KONZERVÁLT REMÉNYTELENSÉG

MAGYAR HANG
Szerző: BODACZ PÉTER
2019.01.17.

A tavaly év végén beharangozott jelentős, többlépcsős béremelés dacára az egészségügyi szakdolgozók átlagos fizetése még 2022-re is alig fogja meghaladni a jelenlegi nemzetgazdasági átlagot. Azaz több mint valószínű, hogy az ágazat dolgozói négy év múlva is sokkal rosszabbul fognak keresni, mint más területek munkavállalói – amennyiben a nemzetgazdaságot nem rázza meg semmi, és nem szakadnak be a bérek.

Az egészségügyi szakdolgozók túlnyomó többsége – mint ahogy arra a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) rendre felhívja a figyelmet – jelenleg a súlyos munkaerőhiány ellenére sem keres többet a garantált bérminimumnál. Ez tavaly bruttó 180 500 forint (nettó 120 ezer forint) volt, idén pedig 195 ezer forint (nettó 129 ezer forint). Néhány héttel ezelőtt a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányhatározat, amelynek értelmében ugyanakkor idén júliustól 8 százalékkal növekednek a bérek, míg jövőre két lépcsőben januártól 14, novembertől további 20 százalékkal, 2022 januárjától pedig újabb 30 százalékkal lesz magasabb a fizetés.

Azaz idén bruttó 210 ezer, jövő év végén 288 ezer forint, 2022-ben pedig 375 ezer forint lesz a bruttó bére azoknak, akik eddig a garantált bérminimumot keresték. Mindez nettóban idén év végén 139 ezer, jövő év végén 190 ezer, 2022-től – tehát az újabb választási évtől – pedig 247 ezer forintot jelent. (És ne feledjük, hogy mindezen jól keres az állam is, hiszen a munkavállalót terhelő adók és járulékok összege most „mindössze” 66 ezer forint, négy év múlva azonban már 128 ezer forint lesz.)...

ITT OLVASHATÓ

EZEKET A SZAKMÁKAT SÚJTJA LEGINKÁBB A MUNKAERŐHIÁNY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2017.01.17.

Kiderült, mely munkakörökben volt a legégetőbb probléma a munkaerő pótlása.

Átfogó kutatásban vizsgálták meg, hogy a munkahelyi fluktuáció mely ágazatokat viseli meg leginkább, és mely munkakörökben, szakmákban okozza a legnagyobb problémát. A Szent István Egyetem projektje – melyben közreműködött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége valamint a Selye János Egyetem, támogatóként a BDO Magyarország – alapján az egyik legnagyobb mozgás a versenyszféra fizikai állományában volt az elmúlt időszakban, ugyanakkor a közszférában nem tapasztaltak ilyen erős hatást a fizikai dolgozók körében – írja az mfor.hu. 

A portál összefoglalója szerint csak a válaszadók fele jelzett 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs mértéket. A felmérés alapján a versenyszférában a szolgáltató szektorban okozza a legnagyobb kihívást a munkaerő elvándorlása. A munkakörök, ahol a legégetőbb probléma volt a munkaerő pótlása: 

1. Mérnök 

2. Adminisztrátor 

3. Orvos 

4. Tanácsadó 

5. Informatikus 

6. Fizikai dolgozók 

7. Könyvelő 

Ennél konkrétabban az orvosok, az állatorvosok, az értékesítő menedzserek, a betanított munkások, az adminisztrátorok, a pincérek/felszolgálók, az informatikusok és a felsővezetők álláshelyeinek betöltése miatt fő a leginkább a fejük a munkaadóknak...

ITT OLVASHATÓ

SZÉKESFEHÉRVÁR FIDESZES POLGÁRMESTERE RÁDÖBBENT, HOGY MIVÉ VÁLTAK A KÖZBESZERZÉSEK A FIDESZ ALATT

444
Szerző: haszanz
2019.01.16.

Ha nem tudnád, ki írta le ezeket a mondatokat, azt hinnéd, hogy egy elkeseredett ellenzéki politikus lázadt fel a NER bevett közbeszerési modellje ellen:

„Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a középiskolai campus építésére mindösszesen csak egy, azaz egy építőipari cég kívánt ajánlatot tenni, amely okok alapján eleve nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan! Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sem normális, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen.”

De nem egy ellenzéki városvezető fakadt ki, hanem Cser-Palkovics Andrásra, Székesfehérvár fideszes polgármesterére szakadt rá 2019 Magyarországa.

Cser-Palkovics azért írt posztot, mert két, székesfehérvári állami beruházást is leállított a kormány, egy harmadikat pedig polgármesterként ő akaszt meg.

Arról az RTL Klub számolt be kedden, hogy a kormány leállított egy székesfehérvári kórházfejlesztést, mert túlságosan drágán vállalta volna a munkát a kiválasztott cég. A brutális, 18 milliárd forintos ajánlatot nem más, mint Mészáros Lőrinc három gyerekének közös vállalkozása, a Fejér B.Á.L. Zrt. nyújtotta be, az Épkar Zrt.-vel közösen. Igen, Mészárosék olyan drágán dolgoztak volna, ami még a kormánynak is sok.

De nemcsak a kórházat nem fejlesztik majd Székesfehérváron, nem készül el az Alba Volán régóta ígérgetett jégkorongcsarnoka sem. Ez Cser-Palkovics posztjából derül ki. A csarnok a legjobb magyar hokicsapat otthona lett volna, évek óta ígérgetik. A Jégkorongblog szedte össze, hogy Orbán már 2013-ban megígérte a csarnokot, akkor 5-7 milliárd forintra becsülték a költségeket. 2016 végére készült volna el, de átadás helyett ekkor csak a látványterveket mutatták be, és már 13 milliárdos költségekről beszéltek. Ez sem így lett, a munkákat végül 25 milliárd forintos ajánlattal Orbán Viktor barátja és repülő taxisa, Garancsi István cége nyerte el. De a kormány úgy döntött, hogy ezt a beruházást is lefújja.

A harmadik megtorpedózott beruházás oktatással függ össze. Egy 2500 fős középiskolai campust építettek volna, de nem fognak. A közbezserzést kiírták, de Cser-Palkovics érvénytelenítettni fogja...

EZ AZ, FIÚK, ELŐSZÖR A LÁMPÁT!

HVG ONLINE / ÉLET+STÍLUS
Szerző: GYARMATHY ÉVA
2019.01.15.

2010 óta ugyanolyan módon végzik ki az intézményrendszereket. A közoktatás, a felsőoktatás, a média, a bíróságok után most a szakképzés és az Akadémia van soron.

A regnáló hatalom legelső intézkedései között üdvözölhettük az oktatási rendszer szétverését. Hoffman Rózsa olyan vehemenciával hajtotta végre gazdájának erre vonatkozó utasítását, hogy még az elvtársai is meghökkentek, és visszakoztak is egy kicsit. Annyira nem, hogy a gyerekek valóban tanulhassanak és fejlődhessenek, de annyira szükséges volt, hogy legalább azt a látszatot lehessen kelteni, hogy még működik az oktatási rendszer.

Hoffman vállalhatatlanná is vált, ezért (érdemei elismerése mellett) mennie kellett. Nem sikerült rögtön elég hatékony pusztítót találni, de aztán beszerezte a hatalom Palkovics Lászlót, a tökéletes pitbullt, aki szépen sorjában veri szét a még világosságot, a fény lehetőségét tartogató intézményeket: közoktatás, gimnáziumok, felsőoktatás, tudomány. (Nem is értem, a művészetben miért nem vetették még be.) Mindezt úgy, hogy a pénzek elosztását kiveszi az érdekeltek kezéből, és a kapott célok érdekében osztja vagy nem osztja ennek vagy annak. Így sokan még tapsolnak neki.

