LIHEGŐ KERESZTÉNYKEDÉS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2018.08.12.

Nem citálom ide a Billy Elliot nevű darabot féktelen melegpropagandának tituláló mizériát (vigyázzunk, a meleg szó helyett immár a homoszexuális használata a NER-kompatibilis), mert feleslegesen idegesíteném fel magam is, meg az olvasót is. Vasárnap ebéd közben/után ez meglehetősen nagy pofátlanság volna. Csak érintőlegesen vetemedem ilyesmire, és csakis az alábbiak kedvéért:

A kereszténység lesz a kiemelt témája a Magyar Állami Operaház 2019/2020-as évadának – nyilatkozta Ókovács Szilveszter főigazgató az MTI-nek.

Hozzáfűzte: a tematikus évadban olyan darabokat fognak bemutatni, amelyek mélységében foglalkoznak a kereszténységgel. Nem csupán bibliai történetek ihlette primér művek tartoznak ebbe a körbe, hanem a kereszténységet éltető vagy vele egyúttal vitázó darabok is, mint pl. Wagner Tannhäusere.

Az évadot 2020 májusában egy szintén keresztény tematikájú fesztivál zárja majd, “megágyazva” az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, amelyet Budapesten rendeznek 2020 szeptemberében. (MTI)

Nahálistennek. Végre valaki mélységében is hajlandó foglalkozni a kereszténységgel, mert erre – a gender szakkal ellentétben – köztudottan van piaci-társadalmi igény, és mert a kereszténységet köztudottan évtizedek óta méltatlanul elnyomják. Magyarországon. Is.

Úgy tűnik, ennek a görcsös erőlködésnek nem mostanában lesz vége, és ha a tervezett 17,9 milliárd helyett jelenleg állítólag 21,5 milliárdból kivitelezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra gondolunk, akkor kijelenthetjük: feltétlenül időszerű volt a Magyar Állami Operaháznak is hangosan és érthetően beleállnia a keresztény kultúrharcba.

Lassan már levegőt sem lehet úgy venni, hogy az embernek ne nyomnák az arcába a kereszténység nevű politikai tucatterméküket, ami mögé bújva bármi és bárminek az ellenkezője megideologizálható. Szép pályát futott be e tekintetben Ókovács Szilveszter főigazgató úr is, mióta egy névtelen, operába járó propagandista néni ráhúzta a vizes lepedőt az általa vezetett intézményre.

Egyszerűen érthetetlen ez a mindenhol túlburjánzó, izzadságszagú megfelelési kényszer, ez a lihegő kereszténykedéssel sújtott görcsös szervilizmus, miközben rengeteg jó magyar ember semmilyen féle-fajta kultúrát nem fogyaszt: sem keresztényt, sem nem keresztényt. Vagy azért, mert meg sem engedheti magának, vagy azért, mert igénye sincs rá. Mi értelme van ennek a házalásnak a kereszténység nevű hagymázzal azon kívül, hogy Ókovács Szilveszter hálásan megköszöni a gazdájának, hogy szolgálhatja?

Jó, akkor már csak a lényeg maradt a végére: Nincs nagyobb dögvész egy államban, mint a vallási buzgalom erkölcsösség nélkül. (Jeremy Bentham, angol jogtudós, filozófus)

ITT OLVASHATÓ

A JÉGKORSZAKTÓL A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSIG: AMIKOR AZ ÉGHAJLAT ÍRJA A TÖRTÉNELMET

QUBIT
Szerző: BÉRES ATTILA
2018.08.12.

Bármilyen természeti nehézségekkel is találta magát szembe az ember történelme során, az alkalmazkodás képessége révén szinte bárhol elboldogult a Földön. De azt is meg kellett tapasztalnia, hogy az éghajlat nem mindig állandó: egész társadalmak, kultúrák, civilizációk lettek a klímaváltozás áldozatai. A túlélésre játszóknak két választásuk volt. Az egyik a menekülés, azaz kedvezőbb éghajlatú területre vándorlás. A másik lehetőségnek az újítások, a technológiai változások világa bizonyult, amelyek révén az ember saját területének eltartó képességét tornázta feljebb, így biztosítva a talpon maradást. Egyes kutatók ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy ha egy civilizáció tartósan magas életszínvonalat tud fenntartani, az együtt jár a populáció növekedésével, ami idővel gyakorlatilag korlátlan méretet ölthet. Ha egy civilizáció ilyenkor szembesül egy drasztikus éghajlatváltozással, az katasztrófával, népek eltűnésével járhat. 

Jégkorszak jégkorszak hátán

A Föld az elmúlt 2 millió évben több alkalommal is lehűlt, ezeket az periódusokat jégkorszak néven ismerjük. A lehűlés nem volt teljesen tartós, így melegebb és hidegebb időszakok váltogatták egymást néhány ezer évenként. Ennek a korszaknak a nagy túlélője volt az Európában és Ázsiában is élő neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis vagy Homo sapiens neanderthalensis). Testfelépítése és életmódja is a túlélés érdekében változott, kiváló alkalmazkodóképessége pedig még a szélsőséges éghajlat-ingadozások során is életben tartotta a populációt. Ebben a kritikus időszakban, valószínűleg az egyes melegebb periódusban jelent meg a neandervölgyiek vetélytársa, a Homo sapiens, azaz a mai modern ember. Egyes kutatók szerint a neandervölgyiek alkalmazkodóképessége ekkor ellenük fordult, és a vesztüket okozta.

A homo sapiens testfelépítését tekintve alulmaradt a neandervölgyi emberhez képest, mivel kevésbé volt robosztus, más téren viszont előnyben volt. Európából egyre nagyobb számban kezdtek eltűni a nagyvadak, a neandervölgyi fő táplálékai; a homo sapiens válla azonban más szerkezetű volt, így képes volt a dárdahasználatra, amivel a kisebb és gyorsabb állatokra is tudott vadászni, ez pedig jóval hatékonyabbnak bizonyult a neandervölgyiek lándzsáinál...

ITT OLVASHATÓ

CÉGEK CÉLZOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁSA - SOKSZOR ELÉG HOZZÁ EGY ELKÖTELEZETT EMBER, AKI KÉPES MAGA MELLÉ ÁLLÍTANI TÖBBEKET

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.08.10.

Szerencsére a céges világba egyre inkább épül be a CSR, a társadalmi felelősségvállalás témaköre. Írtam már erről korábban, most nem is ebből az irányból közelítenék. Mert sokszor van, hogy nem a CSR tevékenységen belül tervezetten szerveződik egy céges segítségnyújtás, hanem egy-egy elkötelezett munkatárs kezdeményezésére. Sok ilyen szép történetünk volt már. És mintha szaporodna is a számuk.

Mindenképp kell hozzá egy elkötelezett ember, aki képes maga mellé állítani többeket a cégnél. Olyan, aki ismer minket, személyesen adományozott már nekünk, meg volt elégedve a visszacsatolással, elköteleződött felénk, és szeretne ebbe másokat is bevonni. Persze a vezetők engedélyével történik mindez, sőt, több olyan cég is van, ahol maga a vezető, vagy a tulajdonos indul el ezen a vonalon. De sok helyen egy-egy munkatárs is képes maga köré karitatív csapatot szervezni.

Volt már, aki gyerekruha, játék, iskolaszergyűjtést szervezett, kis plakátokat készített, amiben bemutatta az alapítványunkat, és csatlakozásra kérte a többieket. Többen karácsonykor cipősdoboz-adománygyűjtést szerveznek, amit kiegészítenek tartós élelmiszer-gyűjtéssel is. De gyűjtöttek már célirányosan pl. női dolgokat a nődolgozók, betéteket, tamponokat, mert, mint itt is írtam már róla, a menstruációs szegénység nálunk is fellelhető téma.

Ahol sok a kisbaba, ott szívesen választják ezt a területet, ott babaholmik, ruhácskák, pelenkák, kiságyak gyűlnek. És sokan vannak, akik olvassák a nyomorszéle blogot, ha ott írok valamiről, az elindít embereket a gondolkodás útján, mint nemrég, amikor energiatakarékos izzók gyűjtését hirdették meg a cégen belül. Ugyanígy volt már tüzelőre gyűjtés is, egy hideg téli időszakban, a blogbejegyzés nyomán.

És vannak, akik céges rendezvényeket szerveznek. Pl. sütivásárt, amikor mindenki készít valami finom sütit, és szerveznek egy kellemes délutánt (vagy munka utáni rendezvényt), amikor ezekből lehet vásárolni a dolgozóknak, a bevételt pedig, természetesen az elejétől kihangosítva, nekünk utalják át. Vagy hasonló program van a soknemzetiségű munkatársakat alkalmazó nemzetközi cégnél, ahol a nemzeti ételeket készítik el, egy mindenki által várt napon, és árusítják, a cégnél, karitatív célra ajánlva a bevételt.

