Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.07.16.
Orbán, Matolcsy és a nagy magyar bankrablás...
2025. július 16., szerda
ORBÁN, MATOLCSY ÉS A NAGY MAGYAR BANKRABLÁS
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.07.16.
Orbán, Matolcsy és a nagy magyar bankrablás...
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2025.07.16.
Orbán, Matolcsy és a nagy magyar bankrablás...
MIT ADOTT A MAGYAR VASÚTNAK LÁZÁR JÁNOS, ÉS MIT VETT EL TŐLE?
TELEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2025.07.16.
Olcsó vonatjegy és vármegyebérlet, növekvő, egymilliárdot is meghaladó utasszám, késések utáni visszatérítés, haváriaterv és klímás pótlóbusz kontra nyári vasúti összeomlások, elmaradt fejlesztések, akadozó vasúti karbantartás és üzemeltetés, hisztérikus kommunikációs reakciók. Szakértőket és MÁV-osokat kérdeztünk arról, szerintük mit hozott a magyar vasútnak Lázár János: korbácsot vagy kenyeret?
2022 decembere óta közlekedési miniszter Lázár János, aki az eltelt bő két és fél évben nem panaszkodhatott arra, hogy unalmas, konfliktusmentes területet vihet. Az idei első, pünkösdi vasúti összeomlás óta viszont mintha inkább a botrányok uralkodtak volna el. Hova jutott el a magyar vasút Lázár eddigi ténykedése alatt, és mi köszönhető ebből konkrétan a miniszternek?
Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke szerint Lázár Jánosnak mint közlekedési miniszternek nem nagyobb az önállósága tíz százaléknál, amivel persze így is nagyobb a mozgástere, mint bárki másnak a kormányban. Mint mondta, Lázár miniszterként fix időre, a következő választásig tartó időszakra szerződött – másként nem is lehet, ezalatt feladatokat kap és kormánydöntéseket hajt végre. Az szintén a feladat része szerinte, hogy kitette magára az „Ide lőjetek!” táblát, így rá terelődik a fókusz, „ő viszi el a balhét”, míg a kormány többi része nyugodtabban dolgozhat. Ezért Dorner szerint igazából nem is nagyon lehet arról beszélni, hogy milyen pozitív vagy negatív hatással van a vasútra a minisztersége, mivel a döntéseinek jelentős része nem is az ő döntése, és rengeteg volt a meghatározott feladat...
Szerző: TENCZER GÁBOR
2025.07.16.
2022 decembere óta közlekedési miniszter Lázár János, aki az eltelt bő két és fél évben nem panaszkodhatott arra, hogy unalmas, konfliktusmentes területet vihet. Az idei első, pünkösdi vasúti összeomlás óta viszont mintha inkább a botrányok uralkodtak volna el. Hova jutott el a magyar vasút Lázár eddigi ténykedése alatt, és mi köszönhető ebből konkrétan a miniszternek?
Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke szerint Lázár Jánosnak mint közlekedési miniszternek nem nagyobb az önállósága tíz százaléknál, amivel persze így is nagyobb a mozgástere, mint bárki másnak a kormányban. Mint mondta, Lázár miniszterként fix időre, a következő választásig tartó időszakra szerződött – másként nem is lehet, ezalatt feladatokat kap és kormánydöntéseket hajt végre. Az szintén a feladat része szerinte, hogy kitette magára az „Ide lőjetek!” táblát, így rá terelődik a fókusz, „ő viszi el a balhét”, míg a kormány többi része nyugodtabban dolgozhat. Ezért Dorner szerint igazából nem is nagyon lehet arról beszélni, hogy milyen pozitív vagy negatív hatással van a vasútra a minisztersége, mivel a döntéseinek jelentős része nem is az ő döntése, és rengeteg volt a meghatározott feladat...
POTTYONDY EDINA: PÉNZÉRT MÉLTÓSÁGOT NEM LEHET VENNI
FACEBOOK
Szerző: POTTYONDY EDINA
20255.07.16.
Rogán Cecíliát is egy Ryanair járaton észlelték, méghozzá a négymilliós bőröndjével. Banyek! Nem azért fizetem az adót, hogy szegény Cili és a Chanel bőrönd egy fapadoson nyomorogjon Mykonos felé!
Sokan kiáltottak barbárságot, amikor a Fidesz leépítette az oktatást, vagy mikor moslékkal etetik a kórházi betegeket, vagy mikor Rákay Philipből filmrendezőt csináltak.
Szerző: POTTYONDY EDINA
20255.07.16.
Sokan kiáltottak barbárságot, amikor a Fidesz leépítette az oktatást, vagy mikor moslékkal etetik a kórházi betegeket, vagy mikor Rákay Philipből filmrendezőt csináltak.
Én viszont most vesztettem el a türelmem! Szegény asszony hordár nélkül kénytelen lebotorkálni a fapados lépcsőn?! Nem várta limuzin, és ki tudja mennyit kellett rugdosni azt a nyomorult négymilliós Chanel táskát, hogy beférjen a méretező keretbe. Hát ezért mondtunk le a MÁV-ról és az Európai Unióról?!
Hszi Csin-ping börtönbe veti az oligarcháit, ha elpofátlanodnak. Putyin kihajítja őket egy ablakon. Magyarországon meg elkezdték fapadosra kényszeríteni őket.
Komikus, egyben végtelenül szánalmas, ahogy a milliárdos asszonyság kászálódik kifelé a tömegturizmus marhavagonjából, és mint az önérzetének utolsó szilánkját hurcolja magával a négy milliós szatyrát. Pedig tudhatná, hogy a Ryanair a repülés kolbászfesztiválja, oda nem megyünk négymilliós Chanel bőrönddel.
A pórnépnek meg marad a konklúzió: Pénzért méltóságot nem lehet venni. A Chanelben olyat nem árulnak.
MATEKLECKE 5916. - A RACIONALITÁS KORLÁTAI 21. RÉSZ: ID, EGO, SZUPEREGO
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.07.16.
A kis kitérő után visszatérünk arra a kérdésre, hogy ki az, aki gondolkodik bennünk? A 14-15-16. rész szólt a tudatról és öntudatról, a 17. a testtudatról (tükörteszt), a 18. az elmeelméletről (mások megértése). Ma a pszichoanalitikus modellekről lesz szó.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.07.16.
Az "én" fogalma a hétköznapokban is gyakran felmerül, de a pszichoanalízis adott neki speciális jelentést. Sigmund Freud osztrák neurológus és pszichoanalitikus a személyiség szerkezetének leírására egy háromrészes modellt alkotott: az ösztön-én (Id), az én (Ego) és a felettes én (Superego) hármasát.
Ez nem három külön agyi rész, hanem inkább funkcionális régiók az elmében, melyek eltérő elvek szerint működnek.
Ösztön-én: a személyiség legprimitívebb, tudattalan része, mely veleszületett ösztönökből és vágyakból áll. Az örömelv szerint működik: azonnali kielégülésre törekszik, nincs tekintettel realitásra vagy társas szabályokra Például a kisgyermek dühkitörése vagy egy hirtelen jövő agresszív/szexuális indíttatás a felnőttben az ösztön-én megnyilvánulásai.
Én: a tudatosabb, végrehajtó rész, amely közvetít az ösztön-én és a külvilág között, valamint közte és a felettes én között. Az én a realitáselvet követi: igyekszik az ösztönkésztetéseket a valóság keretei között kielégíteni, figyelembe véve a következményeket. Olyan, mint egy problémamegoldó és döntéshozó: tervezi a cselekvéseket, kontrollálja az indulatokat, és megtapasztalja a szorongást, amikor konfliktus adódik (pl. az ösztön-én akar valamit, de a valóság vagy a morál tiltja).
Felettes én (Superego): a személyiség moralizáló komponense, mely a szocializáció során alakul ki a szülői, társadalmi normák interiorizálásával. Olyan, mint egy belső bíró vagy lelkiismeret: tartalmazza az ideál-ént (amilyenek szeretnénk lenni) és a lelkiismeretet (bűntudat forrása, ha megszegjük az internalizált szabályokat). A felettes én képviseli az erkölcsi elveket, tiltásokat, és sokszor gátolja vagy módosítja az ösztön-én vágyait az én működésén keresztül.
Freud felfogásában e három rész dinamikus konfliktusban áll: az én feladata, hogy az ösztönkésztetéseket úgy elégítse ki, hogy a felettes én elvárásai és a realitás korlátai is érvényesüljenek. Ha az egyensúly felborul, pszichés zavarok léphetnek fel (pl. túl erős felettes én esetén neurotikus szorongás, túl gyenge felettes én és erős ösztön-én esetén antiszociális viselkedés). Az én védekező mechanizmusokat használ (tagadás, elfojtás, racionalizáció stb.) a szorongás csökkentésére. Freud elképzelése a 20. század első felében nagyon befolyásos volt, és azóta is közismert, bár a modern pszichológiában empirikusan nehezen igazolható elemei miatt sok kritika érte.
A pszichoanalitikus modellek Freud után is fejlődtek. Carl Jung például más felosztást javasolt: szerinte van egy tudatos én (ego) mellett egy személyes tudattalan (ahol a tudattalan tartalmaink, elfojtott emlékeink vannak) és egy kollektív tudattalan (az emberiség közös archetípusos képei). Jungnál az igazi középpont nem is a hétköznapi én, hanem a mély-én vagy Selbst, ami a teljességet képviseli. A személyiség külső maszkját personának nevezte.
További analitikus teoretikusok (pl. Alfred Adler a kisebbrendűségi érzés és hatalomvágy köré építette modelljét, Melanie Klein és az objektumkapcsolat-elmélet a korai anya-gyerek viszony internalizált figuráit hangsúlyozta) más aspektusokat emeltek ki, de mindannyian az én és a másik, valamint az ösztönök és normák konfliktusai körül forogtak.
Freud elmélete kimondottan az emberi lélekre vonatkozott, így az id-ego-szuperego hármast nem szokás az állatokra alkalmazni. Ennek ellenére érdekes elgondolni, hogy egy állat viselkedésében felismerhetők-e hasonló részek. Mondhatjuk, hogy az állatok többnyire ösztön-én vezérelteek – szükségleteik azonnali kielégítésére törekszenek (éhség, párzás, harc vagy menekülés). Ugyanakkor a szocializált emlősök (pl. egy kutya vagy egy főemlős) viselkedésében megjelennek bizonyos gátlások és normakövetések, amiket tekinthetünk a felettes én primitív formáinak. Például a kutya, amelyet fegyelmeztek, nem követi azonnal ösztönét (pl. nem veszi el a húst az asztalról a gazdi jelenlétében) – itt tulajdonképpen a tanult szabály (tilos lopni a gazdi ételét) felülírja az ösztönt. Ez azonban nem jelent valódi belső moralitást, inkább kondicionált viselkedésgátlást.
Fejlődéslélektanilag Freud szerint az ösztön-én már születéskor adott, az ego a csecsemőkor folyamán alakul ki a külvilággal való tapasztalatok révén, a felettes én pedig óvodáskorra, a szülői tilalmak és példák interiorizálásával jön létre (klasszikusan az Ödipusz-komplexus feloldásával ~5 éves korban).
Az állatoknál hiányzik a bonyolult belső értékrendszer és az arról való elmélkedés, ami a felettes én emberi fogalmát jellemzi. Egy vadon élő állat valószínűleg majdnem teljesen az ösztön-énje szerint működik, míg egy tanult viselkedésű állat (pl. cirkuszi elefánt vagy rendőrkutya) mutathat az emberi ego-funkciókhoz hasonló önkontrollt és szabálykövetést, de mindezt az emberi nevelés/programozás adja beléjük, nem spontán alakul ki egy belső erkölcsi instancia.
Vajon egy MI-nél értelmezhető az id-ego-szuperego modell? Mivel jelenleg az MI nem rendelkezik emberi-szerű pszichével, nem beszélhetünk szó szerint ösztön-énről vagy lelkiismeretről. Ugyanakkor párhuzamok a tervezés és döntéshozatal területén felfedezhetők. Egy önvezető autónál lehetnek konfliktusok a cél (gyorsan odaérni, ami kvázi „ösztön”-szerű cél) és a szabályok (közlekedési törvények, biztonsági előírások – ezek hasonlóak a felettes én tiltásaihoz) között. A fedélzeti MI "egója" dönt arról, hogyan egyensúlyozzon: mondjuk betartja a sebességhatárt még akkor is, ha késésben van (a szabályt előtérbe helyezi a vággyal szemben). Természetesen itt nincs szó belső megélésről vagy morális érzületről, de a funkció analóg: egy szabályvezérelt komponens (ami a külső előírásokat követi) kontrollál egy ösztönkomponenst (a célra törő hajtóerőt).
Egy másik példa: egy robot tervezésénél programozhatunk etikai modult, ami bizonyos cselekvéseket nem enged (pl. Asimov híres robotika törvényei: ne árts embernek, stb.). Ezt felfoghatjuk egy mesterséges superego-nak. Az MI fő algoritmusa (ego) pedig igyekszik a feladatát végrehajtani úgy, hogy az etikai modul korlátait ne sértse, és a motivációs modul (id) által diktált célokat is elérje.