Talán érdemes tudatosítani, hogy 2010 óta ugyanarra a kaptafára készül az intézményrendszerek kivégzési modellje:

1. financiális ellehetetlenítés – az állam nem ad a működéshez elegendő pénzt, az intézményrendszer folyamatos anyagi nehézségekkel küzd, ami sok tekintetben a munka minőségére is hatással van amellett, hogy pénzügyileg instabillá válik

2. szakmai ellehetetlenítés – az állam meghatározó pozíciókba a hatalommal lojális funkcionáriusokat helyez, akik tovább rontják a helyzetet

3. erkölcsi ellehetetlenítés – az intézményt vagy intézményrendszert ellenségesnek, hazaárulónak titulálják a szócsövek, és egyébként is, ami nem működik megfelelően, azt át kell alakítani.

Matt.

Ugyanez a szisztéma volt a közoktatási rendszer, a felsőoktatás, a média, a bíróságok, majd most a szakképzés lepusztításakor, és sorra került a tudomány is, nevezetesen az Akadémia, mert az még valamelyest független volt. Felkészül az egészségügy, ahol az első két pont már megvolt, és elindult az orvosok lejáratása, hálapénz, orvosbárók stb....

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR JELEN SZÓL A PUTYIN SZÜLETÉSNAPJÁN MEGGYILKOLT ÚJSÁGÍRÓNŐ OROSZ MÚLTRÓL ÍRT KÖNYVE?

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.01.17.

Az orosz fejlődés, ha ezt annak lehet nevezni, tizenegynéhány évvel megelőzi a magyart. Éppen azért izgalmas a könyv, mert számos tekintetben elég pontosan felismerhető benne a mi országunk és a mi jelenünk

– állította nekünk adott interjújában Filippov Gábor Anna Politkovszkaja Orosz napló című, magyarul nem rég megjelent könyvéről, amelyet a politológus szerkesztett. A Naplóban tényleg sorjáznak a 2000-es évek közepi putyini Oroszország és a 2010 utáni orbáni Magyarország közötti párhuzamok, de azért fontos és izgalmas olvasmány a Politkovszkaja-könyv, mert nyilvánvalóvá válnak belőle az egyértelmű különbségek is:

a könyv után bizonyos szempontból könnyebb, más szempontból nehezebb Orbán Viktort faék egyszerűséggel Vlagyimir Putyin figyelmes tanítványának beállítani.

Számos kérdőjel mellett felkiáltójelek is figyelmeztetnek a lapokról, hogy egy lopakodó autokrácia szinte észrevétlenül fordulhat át kegyetlen, nyíltan elnyomó diktatúrába, miközben a társadalom jelentős része némán tűr, a tiltakozók pedig egyre kevesebben vannak. De vajon a NER Magyarországa tényleg Oroszország nyomában kullog pár év spéttel, vagy Közép-Kelet-Európában mást tartogat a jövő?

Az életébe került, hogy megírhassa

A 2006. október 7-én, éppen Putyin 54. születésnapján kivégzett újságírónőről a könyv előszavában megjegyzik, hogy „kész csoda, hogy annyit élhetett, amennyit élt”. A csecsen háborúk mocskos titkairól, az orosz katonák szenvedéseiről, a terjeszkedő oligarchikus rendszerben mindent egyre jobban behálózó korrupcióról hosszú éveken keresztül író Politkovszkaja munkássága alapján tényleg csoda, hogy milyen sokáig életben hagyták. Egy orosz újságíróról könnyű ilyet leírni, egy magyarról már sokkal nehezebben lenne ez egyelőre elképzelhető, csak hogy rögtön egy nagy különbséggel kezdjük:

Putyin rendszerében mindennapi az emberrablásokig, kínzásokig, gyilkosságokig terjedő erőszak, míg Magyarországon ilyesmit nem látni, még ha kopaszok is akadályoznak meg népszavazási kezdeményezést vagy biztonsági őrök hajítanak ki országgyűlési képviselőket egy közintézményből.

A társadalmilag tűrt erőszaknak lett az áldozata az újságírónő is: az otthonául szolgáló moszkvai társasház liftjében lőtték kétszer mellkason, egyszer vállon, egyszer pedig fejbe a kétgyermekes, 48 éves anyát. Putyin elnöki ciklusai alatt összesen 24 újságírót öltek meg, közülük volt egy Anna Politkovszkaja.

Jellemző, hogy a gyilkosság miatt hosszas bírósági hercehurca után csak 2014-ben ítéltek el öt csecsen férfit – köztük egy FSZB-ügynököt és egy rendőrt – úgy, hogy korábban egyszer már felmentették őket. Világos, hogy a csecsenek legfeljebb végrehajtók lehettek, a megbízó kilétét máig homály fedi: sem Putyin irányába, sem a későbbiekben még majd sokat emlegetett Ramzan Kadirov irányába nem nyomoztak nagy lelkesedéssel a gyilkosság ügyében.

Az is jellemző, hogy Politkovszkajára nem vigyázott semmiféle hatóság, pedig korábban többször halálosan megfenyegették, megverték, elrabolták és kivégzéssel fenyegették, egyszer pedig meg is mérgezték, hogy ne érkezhessen meg a beszláni túszdráma helyszínére.

Az én álláspontom szerint viszont a lapulevél alatt növekvő gomba sem reménykedhet abban, hogy ha meghúzza magát, végül mindent kibekkelhet: szinte biztos, hogy valaki észreveszi, leszedi, és befalja. Aki pedig embernek születik, az végképp nem viselkedhet úgy mint egy gomba

– írja az Orosz napló legvégén Politkovszkaja a Hogy félek-e? című rövid írásban, megindokolva ezzel, hogy miért érezte úgy New Yorkban felnőtt, amerikai állampolgársággal is rendelkező diplomatagyerekként, hogy a rendszer sötét oldalát kell bemutatnia, ahelyett hogy a kényelmes és biztonságos emigráns életet választotta volna.

Vannak, akik emiatt ostobának és felelőtlennek tartják, a halálát pedig megelőzhetőnek és értelmetlennek. Viszont az életműve nélkül sokkal kevesebbet tudna arról a világ, hogy mi folyt és folyik Oroszországban, ami minta lehet más országok autoriter vezetői számára is.

Politkovszakaja nem akart gyáván, gombaként vegetálni egy lapulevél alatt, hanem emberként húzta ki magát: ezért hagyják tiszteletből a mai napig üresen az asztalát lapjánál, a Novaja Gazetanál, ezért találtak az otthoni asztalán megkínzott csecsenekről fotókat, és egy róluk írt riportot, amit már csak posztumusz jelentethettek meg félkész állapotban. Az Orosz Napló viszont teljesen kész lett, úgyhogy térjünk is át arra, mit üzen ezzel a könyvvel az az orosz nő, aki az életét adta, hogy mindezt megírhassa...

ITT OLVASHATÓ

KÖTÖTTFOGÁS 23. - KORMÁNYLAPOK KONTRA DIÁKLÁNY HOL TART A MAGYAR MÉDIA?

MAGYAR HANG
Szerző: BODACZ PÉTER
2019.01.16.

Az idei év második Kötöttfogása! Dévényi István e heti vendégei: Konok Péter, Csintalan Sándor, Herczeg Zoltán és Bencsik Gábor!

A témák:

– Kormánylapok kontra diáklány – hol tart a magyar média?
– Bayer Zsolt kontra O1G – hol tart a magyar közbeszéd?
– Kitálalt a tanácsadó – nincs is Soros-ügy?
– Jön a sztrájk?

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

HADHÁZY ÁKOS: EZ ÍGY NEM VÁLASZTÁS, HANEM EGY VICC

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2019.01.17.

