Szerző: RÉVÉSZ SÁNDOR
2019.12.27.
„A 2019-2020-as tanévtől a 9. és 11. osztályos nappali tagozatos gimnáziumi és szakgimnáziumi képzésben tanulók kéthetes egyéni vagy csoportos nyelvoktatásban vehetnek részt a Nemzeti alaptanterv szerint tanulható első idegen nyelvek (angol, francia, német, kínai) célországaiban: Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Írországban, Máltán, Németországban és Kínában.” Ezt hirdeti a Külföldi Nyelvtanulási Program honlapja. A tájékoztató szöveg szerint ez alanyi jog lesz, mely kb. 140 ezer gimnazistának és szakgimnazistának jár. A szakközépiskolásnak nem jár semmi. Ott az idegen nyelv oktatása amúgy is - miként a közismereti tárgyaké általában - elhanyagolható tényező.
Azok a szerencsés ifjak, akik eljutnak az érettségi küszöbére, kilencedikes és tizenegyedikes korukban egyaránt utazhatnak nyelvet tanulni az adófizetők pénzén. Ha a 4 és fél millió foglalkoztatott évente erre a célra jövedelemadózik 20-20 ezer forintot, máris összejön az a cirka 90 milliárd forint, amelybe ez a program kerül.
Ebből fedezik teljes egészében a külföldi nyelvtanfolyam díját, a kiutazás költségeit, a szállást, az ellátást, a kísérő tanár fizetését és költségeit. Mindenkinek. A külföldön iskolába járt diplomata gyerekekig bezárólag.
Zsebpénzt és az utazáshoz bőröndöt meg ruhapénzt azonban nem adnak. Ezekkel a hiányosságokkal együtt kerül ez a program diákonként 650 ezer forintba. Egy diákra a két évfolyamon mai árakon 1,3 millió forintot költenek. Annyit, amennyit egy átlagnyugdíjasnak tíz hónap alatt, egy minimálnyugdíjasnak pedig három és háromnegyed év alatt fizetnek ki. Annyit, amennyit egy átlagos keresetű foglalkoztatott öt és fél hónap alatt keres meg.
Aki egy nyelvet már majdnem felső fokon bír, felsőfokú képzésben is részesülhet. Akinek már van egy nyelvből nyelvvizsgája, utazhat egy másik nyelv után, hogy abból is legyen neki. Kínába nem is mehet más, csak az, aki a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium tanulója, tehát sok órában találkozik a nyelvvel és anyanyelvi tanárokkal, ha nem éppen kínai családból jön. Ezekre a lehetőségekre a honlapon hívják fel a figyelmet. Ha esetleg nem tudnánk, kiket kell támogatni abban, hogy kiemeljük hazánkat a nyelvtudatlanság szomorú állapotából.
A nyelvoktatás szakemberei, ha megkérdeznék őket, éppúgy elmondanák a döntéshozóknak, miként elmondják a sajtóban, hogy a nyelvtudás előmozdítása szempontjából ez a kurva drága két-két hét szart sem ér...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.