POLGÁRMESTERI FEJTÁGÍTÓT TART A FIDESZ A CIVILEK TOVÁBBI VEGZÁLÁSÁÉRT

VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: MÁTRAI ANNA
2018.01.02.

Mottó: nem kell elvenni a jogokat, elég az igényt kiirtani. Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke 18 nagyobb város polgármesterét rendelte be raportra.

Fejtágítás

Január végére tervezi Kaposvár polgármestere, hogy újra elbeszélget polgármester-társaival a szerinte égetően fontos civil-vegzálásról. Feltehetően nem tartja elég hatékonynak az inkriminált városokban üldözésüket, ráerősít.

A székesfőváros ad otthont a nemtelen kezdeményezésnek, melyen a HírTV értesülése szerint Szita a Soros György magyar származású amerikai filantróp, üzletember által támogatott vidéki, szerintük bevándorlást szervező irodák terjeszkedéséről rántja le az amúgy is áttetsző leplet.

Az alapos nyilvántartás révén a Fidesz politikusa azt akarja fehéren-feketén bebizonyítani társainak a Fidesz-hívésben, hogy a Magyarországon működő mintegy 600 alapítvány 10 százaléka Soros Györgyhöz köthető, ami magában is nonszensz. Nem beszélve a szándékaikról! Az elvetemültek jogsegélyt nyújtanak a rászorulóknak, mások ételt és meleg ruhát osztanak annak, aki éhes és fázik. Pfújjjjj!
...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÜGYÉSZSÉG 2018-BAN BIZONYÍTHATNÁ, HOGY NEM ORBÁN BÁBJA - DE ESZE ÁGÁBAN SINCS

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2018.01.02.

A jogállamiság alapja: a bűn nem annak függvénye, hogy ki követi azt el, a törvény egyformán súlyt le a megsértőire. Erről Magyarországon évek óta nem beszélhetünk. A választás évét akár arra is felhasználhatta volna az ügyészség, hogy bizonyítsa: nem Orbán füttyére ugranak. De jó előre jelezték: eszükben sincs levetni a fideszes mezt.

A 2014-es választások előtt hetekig másról sem szóltak a hírek, mint a volt szocialista politikus, Simon Gábor megvádolásáról. Sorjáztak a képek a rabláncon vezetett politikusról, előzetes letartóztatásáról, az állítólagos szoci korrupció leleplezéséről, százmilliós bankszámlákról. Az ügy végkimeneteléről már messze nem számolt be ilyen lelkesedéssel a kormánypropaganda: Simont végül 200 ezer forintra bírságolták meg. Alig többre, mint egy vaskosabb gyorshajtásért járó büntetés. Még az ügyészség sem kérte, hogy ültessék le azt a politikust, akit alig három évvel korábban az évszázad korrupciós vádlottjaként igyekeztek bemutatni, megelégedtek volna egy kis felfüggesztett börtönnel.

Mondanunk sem kell: Simon ügyét direkt politikai megrendelésre időzítette Polt Péter legfőbb ügyész a választások előtti hetekre. (Természetesen a politikai indíttatás semmivel nem csökkenti Simon Gábor bűnösségét.)

Hasonló eljárásokba most is belekezdett már az ügyészség: Czeglédy Csabát hurcolják éppen meg, meglehetősen bizonytalan lábakon álló vádak alapján. A politikai lóláb most is kilóg, mégpedig elég alaposan: Orbán füttyjelére ugrott az ügyészség, a parlament lényegében azonnal határozatot fogadott el a gyanúsított (még csak nem is vádlott!) bűnösségéről, a következő napokban pedig a kormány dönt majd az állítólagos károsultak kártalanításáról. Biztosak vagyunk abban, hogy a választás napjához közeledve egyre többször látjuk majd rabláncon vezetve a politikust. Az ügy végeredménye pedig teljesen mellékes lesz. A lényeg, hogy bele lehessen keverni bárkit az ellenzéki oldalról.

Az ügyészség azt is egyértelművé tette: esze ágában sincs szakítani a jelenlegi gyakorlattal. Polt, bár szavakban harciasan tiltakozik az ellen, hogy a Fidesz kesztyűsbábjának titulálják, tettei továbbra is ebbe az irányba mutatnak.

A legújabb húzása: miután a parlament gazdasági bizottsága kénytelen volt egy bírósági döntés nyomán kiadni a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos anyagit, a dokumentumokat átnyálazó Magyar Nemzet egészen elképesztő visszaélésekre bukkant:

– akadt vállalkozás, amelyik 2013 május 27-én nyújtotta be kérvényét a kötvényforgalmazásra, a bizottság mégis május 23-án fogadta be azt,

– volt cég, amelyik egy nappal azelőtt alakult kötvényforgalmazásra, hogy Rogán Antal benyújtotta volna az erről szóló törvényjavaslatát a parlamentnek,

– több vállalkozás még a hiánypótlás során sem csatolta a szükséges dokumentumait,

– az egyik kötvény-kereskedőnek egy szobában van irodája a Távol-Keleten Habony Árpáddal,

– a kötvényforgalmazással foglalkozó cégek elsöprő többsége off-shore paradicsomban bejegyzett, valójában ismeretlen tulajdonú vállalkozás...

ITT OLVASHATÓ

A NAGY NEMZETI BLÖFF - AVAGY KINEK ÁLL AZ ÉRDEKÉBEN, HOGY FOLYTON A NEMZETI IDENTITÁSUNKKAL FOGLALKOZZUNK?

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK

2018.01.02.

„A radikális jobboldal nemzetiségi politikája patetikus magyarkodásban, hazafias frázisokban és a környező országokkal szembeni kultúrfölény hangoztatásában merült ki. Eljött az ideje, hogy kimondjuk, (...) visszaélnek a nemzeti retorikával, és valójában nemzetellenes politikát folytatnak.” (Orbán Viktor)

Akinek van szeme és füle, az nap mint nap látja, hallja, hogy mostanra a liberálisokat kiebrudaltuk, a kommunisták naftalinban, a pesti retyerutya pedig Londonig futott. A nemzet vezetői ennek megfelelően szinte óránként tesznek hitet sujtásos dolmányban az 1000+ éves magyar vérvonal mellett.

Ám a mai, rohanó világunkban, ahol már megkérdőjeleztetett minden, fejtetőre állították az ősi vallásokat, a hagyományos nemeket, és a „jó szándékú” demokráciaexport is kimutatta a foga fehérjét, érdemes eggyel tovább lépni, és megvizsgálni, hogy a herderi jóslat esetleg nem ette-e be magát lopakodva a nemzettest bőre alá. Miért is táncolunk úgy, ahogy egyesek a Nélküledet fütyülik?...

ITT OLVASHATÓ

TÖRÖK GÁBOR: "ÓRIÁSI A TÉT, A FIDESZ SZÁMÁRA IS"

HVG ONLINE
Szerző: GERGELY MÁRTON - WINDISCH JUDIT
2018.01.02.

Török Gábor politikai elemző szerint a jelenlegi ismeretek szerint nem kérdés, hogy a Fidesz nyeri a választást, az viszont nagyon is, hogy mennyivel. Szerinte az ellenzéknek igazat kellene mondania a valós esélyekről, így tudnák kommunikálni a választás valós tétjét. Ez pedig az, kisebbségbe kerül-e a kormány.


