- DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2017.01.23.
Én vagyok az, aki méhen belüli éhezés miatt betegen születik.
Én vagyok az a diák, aki kiájul az iskolapadból az éhségtől.
Én vagyok az a pedagógus, aki az extra-magas fizetéséből kenyeret vesz az éhes gyereknek.
Én vagyok az a gyerek, aki éhezik, fázik. Én vagyok az, aki nem jut internethez, aki nem tud nyelveket tanulni és akinek esélye sem lesz kitörni a szegénységből.
Én nem jutok el az egyetemre, mert a szüleim munkanélküliek, minimálbéresek, közmunkások.
Én is munkanélküli, minimálbéres, közmunkás leszek.
Én vagyok az a szülő, aki összerezzen minden zajra, retteg, ha csengetnek. Az a szülő, aki nem tudja, hogyan mondja meg a gyerekének, hogy a lakás már nem az ő lakásuk és bármikor utcára kerülhetnek.
Én vagyok az, aki elveszítette a munkáját és nem tudja, miből fizet rezsit, mit fog enni holnap, a jövő héten, fél év múlva.
Én vagyok az, aki viszonylag normális fizetés mellett is krumplin és kenyéren él, hogy törleszteni tudja a hitelét.
Én vagyok az az ember, aki 50 évesen nem talál munkát.
Én vagyok az, akinek nem lesz nyugdíja, mert nincs munkája és mert elvették a nyugdíjmegtakarítását.
Én vagyok az a 80 éves, aki a nyugdíjából nem tud megélni és kénytelen a szemétben élelmet keresni.
Én vagyok az, aki az ételosztáskor órákig áll sorban egy darab kenyérért, egy tál meleg ételért.
Én vagyok az, aki nem tud fűteni és kihűl a saját otthonában.
Én vagyok az, aki láthatósági mellényben az árkokat tisztítom, vagy a fáról rázom le a megsárgult leveleket, ha az a parancs.
Én vagyok az, aki a lakásom börtönében raboskodom, mert nem tudok kerekesszéket venni, mert a régi tönkrement, de csak 7 évente írhat fel az orvos.
Én vagyok az, aki napi 10 óra munkáért annyi bért kapok, hogy vegetálni elég.
Én vagyok az, akit nem véd a Munka Törvénykönyve.
Én vagyok az, aki kénytelen felszámolni a kis boltját, mert nem kapott trafik koncessziót.
Én vagyok az, aki nem bérelheti tovább az évtizedek óta használt földet és éhen pusztulnak az állatai.
Én vagyok az, akinek a helyi földesúr elszállíttatta a trágyáját. Én vagyok az, akit nem véd meg a törvény.
Én vagyok az, akit fenyeget a hatalom.
Én vagyok az, aki megrokkan, megvakul, meghal, mert hónapokat kell várni egy vizsgálatra, műtétre.
Én vagyok az, aki a hideg lépcsőház kövén haldoklom, mert nem jön a mentő.
Én vagyok az, aki szánalmas fizetésért emberek életéért harcolok, beteget ápolok.
Én vagyok, aki összerakom azt a keveset, amit adni tudok, hogy segítsek a nálam is nyomorultabbakon.
Én vagyok, aki csak interneten láthatom a gyerekemet.
Én vagyok, aki még nem ölelhettem meg az unokámat, mert ő már másik országban született.
Én vagyok, akinek messze kellett mennie, hogy legyen jelene, jövője.
Én vagyok, aki minden éjjel haza álmodom magam.
Én vagyok az, aki nem mer gyermeket vállalni, mert nem tudná eltartani.
Én vagyok, aki nem akarja elhinni, hogy létezik éhezés.
Én vagyok, aki két napja nem ettem.
Én vagyok, akinek nincs betegbiztosítása, aki nem kap segélyt és nem telik gyógyszerre.
Én vagyok, akit hittanra, vagy erkölcstanra kényszerítenek.
Én vagyok, akit ezer módon aláznak meg.
Én fizetek extramagas adót minden kiló kenyér, liter tej, gyerekruha, rezsiszámla után.
Én nem tudok semmit a paksi szerződésről.
Én fizetem a paksi szerződés minden költségét.
Én fizetem a stadionokat.
Én nem tudom megvásárolni a belépőjegyet a stadionokba.
Én vagyok az, aki nem tud megélni a fizetéséből.
Én vagyok, aki nem mer az utcára menni, mert félti az állását.
Én vagyok, aki az utcára megy. Engem vesznek a rendőrség kamerái.
Az én vállalkozásom nem jut megbízáshoz, mert nincs kormányközeli ismerősöm. Az én vállalkozásom megy tönkre.
Engem nyomorítanak meg az adók. Nekem nem számol el a NAV a korrupciós vádakkal.
Nekem nem számolnak el a pénzemből élő politikusok a vagyonukkal.
Én vagyok a hajléktalan, akinek nincs joga az emberi léthez.
Én vagyok az, aki takarót, ételt ad a hajléktalanoknak.
Nekem mondják azt, hogy hazaáruló vagyok.
Engem akarnak elüldözni a hazámból.
Engem akarnak megfélemlíteni.
Az én arcomba hazudnak bele naponta.
Nekem mondják azt, hogy kevesebb a szegény, hogy jobban élünk.
Én tudom, hogy ez hazugság.
Én vagyok az, akinek elege van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.