Ha az ötpontos követeléslista nem teljesül, akkor az EP-választás sem lesz demokratikus választás. És ezt egész Európában tudni fogják – állítja Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő nem hirdet bojkottot, sőt minden szavazókörbe közös ellenzéki felügyelőket delegálna a májusi európai parlamenti választásra. Hadházy szerint az, hogy Orbán Viktor ellenszélben érzi magát, csak annak a jele, hogy a paranoia már elvette a józan ítélőképességét. A képviselő konkretizálta, mi az első lépés a szabad sajtó irányába.

– Kell aggódni a választóinak Hadházy Ákos testi épségéért?

– Nagyon szépen köszönöm az aggódó sorokat azoknak, akik írtak. A múlt héten egy jó néhány hónappal előre tervezett műtéti beavatkozáson estem át. Köszönöm szépen a szekszárdi Balassa János Kórház dolgozóinak, hogy az ő körülményeik között is nagyon jó tapasztalataim voltak, így még ebben a hektikus politikai helyzetben is bevállalhattam ezt a beavatkozást.

– Nemcsak a műtétjére, hanem az állami média székházában történtekre, a verekedésekre és a verbális agresszióra is gondoltam.

– Én nem verekedtem, az biztos. Ellenem történt fizikai erőszak. Nem provokáltam ki semmit. Egy lépcsőn akartam felmenni, az őrök – törvénytelenül – elállták az utat. Mivel nekem sincs jogom fizikai erőszakhoz, egyszerűen ki akartam kerülni őket, erre bűncselekményt elkövetve lerángattak a lépcsőről. Az ötvenes évek óta nem történt olyan, hogy hivatalban lévő országgyűlési képviselőt a hatalom testileg fenyített, kényszerített volna.. De a biztonsági őrök tetténél valóban sokkal súlyosabb, amit a közmédia műsorszerkesztői és bemondói csinálnak, hiszen ők az igazi verőlegények. Nem véletlenül volt kötelességünk bemenni székházba: mind ők, mind pedig a lopott pénzből felvásárolt vagy létrehozott, közpénzből kitartott kormánymédia a megfélemlítésre, a kritikus hangok elhallgattatására játszanak. Vissza is kell még menni. De azt tudni kell, hogy néhány képviselő nem sok mindent tud megoldani, pláne nem azonnal. Ha sok ezren sokszor hajlandóak kijönni oda, az már sokkal esélyesebb. Ha egy nyomásgyakorlás elég tartós és elszánt, akkor – és csak akkor – lehet eredmény. Nyilván a biztos megoldás az lesz, amikor százezren lesznek ott, hiszen ahhoz az ország ötvenezer rendőre már kevés… Ha így folytatja a kormány, lesznek ott egyszer ennyien, a kérdés, hogy mikor. Amikor már teljesen tönkrement az ország, vagy hamarabb. Ez csak tőlünk függ...

ITT OLVASHATÓ

MEGVÁLTOZTATTA A VILÁGOT. ROSSZABBÁ TETTE. A SZAVAK VALÓSÁGGÁ VÁLTAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. Andrea
2019.01.16.

Arthur J. Finkelstein találta ki a Soros György ellen irányuló kampányt, legközelebbi munkatársa és üzlettársa először mesél a nyilvánosságnak arról, hogyan lett Soros minden idők egyik legaljasabb politikai kampányának áldozata. A több svájci napilap hétvégi mellékleteként szolgáló Das Magazin nevű lapban szombaton jelent meg az erről szóló irgalmatlanul terjedelmes írás, amelynek magyarított változatát (lényegét) – kommentárok és belemagyarázások nélkül – megpróbálom átadni az alábbiakban. Talán nem haszontalan olvasmány, ha már az állami propagandagyár vért izzad azért, hogy ki- és félremagyarázza, mellékvágányra terelje, letagadja, hiteltelenítse a Hannes Grassegger cikke nyomán készült első magyar nyelvű beszámoló állításait, és a megszólaltatott fideszes kampánytanácsadó beismerő vallomása ellenére maximális fordulatszámon pörgeti tovább a leleplezett hazugságokat.

Ő az Antikrisztus. A világ legveszélyesebb embere. Egy idős, gazdag spekuláns, aki előidézte a brit font 1992-es összeomlását, az 1997-es ázsiai válságot, de a 2008-as pénzügyi világválságot is. Először elpuszította a Szovjetuniót, majd Jugoszláviát, hogy szabad utat biztosítson az afrikaiaknak és az araboknak Európa kiárusításához. Ő finanszírozza a baloldali szélsőségeseket, meg akarja buktatni az Egyesült Államok elnökét, kábítószer-kereskedelemből és pénzügyi bűncselekményekből él. Nem mellesleg ő finanszírozza az eutanáziát, a cenzúrát és a terrorizmust is. Gyerekként még a zsidókat is átadta a náciknak, pedig ő maga is zsidó.

Minderről a Facebookon, a Youtube-on vagy a Twitteren értesülhet az ember, ha a Soros keresőszót beírja. Soros György zsidó, ez stimmel, minden más hazugság. Ezeket a hazugságokat minden idők legaljasabb és leghatékonyabb politikai kampánya során terjesztették el a világban. Alig pár évvel ezelőtt Soros csupán egy milliárdos volt, akinek mélyreható kapitalizmus-kritikáját még a davosi gazdasági világcsúcstalálkozókon is nagyra értékelték. A világ harminc leggazdagabb embere közé tartozott, aki milliárdjai nagy részét az alapítványainak adományozta. A Nyílt Társadalom Alapítványok a világ harmadik legnagyobb jótékonysági alapítványait képezik, közvetlenül a Gates Alapítványok mögött. Soros azt az ideális eszmét akarta megvalósítani, amit az általa nagyrabecsült filozófus, Karl Popper a totalitarizmus ellentéteként fogalmazott meg: a nyílt társadalmat.

Egy New York-i üvegtorony 38. emeleti irodájában Michael Vachon, Soros személyes tanácsadója megrázta a fejét: hogyan történhetett meg az, hogy a főnökéből, a világ egyik köztiszteletben álló filantrópjából a világ egyik leggyűlöltebb embere lett? 2017-ben Vachon elemzésbe kezdett, hogy felmérje, mekkora a baj. A számítógépén egy narancssárga görbe mutatta a probléma mértékét, amellyel igyekezett feltérképezni a Soros névvel kapcsolatos reakciókat: heti több ezer válasz érkezett, közel 100%-a negatív. Ez a grafikon nem volt más, mint a gyűlölet lázgörbéje.

Két ember ismeri a választ Vachon kérdésére. Az egyikük halott, a másikuk 2018 júniusának egyik napos reggelén a berlini Westin Grand Hotel büféjében tartózkodott. Egy maratoni futóra hasonlító magas, szikár alak: George Eli Birnbaum. 1970-ben született Los Angelesben. Nagyapját az apja szeme láttára lőtték le a nácik, ezért a holokauszt elől az Egyesült Államokba menekült. Egészen pontosan Atlantáig, ahol azonban a családot tovább üldözte az antiszemitizmus. George zsidó magániskolájában újra és újra antiszemita szlogenek jelentek meg, az apja minden hétvégén kezébe adta a Jerusalem Post-ot és azt mondta: „előbb a zsidók sorsa miatt aggódj, aztán aggódj a világ többi része iránt”. Birnbaum tehát abban a meggyőződésben nőtt fel, hogy csak egy erős Izrael állam képes megvédeni a zsidókat egy újabb holokauszttól.