- A választás tétje: kisebbségbe kerül-e a Fidesz

- Az ellenzéknek őszintén kellene erről beszélnie

- Nem hungarikum, hogy 8 év alatt az ellenzék nem tud kitermelni ütőképes vezetőt

- Az MSZP-Párbeszédnek nem jósol 10 százalékot

- Ellenzéki oldalon Gyurcsány Ferenc áll a legközelebb a saját politikai céljai eléréséhez

hvg.hu: Lefutott a választás?

Török Gábor: Mai tudásunk alapján nem lehet kérdés, hogy a Fidesz nyeri-e a választást, a győzelem mértéke azonban nagyon is. Nagyon nem mindegy, hogy kétharmada lesz, abszolút vagy esetleg csak relatív többsége. Olyan léptékű a Fidesz előnye négy hónappal a választás előtt, hogy nem tudom elképzelni, hogy bármely párt listán megelőzze. Az egyéni választókerületek egy jelentős részében viszont egyáltalán nem lefutott a választás. Ha igaz az, hogy a kormány maradását és a kormányváltást akarók tábora közel azonos nagyságú, akkor a választókörzetek egy részében ma is többségben vannak azok, akik a Fidesz bukását akarják. Ha az ellenzék erre létre tud hozni valamilyen koordinált jelöltállítási struktúrát, vagy a kormányváltást kívánó választók egy része maga elvégzi a feladatot, és pártszimpátiája ellenére kiválasztja a legesélyesebb ellenzéki jelöltet, akkor itt még lehet meglepetés, előfordulhat, hogy a Fidesz megnyeri ugyan a választást, de nem lesz a sokak által jósolt kétharmada, vagy akár még abszolút többsége sem. 20 körüli egyéni választókerület elvesztésével oda a kétharmad, 40 körüli mandátummal pedig az abszolút többség is veszélybe kerülhet, ez óriási tét, a Fidesz számára is...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT SZERETIK A KISGYEREKEK ANNYIRA A DÍNÓKAT?

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2018.01.02.

Ritka manapság az olyan ember, akinek környezetében lévő kisgyermek nem imádja a dinoszauruszokat, ne nézné szenvedélyesen a róluk szóló filmeket, vagy ne gyűjtené róluk a képeket. A tudósok ezt a vonzalmat EII-nek nevezik (Extremely Intense Interests – rendkívül intenzív érdeklődés).

Már egy tíz évvel ezelőtt megjelent tanulmány megállapította, hogy a 2-6 év között gyermekek egyharmadánál alakul ki a dínóimádat és ez a szenvedély hosszabb ideig is megmaradhat.

A york-i, a queensland-i és a virginiai egyetemek kutatói szerint, akik a The Cut című szakfolyóiratban tették közzé eredményeiket az idén decemberben, ez az extrém érdeklődés a vonatok és az autók iránt a legnagyobb, és őket követik az őshüllők.

Kelly Chen, a baltimore-i Johns Hopkins egyetemi kórház ergoterapeuta-gyermekpszichiátere arról a tapasztalatáról számolt be, az intenzív érdeklődés valami iránt serkenti a gyermek kognitív fejlődését, erősíti koncentráló képességüket, információ-szerzési készségüket. Közülük kerülnek ki a legjobb, legintelligensebb tanulók.

Ezzel a jótékony hatással tisztában vannak a kzatk, de az még rejtély előttük is, hogy miért éppen ez vagy az a dolog váltja ki az intenzív érdeklődést...

ITT OLVASHATÓ

FÉLMILLIÓ A VILLANYSZÁMLA, DE MEGÉRI - ÍGY BÁNYÁSSZÁK BUDAPESTEN A KRIPTOVALUTÁT

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2018.01.02.

Tajti István fél éve kezdett munkája mellett kriptovalutákat bányászni, és a több tízmilliós befektetés már megtérülni látszik. A budapesti bányába a Qubitet engedték be elsőként.

Ha a bitcoint már nem is éri meg lakossági szinten bányászni, a kisebb kriptopénzek még nem igényelnek olyan számítási kapacitást, amit kis befektetéssel ne tudna megoldani egy kisebb géppark – és ezért már nem kell Kínáig vagy Izlandig menni.

Tajti István budapesti irodájában 42 videokártya pörög éjjel-nappal, hét rigben, vagyis bányászgépben. „Általában hat videokártya van egy rigben, mert az ideálisabb a bányászatra a processzornál vagy a memóriánál. Minél több videokártyát tudsz egy rigbe zsúfolni, annál többet spórolsz a többi alkatrészen, az alaplapon, a memórián” – mondja Tajti, aki a bányászat mellett egy informatikai céget vezet. Egy rig gyakorlatilag azonos egy asztali számítógéppel, azzal a különbséggel, hogy több videokártya van benne, és nincs rajta a fedőlemez. A házak vázát cseréplécből, ikeás bútorlapból vagy cipősszekrényből is szokták csinálni, Tajti épp alumíniumlécből készítette őket.

Milliókat termel, és alig van vele munka

Tajtit idén nyáron érte utol a kriptoláz, de elsősorban befektetőnek mondja magát, a valutabányászat technikai része kevésbé érdekli. „Amikor ezt elkezdtem, 6-8 hónapot mondtak a befektetés megtérülésére, de érdemes egy évvel számolni. Ez így passzív jövedelemként, úgy, hogy nem kell napi 8-10 órát foglalkoznod vele, meglehetősen jó befektetésnek mondható, már csak akkor is, ha megnézzük más befektetések, például a lakáskiadás megtérülési idejét”.

A bányászattal foglalkozó magyarok Facebook-csoportokban tartják a kapcsolatot, ahol összesen 2-3 ezren lehetnek. Közülük Tajti szerint többségben vannak, akik csak a rendszeresen használt számítógépükben lévő videokártyát pörgetik erre a célra éjszaka, és néhány százan foglalkozhatnak bányászattal nagyobb léptékben.

„Két embert ismerek Budapesten, akinek nagyobb bányászfarmja van, céges szinten. Az egyikhez beviheted a saját gépedet, a másiknál pedig vehetsz kész gépet, és azt ott elhelyezheted. Ezen kívül egy-két embert tudok, akinek hasonló mennyiségű gépe van, mint nekem” – meséli...

ITT OLVASHATÓ

2018 - A FÉLELEM ÉVE

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2017.12.31.

Miközben a kormány tagjai és barátaik egyre intenzívebben kaszálnak a közpénz mezején, a mindezt lehetővé tevő adófizetők jobb, ha felkészülnek, nemcsak finanszírozniuk kell az immáron napi szinten komoly teherautó konvojt igénylő pénzkitalicskázást, hanem cserébe még retteghetnek is. Hogy mitől? Mindentől, de leginkább attól, amit a kormánypropaganda tálcán nyújt és amire megoldást is kínál a Fidesz-KDNP további négy (meg ki tudja még mennyi) évre hatalomban tartása esetén.