Jelenleg azonban az MI-k többsége nem általános intelligenciájú, így nincsenek valódi belső konfliktusaik. Azt csinálják, amire programozták, a céljuk és a korlátaik is előre definiáltak. Ha a jövőben létrejönne egy önfejlesztő, autonóm MI, amelynek lennének saját drive-jai (pl. önfenntartás vágya) és önálló döntési tere, valószínűleg ott is szükség lenne valamiféle belső kontrollmechanizmusra, különben kiszámíthatatlanná válna. Ez valamiféle mesterséges ego és superego funkciónak felelne meg.
Érdekes terület a gépi tanulás és ösztönök: például egy tanuló algoritmus jutalmazó függvénye tekinthető az id megfelelőjének (arra törekszik, hogy maximalizálja a jutalmat), míg a büntetések vagy korlátozások a superego-nak felelnek meg (kerülendő területek). A MI ego-ja pedig a tanuló algoritmus magja, amely az optimális kimenetet keresi a belső cél (jutalom) és a külső megkötések között. Ezek a párhuzamok azonban metaforikusak.
Az igazi freudi én egyben az emberi élmény integrátora, én-azonosság hordozója – ez pedig MI-nél még nem létező tulajdonság.
KÓRHÁZI IDŐPONTFOGLALÁS: JÖVŐ HÉTEN TESSÉK ÚJRA SORBA ÁLLNI!
NÉPSZAVA / SZIKE PODCAST
Szerző: Népszava
2025.07.15.
Sérül-e a betegjog, ha valaki nem jut időben ellátáshoz, vagy ha a tűző napon kell várakoznia órákat azért, hogy időpontot kapjon vizsgálatra? A kérdésekre a Népszava egészségpolitikai podcastje, a Szike friss adásában szakértő vendégeinkkel – Weidinger Kinga egészségügyi szakjogásszal és Weltner János sebész főorvossal – kerestünk a válaszokat. Az adásból az is kiderül, hogy mire panaszkodnak leggyakrabban a betegek a hazai egészségügyben, és mi az utóélete az egyes sérelmeknek.
Szerző: Népszava
2025.07.15.
Sérül-e a betegjog, ha valaki nem jut időben ellátáshoz, vagy ha a tűző napon kell várakoznia órákat azért, hogy időpontot kapjon vizsgálatra? A kérdésekre a Népszava egészségpolitikai podcastje, a Szike friss adásában szakértő vendégeinkkel – Weidinger Kinga egészségügyi szakjogásszal és Weltner János sebész főorvossal – kerestünk a válaszokat. Az adásból az is kiderül, hogy mire panaszkodnak leggyakrabban a betegek a hazai egészségügyben, és mi az utóélete az egyes sérelmeknek.
A LAKOSSÁG HATSZOR AKKORÁNAK ÉRZI AZ INFLÁCIÓT, MINT AMIT A KSH MÉR
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZABÓ KRISZTIÁN
2025.07.15.
2025 májusában 4,4 százalék volt a KSH adatai alapján az infláció mértéke tavaly májushoz képest. A lakosság ezt mégis felülbecsli, ráadásul nem is kevéssel: a GKI Gazdaságkutató felmérése szerint az emberek 20 százalék felettinek érzik az inflációt.
Ez részben abból fakad, hogy a hétköznapi költségek valóban jelentős áremelkedésen mentek keresztül, így a leggyakoribb kiadásaink egyre nagyobb részét viszik el a fizetésünknek. Viszont nem csak a magyarok, hanem más EU-s országok lakói is magasabbra becsülik az infláció mértékét, mint amekkora az valójában.
A GKI Gazdaságkutató minden hónapban felméri, hogy az emberek mekkorának gondolják az inflációt. A legfrissebb, július 10-i jelentésükből kiderül, hogy 2025 májusában közel 20 százalékkal magasabbra becsülték a megkérdezettek az áremelkedés ütemét az előző év azonos időszakához képest, mint amekkora az a KSH szerint volt.
Az érzékelt infláció mértéke mindig magasabban mozgott, mint amekkora az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiolvasható, viszont az utóbbi években az eltérés mértéke megnőtt. Míg 2021-ben átlagosan 19,5 százalék volt az érzékelt áremelkedés (a hivatalos adatok átlagából számolt 5,1 százalékhoz képest), addig 2024-ben 26,5 százalék (a hivatalos 3,7 százalékhoz képest)...
Szerző: SZABÓ KRISZTIÁN
2025.07.15.
Ez részben abból fakad, hogy a hétköznapi költségek valóban jelentős áremelkedésen mentek keresztül, így a leggyakoribb kiadásaink egyre nagyobb részét viszik el a fizetésünknek. Viszont nem csak a magyarok, hanem más EU-s országok lakói is magasabbra becsülik az infláció mértékét, mint amekkora az valójában.
A GKI Gazdaságkutató minden hónapban felméri, hogy az emberek mekkorának gondolják az inflációt. A legfrissebb, július 10-i jelentésükből kiderül, hogy 2025 májusában közel 20 százalékkal magasabbra becsülték a megkérdezettek az áremelkedés ütemét az előző év azonos időszakához képest, mint amekkora az a KSH szerint volt.
Az érzékelt infláció mértéke mindig magasabban mozgott, mint amekkora az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiolvasható, viszont az utóbbi években az eltérés mértéke megnőtt. Míg 2021-ben átlagosan 19,5 százalék volt az érzékelt áremelkedés (a hivatalos adatok átlagából számolt 5,1 százalékhoz képest), addig 2024-ben 26,5 százalék (a hivatalos 3,7 százalékhoz képest)...
„EZ NEM EGY ÚJ FEGYVER. EZ EGY ÚJ VILÁG” – MAGYAROK A 80 ÉVE KEZDŐDÖTT ATOMKORSZAK HAJNALÁN
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2025.07.16.
Pontosan nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. július 16. hajnalán robbantották fel az első atombombát az Egyesült Államok titkos katonai kísérleti telepén. A történelemformáló pillanatot olyan tudományos nekibuzdulás előzte meg, amilyenre se előtte, se azóta nem volt példa. Nyolc aktív Nobel-díjas tudós dolgozott egyszerre a terven, és a „bombás alumni” közel húsz tagja kapta meg később az elismerést különféle felfedezésekért. Köztük a magyar Wigner Jenő. Rajta kívül még három hazánkfia, Teller Ede, Neumann János és Szilárd Leó tett hozzá az Amerika szuperhatalmiságát megalapozó kísérlethez. Az ő történetük bizonyítja, hogy az Egyesült Államok rengeteg erőforrása önmagában kevés volt az áttöréshez – az csakis emigráns tudósokkal sikerülhetett. Ők az élhetetlenné tett Európát hagyták ott, és a szabadságuk védelméért dolgoztak új hazájukban...
Szerző: BORBÁS BARNA
2025.07.16.
MAGYAR: A MINISZTERELNÖK CSALÁDJÁHOZ KERÜL A FÉL PESTI BELVÁROS, A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE
TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT, MOLNÁR ZOLTÁN
2025.07.15.
Tokajban kezdte újabb országjárását Magyar Péter, most egy kis változtatással: egy színpadra ült ki, és bárki kérdezhetett tőle bármit, amolyan lázárinfósan. Annyiból viszont mégis más volt ez az építési és közlekedési miniszter fórumaitól, hogy a Tisza Párt elnöke zárt területen tartotta a saját hétfő esti rendezvényét, amire kapukon keresztül engedték be az embereket – a kormánymédia például kívül maradt.
A Tisza Párt elnöke a fórum elején arról beszélt, rengeteg állami pénz ömlött ebbe a térségbe, de kérdés, hogy azok jó helyre mentek-e. „Ritka az a település, ahol ennyire nagy sűrűségben vannak NER-es potentátok ingatlanjai”, mondta. Majd beszélt a hétvégi nagykanizsai kongresszusáról, a MÁV rossz állapotáról, Lázár János miniszterségéről, ami szerinte nem sikerült jól, az egészségügy és a lakhatás állapotáról, arról, hogy a fiatalok elvándorolnak vidékről. A problémákat szerinte például az uniós források hazahozatalával lehet majd megoldani.
Beszélt arról, hogy a Válasz Online cikke szerint a kormány még a választások előtt több értékes ingatlant bocsátana árverésre, és a lap forrásai szerint Tiborcz István aktív szereplője lehet az új privatizációs folyamatnak, akitől amúgy a kormány már irodaépületeket bérel eleve túlárazott módon, ő tehát így kétszeresen részesedhet ebből az üzletből. Így árverezik már, illetve hamarosan meghirdetik eladásra például a Belügyminisztérium épületét a Lánchídnál, vagy az Alpár Ignác tervei alapján készült, közpénzből felújított volt pénzügyminisztériumi főhadiszállást a József nádor téren, amiből hotelt csinálhatnak. Ez Magyar szerint „világbotrány. Pár hónappal a választás előtt még szétrabolják az országot. A miniszterelnök családjához kerül a fél pesti belváros, a világörökség része”. Magyar azért optimista abban, hogy kormányra kerülve sok mindent vissza tudnak majd szerezni...
Szerző: PRESINSZKY JUDIT, MOLNÁR ZOLTÁN
2025.07.15.
Tokajban kezdte újabb országjárását Magyar Péter, most egy kis változtatással: egy színpadra ült ki, és bárki kérdezhetett tőle bármit, amolyan lázárinfósan. Annyiból viszont mégis más volt ez az építési és közlekedési miniszter fórumaitól, hogy a Tisza Párt elnöke zárt területen tartotta a saját hétfő esti rendezvényét, amire kapukon keresztül engedték be az embereket – a kormánymédia például kívül maradt.
A Tisza Párt elnöke a fórum elején arról beszélt, rengeteg állami pénz ömlött ebbe a térségbe, de kérdés, hogy azok jó helyre mentek-e. „Ritka az a település, ahol ennyire nagy sűrűségben vannak NER-es potentátok ingatlanjai”, mondta. Majd beszélt a hétvégi nagykanizsai kongresszusáról, a MÁV rossz állapotáról, Lázár János miniszterségéről, ami szerinte nem sikerült jól, az egészségügy és a lakhatás állapotáról, arról, hogy a fiatalok elvándorolnak vidékről. A problémákat szerinte például az uniós források hazahozatalával lehet majd megoldani.
Beszélt arról, hogy a Válasz Online cikke szerint a kormány még a választások előtt több értékes ingatlant bocsátana árverésre, és a lap forrásai szerint Tiborcz István aktív szereplője lehet az új privatizációs folyamatnak, akitől amúgy a kormány már irodaépületeket bérel eleve túlárazott módon, ő tehát így kétszeresen részesedhet ebből az üzletből. Így árverezik már, illetve hamarosan meghirdetik eladásra például a Belügyminisztérium épületét a Lánchídnál, vagy az Alpár Ignác tervei alapján készült, közpénzből felújított volt pénzügyminisztériumi főhadiszállást a József nádor téren, amiből hotelt csinálhatnak. Ez Magyar szerint „világbotrány. Pár hónappal a választás előtt még szétrabolják az országot. A miniszterelnök családjához kerül a fél pesti belváros, a világörökség része”. Magyar azért optimista abban, hogy kormányra kerülve sok mindent vissza tudnak majd szerezni...
MR. RUSSIA KÖZEL SZÁZMILLIÓ FORINTÉRT AD TANÁCSOT A MÁV-NAK
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2025.07.16.
Hiába küzd forráshiánnyal a MÁV, tanácsadásra van pénz. Ráadásul a MÁV-csoport két cége is ugyanazzal a tanácsadóval szerződött, euróra pontosan megegyező összegekre.
Tanácsadói szerződésekhez mérten nem kis összegről van szó, két darab, egyenként 122 625 euró értékű megállapodást kötöttek. A jelenlegi árfolyamon tehát mintegy 98 millió forintos megbízással
a MÁV Pályaműködtetési Zrt. és a MÁV Személyszállítási Zrt. is Klaus Mangold tanácsadócégét találta meg.
A két szerződést idén március 20-án és 25-én írták alá. Ezeket a megállapodásokat hiába keresnénk a közbeszerzési portálon: nem volt verseny az odaítéléskor. Csak az érvényes szerződések listájában bukkannak fel, a hivatalos szerződéstárba sem töltötték fel ezeket.
A MÁV-os megbízásban szerepe lehet annak is, hogy a Mangolddal sokáig közösen mozgó Rothschild Bank már korábban kapcsolatba került az állami vasúttársasággal. 2023. május 1-jétől a paksi orosz ügyletben Mangolddal együtt a kormányt segítő Rothschild tanácsadója, Deák Tibor a MÁV igazgatóságának tagja lett, pedig semmilyen fellelhető tapasztalata nincsen vasúti területen. Mangold viszont korábban szerepet vállalt Rotschild-cégek vezetésében is, például az orosz leányvállalatnál volt felügyelőbizottsági elnök, akárcsak a németországi cégben...
Szerző: BUCSKY PÉTER
2025.07.16.
Tanácsadói szerződésekhez mérten nem kis összegről van szó, két darab, egyenként 122 625 euró értékű megállapodást kötöttek. A jelenlegi árfolyamon tehát mintegy 98 millió forintos megbízással
a MÁV Pályaműködtetési Zrt. és a MÁV Személyszállítási Zrt. is Klaus Mangold tanácsadócégét találta meg.
