AZ UTOLSÓ PÁVATÁNC BRÜSSZELBEN

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2023.06.04.

Bár Magyarország továbbra is tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, a szövetségesei már nem bíznak benne, és komoly következményekkel is számolnia kell az Orbán-kormánynak amiatt, hogy teljesen külön úton jár. Közben technikai recesszióba fordult a gazdaság, az infláció az egekben, a költségvetés pedig egyre nehezebben tud úrrá lenni a helyzeten. Orbán Viktor lehetséges új szövetségeseknél kilincsel, de az uniós támogatásokat nem lehet katari vagy kínai hitelekkel kiváltani. Úgy tűnik, a 13 év alatt felépített illiberális rendszer fenntartása mindennél fontosabb a miniszterelnök számára, így esély sincs arra, hogy 2024 előtt komolyabb uniós források érkezzenek az országba. Ráadásul már az a lehetőség is felmerült, hogy a jövő évben esedékes uniós elnökségünktől is megfosztanak bennünket a kormány renitens magatartása miatt.

Szépen lassan kikopott a közbeszédből a pávatánc kifejezés, hiszen ma már senkivel sem tudja elhitetni Orbán Viktor, hogy sikeresen lavíroz a nyugati szövetségesek és a keleti autokraták között. Az oroszok ukrajnai agressziója ugyanis tiszta viszonyokat teremtett, így nincs már lehetőség a kettős beszédre, egyértelműen le kell tennie minden országnak a voksát valamelyik hadban álló fél mellett. A magyar kormány egyedüliként a 27 tagország közül Oroszországot választotta, és legfőbb feladatának azt tartja, hogy az EU viszonylagos egységét a kérdésben megbontsa.

A pragmatikus politikus hírében álló Orbán azonban most mintha saját rögeszméi rabjává vált volna, hiszen a hadi fejleményektől függetlenül azt szajkózza, hogy ezt a háborút mindenképpen Oroszország nyeri, ezért Ukrajnának a béke érdekében területeket kell átadnia az agresszornak. Ezt a felfogást tükrözi a magyar kormány legújabb videója, melyen a szomszédos ország térképén a Krím-félsziget már Oroszországhoz tartozik. Később a „hibát” javították, de ettől még a magyar irány egyértelmű: Oroszország területszerzésének legitimálása...

ITT OLVASHATÓ

OLCSÓN TERMELI AZ ÁRAMOT, SOKAT KERESHET RAJTA, MÉGIS MILLIÁRDOKKAL CSÖKKENT A PAKSI ATOMERŐMŰ PROFITJA

24.HU
Szerző: K. KIS GERGELY
2023.06.06.

Nemcsak a versenypiaci, de még a lakossági rezsicsökkentett tarifákhoz képest is filléres áron termelte az áramot tavaly a Paksi Atomerőmű Zrt., amely a hazai villamosenergia-termelés közel felét, a belföldi áramfelhasználásnak pedig több mint az egyharmadát biztosítja. Ehhez képest a társaság árbevétele alig növekedett, míg adózott eredménye közel 80 százalékkal zsugorodott 2022-ben. Hová tűnt az önköltségi ár és a végfogyasztói árak közötti hatalmas különbözet?

Lapunk számításai szerint kilowattóránként 11,89 forintért termelte az áramot önköltségi áron az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2022-ben. Ez az érték jön ki, ha a társaság 187,99 milliárd forintnyi teljes ráfordításait elosztjuk a tavaly összesen megtermelt 15 812 gigawattórányi elektromos energia értékével. A vállalat éves beszámolójában ugyan nem publikál hasonló adatot, de ez a egységár egybevág a kormányzati szereplők által kommunikált számokkal. Az azóta leköszönt Süli János – aki korábban tárca nélküli miniszterként a paksi atomerőmű-bővítésért felelt – 2021 végén egy interjúban utalt arra, hogy az „atomáram” önköltsége körülbelül 12 forint/kilowattóra. Tavaly márciusban pedig a már megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben erősített rá arra, hogy a paksi atomerőmű 11–12 forint/kilowattóra körüli áron termeli a villamosenergiát. Infláció, háború és energiaválság ide vagy oda, úgy fest, Paks termelési költségei az év hátralévő részében sem változtak.