Először is ott vannak racionális félelmek – például végleg lehúzza a rolót a nem kormánybarát munkahely, vagy csak simán átveszi egy fideszes haver és aki nem haverja a havernak, az elveszti az állását és mehet isten hírével, amerre lát. Bármilyen kisebb betegség is halálos félelmet kelthet egy átlagpolgárban, hiszen mi a garancia arra, hogy nem lesz bármelyik családtagja az egészségügyünk évi 32 ezer felesleges áldozatának egyike? Aztán vannak azok a félelmek, amelyek lassan mérgezik nemzetünk csóróbb felének lelkét – miből lesz nyugdíj, ha a mai kormány mindent ellop, cserébe nem képzi az új generációt? Hogyan lesz az iskolák karbantartására meg a minőségibb pedagógusok megtartására pénz, ha minden a focira meg egyéb látványsportokra megy el? Vajon a mellékutcákban a járda a fontosabb vagy az, hogy minden főtér ötödjére is újra legyen térkövezve és a közvilágítást is átszereljék ki tudja hanyadjára? Mi lesz azokkal, akik nem tudtak annyi pénzt összeszedni, hogy öregkorukra Floridában hávájozzanak egy golfpálya mellett, hogyan tengetik majd életüket és ki nyitja rájuk az ajtót, ha a rokonaik már évek óta külföldön gályáznak, ahogy a profibb szociális munkások is?

Persze a haveroknak is van mitől félniük, nem is kicsit – kiesnek a pikszisből és a hét bő esztendő után beköszönt a hét szűk esztendő. Elég egy rossz sajtónyilatkozat, egy rossz helyen rossz időpontban megjelenés, aztán jön a selyemzsinór meg a hiperűrsebességgel érkező utód. Ahogy vannak egyenlők meg még egyenlőbbek, úgy a haverok belső hierarchiája is változhat, egyesek még haverabbak lesznek, mások meg kevésbé haverok és ez nemcsak az ő életükre van kihatással, hanem az összes rokonukéra, bajtársaikéra meg a talpnyalóik hadára. Állami szerződések egy nap alatt mehetnek a levesbe, megbízások röpke idő alatt kútba eshetnek, ha feltűnik a láthatáron egy még csókosabb, még haveribb alak. Vagy az ország polgármesterének és főstrómanjának valamelyik alstrómanja. Mondjuk emiatt a kisember nem forgolódik álmatlanul mindaddig, ameddig rajta nem csattan az ostor, mert immáron az ő, eddig biztosnak tűnt közszolga pozícióját is megkívánta valaki.

Azonban nemcsak a kisemberek, hanem az igazi nagykutyák is félnek – nem mástól, mint attól, hogy elvesztik a hatalmukat és egyrészt másé lesz az aranytojást tojó tyúk (azaz más szipolyozhatja az adófizetőket), másrészt pedig ők akár még börtönbe is kerülhetnek folytatólagosan és szervezetten, különösen nagy értékre elkövetett mindenféle gazdasági és vagyon elleni bűncselekmény meg legfőképpen hazaárulás miatt. A tét tehát hatalmas, az egyre jobban elhatalmasodó racionális félelem pedig előbb vagy utóbb átcsap irracionalitásba – égett már Róma, lakmároztak oroszlánok barbárokból meg keresztényekből, tömegesen irtottak ki macskákat meg farkasokat és a templomos lovagok sem ujjongtak örömükben péntek tizenharmadikán...

ITT OLVASHATÓ

NEM PÁLYÁZATI ÚTON KAPOTT AZ ATV TULAJDONOSA 800 MILLIÓ FORINTOT ORBÁNTÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018. 01.01.

Az Index hozta nyilvánosságra, hogy a december 28-i Magyar Közlöny szerint a kormány 758 milliót adott a Hit Gyülekezetének a hazai és határon túli egyházi fejlesztésekre szánt közpénzből. Nem sokkal ezután a Hit Gyülekezete is kiadott egy MTI közleményt. Ebben az áll, hogy “Kormányhatározattal részesült támogatásban a Hit Gyülekezete és a Szent Pál Akadémia”.

Gábor György a Hit Gyülekezete “önfenntartó egyházmodellre” vonatkozó deklarációjával összegyeztethetetlennek nevezte a csaknem 800 millió forintos kormányzati támogatást. A filozófus vallástörténész Facebook oldalán idézte Mészáros István, volt SZDSZ-es képviselő 1999-ben elhangzott beszédét, amelyben Mészáros azokat az egyházakat kárhoztatta, akik állami pénzt fogadnak el. Mindezt az egyház és az állam öszefonódásának nevezve.

Gábor György kritikájára Mészáros István a Hit Gyülekezete teológiai főiskolája, a Szent Pál Akadémia rektor-helyetteseként a gyülekezeti Vigyázó blogban válaszolt. Ebben Mészáros azt állította, hogy az állami támogatás igénybevétele “azt jelzi, hogy hosszú kirekesztettség után immár neki is van esélye rá, hogy – más szereplők mellett – pályázatot nyerhessen”. (A levélváltásról az Amerikai Népszava ebben a cikkében írt.)

A Hit Gyülekezete azonban a csaknem 800 milliós (egymilliárdhoz közelítő!) közpénzt nem pályázat útján nyerte el. Mint saját közleményéből is kiderül, kormányhatározattal került a hatalmas mennyiségű közpénz az ellenzékinek mondott ATV tulajdonosa, Németh Sándor, s az általa vezetett gyülekezet zsebébe. Pályázatokról nem kormányhatározattal döntenek...

ITT OLVASHATÓ

OLCSÓBB HAL, MAGASABB FOCISTA FIZETÉSEK - ÍGY VÁLTOZIK IDÉN AZ ÉLETÜNK

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / GALAVITS PATRIK
2018.01.02. 

Olcsóbban internetezhetünk és ehetünk étteremben, emelkedik a nyugdíj és a minimálbér, módosulnak a cafeteria-szabályok – az új évben gyakorlatilag mindenkit érinteni fog valamilyen pénzügyi változtatás.

Ritka az a kormány, amely egy választás évében nem rukkol elő annyi jóléti intézkedéssel, amennyivel csak tud. Néha még akár erőn felül is, aminek később aztán éppen a szavazók látják kárát, mint arra már Magyarországon is volt példa.

Január elsején sokan nem csak az új év köszöntésére koccinthattak, hanem azért is, mert a kormány valóban széles rétegeknek akar kedvezni intézkedéseivel.

Ugyan Európa legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsa nem változik, a sertés vágási melléktermékek és belsőségek, valamint a fogyasztási célból vásárolt hal után fizetendő forgalmi adó 5 százalékra mérséklődik.

Olcsóbban lehet majd internetezni is: az eddigi 18 százalékról ennek az áfakulcsa is 5 százalékra módosul. Ezzel kapcsolatban ráadásul a szolgáltatók bejelentették, hogy nem nyelik le a keletkező hasznot, hanem teljes mértékben érvényesítik az áfacsökkentést.
Nagy kérdés, hogy ugyanígy tesznek-e majd az vendéglátósok, hiszen az éttermi szolgáltatások áfája is ilyen arányban, 18-ról 5 százalékra csökken.

A munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó is mérséklődik, 22-ről 19,5 százalékra, ami segítheti a béremeléseket.

A legkevesebbet keresők jövedelme biztosan növekszik: a minimálbér 8, a szakmunkás bérminimum pedig 12 százalékkal emelkedik. Előbbi így majdnem 92 ezer forintos, utóbbi pedig 123 ezer forint feletti nettó összeget jelent.

A gyed és a diplomás gyed összege is nő. A gyed felső összegét 193 200 forintban határozták meg, a diplomás gyed pedig alapképzésben résztvevők esetén 96 600 forint lesz, a mesterképzésesek pedig 126 350 forintot kapnak.