Birnbaum első alkalommal beszélt ezekről a kérdésekről újságírónak. Az a George Birnbaum, aki döntő módon hozzájárult ahhoz, hogy világszerte erősödnek az új jobboldali eszmék és az antiszemitizmus ismét politikai fegyverré válhatott. És ehhez éppen egy zsidót kellett pellengérre állítani: Soros Györgyöt...

ITT OLVASHATÓ

PLÜSSNYUNYÓ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.01.17.

Tudom, hogy a kerítésen belül élőket érzékenyen érinti az ő lelkükben, amikor arról olvashatnak, hogy idegenbe szakadt véreink mi mindent kapnak Pártunktól és Kormányunktól. Iskolát, óvodát, jogtalan nyugdíjat, templomot vagy stadiont, esetleg a first-, illetve inkább second hand lady kezei nyomán négy tonna elemózsiát. Míg ők, a kerítésen belüli másodrangú állampolgárok, következésképp le vannak szarva, így nyalogatják a kórházi szepszisüket, majd szép csendben megdöglenek.

Mégis, Isten bizony, és itt haljak meg szívre téve kéz, hogy ez az írás csak egy és kizárólag egyetlenegy dolog miatt született meg, ami nem más, mint a hatalmas és titokzatos, ismeretlen és csodálatos, nagy és egyetlen plüssnyunyó. És most nem viccelek, viszont őszintén kétségbe vagyok esve. Mert már nagyapaként is kinőttem a gügyögős korból, ez pedig azt mutatja, hogy öreg vagyok, de ez a kisebbik baj. Ennél sokkal elkeserítőbb, hogy nem tudom, mi a rosseb az a plüssnyunyó, ami készség babákat hivatott boldoggá tenni.

Nekik való jószág, mint írja az újság. A vizesvébé minálunk száz évig tartott – vagy talán még most is -, a családok éve sem bír véget érni sohasem. Erre hivatkozva állít össze hatezer szeretetcsomagot Pártunk és Kormányunk, vagy személyesen Szili Katalin két baloldalt ekéző megszólalás közt, mint az ilyen ügyek orbánilag felkent felelőse. Babacsomagokat kapnak a kerítésen túliak mintegy százhúszmillió pénz értékben, mert mindjárt uniós választás lesz, tán azért. Meg Trianon, és tán Soros. Jó, még Gyurcsány, ennyit engedek...

ITT OLVASHATÓ

KÉT KÉP A POLITIKAI ELIT KUTURÁLATLAN EVÉSI SZOKÁSAIRÓL: TRUMP ÉS ORBÁN KAJÁL

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2019.01.16.

11 KÉRDÉSRE VÁR VÁLASZT SZÉL ÉS HADHÁZY AZ MTVA VEZÉRIGAZGATÓJÁTÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2019.01.16.

...közösségi oldalán Szél Bernadett, aki Hadházyval együtt a következő kérdéseket tette fel Pappnak:

1. Hogyan lehet valaki az MTVA vezérigazgatója, aki még 2011-ben úgy vágta meg a Daniel Cohn-Bendit-riportot, mintha a zöldpárti EP-képviselő elmenekült volna a kérdései elől, miközben erről szó sem volt? Továbbra is tiltakozik-e amiatt az állítás miatt, hogy Ön hírt hamisított?

2. Hogyan sikerült 2012-ben, az Operánál rendezett tüntetésről úgy bejelentkezni, hogy a riporter háta mögött csak rendőrök meg az üres Andrássy út látszódjon?

3. Normális dolog-e az MTVA-nál, hogy egy évekkel korábban, feltehetően Kairóban készült videót tesznek közzé, azt állítva, hogy a kölni szilveszteri események láthatók rajta?

4. Bevett gyakorlat-e az MTVA-nál, hogy Pukli István lejáratása érdekében a saját, korábbi anyagukat vágták meg úgy, hogy teljesen más értelme legyen, mint ami valójában elhangzott?

5. Alkalmasak-e azok a munkatársak, akik a münsteri támadás ügyében még órákkal azután is bevándorlókról írnak, hogy kiderült, pszichés beteg német férfi volt az elkövető?

6. Belefér-e a közszolgálati alapelvekbe, hogy egy bevándorlásellenes AfD-politikus játsza a hétköznapi, migránsoktól rettegő németet a köztévé riportjában?

7. Hogyan egyeztethető össze a szakma szabályaival, hogy ugyanaz a bangladesi migráns Boszniában egyik nap még békés menekült, másik nap már a határőrökkel harcol?

8. Belefér-e a vezérigazgatónak a pártatlanság fogalmába, hogy egy október 23-i tüntetésről szóló tudósítás azzal kezdődik, ki kinek a felszólalását „fúrta meg”?

9. Mindennapi gyakorlat-e, hogy az MTVA a sját épülete előtti tüntetésről egy másik sajtóorgánum szemlézésével számol be, majd három percen keresztül hazugságokat sorol a szervezőről?

10. Mi a magyarázat arra, hogy az MTVA vezérigazgatója nem hajlandó személyesen találkozni az országgyűlési képviselőkkel, és hogyan képzeli, hogy biztonsági őrökkel dobatja ki őket az épületből?

11. Mennyiben egyeztethető össze az MTVA alapelveivel, hogy a riporter mondja meg egy nyilatkozónak, hogy milyen szavakat használjon?

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ÉS A KONTEÓGYÁR - ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK A NER-KORSZAKBAN

24.HU
Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2019.01.16.

Az összeesküvés-elméletek valószínűleg egyidősek az emberiséggel. Gyakorlatilag nincs olyan társadalom, amely mentes volna tőlük. S valószínűleg olyan ember sem – e sorok íróját is ideértve –, aki élete során legalább egy pillanatra ne adott volna hitelt valamelyik teóriának. Az ilyen feltételezések, spekulációk bizonyos értelemben természetes melléktermékei, mellékhatásai gondolkodásunknak. Még azt sem lehet mondani, hogy diktatúrákban feltétlenül több ilyen elmélet születne, mint demokráciákban. Sőt,

diktatúrákban a konteók is egyfajta hiánygazdasági, tervgazdasági alapon gyártódnak. Szigorúan csak a hatalom képviselői által jóváhagyott összeesküvés-elméletek jelenhetnek meg a legális médiában. A rendszerrel szemben állók csupán szamizdat vagy szájhagyomány útján terjeszthetnek ilyeneket.

Ám a szabad, demokratikus konteópiac rendkívül változatos, sokszínű. Hiszen minden párt, szervezet, társadalmi csoport vagy egyén korlátozás nélkül megoszthatja saját verzióit. S mivel a versengő pártrendszer többpólusú, de legalábbis kétosztatú, a konteó-erőviszonyok nagyjából kiegyenlítettek. Mi több: minél szabadabb egy ország, annál inkább igaz, hogy az összeesküvés-elmélet ellenzéki, hatalomkritikus műfaj. A legtöbb konteó az éppen regnáló kormány, illetve a vele összefonódó gazdasági és kulturális elit ellen irányul. Természetesen a nyugati világban is léteznek hatalmon lévők által terjesztett konteók, de a főszabály mégis az, hogy a kormányzatot vádolják összeesküvéssel és a hatalmat gyakorló politikus védekezik, próbálván a józan ész nevében cáfolni azokat.

A NER – hibrid rezsimhez méltón – a fenti két modell vegyítése. Az összeesküvés-elméletek szektorát hegemón piacvezetőként a kormányzat, illetve annak médiája uralja. A miniszterelnök pedig nem védekezik a konteókkal szemben, hanem azokból fegyvert kovácsolva támad, egyetértőleg idézi azokat. A miniszterelnök elmondta, hogy hitelt érdemlő információk és hangfelvételek láttak napvilágot az utóbbi időben a Soros-hálózat működése kapcsán. „Ha valaki eddig nem akart hinni a politikusok által elmondottaknak, vagy az összeesküvés-elméletekben, a nyilvánosságra került felvételek alapján már hihet a saját szemének és fülének” – derül ki egy 2018 tavaszi Orbán-rádióinterjúból.

