2018. április 21., szombat

ROGÁN LESZ A MINISZTERELNÖK, CSAK NEM ÍGY FOGJÁK NEVEZNI

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.04.21.


...Szóval a dolog úgy néz ki, hogy mostantól (májustól), Rogán lesz a miniszterelnök, csak (hivatalosan) nem így fogják nevezni.

A propagandaminiszteri tevékenysége akkora nagy sikerült, hogy a politikai kabinetiroda fennhatóságát kiterjesztik azt az új kormány egészére, és mindent a propaganda szempontjainak rendelnek alá (hiszen valóban ez a Fidesz-kormány egyetlen sikerágazata).

Az agitációs terület dominanciája és előretörése annyira szemetszúró, hogy a Fidesz vezetésén belül komoly ellenállással is találkozik, minden bizonnyal nekik szólt Rogán egyik interjújának azon kitétele, miszerint

Ő egy új kormányt szeretne, részben új szereplőkkel és új struktúrával. Neki kell ebben döntenie, azért is, mert a magyar közjogi hagyomány is a kormányfőre bízza a miniszterek kiválogatását, és azért is, mert a magyarok nem csupán a Fidesz-KDNP-re adták a voksukat, hanem egyértelműen megválasztották az ország vezetőjét Orbán Viktor személyében. (Kiemelés az eredetiben - B1 blog)

Rogánnak nemcsak indokolnia kell, hogy miért van joga a tervezett váltáshoz Orbánnak, hanem egyszersmind mentegetőznie is, hogy ez nem az ő (ti. a Rogán) ötlete, ő csak végrehajtója a felsőbb szándéknak, ami azért mégiscsak érdekes, és arra utal,
komoly ellenállásba ütközik Rogán árnyékminiszterelnökségének terve.

Például Lázár részéről, aki nem kívánt betagozódni régi ellensége alá, ezért nyilatkozott korábban olyanokat, miszerint a még valakinek egyszer dolgozom, akkor az csak Orbán Viktor lehet, ami a jövőt illeti...

IRRITÁL A LAKÁJMÉDIA? ÍGY TÁMOGATHATOD A FÜGGETLEN ÉS KRITIKUS SAJTÓT A FIDESZES GŐZHENGERREL SZEMBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: URBÁN ÁGNES
2018.04.21. 


...Az alábbiakban összegyűjtöttünk egy listát arról, hogy kiket érdemes támogatni, ha azt akarjuk, hogy az újságírók végezni tudják munkájukat, legyenek olyan szerkesztőségek, amelyek leleplezik a korrupciót. Íme néhány példa:

Atlatszo.hu: Az Átlátszó volt az első nonprofit oknyomozó projekt Magyarországon, sokat tett azért, hogy a közösségi finanszírozású újságírás modellje ismertté váljon nálunk is. Előfizetéssel, SZJA 1% felajánlásával, és pólóvásárlással is lehet támogatni a portált. Az Átlátszó a saját tartalmak mellett blogmotort is üzemeltet és egyedi fejlesztéseik is vannak, mint például a kimittud közadatigénylő oldal vagy az álhírvadász játék.

Direkt36.hu: A másik oknyomozó projekt mennyiségi értelemben kevesebb tartalmat állít elő, a Direkt36 kizárólag a nagy, sok munkát igénylő sztorikkal foglalkozik. Az egyes támogatási szintekhez különböző szolgáltatások is járnak, a megjelenés előtt meg lehet ismerni az új cikkek összefoglalóját, de e-könyv vagy zártkörű rendezvényekre szóló meghívás is együtt járhat a támogatással.

444.hu: A 444 országosan ismert médiamárka, tavaly tavasz óta folyamatosan gyűjti a támogatásokat, időnként az eredményekről is lehet olvasni. Figyelemreméltó, hogy amennyiben a támogató megadja az e-mail címét, akkor hírlevelet kap, kéthetente olyan külpolitikai összefoglalóval, amely a portálon nem jelenik meg. Nemrégiben új projekttel jelentkeztek, könyvet jelentetnek meg és a megcélzott összeg többszörösét sikerült erre összegyűjteni.

HVG: Nemrégiben a HVG is elindította többszintű támogatási programját. A Barát, Partner, Patrónus kategóriákhoz különböző szolgáltatások tartoznak (pl. hírlevél, találkozás a szerkesztőséggel, HVG-könyv, mozi, rendezvények, stb), de egyszeri támogatásra is mód van.

Merce.hu: A Mérce tavaly október végén indult, kizárólag közösségi finanszírozással. Vállaltan baloldali értékrendű, fő témái közé tartozik az oktatás és az egészségügy állapota, a nők, a szegények és a dolgozók helyzete. A támogatásra már csak azért is szükség van, mert a Mérce minden fontosabb budapesti eseményről a helyszínről tudósít, élő közvetítéseiket a Facebookon lehet követni. Külön elismerésre méltó, hogy a támogatási oldalon folyamatosan frissülő egyszerű vizualizáción lehet követni, hogy az éves tervhez képest hol tart az adományok gyűjtése.

Szabadpecs.hu: A Szabad Pécs annyiban különleges, hogy a többivel ellentétben nem budapesti székhelyű, országos tartalmat előállító vállalkozásról van szó, hanem kifejezetten Pécs és Baranya megye ügyeivel foglalkozik. A projektet a megyei napilapok tulajdonosváltása után kirúgott pécsi újságírók készítik, és így a megyei, helyi független hangok megőrzésének szimbóluma lett. A Szabad Pécs folyamatosan várja a támogatást, de most rendkívüli gyűjtést is indítottak, a vidéki laphálózat működtetésére, amelynek beérkezett támogatásait folyamatosan közzéteszik az oldalon.

Nyomtassteis.hu: A Nyomtassteis kezdeményezés valami olyasmi, amire egy jól működő médiarendszerben, egy modern demokráciában egyáltalán nem lenne szükség. A szerkesztők minden héten összeállítanak egy izgalmas gyűjtést a független sajtóban megjelent legérdekesebb cikkek kivonatából, ezt betördelik és bárki sokszorosíthatja, terjesztheti. A cél különösen annak a rétegnek az elérése, amelyik a kormányzati propagandamédia híreit kapja, mert nem internethasználó, a megyei lapját felvásárolta egy oligarcha és a helyi rádiója is már Andy Vajna hálózatához csatlakozott. A támogatásra szükség van ahhoz, hogy minél szélesebb körben sikerüljön terjeszteni a heti nyomtatott sajtószemlét, sőt, a projekt jellegéből adódóan nemcsak pénzzel, hanem személyes részvétellel is lehet támogatni a csapatot.

Ne érezze magát baleknak azért, mert adományt utalt egy szerkesztőségnek egy olyan tartalomért, amelyet amúgy ingyen is elérhetne. A magyarországi helyzet most rendkívüli és ez új attitűdöt igényel tőlünk, állampolgároktól is. Nem sok marad a magyar jogállamiságból, amit még közös erővel meg tudunk védeni, a még működő független lapjaink ilyenek. Tegyünk meg mindent, hogy fennmaradjanak, mert ha ezek is elesnek, néhány év múlva tényleg nem lesz már miről beszélni...

AZ ÉPÍTŐIPAR MENTHETI MEG A GAZDASÁGOT?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.04.20. 


Jelentős építési-beruházási vonzatú gazdaságfejlesztésre van szükség 2020-ig, ha el akarjuk kerülni, hogy az európai uniós támogatások várható csökkenése komoly gazdasági gondokat okozzon Magyarországon – ezzel is érvel az építőipari szakma az ágazat problémáinak megoldását sürgető javaslatcsomagjában

Többek között a 2019-2020. évekre „kitekintő költségvetés” mielőbbi elfogadását javasolja a kormánynak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), ami adó-, járulékfizetési és egyéb szabályozási előreláthatóságot is jelent a vállalkozások számára. Az építőipar problémáinak megoldására az ÉVOSZ 75 pontos javaslatot dolgozott ki, ebben részben a kormánytól, részben a szakmától várja a megoldásokat...

Ez azért is fontos, mert a jelenlegi, 2014-ben indult hétéves pénzügyi ciklus első három évében a Magyarország részére járó forrásokat – elsősorban a pályázatok és a projektek előkészítésének időszükséglete miatt - időarányosan nem lehetett lehívni, ezért estek vissza 2016-ban az állami és önkormányzati megrendelések. A visszaesés az út- és vasútépítés, az infrastrukturális beruházások, közműfejlesztések területén drámai volt.

A 2016-os drasztikus, több mint 15 százalékos visszaesés után a hazai építőipar teljesítménye 2017-ben 29,8 százalékkal 2494 milliárd forintra bővült. Ez a robbanásszerű növekedés annak volt köszönhető, hogy végre rendelkezésre álltak az európai uniós források. Ugyanakkor ilyen kilengéseket egy ágazat sem tud követni, komoly feszültségeket szül – hangsúlyozta portálunknak Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Súlyos gondot okoz és irreális költségeket eredményez a vállalkozási aktivitás gyors csökkentésének vagy bővítésének piaci elvárása. A munkaellátottság gyors csökkenésével vállalkozások szűnnek meg, értékes szakmai műhelyek mennek tönkre, a hirtelen jött piaci lehetőség pedig erőforrásszűkében éri a vállalkozásokat. Ez a probléma a munkaerő rendelkezésre állását is negatívan befolyásolja.

