2024. szeptember 2., hétfő

HADHÁZY ÁKOS: A NAGY ISKOLAI LAPTOP-AKCIÓ

FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2024.09.02.


Az Integritás Hatóság vizsgálatot indított a nagy iskolai loptop-akció ügyében a bejelentésem alapján. A tanévkezdés és a mobilelvétel kezdetén emlékezzünk meg újra az ócska, elavult laptopokról, amit az EU pénzén méregdrágán vett és osztogatott ki a kormány.

Az Integritás Hatóság vizsgálatának ténye fontos akkor is, ha önmagában a hatóság vizsgálatainak nincs visszatartó ereje-hiszen nem vihetik bíróság elé a felelősöket és nyomozást sem folytathatnak. Ha azonban ezt az igazán nagystílű csalást valóban részletesen felgöngyölítik, fontos bizonyítéka lehet annak, hogy Navracsics minden fogadkozása ellenére ugyanúgy ipari méretekben folytatják az EU-s pénzek szétrablását, mint eddig. Ha pedig az EU-Ügyészség valóban megtalálja a lehetőséget a magyar lopásuk vizsgálatára (azaz a lomkorona ügyből precedens lesz), akkor egyszer talán még félhetnek is Maruzsáék.

Ha így is lesz még messze van, addig is a tanévnyitók napján erre az ügyre gondolva is lássuk be: az oktatásból is csak az érdekli legjobban a Fideszt, hogy mit lehet belőle ellopni.


Lásd még:

CIVIL KÖZOKTATÁSI PLATFORM (CKP): KOCKÁSKÖNYV, KOCKÁS FÜZET, KOCKÁS TÁBLÁZAT (ÚJRAOLVASÁS)

CIVIL KÖZOKTATÁSI PLATFORM (CKP)
Szerző: CKP
2016.12.



KOCKÁS KÖNYV – VAN KIÚT! (pdf-ben letölthető innen)


A Kockás könyv hét fontos oktatáspolitikai témával foglalkozik:

- oktatási ügyek társadalmi egyeztetése,
- intézményi és pedagógusi autonómia,
- oktatási ráfordítások,
- esélyegyenlőség, szelekció, szegregáció,
- iskolaszerkezet,
- szakképzés,
- intézmények és pedagógusok értékelése.

Minden témánál kitér a gyakorlatban közvetlenül érzékelhető problémákra, ezek okaira, a megoldás alapelveire és koncepciójára.

Előszavában összefoglalja a CKP alapértékeit és alapelveit, majd az alapvetésben kifejti, miért van szükség a változtatásokra.

A könyv végén a Van kiút! című táblázat foglalja össze, hogy mi a lényege annak az alapvető szemléletváltásnak és gyakorlati átalakulásnak, amelynek a Civil Közoktatási Platform szerint az oktatáspolitikában be kellene következnie.

A könyvet a könyvben használt, kevésbé ismert fogalmak magyarázata zárja.


2016-ra a magyar közoktatásban számos súlyos probléma halmozódott fel. A Civil Közoktatási Platform (CKP) arra törekszik, hogy kritikusan feltárja e helyzet okait, és javaslatokat fogalmazzon meg a magyar oktatás megújításának stratégiájára.

Készült egy részletes, a problémákat taglaló, az okokat megvilágító, a kilábalás alapelveit, valamint a követhető stratégia elemeit tartalmazó hosszabb elemzés. A jelen dokumentum ennek a leírásnak a rövidített változata.


A részletes elemzés, és ez a rövidebb változat is hét átfogó területen igyekszik megragadni az alapvető problémákat: 

(1) társadalmi egyeztetés, 
(2) autonómia, 
(3) finanszírozás, 
(4) esélyegyenlőtlenség, 
(5) iskolaszerkezet, 
(6) szakképzés, 
(7) intézmény- és pedagógus-értékelés.

A Van kiút! alcímű táblázatban összefoglaljuk, mi a lényege annak az alapvető szemléletváltásnak és gyakorlati átalakulásnak, amelynek a Civil Közoktatási Platform szerint az oktatáspolitikában be kellene következnie.

A táblázat sorai megfelelnek a Kockás könyv fejezeteinek. A táblázat bal oldali oszlopában a hagyományos gondolkodásmód és gyakorlat valamint anank kritkája, míg a jobb oldaliban az általunk preferált új szemlélet és gyakorlat szerepel.


TÍZ ÉV KELL A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSÁHOZ - KEZDŐDIK AZ ÚJ TANÉV A KÖZOKTATÁSBAN, ISMÉT A VÁLTOZÁS, A JAVULÁS REMÉNYE NÉLKÜL

NÉPSZAVA
Szerző: GARAMVÖLGYI ZSOLT
2024.09.02.


Lassan kilenc éve – a miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete nyílt levelének 2016. január 5-i nyilvánosságra kerülése óta – foglalkoztatja a közvéleményt a terület áldatlan állapota. Az állásfoglalás nyomán létrejövő Tanítanék Mozgalom, az annak szakmai háttereként több mint félszáz civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform, s a diákszervezetek – kiegészülve a pedagógus szakszervezetekkel – az elmúlt években számos tömegrendezvényt szerveztek egy hatékony, eredményes és méltányos oktatási rendszer létrehozását követelve. Nemcsak az oktatással közvetlen kapcsolatban lévők elégedetlenek a fennálló helyzettel, közgazdászok sora látja úgy, hogy a fejlett országokhoz történő felzárkózásunk alapfeltétele a közoktatás – és a közegészségügy – átalakítása. A megmozdulásokat, állásfoglalásokat kísérő számtalan híradás, cikk – no meg a személyes tapasztalatok – hatására általánossá vált a társadalomban az a vélemény, hogy az ágazat sürgős reformra szorul.

Ilyen előzmények, s ennyi idő után azt hinné az ember, hogy ha a kormány nem is, az ellenzéki pártok, a szakmai és civil szervezetek rendelkeznek egy konkrét, átfogó reformtervvel, amelynek megvalósulásával létrejönne az ország felzárkózáshoz vezető fejlődését megalapozó, a mostani problémáktól mentes korszerű közoktatás.

Sajnálatos, de ez nincs így! Sem az előbbiek, sem az utóbbiak nem szolgálnak konkrét megoldásokkal a közoktatás megújítására. Ez leszűrhető a pártprogramokból, illetve a szakmai és civil szervezetek saját, vagy közösen elkészített kiadványaiból (9 pont, Kockás könyv, Agóra Oktatási Alapvetések, stb.). Az ellenzéki pártoknak, s az oktatási modernizáció élcsapatának tekintett mozgalmaknak, szervezeteknek (Tanítanék, CKP, Oktatói Hálózat, stb.) az általánosan megfogalmazott célokon túl pusztán a 2010 előtti, korántsem ideális állapotok visszaállítására vannak kézzelfogható elképzeléseik. Ezt irányozta elő az ellenzék Oktatási Minimum címmel közreadott közös programja, amelyet a 2018-as választások előtt az említett szervezetek kezdeményezésére, szakértőik részvételével dolgoztak ki, és a tavalyelőtti választásokra hasonló felállásban készített oktatáspolitikai elképzelés (ELEGY 100 pont), holott nem arról van szó, hogy a regnáló hatalom elrontotta a korábban jól működő rendszert – amit elegendő rekonstruálni –, hanem arról, hogy a közoktatás a rendszerváltás óta nem felel meg a megváltozott követelményeknek. A Civil Közoktatási Platform által 2016-ban kiadott Kockás könyv tartalmazza ezt a mondatot:

„A nyolc évfolyamos általános iskola (illetve az annak dominanciájával formálódott egész rendszer) felett eljárt az idő.” Továbbá: „Minél hosszabb idejű, legalább 10 évfolyamon át tartó, egységes, általános képzés szükséges ugyanolyan jellegű iskolában.” Ezekből a megállapításokból egyenesen következik, hogy értelmetlen a fennálló rendszer megtartása,

toldozgatása, ennek ellenére az ellenzéki pártok, a szakmai és civil szervezetek azóta is csak a rendszer javítására fogalmaznak meg javaslatokat. Pedig például a baloldal azzal tudná támogatottságát növelni, kormányképességét bizonyítani, ha rendelkezne megfelelő tervvel a közoktatás korszerűsítésére.

