MAROSÁN GYÖRGY: A MEGZAVARODOTT "IRÁNYTŰ"

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2025.06.20.

„A világban gyorsan növekvő káosz uralkodik, amelyet szándékosan teremtettek, és a tudatosan »megvezetett« emberek őrült igyekezettel rohannak, vagy épp mosolyogva sétálnak a vesztük felé.” Presser Gábor jellemezte így nemrég napjaink bizonytalanságból, tanácstalanságból és az ebből adódó frusztrációból összetevődő életérzését. A helyzet arra emlékeztet, mint amikor egy általunk ismeretlen helység felé tartva, a GPS útmutatásai szerint letérünk az autópályáról. Gyanútlanul követjük az utasításait, amikor arról tájékoztat, hogy 500 méter múlva, az elágazásnál forduljunk jobbra, majd néhány kilométer után már el is érjük célunkat. Ám kiderül: nincs semmiféle elágazás, nincs hova letérni, és továbbhaladva már csak azt ismételgeti: „Újratervezés, újratervezés”. A probléma nyitja: nem frissítettük a szoftvert, így a régi térképen feltüntetett lehajtó és a célhoz vezető út a valóságban már nem létezik.

Ugyanezzel a problémával szembesül az emberiség: elmulasztottuk „frissíteni” a régi történelmi narratívákat és fejlődésmodelleket, így állandóan abba ütközünk, hogy „történelemszoftverünk” járhatatlan utakra vezet. A jövő egészen új „nyomvonalon” folytatódik, amelyre minden társadalom rátérni kényszerül. Ám a csatlakozást az új történelempályára nemcsak a tanácstalan társadalmak kiszámíthatatlan viselkedése teszi nehézzé. Nem elegendő ugyanis az eddig használt történelemtérképet korszerűbbre cserélni. Elkerülhetetlen az egyének hétköznapi döntéseit vezérlő „életpálya-iránytű” újragondolása is. Az általános tanácstalanságnak ugyanis jelentős forrása, hogy elbizonytalanodott az egyének belső „iránytűje”, amely eddig sikeres életpályára és biztonságos közösség felé vezérelte őket.
*
Ez a „belső” iránytű azonban sajátosan működik: nem jelöl ki konkrét irányt, pusztán szembesít azokkal az alapvető kérdésekkel, amelyeket mindenkinek fel kell/kellene tennie önmagának, mielőtt meghozná döntéseit...

ITT OLVASHATÓ