Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.09.21.
Ami a szavazási rendszerek témában érdekes, mindkét helyen egy-két tizedszázalék döntötte el, hogy kinek lesz többsége, és mindkét helyen ugyanaz az alkatrész volt a mérleg nyelve, amelyről a 30. részben írtam: az öt százalékos küszöb.
Kezdjük északkeleten. Az AfD 38,2 százalékot kapott, a Schwesig vezette SPD 35,5-öt, a Linke 6,5-öt, a Zöldek 5,7-et. Ennyi párt jutott be. A CDU 4,9 százalékkal kiesett, először fordult elő a Szövetségi Köztársaság történetében, hogy a kereszténydemokraták egy tartományi parlamentből kimaradnak, és kiesett a BSW is, 4,8-cal. Az FDP-vel és a kis pártokkal együtt a szavazatok bő tizennégy százaléka maradt a küszöb alatt.
Lefuttattam a mandátumelosztást a 71 fős alaplétszámra. Az AfD 32 helyet kap, az SPD 29-et, a Linke és a Zöldek ötöt-ötöt. Az AfD tehát 38,2 százalék szavazattal a helyek 45 százalékát viszi, ez a 30. rész tétele élesben: a küszöb alatt elpárolgó szavazatok nem tűnnek el, hanem a bejutottak közt oszlanak szét, és a legnagyobb kapja a legtöbbet belőlük. Többsége így sincs, és az SPD és a Linke eddigi koalíciója is elbukott 34 hellyel, de a Zöldekkel együtt megvan a kényelmes többség.
Ha a CDU nem 4,9, hanem 5,0 százalékos eredményt ér el, akkor négy mandátumot kapna, a többiek arányosan kevesebbet, és az SPD–Linke–Zöldek hármasnak 37 helye lenne. Még mindig többség. Ha viszont a BSW is összeszed még két tizedet, és ő is átlépi a határt, akkor a hármas 35 helyre esik, vagyis a többséghez egy hiányzik. A baloldali kormánytöbbség és egy patthelyzet között két párt összesen három tizedszázaléka állt.
Berlinben a Linke 25,7 százalékkal az első (történetében először nyert a kommunista utódpárt a fővárosban), mögötte a CDU 18,8-cal, az AfD 16,3-mal, a Zöldek 14,3-mal, az SPD 12,1-gyel, ami a szociáldemokraták legrosszabb berlini eredménye. A BSW 4,7 százalékkal kiesett. A 130 fős alaplétszámon a Linke 38, a CDU 28, az AfD 24, a Zöldek 22, az SPD 18 helyet kapna, a Linke–Zöldek–SPD hármas így 78-cal biztos többséget. A mostani CDU–SPD kormány megbukott. Itt a küszöb nem döntötte el a kormányt, ha a BSW 5,0 százalékot kap, a hármas 73 helyre olvad, de a többség megmarad.
A berlini rendszer viszont máshol érdekes (25. rész). A 130 képviselői hely csak a minimum, a fővárosi választási rendszer a kerületi győzelmeket kerületenként számítja be, ezért keletkezhet túlnyúló mandátum, és utána kiegyenlítés. 2023-ban így lett 130 helyett 159 képviselő, és a Landeswahlamt saját tájékoztatója a módszerről elismeri, hogy ez az eljárás produkálhatja az úgynevezett választói-növekmény-paradoxont: előfordulhat, hogy egy párt több szavazattal kevesebb helyet kap. Ez Alabama berlini unokatestvére. A 22. részben a németek 2023-ban a Bundestagnál elvágták a túlnyúlás csapját, de a tartományok egy része nem követte őket. Az idei berlini parlament is jóval 130 fölött lesz, a pontos szám a kiegyenlítés után derül ki.
A két tartomány tehát ugyanazt tanítja, két irányból. Az egyikben a küszöb néhány tizedszázaléka döntötte el, hogy lesz-e kormányzóképes többség, és a nyertes a legnagyobb párt lett, akkor is, ha kormányozni nem fog. A másikban a küszöb nem döntött semmit, de a mandátumszámítás kerületi logikája olyan parlamentet épít, amelynek méretét és arányait a szavazatok nem egészen határozzák meg. Mindkét eredmény tisztességes, mindkettő a szabályok szerint jött ki. Csak éppen a szabályoknak köszönhetően az egyiken tized százalékok, a másikon kerülethatárok számítanak többet, mint amennyit egy választó sejt, amikor a szavazólap fölé hajol.