A korszerű oktatásnak két kritériuma van: korszerű tartalom és személyre szabott képzés...

JÖN AZ ELSŐ MAGYAR VS ORBÁN! 😱 SZIJJÁRTÓ KIFAKADT! 🫠LÁZÁR A KÖVETKEZŐ CÉLPONT!😉 HETI HÍRVADÁSZ #11

MI EZ AZ ORSZÁG?
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG
2024.09.02.



Új hét, új Heti Hírvadász! 🙂🇭🇺 
Nézzük meg mik történtek a héten! 

00:52 OKTATÁSI HÍREK 
02:25 ELINDUL A SZAVAZATOK VÁSÁRLÁSA? 
03:32 MAGYAR PÉTER ROVAT 
04:23 EGÉSZSÉGÜGYI HÍREK 
06:18 ÚJABB CSAPÁS A GYERMEKVÉDELEMBEN! 
06:57 A SPANYOLONAK NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZAT VAGYUNK! 
07:32 BOTRÁNY A KÜLÜGYI TALÁLKOZÓN! 
08:52 JÖN AZ ELSŐ VITA MAGYAR PÉTER ÉS ORBÁN VIKTOR KÖZÖTT! 😱 
09:20 GAZDASÁGI HÍREK 
10:25 A TITKOS KORMÁNYZÁS! 
10:46 ERŐSÖDIK A MAGÁN EGÉSZSÉGÜGY! 🫠 
11:12 ÖNKÉNYES MÉRVADÓ OFF! 
11:28 MÉG A VASÚTI KÖVEKET IS ELLOPJÁK! 💸 
13:04 EGY KIS OROSZ SEGGNYALÁS! 
13:57 MAGYARSÁG ROVAT! 🇭🇺

A FIDESZ MÁR MENTI A MENTHETŐT: ELKEZDŐDÖTT A 2026-OS VÁLASZTÁS KAMPÁNYA

TOPIK - MINDIG TÉMÁBAN
Szerző: TOPIK
2024.09.02.



A Fidesz már menti a menthetőt...

EZEN MÚLIK IGAZÁBÓL AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2024.08.28.


Az elmúlt fél évben az amerikai elnökválasztásról szóló hírek többsége Joe Biden életkoráról és mentális állapotáról, a Donald Trump elleni perekről, a Trump elleni merényletről, Biden visszalépéséről és az alelnökjelöltek kiválasztásáról szólt. Kívülről úgy néz ki, mintha a novemberi választás azon múlna, milyen TikTok-trendeket tud meglovagolni a demokrata elnökjelöltté előlépő Kamala Harris, és hova fajul Donald Trump és Elon Musk egyre szorosabb barátsága.

A valóságban azonban a választók többségét leginkább az érdekli, hogy ő és családja jobban éljen. Márpedig a legtöbben akkor érzik úgy, hogy jobban élnek, ha több pénzük van. Ez pedig – a világgazdasági folyamatok mellett – jelentős mértékben múlik az egymást követő kormányzatok gazdaságpolitikai döntésein. Vagyis: pont úgy, mint Magyarországon, Amerikában is a pénztárcájuk alapján szavaznak a legtöbben.

Ezt az elnökjelöltek és csapataik is pontosan tudják, és bár gazdasági üzenetekkel nehezebb kampányolni, mint egy szabad ország vagy egy határkerítés ígéretével, azért a kampányüzenetek középpontjába mindig azt helyezik, hogy a választóknak több pénzük lesz, ha rájuk szavaznak.

Nagyot fordult a világ Amerikával


Az Egyesült Államokban az elmúlt százötven évben folyamatosan változott, hogy a két nagy párt közül éppen melyik mit gondol a gazdaságról. A 20. század elején egyszer helyet is cserélt a korábban inkább baloldali Republikánus Párt, és az inkább jobboldali Demokrata Párt, azóta inkább a demokraták szeretnének nagyobb, és a republikánusok kisebb újraelosztást.

A 2010-es évek közepétől azonban valami megváltozott, a Demokrata Párton belül megerősödtek az európai típusú szociáldemokráciát képviselő politikusok. A republikánusok egy része ezzel párhuzamosan elkezdte keverni a baloldali és jobboldali gazdaságpolitikai ígéreteket, sőt, Trump alelnökjelöltje, J. D. Vance korábban egy sor kérdésben kifejezetten baloldali üzeneteket hangoztatott.

A mostani elnökválasztás azért speciális, mert Trump korábban négy évig volt elnök, Harris pedig négy évig alelnök, vagyis a szavazók elvileg mindkettőjükről tudják, mit kezdenének az amerikai gazdasággal. Saját teljesítményüket azonban mindketten keveslik, ezért az elmúlt hetekben ígéretek sokaságával rukkoltak elő a bizonytalan szavazók meggyőzésére. Külön érdekesség, hogy Trump és Vance mintha egy sor kérdésben egymásnak ellentmondó ígéretekkel kampányolnának, Kamala Harris pedig Biden politikájától is eltérő ötleteket dobott be...

"NEM TUDJUK, A FELSZÍN ALATT MI ZAJLIK OROSZORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT" - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / 
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.09.02.


Donald Trump környezetében egyre többen vannak, akik óvatosságra intik őt Orbán orosz-politikája miatt, merthogy utóbbi képes az uniós pénzeket is feláldozni az orosz barátság oltárán – írja a Politico.


A Trump második terminusának programján is dolgozó The Conservative Partnership Institute és fiókintézménye, a Counterpoint előadásra kérte fel Szijjártó Pétert „Béke Ukrajnában” címmel még 2022 őszén, amikor is a résztvevők kezébe nyomtak egy brossúrát, amely pofátlanul oroszpárti propagandát tartalmazott – mondta el a Politiconak az esemény egyik részvevője. Idézett is belőle: Oroszországban megvan az akarat az erő és a kitartás is a háború folytatásához. Ezért az amerikai vezetésnek bátorítania kell Zelenszkij ukrán elnököt a békekötésre, és arra, hogy mint semleges ország adja meg magát. Viszont, ha a Fehér Ház kitart a háború folytatása mellett, akkor az Ukrajna szétveréséhez vezet, aminek nyomán az orosz agresszió nem áll meg Nyugat irányába potenciális nukleáris konfliktus kíséretében”. A Politico emlékeztetett arra, hogy pár hónappal korábban az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov a külföldieknek adható legrangosabb, a Barátságért állami kitüntetést adományozta a magyar külügyminiszternek. Ez a rendezvény is része annak a Trump-Orbán barátságnak, aminek egyik jelképes, legutóbbi kifejeződése volt, amikor Trump Orbánt és politikáját méltatta júliusban az elnökjelölő republikánus konvención tartott nagybeszédében. Trump környezetében egyre többen vannak, akik óvatosságra intik őt Orbán orosz-politikája miatt, merthogy utóbbi képes az uniós pénzeket is feláldozni az orosz barátság oltárán. S legutóbb az ország finanszírozhatósága érdekében 1 milliárd dollárnyi hitelt vett fel Kínától nagy titokban. Soha ilyen nagyösszegű kölcsönt nem igényelt még a kormány, mint most tavasszal. Az amerikai szenátus republikánus vezetője, Mitch McConnell egyik beszédében már figyelmeztetett Orbán autoriter hatalmakkal való barátságának rájuk nézve is veszélyes következményeire, sőt tovább ment: Kína növekvő befolyása Magyarországon túlmegy minden határon. Miközben Orbán a múlt hónapban köntörfalazás nélkül beszélt arról, hogy segíti Trumpot az illiberális politikai programjának összeállításában. George W. Bush védelmi és külpolitikai ügyekben illetékes tanácsadója, a héjának tekinthető Kristofer Harrison szerint Orbán politikai nyomásgyakorlása az amerikai nemzetbiztonság rendszerét ásná alá, amikor korrupt autoriter rendszerekkel cimborál. Ian Brzezinski, a Pentagon volt államtitkára szerint a Szijjártó által kiosztott brossúra épp olyan, mintha a Kreml írta volna. Ezt a konferenciát egyébként a Counterpoint think tankkel együtt szervezték, amiről nem tudni, ki finanszírozza a működését. Se Orbán Balázs, se Trump kampánycsapata nem volt hajlandó nyilatkozni az orosz propaganda egyre nyilvánvalóbb beszivárgásáról, ahogy a Counterpoint, a CPI és a Heritage Foundation sem, amely a Project 2025-öt írja Trumpnak, és amelyik pénzügyi-politikai összefonódásban van a magyar Danube Institute-tal a Politico elemzése szerint, noha a pénzügyit minden érintett vezető tagadta. Viszont Harrison szerint Orbán globális közvetítőszerepet nem a globális konzervativizmus melletti elköteleződése miatt vállalt, sokkal inkább praktikus megfontolásokból, mivel Oroszország és Kína a legnagyobb ajánlattevők az ő szemszögéből. "Orbán magát Mr. Keresztény Európaként akarja eladni, de az, hogy mi van valójában Oroszország és Magyarország között, az a felszín alatt zajlik" – nyilatkozta ezt Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora.