Sokan, amit gyűjtenek, le is hozzák, levéve ezzel a szállítás gondját a vállunkról, a céges autót megpakolják, volt, hogy éjszaka indult a sofőr, mert délelőtt már kellett a kocsi Pesten, de bevállalta, megoldották. És olyan is van, akinél a céges segítségnyújtás maga a szállítás, időnként jelentkeznek, és lehozzák a gyűjtőpontról az odavitt holmikat, ami azért nagy munka, mert a pincéből kell felhordani a sokszor száznál is több dobozt, reklámszatyrot, ruhával teli nylonzsákot.

No, és ott vannak a cég termékei. Pl. a valami miatt nem eladható, de még használható termékek sora, ami nekünk tökéletes. Értékcsökkent edények, megmaradt árukészlet, sérült csomagolású termékek. Mind jól hasznosul az esélyteremtő munkánkban. Ahhoz, hogy ezeket megkapjuk, általában a cégtulajdonos elköteleződése kell, hiszen az ilyen dolgok mindenhol, mindenkinél jól jönnek.

Nagyon szeretem ezeket az elkötelezett embereket. Sokukkal sosem találkoztam személyesen, mégis, mintha régóta ismernénk egymást. Van, hogy megbeszélünk valamit, aztán nem sikerül végigvinniük az ügyet, eltűnnek, majd egy fél év múlva felbukkannak újra. Mert közben folyamatosan keresik, hogyan lehetne segíteni. És mindig kitalálnak valamit. Mert elkötelezettek és kreatívak. Jobb világot akarnak, és keresik maguk körül a lehetőséget, hogy ezt építhessék. Építhessék másokban, a munkatársaikban, és nálunk is, akik messze vagyunk ugyan tőlük földrajzilag, de általunk jut el a segítségük oda, ahol igazán kell.

ITT OLVASHATÓ

ELTE, SZÉGYEN A NEVED

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.08.11.

...Fájóan hiányzik az ELTE közleményéből legalább az utalás a tudomány védelmére, vagy a munkavállalók, az ott tanító kutatók, tanárok megvédéséről szóló félmondat.

Persze formál jogilag igaza van az ELTE-nek, hogy a minisztérium dönt az akkreditációkról, és én még azt se várnám el, hogy emellé odabiggyesszék, hogy a jog ebben az országban a kormánypárt szolgálatában áll. De talán azt megemlíthették volna, hogy a minisztériumnak a javaslat megalkotása előtt ki kellett volna a törvény szerint kérnie például a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét. Vagy azt is megemlíthették volna, hogy nem pártpolitikai, hatalmi szempontok alapján kéne meghozni ezt a döntést a minisztériumnak, hanem a társadalom érdekét kéne szem előtt tartania, ez pedig ennél a döntésnél nem történik meg.

A jog nem arra ad felhatalmazást a minisztériumnak, hogy visszaéljen vele a Párt érdekei szerint, hanem arra, hogy éljen vele a nép érdekeinek szolgálatában.

Belefért volna az is az ELTE közleményébe, hiszen igazán nem volt hosszú, hogy elmondják, az EMMI állítása, miszerint nincs piaci igény a szakon végzettekre, teljesen nevetséges, hiszen az ELTE-n még egyetlen évfolyam se végzett ezen a szakon, így ezt semmivel se tudja bizonyítani a minisztérium. Másrészt pedig ez egy mesterszak, amire 18-an járnak, így nem ez fogja a magyar munkaerőpiacot megrendíteni.

Pontosan ezeknek a mondatoknak a hiánya miatt az ELTE közleménye szégyenteljes, de sajnos nem meglepő. Ahogy a pártállam hatalma egyre jobban mindenre kiterjed, az ellenállás egyre kisebb lesz, úgy lesz egyre nagyobb luxus az igazság kimondása. AZ ELTE vezetői nyilván arra gondoltak, hogy feláldozzák ezeket a mondatokat az egyetemük védelme érdekében.

Csak hát ez az út járhatatlan, egyetlen ki nem mondott mondat se fog senkit megmenteni, ha le akarják őket gázolni. De minden ki nem mondott mondat egyre nagyobb teret ad arra, hogy bárkit legázoljanak.

Ha van olyan terv, hogy az ELTE nagyobb nyomás alá kerül, hogy ingatlanjait, vagy karjait veszítheti, hogy még rosszabb vezetés juthat az egyetem élére, hogy nem kapják meg az állami, egyetemi, kutatási pénzeket, az meg fog történni függetlenül attól, hogy kiáll-e a vezetés vagy sem, saját kollégái, saját munkavállalói, saját értékei mellett.

Ha pedig nem áll ki, akkor sajnos az a helyzet, hogy már nem is nagyon marad mit megvédeni.

ITT OLVASHATÓ

KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA - NYILVÁN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.08.12.

Azon felesleges morfondírozni, hogy a gender mennyivel ideológiább, mint a vallás, ezen belül a kereszténység, és még tovább, egészen a szeplőtelen fogantatás elképesztő gondolatáig, de, ha így van, akkor meg Rétvári elvtárs az új Keresztelő Szent János. És az is biztos, ha van neki gyereke – ezt én nem tudom, de nem is akarom -, akkor még nem cserélt rajta szaros pelenkát.

Olyan érdekes és lehangoló egyszerre, amikor a féleszű, alulművelt, pszichopata valamint messiás tudatú üldözési mániás vezér kiadja az ukázt, hogy valamit töröljenek el a Föld színéről, aztán meg is teszik. És még “tudományos” magyarázatot is adnak hozzá ahelyett, hogy bevallanák az igazat: csak, meg mér’ ne. Mindjárt egyszerűbb lenne az élet, és még hülyének sem néznék az embert, de ha Rétvári elvtársnak ez így jó, akkor nincs mit tenni.

A jó hírek kifogyhatatlan szállítója a gender szak bedarálása okán szúrta tökön magát, midőn a marxizmus-leninizmushoz való hasonlítással óhajtotta indokolni a dúlást, formai és tartalmi kifogásokat emelve, mint valami napkeleti bölcs. Azt delirálta ide nekünk, hogy formailag ez csupán előadások sorozata, mintha az evangéliumok az univerzumról való minden ismeret eszenciái volnának. Másrészt pedig az volt a tartalmi kifogása Rétvári professzornak, hogy a gender állításai nem csereszabatosak azzal, mint amit a kereszténydemokrácia az emberről vall

A világnak nagyon sok olvasata van így ezzel, hogy nem korrelál a Rétvári-féle kereszténydemokráciával. Főleg, ha rájövünk arra is, az a massza, amely ilyen címen ennek az embernek a fejében kavarog, sok mindennek nevezhető, de éppen annak nem, mint aminek állítja magát. Nem azért, mert eredendően gonosz – csak azzá tette a nyomorult élete -, hanem, mert ostoba. Ez viszont sokkal nagyobb csapás az emberiségre, s ezen belül a maroknyi magyarra nézve.

Erről a gender-dologról úgy kellene beszélni, hogy még ez a Rétvári is megértse. Leginkább úgy lehetne megragadni, hogy miként érzi magát egy apa, ha tisztába teszi a gyerekét, legózik vagy homokozik vele, leviszi a szemetet, takarít vagy rántást kavar. Hogy mennyire macsóállat akkor, és a társadalom mennyire tekinti annak. Ugyanígy, ha a törékeny asszonka autót szerel, netán céget vezet, akkor lepotyognak-e a csillagok az égről...

ITT OLVASHATÓ

MERKEL KITART AMELLETT, HOGY EGYETLEN ÁLLAM SEM VONHATJA KI MAGÁT A MENEKÜLTEK BEFOGADÁSÁBÓL, JUNCKER VISZONT A JOBBRATOLÓDÁSTÓL FÉL EURÓPÁBAN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.08.12. 

- A német kancellár nem szeretné, ha a rasszizmus bármiféle módon bele tudna szólni a menekültkérdésbe

- Juncker megerősítette: a színfalak mögött próbálják rávenni Orbán Viktort, hogy fogadja el a politikájával szembeni uniós bírálatokat

- Kovács Zoltán valami értelmes magyarázattal is kirukkolhatott volna, mármint hogy a kormány miért adott ukázt a gender tudományok oktatásának leállítására

Süddeutsche Zeitung/Frankfurter Rundschau

A spanyol kormányfővel lezajlott első tárgyalás után a német kancellár kijelentette, hogy a Dublini-rendszer már nem működik, teljesen meg kell újítani az unió menedékpolitikáját, azaz a menedékkérők befogadását és elosztását. A mostani szabályok értelmében az érkezőknek abban az államban kell(ene) kivárniuk ügyük elbírálását, ahol először léptek az unió területére, de nagyon sokan idő előtt továbbállnak, a legtöbbször Németországba. Merkel azt mondta, hogy igazságosan kell széttelepíteni azokat a migránsokat, akik jogosultak az oltalomra. Kiemelte, hogy a kérdés az összes tagállamot érinti, nem csupán azokat, amelyek a Földközi-tenger mentén fekszenek. Igen kemény dió ez, fűzte hozzá, de a partnerség szellemében igyekeznek feltörni, mert itt európai megoldást kell találni. Lényegesnek nevezte ugyanakkor, hogy érvényesüljenek az érintettek emberi jogai, és hogy semmiképpen ne kerekedhessen felül a rasszizmus.