Eközben viszont felrobbant az áram végfogyasztói ára. A magyar áramtőzsdén (HUPX) a piaci ár a tavaly év eleji 50,41 euró/megawattórás mélypontról 597,65 euró/megawattórás csúcsra lőtt ki a 37. héten. Az áremelkedés igen súlyosan érintette a versenypiaci szereplőket: nem csak a piaci ár, hanem az elvileg ennek alapján kalkulált 2023-as fixált áramár is drámai költségemelkedést okozott. (Utóbbi esetben, nem ritkán 200–400 forint/kilowattóra körüli árú csomagokkal kellett szembesülnie számos vállalatnak és önkormányzatnak.) De a drágulás még a lakossági körnél is lecsapódott, esetükben az átlagfogyasztás feletti áram ára tavaly augusztus óta 70,104 forint/kilowattóra áron „ragadt be”...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG EGY ÚJABB TRIANON FELÉ HALAD

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.06.04.

Trianon legnagyobb tanulsága az, hogy Magyarország semmit nem tanult belőle. Ezt a következtetést lehet levonni az idei trianoni megemlékezésekből, amelyek között nem található egy sem, ami reálisan közelítene a Trianon-szindrómához, vagy a legkisebb jelét mutatná annak, hogy abból megértett valamit Magyarország. Még az ellenzék sem mer Trianonról úgy beszélni, mint tragikus, de a magyarság által is előidézett eseményről, amelyből leginkább tanulni kellene. Egy szelíd, másokat méltányoló, kedves ország képes lenne a trianoni fájdalmat feldolgozni és kezelni.

Az ellenzék is a határok nélküli magyar összetartásról beszélt, megfeledkezve arról, hogy Magyarország két világháborúban is rossz oldalon állt, a vesztesek büntetését szenvedte el. Békediktátumot emlegetnek a magyarok, de egy vesztes országot soha nem fognak megkérdezni, hogy mit szól a megbüntetéséhez. Trianon elkerülhető lett volna, amit aztán súlyosbított a II. világháborús magyar politika, amely egy népirtásban való aktív részvétellel is párosult. Magyarország az ellenkezőjével jó eséllyel tarthatott volna igényt korábbi területeire, ha a kisebbségeivel is emberségesen bánik.

Senki nem gondol arra, milyen nacionalista mentalitás, milyen kisebbségpolitika és felsőbbrendűségi tudat vezetett ide. A szelídség megtörti a csontokat, a kedvesség megnyitja a szíveket, a gyenge és elesett mellett való kiállás érdemeket szerez. Magyarországnak csak azzal lenne esélye, hogy valaha közös országban éljen a határon túlra került testvéreivel egy soknemzetiségű közép-európai birodalomban, ha megváltoztatná a gondolkodását, ha nagylelkű és befogadó ország lenne, az emberi értékek mellett állna, megbecsülne másokat és nem agresszorok csatlósa lenne.

Minderről azért érdemes most megemlékezni, mert Magyarország Orbán vezetésével ugyanazon az úton jár, mint ami Trianonhoz vezetett. A magyar felsőbbrendűség irritálja a szomszédos népek politikusait, Orbán pedig egy európai érintettségű és horderejű háborúban megint a rossz oldalra állt, ezúttal is tömeggyilkosok szekeréhez kötötte Magyarország sorsát. Magyarország szomszédai körös-körül arról beszélnek, hogy érzik a magyar területi követelést, és az oroszok melletti támogatás egyértelműen arra utal, hogy Orbán a népirtóktól reméli a revizionista álmok beteljesedését...

ITT OLVASHATÓ

PUTYIN ELLEN FORDÍTJÁK AZ ÁLTALA TÖKÉLETESÍTETT HIBRID HADVISELÉST – HETI ÖSSZEFOGLALÓNK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2023.06.05.

Az elmúlt héten a legnagyobb figyelmet az Oroszország területén zajló harci cselekmények váltották ki. Május 30-án nyolc drón csapódott be Moszkvában, majd újra fellángoltak a harcok az ukrán határ melletti Belgorod megyében. Kijev hivatalosan nem vállalja magára ezeket a támadásokat, de valójában egy hibrid hadjáratot folytathatnak az orosz morál és Putyin tekintélyének aláaknázására.