A két szerződést idén március 20-án és 25-én írták alá. Ezeket a megállapodásokat hiába keresnénk a közbeszerzési portálon: nem volt verseny az odaítéléskor. Csak az érvényes szerződések listájában bukkannak fel, a hivatalos szerződéstárba sem töltötték fel ezeket.
A MÁV-os megbízásban szerepe lehet annak is, hogy a Mangolddal sokáig közösen mozgó Rothschild Bank már korábban kapcsolatba került az állami vasúttársasággal. 2023. május 1-jétől a paksi orosz ügyletben Mangolddal együtt a kormányt segítő Rothschild tanácsadója, Deák Tibor a MÁV igazgatóságának tagja lett, pedig semmilyen fellelhető tapasztalata nincsen vasúti területen. Mangold viszont korábban szerepet vállalt Rotschild-cégek vezetésében is, például az orosz leányvállalatnál volt felügyelőbizottsági elnök, akárcsak a németországi cégben...
VÁNCSA ISTVÁN: VAN ANNAK, AKI EL NEM ISSZA
ÉLET ÉS IRODALOM /PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2025.07.11.
Kakas is úr a maga szemétdombján, szoktuk volt gondolni az utóbbi évtizedek belpolitikájának legdominánsabb szereplőjéről, napjainkban viszont ilyesmit már nemigen gondolunk. Tovább megyek, Kakas urat a nyilvánosság leírta, de oly rapid módon, hogy az még mifelénk is ritkaság. Volt, nincs, fene bánja, volt, nincs, vigye kánya, így megy ez manapság, miközben a leírt személy még a hivatalában pöffeszkedik, és a legkevésbé se érti, mi van.
Az van, hogy mennek a lózungok, a kezünk viszont belelóg a bilibe, nemcsak a mienk, hanem az övé is, a különbség csupán annyi, hogy ő ezt még csak észre se veszi. Közben a kormány több mint ezerötszázmilliárd forintot herdált el a mindenki által jól láthatóan befuccsolt akkumulátorbiznisz támogatására, csak a Samsung gödi gyárához kapcsolódó víz- és közműfejlesztésre harmincnégy és fél milliárd forintot különítettek el állami megrendelésként, ennek nyilvánvaló módon az utolsó fillére is kidobott pénz.
Tovább megyek, hovatovább olybá tetszik, hogy minden egyes forint, amit kormányzatunknak sikerült megkaparintania, késedelem nélkül kidobott pénzzé lényegül át, vagyis az utolsó fillérig lenyelődik úgy, ahogy van. Mármint abban az optimális esetben, amikor a közpénz nagyjaink kezébe kerülvén elveszíti közpénzjellegét és haladéktalanul magánvagyonná alakul át, úgy szerencsés esetben kevesebb kárt okoz...
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2025.07.11.
Az van, hogy mennek a lózungok, a kezünk viszont belelóg a bilibe, nemcsak a mienk, hanem az övé is, a különbség csupán annyi, hogy ő ezt még csak észre se veszi. Közben a kormány több mint ezerötszázmilliárd forintot herdált el a mindenki által jól láthatóan befuccsolt akkumulátorbiznisz támogatására, csak a Samsung gödi gyárához kapcsolódó víz- és közműfejlesztésre harmincnégy és fél milliárd forintot különítettek el állami megrendelésként, ennek nyilvánvaló módon az utolsó fillére is kidobott pénz.
Tovább megyek, hovatovább olybá tetszik, hogy minden egyes forint, amit kormányzatunknak sikerült megkaparintania, késedelem nélkül kidobott pénzzé lényegül át, vagyis az utolsó fillérig lenyelődik úgy, ahogy van. Mármint abban az optimális esetben, amikor a közpénz nagyjaink kezébe kerülvén elveszíti közpénzjellegét és haladéktalanul magánvagyonná alakul át, úgy szerencsés esetben kevesebb kárt okoz...
TRUMP 153 NAPJA | SZÉLSŐKÖZÉP PRODUKCIÓ
SZÉLSŐKÖZÉP
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP
2025.07.14.
Miért nem hozta el Trump a békét, miért romlott meg a kapcsolat közte és Elon Musk között, hogyan alakul az Izrael és Irán közti háború?
Szerző: SZÉLSŐKÖZÉP
2025.07.14.
Miért nem hozta el Trump a békét, miért romlott meg a kapcsolat közte és Elon Musk között, hogyan alakul az Izrael és Irán közti háború?
ORBÁN HASZONTALAN IDIÓTÁI – A TOP 3 SEMMIREKELLŐ | HÍGMAGYAR
4FAL / HÍGMAGYAR
Szerző: 4fal
2025.07.15.
Három képességtelen léhűtő, akiket Orbán Viktor címke nélkül hagyott. Se malacpersely, se rezsibiztos nem lettek. Ha eldobnák az evezőt, a csónak jobban hasítana. És mégis megtanultuk a nevüket.
Fejezetek:
Szerző: 4fal
2025.07.15.
Három képességtelen léhűtő, akiket Orbán Viktor címke nélkül hagyott. Se malacpersely, se rezsibiztos nem lettek. Ha eldobnák az evezőt, a csónak jobban hasítana. És mégis megtanultuk a nevüket.
Fejezetek:
00:00 Libsi Kopaszoszt: A Születés
01:26 Mészáros Lőrinc miért nem?
02:57 Németh Szilárd miért nem?
03:41 Akikből még hátvakaró se lett...
04:26 Semjén Zsolt – a Pál apostolnak öltözött lator
08:16 Kósa Lajos – Orbán Viktor csacsi öreg medvéje
12:18 Deutsch Tamás – a brüsszeli porszívó ügynök
16:07 Zárszó
A SZAKÉRTŐ ELÁRULTA HOGYAN LEHET BOLDOG A NYUGDÍJASKOR
KLIKKTV / BAKANCSLISTA
Szerző: KLIKKTV
2025.07.12.
Magyarországon a háború után, 1949-ben a születéskor várható élettartam 61,36 év volt. 1960-ban, amikor a ma nyugdíjba vonulók derékhada született, 68,3 év volt. 1980-ban, amikor az aktivitásuk csúcsán voltak, ez 69 év volt. Mára eljutottunk odáig, hogy tavaly 76,66 évre nőtt. Tőlünk nyugatabbra van, ahol már a 80 évet közelíti.
Éppen ezért fontos, hogy ne csak azzal foglalkozzunk, hogyan lehet meghosszabbítani az életünket, hanem azzal is, hogy minél tartalmasabb legyen.
Ezt a témát járta körbe a KlikkTV Bakancslista című műsorában Karácsony Mihály, akinek vendége Némethné Jankovics Györgyi volt, aki a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnökeként szerzett tapasztalatokat.
Szerző: KLIKKTV
2025.07.12.
Magyarországon a háború után, 1949-ben a születéskor várható élettartam 61,36 év volt. 1960-ban, amikor a ma nyugdíjba vonulók derékhada született, 68,3 év volt. 1980-ban, amikor az aktivitásuk csúcsán voltak, ez 69 év volt. Mára eljutottunk odáig, hogy tavaly 76,66 évre nőtt. Tőlünk nyugatabbra van, ahol már a 80 évet közelíti.
Éppen ezért fontos, hogy ne csak azzal foglalkozzunk, hogyan lehet meghosszabbítani az életünket, hanem azzal is, hogy minél tartalmasabb legyen.
Ezt a témát járta körbe a KlikkTV Bakancslista című műsorában Karácsony Mihály, akinek vendége Némethné Jankovics Györgyi volt, aki a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnökeként szerzett tapasztalatokat.
RENDHAGYÓ ELŐADÁS TÖLGYESSY PÉTERREL | ZACCPERKÁVÉ EXTRA
ZACCPERKÁVÉ EXTRA
Szerző: TÖLGYESSY PÉTER
2025.07.11.
Tölgyessy Péter magyar jogász, politikus, közíró és politikai elemző, a rendszerváltás egyik meghatározó alakja. Pajor Tamás a ZaccPerKávé rendhagyó adásában vele járja körbe a rendszerváltástól máig tartó politikai és társadalmi folyamatokat, kutatva a most küszöbön álló, új rendszerváltás és polgári átalakulás potenciális esélyeit…
0:00:00 - Felvezetés
Szerző: TÖLGYESSY PÉTER
2025.07.11.
Tölgyessy Péter magyar jogász, politikus, közíró és politikai elemző, a rendszerváltás egyik meghatározó alakja. Pajor Tamás a ZaccPerKávé rendhagyó adásában vele járja körbe a rendszerváltástól máig tartó politikai és társadalmi folyamatokat, kutatva a most küszöbön álló, új rendszerváltás és polgári átalakulás potenciális esélyeit…
0:00:00 - Felvezetés
0:05:35 - Tölgyessy Péter előadásának bevezetője
0:06:27 - Hazánk összehasonlítása Lengyelországgal
0:43:42 - A parlamenti váltógazdaság lényege
0:47:10 - Újabb magyar probléma, melynek a mai napig érződik a hatása
0:51:28 - A Fidesz és a sajtó viszonya
0:56:38 - Az első Fidesz-kormány és a 2002-es választás
0:58:33 - A magyar baloldal megsemmisülése
1:03:07 - A Fidesz 2010-es győzelme, és ami azután jött
1:07:14 - Az Orbán-kormány kedvező időszaka 2013 és 2019 között
1:12:08 - Az Orbán-kormány hanyatlása a járvány óta
1:17:17 - A magyar politika új fordulata
1:22:12 - Magyar Péter berobbanása a köztudatba
1:30:35 - Beszélgetés Pajor Tamással
1:32:04 - Átadja-e Orbán Viktor a hatalmat egy elvesztett választás esetén?
1:38:17 - Magyarország nemzetközi helyzete, Orbán Viktor népszerűsége
1:46:46 - Európa lemaradása, nehézségei
1:49:01 - Hogyan lehet kiépíteni egy olyan társadalmi közepet, amely ellentart a mindenkori szélsőségeknek?
1:56:47 - Miért bukott el az SZDSZ?
2:05:43 - A jelenlegi politikai helyzet összegzése
2:08:29 - Zárszó
EGYSZER FENT, AZTÁN LENT - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2025.07.16.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb cikkeivel. Például ezzel a néggyel:
Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet...
Szerző: HORVÁTH BENCE
2025.07.16.
Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet...
2025. július 15., kedd
TRIANON: MENNYIVEL JOBB VOLT AZ A RÉGI ROSSZ!
QUBIT LIVE 11
Szerző: QUBIT
2025.07.14.
A Qubit Live 11. eseményén a trianoni békeszerződés 105. évfordulóján a meghívott előadóink a békeszerződés megítéléséről, társadalmi hatásairól és az azt övező félreértésekről és félremagyarázásokról beszéltek. A margitszigeti Kristályban megrendezett telt házas eseményre a Qubit+ előfizetői válthattak jegyet, most közülük azoknak is elérhetővé tesszük az előadásokat, akik személyesen nem tudtak eljönni a rendezvényre.
„A Monarchiát utálta az osztrák-német, aki ugye Anschlussra vágyott (…), utálta a román ortodox értelmiségi, és nagyon érdekes, hogy ez Magyarországon nagyon társadalmasult, tehát hogy a ceglédi húszholdas gazda is utálta. (…) Utólag kiderült, hogy sokkal nyomorúságosabb lett ez az egész” – mondta Hatos Pál Trianonról a 11. Qubit Live-on Nagy Gergely kollégánk kérdésére, amelyben a nemzeteken átívelő együttműködések, így az Európai Unió és az Osztrák-Magyar Monarchia kapcsolatára kérdezett rá.
Mindenki utált mindent és mindenkit – nem ismeretlen helyzet, még akkor sem, ha a Monarchia nem az Európai Unió, Trianon pedig nem az EU-hoz való csatlakozás.
A kerekasztal-beszélgetésen minden megvolt, ami ehhez kell, csak a kerekasztal nem: Hatos Pál, Ablonczy Balázs és Ungváry Krisztián most többé-kevésbé kötetlenül beszélgettek Nagy Gergellyel a javarészt az általuk hozott témákról, amelyek azonban mind többé-kevésbé Trianonhoz kötődtek, akkor is, amikor Hatos az 1985-ös csíkszeredai banánvásárlásáról beszélt, és akkor is, amikor Ablonczy a magyar lakosságról szóló közvélemény-kutatásokat hozta szóba. Ezek szerint a magyarok többsége támogatja az Európához tartozást, de ahogy a történész fogalmaz, kérdés, hogy az a főtéri térkövet jelenti-e, vagy valami mást is. Erre nem válaszolt, de csatlakozott Ungváry korábbi véleményéhez: a nemzeti-liberális ellenállás után szerinte az „elmúlt kétszáz év egyetlen sikeres magyar modernizációs ideológiájával állunk szemben”, attól függetlenül, hogy temetni vagy éltetni kellene ezt a dolgot. A többi, ahogy mondta, hosszú távon katasztrófával vagy tragédiával végződnek.
