STEFANO BOTTONI: KITÉRŐ EGYENESEK – A FIDESZ KOMCSI TEMPÓJA VS. TISZA-MENETELÉS

FACEBOOK
Szerző: STEFANO BOTTONI
2025.05.15.

Bő egy hónapja, amikor a kormánypárt előhozta a gyülekezési jog korlátozását, talán a kiváló Ruff Bálint fogalmazta meg, hogy mi fog történni a választásig hátralevő időben. A fidesz csalikat fog bedobni közjogi, identitáspolitikai, szabadságjogokat érintő kérdésekben azért, hogy a Tisza tematizálását megtörje: ne dumáljanak az összeomló államról, közszolgáltatásokról, életszínvonalról, ami mindenkit érint, sokkal inkább olyan absztrakt ügyekről, mint a gyülekezési és egyesülési jog. Erre a Tisza nyilvánvaló válasza az lesz – mondta az elemző egy hónapja – hogy nem áll bele ezekbe, viszi a saját kampányát. A kitérő egyenesek, ezt már én mondom. Nem szembe a kormány szándékával, hanem attól független irányban. Nyilván az a cél, hogy a szabadságjogok maradjanak meg, és ehhez megfelelő eszközt kell választani: a tüntetés nem ilyen, a fidesz népszerűségének csökkentése és a saját támogatottság növelése pedig, egy későbbi választásban bízva ilyen.

Most pontosan az történik, amelyet az elemző akkor jósolt. Milyen a hatásos csali? Annak fájnia kell (akár az elemzőnek is, ha ki akarják alóla rántani a munkahelyét). Mi az, ami fáj? Mi az, ami felháborít? Kb. a kommunizmus alapelemeinek visszaállítása. Gyülekezési jog korlátozása. Egyesülési jog korlátozása. Sajtószabadság korlátozása. A végén még lesznek koncepciós perek és politikai foglyok is? Ennyire nem látják, hogy ez ellen szerveződtek 88-ban? Na, szóval ezek tényleg fájnak annyira, hogy komolyan felmerül, hogy ne legyen „egyrésztmásrészt”.

Itt közbevetem (és kiteszem kommentbe) Ésik tegnapi egyik podcastjét, amelyben elmagyarázza a törvényjavaslatot és azt, hogy miért nem lehet ezt így megvalósítani. Ugyan már, meg fogják, akkor is, ha nem lehet. És miért nem jön vissza Pestre Magyar Péter? – ugye ez az a kérdés, amelynek tömeges feltételét próbálják kiprovokálni.

Azért nem jön vissza, azért fog elmenni Nagyváradig, mert van egy kampánya, van egy narratívája, és azt gondolja, hogy

1. …nemcsak a jelen körülmények közt, de a független sajtó esetleges korlátozása esetén nehezített környezetben is növelheti a népszerűségét és nyerni fog, és utána – ezt viszont már bemondta – vissza tudja csinálni a mostani őrületet;
2. …a fidesz üzenetei annyira hatástalanok mind a tiszás, mind a bizonytalan táborban, de a fidesz támogatóinak egy körében is, hogy ezt meg tudja lovagolni, ha nem változtat a narratíváján és azt hogy
3. …a miniszterelnök akkora hibát követett el a korábban általa is szélsőségesen magyarellenesnek mondott román elnökjelölt támogatásával, hogy azt ki tudja használni arra, hogy a határon túli közegben (ami nemcsak szavazatok, de nemzetpolitikai hatás tekintetében is jelentős, különösen a konzervatív szavazók körében) áttörést tud elérni.

Emiatt arra számítok, hogy nem fog „visszajönni” Pestre, hanem folytatódik a(z egyik barátom szavaival) „Marcia su Nagyvárad”, közben napi 4-6 faluban rögtönzött beszéd, országjárás-fíling és bázisépítés. A feszkó gyűlik, a két tevékenység együtt erősíti egymást és egy társadalmi robbanás felé mutat.

Na de hát komolyan, ti azt hiszitek, hogy lesz itt választás, vélem hallani Hadházy Ákos hangját számos barátom idézetében. Igen, komolyan azt hiszem, és még azt is komolyan hiszem, hogy elérhető az, hogy mire odajutunk, még a médiaháttér is mindegy lesz, ha a Tisza így, pontosan így folytatja. Halványan persze annak a lehetősége is ott van, hogy nem jutunk odáig.

Az ugyanis a Tisza körüli flow-t látva nyilvánvaló, hogy van néhány olyan lépés, amit a kormányzat megtehet, de abból azonnal egy roppant bizonytalan helyzet jönne ki:
1. Ha betiltják, feloszlatják a Tiszát vagy meggátolnák a választási részvételét;
2. Ha a Tisza bármely vezetőjét mozgásszabadságában vagy akciószabadságában korlátozzák;
3. Ha nem írnak ki választást vagy nyilvánvaló választási csalást követnek el.
Ha ezek közül bármelyik bekövetkezik, az onnan egy teljesen más helyzet, kiszámíthatatlan, de mindenképp gyors lefutással.

Pillanatnyilag a közhangulat és változása eléggé a narancs ellen van. Egy budai választókerületben 60-20 körül mérték a fő ellenzéki párt és a kormánypárt támogatottságának arányát. A Tisza még el sem indult időköziken, de azokban a városokban, ahol nem fideszes a polgármester (Pápa, Mosonmagyaróvar, Orosháza) a fideszes jelöltek megalázó vereségeket szenvedtek civil indulók ellen. Fideszes vezetésű helyeken (Tiszafüred, Tiszakécske) alacsony részvétel mellett (és érdemi ellenjelölt nélkül) nagy százalékarányú győzelmet értek el, de legutóbb Fóton már inkább el sem indultak. Kormányzásnak nem igazán látszik jele, üzeneteik nagy része (a Tisza miatt omlik össze az egészségügy és a közlekedés, Ukrajna minden baj oka) a választók nagy része számára irreleváns vagy nevetséges. Simion támogatása a konzervatív bázist és a határon túliakat is elgondolkodásra készteti. Ráadásul nem igazán látszik olyan téma vagy licit, amely ezt a zuhanó spirált megfordíthatná.

Eközben a kormány – eddig kívülről úgy látszik – saját buborékába menekül. „Mit dem Angriff Steiners wird das alles in Ordnung kommen”. De közben azért azt mondják a méréseik, hogy nem állnak jól, tehát tolják, kontroll, fékek és ellensúlyok nélkül a „csalik” bedobálását. Ahogy a helyzet romlik, válik nyilvánvalóvá, hogy az idő sem nekik dolgozik, tehát ha a Tisza ellen kell keményíteni, azt jobb előbb, mint később.

Ha EZT meglépik, akkor – ahogy //hp blogtárs írta – egy egyéni, egy hibrid és egy közösségi válasz lehet: emigráció, beletörődés vagy forradalom. Szólok, hogy itt azért nagyon sok ember reménye a Tisza vezette változás, vessünk egy pillantást a nagyváradi menetre. A valószínűségek egyre inkább a közösségi válasz irányába mennének, és az vagy bejön vagy nem. Akkor két nap alatt kiderül, hogy Lukasenka- vagy Ceausescu-féle kimenetel lesz a dologból. Egyik se lenne kellemes, és persze a fékek és ellensúlyok pont ezek elkerülését szolgálnák. De ha ezeket szisztematikusan kikapcsolják csalidobálásként, akkor… akkor az nagyon nem jó.

ITT OLVASHATÓ