A 2017. év végén a fizetőképes kereslet és a rendelkezésre álló kapacitás között már mintegy 600 milliárd forintos olló mutatkozott 2018-ra, így egyértelművé vált, hogy az ágazat kapacitásbővítése és hatékonyságának gyors javítása érdekében azonnal intézkedésekre van szükség a vállalkozási szektor és a kormányzat részéről egyaránt...

MENNYIBEN MÁS A KÍNÁLT KERESZTÉNYSÉG, MINT EGY MÁSIK BÁLVÁNY IMÁDÁSA?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- EZERÉV BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.04.21.


Egy vásári mutatványost szeretnék bemutatni, bizonyára sokan hallottak róla, de talán nem mindenki. Az Újszövetségben lehet olvasni a történetét, az Apostolok cselekedeteiben (8,9-24). Ideteszem, hogy ne kelljen keresgélni.

Egy Simon nevű ember pedig már előbb gyakorolta abban a városban az ördögi tudományt és elámította Samária népét, magát valami nagynak állítván:
Kire mindnyájan figyeltek, kicsinytől nagyig, mondván: Ez az Istennek ama nagy ereje!
Azért figyeltek pedig rá, mert sok időn át az ördögi mesterségekkel elámította őket.
De miután hittek Filepnek, a ki az Isten országára és a Jézus Krisztus nevére tartozó örvendetes dolgokat hirdeti vala, megkeresztelkedének mind férfiak, mind asszonyok.
És Simon maga is hűn, és megkeresztelkedvén, Fileppel tarta; és látván, hogy jelek és nagy erők lesznek, álmélkodik vala.
Mikor pedig meghallották a jeruzsálemi apostolok, hogy Samária bevette az Isten ígéjét, elküldék azokhoz Pétert és Jánost;
Kik mikor lementek, könyörögtek érettük, hogy vegyenek Szent Lelket
Mert még senkire azok közül nem szállott rá, csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére.
Akkor kezeiket reájuk veték, és vőnek Szent Lelket.
Mikor pedig látta Simon, hogy az apostolok kézrátétele által adatik a Szent Lélek, megkínálá őket pénzzel,
Mondván: Adjátok nékem is ezt a hatalmat, hogy valakire vetem kezeimet, Szent Lelket vegyen.
De Péter monda néki: A te pénzed veled együtt veszszen el, mivel azt gondoltad, hogy az Istennek ajándéka pénzen megvehető.
Nincsen néked részed, sem örökséged e dologban, mert a te szíved nem igaz az Isten előtt.
Térj meg azért ezen gonoszságodból, és kérjed az Istent, ha talán megbocsáttatik néked szívednek gondolatja.
Mert látom, hogy te keserűséges méregben és álnokságnak kötelékében leledzel.
Felelvén pedig Simon, monda: Könyörögjetek ti énérettem az Úrnak, hogy semmi azokból, a miket mondtatok, reám ne jőjjön.


Mielőtt részletezném, hogyan kerül a bibliai Simon története I. István és a kereszténység megtárgyalásához, hadd hívjam fel a figyelmüket egy olyan érdekességre, amivel a Biblia-magyarázók nem foglalkoznak, még az is lehet, azért, mert nem veszik észre. A Simonról szóló passzus elején az olvasható, hogy „sok időn át az ördögi mesterségekkel elámította őket”. Aztán jött először ez a Filep nevű (azaz Fülöp), vele Péter és János, és azok elkezdtek keresztelni, aminek a következtében mi történt? …”csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. Akkor kezeiket reájuk veték, és vőnek Szent Lelket.” Vőnek, azaz vesznek. Szent Lelket. Kézrátétel következtében. Ami attól a pillanattól, hogy valaki meg van keresztelve, már nem „ördögi mesterség”, hanem? Mondjuk isteni csoda. Kézrátétel és máris vesznek, pedig a kézrátétel előtt még nem akartak Szent Lelket venni. Mégis más, nem? És mint ilyen, az nem eladó. Naná, hogy nem, majd éppen egy ilyet hagyunk nyerészkedni, mint ez a Simon.

Hoztak is „hamar” egy kánonjogi törvényt, a 451. évi khalkédoni zsinat második kánonja tiltotta és nevezte meg az egyházi javakkal való nyerészkedést, attól fogva ezt szimóniának nevezik, ami azt jelenti, hogy az egyházi javakkal való nyerészkedés tiltott, az már nincs leírva az egyházi paragrafusban, hogy ez csak a pápa és a legfelső papság joga (lásd vatikáni bank és egyáltalán, a katolikus egyháznak a voltaképpen felmérhetetlen vagyona). Az már tényleg csak az igazi ínyencek számára fenntartott vallásfilozófiai pikantéria, hogy a keresztény gnózis atyja, na ki? Hát persze, hogy Simon (ez a gnózis nem a hellenisztikus kor gnosztikusainak folytatása), ennek a tételnek a Simon által való meghatározása úgy hangzik: „kiválasztottakban él az isteni szikra, a lélek be van börtönözve a testbe, ahonnan ki kell szabadulnia szigorú aszkézis vagy a testet elemésztő kicsapongás révén”. Akkor most mit gondoljunk erről a Simonról? Behódolt (kiválasztottakban él az isteni szikra) vagy csak úgy tett, hogy a magukat isten által felkentnek tartók ne bántsák (a testet elemésztő kicsapongás révén)?

Mégegyszer: az időpont 451. A helyszín Khalkédon, a Boszporusz partján, voltaképpen a fővárosnak egy külterülete. A mi első királyunk mamája majdnem pontosan 500 esztendővel később ugyanott, a Boszporusz partján keresztelkedett meg, ez csak azért fontos, mert Saroltról azt tartják a krónikák, hogy nemcsak nagyon szép volt, hanem nagyon okos is (Koppány nem lett volna annyira vehemens a levirátus érvényesítésének követelésekor, ha egy csúf és buta asszonyt kellett volna befogadnia). Ezenkívül István három legendája közül a Kis legenda szerint Géza taníttatta a fiát, az ifjú herceg tudott írni-olvasni, beszélt latinul, és – bár a történelemtudomány ilyesmivel nem foglalkozik – elképzelhető, hogy beszélgetett az anyjával is. Azaz több helyről is értesülhetett a szimónia elnevezésű kánoni törvényről.

Na jó. Mindjárt innen folytatjuk, de most már el kell mondanom, hogyan kerül ide Simon mágus, mikor legutóbb azt ígértem, foglalkozunk kicsit a kereszténységgel...

AMIKOR BUDAPEST KERTJEI TEMETŐVÉ ÉS SZÁNTÓFÖLDDÉ VÁLTAK - ÍGY ÁLLT TALPRA A FŐVÁROS AZ OSTROM UTÁN

QUBIT
Szerző: BÉRES ATTILA
2018.04.21.


1944 nyarának végére elérte Magyarország területét a második világháború. Addig az újságok címlapjáról, a filmhíradókból, az időnként hazajövő szabadságos katonák történeteiből, az eltűnt, elesett családtagokról érkező hírekből értesültek az emberek az eseményekről. Mindez gyorsan megváltozott Románia átállásával és a szovjetek megjelenésével az 1941-es magyar határon. A Kárpátok láncai jó lehetőséget biztosítottak a védelemre, de Sztálin csapatai voltak a gyorsabbak, egyszerűen megkerülték Dél-Erdélyen át a védelmet. Hiába próbálkozott a német-magyar hadvezetés a megállítással, az csak az elkerülhetetlen vereség elodázására tett kísérlet maradt.

Sztálin nem volt megelégedve a harcok menetével, attól félt, hogy megelőzik, a diktátor tartott az angolok balkáni partraszállásától, emiatt minél hamarabb végezni akart Magyarországgal. Mikor a Budapest felé dübörgő orosz gőzhenger sebessége lassult, újabb csapatokat küldött, így két front és hadvezéreik közötti versengéssé vált a magyar fővárosért folytatott harc.

Hitler a végsőkig ragaszkodott Budapesthez, és ez megpecsételte az itt tartózkodók sorsát: erőddé nyilvánították a fővárost, amely 100 ezer, mindössze pár hétre elegendő élelemmel ellátott, elgyötört katona börtöne lett, mire elérkezett 1944 decembere. A németek három Konrád fedőnevű hadművelet keretében kísérelték meg a lehetetlent, Budapest felmentését.

A fővárosért vívott harcok 1945. februárban véget értek, de mire Budapest szovjet kézre került, épületeinek harmada elpusztult vagy súlyosan megsérült. Olyan fontos épületek is áldozatul estek a pusztításnak, mint a királyi vár, az Operaház vagy a Nemzeti Színház, nem beszélve az összes hídról...

TGM: EGYSZERŰ EZ NAGYON

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.04.21.


A választás valódi kérdése az etnikai-faji probléma volt. A radikális jobboldali kormány tézisét ismerjük, de mi volt az ellenzék válasza? Ez: „drága magyar testvéreink, voltaképpen mi is fajgyűlölők vagyunk, ne piszkáljatok már bennünket, megtartjuk a kerítést, na”.