A visegrádi négyek keresztbe fekszenek, ha ez a kérdés szóba kerül. Szerintük, amint azt Orbán Viktor többször kifejtette, ez a németek gondja, mert a többség úgyis hozzájuk akar eljutni. A mostani legfelső szintű találkozó színhelyeként egyébként tudatosan egy tengerpart közeli várost választottak, miután Spanyolországban az idén már csaknem 25 ezer menedékkérőt vettek jegyzékbe. Egyébként tegnap pedig lépett hatályba az a szerződés, amelynek értelmében a német-osztrák határról visszaküldik a menekülteket, akiket már spanyol területen regisztráltak.

http://www.fr.de/politik/flucht-zuwanderung/asylpolitik-merkel-sichert-spanien-unterstuetzung-zu-a-1561419

Tiroler Tageszeitung

Juncker szerint Lengyelországgal azért élesek az ellentétek, mert Brüsszel meg akarja védeni a jogállamot. A politikus elmondta: Magyarországgal szemben is vannak kifogásai, ám ezeket nem szeretné nyilvánosan taglalni, bár Orbán nem sajnálja az időt és fáradságot, hogy támadja a Bizottságot és annak vezetőjét, vagyis őt. Az unió igyekszik megoldani a vitás magyar kérdéseket is, de ez nem megy üzengetések, de még interjúk formájában sem. Türelmes tárgyalások szükségesek. A Bizottság elnöke amúgy erősen tart a jövő évi Európa-választásoktól, mert úgy gondolja, hogy egy esetleges jobbratolódás felgyorsíthatja az EU szétforgácsolódását. Hiszen ha az következik be, amit egynémely tagállamban már tapasztalni, akkor erősen (szélső)jobbra billen majd a parlament összetétele. Épp ezért itt az idő, hogy a hagyományos középpártok összefogjanak, és már most fontos döntéseket hozzanak, ne halasszák azokat a jövő május utánra. Ellenlökést kell adni.

Kitért arra is, hogy a menekültek száma erősen visszaesett, azaz a kérdés már messze nem olyan égető, mint korábban, így nem szabad megfeledkezni arról, hogy vannak más, fontos témák is. Ugyanakkor Juncker nem tartja célravezetőnek, hogy befogadó központokat hozzanak létre Afrikába és ott bírálják el a menedékkérelmeket. Mint mondta, idáig egyetlen ottani állam sem jelentkezett a feladatra és az unió nem írhatja elő számukra, hogy mit kell tenniük.

FAZ

A Bizottság Ausztria számára kedvező döntést hozott, miután kimondta, hogy a tagállamok joga eldönteni, mennyi családi pótlékot fizetnek az országban dolgozó, de máshonnan származó uniós polgároknak. Azaz a jövő évtől várhatóan kevesebbet kapnak azok, akiknek a gyerekük nem követte őket a vendégmunkás létbe, hanem otthon maradt, mert a számítási módszert a származási országban érvényes létfenntartási költségekhez igazítják. Az indexálás a kelet-európaiakat sújtja, így a magyarokat is. Tavaly az osztrák hatóságok 253 millió eurót fordítottak ilyen célra, ami jelentős növekedést jelent a korábbiakhoz képest. Bécs úgy számol, hogy az újfajta metódussal 114 milliót tud megtakarítani. A kérdés Németországban is kényesnek számít, a bajor kormányfő éppen tegnap követelte, hogy számolják fel a visszaéléseket a juttatás körül. Ausztriában ugyan nem tudnak arról, hogy náluk bárki csalt volna ez ügyben, de a Kurz-kormány szorgalmazza, hogy Berlin kövesse az osztrák példát.

ITT OLVASHATÓ

GYARMATI ANDREA: APU ÖT ÉVE NINCS VELÜNK

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.08.11.

A gumicukor elvámolásában, na, abban volt köztünk különbség.

Apu nagy játékos volt, nem csak a vízben, az életben is.

Ennek számos előnye és némi hátránya is akadt, bár őszintén szólva gyerekként engem főleg az előnyök varázsoltak el.

Apu egyike volt a valaha élt legnagyobb és legsikeresebb vízilabdázóknak, csomó olimpia bajnokságot nyert, ki tudja, hányszor és milyen tornákon lett gólkirály, vagy az aktuális bajnokság legjobb játékosa.

Aztán edzőnek állt. Azon kevés sportoló közé tartozott (hasonlóan Papp Laci bácsihoz, Hegedűs Csabához és édesanyámhoz), aki nem csupán eredményes, hanem másokat is megtanított, irányított arra, hogy ők is a legjobbat hozzák ki magukból. Szóval megnyert a „fiúkkal” is – ahogy ő nevezte a csapatát – mindent, amit lehetett.

Ráadásul, és ezzel sokat viccelődött,mint férjnek, része volt édesanyám eredményeiben is, ráadásként sikeres sportolót faragott belőlem.

Lényegében verhetetlen volt.

Mindez sporttörténelem, és nagyszerű, hogy akadt ilyen ember a magyar sportolók, sőt, a világ sportolói között. Még nagyszerűbb, hogy ez a valaki a dolgok szerencsés alakulása folytán épp az én apukám.

Apu más szempontból is nagy játékos volt, amolyan „sosem növök fel igazán”, vagy „mindig látom a fonákját is” fazon, amit édesanyám, aki precíz volt és perfekcionista, néha nehezen tolerált.

Apu lazán kezelte az életet, azt nézte, adott dolognak mi a pozitív hozadéka.

Sose láttam igazán elkeseredettnek, sosem volt rosszkedvű, netán depressziós, még akkor sem, amikor a vége felé nagybetegen fájdalom kínozta.

Azt vallotta, élni jó, és mindig történik valami, amire érdemes várni, amiért érdemes tenni, amiben érdemes bízni...

ITT OLVASHATÓ

EZT AZ ÚGYNEVEZETT KERESZTÉNYI ÉS NEMZETI "RENDET" HOZZÁK MOST VISSZA SUNYI MÓDON A KOMMUNISTÁK ÁLTAL LIBERÁLISBÓL MILLIÁRDOSSÁ ÜLDÖZÖTT SOROS-ÖSZTÖNDÍJASOK

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- VENDÉG BLOG
Szerző: Mirtill
2018.08.11.

Tárgy: Apaország

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Sajnáljuk ám nagyon, hogy kedvezőtlenül alakul a hazajöveteli lehetőség kendnek. Pedig vártuk, meg azt hittük. De nem. Egyre inkább nem. És most olyasmit írok kendnek, aminek a dallama megvan, de a szövege bizonytalan, és azt se nagyon értem, amit tudok. Na, majd látjuk, kendre nézvést mi az infó. Ez a bizonytalanság nem csak a korom miatt van, hanem nálunk otthon nem úgy van, ahogy most a propaganda beszéli, hogy van. Sok helyen eddig is volt, most meg még több van/lesz. Mondják. Kormányprogram a hűbéri cselédcsaládtenyésztés: „Kisgazdaasszony vagyok én, Sütni, főzni tudok én, A rántást megkavarom, A húst felvagdalom, Kip-kop töröm a mákot, Dagasztom a kalácsot.”

Ami biztos, és nálunk van! Megírtam már kendnek. Mindenki az asztalnál ül, mindenki mosogat. Én hokedliról indítottam, mert – mint legkisebbet – ki akartak hagyni azzal a fal dumával, hogy nem érem föl a mosogatót. (Most utólag úgy látom, hogy nem a legjobb irányban kezdtem az érdekérvényesítést, de a tata szerint a részvételi demokrácia nem csak jogot, hanem kötelességet is ad az embernek, úgyhogy mára már készség szinten, zokszó nélkül tapad a kezemhez a szivacs, de a szememből még nem csillog a mosogatás iránti vágy. Néha a zsűrizésre vetemedő anyunak se az elégedettségtől.)

Elég az hozzá, hogy nálunk csak a beteg marad távol az asztaltól és a házi munkától. Ettől még betegebb. Mi is. Hiányzik az asztaltól, a többit megoldjuk a nagyi helyszíni iránymutatása mellett. Mert azt tudni kell, hogy ahogy én csinálnám, az már akkor nem jó, mikor még neki sem kezdtem. Ez attól van, a tata szerint, hogy az innovációs készségem, meg a kreativitásom egyszerre tör rám; ez a gyakorlatban úgy fest, hogy még nem tudom, pontosan mit is kellene csinálni, de én máris újítok.

Ami meg az asztalról hiányzik (manapság egyre többször, egyre többféle), azt a nagyi, vagy a tata elmeséli, hogy milyen lenne, ha volna, hogyan tálalják, mivel kell/illik enni/inni és ez vicces. Én különösen kagylót nem szeretnék enni ezek közül, ezért bármennyire táplálónak mondják, keveset mesélik.

