Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.09.20.
A globális védelmi kiadások az elmúlt egy évtizedben 41 százalékkal nőttek, és minden egyes évben nagyobbak voltak, mint a megelőzőben.
Magyarország bő tíz éve felismerte, hogy a haderőfejlesztés mennyire fontos, más kérdés, hogy az eddigi modellek nem tűnnek igazán sikeresnek. Ahogy az egyik, a területen jártas beszélgetőpartnerünk mondta: maga a termékportfólió is egy pillanat alatt avult el, tankokkal, kézifegyverekkel, lőszerrel bíbelődünk, de az új háborúkat drónokkal, rakétákkal és repülőkkel vívják.
Az elmúlt időszakban részben több állami védelmi ipari érdekeltség eladása, majd a szekrényből előbukkanó csontvázak miatt sokat írtunk az ágazatról, és cikkeinkre nagyon sok észrevételt is kaptunk. Ezekből kiindulva, szakmai forrásokkal folytatott háttérbeszélgetések alapján mostani írásunkban olyan hazai védelmi modelleket vizsgálunk, mint az államszocializmusban megvalósított feladatleosztásos verzió, majd a kkv-k felkarolása, a nemzetközi vegyesvállalatok, illetve ennek leágazásaként a hazai hubszerep, az állami irányító holding (N7 Holding), valamint a magánpiaci prime, vagyis a jelenlegi zászlóshajó 4iG-csoport modellje. Annyit előzetesen is rögzíthetünk: az iparágra jellemző módon többnyire anonim nyilatkozó szakmai szereplők által konszenzusosan legjobbként elismert modell nincsen, az állam éppen a legutóbbi kísérletet, vagyis a 4iG vezetésével megvalósított magáncéges verziót vizsgálja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.