Ezzel egyetértett Ungváry Krisztián is, aki tágabb politikafilozófiai környezetbe helyezte a kérdést: „olyan rendszerek, amelyek hosszabb távon is normálisan működnek, csak úgy tudnak működni, ha a résztvevők saját szuverenitásuk egy részéről lemondanak, és ezt valaki másnak delegálják”. Ha ezt nem teszik, olyan körülmények uralkodnak majd, mint az állatoknál, sőt még olyanabbak: a farkas tudja, ki a főnök, az ember nem feltétlenül, ki kinek a farkasa, ugye, hobbes-i reminiszcenciák. Ezek után viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt most Európában, és nemcsak Magyarországon, figyelmen kívül hagyják: azt az illúziót keltik, hogy az embernek lehet „jobbra-balra reszelnie a popóját, csak éppen jobban ki lesz téve az erősebb hatalmának”. És bár az Európai Unióról sok rosszat el lehet mondani, azt éppen nem, hogy az egyik tagállam lerohanja a másik államot.
„Nem lehet szavakban kifejezni azt a vagyon- és jogbiztonságot, amit minden egyes nap megkapnak az uniónak a tagjai azzal szemben, akik nem tagjai" – mondta Ungváry...
Szerző: QUBIT
2025.07.14.
„A Monarchiát utálta az osztrák-német, aki ugye Anschlussra vágyott (…), utálta a román ortodox értelmiségi, és nagyon érdekes, hogy ez Magyarországon nagyon társadalmasult, tehát hogy a ceglédi húszholdas gazda is utálta. (…) Utólag kiderült, hogy sokkal nyomorúságosabb lett ez az egész” – mondta Hatos Pál Trianonról a 11. Qubit Live-on Nagy Gergely kollégánk kérdésére, amelyben a nemzeteken átívelő együttműködések, így az Európai Unió és az Osztrák-Magyar Monarchia kapcsolatára kérdezett rá.
Mindenki utált mindent és mindenkit – nem ismeretlen helyzet, még akkor sem, ha a Monarchia nem az Európai Unió, Trianon pedig nem az EU-hoz való csatlakozás.
A kerekasztal-beszélgetésen minden megvolt, ami ehhez kell, csak a kerekasztal nem: Hatos Pál, Ablonczy Balázs és Ungváry Krisztián most többé-kevésbé kötetlenül beszélgettek Nagy Gergellyel a javarészt az általuk hozott témákról, amelyek azonban mind többé-kevésbé Trianonhoz kötődtek, akkor is, amikor Hatos az 1985-ös csíkszeredai banánvásárlásáról beszélt, és akkor is, amikor Ablonczy a magyar lakosságról szóló közvélemény-kutatásokat hozta szóba. Ezek szerint a magyarok többsége támogatja az Európához tartozást, de ahogy a történész fogalmaz, kérdés, hogy az a főtéri térkövet jelenti-e, vagy valami mást is. Erre nem válaszolt, de csatlakozott Ungváry korábbi véleményéhez: a nemzeti-liberális ellenállás után szerinte az „elmúlt kétszáz év egyetlen sikeres magyar modernizációs ideológiájával állunk szemben”, attól függetlenül, hogy temetni vagy éltetni kellene ezt a dolgot. A többi, ahogy mondta, hosszú távon katasztrófával vagy tragédiával végződnek.
Ezzel egyetértett Ungváry Krisztián is, aki tágabb politikafilozófiai környezetbe helyezte a kérdést: „olyan rendszerek, amelyek hosszabb távon is normálisan működnek, csak úgy tudnak működni, ha a résztvevők saját szuverenitásuk egy részéről lemondanak, és ezt valaki másnak delegálják”. Ha ezt nem teszik, olyan körülmények uralkodnak majd, mint az állatoknál, sőt még olyanabbak: a farkas tudja, ki a főnök, az ember nem feltétlenül, ki kinek a farkasa, ugye, hobbes-i reminiszcenciák. Ezek után viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt most Európában, és nemcsak Magyarországon, figyelmen kívül hagyják: azt az illúziót keltik, hogy az embernek lehet „jobbra-balra reszelnie a popóját, csak éppen jobban ki lesz téve az erősebb hatalmának”. És bár az Európai Unióról sok rosszat el lehet mondani, azt éppen nem, hogy az egyik tagállam lerohanja a másik államot.
„Nem lehet szavakban kifejezni azt a vagyon- és jogbiztonságot, amit minden egyes nap megkapnak az uniónak a tagjai azzal szemben, akik nem tagjai" – mondta Ungváry...
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 5914. - A RACIONALITÁS KORLÁTAI 20. RÉSZ: EMPÁTIA
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.07.14.
Az előző részben írtam arról, miért kell könyveket olvasni, miért nem elég a telefonon szörfözés. Mert másként hatnak az agyra.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.07.14.
Egy könyvben a szereplők máshogy gondolkodnak, máshogy élnek, más nyelvet beszélnek, más a hitük, a vágyuk, a félelmeik, mint neked. És mégis, húsz oldal után kezded érteni. Az ötvenediknél már szereted. Ez a könyv varázslata. nemcsak szórakoztat, hanem új nézőpontokat épít be a tudatodba. Lassan, de végérvényesen.
Empátiával nem születik az ember, de tanulható. És az egyik legjobb edzőtere az olvasás. A Stanford Egyetem 2021-es kutatása érdekes eredményre jutott: azoknak, akik hetente legalább 3 órát töltenek regényolvasással, 23%-kal aktívabb a prefrontális kéreg empátiáért felelős területe. Ez nem elméleti érv, ez konkrét agyi változás. A következmény, hogy jobban felismerik mások arckifejezéseit, pontosabban értelmezik mások érzelmeit egy beszélgetés során, és kevésbé hajlamosak előítéletes ítéletekre.
Az irodalomtudományban már évtizedek óta vizsgálják, hogyan hat ránk egy történet. Ez a narratív transzportáció, amikor annyira "beszippant" egy világ, hogy ideiglenesen más szemével látunk, más fejével gondolkodunk.
Digitális térben ez ritkán történik meg. A gyorsan fogyasztható tartalmak, a rövid posztok és kommentek nem engedik meg, hogy belassuljunk, elidőzzünk valaki más belső világánál. Egy TikTok-videó 15 másodperc alatt bemutat egy traumát, egy Instagram-poszt 3 mondatban elmesél egy élettörténetet, egy Facebook posztot el sem kezdesz olvasni, ha egy oldalnál hosszabb. De ez nem narratív transzportáció, ez emocionális snackelés. Gyorsan jön az érzés, gyorsan megy.
Az olvasás viszont nemcsak információ, hanem jelenlét. Egy hosszú szövegben együtt vagy valakivel, akivel egyébként talán sosem beszélgetnél. És ez a közös idő lassan átformál.
A mesterséges intelligencia sem tudja ezt pótolni. El tudja mondani, hogy milyen érzés lehet menekültnek lenni. De nem tudja átéreztetni. Mert az empátia nem adat, hanem tapasztalat. Nem definíció, hanem kapcsolat. És a kapcsolat kialakulásához idő kell, épp az, amit a digitális világ elvesz tőlünk.
A mesterséges intelligencia sem tudja ezt pótolni. El tudja mondani, hogy milyen érzés lehet menekültnek lenni. De nem tudja átéreztetni. Mert az empátia nem adat, hanem tapasztalat. Nem definíció, hanem kapcsolat. És a kapcsolat kialakulásához idő kell, épp az, amit a digitális világ elvesz tőlünk.
Próbáld ki: kérj meg egy MI-t, hogy írja le egy háború borzalmait. Tökéletes leírást fog adni. De ha elolvasod a 22-es csapdáját, te magad fogsz hol sírni, hol kínodban nevetni az abszurditásán. Ez a különbség.
Amikor olvasol, nemcsak a saját világod építed. Hanem megtanulsz otthonosan mozogni másokéban is. Ezért veszélyes, ha az olvasás luxussá válik. Mert ahol nem olvasnak, ott egyre kevesebben lesznek képesek megérteni azt, ami nem róluk szól. Egyre könnyebb befolyásolni őket, gyűlöletre uszítani mások ellen. És ha nem értjük egymást, könnyebb elítélni a másikat.
Nézd meg a hozzászólásokat bármilyen politikai poszt alatt. Ott már nem gondolatok vitáznak, hanem identitások csapnak össze. És a hangosabb győz.
Az olvasás nem passzív időtöltés, hanem aktív védekezés a leegyszerűsítés ellen. Amikor "csak olvasol", akkor tanulsz emberséget. Akkor képzed magad arra, hogy mások bőrében gondolkodj. Akkor leszel egy kicsit jobb ember.
EU-TAGSÁGOT AKARNAK A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK – ELNYOMJÁK ŐKET UKRAJNÁBAN?
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.07.15.
A tragikus körülmények között elhunyt S. József drámája ismét a kárpátaljai magyarság sorsára irányította a honi közvélemény figyelmét. A háború köde sok mindent eltakar, ezért a Válasz Online szétszálazza az ukrajnai helyzetet. Valóban létezik az állam részéről asszimilációs szándék, elfogadtak a kisebbségek számára hátrányos oktatási- és nyelvtörvényeket, ám azokat jelenleg nem alkalmazzák teljeskörűen. Az uniós csatlakozási tárgyalások nyomása miatt Kijev tárgyalna a kisebbségi ügyről, de a magyar kormány elzárkózik. Nagykép.
A huszadik században talán a legtöbb megpróbáltatáson keresztül ment Kárpát-medencei magyar kisebbség ismét tragikus történettel került a hírekbe. A kárpátaljai Beregdédán panziót működtető, magyar állampolgársággal is rendelkező S. Józsefről videók láttak napvilágot, amelyeken a láthatóan rossz fizikai állapotban lévő férfit a gyakorlótéren megalázzák. S. József nem sokkal később tisztázatlan körülmények között meghalt a beregszászi pszichiátriai kórházban. Magyarországon miniszterelnöki szinten indult kampány az ügyben, mondván, a férfit július elején agyonverték a hadkiegészítő parancsnokság emberei. Az ukrán hadsereg tagadja a vádakat, az orvosi zárójelentés szerint S. Józseffel tüdőembólia végzett.
A számos tisztázatlan részlet és a politikai instrumentalizáció ellenére az ügy érthetően felkavarta a magyarországi közvéleményt. Valóban veszélyben van a magyar közösség? Erőszakos asszimiláció zajlik jelenleg Kárpátalján? Alkalmazzák a kisebbségi oktatást és nyelvhasználatot korlátozó törvényeket? A Válasz Online a fél- és dezinformációk dzsungelében vág most rendet.
Kezdjük a kályhától, a 2022-es orosz támadás előtti időszaktól. Fiala-Butora János kisebbségvédelemmel foglalkozó szlovákiai magyar jogász évek óta figyelemmel kíséri az ukrajnai nemzetiségekkel kapcsolatos jogalkotást, többször publikált is a témában nemzetközi szakfolyóiratokban. „Az ukrán oktatási rendszer már 2017 előtt sem felelt meg a nemzetközi kisebbségi jogi egyezményeknek, az abban az esztendőben elfogadott oktatási törvény, illetve annak nyelvhasználatra vonatkozó részei azonban tovább rontottak a helyzeten. Nem véletlen, hogy az Európa Tanács már a 2017 előtti lépésekért is kritizálta Ukrajnát, s észrevételei nyomán részben módosították az oktatási-, illetve a kisebbségi nyelvhasználatot súlyosan korlátozó 2019-es államnyelvtörvényt. A gyakorlatban nem alkalmazzák teljeskörűen a két jogszabályt, de a kisebbségek általános helyzete továbbra is rossz, mert visszalépésekre már sor került. Világos szabályokra, garanciákra, és a kisebbségi nyelvhasználatot segítő megoldásokra van szükség. Ezek 2017 előtt sem voltak meg, de akkor helyi szinten könnyebb volt jobb megoldásokat találni, már amire lehetett, mint a mostani háborús helyzetben” – mondja a szakértő. A restriktív lépések elsősorban az oroszajkúakat célozták az 2014-ben indult kelet-ukrajnai háborút követő felfokozott hangulatban, de ettől még ezek hátrányosak voltak a többi kisebbség számára is.
Az ukrán állam arra hivatkozik: pusztán azt szeretné, hogy minél jobban tanuljanak meg polgárai ukránul, ami természetesen legitim célkitűzés.
Minden államnak be kellene látnia, hogy a területén élő, kisebbségi közösségekhez tartozó gyerekeket a többséghez tartozóktól eltérő módszerekkel kell tanítani. Ezzel szemben ma egy, az ukránnal a falusi környezetében alig találkozó hatéves magyar kisgyerek első osztályban ugyanazt tanulja, mint ukrán társai, miközben jó eséllyel alig ért valamit az állam nyelvéből. Bonyolítja a helyzetet, hogy a nyelvi tájkép Kárpátalján, különösen a nagyvárosokban, represszív törvények nélkül is alaposan megváltozott. Ennek oka a térség etnikai arányainak felborulása: pontos statisztika nincs, de a kárpátaljai városokba (a magyar szempontból már korábban is szórványnak számító Ungvárra, Munkácsra, illetve a háborúig magyar jellegét és többségét őrző Beregszászra) százezres nagyságrendben érkezhettek kelet-ukrajnai menekültek. Eközben az elvándorlással már amúgy is sújtott, nagyjából 130 ezres kárpátaljai magyarság egyharmada távozhatott. A frissen érkezettek egy része ráadásul nem is ukránul, hanem oroszul beszél, ellátásukra lakóparkok nőttek ki a földből, az iskolákban helyhiány van. E spontán népességcserének vannak szokatlan elemei is. Beregszászon például megjelentek és feltűnést keltettek a Herszonból menekült nigériai orvostanhallgatók és több kutyakozmetika is nyílt a tehetősebb kelet-ukrajnaiak kedvenceinek kényeztetésére...