- Újabb településekre törtek be az Ukrajnából támogatott orosz felkelők, a frontról vezényeltek át katonákat az oroszok a helyzet stabilizálására.

- Robbanóanyaggal megrakott drónok csapódtak be Moszkva központjában, a körülmények nem önmerényletre utalnak.

- Prigozsin szerint a Wagner-csoport kivonult Bakhmutból, egyre durvább az üzengetés az orosz fegyveres szervek között.

- Többször is Storm Shadow rakétákkal támadták az ukránok az orosz logisztika központjait az Azovi-tenger vidékén.

- Donyeck megyében indítottak újabb, korlátozott támadó hadműveleket az oroszok.

Az ukrajnai frontokon az elmúlt héten továbbra is kevés elmozdulás történt. Orosz források beszámolói alapján az orosz erők két helyen is újrakezdték a támadó hadműveleteket Donyeck megyében. Egyik célpontjuk Avdijivka, az egyik város, amelyet lényegében a 2014-es donyecki háború kezdete óta ostromolnak. Orosz haditudósítók szerint újabb támadásokat indítottak a város bekerítése érdekében, bár az ukrán hivatalos források ezt tagadják...

ITT OLVASHATÓ

AMIKOR A PROPAGANDÁN MILLIÁRDOKAT KERESŐ KOMMUNIKÁCIÓS SZAKEMBERNEK ELAKADT A SZAVA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

REGGEL 4 / 444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.06.06.

Jó reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 reggeli hírlevele, benne az előző nap legfontosabb anyagaival. (Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT NEM LEHET EGYEDÜL GONDOLKODNI?

QUBIT
Szerző: TÓTH OLIVÉR ISTVÁN
2023.06.04.

Az ember azt gondolná, hogy nincs magányosabb tevékenység a gondolkodásnál, pedig ismeretre csak a társadalom egésze képes szert tenni: ahogyan nem lehet egyedül focizni, úgy nem lehet egyedül tudni sem

Elterjedt és sokak számára magától értetődő tétel, hogy gondolkodni egyedül szoktunk: minden ember fejében egy saját kis univerzummal bír, amelyhez csak neki van hozzáférése. Hogy mit teszünk, mit mondunk, az mindenki számára hozzáférhető, de hogy mit gondolunk, azt csak mi tudjuk. Logikusnak tűnhet, hogy a gondolatainkhoz és szándékainkhoz való kitüntetett hozzáférésből kitüntetett felelősségre következtessünk: természetesen a környezetünknek, családi hátterünknek, biológiai meghatározottságunknak lehet valamennyi befolyása ránk, de végső soron rajtunk áll, miben hiszünk és mit határozunk el. Ez pedig azt jelenti, hogy akinek hiányzik az akaratereje és nem képes elhatározni magát élete megváltoztatására, csak magát hibáztathatja, akinek pedig van akaratereje és képes tenni a sikeréért, az joggal lehet büszke a teljesítményére.

Ezt nevezte Gilbert Ryle (1900–1976) angol filozófus A szellem fogalma című munkájában a „szellem a gépben” mítoszának, amely szerinte a kora újkori filozófiából, különösen René Descartes (1596–1650) dualista filozófiájából eredt és tévútra vitte az európai gondolkodást. Ryle – és Ludwig Wittgenstein (1889–1951) – amellett érveltek, hogy a gondolkodás nem mentális tevékenység, amelyet valaki az elméje magányában végez, hanem ugyanolyan mások számára hozzáférhető testi viselkedés, mint a bevásárlás. Nem kell tudnom, hogy mi zajlik az adott ember koponyájában ahhoz, hogy el tudjam dönteni, hogy éppen bevásárol-e. Ha azt látom, hogy az illető a szalagról élelmiszert pakol a szatyrába, majd fizet, akkor bevásárol, mivel bevásárolni azt jelenti, hogy valaki árucikkeket pakol a szatyrába, amikért fizet.