Sopánkodnak rajta, hogy az április 8-ai országgyűlési választásokon Orbán Viktorra szavazó vidékieket „buta parasztnak” és „birka népnek” szidják némelyek. Ez valószínűleg legenda, én nem találkoztam a magyarországi közéletnek és újságírásnak egyetlen jelentékenyebb alakjával se, aki ilyesmit mondott volna. Nem is lenne helyes. A dolog arra vezethető vissza, hogy „a város” és „a vidék” ellentéte évezredes adottság, Párizs és a „mélyfrancia” falu (la France profonde) romantikus kontrasztja az európai politika klasszikus közhelye évszázadok óta, s a magyar múltja is igen régi. A falu és a kisváros konzervatívabb érzésű és világlátású, mint a metropolis – ami természetes –, tavaly „a vörös Bécs” is eléggé magára maradt a jobboldalivá lett Ausztriával szemben. Ámde a konzervatív érzület mellett is szólnak súlyos érvek, lenézésre – ha van – semmi ok. A világ mai képe eléggé rémületes, igazán érthető, ha valaki ki akar maradni a modernség jelenlegi változatából, s kapaszkodik valóságos vagy koholt gyökereibe.

Ezt gyorsan tisztázni akartam.

S rátérhetünk a választások előrelátható – és többünk által előre is látott – eredményének olyan elemzésére, amelyből most kihagyjuk, amennyire lehet, a választások gépészeti fölbecsülését a magyar politika (sokpárti) beállítottságához, „szerkezetéhez” nem illeszkedő, ezért unfair (kétpárti) választási rendszertől az egyoldalú médiarendszerig és a régóta példátlan manipulációig.

A politikai küzdelmek középpontjában osztálykérdések és biopolitikai kérdések szoktak állni. Az osztálykérdésnek – pillanatnyilag ez az újraelosztás: jövedelmi, mobilitási (ezen belül oktatási, nemzedéki, „népmozgalmi”, azaz elvándorlási), lakhatási, foglalkoztatási, társadalombiztosítási, segélyezési stb. problémák tömkelege – az újkorban szokásos megvitatása elmaradt, egyrészt azért, mert „az alsóbb néposztályok” szervezetlenek (a szakszervezetek haldokolnak), és politikai-ideológiai képviseletük sincsen; másrészt azért, mert a választási harc vitatémáit a hatalmi, világnézeti és médiafölényben lévő Orbán miniszterelnök és apparátusa határozta meg.

Senkinek nem volt ereje hozzá, hogy ezt megváltoztassa. Az osztálykérdésnek, azaz most: az egyenlőség, vagyis az állami újraelosztás és a gazdaságba való szociális indítékú állami beavatkozás kérdésének, az adó- és munkajognak a hánytorgatása nem került sorra.

A biopolitikai kérdések közül se volt szó mindegyikről. A társadalmi nemek közötti egyenlőség ellen voltak brutális jobboldali célzások a választási kampány alatt, de súlyuk csekély, inkább csak a konzervatív attitűdök megszilárdítását szolgálták (mint a képzeletbeli „dzsenderőrület” elleni őszintétlen kirohanások is). Beleillett az egyenlőségellenes (antiegalitárius) támadás általános dinamikájába.

Az egyetlen középpontban álló valódi kérdés az etnikai-faji probléma volt, mindenekelőtt a közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai menedékkérők fenyegetőnek érzett árnyéka (a „migránsprobléma”), és kisebb mértékben ugyan, de a cigánykérdés is.

Ez volt A KÉRDÉS...

NINCS MÁS ÚT, FEL KELL JELENTENI ORBÁNÉKAT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.04.19.


A kiépülő illiberális diktatúrákkal szemben alapigazság, hogy használni kell a törvényeket és a bíróságot, amíg vannak. Magyarországon nem sikerült még a bíróságokat tökéletesen a rendszer szolgálatába állítani. A populista demagógia, az álhírek, a Rogán minisztériuma által koordinált hazugságok, rágalmak azért működhetnek, mert az érintettek nem tesznek feljelentést ellene.

A Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és mások esetei bizonyítják, hogy a kormányzati propaganda hazugságai ellen feljelentést kell tenni, és a bíróságokon kell kimondatni, hogy azok hazugságok. A sajtószabadság korlátozása után nem lehet arra számítani, hogy a sajtó informálja és felvilágosítja az embereket az igazságról. A bíróságok lehetnek az igazság és törvényesség utolsó bástyái, amíg a részleges szabadságuk létezik.

Soros György óriási hibát követ el azzal (ahogyan az alapítványai és a kedvezményezttjei nagyobb része is), hogy nem perel. Nem perelik be az összes szemenszedett hazugságért ezt a bűnszervezetet. A legképtelenebb állítások miatt sem perelnek sokan, nem használják a jogállam még el nem pusztított részét sem, hogy a propaganda hazugságait leleplezzék...

"ELCSALT" VÁLASZTÁS

FARKASVONÍTÁS
Szerző: Tarski
2018.04.21.


Régi ismerősünk Paragrafus nicknevű kommentelőnk, aki jogászként tényleg sok hasznos elemzést tett közzé a blogomon. Én ezeket mindig nagy figyelemmel olvasom el, és ha szükségét látom, akkor arra megpróbálok választ adni. Általában az a csevegésünk vége, hogy ismét nem értünk egyet, de legalább egy jót vitatkoztunk. A mostani hozzászólásának, illetve a reá adott válaszomnak is ez lesz a sorsa, de legalább hasznosan töltöttük el azt az időt, amit a válaszadásokra fordítottunk. Tehát nincs sok remény arra, hogy bármiben is egyetértsünk, de hátha mégis sikerülhet éppen most.

A mostani hozzászólását a “Megcsinálták” című bejegyzésem után írta, és az ajánló aláírásokkal kapcsolatos. Így kezdi: “Alapos okom van azt állítani, hogy a fideszesek az ajánlásaik jelentős részét nem a választóktól kapták, hanem a Kubatov-listák alapján saját maguk töltötték ki és írták alá. Ez miatt több esetben meg is próbáltam kezdeményezni azt, hogy a választási szervek ellenőrizzék az ajánlásokhoz tartozó aláírásokat. De nem tették meg. Pedig a törvény is kötelezettséget ír elő erre. Íme: 

125.§.(2) Az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122.§.-ban foglalt követelmények teljesülését…
122.§.(2)Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.
123.§. (4) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.”

Itt meg kell állnom, mert Paragrafus nem írta oda azt, hogy most a 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról című törvényről van szó. Ebben valóban szerepel az, hogy az ajánlások ellenőrzésekor, meg kell vizsgálni azt, hogy az ajánlóívet a választópolgár a saját kezével írta alá. Tehát a törvény csak akkor kötelez bárkit is, ha az ajánlásokat ellenőrizni kell. Ha erre senkit, illetve egyetlen szervet sem kötelez hatályos törvény, akkor nem kell ellenőrizni a 122.§-ban foglaltakat. Én legalábbis így értelmezem ezt a törvényi helyet.

De gondoljuk csak meg, mi lenne, ha minden aláírást utólag ellenőrizni kellene? Ez egy olyan adatbázist követelne, amelyik tartalmazná minden választópolgár aláírását, ami összehasonlítási alapul szolgálhat egy gépi ellenőrzéshez. Arra ugyanis nincs lehetőség, hogy az bizonyos illetékes személyek ellenőrizzék le az aláírások hitelességét, mert az több ezer ember bevonását követelné meg. Tehát kizárólag gépi úton lehetne ellenőrizni az aláírásokat, amire ugyan megvan a technikai lehetőség, de nincs meg az az idő, amíg ezt elvégeznék. Mindemellett egy további probléma is adódik. Egy konkrét választó aláírása is különböző lehet, attól függően, hogy azt milyen körülmények között teszi meg. Én például akár háromféle módon írom alá a nevemet, és ember legyen a talpán, aki ki tudná olvasni azt és azonosítani tudja azt a személyemmel. Azt meg különösen kizártnak tartom, hogy erre egy gép képes lenne...

LENGYEL LÁSZLÓ: ORBÁN KIRÁLYSÁG ÉS BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2018.04.21.


Annak ellenére, hogy a választók többsége Orbán és rendszere eltávolítására szavazott, ismét bekövetkezett az Orbán-rendszer és a homo orbanicus kétharmados győzelme. A nemzet 51:49 arányban leváltotta a rendszert, mire a rendszer leváltotta a népet.

A magára hagyott rendszerellenes választó


Rendszerváltás volt ez is a javából, negatív rendszerváltás: a magyar választók jelentős része elkötelezte magát egy könyörtelen, autokrata rendszer mellett. Az ellenzékre szavazók voltak többségben, de a választási rendszer sajátosságai újabb, harmadik kétharmados többséget eredményeztek az ancien régime javára. Így, az érvényes rendszer szerint, a magyar választók a vagy-vagyból a rossz oldal mellett döntöttek, nem először és nem utoljára. Egzisztenciális határhelyzet, amikor "az ember vagy nem vesz észre semmit, vagy igazi létére ébred, mulandó földi egzisztenciája fölött és annak ellenére. Még a reménytelenség is – azáltal, hogy lehetséges lennie – a világon túlra mutat.” – írta Karl Jaspers. Ki vagy? Hol vagy? Miért vagy? Mivé lehetsz? Mivé tehetnek? Mivé kell lenned?