Putyin hatalmi éhsége, vagy az ukrán nép szabadság utáni olthatatlan vágya

A magyarok hibáztathatóak a szovjet invázióért? címmel számol be a Kyiv Independent a hétvégén Prágában tartott GlobSec (globális biztonsági fórum) 24-ről, ahol Ursula Von der Leyen úgy fogalmazott, hogy egyes politikusok próbálják áthárítani a felelősséget Putyin hatalmi éhségéről az ukrán nép szabadság utáni olthatatlan vágyára, amikor a háború kirobbantásának hátterét akarják átértelmezni. Az Európai Bizottság újraválasztott elnöke név szerint ugyan nem említette Orbánt, de a figyelmébe ajánlotta, hogy ne keverje össze a támadót és a megtámadott szerepét, amikor igyekszik felkavarni a vizet. Történelmi párhuzamot vont az '56-os eseményekkel, hogy '56 szovjet megtorlásáért sem vonhatja senki felelősségre a magyar népet, mint ahogy a cseheket sem a '68-as szovjet elnyomásért. Martin Fornusek. Mint ahogy akkor, úgy most is csak a Kreml gonoszsága és erőszakos megtorlása hibáztatható a történtekért. Illúziónak nevezte azt, hogy 2022 előtt még bíztak egyesek még abban is, hogy az oroszokkal való gazdasági integráció nagyobb garanciát jelentene az EU számára. Putyin energiapolitikai zsarolása megbukott, Európa képes volt újraszervezni a saját energiakapacitásait. Az önálló védelmi kapacitások megteremtéséhez sok munkára és még több forrásra van szükség. Petr Pavel cseh elnök úgy vélekedett, hogy tisztáznia kell magában Ukrajnának és szövetségeseinek is, hogy hosszúra nyúlhat ez a konfliktus és kimenetele is bizonytalan egyelőre. Moszkvának ideje lenne felfogni, hogy nem érdeke hosszútávon fenntartani ezt a célt tévesztett háborút.

Észtország sem küld minisztereket a magyar soros elnökség által szervezett találkozókra


Svédország és Litvánia bojkottja után Észtország is bejelentette, hogy nem küld minisztereket a magyar soros elnökség által szervezendő miniszteri találkozókra – adta hírül többek között a ProSieben. Az indok a többiekével egyezik: az elnökség startját jelentő orbáni békemisszióra nem volt a magyar kormányfőnek semmilyen felhatalmazása, és utazásainak célja Moszkvától Pekingen át Trump floridai birtokáig – nem esett egybe az uniós érdekekkel.

Az oroszok és belaruszok számára kibocsátott könnyített vízumengedély miatt is kötelezettségszegési eljárást követelnek

A múlt héten lezajlott uniós külügyminiszteri találkozó egyik fontos témája volt a magyar kormány által, az oroszok és belaruszok számára kibocsátott könnyített vízumengedély – írja a Handelsblatt. Az EU biztonságát veszélyeztető lépésre Daniel Freund, német uniós képviselő szerint kötelezettségszegési eljárást kell indítani, amit a bizottság maga is tervez már, illetve Mafred Weber, az EPP elnöke azt javasolta, hogy a kérdést tűzze napirendre az Európai Tanács következő kormányfői- és államfői csúcsértekezletén.

RADÓ PÉTER: NYILVÁNVALÓ, HOGY KOMOLY DRÁMA VAN, AMI ERŐSEN HAT AZ OKTATÁS MINŐSÉGÉRE

24.HU
Szerző: KASSAI ZSIGMOND
2024.09.02.


- 14–16 ezer pedagógus hiányozhat jelenleg a közoktatásból Magyarországon, a nyilvánosan elérhető adatok azonban ennek töredékét mutatják.

- Az iskolakezdés előtt az erre hivatott, kormányzati portálon három különböző kifejezésre mindössze néhány száz meghirdetett álláspályázatot találtunk, de az adatok, áttekinthető formában, egységesen, sehol nem állnak rendelkezésre.

- A Belügyminisztérium szerint nincs is olyan összesítés, amelyből kiderül, hogy az egyházi, a magán- és az állami fenntartású oktató, nevelő intézmények hány álláshelyre keresnek új munkaerőt, és pályáztatni sem szükséges az állásokat.

- Az oktatáskutató szerint a rendszer egyenesen arra van kitalálva, hogy elfedje a pedagógushiányt.

A pedagógusbér-emelés dacára az idén sem csökkent a tanárhiány a köznevelésben, legfeljebb a tanárok tömeges elvándorlása torpant meg – állítják a pedagógus-szakszervezetek és az oktatáskutató, a szeptemberi iskolakezdés előtt. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, a legutóbbi Kormányinfón jelentette be, hogy az idei emelést követően, jövőre, a pedagógus-átlagbér 820 ezer forintra emelkedik, ez azonban, a szakemberek szerint, a rendszer problémáin mit sem javít.

Radó Péter, oktatáskutató, oktatáspolitikai elemző, a 24.hu kérdésére, azt mondta, a pedagógushiány jelenlegi mértéke pontosan nem ismert. Ennek oka – fejtette ki – éppen az, hogy a rendszer úgy van kitalálva, hogy a pedagógushiányt lényegében elfedje. Ami a probléma mértékét illeti, a pedagógushiányra vonatkozó, 14–15 ezer fő körüli becslést tartja a legmegbízhatóbbnak. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) néhány évvel ezelőtt részletesen feltérképezte a helyzetet: akkori számításuk szerint a hiányzó pedagógusok száma, országosan, elérhette a 16 ezer főt. A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor, lapunk érdeklődésére, azt mondta, a jelenlegi, valós szám, ehhez a méréshez képest, plusz-mínusz egy-kétezer lehet.

Radó szerint főleg az informatika-, az idegennyelv-, a matematika- és a természettudományos oktatásban van gond, ezeken a területeken, az utóbbi 3–4 évben, a szakszerűtlen helyettesítés kimutatható aránya meredeken emelkedett: néhány év alatt a duplájára nőtt.

