Szerző: Bartus László
2017.03.03.
Felejtsük el a nép elitellenes lázadásáról szóló szélsőjobboldali hazugságokat, amelyek lebénítanak minden demokratát: bűntudatot éreznek a semmiért. Az ún. elitellenesség szélsőjobboldali retorika és propaganda. Aljas célokat szolgál. Trump, az elitellenesség bajnoka, milliárdosok kormányát alakította. Erre szavaztak volna az idahói szegények?
Az elitellenesség populista demagógia, s bár mint minden populizmusnak, ennek is van igazságmagva, de amit abból kihoznak, az hazugság. Amit megoldásként kínálnak, az valamiféle autokrácia és diktatúra. Nem orvosság a betegségre, hanem halálos méreg. A legjobb példa erre Trump, akinek “elitellenes” demagógiája burkolt antiszemitizmus volt, mert az elitellenesség mindig az. Nem véletlen, milyen antiszemita hullámot indított el.
Az “elitellenesség” valójában nem az elit, hanem a liberális világrend ellen irányul. Trumpot nem szegény emberek választották meg, hanem részben a bunkók, akiknek jelentős része szegény, de nem a szegénységük, hanem a rasszizmusuk, a szélsőjobboldali nyitottságuk a döntő. Szegény emberek a republikánusoktól soha semmi jót nem várhattak. A gazdagok adócsökkentése a legfontosabb nekik, minden szociális kiadásra kommunizmust kiáltanak.
A szélsőséges redneckeket a muszlimfóbiások és az evangéliumi keresztényfasiszták széles tábora egészítette ki. A keresztényfasiszták attól fasiszták, hogy a Bibliától elszakadva nem a kegyelmet, nem a megváltást hirdetik, hanem az állam erejével akarják az erkölcseiket a megtéretlen polgárokra kényszeríteni. Ez a liberalizmus, az egyéni és társadalmi szabadság megkérdőjelezésével jár és a liberális demokrácia elvetését követeli...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.