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.07.15.
A huszadik században talán a legtöbb megpróbáltatáson keresztül ment Kárpát-medencei magyar kisebbség ismét tragikus történettel került a hírekbe. A kárpátaljai Beregdédán panziót működtető, magyar állampolgársággal is rendelkező S. Józsefről videók láttak napvilágot, amelyeken a láthatóan rossz fizikai állapotban lévő férfit a gyakorlótéren megalázzák. S. József nem sokkal később tisztázatlan körülmények között meghalt a beregszászi pszichiátriai kórházban. Magyarországon miniszterelnöki szinten indult kampány az ügyben, mondván, a férfit július elején agyonverték a hadkiegészítő parancsnokság emberei. Az ukrán hadsereg tagadja a vádakat, az orvosi zárójelentés szerint S. Józseffel tüdőembólia végzett.
A számos tisztázatlan részlet és a politikai instrumentalizáció ellenére az ügy érthetően felkavarta a magyarországi közvéleményt. Valóban veszélyben van a magyar közösség? Erőszakos asszimiláció zajlik jelenleg Kárpátalján? Alkalmazzák a kisebbségi oktatást és nyelvhasználatot korlátozó törvényeket? A Válasz Online a fél- és dezinformációk dzsungelében vág most rendet.
Kezdjük a kályhától, a 2022-es orosz támadás előtti időszaktól. Fiala-Butora János kisebbségvédelemmel foglalkozó szlovákiai magyar jogász évek óta figyelemmel kíséri az ukrajnai nemzetiségekkel kapcsolatos jogalkotást, többször publikált is a témában nemzetközi szakfolyóiratokban. „Az ukrán oktatási rendszer már 2017 előtt sem felelt meg a nemzetközi kisebbségi jogi egyezményeknek, az abban az esztendőben elfogadott oktatási törvény, illetve annak nyelvhasználatra vonatkozó részei azonban tovább rontottak a helyzeten. Nem véletlen, hogy az Európa Tanács már a 2017 előtti lépésekért is kritizálta Ukrajnát, s észrevételei nyomán részben módosították az oktatási-, illetve a kisebbségi nyelvhasználatot súlyosan korlátozó 2019-es államnyelvtörvényt. A gyakorlatban nem alkalmazzák teljeskörűen a két jogszabályt, de a kisebbségek általános helyzete továbbra is rossz, mert visszalépésekre már sor került. Világos szabályokra, garanciákra, és a kisebbségi nyelvhasználatot segítő megoldásokra van szükség. Ezek 2017 előtt sem voltak meg, de akkor helyi szinten könnyebb volt jobb megoldásokat találni, már amire lehetett, mint a mostani háborús helyzetben” – mondja a szakértő. A restriktív lépések elsősorban az oroszajkúakat célozták az 2014-ben indult kelet-ukrajnai háborút követő felfokozott hangulatban, de ettől még ezek hátrányosak voltak a többi kisebbség számára is.
Az ukrán állam arra hivatkozik: pusztán azt szeretné, hogy minél jobban tanuljanak meg polgárai ukránul, ami természetesen legitim célkitűzés.
Ugyanakkor számos nemzetközi tanulmány és példa mutatja, hogy az anyanyelvi oktatás szűkítése nem a megfelelő eszköz e cél eléréséhez.
Minden államnak be kellene látnia, hogy a területén élő, kisebbségi közösségekhez tartozó gyerekeket a többséghez tartozóktól eltérő módszerekkel kell tanítani. Ezzel szemben ma egy, az ukránnal a falusi környezetében alig találkozó hatéves magyar kisgyerek első osztályban ugyanazt tanulja, mint ukrán társai, miközben jó eséllyel alig ért valamit az állam nyelvéből. Bonyolítja a helyzetet, hogy a nyelvi tájkép Kárpátalján, különösen a nagyvárosokban, represszív törvények nélkül is alaposan megváltozott. Ennek oka a térség etnikai arányainak felborulása: pontos statisztika nincs, de a kárpátaljai városokba (a magyar szempontból már korábban is szórványnak számító Ungvárra, Munkácsra, illetve a háborúig magyar jellegét és többségét őrző Beregszászra) százezres nagyságrendben érkezhettek kelet-ukrajnai menekültek. Eközben az elvándorlással már amúgy is sújtott, nagyjából 130 ezres kárpátaljai magyarság egyharmada távozhatott. A frissen érkezettek egy része ráadásul nem is ukránul, hanem oroszul beszél, ellátásukra lakóparkok nőttek ki a földből, az iskolákban helyhiány van. E spontán népességcserének vannak szokatlan elemei is. Beregszászon például megjelentek és feltűnést keltettek a Herszonból menekült nigériai orvostanhallgatók és több kutyakozmetika is nyílt a tehetősebb kelet-ukrajnaiak kedvenceinek kényeztetésére...
STEFANO BOTTONI: MINÉL TÖBBEN VÁNDOROLNAK KI, ANNÁL TÖBBEN KÖVETIK ŐKET
SZUBKONTRA
Műsorvezető: BALÁZS ZSUZSANNA
2025.07.15.
Szakértők és kutatók a Szubkontrán: Stefano Bottoni olasz-magyar történésszel, A hatalom megszállottja című kötet szerzőjével Balázs Zsuzsanna beszélget.
00:00 BMW, Burda: az a Nyugat
Műsorvezető: BALÁZS ZSUZSANNA
2025.07.15.
Szakértők és kutatók a Szubkontrán: Stefano Bottoni olasz-magyar történésszel, A hatalom megszállottja című kötet szerzőjével Balázs Zsuzsanna beszélget.
00:00 BMW, Burda: az a Nyugat
02:00 A NER miatt ment külföldre 340 ezer ember?
13:45 Baloldali kulturális fölény és globális megingás
24:00 Magyarországon senki nem állt ellen, amikor a NER felállt
30:00 Fidesz lightot keres a magyar választó?
39:00 Az európai bezzegállamokban nem szitokszó a szakszervezet
52:00 Nyugaton sem lehet ingyen megúszni az egészségügyi ellátást
56:00 Közvéleménykutatások hitelessége
FAPADOS FIDESZ-POLITIKA; ORBÁN RÁHEL, AZ ALAKVÁLTÓ DÉMON; A NER LEGNAGYOBB GAZDASÁGI SIKERE
POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.07.15.
Fapados Fidesz-politika; Orbán Ráhel, az alakváltó démon; A NER legnagyobb gazdasági sikere.
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.07.15.
Fapados Fidesz-politika; Orbán Ráhel, az alakváltó démon; A NER legnagyobb gazdasági sikere.
ORBÁN VIKTOR FAPADOS! MARIKA FOR PREZIDENT NO.65
MARIKA FOR PREZIDENT
Szerző: MARIKA FOR PREZIDENT NO.65
2025.07.14.
Orbán Viktor fapados.
Szerző: MARIKA FOR PREZIDENT NO.65
2025.07.14.
Orbán Viktor fapados.
BRUCK ANDRÁS: HADHÁZY ÁKOS ESETE MAGYAR PÉTERREL
FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2025.07.15.
Mint amikor a gyógyíthatatlannak ítélt betegségébe már beletörődött ember megtudja, hogy csoda történt, mégis van reménye az életre, egy nemzetnek is ilyen túláradó öröm lehet átélnie, hogy váratlanul lehetősége támadt legyőzni azokat, akik mindeddig elnyomták, megalázták, kifosztották. Vagy mégsem? A választási győzelem felé tartó Magyar Péter máig nem szűnő karaktergyilkolása, az iránta érzett megvetés és gyűlölet pillanatonként felbukkanó megnyilvánulásai egy összezavarodott társadalom reakciói. De hogy lehet, hogy a leghevesebb érzelmeket nem ritkán épp azok mutatják, akik azt állítják, hogy maguk is elnyomóik bukását kívánják? Mégsem a reményteli várakozás fűti őket, hanem, bár ők ezt igazságnak nevezik, a kicsinyesség, féltékenység és a bosszú.
Sok olyan dolog történik velünk, amiről jól esik később megfeledkeznünk. De a múlt eseményei attól nem változnak meg, hogy nem akarunk emlékezni rájuk. Csak egyet emelnék ki közülük az elmúlt másfél évtizedünkből, ebből a közönyből, lustaságból, félelemből, dekadenciából összeállt sötét társadalmi folyamból: a tüntetéseket. Azokat az unalmas, lapos beszédeket, a sablonokat és közhelyeket, na meg a szervezők intelmeit, amikkel a mindig kétórás tüntetések végén rendre útjára bocsátottak bennünket: „Most kérünk benneteket, hogy menjetek haza békésen, európai módra”, és mi minden alkalommal valamivel kevesebb európaisággal a lelkünkben tértünk haza. Minden tüntetésünk csak a rendszert erősítette, mert amelyik nem gyengíti, az erősíti.
Lám, a felejtés. Kik lettek volna azok az elszántan küzdők, akiket az inkvizíciónál merevebb influenszer magából kikelve emlegetett? Csak nem az ellenzéki pártok, amelyeknek abban a pillanatban ott kellett volna hagyniuk a parlamentet, amikor Orbán 2014. július 26-án, Tusnádfürdőn bejelentette, hogy másnaptól Magyarországon nem liberális, hanem illiberális rendszer fog épülni? Aztán még egy évtizeden át üveges szemmel nézték, hogy nő körénk az autokrácia, és néznék még ma is, ha a látóterüket nem foglalta volna el egy slim fites alak. Vagy mi, a szavazók lettünk volna azok az elszánt küzdők? De hiszen Szerbiában a diákság tavaly november óta, nyolc hónapja az utcán van egy valóban kemény, nem egyszer brutális rendőrséggel szemben.
És megint a felejtés, pedig ez csupán két hete történt. Még ki sem ürült a Pride helyszíne, már azzal volt tele minden, hogy ennyi embert Magyar Péter egyszer sem hozott össze, ergo, semmi szükség rá. Íme egy megbetegített társadalom lelki röntgenképe. Mert az ő eddig mutatott példátlan teljesítménye nélkül a Pride-on egy nagyságrenddel kevesebben lettek volna. 20-30 ezren. Az óriási tömeg létszámának, oldottságának, érezhető felszabadultságának hátterében ekkor már a Tisza Párt duzzadó ereje állt, na meg az elbizonytalanodott hatalom verejtékszaga.
Az a mód, ahogy Magyar Péter tegnap kategorikusan nemet mondott az örökmozgó, mégis egy helyben álló Hadházynak, a következetesen betartott kampánystratégia tankönyvi példája volt. Ha viszont egy nemzet sem a munkahelyén, sem az utcán nem tud, nem mer szembeszállni az önkénnyel, régi ellenzéki pártjaik pedig kizárólag a saját túlélésükkel vannak elfoglalva, akkor jobban teszi, ha megbecsüli azt, aki tűzön-vízen át tartva magát a győzelem kulcsát jelentő stratégiához, képes volt karnyújtásnyira hozni a rezsim bukását. A nemet, az együttműködést nem ismerő Hadházy pedig ebbe a győzelemmel kecsegtető stratégiába akar most léket vágni.
Magyar Péter valóban nem járt kanosszát a múltjáért, s bár olykor utalt rá, hogy megbánta, ha most egy sokadik törpepárt vezetőjeként osztaná az észt, az épp tőle visszatetsző lenne. Csakhogy léteznek olyan értékes tettek és érdemek, és jó, hogy léteznek, amelyek egy valóban nem patyolattiszta múltat is felülírnak. Márpedig az ő története pont ilyen, az meg a mi nagy szerencsénk, hogy az utolsó órában zászlót és útirányt váltott.
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2025.07.15.
Ennek legutóbb Magyar egy tegnapi posztja után adták tanújelét, holott a poszt csupán annak a megerősítése volt, ami politikája közismert alapköve, és amit korábban már számtalanszor elmondott: “Óellenzékiek” azok a pártok és politikusaik, akik az elmúlt másfél évtizedben asszisztáltak a Fidesz uralmához, legitimizálták a rendszert…”. Kénytelen volt ezt megismételni, mivel Hadházy Ákos úgy tett, mintha nem értette volna meg, amit a Tisza Párt múltheti, egyébként kiváló rendezvényén hallott az ott bejelentett jelöltállítási procedúráról. Így ő is indulni akar egy olyan politikai akciósorozaton, ami kizárólag a Tisza közösségének szól.