Nyilvánvaló, hogy most már komoly dráma van, ami erősen hat az oktatás minőségére


– értékelte a helyzetet.

Elképesztő mennyiségű órát tartanak meg helyettesítéssel vagy szakszerűtlen helyettesítéssel. A legtöbb helyettesítést nem fizetik ki, különösen, ha a helyettesítés szakszerűtlen. Ha pedig nem szakos pedagógus tartja meg az órát, akkor annak nincs semmilyen nyoma, mert csak annak a helyettesítésnek van nyoma, amit ki is fizetnek...

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2024.09.01.



MAGYAR INFÓ 7. RÉSZ

„NEM LESZEK NÉPSZERŰ EZZEL AZ INTERJÚVAL” – CSÉPE VALÉRIA SZERINT NINCS VESZÉLYBEN AZ OKTATÁS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2024.09.02.


Nem fenyegeti megszűnés a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot, állítja Csépe Valéria, akit azért kerestünk meg, mert felröppent a hír, hogy a kormánynak útjában áll a szervezet, mivel legfőbb döntéshozó testületének összetételére nincs ráhatása. A pszichológus egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az elemi akusztikus információfeldolgozás neves kutatóját, akinek a nevéhez fűződik az utolsó valamirevaló, ám be nem vezetett Nemzeti Alaptanterv kidolgozása, az akadémiai kutatóintézetek államosításáról, az egyetemek alapítványosításáról és a közoktatásban dolgozókról alkotott véleményéről is kérdeztük. Meglepő válaszokat kaptunk, amelyekből az is kiderült: ha megszűnés nem is fenyegeti a MAB-ot, a szervezet legfőbb döntéshozó grémiuma, a MAB Testület függetlenségét garantáló jelölési folyamat bizony tényleg változni fog.


A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság három évtizede alatt most fordult elő először, hogy a miniszterelnök nem nevezte ki a következő hat évre a szervezet legfelsőbb döntéshozó testület új tagjait, jóllehet a régieknek februárban lejárt a mandátuma. A minisztérium végül határozott időre, néhány hónapra meghosszabbította a jelenlegi tagok megbízatását. Vannak, akik ezt a szervezet átalakítására vagy ne adj’ Isten megszüntetésére irányuló első lépésnek tartják. Ön nem tart ettől?

– Egyrészt nem először fordul elő, hogy megkésik a testület egy vagy több tagjának kinevezése. Ez az egyetlen olyan eleme a MAB működésének, amely a miniszterelnök döntéséhez van kötve. Ő nevezi ki az elnököt és a tagokat, akiket különböző szakmai testületek delegálnak, köztük a miniszter, akinek egyik feladata a szakértők által képviselt területek egyensúlyának biztosítása. Városi legenda, hogy egy testületi tagnak az a feladata, hogy a saját intézményét képviselje. Nem, ő a szakértelme miatt van a testületben. Én annyit tudok a megkésett kinevezésről, hogy maga a jelölési folyamat húzódott el, többféle okból. Jómagam ebben az időszakban ügyvivő elnökként láttam el a feladatokat mindaddig, amíg parlamenti döntés nem született arról, hogy a korábbi testület tagjainak mandátuma meghosszabbítható október 31-ig. Eközben dolgoztak a szakértőink, a titkárság magasan képzett munkatársai, s előkészítettük a MAB belső működésének modernizációját. Sokféle interpretációt hallottam arról, hogy miért tartott eddig mindez, de jó lenne, ha inkább az nyilatkozna, aki konkrét információval rendelkezik.

– Tehát ön sem tudja, miért nem követte a miniszterelnök a hagyományos eljárást és miért csak október 31-ig hosszabbította meg a korábbi kinevezettek működését?


– Van, amit tudok, van, amit nem tudok.

A lényeg, hogy az adott időszakra kialakított jogi megoldás megfelelő. 2024. június 28-án ismét ülésezett a Testület. Fontosnak tartottuk, hogy erről a felsőoktatási intézmények rektorait tájékoztassuk, ám Magyarországon a sajtó szívesen értelmez olyan levelet, amelynek nem ő a címzettje. Én különböző feladataim alatt (durván 20 éve töltök be magasabb vezetői pozíciókat) már hozzászoktam, hogy az nem hír, hogy a kutya megharapta a postást, holott gyakrabban harapja meg a kutya a postást, mint a postás a kutyát. A korrekt újságírásnak az is feladata lenne, hogy vélemények helyett feltárja a dolgok valódi hátterét. A jelenséget, hogy felröppent a MAB megszűnésének híre, a pszichológiában úgy szoktuk nevezni: vágyteljesítő fantázia, azaz „wishful thinking”. Nem, nem fog megszűnni a MAB, nincs ilyen szándék. Ugyan meg lehetne szüntetni, de azzal ki is iratkoznánk a nemzetközi felsőoktatási és az Európai Felsőoktatási Térség rendszereiből. Ma senkivel nem állnak szóba sem Európában, sem a világ más pontjain, akinek nincs akkreditálva az intézménye, képzése, doktori programjai. Arról nem is beszélve, hogy a MAB rendelkezik az orvosképzés világszervezete (World Federation of Medical Education) és az amerikai orvosi akkreditációs szervezet (National Committee of Foreign Medical Education and Accreditation) elismerésével. Ezek nélkül nem jöhetnének ösztöndíjas amerikai hallgatók Magyarországra és nem ismernék el az itt szerzett orvosi diplomájukat. Szóval lehet játszani a tűzzel, csak nem érdemes...

„MI VISSZÜK AZ ISKOLÁBA A SZAPPANT, SZALVÉTÁT, PAPÍRTÖRLŐT”

NÉPSZAVA
Szerzők: JUHÁSZ DÁNIEL, F. SZABÓ KATA
2024.09.02.


Pedagógushiány, növekvő szülői terhek, tüntetéseket szító intézménybezárás és hatalmi erődemonstráció – ez a tanévkezdés nem csak a hőhullám miatt forró.


Szeptember 2-án másfél millió diák kezdi meg a 2024/2025-ös tanévet a köznevelésben és a szakképzésben, köztük mintegy 100 ezer első osztályos általános iskolás. Bár a közoktatás elvben minden tanuló számára ingyenes, a legtöbb szülőnek mégis mélyen a zsebébe kell nyúlnia tanévkezdéskor, különösen, ha gyermekük most megy először iskolába.

– 35 ezer forintot hagytam a papír-írószer boltban az elsős füzetekre, tollakra, rajz- és technikafelszerelésekre, és ebben nincs benne a táska, meg a tolltartó. Az eladó azt mondta, ha valaki mindent nálunk vesz meg, 80 ezer forint körül fizet. Ehhez jön majd még az iskola saját tornapólója, darabonként 3000 forintért, és a tisztasági csomag, ami azt jelenti, hogy valójában mi visszük az iskolába a folyékony szappant, szalvétát, papírtörlőt. Emellett kering egy nem hivatalos lista, amely szerint örülnének, ha szülői felajánlásként vinnénk a terembe szőnyeget, könyveket, néhány növényt, játékokat – meséli egy első osztályt most kezdő kisfiú anyukája. De vannak olyan intézmények, ahol a szülők által beszerzendő „tanszerek” között tüntették fel a vécépapírt és a fénymásolópapírt is.

Az iskolakezdés költségei a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint jelentősen emelkedtek az utóbbi években.

2023 júliusára 20,4 százalékkal drágultak a tanszerek és az írószerek 2022 azonos időszakához képest, amelyek átlagos fogyasztói árai 2024 júliusára tovább emelkedtek, igaz, ezúttal „csak” 7,4 százalékkal.

A tanévkezdés előtt számos iskola közzétette azoknak a tanszereknek a listáját, amelyeket a szülőknek kell beszerezniük. A REGIO Játék augusztusi kutatása szerint egyetlen leendő elsőosztályos gyermek iskolakezdésére jellemzően 50-75 ezer forintos kiadással számolnak a szülők, több iskoláskorú gyermek esetén a kiadások tovább nőnek...