A főáramúvá vált hazai konteótrend abszurditása, hogy pont nem a ténylegesen egyre növekvő hatalommal – erőszakszervezetekkel, titkosszolgálati eszközökkel, folyamatosan bővülő erőforrásokkal és hatáskörrel, s egyre gyengébb (ön)kontrollal – rendelkezőket vádolja összeesküvéssel. Hanem azokat, akiknek befolyása, népszerűsége, hatalomra jutásra való esélye mind jobban csökken. Az utóbbi években szétesőben lévő, megosztott, politikailag hanyatló ellenzéket, a finanszírozási problémákkal bajlódó, gyakran a létéért küzdő független médiát és civil szférát. Ugyanakkor a hibrid rezsim természetesen nem diktatúra. Formailag (s többé-kevésbé gyakorlatilag is) létezik a konteószabadság. Az ellenzék, valamint magánszemélyek publikálhatják kormányellenes összeesküvés-elméleteiket. És ezek nem azért kevésbé hatásosak, mert betiltják, vagy cenzúrázzák azokat. Egyszerűen nem bírják az egyenlőtlen küzdelmet, a hozzájuk képest szinte korlátlan erőforrásokkal rendelkező NER-konteógyárral...

ITT OLVASHATÓ

ARCCAL ÉS ARC NÉLKÜL

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.01.16.

Vannak pillanatok, képek, történések, amik maradandóan megmaradnak az ember agyában, emlékezetében. Kitörölhetetlenül bevésődnek.

Most nem a gyermek emlékezetére gondolok, nem a családi fotók és emlékek garmadára. Sokkal inkább olyan eseményekre, amelyek megtörténtek velünk és vagy nagyon jó, hogy megestek, mert jó visszagondolni rájuk, vagy inkább bárcsak sosem történtek volna meg. Utóbbiakra azért rögződnek bennünk, hogy tudjuk, ilyenre semmi szükségünk nincs a jövőben.

A nemszeretem emlékek közé tartozik a közelmúlt magyar történelmének két eseménye is. Az egyik a 2006-os tévészékház ostroma, a másik pedig a múlt év végén az MTVA épületében történtek. Különös összefüggés ezek között, és ezt mindjárt szeretném is előre bocsátani, hogy a Rendőrség mindkét esetben bénán és tehetetlenül állt. Mindkét esetben hagyta a törvénytelenségeket „megtörténni”. Megvan nekem erről a saját, külön bejáratú véleményem. Már csak azért is, mert alaposan és belülről ismerem a Rendőrség működési mechanizmusát. Tudom, hogy a rendőr nem önjáró, hanem utasítások alapján tevékenykedik. Tudom, hogy a rendőri vezetők kompetensek, a középszintű és alparancsnokok pedig felkészültek és képesek felelős, önálló döntéseket hozni, hiszen „békeidőben” mást sem tesznek, mint folyamatosan gyakorolják, hogy mi a teendő, ha bevetésre kerül a sor.

Országos ügyekben az országos parancsnokok adják ki az utasításokat. Vagy nem adják ki. A tüntetések embere ezt nem tudja, ez őt nem is érdekli. Ő csak a kisrendőr arcát látja maga előtt, aki a pajzs mögül, a sisak álarcán keresztül elszántan vagy kevésbé elszántan rátekint. Azt a saját cselekedetében bizonytalan, eltorzult arcot, amelyet a szerencsétlen áldozat a szemébe zúduló könnygázzal kapcsol majd össze később, amikor már eszmélni tud a fájdalomtól. Nem a provokátorokat sajnálom én, akik néha maguk is kapnak egy nagyot a hátukra. Őket én nem sajnálom. A békés tüntetőket sajnálom, akik jogos követeléseiket más módon már nem látják érvényesíthetőnek, csak úgy hogy kimennek az utcára.

Egyébként a rendőrt is sajnálom. Ő ugyanis jobb és szebb időkben arra esküdött, hogy védeni fogja az állampolgárok testi és személyi biztonságát, javait és békességét. Amikor azt az esküt letette büszke volt magára, és büszke volt rá az egész családja, a barátai, rokonai, ismerősei. Ők ugyanis a mi rendőreink. Viszont a politika túszai. Az arctalan politikai érdek őket küldi maga helyett az arcát is vállaló tömeg ellen. Ha a politika úgy ítéli meg, hogy a rendbontás veszélyesen eszkalálódik, a rendőrség megütközik. Ha viszont a politikai érdek úgy kívánja, a rendőrség nem mozdul.

2006-ban ennek súlyos következményei voltak, sok rendőr szenvedett komoly sérüléseket a parancsnokok bűnös hallgatása, a parancsok kiadásának elmaradása miatt. A 2018. decemberi képviselő-verés során pedig azért maradt tétlen a rendőrség, mert vagy nem kapott utasítást a beavatkozásra a törvény oldalán (!), vagy éppenhogy azt az utasítást kapta, hogy nem tehet semmit, maradjon a háttérben. Mindkét esetben bűnös mulasztás történt, amely mögött előbb a puccsista Fideszt, utóbb viszont a kormányzó Fideszt látjuk...

ITT OLVASHATÓ

A RENDŐRSÉG MIKOR TÉR MÁR ÉSZHEZ?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.01.16.

...A magyar rendőrség feladata sokkal több annál, mint hogy sorfalat álljon a hatalom palotája és a propagandagépezet főhadiszállása előtt, a rendőrség feladata ugyanis az is, hogy szolgálja és védje a magyar állampolgárokat, pártállástól függetlenül. Nem a hatalom, hanem a magyar állampolgárok védelmére és szolgálatára esküdtek fel, amikor beléptek a rendőrséghez, ezt jó lenne nem elfelejteni. Ha nem szeretnék azt, hogy minden jóérzésű állampolgár azt gondolja, hogy a rendőrség nem más, mint a kormány csahos kutyája, akkor itt az ideje ezen változtatni. Itt az ideje végre annak, hogy az állampolgárok oldalára álljanak, ahelyett, hogy a hatalmat szolgálják ki. Amennyiben ez nem történik meg, úgy ne lepődjenek meg, ha az emberek állampolgári jogukkal élve megvédik magukat.

ITT OLVASHATÓ

ERDÉLYI FOCITÁMOGATÁSOK: VAJON MI LESZ AZ INGYENPÉNZ ÁRA?

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GÁL MÁRIA
2019.01.16.

Egyházi és sportlétesítmények sora épült és épül Erdélyben magyar állami segítséggel. Valóban erre van szüksége a vészesen fogyó határon túli magyarságnak? És mi az ára a nagylelkű budapesti adakozásnak?

Soha nem látott támogatása van a külhoni magyarságnak – szögezte le Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes 2016 júniusában. A Kossuth rádióban elhangzott interjúban kifejtette: a külhoni magyarság támogatása 2010-hez képest megtízszereződött, a gazdaságit is ideszámolva meghússzorozódott. 

Ezt aztán rendre hangsúlyozták a nemzetpolitika más vezetői is. Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár az Országgyűlés szakbizottsága előtt arról beszélt, hogy míg 2009-ben a költségvetés 9,1 milliárd forintot biztosított nemzetpolitikai célokra, addig a 2016-os már 11,8 milliárd forintot hagyott jóvá a Bethlen Gábor Alap számára, ez az összeg pedig az év végére 63 milliárdra nőtt. 