Az, hogy Magyar Péter Hadházyra is kiterjeszti az óellenzékiség kritériumait, talán vitatható, azt viszont értelmetlen vitatni, hogy ezek a Tisza Párt elnökének és közösségének a szabályai. Ennek a közösségnek pedig Hadházy nem tagja. Ezért az elnök a „betolakodó” nevének említése nélkül nyomatékosan megismételte álláspontját, neki pedig illene ebbe belenyugodni. Csakhogy ő épp az ellenkezőjét tette, így ismét elszabadult a pokol. A rohamot, ki más?, ezúttal is, egy dékás influenszer vezette. Párhuzamot vont „a diktatúra ellen 15 éve elszántan küzdők”, és Magyar között, aki akkor még „a diktatúra haszonélvezője volt”. Tehát heroizmus kontra megalkuvás…
Sok olyan dolog történik velünk, amiről jól esik később megfeledkeznünk. De a múlt eseményei attól nem változnak meg, hogy nem akarunk emlékezni rájuk. Csak egyet emelnék ki közülük az elmúlt másfél évtizedünkből, ebből a közönyből, lustaságból, félelemből, dekadenciából összeállt sötét társadalmi folyamból: a tüntetéseket. Azokat az unalmas, lapos beszédeket, a sablonokat és közhelyeket, na meg a szervezők intelmeit, amikkel a mindig kétórás tüntetések végén rendre útjára bocsátottak bennünket: „Most kérünk benneteket, hogy menjetek haza békésen, európai módra”, és mi minden alkalommal valamivel kevesebb európaisággal a lelkünkben tértünk haza. Minden tüntetésünk csak a rendszert erősítette, mert amelyik nem gyengíti, az erősíti.
Lám, a felejtés. Kik lettek volna azok az elszántan küzdők, akiket az inkvizíciónál merevebb influenszer magából kikelve emlegetett? Csak nem az ellenzéki pártok, amelyeknek abban a pillanatban ott kellett volna hagyniuk a parlamentet, amikor Orbán 2014. július 26-án, Tusnádfürdőn bejelentette, hogy másnaptól Magyarországon nem liberális, hanem illiberális rendszer fog épülni? Aztán még egy évtizeden át üveges szemmel nézték, hogy nő körénk az autokrácia, és néznék még ma is, ha a látóterüket nem foglalta volna el egy slim fites alak. Vagy mi, a szavazók lettünk volna azok az elszánt küzdők? De hiszen Szerbiában a diákság tavaly november óta, nyolc hónapja az utcán van egy valóban kemény, nem egyszer brutális rendőrséggel szemben.
És megint a felejtés, pedig ez csupán két hete történt. Még ki sem ürült a Pride helyszíne, már azzal volt tele minden, hogy ennyi embert Magyar Péter egyszer sem hozott össze, ergo, semmi szükség rá. Íme egy megbetegített társadalom lelki röntgenképe. Mert az ő eddig mutatott példátlan teljesítménye nélkül a Pride-on egy nagyságrenddel kevesebben lettek volna. 20-30 ezren. Az óriási tömeg létszámának, oldottságának, érezhető felszabadultságának hátterében ekkor már a Tisza Párt duzzadó ereje állt, na meg az elbizonytalanodott hatalom verejtékszaga.
Az a mód, ahogy Magyar Péter tegnap kategorikusan nemet mondott az örökmozgó, mégis egy helyben álló Hadházynak, a következetesen betartott kampánystratégia tankönyvi példája volt. Ha viszont egy nemzet sem a munkahelyén, sem az utcán nem tud, nem mer szembeszállni az önkénnyel, régi ellenzéki pártjaik pedig kizárólag a saját túlélésükkel vannak elfoglalva, akkor jobban teszi, ha megbecsüli azt, aki tűzön-vízen át tartva magát a győzelem kulcsát jelentő stratégiához, képes volt karnyújtásnyira hozni a rezsim bukását. A nemet, az együttműködést nem ismerő Hadházy pedig ebbe a győzelemmel kecsegtető stratégiába akar most léket vágni.
Magyar Péter valóban nem járt kanosszát a múltjáért, s bár olykor utalt rá, hogy megbánta, ha most egy sokadik törpepárt vezetőjeként osztaná az észt, az épp tőle visszatetsző lenne. Csakhogy léteznek olyan értékes tettek és érdemek, és jó, hogy léteznek, amelyek egy valóban nem patyolattiszta múltat is felülírnak. Márpedig az ő története pont ilyen, az meg a mi nagy szerencsénk, hogy az utolsó órában zászlót és útirányt váltott.
GÁBOR GYÖRGY: A KERESZT A GELLÉRT-HEGYEN NEM A HIT JELE, HANEM A TÖRTÉNELMI EMLÉKEZET ELTORZÍTÁSÁNAK ESZKÖZE
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.07.15.
Elnézést kérek, hogy a mostani bejegyzésem hosszabb lett a szokásosnál. Nem vagyok kötelező olvasmány – akit zavar, nyugodtan lapozzon tovább.
A téma viszont – bármennyire marginálisnak tűnhet – szerintem kulcsfontosságú. Sokan csak egy újabb bosszantó vagy dühítő epizódot látnak benne, de számomra éppen ebben a történetben ragadható meg a Fidesz–KDNP-rendszer undorító hazugságainak, kulturális tudatlanságának és arrogáns szimbólumrablásának lényege. Nem baj, ha egyszer erről kicsit részletesebben is szó esik.
A szabadság nem gyökértelen – de nem is egygyökerű.
Tudjuk: a keresztény államiság nem a szabadság bölcsője, hanem évszázadokon át annak korlátja. A középkori magyar királyság nem a személyes szabadság terepe, hanem a rendi privilégiumok szűk és zárványos világa. Aki pedig eltagadja, hogy a magyar szabadság egyik legfontosabb forrása nem ezzel az államformával azonos, hanem gyakran annak ellenében formálódott, az nem védelmezője a hagyománynak, hanem a történelem meghamisítója.
Ha a szabadság valóban közös emlékezeten és megtartó hiten nyugszik, akkor miért nincs ott a zsidó szabadság emlékezete, amelynek története a kivonulás Egyiptomból – a szabadság bibliai archetipikus narratívája? Hol van a kőtábla, a Tóra, a pészah, amely a nyugati szabadság eszméjének mély gyökere? Ha keresztet helyezünk el, miért nem tesszük oda Mózes botját is? Vagy a két kőtáblát?
Hol van a görög eleutheria, amely a politikai szabadság első fogalmi alakját adta? Hol van a római libertas, a jogrend és polgári autonómia forrása? Hol van a humanizmus, amely az ember méltóságát a vallási hierarchiával szemben is védte?
A szabadság nem talapzatra állított kereszt – hanem vívódás, ellentmondás, döntés.
Mert ma egy pluralista társadalomban – ahol polgárok szabadsága nem hitbéli alárendeltségen, hanem jogegyenlőségen és lelkiismereti szabadságon nyugszik –, minden olyan gesztus, amely a „keresztény államiság” nevében sajátítja ki a szabadság szimbólumait, nem ünnep, hanem uzurpáció. Ezért a kereszt a Gellért-hegyen nem a hit jele, hanem a történelmi emlékezet eltorzításának eszköze.
Természetesen van helye a keresztnek Magyarországon, sok-sok helyen. De a szabadság nevében elhelyezett kereszt – ha kizárólagosságot üzen – nem a hit tanúja, hanem az emlékezet gyarmatosítója. Szabadság csak ott van, ahol mindenkié lehet. Ahol a zsidó, a katolikus, az evangélikus, a református, a buddhista, a Krisna-tudatú, a hívő és a nem-hívő egyaránt otthonra lel a közös térben. Ahol a jelképek nem uralkodnak, hanem emlékeztetnek. Ahol a szabadság nem szakrális jelbe öntött hatalmi vágy, hanem az egyén jogának ünnepe arra, hogy maga válassza meg, mitől fél és mit hisz. A szabadság nem talapzat, nem jelkép. A szabadság jog és felelősség.
És olykor harag is. Jogos harag mindazokkal szemben, akik el akarják hitetni velünk, hogy egyetlen jelkép birtokolhatja mindazt, amit mi közösen vívtunk ki.
Vajon Lánszki Regő melyik szabadság-fogalmat preferálja? Platón szerint a szabadság nem az önkény, hanem a lélek önuralma: az ész irányítása az ösztönök fölött. A szabadság belső rend, ahol az igazság vezeti a cselekvést. Arisztotelésznél a polisz polgára szabad, mert képes részt venni a törvényhozásban és engedelmeskedni is neki. A szabadság itt politikai részvétel és erkölcsi felelősség. Ez önmagában cáfolja a kereszt kizárólagosságát: a klasszikus szabadság a törvény és a részvétel fogalmaiban gyökerezik, nem az egyházban, nem egy keresztény államban. Szent Ágoston szerint az ember csak akkor szabad, ha Istenhez igazodik: a bűn az emberi szabadság eltékozlása. A „libertas” itt nem politikai szabadság, hanem belső megszabadulás a bűntől. Teológiai szempontból Lánszki fogalma zavaros: ő politikai szabadságról beszél keresztény államiságban, miközben a keresztény teológiai hagyomány a szabadságot nem az államhoz, hanem az üdvözüléshez köti.
Hobbes szerint szabadság annyi, mint külső akadályok hiánya: az ember akkor szabad, ha azt teheti, amit akar. A törvény – ha kiszámítható – nem korlátoz, hanem garantálja ezt a szabadságot a „bellum omnium contra omnes”, vagyis a mindenki harca mindenki ellen állapotával szemben. A keresztény állam ezzel ellentétben nem a kiszámíthatóságot, hanem az erkölcsi parancsot, a bűntudatot és az engedelmességet tekinti rendalapnak – vagyis épp azt, amit Hobbes a szabadság ellentétének tart.
Locke szerint a szabadság természetes jog, ahogy az élethez és a tulajdonhoz való jog is az. Az államnak nem dolga ezekbe jogellenesen beavatkozni. A keresztény államiság történetileg gyakran épp ezek megsértésében jeleskedett: lásd eretneküldözés, inkvizíció, cenzúra.
Rousseau szerint a szabadság autonómia: az ember akkor szabad, ha önmagának ad törvényt, és részt vesz a közakarat formálásában. Ott, ahol az isteni törvény „felülírja” a polgári önrendelkezést, nincs valódi szabadság, csak alattvalói engedelmesség.
Kantnál a szabadság a belső erkölcsi törvény követése: nem az a szabad, akinek megmondják, mi a jó, hanem aki maga dönt róla – autonóm módon, felelősséggel. Egy „keresztény állam” ezzel szemben kívülről definiálja az erkölcsöt, így megsérti a szabadság feltételeit.
Hegel szerint a szabadság a szellem történeti kibontakozása: az ember egyre inkább képes uralni önmagát és a világot. A szabadság a történelem célja – nem örökség, hanem vívmány. Nincs „kész” keresztény szabadság – csak fejlődő, kibontakozó szabadság, amely gyakran épp a vallási és állami struktúrákkal szemben született meg.
Isaiah Berlin negatív és pozitív szabadságról beszél. Negatív szabadság: azt jelenti, hogy az egyént nem akadályozzák meg abban, hogy azt tegye, amit akar, amíg mások jogait nem sérti. Pozitív szabadság: az a képesség, hogy az ember önmagát irányítsa, hogy autonóm módon döntsön arról, hogyan éljen. Nemcsak a külső kényszer hiányát jelenti, hanem azt is, hogy valóságos beleszólása legyen saját életébe.
Lánszki és a hasonszőrű keresztény politikusok az állam nevében határozzák meg, mi a szabadság pozitív tartalma, vagyis megsértik a negatív szabadságot, és kisajátítják a pozitívat.
A szabadság fogalma a filozófiában sokszólamú, plurális, történetileg változó. Nehéz művészi feladat egy jelképhez kötni, de aligha lehet hatalmi szimbólumként használt kereszthez. A kereszt akkor nem a hit jele, ha az állam a kizárás, a kisajátítás, a homogenitás eszközévé teszi. A szabadság történelme nem a keresztény államisághoz kötődik, hanem épp azoktól is ered, akik sokszor szembeszálltak vele.
De menjünk tovább. A zsidóság hagyományában a szabadság történeti esemény: kivonulás. A zsidó szabadság nem elvont fogalom, hanem történelmi tapasztalat: a szolgaságból való kivonulás Egyiptomból (Exodus) az identitás alapja. Nem ideológia, hanem megszabadulás egy konkrét elnyomó hatalomtól. „Én az Örökkévaló vagyok, aki kihoztalak benneteket Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.” (2Móz 20,2) Ez az identitás nem a „keresztény állam”, hanem az elnyomó állammal szembeni tapasztalat. Ez a kivonulás lesz a feltétele a szabadságnak, azaz a törvényadásnak és szövetségkötésnek. A zsidó felfogásban a szabadság nem törvénytelenséget jelent, hanem azt, hogy Isten törvénye alá kerül az ember, és nem a zsarnokok, fáraók, mindenféle helyi, visszataszító és újra meg újra felbukkanó kiskirályok és házi istenségek hatalma alá. A Szináj-hegyi Törvényadás nem korlátozza, hanem megalapozza a szabadságot. „Csak az szabad, aki a Tórával foglalkozik.” (Pirké ávot 6:2) Azaz: nem az a szabad, aki azt tesz, amit akar, hanem aki Isten törvényét önként elfogadja, következésképp nem más emberek szolgája. A szabadság nem örökölt előjog, hanem újra és újra elbeszélt, megünnepelt, narratív esemény (Peszach). Ez egy kollektív emlékezeti gyakorlat, amely minden évben újrateremti a szabadság jelentését. „Mert szolga voltál Egyiptomban...” – ez a mondat ismétlődik a zsidó liturgiában, tanításban, imában. A szabadság sosem kész állapot, hanem állandó reflexió és erkölcsi emlékezet. De a zsidó hagyományban szabadság a mások felszabadításának kötelessége is. Mivel Izrael népe maga is megtapasztalta a szolgaságot, ezért kötelessége, hogy a másik ember szabadságát is tisztelje – különösen a jövevényekét, idegenekét, szolgákét, özvegyekét. „Ne sanyargasd a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptomban.” (2Móz 22,20) Ez az etikai szabadság-fogalom lényege: nem öncélú szabadság, hanem a másik ember szabadságának biztosítása.
