ELITISKOLÁK, EGYHÁZI ISKOLÁK, ÚT SZÉLÉN HAGYOTT LEMARADÓK: KONFLIKTUSOK KÖZT EGYENSÚLYOZ AZ ÚJ OKTATÁSI MINISZTER

TELEX
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.06.19.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kinevezése után hamar belekezdett az oktatás átalakításának előkészítésébe. Szinte naponta ül le egyeztetni különböző szereplőkkel, jelent be változtatást, intézkedést a tanárok és a diákok életében, közben nyilatkozataiban a rendszerben lévő évtizedes problémákra mutat rá. Előre tudható volt, hogy az oktatáskutatóból lett miniszter egy olyan terület irányítását kapta meg, amiben kódolva vannak a konfliktusok. És ezek elég hamar meg is mutatkoztak.

Lannert Judit eddigi nyilatkozataiban kiemelt hangsúlyt kapott az oktatási egyenlőség kérdése. Régi tétel: a közoktatás egyik legfontosabb feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a lemaradók felemelése, fejlesztése, hogy nagyrészt egyenlő lehetőségekkel indulhasson mindenki a munka világa felé. Lannert láthatóan a zászlajára tűzte, hogy az iskolai szegregáció megszüntetésével a mostaninál jóval több gyerek jusson minőségi oktatáshoz.

Az erről szóló kijelentései azonban eddig nem arattak osztatlan sikert. Volt két dolog, ami többek felháborodását kiváltotta: az egyik, hogy az egyházi iskolákban több roma gyerek tanuljon, illetve a hat-és nyolcosztályos gimnázium ne csak az elitnek kedvezzen. Az elitoktatás előnyeit élvezők érthető okokból nem szeretnék, ha a gyerekük rosszabb helyzetbe kerülne. Még akkor sem, ha egyébként össztársadalmi érdek lenne a hátrányos helyzetű diákok felemelése.

Lannert Judit nem árult zsákbamacskát. Már a miniszteri meghallgatásán is kiemelte: minden gyereknek etnikai hovatartozástól, lakóhelytől függetlenül biztosítani kell a tanuláshoz való hozzáférését.

Lannert szerint „skatulyátlanításra” van szükség. Ez egy szemléletváltást jelent, az oktatás lényege ugyanis az, hogy a tanulók egyéni szükségleteire tudjanak reagálni.

A téma azért is aktuális, mert a legfrissebb európai kutatás szerint Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban. Minél hosszabb ideje tanul egy diák a közoktatásban, annál erősebben befolyásolja a családi háttér a képességeit. Az ideális ennek pont a fordítottja lenne, viszont ennek gyakorlati megvalósítása nem lesz egyszerű feladat...

ITT OLVASHATÓ