A táppénz eddigi napi legfeljebb 8500 forintos összege 9150 forintra módosul és 20 százalékról 19,5 százalékra mérséklődik az ekho. A profi sportolók még jobban járnak: utánuk ezentúl nem kell a munkáltatónak ekhót fizetnie, a tao pénzekkel legtöbbször teljesen átláthatatlanul kistafírozott sportkluboknak is több pénz marad a zsebében...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA ŐRÜLT, A NER-LOVAGOKNAK PARÁDÉS LEHET AZ ÚJ ÉV

HVG ONLIUNE
Szerző: GYÜLKERI MERCÉDESZ
2018.01.01.

Áfamentes meccsbelépő, Fidesz-közeli magánegészségügy, unióbarát Orbán Viktor egy Malév-gép fedélzetén: kíváncsiak voltunk, mit hozhat 2018 Magyarországnak, tehát belenéztünk egy jósgömbbe. Persze, mint minden jósgömb, ez is tévedhet, de talán nem túl nagyot.

Többször hallhattuk, hogy a 2018-as évben nem tervez választási költekezést a kormány, és a nyugdíjasoknak szánt plusz juttatásokon kívül nincs is különösebb jele annak, hogy ilyen módon igyekeznének szavazatokat „vásárolni”. Nem mintha különösebben erre kényszerülne a kabinet, hiszen a Fidesz győzelme egyelőre biztosnak tűnik.

Naivak lennénk azonban, ha azt gondolnánk, hogy a felálló újabb Orbán-kormány a tavaszi voksolás után is mindent változatlanul hagy. Az előző, 2014-es választás után is hosszú évekre meghatározó lépéseket tett a kabinet – elég az energiacégek, a Budapest Bank vagy az MKB megvásárlására gondolni –, amit az is befolyásolt, hogy arra az évre már kikecmergett a válságból a magyar gazdaság.

2018-ban pedig még jobb a gazdasági helyzet, bőven van pénz a kasszában, így az állami nagyberuházások felpörgetése várható, annál is inkább, mivel lassan már nincs olyan összeszerelő üzem, nincs olyan uniós támogatási forma, amelytől aranybányaként remélhetne újabb bevételeket az állam. (Egyelőre azonban nincs minden, irányítószámmal bíró településen stadion.)...

ITT OLVASHATÓ

ZAJLIK AZ ORBÁNJUGEND KÉPZÉSE

VÁROSI KURÍR 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.01.01.

Ki és meddig lehet büszke egy iskolára, ahol egy ideje a gyilkolástani ismeretek tanítása zajlik?

Talán az iskolákban most elharapódzó honvédelmi intézkedési terv tett érzékenyebbé. Benne van a pakliban. Volt középiskolám honlapját az esetleges érettségi találkozó miatt feltúrva jöttem rá arra, hogy ott már a 2014-es pedagógiai program része volt a „Katonasuli” nevű fakultatív agymosás.

Lehet belőle érettségizni is. A pedagógiai programban taglalva, hogy elvárás az olyan humánus eszközök használatának ismerete, mint a gépkarabély, vagy a kézigránát. A biológiai, vegyi és sugárfegyverekről nem is szólva. Illetve szólva. A tanrend szerint. Ráadásul a pedagógiai program szerint cél a hivatásos katonaság iránti kedv felkeltése is. Miközben volt középiskolám NEM katonai iskola. Annak idején sem volt az...

ITT OLVASHATÓ

EZEK VOLTAK 2017-BEN A SAJTÓSZABADSÁGOT ÉRT LEGDURVÁBB TÁMADÁSOK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2017.12.31.

Sajtószabadság szempontjából sem volt egy derűs év 2017: a lassan, de biztosan romló európai trendek mellett józanító erővel bír két újságíró, a máltai Daphne Caruana Galizia, valamint a svéd Kim Wall halála. Az Európai Unió perifériáján – Törökországban vagy Szerbiában – egyenesen tragikus a helyzet.

Az Index on Censorship által működtetett Mapping Media Freedom projekt az újságírókat és sajtószabadságot ért visszaéléseket dokumentálja az Európai Unió tagországaiban, illetve néhány, sajtószabadság szempontjából különösen problémás nem-EU tagállamban, mint például Törökország, Oroszország, Fehéroroszország vagy Azerbajdzsán.

2017-ben a projekt tudósítói összesen 1035 visszaélést dokumentáltak. A nemzetközi közvéleményt megrázó Daphne Caruana Galizia-gyilkosság mellett figyelemmel követik a törökországi helyzetet, ahol jelenleg 155 újságíró van bebörtönözve nagyrészt koholt vádakkal, azt, hogy egy új oroszországi törvény értelmében a külföldi tudósítóknak ügynökként kell regisztrálniuk, vagy akár Kim Wall svéd újságírónő meggyilkolása miatti nyomozást.

Nagy hangsúly a helyi visszaéléseken
Emellett a Mapping Media Freedom projekt nagy hangsúlyt fektet az olyan, helyi szintű visszaélésekre, melyek egyébként nem biztos, hogy megütnék a nemzetközi sajtó ingerküszöbét. Ilyenek például a katalán függetlenségi népszavazásról tudósító újságírókat ért zaklatások, egy kis bolgár internetes portál kiadóját ért halálos fenyegetés, vagy például azoknak a görög újságíróknak az ügye, akik nem tudósíthattak arról a tüntetésről Thessalonikiben, amikor a szélsőjobboldal megakadályozta, hogy menekült gyerekek iskolába járjanak.

Magyarország idén 20 incidenssel szerepel a Mapping Media Freedom térképén – ezzel a számmal a monitorozott országok közül nagyjából középmezőnyben található, olyan országokkal egy szinten, mint Bosznia és Hercegovina, Németország vagy Románia...

ITT OLVASHATÓ

A POLITIKAI GONDOLKODÁSTÖRTÉNET-ÍRÁS MÓDSZERTANÁHOZ

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.01.01.

A gondolkodástörténet nem filozófiatörténet, a tárgya nem elsősorban egyes alkotók és ezeknek a századokon átívelő diskurzusában megnyilvánuló gondolkodási minták, iskolák, áramlatok értelmezése, előadása és rendszerezése, hanem egy közösség produktumának elemzése. A politikai gondolkodástörténet értelemszerűen egy adott közösség politikai (tkp. az önigazgatásra való) képességének alakulásáról való történeti beszámoló. Ez a látószög egyformán a politikai közösség gyakorlatáé és a saját magára való reflexiójáé. A szerencsés politikai közösségekben gyakorlat és reflexió termékeny egyensúlyban vannak, a legkevésbé szerencsésekében mind a kettő improduktív. A magyar nemzet mint politikai közösség története ez utóbbi véglethez áll közelebb.

A gondolkodástörténet abban a végletben, ahol mi mozgunk, inkább mentalitás- és kultúratörténet, hiszen a politikum nagyfokú reflektálatlansága és a csökevényes reflexiónak a gyakorlattal való meg nem felelése miatt aligha lehet a szisztematikus reflexiót sejtető "gondolkodástörténetről" beszélni. A politikai gondolkodásunkból csaknem teljesen hiányzik a filozófiai szint és meglehetősen terméketlen a gyakorlati reflexió -- tkp. a termékeny politikai kritika -- szintje. Ami van, az leginkább bizonyos ideologémák és érzelmek politikai tárgyiasítása, reciklikálása és (populista) propagandisztikus felhasználása. Oka van annak, hogy ez így van. A kérdés -- hogy miként értelmezzük a feladatunkat -- ugyan első ránézésre módszertaninak tűnik, de a módszertan itt se más, mint a tényanyaghoz szabott adekvát elbeszélési forma. Nem arról van szó, hogy ne lettek volna "gondolkodóink" (bár messze többen voltak a "kommentálóink" a valamennyire is reflexív habituson belül), de ha a belőlük összeállított gondolkodástörténetből akarnánk megérteni a magyar politikatörténet eszmei vagy elméleti vonulatait, akkor csak igen töredékes, néhol félrevezető tudást nyernénk...

