Szerző: SZELESTEY
2019.01.14.
- Vakargatják a fejüket a bevándorlásellenes közép-európai kormányok, mert ha nem engedik be a külföldi munkavállalókat, arra rámehet a gazdasági növekedés
- Timothy Garton Ash szerint érdemes volna könyvben megírni a magyar és a lengyel illiberalizmus felemelkedésének előzményeit, tanulságait
New York Times
Az autokraták szeretik a rendkívüli állapotot, mert a tényleges, illetve vélt válságra hivatkozva lazíthatnak az alkotmányos fékeken. Erre figyelmeztet a Harvard Egyetem két professzora, aki nemrégiben könyvet írt a demokrácia haláláról. Levitsky és Ziblatt a történelmi példák alapján emlékeztet arra, hogy ha beüt a krízis, az remek alkalom a demokrácia aláásására, ezt ékesen bizonyítja mostanság Putyin és Erdogan, akik a különleges helyzetre hivatkozva jutottak rendkívüli felhatalmazáshoz. De félő, hogy ilyen módon Trump is visszaél hatalmával. Ugyanis a tekintélyelvű vezetők gyakran fel vannak háborodva az alkotmányos rend által előírt korlátok miatt. De hát a demokratikus politizálás fáradságos, tárgyalást és engedményeket igényel. Elkerülhetetlenek a kudarcok, a győzelem mindig részleges. Mindezt pedig az ilyen emberek tűrhetetlenül zavarónak találják.
A legtöbbjükből hiányzik a képesség a napi politikai alkuhoz. Allergiásak a bírálatra vagy a kompromisszumra. Nem sok türelmük van a bonyolult, törvényhozási egyeztetést igénylő dolgokhoz. Számukra a fékek és ellensúlyok kényszerzubbonnyal érnek fel. Ha tollhegyre veszi őket sajtó, a parlament gyakorolja felügyeleti jogát vagy a bíróságok nekik nem tetsző döntést hoznak, azt vereségként élik meg. A válság viszont menekülő utat jelent az alkotmányos bilincsekből. A háborúk és a terrorcselekmények megdobják a népszerűségüket, elhallgattatják az ellenzéket és kibúvót nyújtanak az alaptörvénybe foglalt gátak alól. Ilyenkor növelhetik jogkörüket, ellenben jogokat törölhetnek el. A legemlékezetesebb ez ügyben, hogy mit csinált Hitler a Reichstag felgyújtása után. A csábítás olyan nagy, hogy az önjelölt autokraták sokszor saját maguk rendezik meg a válságot.
Trump is ebbe az irányba halad a fal miatt elszenvedett kudarca láttán. A múlt héten tartott 8-perces tévébeszédében hatszor említette a válságot. A tekintélyelvűség képviselői szoktak így reagálni, amikor ellenáll nekik a törvényhozás. De az elnök gyenge, mert kevés amerikai hiszi, hogy a déli határ nemzetbiztonsági fenyegetést jelent és a bíróságok megakadályozhatják, hogy a politikus megkerülje a Kongresszust. Ám mindezzel együtt úgy viselkedik, mint egy autokrata és ez aggasztó. Alkalmatlannak tűnik arra, hogy felelősen éljen a hatalmával. Az ijesztő kérdés ezek után az, hogy mit tenne, ha tényleg biztonsági válság következne be? (Magyarországon most már jó ideje migrációs válsághelyzet van érvényben – a szerk. megj.)
Washington Post
Európa ellenfelei arra készülnek, hogy meggyengítsék az uniót – mutat rá Ann Applebaum. A neves történész és politikai elemző osztja azokat a véleményeket, miszerint sorsdöntő lesz a májusi EP-választás, merthogy megpróbálnak nyíltan összefogni azok a politikusok, akik igyekeznek eltörölni az EU intézményeit. A Nacionalista, vagy ha úgy tetszik: Populista Internacionálé nem új keletű. A szélsőjobbos netes aktivisták, trollok, botok jó ideje együttműködnek a világhálón. Az már a tavalyi német választások előtt kiderült, hogy a szélsőségesek határokon át megosztják az orosz állami média által kitalált történeteket, továbbítják a rasszista memeket, éspedig azért, hogy támogassák az AfD-t. Ugyanezek az orosz, amerikai, német, francia, sőt lengyel erők próbálták lejáratni a svéd politikai rendszert is.
Az együttműködés most kilép a kíbertérből. Az idegengyűlölő, nacionalista Salvini a múlt héten Varsóban találkozott a PiS idegengyűlölő, nacionalista vezetőivel. A találkozót, a meghirdetett tengelyt üdvözölte Orbán Viktor, aki közismerten a nem létező migránsokkal hadakozik, amikor csak nyomás alá kerül a korrupció vagy a hatalmi visszaélések miatt. A olasz politikus tárgyalt Le Pennel, valamint a szélsőséges olasz alkancellárral is. Mindegyiknek nagy változásokat ígért, új pártot, fellépést a bevándorlás és Brüsszel ellen.
Ám közben úgy tűnik, hogy Bannon felsült az európai szélsőjobb egyesítésének kísérletével, e pedig rávilágít arra, hogy rendben van: elvetik a migrációt, de mit támogatnak? Rombolni könnyű, építeni nehéz. Ráadásul egyre kevesebb menedékkérő érkezik és máson nehéz levezetni az álszent dühöt. Az olasz és osztrák nacionalisták már összecsaptak Dél-Tirol miatt. A francia szélsőségesek azt akarják, hogy menjenek haza a kelet-európai vendégmunkások. Le Pen, Salvini, Orbán lelkesen oroszbarát, a lengyelek egy cseppet sem azok. De ezt a mozit már láttuk és tudjuk, mi lett a vége Nagy-Britanniában: évtizedek óta az ország legsúlyosabb alkotmányos és politikai válsága, hatalmas belső megosztottsággal. Ez vár a földrész többi részére is, ha a politikai közép erői nem képesek egyesülni, megszabni a napirendet és meggyőzni az új nemzedéket az EU előnyeiről. Szóval Európa rengeteget veszthet a választáson...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.