Orbán Viktor semmi rendkívülit nem tett, csak kihasználta valamennyi, rendszer-adta előnyét. Az Orbán-rendszer kiépített egy központosított államhatalmat, pártállamot, amely függővé tette magától a falvak és a kisvárosok népét, ahol a legnagyobb vagy egyetlen foglalkoztató, rendfenntartó, információközlő, oktató, egészségügyi, vallási és szociális szolgáltató. Minden forrás a központi államhatalomtól származik. Itt nincs és nem is lehet semmilyen alternatív politikai, piaci vagy civil intézmény a pártállamon kívül. A pártállamtól független társadalmi csoportok tagjai Budapestre vagy külföldre távoztak, ahol a piaci vállalkozások és szolgáltatók, a civil szféra szabadsága és autonómiája érvényes. A vidéki városok középrétegei megkapták az ország és családjuk szimbolikus, de látható védelmét: a kerítést a határon, a rendőri jelenlétet az utcákon. Az állampártra, a Fideszre, amely valójában elnöki párt, Orbán-párt, kizárólag választások idején van szükség, nem gyakorol semmilyen valóságos hatalmat, nem választ, nem kormányoz. Orbán a törzsszavazói mellé behozta a falvak és kisvárosok tartalékban lévő, közvetlen felügyelete alatt álló szavazóit, továbbá a pénzzel és párthűséggel elkötelezett erdélyi és vajdasági levélszavazókat.

Az ellenzéki választókhoz, vagy helyesebben mondva, a rendszerellenes választókhoz is, a korábbi nagyjából 2 millió szavazó mellé 600 ezren csatlakoztak. Csakhogy az előbbi tartalék koncentráltan egyetlen pártra esett, így nem veszett el, ellenben a baloldal és a Jobbik szétszavazásával, illetve a több mint 400 ezer, kis pártokra adott vokssal az ellenzék elveszítette minden esélyét nemcsak a győzelemre, de a kétharmad megállítására is. Orbán Viktornak mindehhez volt pénze, intézményei és ideje, az ellenzéknek viszont se pénze, se intézményei, se ideje nem volt, csak szavazói, akik nem rá, hanem Orbán ellen szavaztak.

A demokratikus ellenzéki pártok vezetői kétszer kivégezték saját lehetséges, közös miniszterelnök-jelöltjüket. Képtelenek voltak a közös választási párt vagy a közös lista stratégiai szövetségének megteremtésére. Tudták, hogy az Orbán-rendszer csak stratégiai szövetséggel győzhető le. De inkább akarták egymást legyőzni. Majd a választók nyomására eljutottak a taktikai szavazás gondolatához. Ebben semmi új nincs: ilyen taktikai szavazási stratégiát alkalmazott Orbán és Torgyán 1998-ban, amikor a második forduló előtt megállapodtak 82 kisgazda képviselő egyoldalú visszaléptetésében. Biztosak lehettek abban, hogy a vidéki radikális, nacionalista kisgazda választók le fognak szavazni a budapesti, liberális-gyanús Fideszre? Nem. De a politika a merészség és vállalkozás művészete is. A 2018-as pártvezetők se nem merészek, se nem vállalkozóképesek, sőt még csak nem is ésszerűen gondolkodó politikusok. Nem akartak, tudtak se nyílt, se titkos taktikai megállapodásokat kötni egymással, illetve a középre húzó Jobbikkal. Így cserben hagyták a rendszerellenes választókat. Nem Orbán Viktor diadalmaskodott, hanem az ellenzék vesztett...

AZ EURÓPAI KONZERVATÍVOK FRAKCIÓVEZETŐJE MEGINT AZT ÍGÉRI, HOGY KVÓTA-ÜGYBEN Ő MAJD MEGREGULÁZZA ORBÁNT (CÖ-CÖ...) - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B 1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey
2018.04.21.


- Az osztrák szélsőségesek egyik vezére egyetért Orbán Viktorral abban, hogy migráns-ügyben neki ez a Soros nagyon gyanús! Közben a magyar civilek számára a túlélés forog kockán

- Merkel lapít, nem segít Marconnak, noha a francia államfő a liberális és demokratikus Európát igyekszik megmenteni a nacionalisták, illiberálisok részéről fenyegető végtől

- Az Európai Központi Bank erősen gyanítja, hogy a magyar jegybank tiltott anyagi támogatást nyújt a költségvetésnek a szépnevű alapítványokon keresztül

Die Presse

1. Az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője arra igyekszik rávenni Orbán Viktort, hogy az teljesítse európai kötelezettségeit a kvóták ügyében, mert a magyar választások is azt támasztják alá, hogy a migráció rendezése nem tűr halasztást. Ugyanis nem csupán a földrészt, hanem a társadalmakat is megoszthatja, ha elhúzódik a megoldás. Weber szerint a kiutat csak az jelentheti, ha keményen ellenőrzik a külső határokat, az ENSZ-szel összehangolva szigorú kontingenst szabnak a menekültek számára, illetve egyfajta Marshall-segélyt adnak Afrikának. E három nélkül nem lehet fenntartani a Schengen-rendszert. A politikus ennél a pontnál tért rá arra, hogy Európában nem lehet nélkülözni a szolidaritást, bár megérti a volt szocialista államokat, mármint hogy azok előbb tudni akarják, kik is lépnek migránsként a területükre. Ám ha ez a kívánság a külső határok szigorú őrizetével teljesül, utána a magyar, lengyel és cseh kormány nem vonhatja ki magát Olaszország és Görögország megsegítéséből.

Weber hangsúlyozta, hogy az unió értékközösség, itt szó sem lehet semmiféle engedményről. A kérdés csupán az, ki ellenőrzi az esetleges jogsértéseket. A politikus úgy véli, hogy ez a bíróságokra tartozik, ezért szükség lesz jogállami mechanizmusra. A bajor EP-képviselő elvárja, hogy Orbán Viktor simítsa el az olyan nyitott kérdéseket, mint a CEU jövője vagy a nem kormányzati szervezetekkel szembeni bánásmód. Az EPP parlamenti csoportvezetője megjegyezte, hogy a magyar kormányfőnek az új választási felhatalmazás birtokában most már kell tennie valami jót a földrészért is. Weber, aki Daul néppárti elnök társaságában hamarosan találkozik a miniszterelnökkel, szeretne egyúttal hidat építeni Merkel és Orbán között. Szerinte egyébként a magyar vezető pontosan tudja, hogy egyedül nem képes megvédeni az országot Moszkva ellenében.

2. A szélsőséges Osztrák Szabadságpárt parlamenti csoportjának első embere szintén úgy gondolja, hogy Soros György kétes szerepet játszik a migrációban. A politikus, aki a kétoldalú baráti csoport elnökeként szívesen ott lenne az új magyar Országgyűlés alakuló ülésén, ha meghívják, jó viszonyban van Orbán Viktorral, bár telefonszámot azért nem cseréltek. Gudenus emellett nagyon rokonszenvezik Oroszországgal is. A magyar médiapolitikáról úgy vélekedik, hogy az végül is a miniszterelnök dolga, aki bizonyosan megpróbált egyes orgánumokat magához kötni. Arra a felvetésre, hogy Orbán ellenségnek tette meg Sorost és durva összeesküvés elméletet fabrikált a személye köré, a politikus úgy válaszolt, hogy egyre inkább bebizonyosodnak azok a hírek, miszerint a milliárdos támogatja a migránsok betelepítését Európába. Mert az nem lehet véletlen, hogy ennyien jönnek a kontinensre. Megjegyezte, hogy erre nézve vannak is papírok az EU-ban. Felrótta a befektetőnek továbbá, hogy az szerinte sok pénzzel segít minden lehetséges átalakulási folyamatot a földrész keleti felén.

New York Times/Reuters

A Nyílt Társadalom Alapítvány azzal vádolja a magyar kormányt, hogy az meg akarja fojtani a civil szervezeteket, ám az OSI megerősítette, hogy a budapesti iroda elköltöztetése attól függ, mit tartalmaz a „Stop-Soros”-csomag, amely a jövő hónapban kerül az Országgyűlés elé, bár sok kétségük nincsen felőle. A tervezet miatt az EU már kötelezettségszegési eljárást indított, ugyanakkor Orbán Viktor világossá tette, hogy ő azt szeretné, ha távozna a regionális képviselet. A miniszterelnök ellenfelei ezzel szemben úgy látják, hogy a fejlemény mérföldkő lenne, miután az ország már most is a tekintélyelvű irányítás felé csúszik, és a hatalom lecsap a gondolkodás és a tevékenység független központjaira. Csontos Csaba szóvivő elmondta, hogy akár megy az alapítvány, akár nem, mindenképpen folytatja a munkáját Magyarországon.

Boros Tamás a Policy Solutions-tól szerint a civilek elleni fellépés beleilleszkedik abba a törekvésbe, hogy egyetlen terület sem működhessen a kormányzat jóváhagyása nélkül. Pardavi Márta a Helsinki Bizottság képviseletében aggodalmát fejezte ki, mert a törvényjavaslat létében fenyegeti a szervezetet.