ITT OLVASHATÓ

FARKASVONÍTÁS - BEKÖSZÖNTŐ

FARKASVONÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.01.02.



A természettudósok sem értik igazán azt, hogy a farkasok vonítása miért van, milyen célt szolgálhat. A legáltalánosabb felfogás szerint ez is a kommunikációjuk része, de annak egy sajátos formája. Az elnyújtott, siránkozó hang nyilvánvalóan kifejezhet valamit, amit csak a farkasok érthetnek meg igazán. Ilyen vonító farkas vagyok magam is, az írásaim pedig farkasvonításoknak tekinthetők abban a korban, amikor az ország politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, és egyéb helyzete a hivatalos kommunikációval szemben kiábrándítónak tekinthető, az erkölcsi züllés kitapinthatóvá vált. Magányos farkas is vagyok, mert a cikkeimben megfogalmazott nézetekkel szinte egyedül maradtam. Fenrir is vagyok, mert a hatalom megkötöz és naponta próbál becsapni a manipulácóival. Ebben a helyzetben igencsak nagy felelősség megszólalni és elmondani a saját véleményemet. Mindezek ellenére azt vallom, hogy még nagyobb felelőtlenség lett volna az, ha nem szólalnék fel a liberális demokráciánk, egyáltalán az emberi méltóságunk védelmében.

Ezen a honlapon azok az írásaim olvashatók, amelyeket a napi politikai események kapcsán kritikailag megfogalmazok valamint azok a cikkek, amelyekben tükröződik a korábban kidolgozott demokrácia- és jogállamelméletem, egyáltalán a korábban vizsgált politikai problémák általam történt értelmezése. Néhol azonban már olyan új gondolatok, állítások is megtalálhatók, amelyek túlmutatnak a korábban megfogalmazott elméleti tételeken.

Debrecen, 2018. 01. 02.

Székely Szabolcs

ITT OLVASHATÓ

TÍZ DOLOG, AMIÉRT JÓ NÉMETORSZÁGBAN ÉLNI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.01.02.

Nehéz Németországról (is) minden tartományra érvényes listát írni, hiszen hatalmas országról van szó, arról már nem is beszélve, hogy mindenki másképp éli meg a dolgokat. Úgyhogy Pink Peitsch mai posztját is nyilván ennek fényében érdemes olvasni, aztán kommentelni. Jöjjön tehát a „Tíz dolog…”-sorozat 2018-as első darabja, Németországról...

Érdekes, hogy mindeddig a „Tíz dolog…”-sorozatban nem jelent meg Németországról poszt, pedig sokan vagyunk itt a blog kommentelői közül. Van egy olyan sanda sejtésem, hogy amiatt, mivel egészen eltérő élmények érhetik az embert, attól függően, melyik tartományban él, hiszen helyenként még a törvények is mások (persze, a Bundesnek nem mondanak ellent).

Na, akkor következzen az én 10-es listám az ország mellett.

1. Az ügyintézés

Elképesztő mennyire egyszerű itt annak, aki a magyar százkarú poliphoz szokott. Gyakorlatilag bemondásra megy nagyon sok dolog, pl. a lakcím bejelentése.

Élénken emlékszem a budapesti jó 2 évvel ezelőtti kálváriámra, ahol a bérleti szerződéstől kezdve a tulaj személyes megjelenéséig mindent kértek.

A mostani lakhelyemen gyakorlatilag 3-4 perc alatt ment, oké, ez egy falu, viszont Stuttgartban sem vártam anno negyedóránál többet. És nem, nem kellett előzetes időpont.

Arról nem is beszélve, hogy bemondásra ment: ez és ez vagyok (oké, itt kellett útlevél), itt és itt lakom, ettől az időpontból. És csókolom. Ennyi. Ja, és ez a magánszektorban hatványozottan érvényesül. Például bankszámlát nyitni nem volt egészen 5 perc. Most meséljek a magyar gyakorlatról, Minek? Rémálom.

2. A bizalom

Az előzőből adódik. Az állam és hivatalai nem kezelnek sem potenciális bűnözőként, sem megrögzött hazudozóként, sem notórius csalóként. Megvan az alapvető bizalom. Persze, elég egyszer visszaélni vele, és elvágtad magad. De akkor vastagon meg is érdemled...

ITT OLVASHATÓ

MILO YIANNOPOULOS, A POSTMODERN POLITIKA KRÍZISTERMÉKE

MÉRCE
Szerző: BÖCSKEI BALÁZS ÉS BARKÓCZI BALÁZS
2017.01.02.

Létezhet-e ideológia nélküli jobboldal? Beszélhetünk-e lázadó konzervativizmusról? Használható-e a szexuális kisebbséghez tartozás védőpajzsként, amelyet magunk elé tartva a hagyományosan baloldali/liberális(nak mondott/gondolt) politikai korrektség védőbástyáit támadhatjuk? Politikai–közéleti hisztérikus bereccsenések (amelyekre egy példa itt, egy további pedig itt) helyett talán a fenti kérdéseket kellene feltenni a Magyarországon szinte teljesen ismeretlen Milo Yiannopoulos kvázi kormányzati konferencia-meghívása kapcsán.

Milo Yiannopoulost illetően is igaz ugyanis, hogy – Nádas Péter után szabadon – sem az állandó hisztéria, sem az állandósult cinizmus nem lehet ténykedésünk mértékegysége. Ehhez képest persze nem is ebben a sajátos magyar politikai valóságban léteznénk, ha olyan, a késő modernitás (utáni) válságidentitásokat és krízis-politikai termékeket, mint Milo, ne a szélsőjobboldalizálás hisztérikusságával fogadnánk. Nádasékkal élve: „A végletesség köntösében megjelenő ítéletek mindössze egyetlen napra (…) szólnak. Végletes ítéletek, amelyek a korízlés szabta előítéletekre vannak alapozva”.
Ezt elkerülendő, nézzük meg, miért ne csupán „széljobber” provokátornak tekintsük Milót, az (online) Trump-szubkultúra egyik ünnepelt sztárját, és miért állítjuk, hogy ő maga a posztmodernizált politika válságának terméke.

A karrierjét tech-újságíróként kezdő, extrém megnyilvánulásairól és szélsőséges kijelentéseiről elhíresült, és a véleményvezérség privatizálódásával azzá is váló Milo a bulvárpolitizálás eszközeit radikalizálva, valamint a nyilvános politikai beszédmódot a közösségi szájtok nyelvére redukálva egy olyan „alternatív jobboldal” arca lett, amely egyszerre tagadja az ideológiák érvényességét, elit- és idegenellenes, és erőteljesen épít a posztmodern identitáspolitikával szembeni szorongásra. Egy olyan jobboldal arca, amely politikájának lényegét trollpolitikaként írhatjuk le talán a legérvényesebben.