Egyébként főleg a vacsorát szinte csak úgy mellékesen esszük, mert mindig sok a mondandó, és mivel a magyar ember evés közben nem beszél, nekünk a kormánypolitika azzal fejleszti a nemzeti identitástudatunkat, hogy gyakran nincs mit enni, és jut idő a beszédre és ilyenkor szinte kihomorul a magyarságunk és bekeményedik, mint a nyereg alatt puhított hús, és máris kész a tömény hagyományápolás.

A nagyi és a tata sok mindent tudnak ám, hogy régen mi és hogyan volt. Nem papírból, meg nem is prédikációkból (amire néha kend is hajlamos), hanem a régi idők tanúitól. Bizony ám! Van, amit a könyvek igazolnak, de a mostani könyvek inkább lehazudják.

Mi tudjuk, szeretteink nem hazudnak nekünk. Nem érdekük. A könyves emberek meg pénzért teszik, élni akarnak, hát hazudnak. Most ezt fizetik. Az én szelíd nagyikámnál el is szakadt a cérna: „Ezek a kurvapecérek a jómódjukban pöffeszkedve macsó országot csinálnak!”

Na, ezt rakja össze kend! Elsődlegesen azon tessék behidalni, hogy a nagyi még soha nem szólt be így, főleg ilyen csúnyán. De ez semmi! Látnia kellett volna! Egy egész lepkegyűjteményt a falra tudott volna szúrni félszemmel, olyan szúrós volt tekintete. Azon a szemforgató, ájtatos dumán rágott be, amit ezek a sok adó ellenében nyújtandó egészségügyi és szociális szolgáltatások helyett nyomnak manapság népnek.

Tök kiakadt! Mert a nagyi tudja, mi van a sunyi duma mögött, az ő nagyijától. Az anyamama nagymamája és a vasas szakszervezet egy évben született. (Az külön mókás, hogy egy Pesten született, magyarul nem tudó migráns ivadék szlovák öntőmunkás az alapító, mi meg anyai ágon kun/török keverék magyarok lennénk leginkább.)

Akkoriban egy magyarnak nagyon snassz volt az iparban dolgozni. Csak a föld. Ez volt a kereszténymagyar etalon: a magyar ember földet túr, az asszony meg nem ember! Az anyamama anyukája úgy élte le az életét, hogy nem étkezett az asztal mellett a családdal. Amikor gyerek volt azért. Ahogy a tata mondta, nézte a „jobbágytévét”, vagyis az asztalnál az egy szem cseréptálból kanalazó apját és rajtra készen izgatottan szorongatta a fakanalát, hogy mikor a kemence padkára, a gyerekekhez kerül a tál a maradékkal, jusson neki is. Mikortól nagylány lett, szolgálta haláláig a családot.

Ezt a „rendet” hozzák most vissza sunyi módon, mint keresztényit és nemzetit a kommunisták által liberálisból milliárdossá üldözött Soros ösztöndíjasok, az ország korlátlan urai, az Európai Unió asszisztálásával.

Ráadásul nem az otthont, hanem a szomszédokat gyarapítják. Arra büszkék, hogy már egy millió magyart csináltak a szomszédságnak és a családi kasszából stadiont, focicsapatot, közvilágítást, templomot és ki tudja még mi mindet csináltak az orozva kelt gyerekeik anyjának, a haza anyácska meg csak pityereg itthon megszeppenve a kihűlt családi ágy szélén gubbasztva.

Valami ilyesféléket dünnyögött a nagyi. Azt vettem ki a szavaiból a saját eszemmel, hogy jobban teszi kend, ha marad, ahol van. Várja ki, hogy a jóltartott Mándoki után kendhez is ellovagol Európa potenciális ura, és zenés felár nélkül viszi kendnek az apaországtól a zabigyerek apanázst. Az is több, mint a falunk éves költségvetése.

Bütyökfalva, 2018. augusztus 10.

Mirtill

ITT OLVASHATÓ

KORLÁTOK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: RÁDAY MIHÁLY
2018.08..10.

Korlátozottan örülök és ugyanakkor korlátlanul aggódom, amikor olvasom a hivatalos közleményt, miszerint „Szeptemberben kezdődhet a Vörösmarty tér és környékének felújítása”, amiről egyhangúlag döntött a Fővárosi Közgyűlés „tulajdonosi hozzájárulást adva az V. kerületi önkormányzatnak mint projektgazdának (...). A főváros a felújítás megvalósításában nem vállal anyagi terheket, a felújítást teljes egészében a kerület finanszírozza belügyminisztériumi támogatásból tervezetten, bruttó 1,6 milliárd forintból. (...) A komplex felújítás elsődleges célja a környező utcákkal egységes arculat kialakítása, a Vörösmarty tér jelenleg is domináló gyalogos forgalmának megtartása, a közösségi tér jelleg fejlesztése, valamint az időszakos vásárok közműellátásának előkészítése.”

Hát hiszen éppen az, amiért ok van aggódni, „az időszakos vásárok” végeláthatatlan sorozata, amik manapság már szinte egész évben ellehetetlenítik e belvárosias terecske normális használatát az egykor városfallal övezett Pest, vagyis a mai Belváros északi (Váci) kapuja és a hozzá csatoltan megépített Lipótváros határán.

„A tervek szerint (...) a teret egyedi, természetes lapkővel burkolják le, valamint megújítják a forgalomtechnikai elemeket, az úttartozékokat – a szegélyeket, a parkolásgátló elemeket, a faverem-rácsokat – és az utcabútorokat. Továbbá korszerűsítik a felszíni vízelvezetést, felújítják, illetve cserélik a közműveket és fejlesztik a megvilágítást is. A téren az egészséges fák megtartása mellett további fákat ültetnének, illetve a Vörösmarty-szobor körül gyepes felületet létesítenének.” Fontos és nem hagyható szó nélkül: ezen a helyen már 120 éve „gyepes felület” van.

Nem lehet kétséges, hogy az egy időben, a ’80-as évek elején mindent ellepő „viacolor” nevű műkő- avagy betonelemes burkolatok ideje lejárt. (Megjegyzem, már akkor sem szerettem, mikor divatba jött, mindig a természetes kőből készített avagy abból készíthető burkolatokat igyekeztem népszerűsíteni...) Ma már jogszabály írja elő, mekkora területet kell a városi fák tövében „lélegző” és vízáteresztő burkolattal ellátni, s így biztosítani életben maradásukat. De az a mód, ami az új divat, s már a Rákóczi téren „bizonyította”, mennyire alkalmatlan, az a tömörített anyag, amiről lefolyik a víz, nemhogy befolyna a fák gyökeréhez. A már a millennium idején kihelyezett öntöttvas „faverem-rácsoknál” még nem találtak ki jobbat...

ITT OLVASHATÓ

CSUJJOGATÓS PROVOKÁCIÓK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: NAGY N. PÉTER
2018.08.11.

Az egyik legkegyetlenebb és nálunk a világon párját ritkító gyakorisággal pusztító vastagbélrák-szűrést hanyagolja az egészségügyi kormányzat.

Vezetői nyílt provokációk sorával törik meg az ország gerincét. Cinkossá tesznek így mindenkit. Azt is, aki csak elnémul a csodálkozástól. Amint látja például ezt az egész nagy futball-varázslatot. A műsor Mészáros és Orbán stadionjaiban, többek között Mészáros (és Vajna) újságjai, tévéi által követve, Mészáros mezekben folyik. Elmulatott, elégetett közpénzen.

Magamutogatás

A hatalom nyílt lapokkal játszik. Nála minden kártya, nyugodtan terít. Mészáros jachtja ring a horvát kikötőben. Lesz az még óceánjáró is. Csak szegény ország kiváltságosai tudnak ilyen gazdagok lenni. Horvátország nem egyszerű kitérő. Ahogy a felcsúti kisvasutat továbbépítjük Bicskéig, ha nagyon tiltakoznak miatta, tréfált a maga módján Orbán, úgy már azt is tudjuk, hogy szaunából vagy jakuzziból is lehet majd meccset nézni a horvát NK Osijek stadionjában, amelynek felépítését a magyar állam hatmillió euróval (1,92 milliárd forint) támogatja. A tulaj Mészáros. Hát mi a jóistent kellene támogatnia egy államnak, amelyben az otthonápolásra nem tudnak keríteni még minimálbért sem, ahol nem képesek 30 fok alá hűteni a (köz)kórházi kórtermeket? Az új eszéki aréna a legmodernebb horvát stadion lesz. Megtörik az ellenállást. 

Ez az 1.92 milliárd a stadionra persze nem tétel. A 24.hu írta meg 106 nappal az áprilisi választás után, hogy csak azóta Mészáros Lőrinc családjának cégei 92,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el egyedül vagy konzorciumban. Nyilván nem ennyi a hasznuk, de nem is annyi, mintha valódi versenyben nyernének. Vajon milyen gazdái lesznek ők a megszerzett vagyonnak? Mit remélhet például a műszaki innováció ezektől az egységektől? Vagy a vállalati kultúra? 

