FIDESZES HÁTTÉREMBEREK ELLENŐRIZTÉK VOLNA, HOGYAN KÖLTI EL A KRAUSZ FERENC-FÉLE ÉLVONAL ALAPÍTVÁNY A TÖBB SZÁZMILLIÁRDOS ÁLLAMI TÁMOGATÁST

TELEX
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2026.06.19.

Hat év alatt 261 milliárd forint közpénz, egy további 25 évre szóló keretszerződés, amely összességében akár ezermilliárdos nagyságrendű állami finanszírozást is jelenthetett volna – ilyen háttér mellett különösen fontos kérdés, kik ellenőrzik a Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítvány működését. A kekvaformátumban (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány formátumában) működő alapítványoknál általában a kuratórium tagjai körül szoktak viták lenni. Az Élvonal esetében itt abszolút nem érheti szó a ház elejét, a kuratóriumban világhírű, Nobel-díjas tudósok ülnek. Egy alapítványnak azonban nemcsak kuratóriuma van, hanem felügyelőbizottsága is. Ennek a szerepe nem pusztán jelképes: a testület feladata a szervezet gazdálkodásának és működésének ellenőrzése, betekinthet az iratokba, vizsgálhatja a vezetők döntéseit, és kötelessége jelezni, ha jogsértést vagy a szervezet érdekeit sértő működést tapasztal. Az Élvonal alapító okiratából pedig az derül ki, hogy ezt a feladatot egytől egyig erősen Fidesz-kötődésű szereplők látták el – és nincs ez másképp a Krausz Ferenc vezette Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) Nonprofit Kft.-nél sem.

A kekvamodell éppen azért verte ki a biztosítékot az Európai Uniónál, mert ebben a konstrukcióban az állam közjogi eszközzel (törvénnyel), állami vagyon juttatásával hozott létre magánjogi szereplőket. A struktúra pedig lehetővé tette, hogy a Fidesz a kuratóriumokba és a felügyelőbizottságokba beültesse a saját embereit, akiket egy sima kormányváltás esetén nem lehet volna kirobbantani onnan. A Tisza kétharmados győzelme azonban mindent megváltoztatott, az új kormány meg is szünteti a kekvákat – de ha a Tisza nem nyert volna ekkora fölénnyel a választáson, tehetetlen lenne a konstrukció ellen...

ITT OLVASHATÓ