Két éve újabb látványos adakozás kezdődött, 2017 és 2018-ban, az év utolsó napjaiban az Orbán-kormány valóban soha nem látott mértékű rendkívüli határon túli támogatásokról döntött. A 2017. december 27-i kormányhatározat több mint 30 milliárd forint támogatást irányzott elő erdélyi magyar szervezeteknek. A legnagyobb összeget, 26,78 milliárd forintot az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület kapta „programjainak, célkitűzéseinek, ingatlan beruházásainak, eszközbeszerzéseinek, működésének támogatása” jogcímen. 

A kiemelt támogatások címzettjei elsősorban – és nem csak Erdélyben, hanem minden külhoni területen - a történelmi egyházak és a sportlétesítmények, amelyek zömében 2010 után, az Orbán-kormányok beruházásaként, illetve hathatós anyagi támogatásával jöttek létre. Ekkor Erdélybe sportcélokra 3,625 milliárdot irányoztak elő, ebből 1,5 milliárd volt labdarúgástámogatás. A legnagyobb meglepetést mégis az az 1,45 milliárd forintos támogatás okozta, amelyet a magyarországi Mandiner mintájára, 2014-ben ugyancsak budapesti anyagi támogatásból létrehozott, piacvezetőnek nem nevezhető kolozsvári székhelyű portál, a foter.ro kapott, úgy, hogy annak főszerkesztője gyakorlatilag a sajtóból értesült a támogatásról. A hirtelen támadt médiaérdeklődésre csak annyit tudott mondani, hogy az összeget nem a portál, hanem az azt működtető Erdélyi Médiatér Egyesület kapta, a támogatás részleteivel, az egyesület terveivel és a kapott összeg felhasználási módjával pedig nincs tisztában...

ITT OLVASHATÓ

SCHMIDT MÁRIA MEGBUKOTT AZ ÉRETTSÉGIN - PÁRHUZAMOS ÉLETRAJZOK: A KÁROMKODÓ LOVAG ÉS A BUKOTT IGAZGATÓNŐ

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Jogállam 2.0
2019.01.15.

Míg Schmidt Mária puskázás, csalás miatt megbukott egy érettségi tantárgyból, addig több kormánysajtó, közte Schmidt Mária lapja, a Figyelő a 18 éves diáktüntető gimnáziumi tanulmányi eredményét támadja.

Párhuzamos életrajzok

I. Bayer Zsolt, a simaszájú

A Kazinczy-díjas lovag nagy keresztje, hogy rádöbbent, lehet káromkodni seggnyalás nélkül is, de neki ez még nem sikerült 56 éves koráig sem.

Cikkeit az utolsó értékelhető karakterig kitöltő, kocsisokat megszégyenítő modorát kár idézni: évek óta rettentően unalmas és szánalmas, sokszor a tőle megszokott zsidózásra sincs már ideje, így meglepő, hogy Bayer csak a csúnya beszéde miatt tudott odasercinteni Nagy Blankára, a NER ellen tüntető 18 éves diáklányra.

Van, hogy már a cikkcímben leír mindent a Békemenet Hazafias Népfrontharcosa, amit a pohár fenekéről kifejezni képes, és ameddig olvasni elegendő őt:
"A kurva anyátokat!"

Előtte két évvel fogadkozott állami kitüntetése alkalmából, hogy kimossa a száját:

"Márai és Kosztolányi szelleme viszont valóban itt lebeg, itt van ez a lovagkereszt is – úgyhogy ezzel most már szakítani kell. Kellene."

II. Schmidt Mária, a szorgos tanuló

"Három tárgyból is bukásra áll a káromkodó diáktüntető. Tüntetni van ideje, tanulni viszont nincs, akiből sztárt csinált az ellenzéki média" - írja a Figyelő.

Úgy tűnik, a Figyelő társtulajdonosának, Schmidt Máriának sem kedve, sem ideje nem volt tanulni sem a gimnáziumban, de még az egyetemen sem. Ugyan sztárrá nem, de történésszé lelki mentora és Soros tette, gazdaggá pedig nehézmaffiózókkal dolgozó néhai férje.

Gimnáziumi érettségi bukás puskázásért

Schmidt Máriáról, a Figyelő hetilap társtulajdonosáról, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium hajdani diákjáról azt terjedt el, hogy az írásbeli érettségin puskázott, abból a tantárgyból az érettségiről kirúgták.

Az információt gimnáziumi iskolatársa, Gerő András, történész erősítette meg szakmai körökben...

ITT OLVASHATÓ

KEVÉS ELVÁRNI, KÖVETELNI, SÓHAJTOZNI, VÁDASKODNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.01.16.

Akkor folytassuk ott, ahol tegnap abbahagytuk. Az már látható, hogy fortyog az indulat ott, ahol eddig is fortyogott. Keressük a válaszokat a kérdéseinkre – nagyon helyesen -, igyekszünk megoldásokat találni. Szintén nagyon helyesen. Ugyanis a mi kínunkat vagy mi oldjuk meg, vagy senki nem oldja meg. Vitaindítónak kicsípek két hozzászólást, pontosabban két visszatérő témát a tegnapi cikkem reakciói közül és igyekszem körbejárni a két felvetést. Ahogy mindig, most is csak a magam véleményét tudom elmondani és távolról sem biztos, hogy igazam van mindenben vagy bármiben. De beszélni akkor is kell róla.

Az első dilemmát mindjárt két ellentétes oldalon álló honfitársunk tálalásában hozom:

"Ameddig az ellenzéki felhozatal olyan, amilyen…
Se egy értelmes ember, se program, így nehéz lesz nektek kedves OV utálók!"

A másik:

"Teljesen világos. De: Ha elzavarnànk ezeket a mocsadék tolvaj geciket, mégis ki a faszom kormányozna?! Az a néhány szerencsétlen liberális barom? Netán az úgynevezett baloldal? Ne adj Isten, a hiteltelen ribanc Jobbik? Ki?! Alig várom a Mi Hazánk megerősödését. Egyedül rájuk bíznám szívesen a kormányzást. (Koalícióban az Erő és Elszántsággal.)"

Gondolom, nem szükséges magyaráznom, hogy melyik komment honnan érkezett. A két vélemény között ott a sok-sok honfitársunk hasonló véleménye. Még csak szélsőségesnek sem kell lenni hozzá. Valóban, ki vezetné az országot? Mi lenne velünk Orbán Viktor nélkül? Nekem is van kérdésem: MOST ki vezeti az országot? Azon kívül, hogy senki. Ez most nem egy ország, hanem egy fejőstehén üzemmódban működő gazdasági vállalkozás. Amikor vezetnek egy országot, azt is emberek szokták csinálni. A párt önmagában nem egy értelemmel és tudással felruházott entitás a szó eredeti értelmében, csupán egy gyűjtőfogalom. Emberek csoportja. A miniszterelnök, a köztársasági elnök, miniszterek, államtitkárok, különféle közhivatalnokok, emberek. Egyesével. Alkotmányjogi akadálya nincs egy szakértői kormány felállításának...

ITT OLVASHATÓ

ELEKTROMOSRA CSERÉLNÉNK, 50 ÉVEN BELÜL ELFOGYNA A VILÁG LÍTIUMKÉSZLETE

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2019.01.16.

Miután az emberiség belátta, hogy előbb-utóbb elfogynak a fosszilis energiaforrások, lassan rájövünk, hogy a zöld energia tárolásához szükséges akkumulátorokhoz szükséges lítiumból sem maradt sok...

...Az elektromos autók térnyerésével egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a járművek java részét ezek fogják majd felváltani a világ útjain, ha pedig minden járművet elektromosra cserélnénk, a Föld lítiumkészlete ötven éven belül mindenestül elfogyna – és ez azt feltételezi, hogy a kereslet nem növekszik az elkövetkezendő években. Bár nem valószínű, hogy tényleg az összes kocsit lecserélnék, az már világos, hogy előbb-utóbb feléljük a készleteket, és ez nemcsak a lítiumra igaz. A kifogyó benzint felcseréltük egy másik kifogyóban lévő nyersanyagra, szóval nincs mese, új akkumulátorokra van szükség.