ISKOLAIGAZGATÓK MENESZTÉSE, PEDAGÓGUSHIÁNY, OKOSESZKÖZÖK KORLÁTOZÁSA – ÍGY KEZDŐDIK HÉTFŐN A TANÉV

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.09.02.


Hétfőn kezdődik a 2024–2025-ös tanév. Összeszedtük az idei tanév öt legfontosabb témáját: a tanév rendjét, az iskolai mobilhasználat korlátozását, az iskolaigazgatók menesztését, a tanárhiány kérdését és a pedagógusok fizetésének emelését.

1. Tanév rendje

A Magyar Közlönyben olvasható az ősszel kezdődő 2024–2025-ös tanév rendje. A tanítás ma, azaz szeptember 2-án, hétfőn indul. Ez azoknak a diákoknak jó hír, akik már várták az iskolát, de azoknak kevésbé örömteli, akik még kitolták volna a nyári szünetet. Nekik van még egy rossz hírünk: az őszi szünet csak október 23. után kezdődik, a téli szünetig pedig december 20-ig kell majd iskolába járni. Cserébe a téli szünet viszont kéthetes lesz, mert az ünnepnapok hétköznapra esnek.

A tanév fontosabb dátumai:

- Az első tanítási nap: 2024. szeptember 2. (hétfő)

- Az őszi szünet: 2024. október 26. (szombat) – november 3. (vasárnap)

- A téli szünet: 2024. december 21. (szombat) – 2025. január 5. (vasárnap)

- A tanköteles tanulók beíratása az iskola első évfolyamára: 2025. április 10–11.

- A tavaszi szünet: 2025. április 17. (csütörtök) – április 27. (vasárnap)

- A tavaszi írásbeli érettségik kezdete: magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsga 2025. május 5. hétfő, 9 óra

- A tavaszi szóbeli érettségik kezdete: emelt szinten 2025. június 3–11., középszinten 2025. június 16. – július 2.

- Az utolsó tanítási nap: 2025. június 20. (péntek).

2. Okoseszközök használatát korlátozó rendelet

Szeptembertől talán a legnagyobb változás, hogy hatályba lépett a 245/2024. (VIII. 8.) kormányrendelet, ami az iskolákban korlátozza az okoseszközök használatát. Nem csak a telefonokra vonatkozik ez a rendelkezés, idesorolnak minden telekommunikációs eszközt: a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközöket és az internetelérésre alkalmas okoseszközöket is, tehát a laptopokat, tableteket is. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a diákok bevihetik a telefonjukat az iskolába, de alapesetben rögtön le is kell adniuk azokat, és csak az utolsó órájuk után kaphatják vissza a készülékeket. Ez azonban számos kérdést felvet, és a következő hetekben fog kiderülni, hogyan tudnak megbirkózni az iskolák az új feladattal.

Leginkább azokban az iskolákban lesz érezhető a változás, ahol eddig korlátozás nélkül lehetett használni a telefonokat. Ahol eddig is korlátozták az órák alatti mobilhasználatot, ott legfeljebb az változik, hogy a diákok fő szabály szerint a szünetekben sem telefonozhatnak. A Belügyminisztérium lapunknak küldött válasza szerint az állami fenntartású köznevelési intézmények 96 százaléka már korábban szabályozta a mobiltelefon-használatot, így az iskolákat nem érték váratlanul a rendelkezések.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Magyar Közlönyben megjelent rendelet két kategóriát határoz meg. Nemcsak azt írja le, milyen tárgyakat lehet korlátozottan használni az iskolákban, hanem azt is, milyen tárgyakat tilos bevinni az oktatási intézményekbe. Azzal talán mindenki egyetért, hogy az iskolában nincs keresnivalója a késnek, gázspray-nek, ólmosbotnak, pisztolynak, drognak vagy alkoholnak. Az viszont a középiskolák egy részében mostantól meglepő lehet, hogy hagyományos vagy elektromos, hevített cigit se vihetnek be a diákok. Legalábbis a rendelet a tiltott eszközök között sorolja fel a 18 éven aluliaknak nem értékesíthető termékeket, márpedig a cigaretta és minden más dohánytermék is ezek közé tartozik.

Egyelőre egy iskola vállalta nyíltan, hogy ők reggelente nem fogják elvenni a gyerekektől a telefonokat. Ezt a Madách Imre Gimnázium augusztus 19-én írta ki a honlapjára. Döntésüket azzal indokolták, hogy az iskola célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás. Ennek lett az a következménye, hogy az iskola igazgatóját, Mészáros Csabát augusztus 28-án felmentették pozíciójából, amiért nem tartja be a jogszabályt, sőt nyíltan szembe helyezkedik vele.

Ha ön tanár, szülő vagy diák, kérjük, írjon nekünk az ugyelet@telex.hu emailcímre, hogy az iskolájukban mik lesznek a szabályok, hogyan fogják tárolni a mobilokat, lehet-e használni azokat órán vagy a szünetben, és összességében mennyire látja a gyakorlatban megvalósíthatónak a rendeletet...

„ELJUTOTTUNK A FALIG” | 30 EZER TANÁR HIÁNYZIK AZ ISKOLÁKBÓL: AGGÓDÓ CSALÁDOK A TANÉVKEZDÉS ELŐTT

DW MAGYAR
Szerző: DW MAGYAR
2024.08.31.



Az iskolakezdés nemcsak anyagi szempontból megerőltető a családok számára. A legtöbb szülőben a távozó tanárok és a megfelelő pótlásuk miatt van gyomorgörcs. A krónikus pedagógushiány ma már végigkíséri az iskoláséveket. Az illetékes minisztérium nyugdíjas pedagógusok visszahívásával, pedagógiai asszisztensek beforgatásával, és újabban katonák átvezénylésével, valamint a pedagógus szakképzés idejének lerövidítésével próbál megoldást találni a problémára, de a szülők számára egyik sem jelent megnyugtató megoldást. Két családnál forgattunk a tanévkezdés előtt.

ITT A FORRÓ ŐSZ - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2024.09.02.


Felújítás, dróntámadás, AfD-sikerek és Madarász apó a 444 napindító hírlevelében.


Jó napot! Ez a még mindig dögmeleg (de politikailag már szinte hagyományosan nem forró) ősz első reggeli hírlevele, benne a hétvége fontosabb anyagaival. (A hírlevelekre itt lehet feliratkozni.)

BELFÖLD

A fideszes elit csak 2046-ban döntheti meg Madarász apó országos csúcsát: a magyar történelem leghosszabb ideje hivatalban lévő országgyűlési képviselőjét már 50 évvel halála előtt is apónak nevezték. Nem volt különösebben tehetséges, de sokáig élt, külföldi szót ki nem ejtett a száján, nagyon utálta Jókai Mórt, mégis a kispesti Jókai utcában érte a halál.

Majdnem két hónap után befejeződött a Margit hídi kerékpárút felújítása. De miért kellett 54 napig piszmogni rajta?

Szakmai figyelmetlenség miatt jelent meg az emberi méltóságot sértő tartalom – közölte a bocsánatot kérő a Demokrata a cikk miatt, amiben a szerző arról írt, hogy ha Donáth Anna anyja abortuszt végeztetett volna, akkor Budapest idén olimpiát rendez. A szerző inkább megköszönte a reklámot.

A Madách Imre Gimnázium – ami közös énekléssel búcsúztatta a felmentett igazgatót – közölte, hogy a felmentés tényét, módját és indoklását továbbra is elfogadhatatlannak tartja. (Vitályos Eszter szerint azért kell elvenni a telefont, hogy a gyerekek a szünetekben se „kütyüzzenek”.)