ORGIA SPANYOL MÓDRA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Pedro
2018.04.21.


Mielőtt valami rosszra (vagy jóra, ez hozzáállás kérdése) gondolnátok, gyorsan elárulom, hogy az orgia ugyan orgia lesz és a spanyol (na jó, andalúz) is igaz belőle, de a hasunkat fogja kényeztetni a mai poszt. Pedro ugyanis igazi gasztroposztot küldött a régió fővárosából, Malagából, illetve annak környékéről, jó sok fotóval – úgyhogy tessék felkészülni, mert kemény menet lesz!

„Elsőként mindjárt szeretném világossá tenni, hogy (bár sokszor jártam már a környéken) nem Malagában (még csak nem is Spanyolországban) élek, szóval ez a mostani amolyan kirándulás, rövid pihenés volt.

Nem is vagyok biztos benne, hogy ennek helye van a blogon, de mindenképpen írni akartam a helyi ételekről (és aztán Határátkelő meggyőzött, hogy volt már ilyen írás, úgyhogy jöhet). Ezt csak azért akartam előre leírni, mert nem vagyok szakértő, csak lelkes és a hasát meglehetősen kedvelő ember.

Szóval pár hete volt szerencsém Malagába (egészen pontosan egy tőle nem messze fekvő tengerparti városba) látogatni és ott tölteni jó pár napot, gondoltam, összefoglalom, milyen gasztroélmények értek.

Herkentyűék és a chiringuito

Soha nem értettem azokat az embereket, akik nem szeretik a tengerben élő, különböző formájú, állagú és ízű lényeket. Én bármeddig ellennék a tintahal, polip, halak, és társaik brutális elfogyasztásával. Az egyetlen kivétel a kagyló, ami pár éve alaposan betett a gyomromnak, és azóta nem vagyunk barátok.

Szóval ami úszik, az jöhet (kis túlzással), ráadásul azért a tengerparton az sem esélytelen, hogy az ember frissen kapja ezeket a lényeket, ami jelentősen dob az élvezeti értéken.

Itt kell egy pillanatra kitérnem a chiringuito műfajára. Ezek tulajdonképpen tengerparti bárok és / vagy éttermek. A szó eredetére több megfejtést is találtam, van, aki szerint Kubából származik, de nekem jobban tetszik a másik magyarázat.

Eszerint a chiringuito azokról a kis csónakokról kapta a nevét, amiben ezeken a helyeken jellemzően grillezik a halakat és a mindenféle egyebeket. Sajnos erről nincs fotóm, de nagyjából úgy kell elképzelni, hogy a csónakot jó kétharmadig megpakolják homokkal (abból azért akad bőven), annak a tetejére kerül a fa, és már mehet is a menet"...

PETŐ PÉTER: MELLÁR TAMÁS ÜZENI, CIVIL POLITIKUS PEDIG NINCS

24.HU - POSZT ITT 
Szerző: PETŐ PÉTER
2018.04.21.


A pécsi professzor belépője alkalmas arra, hogy bizonyítsa tökéletes alkalmatlanságát. Vélemény.

A 300 spártai állhatatosságát idézi a Pécsen egyéni mandátumot szerző Mellár Tamás, aki a Népszavának adott, izzó szenvedélyen pirított interjújában kérlelhetetlen bátorsággal jelentette ki, ha úgy alakul, kész akár sajtótájékoztatót is tartani a parlamentben, hogy felhívja a figyelmet a hatalmi visszaélésekre. Régen várt, szélsőségesen bátor politikai magatartást vetített ezzel előre. Ha e radikális lépés mellett még esetleg interjúkat is ad majd a professzor, hovatovább interpellál, az már bizonyos tekintetben amolyan „mindenmindegyet”, őrjítő kockázatvállalást jelez, az ellenzéki politika, az ellenállás olyan tartalmi és formai újragondolását, amire reményünk sem lehetett volna, ha nem jön végre egy civil politikus.
Hogy egyenesen beszéljek az iróniamérleg kiakadásig pakolása helyett:

Mellár mondásai kegyetlenül tisztán mutatják, hogy civil politikus nincs. Azt pedig mindennél fontosabb megérteni végre: a politikai analfabétizmus nem érdem, hanem jövőrongáló károkozás.

Ismertetem is mindjárt a mellári politikai álomvilág totális valóság- és politikaismeret-hiányról tanúskodó tételeit, de előtte beszéljünk kicsit arról, mi a politika. Ez már csak azért is szükségszerű, mert nem volt az utóbbi tíz évben olyan ciklus, hogy az úgynevezett értelmiség ne üsse fel az egyetemi ógörög-oktatók névkönyvét, esetleg a budapesti közgazdász-vetélkedők almanachját, hogy lehetséges miniszterelnök után kutakodjon. Tehát: a politika külön szféra, sajátos logikával, szabályokkal, eszközrendszerrel, legfőképpen tudással. Bármennyire is nehéz tudomásul venni: professzió, szakma...

LAPJÁRÁS

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2018.04.20.


Nemzeti nagyburzsoáziánk a melegpornó tárgykörében kartellezik, erre mutatott rá az OLAF, és erről ír a magyar sajtónak az a része, amely a publikumot a győzelmi mámor lelkesítő napjaiban is további örömhírekkel iparkodik delektálni. A sajtónak ez a része mi vagyunk. Szomorúan állapítjuk meg, hogy az állampárti médiának egyetlen jó szava sincs Garancsi Istvánról és Hernádi Zsoltról, gazdasági életünk azon csúcsfigurái­ról, akikre a csalás elleni hivatal fentebbi megállapítása utal. A pártsajtó, amely egyebek közt arra is hivatott, hogy számunkra zsinórmértékül szolgáljon, nem veszi észre, hogy az OLAF véleménye majdhogynem hízelgő. Az derül ki belőle, hogy a magyar nagyburzsoázia föntebb jelzett kiválóságait és ily módon az illiberális állam egészét is csak hódolat illeti, nem bírálat, és ennek a belátásához elég a történtekre madártávlatból tekintenünk.

A nyolcvan százalékban Hernádi Zsolt tulajdonát képező Gran Private Equity uniós pénzeket fektetett a nem jellemzően valláserkölcsi alapon szerveződő Dating Central Europe Zrt.-be, mely utóbbi pedig hetvenezer euróért vásárolta meg a melegrandi.hu társkereső oldalt. Mire következtethetünk ebből, ha tárgyilagosak vagyunk? Egyértelmű. Felvilágosult gondolkodásmód, tolerancia, elfogulatlanság, liberalizmus, vagyis a poláris ellentéte mindannak, amivel a pártállamot vádolni szokás. Az EU szerint viszont az unió hírneve sérül azáltal, hogy Garancsiék az európai adófizetők pénzét buzioldalak feltőkésítésére fordítják, mármost akkor ki itt a kirekesztő, az előítéletes, a bigott, korlátolt és intoleráns


Ami pedig a kartellezést illeti, az nem egyéb, mint konkurens vállalatoknak az egymás közti verseny korlátozását célzó megállapodása. Vállalkozók, azaz egymásra nem ok nélkül gyanakvó emberi lények egy csoportja akként határoz, hogy a kölcsönös gyilkolászást átmenetileg kooperációval cseréli föl. Nem könnyű döntés, épp ezért fölöttébb tiszteletre méltó, ha mégis megszületik. Etológusok szerint ha majmok indulnának autóbusszal a Duna-kanyarba, Verőcén már egy se volna életben közülük, míg ezzel szemben dicső fajunk egyedei Zebegényig is eljutnak akár, majd épen, egészségesen térnek vissza Budapestre; tágabb értelemben ez az, amit kartellnek nevezünk. A létért való harc átmeneti és részleges felfüggesztése, nem egyéb. Az unió ennek mégse örül, sőt visszaköveteli a pénzének egy hányadát, a magyar állam pedig olyan, hogy visszaadja. Úgy tesz, mintha az OLAF nevű akármicsodát komolyan veendő intézménynek gondolná, pedig dehogy.

Európa csalás elleni hivatalának létezése egy jámbor hiedelmen alapul. A hiedelem abban áll, hogy az intelligensebb állatokhoz hasonlóan az emberi faj példányaiban is munkál az az emóció, amit szégyenérzetnek nevezünk, és ami az egyedet többé-kevésbé visszatartja attól, hogy elkövessen különféle gazságokat, és így fajtársai nyílt megvetését érdemelje ki. Persze az emberek evvel együtt lopnak, csalnak, hazudnak, s ami még rosszabb, némelyik belehugyozik az úszómedencébe, de nem akármikor és nem akárhogyan. Lehetőleg úgy, hogy mások ne nagyon lássák, semmiképp se a partról, és főképp nem az ugrótoronyból. A hiedelem másik eleme, hogy a civilizált ember a kölcsönösen elfogadott játékszabályokat betartja, és másokkal is betartatni iparkodik. Ha tehát jön az OLAF, és bejelenti, hogy a keménytökű magyar legény csalt a pókerben, akkor az érintett fülig pirul, és a többiek becsmérlő pillantásaitól kísérten a sarokba áll. A szankciók pedig akkor se maradhatnak el, ha a keménytökű magyar legény a hatalom azon legmagasabb köreihez tartozik, amelyekre az egyszerű halandó gondolni se mer, pláne nem azután, hogy besötétedett.