A meglévő technika finomhangolása már jelenleg is folyik, mindeközben az autógyártók és Zimmermann cége, az Ionic szilárdtest-akkumulátorok létrehozásán dolgoznak. Ezek a Wood Mackenzie tanácsadó cég véleménye szerint hiába forradalmasíthatják az elektromos autóipart, 2025-ig nem valószínű, hogy gyártásba kerülnének, még ha a gyárak úgy is gondolják, hogy 2030-ra már ezek kerülnek majd a legtöbb kocsiba.

Mindeközben folyamatosak a fejlesztések a lítiumionos akkuk háza táján is, Elon Musk, a Tesla első embere például tavaly jelentette be, hogy az elektromos autókat gyártó válallata mindenestül elhagyja a kobaltot (bár a cég eddig is viszonylag keveset fogyasztott a fémek „véres gyémántjának” is becézett anyagból). Úgy tűnik, hogy váltani muszáj, de nem egyszerű: Caspar Rawles, a Benchmark Mineral Intelligence elemzőcég szakértője szerint a közeljövőt, vagy legalábbis az elkövetkezendő tíz évet még mindenképpen az NCA, vagyis a lítium-nikkel-kobalt-alumínium-oxidos akkumulátorok használata fogja meghatározni (ilyet használ a Tesla is), abban viszont egyetért Zimmermannal, hogy a jövő a szilárdtest-akkumulátoroké.

ITT OLVASHATÓ

ONKOTURIZMUS KELET-KÖZÉP EURÓPÁBAN: BIZTOSÍTÁSI JÁTSZMÁK ÉS HARC A TÚLÉLÉSÉRT

ÁTLÁTSZÓ / EGÉSZSÉGÜGY
Szerző: Átlátszó
2019.01.16.

Egyre nő a terhelés a közegészségügyi rendszeren Romániában és Magyarországon, ahogy a nemzetközi rendszerben működő romániai onkológiai magánklinikák fejlődnek. A fizetőképes és kevésbé súlyos állapotban lévő betegek jelentős része magánellátást igényel, a kevésbé tehetősek és a hosszútávú kórházi ellátásra szorulók a közegészségügyre szorulnak. A túlélésnél nemcsak a betegség jellege és stádiuma, de a kapcsolatok, vagy akár 
a kettős állampolgárság is számít. 

Riportunk első részében áttekintettük, hogyan működnek a jelentős tőkével fejlesztett romániai onkológiai magánklinikák, és hogy mivel néz szembe a román és a magyar közegészségügy akkor, amikor a rákstatisztikák nem megbízhatóak, a szakemberhiány súlyosbodik, és egyre nagyobb az érdekellentét a magánklinikák és a közkórházak között...

Ennek az érdekellentétnek az okairól és következményeiről kérdeztünk egy onkológust, aki az egyik rendkívül hátrányos helyzetű romániai térségben dolgozik. Ebből a térségből Magyarországra vagy romániai magánklinikákra megy, aki csak tud.

„A rendszernek nem az az érdeke, hogy a közegészségügyben tartsa a betegeket” – mondja forrásunk, aki azt is hozzáteszi: az ilyen térségekben dolgozó orvost a forrás-, az eszköz- és a szakemberhiány is arra kényszeríti, hogy továbbküldje a betegeit a magánellátás felé vagy éppen külföldre. „Volt, hogy nekem kellett volna döntenem arról, hogy egy életmentő készítményt két beteg közül kinek adjak, mert mindkettejük számára nem volt elegendő támogatás. Megtagadtam a döntést, mert úgy gondoltam, nincs jogom rendelkezni mások élete felett. Egyikőjük sem jutott gyógyszerhez, és mindketten meghaltak. Azóta is gondolkodom, mi lett volna a helyes döntés.”

Viszont azt sem tartja járható útnak, hogy a betegek maguk vállalják az onkológiai kezelésekkel járó kiadásokat: „Ma eladod a házad, az autód, megveszed a gyógyszereket. De – ilyen a rák természete – egy bizonyos idő után megint hasonló befektetésre lesz szükség. És legközelebb már nincs mihez nyúlni. Akkorra lesznek legnagyobbak a kiadások, amikorra a beteg a legrosszabb állapotba kerül.”

A zsúfolt onkológiai osztályon dolgozó orvos elmondta: a magánklinikára kerülnek a „jó” betegek: azok, akik ambulánsan vagy rövid kórházi bennfekvéssel kezelhetőek; a „rosszak”, akiknek az állapota hosszabb, nagyobb költségigényű kórházi ellátást igényel, maradnak, vagy egy kitérő után visszakerülnek a közellátásba. Akinek pedig nincs sok pénze, de vannak megfelelő kapcsolatai, az megy Magyarországra...

ITT OLVASHATÓ

"NAGYON VESZÉLYES" - AMERIKAI JOGÁSZPROFESSZOR ORBÁN DÖNTÉSÉRŐL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2019.01.16.

Ha nincs szabad gazdaság, akkor nem létezhet politikai szabadság, demokrácia sem - mondta előadásában Eleanor M. Fox

A nemzetközi versenyjog egyik legismertebb szakértője, a New York University of Law professzora a napokban Varsóban és Budapesten járt, és egyebek mellett a Gazdasági Versenyhivatalban (GVH )is tartott előadást. Ebben egy rövid kritériumrendszert is megállapított, amely szerinte a demokráciákat jellemzi: ha az állam átlátható módon működik, a törvények és nem egyes egyének akarata irányít, és az intézményeken múlik a kormányzás, akkor demokráciáról beszélhetünk. Adódott a kérdés: demokráciáról beszélhetünk-e még egy olyan ország esetén, ahol nincs transzparencia, a törvényeket partikuláris érdekek mentán hozzák, az állam ellenőrzését szolgáló intézményeket a hatalomhoz lojális emberek irányítják, a gazdaság pedig arra szolgál, hogy egy a hatalomhoz közel álló szűk kör gazdagodását szolgálja?

– Ezek súlyosan aláássák egy demokratikus rendszer lényegét – jelentette ki Eleanor M. Fox. A professzor szerint, ha nincs szabad gazdaság, ha a szabályok nem egyformán vonatkoznak mindenkire, akkor nem létezhet politikai szabadság, demokrácia sem. Felvetettük: a rendszerváltó országokban több esetben azzal indokolták a kormányok a piaci verseny korlátozását, torzítását, hogy – mint ez a magyar kormány visszatérő retorikája is – „nemzeti tőkésosztályt” kell létrehozni, amely „a multikkal ellentétben nem viszi ki a nyereséget az országból”. Erre reagálva, Eleanor M. Fox azt mondta, a gazdaság egészséges állapota mégis azt követeli meg, hogy a hazai cégek versenyben legyenek a külföldiekkel, minden ellenkező esetben végső soron az adott ország állampolgárai veszítenek, hiszen ők kapnak drágábban vagy éppen rosszabb minőségben egy-egy árut, szolgáltatást. De azt ő is elismeri: a gyakorlat uniós szinten létezik, már több tagállam lobbizott az Európai Bizottságnál, tegye lehetővé, hogy kivételezhessenek egyes hazai cégekkel...
ITT OLVASHATÓ 

ELTAPOSOTT VOLNA TÉGED, MINT A SZART!

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2019.01.16.