Korábban Milo tevékenységének egy jelentős részét az tette ki, hogy az amerikai elnökválasztási kampány során kamerájával járta a Trump-ellenes tüntetők rendezvényeit, és miközben az utóbbiak a béke, a szolidaritás, az együttérzés, a nyitott Amerika jegyében (ellen)tüntettek, addig Milo felvételeire számos alkalommal arrogánsan, erőszakosan reagálták. Ezzel a trumpista online háló a demokraták támogatóinak önmagukról vallott képét „cáfolta” meg. Pillanatok alatt szétspriccelő videókról beszélünk ugyanis, amelyek bár az amerikai népesség lélekszámát tekintve kevésbé jelentős eléréssel és nézettséggel futottak, de az online marketing új eljárásai révén eljutottak oda, ahova kell (és még messzebb is).

Az akciók lényegei tehát az volt, hogy rövid idő alatt széles körben „cáfolja” vagy gyengítse azt a képet, amit a demokraták igyekeztek magukról kialakítani. Milo kezében a jelenetet rögzítő telefonjával, odalépett egy-egy demokrata tüntetőhöz, abban erre úgy ment egyre feljebb a „politikai ideg”, hogy a végén „Peace” feliratú plakáttal kezdte el csapkodni Yiannopoulost, aki Mark Zuckerberg jóvoltából mindezt élőben közvetítette a Facebookon...

ITT OLVASHATÓ

MENNYIT VÁLTOZTUNK 70 ÉV ALATT?

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.01.02.

- Az újév alkalmából megismételtük egy 1947-es éves magyar közvélemény-kutatás néhány kérdését

- Sokat változtak barátkozási, ismerkedési szokásaink

-Örökké hódít a reformkor: hetven éve Kossuth volt a legnépszerűbb történelmi személy, ma Széchenyi István

A háborút követő években a Magyar Távirati Iroda több kérdésben is közvélemény-kutatást végzett „Nagy-Budapesten”, szerencsére a korábbi adatok megmaradtak (lásd alább). A Ténygyár és a Závecz Research arra kereste a választ, hogy mi változott 70 év alatt két kérdésben: kivel barátkoznak szívesen a magyarok, illetve milyen történelmi személyiségeket kedvelnek legjobban? A hetven évvel ezelőtti kérdéseket a mai közbeszédnek megfelelően tettük fel, a felmérés december végén az ország felnőtt népességét reprezentáló, 1000 fős mintán készült, telefonos adatfelvételi módszerrel.

1946-47: a második világháború utáni újjáépítés évei voltak ezek. És a magyarországi közvélemény-kutatás végnapjai is, ugyanis ezt követően a kommunista hatalom betiltotta a felméréseket. Sokáig tehát az akkori Magyar Távirati Iroda évkönyve volt az utolsó, ami átfogó képet adott a magyarok szokásairól, életmódjáról, gondolkodásáról. (Képünkön a Vígszínház 1947-ben).

A magyarok többsége 1947-ben úgy vélte, hogy a békekötés után nagyjából öt év kell majd, hogy helyreálljon a háború előtti életszínvonal Magyarországon. Meglehetősen megosztott volt abban a kérdésben az ország, hogy Magyarország demokratikus országnak tekinthető-e: 53 százalék szerint igen, 45 százalék szerint nem. A többség a legnagyobb problémának a világon a spanyol (a Franco-diktatúra megszilárdulásának ideje ez), görög (polgárháborús időszak), és a magyar-csehszlovák helyzetet látta.

A munkaidőben nem volt nagy eltérés a jelenlegihez képest: a többség 6-8, illetve 8-10 órát dolgozott, néhányan 10-12 órát mondtak. A szabadidőt a legtöbben könyvek és újságok olvasásával, sétával és kirándulással, napozással (!) és háztartási tevékenységekkel töltötték. A legkedvesebb szórakozások a mozi, a színház és a könyv voltak.

A felmérés szerint a megkérdezettek csaknem fele, 42 százalék olvasott valamilyen könyvet 1947-ben Budapesten. A többség szépirodalmat, de népszerű volt a tudományos ismeretterjesztő és a – a kutatók némi sajnálatára – a ponyva is. A legolvasottabb szerzők Margaret Mitchell, Jókai Mór, Erich Meria Remarque, Zilahy Lajos és Luis Bromfield voltak...

ITT OLVASHATÓ

VALÓDI VÁLTOZÁSOK, VAGY PÓTCSELEKVÉS?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: LOSONCZ MIKLÓS
2017.12.20.

Az Európai Bizottság 2017. december 6-án tette közzé a Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítésére vonatkozó, korábban nyilvánosságra hozott vitaanyagokra támaszkodó javaslatait a végrehajtás menetrendjével együtt, amelyeket az Európai Tanács december 15-i ülése elé terjesztett. A Gazdasági és Monetáris Unió egységét, hatékonyságát és demokratikus elszámoltathatóságát 2025-ig tervezik megerősíteni. Az ambiciózus, de sok tekintetben ellentmondásos célok megvalósítását nagyszámú bizonytalansági és kockázati tényező lassíthatja vagy akadályozhatja.

Az európai uniós intézmények és a meghatározó tagállamok vezetői hosszabb ideje foglalkoznak az integráció jövőjével, amiről számos terjedelmes vitaanyagot készítettek. (Részletesebben lásd vonatkozó cikkeimet: Keserédes évforduló. Elképzelések az EU jövőjéről, ÉS, 2017/11., márc. 17., és Fordulat az EU-ban: szorosabb integráció?, ÉS,2017/27., júl. 7.) Az utóbbi egy-másfél évet tekintve a jövőről folytatott dialógus jelentős lökést kapott az EU-ból való kiválást jóváhagyó brit népszavazástól. Az integrációt megalapító római szerződések aláírásának 60. évfordulója ugyancsak alkalmat kínált a jövőkép továbbgondolására.

A mostani időzítés azért is szerencsés, mert amíg a múltban rendszerint valamilyen politikai vagy gazdasági válság hatására lendült túl az EU a holtponton, addig jelenleg ilyen közvetlen kényszerek nincsenek. A december elején előterjesztett bizottsági javaslatok és előzményeik ugyan megoldatlan problémákra reagálnak, de jórészt autonóm kezdeményezés eredményeként, nem pedig krízishelyzet által kiváltott közvetlen külső nyomás hatására születtek. A jövőkép alakításának az alapját az a 2008–2009. évi nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság idején levont következtetés képezi, amely szerint a gazdasági és monetáris integráció nem befejezett. A december eleji javaslatokat Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ígérte meg szeptemberben az unió helyzetéről tartott beszédében.

Az időzítés a konjunktúraciklus tekintetében is kedvező: az Európai Unió összevont GDP-je 18 negyedéve növekszik, a munkanélküliség alacsony, az üzleti szféra és a háztartások várakozásai optimisták. A javaslatok társadalmi elfogadottsága szempontjából nem közömbös, hogy az Eurobarometer legújabb közvélemény-kutatási felmérése szerint a válaszadók 64 százaléka jónak tartja országa számára az eurót. Az utóbbi 5-10 év tapasztalatai alapján a közvélemény szerepe kiemelkedő az integráció továbbvitelében, annak ellenében nehéz változtatásokat keresztülvinni.

További biztató körülmény, hogy az EU jövőjével foglalkozó dokumentumokban és vitákban kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal generáció támogatásának a megnyerésére. Ez elmaradt az Egyesült Királyságban, ami az EU-tagság elutasításának egyik lényeges oka volt...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ ÉV, RÉGI KIADÁSOK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.01.01.