Mindez azonban csak addig volt így, amíg Európa játéktermeibe a puszták félázsiainak tekintett népe és e nép teljességgel ázsiai habitusú vezetője be nem vonult. A dunai nagykánság ma már olyan modell, amelyet a világ valamennyi hatalommániás pszichopatája csodál és irigyel, lemásolni viszont képtelen. Nép és vezető egyszeri, megismételhetetlen, orgasztikus egymásra találása, olyan tünemény, amivel a vén Európa semmit nem tud kezdeni. Jöhet ide az OLAF, vizsgálódhat orrvérzésig, megfogalmazhatja az ajánlásait, valamennyit még az elrabolt – vagy ahogy mostanság mondják, elkutatott – pénzekből is visszakaphat, amúgy marad minden a régiben...

ORBÁN MEGÜZENTE: HIÁBAVALÓ A KÜZDELEM, ŐT NEM LEHET LEVÁLTANI

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.04.20.


A miniszterelnök úgy csinált, mintha a fideszes pártpropaganda tulajdonképpen oknyomozó újságírás lenne.

Orbán Viktornak három kommunikációs trükkje van:
1. Ha megvádolnak valamivel, vádold meg a politikai ellenfeleidet ugyanazzal;
2. Osztd fel a világot jókra és gonoszokra, magadat pozícionáld a jók oldalára. A gonoszok legyenek a vádlóid.
3. Azonosítsd magad mindig a többséggel és ezen az alapon jelentsd be ignyed a korlátlan hatalomra.

Orbán ezeket a trükköket minden pénteken beveti a Fidesz által maga alá gyűrt valahai közrádióban. Ma reggel három lényeges témában adott interjút a miniszterelnök a mikrofonállványként funkcionáló müsorvezetőnek:
- A háborúja állásáról egykori pártfogója, Soros György ellen;
- Az új kormánya felépítéséről;
- A magyar népesedési politikáról...

VESZTESÉGEINK


MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.04.20.


„Ennek a hazának a sorsa nemcsak a mi sorsunk. Ennek a hazának a sorsa azoké is, és elsősorban, és főleg azoké, akik utánunk következnek.” (Kéthly Anna)

Mivel az első sokkon már nagyjából mindenki túljutott, de folyamatosan érkeznek az újabbak, érdemes talán egy kicsit lenyugodni, venni egy levegőt, és tartani egy rövid eposzi seregszemlét.

A helyzet az, hogy bár nagyon kellene valami biztatót mondani, optimistán nekifutni az előttünk álló éveknek, de jelenleg legfeljebb annyit látunk, hogy van egy totálisan szétesett ellenzékünk, egy számszerűen ugyan nagy, de irányultságát tekintve konfúz tüntető tömegünk, mindezt megfejelik a realitásoktól elrugaszkodott elvárások és a túloldalon egy elszánt kétharmad dől éppen hátra a bársonyszékében.

Ahogy azt ilyenkor a bölcs emberek mondani szokták: innen szép nyerni.

8 év a Nemzeti Együttműködés Rendszerében kegyetlenül fárasztó volt, mindannyiunknak (igen, kormányoldalon is fárasztó lehetett, nem könnyű ám folyamatosan rettegni láthatatlan ellenségektől, és gyűlölni jelen nem lévő személyeket).

Elfáradtunk mi is a nagy ellenállásban, leginkább azért, mert folyton új frontok nyíltak, és mi nem egyszerűen átvonszoltuk magunkat egy másik lőállásba, hanem folyton nekiálltunk egy teljesen új védőbástyát építeni. Az igazi probléma talán az volt, hogy minden új belépő nulláról akarta kezdeni az építkezést.

A mozgalmak ugyan valamennyi tudást átmentettek egymástól, de többnyire azért jól láthatóan megpróbálták elkülöníteni magukat elődjeiktől. Így folytonos munka helyett szórványos fellángolások voltak, amelyek egy része ugyan fel tudott mutatni eredményeket (gondoljunk csak a Nolimpia kezdeményezésre vagy a 3-as metró akadálymentesítésére),
az egyes ügyek mentén történő megmozdulások azonban nem tudták megtartani bázisaikat, a nagy nyomás és a sok támadás miatt könnyen kiégtek, elfogytak, és társadalmi támogatottság híján feledésbe is merültek. Hogy aztán jöjjön a következő.

A demokratikus ellenzék pártjai pedig egész egyszerűen megspórolták magunknak a szembenézést az elkövetett hibákkal. És teljesen mindegy, hogy egy párt a rendszerváltás óta velünk van, vagy egészen friss belépő – olyan megújulást, ami a társadalom számára is élhető alternatívának tűnik, és amely képes a politikába már belefásult tömegeket felrázni (most is volt két és félmillió választópolgár, aki voksolni sem ment el), és elhitetni velük, hogy a politizálás közügy, nem tudtak felmutatni. Igaz, ebben benne van az is, hogy maguk a pártpolitikusok is foggal-körömmel ragaszkodnak ehhez a pozíciójukhoz, a belső érdekek mentén történő politizálás pedig jól láthatóan a megújulás gátja volt – ezt, a bizonytalanságot és a folyamatos irányváltásokat pedig a választók nem nagyon viselték jól.

Gyakorlatilag tehát nem vagyunk előrébb semmivel, mint ahol az elmúlt években toporogtunk – csak sajnos az a helyzet, hogy a kormány viszont nem tétlenkedett eközben, és törvényei, médiafölénye és tanulékonysága révén olyanná formálta körülöttünk Magyarországot, hogy most éppen sokkal nehezebb lenne kibillenteni a hatalmából, mint korábban bármikor.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy még meg sem alakult az új kormány, de máris elkönyvelhettünk néhány fájó veszteséget, valóban nehéz optimistának lenni.

Az elmúlt két hétben egyetlen dolgot könnyeztem meg – azt a pillanatot, amikor Papp Réka Kinga a Feles utolsó adásában felhajtja az utolsó felest (és ezzel búcsút mondtunk bizonytalan időre a Gulyás Márton által vezetett Slejmshow műsorainak)...

"FÁZNAK A CSONT-TOLLÚ MADARAK" - JÓVÁTEHETETLEN VESZTESÉG ÉRI A MAGYAR SAJTÓT A NYOLCVANÉVES MAGYAR NEMZET BEZÁRÁSÁVAL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: MARTIN JÓZSEF
2018.04.21.


Még négy hónapot és két hetet kellett volna „élnie” a Magyar Nemzet című politikai napilapnak, hogy megünnepelhesse a nyolcvanadik születésnapját. Az olvasók először 1938. augusztus 25-én vehették kézbe a lapot az alapító Pethő Sándor egész oldalas vezércikkével, s rengeteg vihart átvészelve a napilap hajója mintha Párizs jelmondatát tette volna magáévá: „Fluctuat nec mergitur”, vagyis hánykolódik, de nem merül el. Most mégis ez történt, de hogy az április 11-i beszüntetéssel elsüllyedt-e a lap véglegesen, arra ma még nem tudunk választ adni.

A sajtótörténet ismer példákat arra, hogy újságok rövidebb-hosszabb tetszhalálukból föltámadnak: a Pesti Hírlap, a Magyar Hírlap vagy éppen a Világ – s bizonnyal akad még több is – olykor évtizedekig pihent, aztán egy időre föltámadt, de ez után az újjászületett lapok új fejezetbe kezdtek, s ebben az értelemben bizonyosra vehető, hogy az igen változatos, sokszor viharos nyolc évtizeddel lezárult egy szakasz a Magyar Nemzet életében.

A 2015 februárja óta a régi utak felé visszakanyarodni igyekvő, kormánykritikus újság pallérozottsága, választékos hangvétele, eredeti értesülései egy bő hete hiányoznak a magyar médiavilágban: a pluralizmus, a sokszínűség terepe tovább szűkült, újabb előnyhöz jutott a nyilvánosságban a feltétlenül kormánybarátok harcias serege, náluk a fő parancs a lojalitás, minden csak ez után következik.

A bezárás nem a tulajdonos szeszélyes döntésének a következménye, s ugyanúgy nem magyarázható tisztán gazdasági okokkal vagy a világszerte kibővülő online tér médiumainak hatalmas versenyével, mint ahogyan a Népszabadság két évvel ezelőtti megszüntetése sem...

WELTSCHMERZ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.04.21.


Megértük hát ezt is polgártársak, Lázár et. jobbra el. Nem lép le ugyan a színről teljesen, de futása mindenképpen véget ért, pár év múlva azt sem tudják majd a népek, hogy a világon van vagy volt, ették-e vagy itták. Csúszik bele a feledésbe a manus, mivelhogy állócsillagok egyáltalán nincsenek, az csak hamis illúzió és múló káprázat, pláne a Fidesz-univerzumban.

Mondhatnók, hogy a pór eleget ártott már, a pór mehet. Ettől azonban a keze és a szája által megalázottaknak és megnyomorítottaknak egyáltalán nem lesz jobb, csak mindenképp jelez valamit. Azt, hogy kitelt a becsülete a gazdájánál, meg, hogy másfajta dolgok vannak születőben a kerítések között, hogy újabb rácsok vannak épülőben.