Az embereknek ez a duhaj csúcsszintű provokálása meghozza a kedvet lent is a magamutogatásra. Egy lakossági fórumon jutott el oda még tavasszal Fazekas Sándor agrárminiszter, hogy ha nem marad a Fidesz hatalmon, akkor majd a magyaroknak rovarokat kell enniük, mert a keresztény Európa értékrendjét még az étkezésben is fellazítják a mássággal. Valóságos csujjogatós. 

 Cser Ágnes sem maradt el tőle. A Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke már az új hatalom támogatásának biztos tudatában közölte, hogy a csontritkulás egyik legjobb ellenszere az élőzene és tánc. Ennek akarnak teret adni, hogy segítsék azokat, akik az országos átlagot meghaladva, magas óraszámban dolgoznak. Szükség van a testi és lelki felüdülésre, amit ez a program megadhat nekik. Az Egészség Klubban heti rendszerességgel élőzenére táncolhatnának a közszférában foglalkoztatott munkavállalók. Szeretnék a nemzeti nagymama-nagypapa szolgálatot is elindítani. Ők vigyáznának a gyerekekre, amíg a szülő részt vesz a kulturális programon. Ezt tervezik Cser szerint – egészen komolyan...

ITT OLVASHATÓ

A HETEDIK MÓDOSÍTÁS

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. SZÜDI JÁNOS
2018.08.11.

Magyarországnak nincs Alkotmánya, ezért nincs alaptörvénye. Alkotmány hiányában az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi hatásköre mára elolvadt. Alkotmány hiányában a társadalom teljesen kiszolgáltatottá vált a hatalomnak.

A hetedik módosítás


Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály a törvény. Az Alkotmány „csak” annyiban különbözik a többitől, hogy átfogja az ország állami berendezkedésének, működésének, az itt élők jogainak és kötelezettségeinek alapvető szabályait, a politikai erők legszélesebb konszenzusára épül, amit elfogadásának rendje is tükröz. Az Alkotmány funkcióját tekintve alaptörvény, amellyel semmilyen más jogszabály nem lehet ellentétes. A törvényeknek meghatározott megjelenési formája van, amelyik áll: a törvény kihirdetésének évéből, a római számmal jelölt sorszámból, a törvény elnevezésből és a törvény tartalmára utaló címből. Az Országgyűlés kormánypárti tagjai által elfogadott, a Magyar Közlönyben „Magyarország Alaptörvénye” megjelöléssel közzétett dokumentum nem töltheti be az alaptörvény funkcióját, mivel nincs mögötte politikai megegyezés. Megjelenését tekintve nem törvény, mivel címe nem a tartalomra, hanem a funkcióra utal, megjelenésének évét és a sorszámát nem tüntették fel. Szövegének szerkesztése ellentétes a kialakult gyakorlattal. Egyes szakaszait nem – folyamatosan növekvő arab sorszámmal ellátott – §-al, hanem a „cikk” megjelöléssel választják el egymástól, s sorszámozásuk háromszor újrakezdődik. Vannak A)-U) jelölésű, I-XXXI jelölésű és 1-54 jelölésű cikkek, amelyeket – a szöveg elején és a végén – számozatlan szakaszok kereteznek. Ez a tartalmánál fogva erősen kifogásolható, szerkesztése miatt kezelhetetlen normagyűjtemény az alapja annak a sajátos társadalmi berendezkedésnek, amelynek a hatalom a Jó Állam nevet adta.

Az Alkotmány akkor töltheti be rendeltetését, ha hosszú távra szabályoz, csak rendkívüli esetekben, nagyfokú politikai támogatottság mellett nyúlnak hozzá. Az USA alkotmánya 1788. június 21-én lépett hatályba, huszonhétszer módosították a kétszáz év alatt. A 2012. január 1-jén hatályba léptetett alaptörvényt (szándékosan kisbetűvel) a napi politika igényei szerint, már hétszer módosították. Az új parlament az alaptörvény hetedik módosításával kezdte munkáját. A benyújtott módosító javaslat világossá tette, a hatalom már a látszatra sem ügyel. Nem titkolja, nem ismer korlátokat. Sőt! Világossá tette, a társadalom teljesen kiszolgáltatott a hatalomnak. Világossá tette, a hatalom túlkapásaival szemben nincs remény a hatékony fellépésre. Világossá vált, az országnak nincs jogrendszere, megszűnt a tisztességes eljáráshoz való jog...

ITT OLVASHATÓ

NORVÉGIA MÁSHONNAN ÉS FENTRŐL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő /Tamás
2018.08.11. 

Ha Norvégia, akkor fjordok, sarki fény és leginkább hideg (na jó, hűvös) idő jut a legtöbb ember eszébe, és míg ebben van is némi igazság, azért az északi ország ennél sokkal több. Például nagyon jókat lehet nyáron strandolni fantasztikusnál fantasztikusabb helyeken. Tamás posztjából és főleg a képekből egy másfajta Norvégia képe bontakozik ki.

„Legutóbb kaptam leginkább hideget, így most egy mainstream írás következik, de érdekes témával. Próbálom is türtőztetni magam, nem is a szövegen lesz a lényeg sokkal inkább a képeken.

Szárnyaljon a képzeletünk Norvégiába, de nem abba a Norvégiába, amire mindenki egyből gondol, nem lesznek fjordok, vízesések, sarki fény, hó és hideg, hiszen nyár van. Bár igaz, hogy leginkább ezek azok a látnivalók, amik ide vonzzák a turistákat, de van itt azért más is.

Több oka is van, hogy megszületett ez az írás, például nem oly régen volt itt a határátkelőn egy angolos vidék bemutató, vagy, mert kijött a 2018-as kutatás, hol a legboldogabbak az emberek (finn, norvég, dán dobogóval - a pénz nem boldogít?, egyébként egyszerűen kifejezve, a stresszmentes élet - jó sok képpel megtámogatva), és mert nézegetjük az eladó házakat, és ezáltal felfedeztük a környéket, leginkább virtuálisan, hiszen repülni még nem tudunk.

Micsoda világ!

Norvégia partja rendesen ki van csipkézve szigetekkel, nem is unalmas ezáltal. Hogy mindenhol így hívják-e azt nem tudom, de itt Dél-Norvégia partvidéke a skjærgård, ami a nagyon fantáziadús nevet kapta, partmenti szigetvilág. De micsoda világ!!!

Erről lesz leginkább szó, mennyire más ez, mint a hegyek, fjordok, mégis annyira norvég. Itt kevés a turista, ami van az leginkább norvég az ország más területeiről, hiszen itt tud lenni nyár is. A külföldiek északnak állnak, itt nincs semmi dráma. Itt csak élni érdemes...?

A képek szinte mind eladó házakról, illetve azok környezetéről készültek, hála a magasságosnak és az ingatlanközvetítőknek (drónok használata - nem oly régi hír, hogy le kellett zárni Oslóban a repteret egy fél órára, mert valami berepült a radarképbe, kiderült, egy ingatlanos drónozta az egyik eladó házat), sokkal könnyebben bejárható és elképzelhető így ezen szigetek által képzett labirintus. Itt így élnek és nyaralnak... a „szerencsésebbek”...

ITT OLVASHATÓ

EZEK AZ ÚJSÁGOK, TÉVÉK ÉS RÁDIÓK ESTEK EL A FIDESZ MÉDIAHÁBORÚJÁBAN

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2018.08.11.

A más politikai erőkkel kötött háttéralkukat megunó – pontosabban a hatalmi erőviszonyok tükrében azokra többé rá nem szoruló -, Fidesz 2010-től a médiatér teljes leuralására tört. Most legújabbkori médiaháborújának áldozatait kíséreltük meg összeszedni. Sok cím teljesen eltűnt a kínálatból – és noha többről ezt próbálták állítani – voltaképpen egyik sem a piac farkastörvényei miatt szűnt meg.

A kormánypárt médiapolitikájának áldozatait két alapvető szempont szerint csoportosítottuk: az egyik kalapba azok kerültek, amelyek konkrétan megszűntek, tehát többé nem találkozhatunk velük semmilyen platformon – attól függetlenül, hogy maguk a kormányhoz közeli szereplők zárták-e be őket, vagy pont, hogy Fidesz elleni harc hasonló önkénye vetett nekik véget. A másikba azokat a látványos vagy kevésbé látványos, de ellentmondást semmiképpen sem tűrő hatalomátvételeket soroltuk, amelyek eredményeképpen bár a cím, a márka megmaradt, de a médium karaktere, hitelessége elveszett, a szerkesztőség pedig a legtöbb esetben a szélrózsa minden irányába volt kénytelen menekülni.

HATALOMÁTVÉTELEK
2010-től – Közszolgálati média

Azt kár vitatni, hogy a közmédia függetlensége lényegében sosem ért el olyan szintet az elmúlt huszonnyolc évben, amelyre jó szívvel azt mondhatnánk, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének maradéktalanul érvényt szerzett.