Hát itt az új év, és majdnem olyan, mint az utóbbi évtized valamennyi új éve volt, süllyedünk a szarba ütemesen - a tendencia állandó.
Itt aztán nincsenek cölöpök verve a mocsár fenekére, itt nehéz lenne azt a benyomást kelteni, hogy sétálunk a felszínen, itt már a szájunk széléig ér a szar, és lehet, azért is vagyunk képtelenek kinyitni a szánkat, mert egy óvatlan mozdulat, és könnyen meglehet, belefulladunk.
Széplelkeink természetesen még mindig azzal vannak elfoglalva, hogy ami már az orruk alatt bűzölög, az tulajdonképpen nem sárarany-e mert a szaga eredhet Sorostól, de Gyurcsánytól is.
Vajon diktatúrában élünk, vagy diktatúrának álcázott demokráciában? - ez itt a kérdés.
Ezen aztán majd idén is el lehet vitatkozgatni, miközben a szellemi SA-legény, az ötös számú tagkönyv tulajdonosa szart okád a felső végén is, minősíthetetlenül minősíti Nagy Bandó Andrást, aki megemlített nyilvánosan egy pletykát, melyet az egész ország ismer és mely Orbán Caesar vak komondorjáról szólt.
Ennek utána kétségtelen, hogy a Nemzeti Könyvmáglya tetején előkelő helyet fog elfoglalni a Nagy Bandó Összes, míg kritikusa, az Aranytollú Elmebeteg bevonul a Nemzeti Könyvtár sorozatba, mely tény viccesebb és abszurdabb, mint amit Nagy Bandó valaha is írni tudott,
A politika pragmatikus embereket követel, ellenzéki oldalon ez továbbra is hiánycikk...

ITT OLVASHATÓ

TÖMEGES ELBOCSÁTÁSOKAT TERVEZ A KORMÁNY A KÖZSZFÉRÁBAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2018.01.02.

Csoportos létszámleépítést hajthat végre a közszférában a választások után a kormány. Legalábbis erre lehet következtetni abból a Létszámleépítések megelőzése és kezelése elnevezésű uniós pályázatból, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium nyert meg – írja a Magyar Nemzet.

A gazdasági tárca által elnyert összeg 5 milliárd forint, amit három évig lehet fölhasználni. Azok a munkavállalók alkotják a kiemelt projekt célcsoportját, akik a vállalkozásoknál vagy a közszférában „adott esetben bekövetkező csoportos létszámleépítések során érintetté válhatnak”. Az elnyert 5 milliárd forintból segítenék, hogy a közszférából elbocsátott dolgozók a versenyszférában tudjanak elhelyezkedni.

Az ugyanakkor teljesen kizárt, hogy a tavaszi országgyűlési választás előtt csoportos létszámleépítést jelentene be a kormány. Ugyanakkor a közelmúltban már voltak olyan hangok, amelyek a közszférában jelentős leépítést követeltek.

Orbánék 2010 óta a közszférával kapcsolatban mindent mondtak, és annak az ellenkezőjét is. A kormányfő hét éve egymillió új munkahelyet ígért, hangsúlyozva, hogy ezeket a munkahelyeket nem az állam fogja létrehozni. Ehhez képest az akkori 319 ezer állami alkalmazottal szemben ma 472 ezren állnak a köz alkalmazásában, azaz

152 ezerrel többen kapják bérüket adófizetői pénzekből, mint a kormányváltás idején...

ITT OLVASHATÓ

MEGŐRÜLSZ: EZEKET A CÉGEKET VETTE MEG TAVALY MÉSZÁROS LŐRINCZ

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS
2018.01.02.

Az Mfor.hu szedte csokorba milyen vállalkozásokkal gyarapodott tavaly Mészáros Lőrinc. 

A felcsúti csoda januártól augusztusig 11 naponta vett új cégeket.

Ősszel szünetet tartott, majd a decembert megnyomta. Ámulásra felkészülni! A szédítő bevásárlólista így fest: 

- január vége - Wellnesshotel Építő Zrt.
- február 20. - Hidasháti Mg. Zrt. és a Csabatáj Zrt.
- február 24. - Kunhalom Agrária Zrt.
- március 3. - Opimus Nyrt.
- március 8. - Témadesign Kft.-t
- március 13. - Dereszla Sparking Kft.
- április 12. - Balatontourist
- május 18. - T-Ingatlanhasznosító 2016 és a Kp Ria Magyarország Zrt.
- június 1. - MKB Bank 49 százaléka
- június 29. - FourFourTwo magazin
- július 3. - Nógrád Megyei Hírlap
- július 15.- Strand-Holiday Kemping Balatonakaliban
- július 21. - Status Capital Zrt. tőkealap-kezelő
- július 24. - Takarékinfó Központi Adatfeldolgozó Zrt.
- július 26. - Part FM balatoni rádió
- július 28. - Diófa Ingatlanbefektetési Alap
- augusztus 16. - Canter Borház Kft.
- augusztus 25. - Appennin Holding Nyrt.
- szeptember 4. - három balatoni borászatot
- december 6. - Diófa Alapkezelő
- december 12. - CIG Pannónia Biztosító
- december 14. - Cseh partnerrel vette meg a Mátrai Erőművet
- december 18. - Részesedést szerez az IKO műsorgyártóban és Altmedia-ban
- december 20. - GEOSOL Kft.

ITT OLVASHATÓ

18 OK, HOGY '18-BAN NE SZAVAZZON A FIDESZRE!

SZTÁRKLIKK
Szerző: MOLNÁR ZSOLT
2018.01.02.

...Szavazna ön olyan pártra és kormányra, amely
1. Egyetlen választási ígéretét sem tartotta be, és érdemi program nélkül került hatalomra 2010-ben?

2. A haveroknak juttatta a "nemzeti" trafikokat és a magyar földet?

3. Tönkretette és kiürítette a magán-nyugdíjpénztárakat?

4. A közbeszerzéseken csak a haverokat és szomszédjaikat hozza helyzetbe?

5. Európa legbotrányosabb, lényegében egypárti választási törvényét hozta?

6. Rendszeresen sárba tiporja a sajtószabadság intézményét, és a közszolgálati médiát puszta propagandaeszközzé silányította?

7. Futballstadionokra költi az adófizetők pénzét az oktatás és az egészségügy rendbetétele helyett?

8. Hazánk jövőjét esetleg az EU-n kívül látja?

9. Gyakorlatilag megszüntette és pártkatonákkal töltötte fel a független alkotmánybíróságot?

10. Felszámolta az önkormányzatiságot és példátlan centralizációt hajtott végre a magyar közigazgatásban?

11. Egy "baltás gyilkost" kiadott szülőhazájának, ahol aztán valóságos nemzeti hősként fogadták?

12. Nem kívánja felderíteni, hogyan és miért érkezik egy titokzatos offshore számlára több millió dollár Azerbajdzsánból?

13. Az atomenergiát tekinti a jövő energiaforrásának?

14. A nemzeti parlamentet lassan a "banánköztársaságok" szintjére zülleszti?

15. A letelepedési kötvényt fenn kívánja tartani, és érdemi ellenőrzés nélkül engedne be az országba több tízezer "kötvényest"?

16. Tízmilliárdokat költ nemzeti konzultációkra, hogy a saját pártpropagandáját közpénzből terjessze?

17. Megbízható "üzleti partnernek" tekintette a nemzetbiztonsági ellenőrzésen megbukó Ghaith Rashad Pharaont és társait?

18. A gyermekeink biztonságát is a választási kampány részévé kívánja tenni, és a félelemkeltést a legkisebbekkel kapcsolatban is kommunikációs offenzívára akarja használni?
...