Úgy köszönte meg a Heim Pál kórház a Tisza Párt adományát, hogy abban nem volt sok köszönet: vécépapírokkal zsúfolásig telt raktár képével rakták ki Magyar Péterék adományát.

- Már QR-kóddal is lehet fizetni a boltokban, már ahol bevezetik a qvik szolgáltatást.

- Lázár János azt írta, személyesen vezeti körbe Magyar Pétert a MÁV-nál.

- Orbán hízelgésével kampányol Trump.

- „Megfogtam a fenekedet. És? Más is megfogta már. Nem akkora ügy” – írta a novellájában Gyurcsány Ferenc.

- A melegek kínzásáról posztoló volt kalotaszegi esperes szerint manipulálhatták a Facebook-posztját.

UKR/RUS


Az eddigi legnagyobb ukrán légitámadás indult Oroszország ellen, Moszkvát is drónokkal támadták: főleg az energiarendszert támadják. A Kreml szerint az összes drónt megsemmisítették, de ég az olajfinomító és egy gázvezeték is. A NATO főtitkára szerint legitim, hogy az ukránok behatoltak Oroszország területére, mert az önvédelemhez való joguk nem szűnik meg a határnál.

A dán miniszterelnök szerint nem igaz, hogy megosztott az EU, 26 áll szemben 1 tagállammal: Mette Frederiksen azt mondta, Európában még mindig úgy gondolkodnak, mintha béke lenne, pedig erről szó sincs, sőt nincs alternatívája az ukrán győzelemnek, és az EU még soha nem volt olyan erős, mint most.

Az orosz ellenzéki politikust, Vlagyimir Kara-Murzát 25 év börtönre ítélték, de két és fél után az augusztusi fogolycserének köszönhetően kiszabadult. Először beszélt arról nyilvános eseményen, hogy hogyan tartóztatták le, és hogyan élte meg a szabadulását.

Oroszország lazíthat a nukleáris fegyverekre vonatkozó doktrínáján.

- Csepelen megnyílt az első állami magyar-ukrán két tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium, aminek a megnyitóján a kormánytól nem bukkant fel senki.

KÜLFÖLD

Az exit pollok szerint az AfD megnyerte története első tartományi választását Türingiában, Szászországban pedig második lett a CDU mögött, Sahra Wagenknecht januárban alapított szélsőbaloldali populista pártja mindkét tartományban harmadik lett.

Összesen 47 év börtön után újra szabad a német gyilkos, aki három áldozatának is levágta a péniszét: a most már 85 éves Roland Steigerwald az első gyilkosság után letöltött 9 év után megölt még két embert, így életfogytiglant kapott, később pedig a modellautói miatt megbukott a bajor kancelláriaminiszter is.

- Közel 5 év szünet után decembertől újra utazhatnak a külföldiek Észak-Koreába.

- „Alku helyett hullazsákot kapunk” – általános sztrájk lesz Izraelben.

- Elon Musk figyelmen kívül hagyott egy bírósági végzést, erre Brazília azonnali hatállyal felfüggesztette az X-et.

- Donald Trump támogatja a marihuána rekreációs célú használatának legalizálását Floridában, ahol novemberben szavaznak a kérdésről.

- Japán a 4 napos munkahét bevezetésével kezelné a munkaerőhiányt.

Háromszor is nekiütközött a kínai parti őrség hajója egy Fülöp-szigeteki hadihajónak.

MINDEN MÁS

A neonácik által ledöntött BLM-szobor alkotója most megcsinálta az Örök Irodarabszolgaság Emlékművét a Fradi-pálya közelében – írja Szily László, aki 5 perc bambulás után már úgy látta, mintha mögötte lángolnának az üvegfalak, a szoborról meg hr-esek lógnának lefelé.

Megváltozik az Eiffel-torony látványa, a város a játékok után is fenn hagyja az olimpiai ötkarikát: erről a párizsi polgármester már értesítette a NOB-ot és Macron elnököt is.

- Még inkább el fogják kapkodni az emberek az Ozempicet: úgy tűnik, nemcsak elhízásra jó, hanem az öregedést is lassítja.

- Csúnya kiütéssel indult a Sztárbox újabb évada: a színész Varga Ádám elterült a földön, Miller Dávid nyert.

- Rohamtempóban fogynak a jegyek az Oasis-koncertekre.

- Szabó Noémi testépítő a világbajnoki címig jutott, aztán tíz évvel később visszatért.

- És volt Borízű Hang is.

- Végül emlékezzünk az 53 évesen fellépés közben elhunyt Fatman Scoopra a legnagyobb slágerével.

2024. szeptember 1., vasárnap

RÁADÁS: KLEIN ÚR (1976) - FRANCIA-OLASZ FILM

VIDEA
Főszereplő: ALAIN DELON
1976


Az 1942-es párizsi zsidóelhurcolás időszakában játszódik a történet. Robert Klein, jómódú párizsi műkereskedő a zsidóüldözések kezdetétől szép hasznot húz a zsidók nyomorúságából, amikor olcsón fölvásárolja javaikat. Egyszer azonban rájön, hogy őt összetévesztik egy azonos nevű zsidó férfival. A titokzatos hasonmás kutatása saját énjének föltárásához vezet. A végén tudatosan vállalja a sorsközösséget az üldözöttekkel, s a nácik őt is deportálják.

A Klein úr (Monsieur Klein) 1976-ban bemutatott francia–olasz filmdráma. Joseph Losey a főszereplő Alain Delon felkérésére vállalta a rendezést: Delon a film egyik producere is. A Klein úr hangulatát sokan kafkainak találták, bár a film központi témája nem a főszereplő tévelygése az arctalan Hatalom útvesztőiben, hanem annak érzékeltetése, hogy az embertelenségeket nem lehet közönnyel fogadni, mert bárki lehet bármilyen diszkrimináció áldozata.

SZEGÉNYSÉGI BIZONYÍTVÁNY: A KORRUPCIÓRÓL KÉRDEZTÉK A MAGYAROKAT, LESÚJTÓ EREDMÉNYRE JUTOTTAK

MFOR
Szerző: mfor.hu
2024.09.01.


A magyarok tudnak a korrupció jelenlétéről, sőt: az Eurobarométer friss felméréséban a többség azt állította, hogy üzleti siker nem lehetséges politikai kapcsolatok nélkül. A magyarok többsége korruptnak látja a pártokat, a politikusokat, sokan gondolják megvesztegethetőnek a közbeszerzésekről döntő tisztviselőket, de a fehérítési próbálkozások ellenére korrupcióval fertőzöttnek érzékelik az egészségügyet is. Nem Magyarországon a legrosszabb a helyzet, sőt, az Európai Unió sem húzhatja ki magát.


A Transparency International korábbi, 2023-ra vonatkozó felmérése szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa. A Eurobarométer idén rögzített vizsgálata alapján pedig mindez egy kicsit sem lephette meg a magyarokat: bár uniós szinten sem bíznak a polgárok a tiszta közéletben, gazdaságban és egészségügyben, a magyarok még ennél sokkal szkeptikusabbak, azaz korruptnak tartják az országot. Sőt: a többség szerint az üzleti siker egyetlen módja a politikai kapcsolatok építése — ez gyakorlatilag annak beismerése, hogy a társadalom része úgy látja, hogy nem a rátermettség, a szorgalom vagy a jó ötlet számít, hanem a politikai bekötöttség.

Az Eurobarométer mind a 27 tagországban felmérést végzett, hogy kiderüljön: hogyan állnak az európaiak a korrupcióhoz, mennyire tartják elfogadhatónak, milyen személyes tapasztalataik vannak és hogy mennyire bíznak az intézmények korrupcióellenes erőfeszítéseiben. A megkérdezett uniós polgárok 65 százaléka szerint a magasabb szintű korrupciós ügyeket nem vizsgálják megfelelően, mindössze 30 százalék elégedett a nemzeti kormányok korrupcióellenes küzdelmével. Az európaiak 68 százaléka szerint a korrupció széles körben elterjedt a tagállamokban, ez enyhe, két százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest.