Ide jelen kontextusban annyi kívánkozik, hogy a 2010-es médiatörvények szüntették meg a legnyilvánvalóbban függetlenségnek még a jogi garanciáit is, és a Fidesz minden korább próbálkozásnál tisztább formában állította a saját szolgálatába az adóforintokból fenntartott tévéket és rádiókat.

Az állami média kifejezés – amely a közszolgálati jelzővel ellentétben a mindenkori kormánypártok politikai szócsövének megfelelő jellegre utal – már a második Orbán-kormány ciklusa alatt is tökéletesen leírta a közmédia helyzetét. Erre azonban rátett egy lapáttal az M1 G-nap utáni hírtelevízióvá avanzsálása, majd a teljes közszolgálati konglomerátumon végigsöprő nettó propaganda-tartalmak, amelyek között létrehozták egyebek mellett az egész napos, egyperces “migránshíradó” azóta is virágzó műfaját.

2015. 12. 17. Origo

A 2014-es év talán legnagyobb figyelmet kiváltó ügye a magyar médiapiacon az Origo.hu hírportál főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek június eleji eltávolítása volt. Sáling menesztését a “megváltozott médiafogyasztási szokásokkal” indokolták, de a váltást a hírek szerint a választást megnyerő Fidesz miniszterelnökségi miniszterének, Lázár Jánosnak külföldi hotelszámláiról szóló cikke váltotta ki. A hazai internetes lappiac úttörő portáljánál zajlott talán a leglassabb – ám annál biztosabb – ütemben az átmenet a propagandafegyveri minőség felé:

2015-ben az portál tulajdonosa, a Magyar Telekom átjátszotta az akkor Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségéhez, ma már a jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz tartozó New Wave Mediához,

2017-re pedig az addig ott dolgozó újságírók legnagyobb részét elbocsátották, vagy ők maguk mondtak fel. Az Origo a 2018-as kampányban – és azóta is – a kormánypárti migránsozás internetes zászlóshajója volt.

2016. 01. 03. – TV2

A TV2 politikailag terhelt múltja szinte 1997-es alapításától végigkíséri a történetét, eleinte a balliberális oldalhoz, és MSZP-s körökhöz való kötődéssel vádolta a jobboldal, és a már-már elfeledett Kulcsár ügybe az első vezérigazgató, Pintér Dezső is belekeveredett.

Így az sem volt meglepő, hogy 2009-2010 táján már sokan érezték: itt is változás lesz. Bár az ország második kereskedelmi csatornájának a NER médiarendszerében elfoglalt szerepe eleinte nem volt annyira egyértelmű, mint manapság, már 2012-13 óta érzékelhető volt körülötte a kormánypártok mágneses tere. Ez egyrészt abban nyilvánult meg, hogy a csatorna az állami hirdetések kedvezményezettje lett, másrészt nyílt titok volt, hogy Simon Zsolt, a TV2 akkori vezérigazgatója Fidesz-szimpatizáns, ezenkívül pedig a Mérték kvantitatív elemzése is kimutatta – az egyébként mérsékelt mennyiségű politikai tartalom – kormánypárti elbillenését...

ITT OLVASHATÓ

TALPAS ANTIKVA

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.08.11.

Képernyővédőként a saját fotóim váltakoznak, amik már digitálisan készültek. Ha éppen nem jut eszembe valami (sűrűn előfordul), akkor bambulom a monitoromat, de persze ritkán látom, mert közben töröm a fejemet. Az előbb feljött egy kép, Bécsben csináltam, amikor még megengedhettem magamnak, hogy olykor egy napra elszaladjunk meginni egy einspannert, nézelődni a Burggarten fái alatt - ott fényképeztem a lámpákat, bizonyos szögből jópofa kompozíciót adnak. Fölöttük egy szövegen akadt meg a szemem, nem is emlékeztem rá, hogy ott van. Visszahívtam, megállítottam a képet, elolvastam a szép talpas antikvákat.

"His aedibus adhaeret concors populorum amor"

Ez a mondat értelemszerű fordításban - ha deákos műveltségű olvasóink is beleegyeznek - azt jelenti: "épült a népek harmonikus szeretetéből" (mármint ez a szeretet a kötőanyag). A szöveg a bécsi Neue Hofburg hátsó kapuja, úgy is mondhatnám, a kertkapu fölött  van kőbe vésve. Gondolom, nem sokkal az épület avatása előtt írhatták oda, azaz 1913-ban. Nem tudom, miért nem a homlokzati kapu fölé tették, nem kellett eldugni, igaz volt. Majdnem. Amíg Kossuth Lajos kártételei el nem érték a 48-49-es szintet, amíg rá nem tudta uszítani a köznépet az osztrákokra, horvátokra, szerbekre. Amíg a magyar nacionalizmust nem sikerült vérgőzősre korbácsolnia, amíg a magyar  nem folytatta, amit éppen csak felfüggesztett, az összes többi nacionalista gyűlöletét oda-vissza. Amíg a Tisza István szerű kitüremkedések korlátoltsága el nem juttatta az ország népét a bosszúvágynak abba a hisztérikus állapotába, hogy majd most, ezzel a háborúval revansot veszünk a bukott szabadságharcért.

A kiegyezés után jóideig Deák és Andrássy határozta meg Magyarország közérzetét. Ők már akkor tudták, hogy ennek a népnek ez az egyetlen esélye elindulni az Európába vezető úton: tartozni valahová. Annyi önállósággal, amennyi még kell az egészséges önbecsüléshez, de annyi feltétlenül, bár elég nehéz meghatározni azt a szintet, ahol már terjedni kezd az epidémia, a gyáva és magát kisebb rendűnek érző népek elsősorban önmagukat pusztító járványa, a nacionalizmus.

Hiába tudták. Kossuth a Kasszandra-levéllel elindította a bomlást, a mindent elsöprő beteges hatalomvágy, a gőgös ostobaság gyorsan legyőzte még azt a sokat ígérő kombinációt is, amit a magyar paraszti bölcsesség és a kifinomult humanista főrend, azaz Deák és Andrássy hozott a politikába.

Mire a Neue Hofburg kertkapuja fölé odavésték azt a mondatot, már nem számított, hogy volt-e ennek bármekkora igazságtartalma. Addigra a magyar visszazuhant a rettegésbe, a megaláztatásból menekülő idegengyűlöletbe. Gyakorlata volt benne, egy évezred keserű tapasztalata, miszerint  mindig ránk települ valaki, nem hagynak élni úgy, ahogyan mi szeretnénk, vesszenek a rajtunk uralkodók, akiknél persze mi különbek vagyunk.

Aztán megtörtént, amire nem lehetett számítani, 1990-ben egyszer csak kiderült: nincs uralkodó, nincs kit gyűlölni. A magyar nép éltető eleme lemerült. Aztán végre húsz év alatt eljutottunk odáig, hogy a csúti gazember családi defektusával sikerült végigfertőznie az egész társadalmat, ismét van miért és van miből élni, egymást gyűlöljük. A budapesti Burgban most készülő miniszterelnökségi épület homlokzatára bízvást rávéshetik:

His aedibus adhaeret saeva populorum odium

Ez a mondat meg értelemszerű fordításban azt jelenti: épült a népek kegyetlen gyűlöletéből.

ITT OLVASHATÓ

GENDER MÉTELY

168 ÓRA ONLINE
Szerző: MÁTYÁS GYŐZŐ
2018.08.11.

Tényleg iróniának szántam anno, hogy a derék kormányerők a végén még betiltják a gender szakot. És lőn. Se kedvem, se energiám hozzátenni ahhoz, amit Gender métely címen írtam, és 2017. március 12-én jelent meg ezen a felületen. Már vagy másfél éve. Csak hát aktuális lett. Úgyhogy íme ismét, változtatás nélkül.
*
Pár tucat korábban mit sem sejtő tudós most eléggé kínosan érezheti magát, hogy hirtelen belekeveredett a hol-találunk-újabb-ellenséget című játszmába. Nem személyesen, hanem azért, mert az ELTE merészelte meghirdetni a Gender Studies (Társadalmi nemek tanulmánya) MA-t. És most derék tudósok néznek, hogyan lettek egyik pillanatról a másikra közellenségek. Hiszen ahogy az EMMI államtitkára kifejtette: „A szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall.” (Azért a magyarság megmaradásának érdekét az szolgálná igazán, ha az államtitkár úr az előbbi mondatot képes lett volna helyes magyarsággal megfogalmazni. Az értékvilág, amint vall – be szép!)

De hát tudjuk, nem létezik ártalmatlan tudomány, különösen, ha a horizontjára oda lehet kopírozni Goldsteint, a fő ellenséget. És bizony „eddig csak Soros György magánegyetemén volt megtalálható hasonló nonszensz őrültség”. Mármint gender szak, ahogy azt korábban az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) vezetője írta az ELTE rektorához címzett levelében. S mint ebből kiderül, a KDNP ifjú fundija nagyjából annyit ért a gender studiesból, hogy ott cukros bácsik kényszerítik a kislányokat fütyit növeszteni, hogy bemehessenek a transzvécékbe. Azt hihetik, ironizálok, pedig nem. Mert akkor ideidézném az eredeti levelet.

