B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.10.20.
Kevés rosszabb hírt tudunk elképzelni Budapest jövőjével kapcsolatban, minthogy Tarlós István maradjon a főpolgármester. Tarlósnál alkalmatlanabb és elviselhetetlenebb vezetője nem volt még a városnak, persze Demszky Gábor sem tette nagyon magasra a mércét.
Nézzük az elmúltnyolcév „eredményeit”.
Korrupció és a NER kiszolgálása
Csak címszavakban: busztenderek, metrókocsi-felújítás, taxisok érdekeinek előtérbe helyezése. A kulcs momentum az egészben, hogy a főpolgármester talán csak pár esetben vállalt konfliktust a NER-rel szemben a budapestiekért (amikor pl. Habonyék ügyvédi irodáját akarták beszervezni minden közbeszerzéshez), az esetek 99%-ában szépen kiszolgálta a rendszert. Talán ezért maradhatott ennyi ideig főpolgármester és ezért lehet megint ő Orbán Viktor jelöltje.
Kiüresedett funkciók
A főpolgármester alól teljesen kiszerveztek minden funkciót, szinte alig dönthet bármiben. A közgyűlésben a fideszes polgármesterek többsége dönt, ő meg széttárhatja a kezét (bevett szokása, hogy a közgyűlésre hárítja a felelősséget és igaza is van). De megírtuk már azt is, hogy Fürjes Balázs (vagyis: Orbán Viktor) dönt mostanra a budapesti fejlesztésekről. Tarlós tiltakozás nélkül adta át a jogköreit, a város forrásait a kormányzatnak. Némán és passzívan végignézte ahogy a kormányzat kormányhivatalba szervez ki a főváros alól mindent, hogy elveszi minden bevételszerzési lehetőségét - majd később Lázárral emberkedett, hogy mentse az arcát.
Koncepciótlanság
Bár Tarlós égre-földre emlegeti a Budapest 2030 programot, de ha igazából megnézzük, mi ez, akkor azt látjuk, hogy
- senki se tartja be (a Liget-projekt, vagy a Vár átalakítása, esetleg a dugódíj be nem vezetése abszolút nem így szerepelenek a tervben)
- az egész a beruházásokról, betonról és pénzről szól, alig esik benne szó a klímaváltozásról, vagy arról, hogy az emberek hogyan tudnának egészségesebb, kevésbé szmogos levegőn élni;
- a fejlesztéseket ad hoc-alapon valósítják meg és azokat sem a budapestiek érdekeinek megfelelően.
Tarlósnak semmi koncepciója, ötlete nincs azzal kapcsolatban, hogy a budapestiek hogyan érzik magukat a városban, és hogyan fogják érezni magukat a következő pár évben. Lesz-e megfizethető és minőségi lakóhelyük, fognak-e egészséges levegőt szívni; kell-e napi 1-2 órát ingázni a dolgukra, vagy meglesz-e minden elérhető közelségben és megfelelő minőségben, ami a napi élethez kell; testileg, szellemileg egészséges környezetben.
A zöld és az élhető város ellensége
Tarlós legnagyobb bűne, hogy Budapest az elmúltnyolcévben nem lépett előre az élhetőség szempontjátból. Hetente hangos a fakivágási botrányoktól a média, a Liget Projekt – ahol útban vannak a fák – gőzerővel folyik, az egész város bedugul minden reggel és minden délután. Mindenki tudja, hogy Tarlós autópárti, de annyira már nem bátor, hogy valóban kihívja a biciklisek és a tömegközlekedők haragját. A legpozitívabb közlekedésszervezési megoldásokat is tönkreverte a második ciklusában - nem szakmai, hanem szimplán az egója miatt (nem bírta elviselni, hogy Vitézyért lelkesedtek a budapestiek). Sikerült szétvernie a BKK-t is, amely integráltan kezelte a város közlekedését, ennek eredményét láthatjuk mindenhol: dugó-dugó hátán, lezárások, koncepciótlanság, egymással nem egyeztető, sőt, rivalizáló hivatalok.
Akkor még nem beszéltünk az évente-kétévente előkerülő tervezetekről, amelyek a biciklisek, vagy a tömegközlekedés kárára történnének meg – Tarlós bedob valami iszonyatos blődséget, miszerint Budapest „szélsőségesen tömegközlekedés-párti”, aztán a felháborodás hatására valahogy mindig kihátrál belőlük. Ennek fényében teljesen álságos – és egyszerű kampányfogás - a Magyar Kerékpáros Klubbal történt megállapodás a héten.
Súlyos szmoghelyzet
Ezzel persze szoros összefüggésben van a siralmas szmoghelyzetet: csak azért nincs most is szmogriadó, mert Tarlós István maga járt el annak érdekben, hogy ne kelljen szmogriadót fújni, ha egy napon belül csökken a szálló por mennyisége a levegőben. (Írjuk ezt úgy, hogy napok óta veszélyes mennyiségben van jelen több város levegőjében a por.) A szmogriadó esetén is a főpolgármester maximum kérhet, de nem tilthat, a dízelautókkal kapcsolatban pedig tett ugyan egy semmitmondó ígéretet még márciusban, de sietett hozzátenni, hogy a következő öt évben nem várható változás. Vagyis: minden megy tovább.
A városlakók jövője pedig egy ilyen emberen múlik, aki talán még sosem ejtett ki a száján a klímaváltozás szót, pedig az ENSZ szerint körülbelül 2030-ig van esélyünk megmenteni a bolygót. Nyilván, a főpolgármesternek nem tűnik fel, hogy nyáron a gőzölgő betonra hetekig nem esik egy csepp eső sem a 40 fokban, vagy, hogy október közepén is 22 fok van. Tarlósnál még sosem került szóba az autós forgalom csillapítása, a balesetek számának csökkentése, a városi funkciók könnyen elérhetővé tétele, vagy éppen a gyalogos és kerékpáros közlekedés előnybe helyezése.
Rettenetes bérlakáshelzet
Tarlós 8 éves regnálása alatt semmit nem kezdett a szociális bérlakásállomány további csökkenésével, nem tett semmit a lakhatási szegénység enyhítéséért, a hajléktalanság megelőzéésért. Sőt, aktív, lelkes támogatója és propagálója volt a szegények és hajléktalanok elleni hangulatkeltésnek és hajléktalanság kriminalizálásának.
Fogatlan oroszlán
Sokan azt gondolják és Tarlós maga is rájátszik erre, hogy a jelenlegi főpolgármester szigorú, de igazságos gazdája a fővárosnak. Sajnos, ennél semmi sem áll távolabb a valóságtól. Mint a fenti pontokból látható, Tarlós csupán a kormány kihelyezett bábja, az a dolga, hogy megmagyarázza a budapestieknek, miért született döntés a budapestiek érdekeivel ellentétesen. Ebben Tarlós nagyon jó. A totojázó ellenzéke – Karácsony Gergőtől Horváth Csabáig, aki a múltkor saját magából csinált bohócot, amikor a 3-as metró helyett elkezdtek járni a metrópótlók – csak segítik Tarlóst abban, hogy a hiteles, hozzáértő politikus képét alakítsa ki a választók fejében.
Minderre a pontot az teszi fel, ahogy a főpolgármester úgy beszél mindenkivel, mint valami Rejtő-regény vagy Üvegtigris-film random szereplője: bárkit lenyom tahóságban, szexizmusban, empátiahiányban.