ITT OLVASHATÓ

ELHAGYOTT NAGYVÁSÁRCSARNOK / A PINCÉBE IS LEMEGYÜNK

YOUTUBE
Szerző: KUHÁR BENCE
2017.

...Ami megmaradt mind ipari műemlék. Annak idején a gépeim részt vettek a bontásban. Akkor mi a két épületet jó állapotban hagytuk, az ablakok a helyükön voltak, pár üvegtábla volt kitörve...

ITT NÉZHETŐ MEG

KAMPEC DOLORES LXIX. - JANUÁR EGY

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.01.02.

Fityiszt mutatott hát Béla Wolandnak és a felhők mögül kukkoló Istennek is egyszerre, és erre bizonyíték gyanánt ott volt felemelt és a rigók által megtisztelt középső ujja, amelyről monoton következetességgel folyt alá a massza, be az inge alá, egészen a könyökéig. És nem lehetett vele mit kezdeni ebben a tragikusan röhejes pillanatban, csak búcsút inteni a fekete autóban elszálló Abadonnának, aki úgy nézett vissza kudarca helyszínére, mint egy gyámoltalan Mikulás, aki nem tudta kézbesíteni az ajándékot, mert végül is, karácsony volt, vagy mi a rosseb, de csak egy pillanatig.

Még hosszú pillanat sem volt, ha lehet osztályozni ezt a soha nem létező és le sem írt egységet, mert senki nem tudta, hogy a másodperc milyen tört része lehet ez, vagy hány óra, év vagy évszázad. A rigóknak, akik az átélt borzalmak után bambán ücsörögtek a vödrük peremén, amely nyáridőben trambulin volt, most pedig buszmegálló, ahol még csak dohányozni sem tudtak, végtelennek tűnt minden, a félelem, amely megbénította őket, az időt is foglyul ejtette. Olyan volt, mint egy fekete lyukba csomagolt búra, amely jobb börtönőr minden lakatnál, mert semmi, soha ki nem szabadulhat belőle, ha van ott egyáltalán valami a csupasz elektronokon és reszketésen kívül.

Ilyen fennkölt elmélkedésre azonban a mi rigóink képtelenek voltak, és nem szellembéli hiányosságok okán. Mert tudtak annyit, mint akármelyik traktorista, bádogbános vagy sekrestyés, hanem, mert be voltak szarva magunk közt szólván, amire ékes bizonyíték volt a Béla karján csordogáló, belőlük eredő szürkés puding, amely eleinte jó mókának tűnt, másodjára és jobban belegondolva viszont bizonyság volt arra, hogy még egy macskától is összecsinálják magukat, és ezért kellett átértékelni a pillanatnyilag megmerevedett életüket, ami nem kis feladat, ezt meg kell vallani. Így ücsörögtek a rigók a rémület kellős közepén, mint ideális állampolgárok, a jelek szerint örökre odakozmálva, mert csak még nem is fagyott...

ITT OLVASHATÓ

EGY GYÖNYÖRŰ (FÉRFI)BARÁTSÁG KEZDETE - BUDAPESTRE JÖN MORAWIECKI - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJEAJOS

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2017.01.02.

- Házhoz megy a brüsszeli pofonért Lengyelország, miután rekord tempóban herdálta el saját tekintélyét

- A németek ragaszkodnak a támogatások fejében a jogállamhoz Magyarországon és Lengyelországban

- Orbán a győzelem felé tart, de Fekete-Győr, Szél, Karácsony és Vona esetleg betehet nekI

Bloomberg

A hírügynökség bimbózó férfibarátságnak nevezi előrejelzésében, hogy holnap Budapestre vezet az új lengyel kormányfő első külföldi útja. Morawiecki és Orbán megbeszélésének háttere az, hogy lehetséges: az unió szankciókat hoz Lengyelország ellen, amiért az nem tartja be a demokratikus normákat. A magyar politikus azonban jó másfél hete megnyugtatta Varsót, hogy annak nincs mitől félnie. Kijelentette, hogy országa megvétóz minden büntetést. Egészen pontosan azt mondta, hogy Magyarország ott lesz, és olyan útakadályt képez, amelyet nem lehet megkerülni.

Der Standard

Paul Lendvai próbakőnek tartja Lengyelországot, miután az ultranemzeti, populista Jog és Igazságosság mindent elkövetett az utóbbi jó két évben, hogy lebontsa a demokráciát. Az unió által kezdeményezett büntető eljárás jól illusztrálja, milyen ütemben képes az ország megsemmisíteni a saját hírnevét. És azután mennyi időt vesz igénybe, amíg visszaszerzi a tekintélyét! A Bizottság hiába próbálkozott meg mindennel, így következett a 7-es cikk alkalmazása, amire idáig soha nem volt példa. Dehát a PiS olyan intézkedéseket vert keresztül, amelyek megnyitják az utat az igazságszolgáltatás teljes pártellenőrzéséhez, ezáltal a mostani hatalom bebetonozásához. A Velencei Bizottság ugyanakkor rámutatott, hogy több más, egykori szocialista országban is olyan rezsimet találni, ahol nincs jogbiztonság. De még ha Orbán megakadályozná is a lengyelek szavazati jogának megvonását, akkor is hatalmas pofon volna a hataloméhes Varsó számára, ha az Európai Parlament, majd az EU 22 tagállama jóváhagyná a Brüsszel által kezdeményezett eljárást. Szakértők egyúttal emlékeztetnek arra, hogy ha valaki átlép a jogállamon, akkor bizonyos támogatási programokat egyhangú határozat nélkül is le lehet állítani. A lengyel ügy figyelmeztetés Románia és Csehország számára is.

FT

Az unió harcra készül, hogy a nettó befizetők növeljék hozzájárulásukat a britek távozása után, ám ennek keresztbe tesznek a szervezeten belül tapasztalható feszültségek. A 2020-tól esedékes költségvetés tervezete körül ígérkezik az egyik legélesebb politikai vita az új évben. Az előirányzat legfőbb célkitűzéseit a jövő hónapban tartandó csúcson tárgyalják meg, a hivatalos javaslatot pedig májusban terjesztik elő. Itt egyhangú döntésre van szükség, csak éppen az egyik oldalon ott vannak a németek és a franciák, a másik térfélen pedig a magyarok és a lengyelek. A mostani büdzsét majdnem másfél év alatt hozták tető alá, ezúttal azonban van még további három gátló tényező: a Brexit évi 10 milliárd euróval csökkenti a forrásokat. Többletpénz kell a migrációra és az euróövezetre, végül pedig számolni kell a kelet-nyugati ellentétekkel a menedékkérők elosztása miatt, ami felbőszítette azokat az államokat, amelyek állják a cechet.

A brüsszeli Bruegel Intézet egyik szakértője azt várja, hogy a pénzügyek állnak majd a középpontban, amikor az EU jövőjéről lesz szó. Németország el akarja érni, hogy az olyan kormányok, mint a magyar és a lengyel, a támogatásért cserében tartsák tiszteletben a jogállamot és a többi értéket. A legfőbb fönökök ragaszkodni fognak ehhez a feltételhez. Ugyanakkor a keletiek közül többen is attól tartanak, hogy a nézeteltérések miatt Berlin és Párizs inkább azoknak az országoknak ad majd több pénzt, amelyek be akarnak lépni az eurózónába...

ITT OLVASHATÓ