Meglepő fordulat történt a Fenyő-gyilkosság nyomozásának ügyében, miután a felbujtóként meggyanúsított Gyárfás Tamásról kiderült: a nyáron megint megzsarolták, erről azonban nem beszélt a rendőröknek. A nyomozók végül nemcsak a zsarolókhoz, de egy vádalkunak köszönhetően teherautónyi olyan hangfelvételekhez jutottak el, amiket a több alvilági leszámolásban érintett Portik Tamás titokban vett fel. A megtalált Portik-felvételek túlnőhetnek a Gyárfás-sztorin, és tényleg olyan bűnügyi szenzációnak számítanak, ami más befolyásos vagy egykor befolyásos embert is magával ránthat.

Újabb slamasztikába került Gyárfás Tamás, akit tavaly tavasz óta azzal gyanúsít a rendőrség, hogy köze van Fenyő János médiamágnás 1998-as meggyilkolásához. A rendőrök szerint a Fenyővel nyíltan haragban álló Gyárfás volt az emberölés felbujtója. Gyárfás ezt tagadja, védekezésének központi eleme az, hogy ő már jóval Fenyő halála előtt rendezte vele az üzleti jellegű konfliktusait, azaz lényegében kibékültek.

Csakhogy a rendőrség nem a semmire gyanúsította meg tavaly tavasszal Gyárfást, ráadásul nem sokkal azután, hogy az ügyön dolgozó egykori nyomozó, Kovács Lajos interjút adott az Indexnek, amiben a potenciális felbujtóra is kitért. Az interjú készítésekor még úgy tűnt, a felbujtó kiléte örökre homályba marad. A nyomozásban azoknak a hangfelvételeknek a megszerzése hozta el a fordulópontot, amelyeket Portik Tamás rögzített titokban, miközben Gyárfással beszélt.

Portik Tamás a kilencvenes évek alvilágának hírhedt alakja, aki 1997 és 2003 között szökésben volt, mert olajjal kapcsolatos gazdasági bűncselekményekkel gyanúsították. De társaival ellentétben őt nem kapta el a rendőrség, 2003 után pedig elévültek az ügyei, így újra szabadon mozoghatott. Ennek ellenére Portik ezután is élte tovább rejtélyes, titokzatos életét, és ma már tudható az is, hogy Gyárfás Tamással is többször találkozott. Hogy pontosan mennyiszer és miért, nem tudni, Gyárfás ugyanis nem emlékszik rá. Az biztos, hogy 1994–95 környékén ismerték meg egymást, az ekkor mindössze 24-25 éves fiatal „vállalkozó" Gyárfás egyik budai házát bérelte, az ingatlanból szabályos erődítményt csinált...

ITT OLVASHATÓ

CSÖKKEN A KÖZMUNKÁSOK REÁLBÉRE

24.HU
Szerző: 24.hu
2019.01.16.

A kormány 2016-ban úgy döntött, hogy a munkaerőhiány kezelésének egyik módja a közmunkások átterelése a normál munkaerőpiacra. Két lépést tettek ennek érdekében, csökkentették a közmunkások munkahelyeinek támogatását, és befagyasztották a közfoglalkoztatottak bérét. A Policy Agenda 2011-től vizsgálta meg a keresetek alakulását.


Munka és munka között van különbség

A közfoglalkoztatás alapelve, hogy erőfeszítés nélkül senki se részesülhessen a társadalmi szolidaritásból. Azaz, aki nem dolgozik, az segélyre se lehessen jogosult. Ezért az Orbán-kormány szinte általánossá tette ezt a követelményrendszert az aktív korú társadalom körében, és néhány kivételtől eltekintve bevezette a kötelező közmunkát. Ez a foglalkoztatás – a bérezést tekintve – azonban eltérően működik, mint a „normál” munkaviszony, hiszen a bérezésében bevezettek egy, a minimálbérnél alacsonyabb kategóriát.

2011-ben a nettó közfoglalkoztatotti bér (nem munkavezető, és szakképesítés nélkül – kb. 85%-a ide tartozik a közmunkásoknak) csupán 78%-át érte el a nettó minimálbérnek. Ez azt jelentette, hogy egy minimálbérrel foglalkoztatott (adókedvezmények nélkül) 13.575 forinttal vitt haza többet, mint egy közfoglalkoztatott.

A munkaerőhiány miatt a kormányon 2015 óta folyamatosan erősödő nyomás azt „eredményezte”, hogy tudatosan elkezdték növelni a minimálbér és közfoglalkoztatotti bér különbségét. Azaz a kormány adminisztratív eszközökkel még élesebb különbséget tett az eltérő jogviszonyban végzett munkák között.

A közmunkások kimaradtak a 2016 végén kötött kétéves bérmegállapodásból, majd a 2018 végén kötött részleges bérmegállapodásból is. Ennek hatására e foglalkoztatási körben három éve befagyasztásra került a minimálbér bruttó összege.

A tudatos kormányzati lépésnek köszönhetően 2019-ben a közfoglalkoztatottak 80-85%-a a nettó minimálbérnek csupán 55%-át viszik haza. Ez a nyolc évvel ezelőtti 13.575,- forint eltéréstől most már havonta 44.868,- forintos különbséget jelent...

ITT OLVASHATÓ

MENNYIT KERES EGY KŐMŰVES ÉS EGY ÁLLATORVOS?

INDEX
Szerző: E. F.
2019.01.16.

Ahogy ígértük, folytatódik sorozatunk, amelyben a hazai bérviszonyokat igyekszünk bemutatni szigorúan mikroszinten. A Nettólottóban a 2018. decemberében az Indexen megfuttatott kérdőívre kapott válaszokból szemezgetünk, konkrét emberek példáján keresztül megmutatjuk, milyen munkakörökben mennyit pénzt lehet hazavinni ma Magyarországon. Ön pedig megnézheti, mennyire jók az intuíciói, ha a valós kereseti viszonyokról van szó. 

(Figyelem, az app a csúszkát automatikusan a skála közepére, vagyis ebben az esetben 1 250 000 forinthoz teszi, ez ne tévesszen meg senkit!)

ITT OLVASHATÓ

NYUGDÍJBOTRÁNY: MI MÉG MINDIG SZERETNÉNK TUDNI, MI TÖRTÉNT

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2019.01.16.

...Bár az ügy aktuális, s a válaszadás – szerintünk nem tűr halasztást –, a pénzügyminiszter és a stábja szerint láthatóan igen. Választ így azután 24 óra elteltével sem kaptunk.

Pedig milliókat érdeklő témának igyekeztünk a kérdéseinkkel is utánajárni. Merthogy nekünk ez a dolgunk.

Íme, amit az Orbán-kormány illetékes miniszterétől kérdeztünk:

1.  Miért kellett várni a vizsgálat bejelentésével péntektől hétfő délutánig, s azt is csak egy képviselői kérésre adott válaszban rejtette el, ahelyett, hogy kiállt volna a nyilvánosság elé?

2. Nem érzi-e disszonánsnak, hogy miközben a nyugdíj-botrányról mély csendbe burkolózott a kormány (mi is kérdeztük a kormányszóvivői irodát is pl., választ nem kaptunk) , addig egy államtitkára (Rétvári) arról nyilatkozgatott tegnap, hogy milyen jól jártak a nyugdíjasok?

3. Miért nem mentette fel már pénteken a MÁK vezetőjét?

4. Mi volt a technikai hiba, amire Ön is hivatkozott?

5. Mi okozta a kommunikációs zűrzavart?

6. Hogyan lehetséges, hogy a média nem kapott válaszokat, pl. mi is már pénteken délelőtt feltettük a kérdéseinket a MÁK-nak, ezeket megismételtük tegnap is, és mostanáig sem érkezett válasz.

(Ha kapunk válaszokat, azokat ismertetjük Önökkel.)

ITT OLVASHATÓ