Azt, hogy cezúra van a birodalomban, s hogy valami ismeretlen következik. Nem feltétlenül, sőt egészen biztosan nem jobb – mit is képzelhetne az ember -, sőt, ha lehet még ennél lejjebb, akkor a pokol alja, egy szenvtelenebb, gépiesebb daráló, mert a maga módján ez a Lázár egy szórakoztató gyilkos volt tulajdonképpen, egy nyeretlen kétéves, és nem is igazán arcnélküli.

Nem tudható, de szinte teljesen bizonyos, hogy új típusú robot érkezik helyette. Szűkebb, a végletekig lecsupaszított szókészlettel – ötven-száz lexika max. -, kezdetleges mimikával, amelynek az archetípusa a Szijjártó nevű ártány. Ezt fejleszti majd tovább a gazda kiismerhetetlen mélységekig, csahos kutya üzemmódig.

A nyolcadikai maflás óta voltaképp az ember csak néz ki a fejéből, lassan körvonalazódik azonban az elkövetkezendő négy év. Simicska például cseszheti az atombombáit, azok lepattantak a magyar társadalom érzéketlen szövetéről. És abból is kitetszik, milyen alomból jött, hogy mindenféle gecizés ellenére, most egyből föladja...

LÁZÁR JÁNOS! ELMÉSZ TE A BÜDÖS PICS@BA!

ZÁRÓJEL BLOG
Szerző: Bandita
2018.04.20.


In memorián Lézer Jani!
Lázár János nem vállal többé kormányzati szerepet.
Neki elég volt belőle, most már szeretné élvezni amiért annyit ér, amennyije van.
Lett elég trafikja, szerzett sok földet, termelt rajta kastélyt is. Kivilágította Hódmezővásárhelyt a Tiborcz gyerekkel, majd csúfosan elbukta ugyanott a választást.
Megunta a sok kormányinfón cinikus vigyorral előadott hazudozást, a valóság elferdítését, az ordító tények cáfolását.
Lázár János nem hülye. Tudja mikor kell megállni, mikor kell visszavonulni, mennyi az elég.
De azért Jani ne legyél te olyan biztos benne a neved feledésbe merül, gaztetteidért nem lesz kiverve a fogad.
Egyszer ebben az országban lesz még független igazságszolgáltatás, lesz elszámoltatás, lesz még itt tökös ellenzék aki a téged megillető helyre juttat a cimboráiddal együtt. Te voltál az Jani aki megszervezted az uniós pénzek nagyüzemi lecsapolásának módszerét, amit aztán az Orbán fiúk szépen elloptak. Te is az voltál aki bármit megtettél a hatalomért, és élvezted is annak kiszolgálását, de azért neked is csöppent rendesen a számládra.
Apropó! Megvan már kivel voltál abban a bizonyos szállodában? Csak hogy tudd, nincs itt elfelejtve semmi.
Okos gyerek vagy te Jani, kár volt a sötét oldalra állnod. Még becsületes munkával is sokra vihetted volna, de te a könnyebb utat választottad. Biztos megérte.
Kár azon aggódnod elfelejtenek az emberek, és te nyugodtan vadászgathatsz a kastélyodból. Ez nem fog megtörténni.
Mindig lesz a közeledben egy közmunkás egy lapáttal, mert nem felejtik el letolvajoztad őket.
Mindig lesz a közeledben egy rendes cigány ember, aki magyar, csak szerinted nem az.
Ez csak néhány példa ami óvatosságra kell intsen, és hogy ne érezd magad biztonságban. Mert mindig lesz aki rád vadászik, és el akar ásni a kert végében. Egyik sem lesz számodra kellemes, de legalább addig sem lehetsz nyugodt.

2018. április 20., péntek

DRAGOMÁN GYÖRGY: VASGYÚRÓK

QUBIT
Szerző: DRAGOMÁN GYÖRGY
2018.04.19.


Jól van, kezdőkém, köszöntelek a programban. Most csak nézel, hogy mit röhögcsélek, de majd az első műszakod után meglátod te is, hogy mennyire vicces is az első félóra, miután kiszállsz a zúzóriásból.

Hiába na, a jót könnyű megszokni. Adsz egy pofont a betonnak, szakad, mint a papondekli, rátoppantasz a völgyhídra, törik, mint száraz vekni. És így tovább, volt egy szaktárs, aki az őrületbe tudta kergetni az ilyen bökversekkel a fizikoterapeutákat, ment a végtagmasszírozás, hogy rekalibrálják az idegkapcsokat, ő meg csujjogatott, mint aki megbolondult, táncolni is akart hozzá, alig bírták lefogni. Azt mondják az okosok, hogy lassan ürül ki az agyból a harci drog, de igazából nem tudják, miről beszélnek, aki nem emelt fel fél kézzel egy tehervonatot, az el se tudja képzelni, milyen könnyfakasztóan jó érzés az irdatlan, féktelen erő. Ki nem álmodott arról kicsi korában, hogy óriás lesz, aki fákat csavargat ki tövestől, meg ilyenek? Nekünk, zúzóriás-kezelőknek ez nem álom, hanem a színtiszta valóság.

Majd meglátod, megtapasztalod.

Annyira jó, nem is tudom elmondani, hogy mennyire.

Most elvileg a gépkezelés trükkjeit kéne elmondjam neked, de az nem lényeges, arra rájössz magadtól is, megtanít majd szépen az interfész.

Én inkább rendes leszek, és felkészítelek arra is, amit nem mondtak el a tanfolyamon.

Az a helyzet, hogy nem az erőt nehéz kezelni, hanem a gyengeséget. S hogyha meg akarod tartani a képesítésed, akkor fel kell készüljél arra, hogy mikor vége a műszaknak, és elmúlik a röhögcsélés, akkor egyszerre csak nagyon-nagyon gyengének érzi magát az ember. Hetvenezer lóerőből egy lesz, mert egy ember úgy nagyjából annyira képes, na ezt nehéz elviselni. Kinyújtod a kezed, nézed, hogy remeg, nem hiszed el, hogy hozzád tartozik. Vagy elhiszed, és az még sokkal rosszabb...


NEM A POLITIKAI BÁRHOVA-KAPCSOLÓDÁS ERŐSÍTÉSE A CÉLUNK, HANEM AZ EMBEREK, A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSE

ÁTLÁTSZÓ - SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.04.20.


Nos, a választások eredménye nem várt hullámokat vert az adományozással is foglalkozó, segítő civil szervezetek körül is, így körülöttünk is. Sok támogatóban megkérdőjeleződött a munkánk értelme, eredményessége, hiszen az általunk támogatott, szegénységben élők a rendszer megtartására szavaztak, arra a rendszerére, amely nem képes megfelelő lehetőségeket, hatásokat adni az élethelyzetük megváltoztatásához.

Kaptam indulatos leveleket is. Elszomorított, mert azt hittem, ennél jobban meg tudtam értetni az emberekkel a probléma mélységét, összetettségét. És nyilván átgondolásra késztetett a céljainkat illetően is. De a gondolkodás eredménye az lett, hogy tartanunk kell magunkat a korábban lefektetett célokhoz. Nem a politikai bárhova-kapcsolódás erősítése a célunk, hanem az emberek, a közösségek fejlesztése, aminek a végén körvonalazódik a demokratikus részvétel kiteljesedése is.

A fejlesztésben pedig eszköz a krízishelyzetek kezelése is, ezzel indulunk, a megoldhatatlan helyzetek kezelésével, amivel lépésről lépésre húzzuk be az embereket abba a lehetőségrendszerbe, amit az alapítványunk kínál, az élethelyzetek javításáért. Ebben pedig a támogatók adnak segítséget, különféle adományokkal, amit mi egy jól működő, fejlesztő segítségnyújtási rendszerbe csatornázunk be.

Az a félelmetes leszakadás, a tudás-és képességhiány, a függőségben szocializálódott emberek viszonyulásai minket, terepi munkát végzőket még régóta sokkol, ám most úgy tűnik, ezzel a többségi társadalom csak most szembesült, a választások eredményével.

Jöttek persze a szemrehányó levelek mellett javaslatok is. Amiből érdekes elvárások körvonalazódnak. Például, hogy miért nem „dobtuk be” magunkat, és befolyásoltuk mi is azokat az embereket, akiket a kormánypropaganda tűpontosan célzott, tervszerűen, időben is ütemezett módon, a migránsoktól való félelemkeltéssel állított a Fideszre szavazók táborába. Nos, pontosan azért nem, mert mi nem akarjuk manipulálni őket, nem tartjuk etikusnak, mi a hosszabb távú „képessé tevésben” hiszünk. Amihez előbb le kell küzdenünk azokat a hiányokat, amivel ők felnőttek, és amelynek csökkentéséhez sem az iskolarendszer, sem a család, sem a társadalmi-politikai közeg nem adott elég muníciót számukra.

Ez a mi feladatunk, amiben most nem tartunk még ott, hogy a világlátás, az ismeret, kellő politikai rálátást adjon számukra. Ennek a menetét erőszakos, manipulatív módon befolyásolni nem etikus. Az, hogy más használ ilyen módszereket, nem jogosít fel minket is erre. Mert akkor mi lesz a vége?