A kereszt a hegyen nem közös gondolkodásra hív, nem meditációra vagy azonosulásra, hanem parancsot közvetít, utasít, kirekeszt és elhallgattat. Nem a sokszólamúság jele, hanem az egyhangúság hatalmi kényszere.
De amit még náluk is jobban elhibáznak, az a nagyravágyó fogalomrablás. Mert lehet újraosztani földet, köztulajdont, MNB-t, trafikjogot, egyetemi kuratóriumot, de a szabadság, a Nyugat, a zsidó-keresztény örökség fogalmi örökségét nem lehet lenyúlni. A fogalmak ugyanis nem úgy működnek, mint az ingatlanmutyik: azok visszavágnak, ha hamis kéz nyúl hozzájuk.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.07.15.
A téma viszont – bármennyire marginálisnak tűnhet – szerintem kulcsfontosságú. Sokan csak egy újabb bosszantó vagy dühítő epizódot látnak benne, de számomra éppen ebben a történetben ragadható meg a Fidesz–KDNP-rendszer undorító hazugságainak, kulturális tudatlanságának és arrogáns szimbólumrablásának lényege. Nem baj, ha egyszer erről kicsit részletesebben is szó esik.
A keresztre vetített történelmi vakság
„A magyar szabadság története elválaszthatatlan a keresztény államiságtól” – hangzik el egy mondat, amely egyszerre történelmietlen, filozófiailag üres, teológiailag torz és politikailag ijesztően hazug, tudatlan és giccses. Aki ezt mondja, nem a szabadságot védi, hanem tudatlanságával és rendszerszolgai lelkületével az igazságot fojtja meg egy ideológiai talapzaton. Egy bizonyos Lánszki Regőről van szó, ő lenne az ország főépítésze.
Mert ha már talapzatról beszélünk: mi is tartja valójában a szabadságot? A keresztre feszített történelemhamisítás? Egyetlen vallás, egyetlen hatalmi struktúra szimbolikus dominanciája? Vagy épp az, ami e mondatokból tökéletesen hiányzik: a sokféleség, az emlékezet pluralitása, a küzdelmek ellentmondásos és nyitott története?
Mert ha már talapzatról beszélünk: mi is tartja valójában a szabadságot? A keresztre feszített történelemhamisítás? Egyetlen vallás, egyetlen hatalmi struktúra szimbolikus dominanciája? Vagy épp az, ami e mondatokból tökéletesen hiányzik: a sokféleség, az emlékezet pluralitása, a küzdelmek ellentmondásos és nyitott története?
A szabadság nem gyökértelen – de nem is egygyökerű.
Ha a magyar szabadság története a keresztény államiságra épül, akkor hova helyezzük azoknak a kálvinista hitvallóknak és politikai ellenállóknak a történetét, akik a katolikus államhatalom és az uralkodói önkény ellen küzdöttek, épp a hitük és a szabadságuk védelmében? A keresztény államiság történetileg a katolikus hatalmi struktúrákhoz kötődött, ezzel szemben a magyar szabadságharcok gyakori főszereplői éppen azok a protestáns közösségek voltak, amelyek az állami kereszténység teokratikus jellegét utasították el. Ha a magyar szabadság a keresztény államiság talapzatán áll, akkor valaki szóljon Bocskainak, Bethlen Gábornak és a gályarabságba hurcolt prédikátoroknak is, hiszen valamiért úgy értették, hogy a keresztény állam épp őket nyomja el.
Tudjuk: a keresztény államiság nem a szabadság bölcsője, hanem évszázadokon át annak korlátja. A középkori magyar királyság nem a személyes szabadság terepe, hanem a rendi privilégiumok szűk és zárványos világa. Aki pedig eltagadja, hogy a magyar szabadság egyik legfontosabb forrása nem ezzel az államformával azonos, hanem gyakran annak ellenében formálódott, az nem védelmezője a hagyománynak, hanem a történelem meghamisítója.
Ha a szabadság valóban közös emlékezeten és megtartó hiten nyugszik, akkor miért nincs ott a zsidó szabadság emlékezete, amelynek története a kivonulás Egyiptomból – a szabadság bibliai archetipikus narratívája? Hol van a kőtábla, a Tóra, a pészah, amely a nyugati szabadság eszméjének mély gyökere? Ha keresztet helyezünk el, miért nem tesszük oda Mózes botját is? Vagy a két kőtáblát?
Hol van a görög eleutheria, amely a politikai szabadság első fogalmi alakját adta? Hol van a római libertas, a jogrend és polgári autonómia forrása? Hol van a humanizmus, amely az ember méltóságát a vallási hierarchiával szemben is védte?
A szabadság nem talapzatra állított kereszt – hanem vívódás, ellentmondás, döntés.
A Gellért-hegyi Szabadság-szobor, a maga ellentmondásos eredetével, egymást követő diktatúrák bizáncias önimádatának szimbólumaként, 1990-től az egyetemes szabadság emlékműve lett. Egy olyan szabadságé, amely nem zár ki senkit – még a kereszténységet sem. De nem is emel kizárólagos pozícióba semmit és senkit. Pont ez a különbség civilizáció és teokratikus propaganda között.
Mert ma egy pluralista társadalomban – ahol polgárok szabadsága nem hitbéli alárendeltségen, hanem jogegyenlőségen és lelkiismereti szabadságon nyugszik –, minden olyan gesztus, amely a „keresztény államiság” nevében sajátítja ki a szabadság szimbólumait, nem ünnep, hanem uzurpáció. Ezért a kereszt a Gellért-hegyen nem a hit jele, hanem a történelmi emlékezet eltorzításának eszköze.
Természetesen van helye a keresztnek Magyarországon, sok-sok helyen. De a szabadság nevében elhelyezett kereszt – ha kizárólagosságot üzen – nem a hit tanúja, hanem az emlékezet gyarmatosítója. Szabadság csak ott van, ahol mindenkié lehet. Ahol a zsidó, a katolikus, az evangélikus, a református, a buddhista, a Krisna-tudatú, a hívő és a nem-hívő egyaránt otthonra lel a közös térben. Ahol a jelképek nem uralkodnak, hanem emlékeztetnek. Ahol a szabadság nem szakrális jelbe öntött hatalmi vágy, hanem az egyén jogának ünnepe arra, hogy maga válassza meg, mitől fél és mit hisz. A szabadság nem talapzat, nem jelkép. A szabadság jog és felelősség.
És olykor harag is. Jogos harag mindazokkal szemben, akik el akarják hitetni velünk, hogy egyetlen jelkép birtokolhatja mindazt, amit mi közösen vívtunk ki.
Vajon Lánszki Regő melyik szabadság-fogalmat preferálja? Platón szerint a szabadság nem az önkény, hanem a lélek önuralma: az ész irányítása az ösztönök fölött. A szabadság belső rend, ahol az igazság vezeti a cselekvést. Arisztotelésznél a polisz polgára szabad, mert képes részt venni a törvényhozásban és engedelmeskedni is neki. A szabadság itt politikai részvétel és erkölcsi felelősség. Ez önmagában cáfolja a kereszt kizárólagosságát: a klasszikus szabadság a törvény és a részvétel fogalmaiban gyökerezik, nem az egyházban, nem egy keresztény államban. Szent Ágoston szerint az ember csak akkor szabad, ha Istenhez igazodik: a bűn az emberi szabadság eltékozlása. A „libertas” itt nem politikai szabadság, hanem belső megszabadulás a bűntől. Teológiai szempontból Lánszki fogalma zavaros: ő politikai szabadságról beszél keresztény államiságban, miközben a keresztény teológiai hagyomány a szabadságot nem az államhoz, hanem az üdvözüléshez köti.
Hobbes szerint szabadság annyi, mint külső akadályok hiánya: az ember akkor szabad, ha azt teheti, amit akar. A törvény – ha kiszámítható – nem korlátoz, hanem garantálja ezt a szabadságot a „bellum omnium contra omnes”, vagyis a mindenki harca mindenki ellen állapotával szemben. A keresztény állam ezzel ellentétben nem a kiszámíthatóságot, hanem az erkölcsi parancsot, a bűntudatot és az engedelmességet tekinti rendalapnak – vagyis épp azt, amit Hobbes a szabadság ellentétének tart.
Locke szerint a szabadság természetes jog, ahogy az élethez és a tulajdonhoz való jog is az. Az államnak nem dolga ezekbe jogellenesen beavatkozni. A keresztény államiság történetileg gyakran épp ezek megsértésében jeleskedett: lásd eretneküldözés, inkvizíció, cenzúra.
Rousseau szerint a szabadság autonómia: az ember akkor szabad, ha önmagának ad törvényt, és részt vesz a közakarat formálásában. Ott, ahol az isteni törvény „felülírja” a polgári önrendelkezést, nincs valódi szabadság, csak alattvalói engedelmesség.
Kantnál a szabadság a belső erkölcsi törvény követése: nem az a szabad, akinek megmondják, mi a jó, hanem aki maga dönt róla – autonóm módon, felelősséggel. Egy „keresztény állam” ezzel szemben kívülről definiálja az erkölcsöt, így megsérti a szabadság feltételeit.
Hegel szerint a szabadság a szellem történeti kibontakozása: az ember egyre inkább képes uralni önmagát és a világot. A szabadság a történelem célja – nem örökség, hanem vívmány. Nincs „kész” keresztény szabadság – csak fejlődő, kibontakozó szabadság, amely gyakran épp a vallási és állami struktúrákkal szemben született meg.
Isaiah Berlin negatív és pozitív szabadságról beszél. Negatív szabadság: azt jelenti, hogy az egyént nem akadályozzák meg abban, hogy azt tegye, amit akar, amíg mások jogait nem sérti. Pozitív szabadság: az a képesség, hogy az ember önmagát irányítsa, hogy autonóm módon döntsön arról, hogyan éljen. Nemcsak a külső kényszer hiányát jelenti, hanem azt is, hogy valóságos beleszólása legyen saját életébe.
Lánszki és a hasonszőrű keresztény politikusok az állam nevében határozzák meg, mi a szabadság pozitív tartalma, vagyis megsértik a negatív szabadságot, és kisajátítják a pozitívat.
A szabadság fogalma a filozófiában sokszólamú, plurális, történetileg változó. Nehéz művészi feladat egy jelképhez kötni, de aligha lehet hatalmi szimbólumként használt kereszthez. A kereszt akkor nem a hit jele, ha az állam a kizárás, a kisajátítás, a homogenitás eszközévé teszi. A szabadság történelme nem a keresztény államisághoz kötődik, hanem épp azoktól is ered, akik sokszor szembeszálltak vele.
De menjünk tovább. A zsidóság hagyományában a szabadság történeti esemény: kivonulás. A zsidó szabadság nem elvont fogalom, hanem történelmi tapasztalat: a szolgaságból való kivonulás Egyiptomból (Exodus) az identitás alapja. Nem ideológia, hanem megszabadulás egy konkrét elnyomó hatalomtól. „Én az Örökkévaló vagyok, aki kihoztalak benneteket Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.” (2Móz 20,2) Ez az identitás nem a „keresztény állam”, hanem az elnyomó állammal szembeni tapasztalat. Ez a kivonulás lesz a feltétele a szabadságnak, azaz a törvényadásnak és szövetségkötésnek. A zsidó felfogásban a szabadság nem törvénytelenséget jelent, hanem azt, hogy Isten törvénye alá kerül az ember, és nem a zsarnokok, fáraók, mindenféle helyi, visszataszító és újra meg újra felbukkanó kiskirályok és házi istenségek hatalma alá. A Szináj-hegyi Törvényadás nem korlátozza, hanem megalapozza a szabadságot. „Csak az szabad, aki a Tórával foglalkozik.” (Pirké ávot 6:2) Azaz: nem az a szabad, aki azt tesz, amit akar, hanem aki Isten törvényét önként elfogadja, következésképp nem más emberek szolgája. A szabadság nem örökölt előjog, hanem újra és újra elbeszélt, megünnepelt, narratív esemény (Peszach). Ez egy kollektív emlékezeti gyakorlat, amely minden évben újrateremti a szabadság jelentését. „Mert szolga voltál Egyiptomban...” – ez a mondat ismétlődik a zsidó liturgiában, tanításban, imában. A szabadság sosem kész állapot, hanem állandó reflexió és erkölcsi emlékezet. De a zsidó hagyományban szabadság a mások felszabadításának kötelessége is. Mivel Izrael népe maga is megtapasztalta a szolgaságot, ezért kötelessége, hogy a másik ember szabadságát is tisztelje – különösen a jövevényekét, idegenekét, szolgákét, özvegyekét. „Ne sanyargasd a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptomban.” (2Móz 22,20) Ez az etikai szabadság-fogalom lényege: nem öncélú szabadság, hanem a másik ember szabadságának biztosítása.
