulátus és konzuli hivatal is működik a közép-ázsiai országban. Abban a diktatúrában, amelyiknek most adott vissza Magyarország furcsa körülmények között egy itt bebörtönzött foglyot, aki a kazah elnök, Nurszultan Nazarbajev politikai ellenfelének köréhez tartozik.
A tb-konzulok azért érdekesek, mert ugyan sokkal kevesebb speciális joggal rendelkeznek, mint egy hivatásos diplomata, de a cím és a vele járó presztízs miatt is bejuthatnak olyan helyekre, ahová más nehezen. Eleve feladatuk lehet a küldő és a fogadó ország közötti gazdasági, kereskedelmi ügyek intézése, olajozása, de mint a tapasztalatok mutatják, sokan erre helyezik az elsődleges hangsúlyt. Ez pont egy olyan helyen elég érdekes lehet, mint Kazahsztán.
De van más is, ami miatt érdemes lenne a tb-konzulokot jobban napfényen tudni, jól mutatja ezt két korábbi ügy. Valószínűleg nem erre emlékeznek a legtöbben a botrányból, de tény, hogy Kulcsár Attila, a K&H brókercégének milliárdos sikkasztással gyanúsított volt munkatársa olyan igazolással rendelkezett, miszerint ő a budapesti libériai tiszteletbeli konzulátus gépkocsivezetője, és használhatta a kirgiz tiszteletbeli konzul autóját is.
A másik hírhedt tb-konzul pedig az a Fürst György, aki a VI. kerületben volt MSZP-s alpolgármester, és amikor ingatlanmutyi miatt elővette az ügyészség, akkor arra hivatkozva akadályozta a nyomozást, hogy a Közép-Afrikai Köztársaság diplomatája.
Annyi biztos, hogy nem vetne Magyarországra jó fényt, ha hasonló ügyekbe keverednének messzi tájakon tb-konzuljai. Ebben elsősorban az őket ellenőrző és kinevező Külügyminisztériumnak van felelőssége. De abból sem lenne baj, ha nagyobb nyilvánosságot kapna, kik képviselik Magyarországot külföldön, és nyilvánosságra kerülhetnének a tb-konzulok szakmai életrajzai...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.