A legtöbben úgy látják, hogy a korrupció a politikai pártokon belül (55 százalék), a helyi, regionális vagy országos szintű politikusok (50 százalék) és a közbeszerzéseket odaítélő (37 százalék) illetve az építési engedélyeket kiadó tisztviselők (56 százalék) körében van jelen.

Magyarországon nincs javulás a 2023-as adatokhoz képest: a megkérdezettek 88 százaléka úgy érzékeli, hogy a korrupció elterjedt az országban, ez messze meghaladja az uniós átlagot. Csak 10 százalék szerint ritka a jelenség és 0 százalék gondolja azt, hogy nincsen korrupció — ez egyébként megegyezik az uniós értékkel, tehát más tagországokban sincsenek illúzióik a megkérdezetteknek. Amikor az elmúlt három év tendenciáira kérdeztek rá, 51 százalék állította, hogy nőtt a korrupció, ezen a területen nincsen változás a tavalyi felméréshez képest, viszont a 2023-as 9 százalékkal szemben idén már 8 százalék érzékelte úgy, hogy csökkent a korrupció aránya Magyarországon...

MAGYAR PÉTER TESZI, AMIT KELL; AZ ORBÁNI KÜLPOLITIKA MÉLY MEGALAPOZÁSA; TOVÁBB NYOMULÓ SZCIENTOLÓGUSOK

SZABAD EURÓPA / ELEMZŐ
Szerző: SZABAD EURÓPA, BUDAPEST
2024.09.01.


Elemző: Magyar Péter nem unikálisat csinál, csak azt, ami egy ellenzéki politikus dolga. A Citadella átépítése: az orbáni külpolitika mély megalapozása. A gyerekekre, fiatalokra koncentrálva „képességfejlesztésben” nyomulnak tovább a szcientológusok. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.



Elemző: Magyar Péter nem unikálisat csinál, csak azt, ami egy ellenzéki politikus dolga

Politikai szempontból több okból is sikeresnek tartja Magyar Péter kórházjárását Böcskei Balázs, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója. Folyamatosan fenntartja a témát és a figyelmet, ismétli az üzeneteit és lépéskényszerbe hozza a kormányt. A Tisza Párt elnökének friss bejelentései csak erősítik ezt a fajta politizálást.

Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy előreláthatólag szeptember 18-án Strasbourgban kerül majd sor Orbán Viktor és Magyar Péter között az első szóbeli összecsapásra, a magyar soros EU-elnökség európai parlamenti programismertetése alkalmából.

A Citadella átépítése: az orbáni külpolitika mély megalapozása


A keresztállítás évtizedek óta alkalmazott identitárius politikai gesztusa mellett a Citadella átépítésével a kormány emlékezetpolitikai innovációja is szintet lépett. Az ország legnagyobb zászlójának felállítása geológiailag is megalapozná a Kelet és Nyugat közötti komp-Magyarország orbáni külpolitikai vízióját.

Papíron a világ messze leggazdagabb magyarja bukkant elő Cinkotán

A céges beszámolók alapján T. János György megannyi sikertelen vállalkozás után tavaly fogta magát, és több mint 13 ezer milliárd forintnyi vagyont tett bele két új cégébe. Papíron főleg brazil államkötvényekből áll a vagyon, így a brazil államnak is oda kell figyelnie rá, hiszen az államadósság 2,5 százalékát birtokolja. Ezzel egyébként hivatalosan egyből a világ ötven leggazdagabb embere közé került, de vannak erős jelek, amelyek megkérdőjelezik az elképesztő tulajdon valódiságát.

A gyerekekre, fiatalokra koncentrálva „képességfejlesztésben” nyomulnak tovább a szcientológusok

Ugyan a korábbi botrányok után az elmúlt években kevesebbet hallani a Magyarországi Szcientológia Egyházról, a hivatalosan egyházként el nem ismert szervezet továbbra is aktív, miközben a jelek szerint igyekszik némileg elfedni a tevékenységei során, hogy valójában róla van szó.

Az embercsempészeti iparág és a magyarországi tapasztalatok


Az embercsempészet kiemelkedően jól jövedelmező és alacsony kockázatú illegális iparág. Jellemzően egyre professzionalizálódó szervezett bűnözői csoportok végzik. Ráadásul extra ösztönzőket ad, hogy Magyarország újabban lényegében szabadon engedi az itt elítélt külföldi embercsempészeket.

Nem kért a NER pénzéből a spanyol állam, meghiúsult a nagy vonatgyártó-felvásárlás

Spanyolország megvétózta, hogy a magyar állam és kormányközeli körök konzorciuma felvásárolhassa a Talgo vonatgyártó vállalatot. Fő okként a nemzetbiztonsági kockázatokat jelölték meg, miután másfél évig figyelte a spanyol hírszerzés a Ganz-MaVag körüli mozgásokat. A magyar fél jogi csatározást ígért Spanyolországban és Európában.

„Nem fogja megúszni” – a korábbi lett belügyminiszter szerint következményei lesznek Orbán Viktor politikájának


Hiába tűnik úgy, hogy Orbán Viktor orosz vagy kínai érdekeket szolgál ki, elsősorban saját rendszerének túlélése vezérli a külpolitikában és akkor is, amikor az Európai Uniót próbálja meg gyengíteni. Szakértők szerint azonban az EU egyre keményebben fog fellépni a fősodorral szembemenő magyar kormánnyal szemben.

Sztárnak lenni tíz forinttal a zsebedben a Kádár-korban


Hogy éltek a Kádár-kor könnyűzenei sztárjai, a mai celebek elődei? Hogy befolyásolták egyes zenekarok működését (sőt akár a létrejöttét vagy a feloszlását is) a párthatározatok? Csatári Bence történész volt a vendégünk a Szelfiben.

A lakók mentik a pusztulástól a különleges szecessziós épületet – Szelfi Szinger Margittal


Az ötvenes években kalapáccsal verték ki egy szecessziós épület hatalmas, Róth Miksa által tervezett színes üvegablakát. Az épülettel utána nem sokan törődtek, míg a pár éve Belgiumból Magyarországra hazatérő Szinger Margit a férje, Hámori Géza és a lakók segítségével próbálta megóvni a pusztulástól. A Sonnenberg Házért Alapítvány elnökével beszélgettünk.

Lukács Miklós: Egy verseny után édesapám azt mondta, ez a gyerek megérdemel egy komolyabb cimbalmot

Beleszületett a zenébe, anyja hegedűn, apja cimbalmon játszott. Cigányzenét játszottak, a fiukat mégis a klasszikus zene felé terelték. Az Erkel- és Liszt-díjas Lukács Miklós mára a világ egyik legismertebb, legtöbbet koncertező cimbalomművészévé vált, legyen szó kortárs zenéről, dzsesszről vagy színházi performance-ról. Nemcsak játszik és komponál, de tanít is világszerte.

Az alkotók meg sem próbáltak állami pénzt szerezni a Fanni kertje című filmre

A Fanni kertje egy hajléktalan férfi és egy fiatal, otthonából kitagadott transz lány furcsa barátságának története. Két teljesen különböző élet és különböző karakter, mégis összeköti őket a kilátástalanság és a nyomor. A négy éven át forgatott dokumentumfilmben sok minden megjelenik, ami a jelen magyar társadalmat jellemzi. A rendező-operatőr azt mondja, hogy a filmjében minden benne van, amire nem adnak pénzt Magyarországon, így nem is próbáltak ilyen forrást szerezni. A Szelfi vendége Somogyvári Gergő volt.

