DIREKT36 / TELEX Szerző: SZABÓ ANDRÁS, PETHŐ ANDRÁS 2026.09.24.
Egy különösen érzékeny témában tartottak megbeszélést 2023 kora őszén Orbán Viktor akkori kormányfő hivatalában, a Karmelita kolostorban.
Az összejövetelen az ország védelmi képességeit érintő kérdésekkel foglalkoztak. A miniszterelnök mellett ott volt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal, Pintér Sándor belügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Böröndi Gábor vezérkari főnök és Magyar Levente külügyi miniszterhelyettes is.
Az ülésre meghívták Ferencz Orsolyát, a külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosát is. A fideszes politikus ekkor vázolta azt a műholdépítési projektet, amelyet az előző években több állami szerv és minisztérium együtt dolgozott ki.
Ferencz a prezentációjában arról beszélt, hogy a távközlési és tömegkommunikációs technológia rohamos fejlődése miatt a jövőben meghatározó jelentősége lesz annak, hogy mely országnak van saját eszköze az űrben. A politikus amellett érvelt, hogy Magyarországnak is szüksége lenne olyan műholdrendszerre, amely kommunikációs mellett katonai feladatokat is ellát.
Ferencz kifejtette, hogy ezt a műholdprogramot nemzetbiztonsági okok miatt a magyar államnak kellene lebonyolítania, a költsége pedig körülbelül 250 milliárd forint lenne. Azt is hozzátette: a szükséges űreszközöket külföldi, globális nagyvállalatok gyártanák le, a folyamatból azonban kisebb magyar űripari cégek és a magyar tudományos élet szereplői profitálhatnának.
A megbeszélés részleteit ismerő források szerint Orbán ekkor szembesült először azzal, hogy mekkora stratégiai jelentőséggel bírna egy magyar műholdrendszer, amellyel a 2015-ös migránsválsághoz hasonló eseményeket vagy az orosz–ukrán háború harctéri történéseit is nyomon lehetne követni. Orbán meg is köszönte az előadást tartó Ferencznek, hogy minderre felhívta a figyelmét. A többi résztvevő közül Rogán szólt hozzá érdemben az elhangzottakhoz, ő azt részletezte, hogyan lehetne a kiépülő műholdrendszer költségein spórolni.
Bár úgy tűnt, Ferencz előadása elnyerte Orbán tetszését, a következő hetekben egy váratlan fordulat történt. A miniszterelnök – a történteket ismerő források szerint – úgy döntött, hogy az állam helyett egy papíron magántulajdonú, de valójában számos szálon a Fidesz-kormányhoz kötődő vállalatra, a 4iG-re bízza a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú műholdrendszer kiépítését. Bár a fejlesztési költségek egy része így a 4iG-t terhelte volna, a cég valójában mégsem vállalt túlzott kockázatot ezzel az üzlettel. A kormány ugyanis előre elkötelezte magát a későbbi, drága műholdszolgáltatások megvásárlása mellett...
Nem az alapítványi százmilliárdokért, de mégiscsak meggyanúsított Matolcsy György; letartóztatott Jellinek Dániel és Szivek Norbert; Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának kikérése – a napokban ismét felpörögni látszik az elszámoltatás, így a Válasz Podcast is a vagyonvisszaszerzéssel foglalkozik ezen a héten. Ráadásul a miniszterelnök is felelhet telefonrongálós ügyéért. Most akkor működőképes az ügyészség vagy sem? Ha igen, mire jó a vagyonvisszaszerzési hivatal? Mi dolga lenne a Varga Mihály vezette Nemzeti Banknak Tiborcz István, Mészáros Lőrinc és Matolcsy Ádám ügyeiben? Baka András tényleg Polt Péter jobbkezét jelölte legfőbb ügyésznek? Ami pedig a legtöbbeket érintő kérdés: megállnak-e az ügyek a kishalaknál, netán van esély a bálnavadászatra is? Akik válaszolnak: Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója és Bódis András, a Válasz Online oknyomozó újságírója. A műsorvezető Stumpf András.
Részletek az adásból:
Nem tudja elképzelni, hogy Baka András kiegyezett volna a Fidesszel, és nem is tartja jónak a villámgyors és mindent eldöntő Facebook-ítéleteket Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint az államfő jelöltje a legfőbb ügyészi posztra logikus és érthető gondolat eredménye is lehet, hiszen amit az ember elsőre kívánna, az könnyen kontraproduktívvá válhat: egy, az ügyészségen korábban sosem dolgozó szereplő nem látna a pályán, nem tudna eligazodni a hierarchiában és az ügyekben, megennék reggelire a régi erők.
Martin József Péter szerint le kellene szokni arról, hogy végletesen, fekete-fehérben gondolkodjunk, hogy azt mondjuk, vége van a rendszerváltás ígéretének is, csak mert nem a nekünk legjobban tetsző jelölt került egy adott posztra. „Én például jobban örültem volna, ha Ligeti Miklós vezeti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Nem ő lett, hanem Unger Anna – ettől még nincs vége a demokráciának és nem lett vége a rendszerváltás ígéretének sem.”
Azt Martin is elismeri, hogy a hivatal kiválasztási folyamatában voltak hibák, s ezekre is fel kell hívni a figyelmet, azonban szerinte méltányosnak is kell lenni. Ezzel egyetért Bódis András is. A Válasz Online tényfeltáró újságírója felveti: képzeljük el, hogy Schmitt Pál vagy Sulyok Tamás jelöltjét Orbán Viktor elfogadhatatlannak tartja és közli, hogy nem szavazza meg! Önmagában ez a példa is mutatja, hogy jobb helyzet a mostani annál, mint amihez 16 éven át hozzászoktunk.
A kekvák esetében is szépen megtörtént a vagyonvisszaszerzés, amit viszont a kormány is elintézhetne, ha a Varga Mihály vezette Nemzeti Bank nem képes rá: a Mészáros Lőrinc-féle MHB Bank visszaszerzése jogos tulajdonosainak. A pénzügyi felügyelet ugyanis rendelkezne eszközökkel ehhez – mondja Bódis András.
De most akkor működőképes az ügyészség vagy sem? Ha igen, mire jó a vagyonvisszaszerzési hivatal? Ami pedig a legtöbbeket érintő kérdés: megállnak-e az ügyek a kishalaknál, netán van esély a bálnavadászatra is?