Persze megtehettük volna, hogy mi is elkezdjük sulykolni, csak akkor segítünk majd nekik, ha nem erre, hanem arra a pártra szavaznak. De ott a másik kérdés, hogy melyikre is? Melyik adna biztosítékot arra, számukra is értelmezhető módon, nem csak a választások idején, hogy sikerrel kezeli a generációs szegénység, vagy a roma integráció kérdését? És hogyan? Melyik tesz meggyőző politikai szándékot a roma integráció mellé?


Vagy lehetett volna ezt rájuk bízni? Alapkészséghiányos emberekről beszélünk, akik abban szocializálódtak, hogy nekik mindig megmondják, mit kell tenni. És megmondták most is. Olyan emberekről beszélünk, akiknek az elsődleges és hiteles információforrás a tv. A „megmondták a tv-ben is, tehát igaz” hite náluk erős. Más pedig nincs. És abban megmondták, öt percenként ismételve, hogy kire kell szavazni, különben jönnek a nőerőszakoló, házfoglaló migránsok.

Persze, javasolták sokan, hogy egyszerű a dolog, meg kell tanítani nekik a tágabb média (amit a facebookon elérhetnek ők is) megfelelő értelmezését. Mintha ez csak egy elhatározáson múlna, mintha ezt eddig nem vettük volna észre… De hogy igazodik most el ebben egy tanulatlan ember? Még a tanultaknak is nehéz, olvasva a cikkeket, az igazságtartam értelmezése. Mert nagyon nem mindegy, hogy valaki a 444-ről, vagy a 888-ról tájékozódik, az index, vagy az origo facebook oldalán olvas valamit, nem beszélve a régi cikkek, vagy a hírcsárda híreinek a felbukkanásáról. Szerintem nincs ember, aki ne ugrott volna be egy-egy fals hírnek. Mégis, most elvárásként fogalmazzák meg jó néhányan a benne való hiteles tájékozódást.

Van még egy másik érdekes vonatkozása is a dolognak. Az Igazgyöngy kapcsolatrendszerében, fő célunknak megfelelően, sokpontú beavatkozásokkal, kríziskezeléssel és fejlesztéssel próbálunk elindulni valamerre, kifelé a gödörből. Sikeresen. Ami azt jelenti, hogy a nyolc évvel ezelőtti állapothoz képest jobban élnek az emberek, akikkel foglalkozunk. Nincs már mennyiségi éhező gyerek körülöttünk, javultak a lakhatási körülmények, van áram, bútor, könnyebb volt a tél, vannak munkahelyek, stb… Mi szégyellnénk a legjobban, ha nem lenne eredménye a munkánknak. Hála a támogatóinknak, miközben folyamatosan stabilizáljuk a családok helyzetét, bővítjük is a kört, egyre több családnál alapozva meg a fejlesztés elindítását.

Cikksorozatunk korábbi részei itt olvashatók

Kezeljük az állam működési hibáit, hiszen közhasznú, állami feladatokat látunk el. Igaz, állami támogatás ezek közül csak egyre van, az iskolánkra. De visszük a többit is, civil és céges adományokból.

Mindebből a szegregátumok lakói azt érzékelik, hogy nekik könnyebb, és van remény. Most az az elvárás, hogy ezt az érzést fejeljük meg azzal, hogy sulykoljuk: mi nem az állami rendszer vagyunk ám, hanem egy pont az állam által listázott, „ellenséges” civil szervezet? Tegyük ezt úgy, hogy közben azon is dolgozunk, hogy beépülve a helyi intézményi struktúrába segítsük azt? Ezt az ellentmondást hogyan lehet áthidalni?! Segíteni egy mélyen a társadalom minden szintjébe beágyazott probléma megoldását csak együttműködésben lehet. A szakpolitikai hibajelzéseink helyben nem gátolják az együttműködést, mert a működési hibákat mindenki érzékeli. Csak az intézményrendszer, a függőségi helyzete folytán nem meri jelezni. Mi ezt értjük, és nem is várjuk el tőlük. Amit tudunk, azt megtesszük, helyettük is.

Mert mi az ügyet, a generációs szegénységben élő gyerekek ügyét vállaltuk fel. Valaki azt írta: „Ezzel a választási eredménnyel a segítőiket köpték szembe.” De lehet ezt így értelmezni?

Talán, ha az adományozók a fentiek értelmében átgondolják ezt az egészet, átgondolják a hibáztatás vádját is. Mert nem a vidéken élő, szegény, nagy létszámban cigány emberek a hibásak. A megoldáson pedig együtt kell dolgoznunk. Ki-ki a maga céljai, lehetőségei szerint.

Az adományozás nem lehet politikai döntés. Alapjaiban amortizálja le a jelentőségét, ha azzá tesszük
.

ITT OLVASHATÓ

ÍME A BIZONYÍTÉK: A FIDESZ OKTATÁSPOLITIKÁJA IS CSAK ORBÁNÉK HATALOMBAN MARADÁSÁT SZOLGÁLJA

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.04.20.


...2010 óta a kormány szisztematikusan veri szét az oktatási rendszert. A tankötelezettségi korhatár 16 éves korra történt lecsökkentése rengeteg fiataltól vette el az érettségi lehetőségét is, a szakképzés kivéreztetése jelenleg olcsó, képzetlen munkaerő termelésére van beállva. Továbbra is lexikális (felesleges) tudás átadására van berendezkedve a rendszer, ami egyáltalán nem segíti a diákokat abban, hogy felkészüljenek a 21. század kihívásaira. A szegregáció, a rossz minőségű állami tankönyvek, a túlterheltség, a fejlesztőpedagógusok hiánya – lehetne még sorolni jócskán a nehezítő körülményeket.

Az esélyegyenlőtlenség a jelenlegi oktatási rendszerben hatványozottan érvényesül: jellemzően azok a gyerekek nem jutnak el az érettségiig, akik eleve hátrányos helyzetből indultak, az iskola pedig nem hogy nem segít kiegyenlíteni, de tovább fokozza ezeket a hátrányokat.

Az elmúlt 8 év oktatásp
olitikája egyetlen dologra volt jó: hogy bebetonozzon egy olyan rendszert, amely szándékosan nehezíti a hátrányos helyzetű fiatalok kitörési lehetőségeit, elveszi tőlük a továbbtanulás esélyét is, és így a jövőt is.

Az eredmények pedig önmagukért beszélnek: ha 2018-ban így alakultak a választások – mire számítsunk legközelebb?

SOROS ALAPÍTVÁNYA MEGÉRTETTE ORBÁN ÜZENETÉT, A VESZTES MAGYARORSZÁG LESZ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.04.20.


Mivel Orbán Viktor ismét egyértelművé tette, hogy nem fog leállni a sorosozással, a filantróp megvédi embereit. Súlyos veszteség érheti Magyarországot.

„Az újraválasztott kormányoldal világossá tette, hogy első és szimbolikus intézkedése az új, május 8-án megalakuló magyar Országgyűlésnek az lesz, hogy elfogadja a Stop Soros törvénycsomagot" – mondta a 168 Órának Csontos Csaba. A Nyílt társadalom alapítványok magyarországi szóvivője ezzel válaszolt a szervezet Berlinbe költözését érintő kérdésünkre, úgy folytatva: „a benyújtott törvényszövegből világos kiderül a kormányzati cél, pontosabban az, hogy ez a törvény a magyar civil szférát ellehetetlenítse, megfojtsa, s kizárólagos jogalkotói és jogalkalmazói hatáskörbe utalva azt, hogy lényegében mely civil szervezetek működhetnek Magyarországon. A szándék világos, az Orbán-kormány el kívánja hallgattatni a neki valamiért nem tetszőket, nyilván elsősorban az intézkedéseivel szemben kritikát megfogalmazni képeseket" – mondta Csontos Csaba. A szóvivő arról is beszélt, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok 30 éve nyújt támogatást a magyar embereknek, harcol az emberi jogokért és ösztönzi a kritikus gondolkodást. A Soros György által alapított szervezet ráadásul mára több mint 400 millió dollárral támogatta a magyar embereket.

Ezt nem adhatjuk fel, a Nyílt Társadalom alapítványok továbbra is elkötelezett a magyar emberekért, továbbra is segíteni akarja őket, s így azokat a civil szervezeteket is, amelyek a magyar emberek jogait védik, jogérvényesítésüket segítik."

Kérdésünkre, igaz-e tehát a költözésről szóló hír, Csontos Csaba azt mondta: „jelenleg vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyek e törvénycsomag elfogadása után is lehetőséget biztosítanak a Nyílt Társadalom Alapítványok, továbbá az általunk támogatott civil szervezetek számára a munkájuk folytatására." Kérdésünkre, hogy mindezt Berlinből kívánják-e folytatni, Csontos sokat sejtetően csupán annyit kívánt mondani:

Berlin a nyitott és befogadó Európa szimbólumává vált, szemben tragikus módon Magyarországgal, amely politikai vezetése miatt egyre zártabb, elzárkózóbb társadalmi rendszerűvé, a demokráciától egyre távolodó hellyé válik."...