A törekvő ifjú KDNP-s (ezzel a szellemi vértezettel sokra viszi még!) és az államtitkár tudatlansága azért riasztó, mert mégiscsak hatalmi tényezőként akarnak páros lábbal belegázolni az egyetemi autonómiába. Amit itt előadnak, az még torzképnek is gyenge, pedig amúgy a hatalmon lévők előszeretettel szokták meghamisítani az általuk nem kedvelt eszméket, hogy aztán jól elhadakozzanak az így kreált fantommal. (Bár esetünkben nyilván elég annyi, hogy a gender studies is valami gyanús liberális izé.)

Ami egyébiránt az identitás kérdéseivel foglakozik, a társadalmi szerepek kialakulását és történetét kutatja, illetve a nemek közötti egyenlőtlenségek legkülönbözőbb válfajait és aspektusait a társadalmi-kulturális konstrukció „termékeként” vizsgálja. Nem tagadja a biológiai nemek közötti különbséget, viszont kétségkívül szembehelyezkedik a biológiai esszencializmussal, amelyik éppen a biológiai nemre való hivatkozással próbálja meg természettől valónak feltüntetni a társadalmi egyenlőtlenségeket, s a hatalmi viszonyokat.

Szóval a gender studies nem arra törekszik, hogy „a kisfiúkat kislánynak nevelje” (ahogy azt az államtitkár úr sziporkázó elmésséggel mondta), és még csak nem is Terry Black-keltető. (Ja, bocs, ő jól fekszik kormánykörökben, úgyhogy legyen inkább Conchita Wurst.)

Ezzel együtt a gender studies egyik alága természetesen a queer elmélet, ahogyan az a feminizmus vagy a különböző identitáselméletek, s azt sem volna érdemes tagadni, hogy a teória radikális képviselői olykor kifejezetten hajmeresztő nézeteket vallanak, legalábbis az én ízlésem szerint. (Én biztosan nem növelem például Andrea Dworkin rajongótáborát, és a kortárs feminizmus „sztárja”, Judith – újabban: Jack – Halberstam sem kedvencem, bár a részletek alapján a Lady Gaga jelenséget queer és feminista szempontból elemző dolgozata nagyon izgalmasnak tűnik.)

És az is igaz, hogy – elsősorban Amerikában – a mindennapi élet emancipációs küzdelmei során bizonyos mozgalmár csoportok (főként az ún. individualista felfogás követői) egészen extrém, dogmatikus kinyilatkoztatásokat hallatnak, miközben az őket érő bírálatot a diszkriminációra való hivatkozással próbálják meg elfojtani. Nos, őket nem alaptalanul szokás szarkasztikusan SJW-zni (a társadalmi igazságosság harcosa) vagy az áldozatbiznisz haszonélvezőinek nevezni. De ettől még arrafelé nem akarják betiltani a gender studiest. Nietzschén leverni a fasizmust?

...

ITT LÁTHATÓ

SZAKÁLLA VOLT GENDER

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.08.11.

– Gyerekek, figyeljetek, csend legyen! – így kezdte az óvónéni, de teljesen kilátástalanul, a rövidnadrágos, kantáros, kicsike kis szoknyás aprónép oda sem bagózott, amitől az óvónéni feje ütemesen reszketni kezdett. Gyakran megesett ez vele mostanában, amióta a nyakára jártak mindenféle nevelési felügyelők. Ez is, aki a sarokban ült, még meg sem szólalt, de már a frászt hozta rá. Ismerte még BKV ellenőr korából, de, amióta belépett a KDNP-be, bár a stílusa nem változott, mégis ájtatos képe lett neki, és egyből mindenhez értett. Most is azt nézegette, az idei almot hogyan idomítja ez a szerencsétlen óvónő, aki élő sem volt már, meg holt sem, amikor újra próbálkozott.

– Gyerekek, gyerekek! – ilyen elaléló hangja volt, ami mellé tapsolt, és csak még röhejesebb lett, hogy semmire sem megy.

– Hagyja csak, kedveském. – mondta kígyó szemekkel ez a funkci, és elbődült.

– Kuss legyen már! – úgy pattogott az ordítás a falak között, mint valami gumilabda, mégis fémesen, és egyszerre olyan csönd lett, hogy hallani lehetett, ahogyan az óvónéni koponyájában belül vízesésként zuhognak a könnyek, de még tartotta magát azért.

– Látja, kedveském, így megy ez. – mondta a volt jegyellenőr, miközben a gyerekek szája lefelé görbült, a dadus meg a nagy hasával bedugta a fejét az ajtón, mi történt, s ahogy meglátta az idegent, sűrűn keresztet vetve ki is farolt, pedig nem volt templomjáró egyáltalán.

Az óvónéni nem volt sem élő, sem holt, a feje jól láthatóan remegett, nyelte a könnyeit, de eldöntötte, hogy kibírja, akkor is kibírja, ha nyolc ellenőr ül is itt a nyakán. Elmosolyodott hát, és valószínűtlenül nyugodt hangon folytatta.

– Egy kedves mondókát tanulunk ma, gyerekek. – ezt mondta, és a kantárosok meg szoknyások valami ismeretlen erőnek engedelmeskedve figyeltek is rá. Az óvónéni ettől elmosolyodott, és rákezdte.

– Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender…- de nem tudta folytatni, mert az ellenőr a sarokban olyat bődült, mint egy fogfájós oroszlán, amitől egy kép leesett a falról.

– Gender? Gender? – ezt ordította artikulálatlanul szinte, hogy látszott a gyomra alja is – Hát buzikat nevel maga? Köcsögöket? Isten barma. – így folytatta bájosan, a gyerekek pedig pityeregni kezdtek, nem nagyon, csak egy kicsit.

Az óvónéni összeszedte az összes maradék erejét meg a cafatokban lógó méltóságát, hogy meg tudjon szólalni, mégis csak suttogás jött ki a száján, mint valami vattapamacsok...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÚJABB OROSZ- ÉS TÖRÖK ELLENES AMERIKAI LÉPÉSEKBŐL ORBÁN VIKTOR LÁTHATJA: NEM KELL ANNYIT UGRÁLNI - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD 
Szerző: SZELESTEY
2018.08.11.

- A magyar és a lengyel példa tanúsítja, hogy abból még nem következik automatikusan a liberális demokrácia, ha valamely állam belép az EU-ba

- Trump mondhat Putyinról bármi jót, az apparátusa keményen megtorolja az orosz jogsértéseket, így ez óvatosságra intheti a Moszkva-barát magyar és olasz kormányt

- Európában főként az idősek ellenzik a bevándorlást, ám ez a demokrácia lassú hanyatlásához vezethet

New York Times

1. A vezércikk szerint Törökország lefelé tartó spirálba került és Trump, illetve Erdogan ellenségeskedésével minden eddiginél törékenyebbé válik Washington és Ankara szövetsége. Pedig egy NATO-államról van szó, amelynek területén atomfegyvereket állomásoztatnak a tengerentúlról, és az amerikai elnök egyik kedvenc erős embere nemrégiben még török kollégája volt. De hát fokozatosan kiderült, hogy igazából autokrata, aki a gazdasági populizmusban, a harcias nacionalizmusban és a társadalmi konzervativizmusban jeleskedik, miközben a maga személyi kultuszát építi.

Magyarország és Lengyelország, amely a saját tekintélyuralmi pályáján halad, bizonyította, hogy az uniós tagság nem szavatolja a demokratikus liberalizmust. A török gazdaság azonban nagyobb, mint a másik kettő együttvéve, és mélyebb, továbbá régebbi kapcsolatok fűzik a Nyugathoz. Stratégiai hiba volt az unió részéről, hogy nem vonta Ankarát határozottan a saját vonzáskörébe. De ha még tovább fokozódik a feszültség, mi marad a létfontosságú török-amerikai viszonyból és képes lesz-e Trump, illetve Erdogan megjavítani azt? A török eset ismételten felveti a kérdés, hogy az iszlám értékek mennyire összeegyeztethetőek a liberális demokráciával, benne az egyenlőséggel, a sajtó, a szólás és a vallás szabadságával.

2. Trump ugyan csúcstalálkozókon haverkodik Putyinnal, ám az államapparátus az újonnan elrendelt szankciókkal bekeményít Moszkva ellen. Az biztos, hogy a megtorló intézkedések ártanak az orosz gazdaságnak, mégsem befolyásolták látványosan Oroszország viselkedését. Mi több, Putyin minden egyes alkalommal súlyosabb vádakat fogalmaz meg a Nyugat ellen. És ebben a kezére játszik, hogy az amerikai elnök – saját adminisztrációja ellenében – sorban jókat mond az orosz vezetőről. Ám a mostani lépések értelme az, hogy bizonyítja: az Egyesült Államok nem hajlandó megbékélnie az orosz agresszióval vagy beavatkozással.