A keresztény szabadság-felfogás lényege: megszabadulás a bűntől. A kereszténység középpontjában nem politikai vagy társadalmi szabadság áll, hanem a bűn uralmától való megszabadulás. „Ti a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtetek a tanításnak... megszabadultatok a bűntől, és az igazság szolgáivá lettetek.” (Róma 6,17–18) Ez tehát egzisztenciális, belső szabadság, nem külső, társadalmi szabadság. A keresztény ember szabadsága nem autonómia, hanem Krisztus követése által nyert új identitás. „Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (2Kor 3,17) Ez egy spirituális szabadság, amely nem állami, hanem egyházi közösségben valósul meg, de nem azonosítható az állammal! Épp az a kereszténység egyik újítása, hogy elválasztja a lelki és világi hatalmat (lásd: Mt 22,21 – „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré”). Pál apostol tanítása szerint a szabadság nem szabadosság, hanem az önzés feladása és szeretetben való élet. „A szabadságra vagytok elhívva, testvéreim, de a szabadság ne legyen ürügy a testnek, hanem szeretet által szolgáljatok egymásnak.” (Gal 5,13) Ez a szabadság nem jog, hanem szeretet által megvalósuló önkorlátozás. A kereszténység számára a szabadság eszkatológikus remény A keresztény szabadság teljes megvalósulása nem a földi történelemben, hanem Isten országában várható. Ez radikálisan szembemegy azzal a keresztény-állami propagandaeszménnyel, amely itt és most politikai hatalomként hirdeti a „keresztény szabadságot”. Ezért különösen súlyos tévedés azt állítani, hogy a magyar politikai szabadság története „a keresztény államisággal” elválaszthatatlanul azonos. A keresztény szabadság teológiai fogalom, amely nem azonosítható állammal. A zsidó szabadság pedig épp egy elnyomó állam alóli szabadulással kezdődik.
A kereszt a hegyen nem közös gondolkodásra hív, nem meditációra vagy azonosulásra, hanem parancsot közvetít, utasít, kirekeszt és elhallgattat. Nem a sokszólamúság jele, hanem az egyhangúság hatalmi kényszere.
Paródiája, gyilkos önirónia: ez az, amit naponta megtaposok, meggyalázok, aminek az ellenében teszek mindent.
Az efféle önkéntes hatalomszolgák – az önálló gondolkodásról végleg lemondott, dekoratív gyávaságba menekült karrieristák –, mint ez a mostani főépítész is, úgy tűnik, büntetlenül szétcsempézhetik Budapestet a saját ízléstelenségük, sekélyességük, szoborsémáik és politikai belterjességük szerint. Képesek lesznek térkőbe önteni a saját gondolattalanságukat, giccsbe fojtani a város emlékezetét, propagandává silányítani a vizuális kultúrát – lesz is majd mit helyrehozni, elbontani, kisöpörni utánuk, mint egy esztétikai katasztrófa utáni kárelhárításnál.
De amit még náluk is jobban elhibáznak, az a nagyravágyó fogalomrablás. Mert lehet újraosztani földet, köztulajdont, MNB-t, trafikjogot, egyetemi kuratóriumot, de a szabadság, a Nyugat, a zsidó-keresztény örökség fogalmi örökségét nem lehet lenyúlni. A fogalmak ugyanis nem úgy működnek, mint az ingatlanmutyik: azok visszavágnak, ha hamis kéz nyúl hozzájuk.
A szabadság, amit kisajátítanak, nem az övék, hanem azé, aki tudja: a szolgaság nem díszkő, hanem történelmi seb. A Nyugat nem az, amit szakmányban kifaragott keresztben elképzelnek, hanem az, ahol gondolat és ízlés még nem vált szitokszóvá. És a zsidó-keresztény örökség sem az, amit betonba lehet önteni, hanem az, ami a bálványimádástól óv: még attól is, amikor a bálványt kereszt alakban öntik ki, közbeszerzésen.
GYARMATI ISTVÁN: MIT TERVEZ TRUMP OROSZORSZÁGGAL?
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.07.14.
A Reggeli személy 2025 július 14-i adásában Szénási Sándor vendége Gyermati István biztonságpolitikai szakértő volt.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.07.14.
A Reggeli személy 2025 július 14-i adásában Szénási Sándor vendége Gyermati István biztonságpolitikai szakértő volt.
A ZENE EREJE HIDAKAT ÉPÍT - ROST ANDREA BESZÉDE
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.07.14.
Rost Andrea a Működő országot! Kongresszuson a Legyél a változás! Egyesület elnökeként beszélt az egyesület tevékenységeiről, illetve a legutóbbi országjárásáról. Mert a zene ereje hidakat épít! Oszd meg, hogy mindenkihez eljusson!
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.07.14.
Rost Andrea a Működő országot! Kongresszuson a Legyél a változás! Egyesület elnökeként beszélt az egyesület tevékenységeiről, illetve a legutóbbi országjárásáról. Mert a zene ereje hidakat épít! Oszd meg, hogy mindenkihez eljusson!
KÉTSZÁZMILLIÁRD ELFÜSTÖLÉSE A KÖZMÉDIÁBAN, ÉSZAK-KOREAI PROPAGANDA: TUDATHASADÁSOS ÁLLAPOTRA UTALNAK A KISZIVÁRGOTT FELVÉTELEK
TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2025.07.15.
A közmédia szerint hamisítvány, a Kontroll szerint viszont eredetiek és nem manipuláltak azok a hangfelvételek, amelyek alapján a lap már több cikket is közölt az elmúlt időszakban. A hangfelvételek a közmédia, azon belül is a nem túl jelentős elérésű Híradó.hu belső szerkesztési gyakorlatáról árulkodnak, és arról, hogy az ott dolgozók se mindig hisznek abban, amit csinálnak.
A lap először június 21-én közölt egy cikket, amelyet a birtokukba került hangfelvétel alapján írtak, majd később újabb cikkekkel álltak elő, a legutóbbit – sorban a negyediket – múlt szombaton. Azt nem tudni, hogy a felvételeket egy adott szerkesztőségi értekezleten rögzítette-e valaki, vagy több megbeszélést rögzített-e, de nagyon úgy tűnik, hogy az elhangzottak ugyanazt a témát járják körül.
A legutóbb közzétett felvételen a lap szerint a Híradó.hu korábbi főszerkesztője keserűen arról beszél a kollégáinak, hogy mennyire jelentéktelen az általa vezetett Híradó.hu a képességes újságírók hiánya miatt. Bár a lap nem nevezte meg a korábbi főszerkesztőt, a Kontroll által megadott időpontban Szalai Szabolcs töltötte be ezt a pozíciót, és az ő hangja hallatszik a felvételen.
– hallatszik a felvételen. A Híradó.hu korábbi főszerkesztője arról is beszélt, hogy a Mandinert két kaszt írja. Az egyik kaszt szerinte a „16 éves szellemi fogyatékos fidelitasos droidok, akik bepakolják az MTI-t, aminek adnak egy kattintásvadász címet – ebben kurva jók egyébként”, meg „az adófizetők pénzén ellopott MCC-s vagyonból kitartott szakértők írogatják bele a cuccokat”.
A felvételből kiderül, hogy a közmédia szerkesztősége annyira gyenge, hogy az ottani munkatársaknak nincsenek komoly kormányzati és fideszes kapcsolataik sem. „Én nem mondom, hogy a közmédiának dolga lenne Rogán Antalhoz eligazításra járni, bazd meg. Mert az sem egy normális dolog, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter briefeli a kormányzati sajtót, hogy hogy kell. De hát még az is egy nagyobb segítség, bazd meg. Az Origónak megvolt Orbán Viktor beszéde, a március 15-i beszéde, és be volt készítve a cikk, hogy mi a fontos belőle. Ki is maradt belőle a poloskázás, mert az utólag került bele” – fakadt ki a főszerkesztő...
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2025.07.15.
A lap először június 21-én közölt egy cikket, amelyet a birtokukba került hangfelvétel alapján írtak, majd később újabb cikkekkel álltak elő, a legutóbbit – sorban a negyediket – múlt szombaton. Azt nem tudni, hogy a felvételeket egy adott szerkesztőségi értekezleten rögzítette-e valaki, vagy több megbeszélést rögzített-e, de nagyon úgy tűnik, hogy az elhangzottak ugyanazt a témát járják körül.
A legutóbb közzétett felvételen a lap szerint a Híradó.hu korábbi főszerkesztője keserűen arról beszél a kollégáinak, hogy mennyire jelentéktelen az általa vezetett Híradó.hu a képességes újságírók hiánya miatt. Bár a lap nem nevezte meg a korábbi főszerkesztőt, a Kontroll által megadott időpontban Szalai Szabolcs töltötte be ezt a pozíciót, és az ő hangja hallatszik a felvételen.
„Az a baj, hogy nem tudok komoly embereket idehozni. Még a komoly emberek alatt most komoly propagandistákat értek. De egy Huth Gergőt nem tudnánk idehozni. De azt nem tudnánk, még ha idejönne, mert egyébként ő jönne. Mert hamarosan megszűnik a Pesti Srácok, tehát ott lennének szabadon igazolható emberek, csak az a baj, hogy még súlyunk sincs ehhez, hogy ne oda telefonáljunk. Mert azt mondják, hogy de nem lophatjátok el. Vagy hogyha elviszitek, akkor a nem tudom én kit, meg a Császár Attilát, meg adjuk vissza a Hír TV-nek. Tehát körülbelül ez így megy. Látni kell, ez a piac”
– hallatszik a felvételen. A Híradó.hu korábbi főszerkesztője arról is beszélt, hogy a Mandinert két kaszt írja. Az egyik kaszt szerinte a „16 éves szellemi fogyatékos fidelitasos droidok, akik bepakolják az MTI-t, aminek adnak egy kattintásvadász címet – ebben kurva jók egyébként”, meg „az adófizetők pénzén ellopott MCC-s vagyonból kitartott szakértők írogatják bele a cuccokat”.
A felvételből kiderül, hogy a közmédia szerkesztősége annyira gyenge, hogy az ottani munkatársaknak nincsenek komoly kormányzati és fideszes kapcsolataik sem. „Én nem mondom, hogy a közmédiának dolga lenne Rogán Antalhoz eligazításra járni, bazd meg. Mert az sem egy normális dolog, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter briefeli a kormányzati sajtót, hogy hogy kell. De hát még az is egy nagyobb segítség, bazd meg. Az Origónak megvolt Orbán Viktor beszéde, a március 15-i beszéde, és be volt készítve a cikk, hogy mi a fontos belőle. Ki is maradt belőle a poloskázás, mert az utólag került bele” – fakadt ki a főszerkesztő...
LOVASI ANDRÁS: „MINDENKI REMÉNYKEDIK, HOGY LEHET VÁLTOZÁS AZ ORSZÁGBAN” – INTERJÚ AZ EFOTT-ON
GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2025.07.14.
Lovasi András: „Mindenki reménykedik, hogy lehet változás az országban” – Interjú az EFOTT-on.
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2025.07.14.
Lovasi András: „Mindenki reménykedik, hogy lehet változás az országban” – Interjú az EFOTT-on.
KÉRI LÁSZLÓ: ISZONYÚ INDULAT VAN AZ EMBEREKBEN A KORRUPT NER-OLIGARCHÁK MIATT // KÉRI VÁLASZOL
KONTROLL / KÉRI VÁLASZOL
Műsorvezető? UNYATYINSZKI GYÖRGY
2025.07.14.
Az első rész:
• Kéri László: Minden faluban érzik, ez így ...
Műsorvezető? UNYATYINSZKI GYÖRGY
2025.07.14.
Az első rész:
• Kéri László: Minden faluban érzik, ez így ... Nem csupán a helyi humán értelmiségiek szervezik a Tisza Szigetek csoportjait, hanem rengeteg csalódott kis- és középvállalkozó is csatlakozott már az ellenzéki mozgalomhoz, ami óriási pofon a Fidesznek - mondja Kéri László a Tisza Szigetekről szóló sorozatának második részében. A politológus - aki feleségével, Petschnig Mária Zita közgazdásszal közösen több mint 75 előadást tartott az elmúlt egy év alatt országszerte a Tisza Szigetek meghívására - azt a tapasztalatát is megosztja a KÉRI VÁLASZOL legújabb adásában, hogy dől a panasz a vidéki kistelepüléseken az emberekből arról, hogy mi mindent engednek meg maguknak a helyi fideszes kiskirályok és azok a nagyvállalkozók, akik be vannak kötve a kormánypárthoz.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)