Hirtelen lezárt nyomozás a problémás, 13,4 milliárdba kerülő informatikai fejlesztések ügyében

Feltűnően gyorsan lezárta a cikkünk nyomán indult nyomozást a rendőrség a problémás egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatban. A bizonyíték egy államtitkári és egy OKFŐ-nyilatkozat, amelyek szerint minden rendben van. Ez utóbbi ráadásul egy rövid Magyar Nemzet-írásra utal, amely egy nappal a feljelentést elutasító határozat előtt jelent meg.

A demokrácia, a jogállamiság és Ukrajna támogatása – így keresett szövetségeseket az újraválasztott Ursula von der Leyen

Öt évvel ezelőtti, vitatott legitimációja után most demokratikus támogatással bíró jelöltként állhatott az Európai Parlament elé a bizottsági elnöki posztra megválasztott német politikus. Podcastunkban körbejártuk, hogyan nyerte el a centrista pártok támogatását Európa új politikai színterén.

Mi is a Telegram, és miért tartóztatták le Párizsban a vezérigazgatóját?


Előző hétvégén Párizsban letartóztatták Pavel Durovot, a Telegram üzenetküldő alkalmazás alapító vezérigazgatóját. Azzal vádolják, hogy platformja tiltott tevékenységeknek ad teret, például kábítószer-kereskedelemnek vagy gyermekek szexuális zaklatásáról készült képek terjesztésének.

SZEGED - TISZA SZIGET TALÁLKOZÓ

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.08.31.



Élő közvetítés dátuma: 2024. aug. 31.

LENGYEL LÁSZLÓ: ŐRSÉGVÁLTÓK – A VÉG KEZDETE 2.

NÉPSZAVA / KENTAUR
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2024.08.31.


Az Orbán-rendszer mézesmadzaggal és furkósbottal kialakított egységében megjelent a megosztottság és a széttartás: a Fidesz-generációk, a lojalisták és az őrségváltók között. A mostani közös cél – a hatalom mindenáron való megtartása, a folyamatos vagyonosodás, az állami és a személyes tekintély együttes növelése – fennmaradt, ám az eszközökben és módszerekben jelentős ellentétek mutatkoznak.

„Irtózatos erők lassan, kérlelhetetlenül eltörik valaminek a gerincét (…) s hallani a csigolyák roppanását. Egyszerre reménykednek azok, akik félnek, egyszerre félnek azok, akik reménykednek” – írta Márai a naplójába 1944-ben.

Hallja az őrségváltó második és harmadik hatalmi nemzedék az Orbán-rendszer csigolyáinak roppanását. Érzi, tudja, hogy átfogó és szerves a politikai és társadalmi válság, az uralkodó réteg hegemóniájának krízise. A meghirdetett nagy politikai, társadalmi és gazdasági vállalkozás – nemzeti külön úton erős és jól kormányzó, szuverén államot teremtünk, egyszerre polgári és magyar középosztályos, régiót vezető Magyarországot, csökkentjük Budapest és a vidék egyenlőtlenségét, utolérjük, sőt, elhagyjuk Ausztriát –, amivel az ezredfordulótól többször is elnyerte a tömegek támogatását, elveszett. A tömegek most a rendszer ellenében kilépnek passzivitásukból.

Az Orbán-rendszer mézesmadzaggal és furkósbottal kialakított egységében megjelent a megosztottság és a széttartás: a Fidesz-generációk, a lojalisták és az őrségváltók között. A mostani közös cél – a hatalom mindenáron való megtartása, a folyamatos vagyonosodás, az állami és a személyes tekintély együttes növelése – fennmaradt, ám az eszközökben és módszerekben jelentős ellentétek mutatkoznak. A második – a 2000-es években feltűnt –, és a harmadik – a 2010-es években felnövekedett – Fidesz-generáció helyet és az örökség kiadását szeretné az első generációtól, s mindenekelőtt a mindenható Orbán Viktortól. Szemükben Orbán túl régi, túl öreg. A húszas évekkel, a világjárvánnyal, Merkel távozásával, az orosz-ukrán háborúval új darab van, új szereposztással: Orbán lejárt. Személyes autokráciája rossz megoldás. Térjünk vissza rendszer intézményes, arctalan tekintélyuralmához.

A lojalisták el tudják képzelni, hogy az öreg Orbán örök. Elképzelhetetlennek tartják a hatalmat Orbán nélkül. Szijjártó Péter vagy Rogán Antal, Orbán Balázs vagy Kocsis Máté, nem szólva az Orbán-családról, aligha élnek túl egy napot is, ha Orbán megy. (Bár Rogánnak fordítanék legkevésbé hátat Orbán helyében.) Ahol a politikai és a gazdasági hatalom ennyire szorosan összefonódik, ahol mindenki zsarolt és zsaroló egy személyben, ahol mindenki egyszerre őre és foglya a rendszernek, ott szinte reménytelen a rendszer urától való függetlenedés. Az orbáni tekintélyuralom még korlátlanul uralja a politikai-, gazdasági-, médiamezőket. A hangsúly a „még” szón van. A végsőkig lojális hívek számára örökké, az őrségváltók szerint közel a „már nem”...

NEM A PÉNZEN MÚLHAT KAMALA HARRIS VÁLASZTÁSI SIKERE

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY MARIANN
2024.09.01.



Az amerikai választási kampányok kimenetelét meghatározóan befolyásolja, mennyire sikerül a jelöltnek propaganda-rendezvényeivel, televíziós-rádiós hirdetéseivel elérni az óriási területű, immár 335 millió lakosú ország szavazóit. A gyűléseknél csak a reklám drágább – összevetve százmilliókról beszélünk. A 2016-os választási kampányban Donald Trump csaknem egy milliárd dollárt költött, míg a vesztes, a demokrata párti Hillary Clinton 1,4 milliárdot. Az idei számla is feltehetően jóval a milliárd felett lesz. Kamala Harris, a demokrata elnökjelölt – tán meglepő módon – eddig több pénzt gyűjtött össze, mint a milliárdos Donald Trump. Aki persze szintén nem a saját pénzéből kampányol.


Harris kampányának eddig nem volt gondja a támogatói pénzek begyűjtésével az első naptól, július 21-től kezdve, amikor Joe Biden elnök bejelentette visszavonulását a jelöltségtől és alelnöke szállt be helyette a versenybe. Kampánya már az első hetekben felfelé ívelt és nagy lendületet kapott a Demokrata Párt múlt heti kongresszusa alatt és után Chicagóban, ahol Harris és alelnökjelöltje, Tim Walz, hivatalosan is bejelentették indulásukat.

Trump, a republikánus elnökjelölt mestere a pénzgyűjtésnek, de – némi meglepetésre – Harris ezúttal lekörözte. Trumpék legutóbb annyit közöltek, hogy júliusban mintegy 139 millió dollárt gyűjtöttek, ez kevesebb, mint amennyit Harris kampánya első hetében kapott. Trumpék egyébként összesen 327 millióval kezdték augusztusi hirdetési kampányukat. A demokraták bejelentése szerint már a kongresszus előtt túl voltak az 500 millió dolláron, utána pedig minden korábbinál nagyobb mértékben gyűltek a Harris megválasztását támogató adományok. A demokraták szerint a kongresszusuk idején befolyt pénzek harmada olyan emberektől származott, akik első ízben adakoztak a pártnak, és azoknak kétharmada volt nő. Sok fiatal is van az újonnan jelentkezett támogatók között, két olyan csoportja a választóknak, amelyek támogatására Harrisnek különösen szüksége van, hogy győzhessen a novemberi elnökválasztáson. Egyébként a demokraták új vezetőjének nincs hiánya gyakorlati támogatókban sem: a pártkongresszus idején majdnem 200 ezer önkéntes jelentkezett azzal, hogy segíteni kívánják kampányát...