Ezzel párhuzamosan bármit is mond, illetve tesz Trump, az újabb és újabb büntetések elriaszthatják pl. Magyarországot és Olaszországot, hogy túlságosan nyomuljanak a retorziók feloldása ügyében. Putyin éppen az ellenlépések eltérő amerikai, illetve európai megítélése láttán mondhatja, hogy itt azok csapnak össze a nyugaton, akik egyfelől nem szeretnék, ha Oroszország ismét nagyhatalom lenne, illetve másfelől akik baráti viszonyra törekednek vele, vagyis a szankcióknak semmi közük ahhoz, amit a Kreml csinál. A politikust csak az térítheti jobb belátásra, ha érzékeltetik vele, hogy csak saját magától függ, nem pedig a Fehér Ház kiszámíthatatlan lakójától, vagy egy pár európai populista vezetőtől: remélhet-e jobb elbánást. Viszont ha az amerikai államapparátus megosztott a kérdésben, az csak nevetségessé teszi a szóban forgó intézkedéseket.

Time

A demokráciák nem oldják meg a bevándorlással kapcsolatos gondokat, Európa szinte egységesen elutasítóan áll hozzá a kérdéshez. Sőt, ez ügyben a politika ma már mérgezettebb és megosztóbb, mint bármikor korábban, a három évvel ezelőtti rokonszenvnek jóformán nyoma sincs. Kemény reakciókat váltott ki, hogy Merkel annak idején felnyitotta a határokat. Az osztrák kancellárt és Orbán Viktort összeköti, hogy megvetik a német kormányfő döntését. Utóbbi tévedett, amikor azt gondolta, hogy a többiek majd követik. Az is egyértelmű mostanra, hogy ideiglenes intézkedésekkel nem lehet rendezni a gondot, sőt csak ronthatnak a helyzeten. A dolog kulcsa ott van, hogy az öregedő nyugati társadalmaknak nagy szükségük volna a migránsok jelentette frissítésre, csak éppen az idősebbek nemigen akarnak hallani a jövevényekről, mert azok másfajta kultúrát képviselnek. Emiatt generációs ellentétek keletkeznek, mert a fiataloknak általában nincs bajuk a multikultival.

Attól azonban nem kell tartani, hogy a világ visszatérne az 1930-as évekhez, bár amit Orbán, Salvini és Trump mond, az esetenként nagyon is a régi időket idézi. Ám akkor a demokrácia azért omlott össze, mert a háború és a nagy gazdasági válság után nem tudott mit kezdeni az ifjabb korosztályok türelmetlenségével. Napjainkban aligha valószínű, hogy a korosabbak, akik csak a jólétet és a békét ismerték, erőszakhoz folyamodnának az állam ellen. Ám hajthatatlanságuk hozzájárulhat a demokrácia lassú hanyatlásához...

ITT OLVASHATÓ

A NER SZINTET LÉPETT: A SZAKMAISÁGOT MÁR AZ OKTATÁSBAN IS FELÜLÍRJA A LOJALITÁS

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.08.10.

Harmadvonalbeli kádereivel igyekszik feltölteni az oktatási intézmények vezetését a Fidesz. Szinte naponta érkeznek ugyanis olyan hírek, melyek szerint szakmai körökben elismert intézményvezetőket állítanak fel az igazgatói székekből azért, hogy harmatgyenge, sokszor a pedagógus szakmával csak érintőleges kapcsolatban lévő pártkatonáknak csináljanak helyet. A NER most úgy érzi, hogy mindenre van már jogosítványa, ugyanakkor azok a csinovnyikok, akiket most pozícióba juttatnak, a szakmaiság helyett inkább a lojalitást fogják megkövetelni a tantestületekben. 

Pásztó, Debrecen, Vác. Három olyan település, ahol a Nemzeti Együttműködés Rendszere a régi pártállami időket idézve saját kádereit emelte pajzsra. Pedig ők csak kishalak, mégis a kedvükért kinyírták azokat a vezetőket, akik mögött ott álltak a közvetlen kollégáik, mellettük szólt a szakmai múlt, a tapasztalat, saját közösségük elismerése. Vácin például Madách Imre Gimnázium igazgatója is egy helyi fideszes képviselő lesz, éppen úgy, mint ahogyan az Debrecenben is megtörtént az Ady Endre Gimnázium esetében.

Ezzel egy szintet ugrott a Nemzeti Együttműködés Rendszere, hiszen visszakézből vágta az arcunkba azt, amit eddig is tudtunk: A KLIK nevű műintézményt csak azért kellett létrehozni, hogy a közvetlen állami felügyelet alá vont intézmények élére politikai alapon lehessen kinevezni a vezetőket. Korábban ugyanis az önkormányzatok felügyelete alá tartoztak ezek az oktatási intézmények, így előfordulhatott például az a csúfság is, hogy egy megbecsült vezető annak ellenére maradt a helyén, hogy nem volt feltétlen híve a jelenlegi kormánynak...

ITT OLVASHATÓ

ÁMOKFUTÁSBA KEZDETT A FIDESZ AZ ISKOLÁKBAN ÉS AZ ÓVODÁKBAN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.08.10.

Készül a keresztény-nemzeti ifjúság, készülnek a kis Fidesz-szavazók, a NER új generációja. 

Még el sem jött a szeptember, amikorra Orbán Tusnádfürdőn belengette az új kultúrharcot, a rezsim apparátusa máris mozgásba lendült, és megkezdte az ifjúság keresztény-nemzeti szemléletű átalakítását.

Először leváltottak 2 gimnáziumigazgatót. A debreceni és a váci esetekben közös, hogy az igazgatók újraválasztását

- a tanárok, a szülők és a diákok és nagy többséggel támogatták,

- a tankerület javaslatára a minisztérium mondvacsinált okokra hivatkozva viszont nem nevezte ki őket újra.

- Az is közös, hogy mindkét igazgató ellenzékiség hírébe került: az egyik a 2 évvel ezelőtti kockásinges lázadást hagyta szó nélkül; a másik meg azt, hogy az iskola tanárai tiltakozzanak az ellen, hogy Orbán biodíszlet használja a diákjaikat.

- A két esetben az is közös, hogy mindkét igazgató helyére egy fideszes önkormányzati képviselő, a rezsim kipróbált és hűséges mamelukja került.

A dolog üzente világos: erre a sorsra (az érdemi indok nélküli és a szakmától független leváltásra) juthat minden igazgató, aki nem követeli meg a feltétlen rezsimhűséget a beosztottaitól. Nem csak neki magának kell szolgalelkűnek lenni, de le kell ezt érni mindenkinél. A tanárok ne ugráljanak, most lettek kitömve pénzzel, azért cserébe

a rezsim mindenekelőtt lojalitást vár el.

A NER ezzel elkezdte fordulatát autoriterből a totalitárius felé. Az indoktrinációt a tanárok szabadságának korlátozásán túl a tankönyvi választék további limitálásával akarják elérni. Eddig az a paradox helyzet volt, hogy míg az állami iskolákban egyetlen, a rezsim ideológiájának megfelelő tankönyvből volt kötelező tanítani, a szegregációt, egyszersmind az új elit kinevelését szolgáló, (köz)pénzzel kitömött egyházi iskolákban a tanárok jóval nagyobb kínálatból csaknem teljesen szabadon választhattak. Az egyházak jellemzően nem szóltak bele a tanításba, őket nem az ideológia érdekelte, hanem hogy meg legyenek tartva a kötelező hittanórák és istentiszteletek; ők nem engedelmes alattvalókat, hanem majdani hívőket akartak.

De ennek most vége. Az állam ezután már az egyházi iskolákban is kötelezően véget vet a tankönyv-választási szabadságnak. Lesz egy állami és egyházi tankönyv, ebből lehet választani az iskolatípusnak megfelelően.

A rezsim ideológiájának megfelelő indoktrináció azonban nem lehet elég korán elkezdeni. Mi lenne például, ha szabadszellemű ovisok kerülnének be az iskolákba? Tűrhetetlen opció...

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB HATÁRT LÉPETT ÁT A KORMÁNY: IDEOLÓGIAI ALAPON EDDIG MÉG NEM TILTOTTAK BE KÉPZÉST

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2018.08.10.

Egy tollvonással eltörölhető egy akkreditált képzés Magyarországon, a társadalmi nemek tanulmánya szaknál az ok a korábbi nyilatkozatok alapján egyértelműnek tűnik.

A program koncepciója világos és releváns (...), a képzés tudományos háttere biztosított" – ez szerepel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság határozatában, mellyel 2016-ban támogatta, hogy az Eötvös Lóránd Tudományegyetem elindítsa a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakot. A képzést legfeljebb 18 tanulónak hirdetik meg, de induláskor nem is volt nagy a tolongás, első körben 10 diák jelentkezett. Idén kicsit többen: 33 jelentkezőből 14-en jelölték meg első helyen a képzést, ebből 11-et vettek fel, a maradék helyekre pótfelvételit hirdettek meg. A CEU-n angolul folyik a képzés, az öt jelentkezőből idén két hallgatót vettek fel...

ITT OLVASHATÓ