Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.06.17.
- Az egykori online pénztárgép (OPG) piac helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újfajta rendszert vezetne be: az e-pénztárgépeket (EPG).
- Az új rendszer vélhetően nem a korábban Garancsi István, jelenleg a 4iG Nyrt. tulajdonában álló és a rendszernek SIM-eket adó Mobil Adat Kft.-vel vagy a kiberbiztonsági auditot végző
Hunguard Kft.-vel fog felállni. Utóbbi cég tulajdonosai azok, akik Rogán Antalnak fizettek eddig gigantikus szabadalmi díjakat.
- A szakma képviselőinek segítségével igyekszünk áttekinteni ennek a piacnak a múltját, aktuális kihívásait.
A hazai pénztárgéppiac története a rendszerváltással fonódik össze, 1991-ben kezdődött az úgynevezett fiskalizálás, vagyis ekkor jelentek meg azok a pénztárgépek, amelyek valamilyen módon rögzítettek adatokat az adóhivatalnak is. 1998-tól lehetővé vált az elektronikus naplózás. Ekkor már nem pusztán egy könnyen kijátszható másolatos megoldáson rögzültek az adatok, hanem elektronikus – bár még offline – megoldást írtak elő a szabályok.
A következő nagy lépcső 2013-ban érkezett meg, ekkor Magyarország elhatározta, hogy bevezeti a NAV-val online módon összekötött pénztárgépek rendszerét. Ha a teljes képet nézzük, ez nagyon jó lépés volt, rengeteget tisztult a kiskereskedelem, érezhetően nagyobb lett a hazai GDP, több a költségvetési bevétel, visszaszorult az adómentes szürkegazdaság. Ha 2013-ban nem volt is kimagasló a GDP növekedése, 2014-ben már 3,6 százalékos volt a bővülés, ami részben ennek a lépésnek is tulajdonítható. A rendszer lényege az lett, hogy a NAV szinte azonnal látta áfakulcsonként gyűjtve, hogy a kiskereskedelmi egységben milyen forgalom keletkezett...
A hazai pénztárgéppiac története a rendszerváltással fonódik össze, 1991-ben kezdődött az úgynevezett fiskalizálás, vagyis ekkor jelentek meg azok a pénztárgépek, amelyek valamilyen módon rögzítettek adatokat az adóhivatalnak is. 1998-tól lehetővé vált az elektronikus naplózás. Ekkor már nem pusztán egy könnyen kijátszható másolatos megoldáson rögzültek az adatok, hanem elektronikus – bár még offline – megoldást írtak elő a szabályok.
A következő nagy lépcső 2013-ban érkezett meg, ekkor Magyarország elhatározta, hogy bevezeti a NAV-val online módon összekötött pénztárgépek rendszerét. Ha a teljes képet nézzük, ez nagyon jó lépés volt, rengeteget tisztult a kiskereskedelem, érezhetően nagyobb lett a hazai GDP, több a költségvetési bevétel, visszaszorult az adómentes szürkegazdaság. Ha 2013-ban nem volt is kimagasló a GDP növekedése, 2014-ben már 3,6 százalékos volt a bővülés, ami részben ennek a lépésnek is tulajdonítható. A rendszer lényege az lett, hogy a NAV szinte azonnal látta áfakulcsonként gyűjtve, hogy a kiskereskedelmi egységben milyen forgalom keletkezett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.