Martin Lenz, a Groningeni Egyetem tanszékvezető professzora legújabb, Socializing Minds című könyvében azt állítja, hogy Ryle kritikája egy tévedésen alapul: abból a téves feltevésből indult ki, hogy a gondolkodás megértésére mindössze két modell áll rendelkezésre. Az első szerint gondolkodni annyit tesz, mint mások számára hozzáférhetetlen elmebéli tevékenységet végezni, amire a többiek csak testünk működése alapján tudnak következtetni. A második modell szerint gondolkodni annyit tesz, mint mindenki számára megfigyelhető testi viselkedést végezni, azaz hogy a bevásárlás és gondolkodás között nincsen lényeges különbség. Ezzel szemben Lenz azt állítja, hogy van egy harmadik modell, amely szerint a gondolkodás egy mindenki számára hozzáférhető elmebéli tevékenység. Azaz másoknak ugyanúgy nem kell következtetniük arra, hogy gondolkodom, ahogy a bevásárlás esetében, azonban a gondolkodás mégsem a testem, hanem az elmém tevékenysége: mások tehát a testem viselkedésének közvetítése nélkül képesek az elmémhez hozzáférni, azzal kölcsönhatásba kerülni.

Bár ez a leírás elsőre úgy hangozhat, mintha Lenz telepatikus erőt tulajdonítana nekünk, elmélete ennél jóval visszafogottabb. Hogy megvilágítsuk, miről van szó, vegyünk egy testi hasonlatot. Amikor a barátaimmal focizom, a pályán kétszer tizenegy fő rúgja a lasztit. Ebben a helyzetben talán meglepő volna feltennem a kérdést, hogy honnan tudom, hogy nem egyedül focizom, hiszen együtt focizunk. Ha a többiek nem fociznának, én sem fociznék, mivel nem lehet egyedül focizni, a focizáshoz általában minimum 22 ember kell. Én viszont focizom, tehát a többieknek is focizniuk kell: ha ők nem fociznának, én sem fociznék. Lenz álláspontja szerint a gondolkodás egy elmebéli focizáshoz hasonlatos: ahogyan nem lehet egyedül focizni, úgy nem lehet egyedül gondolkodni sem, azaz azáltal, hogy tudom, én mit gondolok, azt is tudom, illetve arra is hatással vagyok, hogy a többiek mit gondolnak. De nem azáltal vagyok hatással a többiek gondolkodására, hogy látják, a testem mit csinál, hanem közvetlenül, ahogyan a focizásnál se onnan tudom, hogy a többiek fociznak, hogy megfigyelem a testük mozgását, hanem onnan, hogy tudom, hogy én focizom (gondoljunk bele, ha történetesen egyedül török előre az üres kapu felé, annak ellenére tudom, hogy én is és a többiek is fociznak, hogy nem látom a többi 21 embert a pályán). Azaz hogy a többiek mit gondolnak, részben attól függ, hogy én mit gondolok, és viszont: hogy én mit gondolok, részben attól függ, mások mit gondolnak körülöttem.

Míg azonban a focizás esetében testi tevékenységet végzünk együtt, a gondolkodás esetében elmebéli tevékenységet. A kérdés az, hogyan lehetséges ez? Lenz három modellt – Spinoza, Locke és Hume modelljét – vázolja fel annak érdekében, hogy bemutassa, hogyan képesek az elmék közvetlenül, a test kölcsönhatása nélkül kölcsönhatásba kerülni. A következőkben ezt a három modellt mutatom be, majd rátérek az elmélet kortárs jelentőségére...

ITT OLVASHATÓ

BUSZKÖRKÉP: IZZASZTÓ ÉLMÉNY NYÁRON A VIDÉKI VÁROSOK HELYI JÁRATAIN UTAZNI

SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDEMANN TAMÁS
2023.06.05.

...Itt izzadnak a legtöbben

- Nagykanizsán húsz busz rója az utakat, egyikben sincs légkondi, a járművek átlagéletkora 16 év.

- Szekszárdon tíz buszból egyben sincs légkondicionáló, a buszok átlagéletkora 15 év.

- Békéscsabán 17 buszt üzemeltet a helyi járatokon a Volánbusz, a járművek átlagéletkora 15 év. Ebből kettő volt légkondicionálóval felszerelve 2022-ben, egy évvel korábban egy sem.

- Dunaújvárosban a 24 helyi járatos buszból kilencben volt klíma, a buszok átlagéletkora 16 év.

- Egerben a 15 éves átlagéletkorú flotta 34 buszból áll, ebből kilenc légkondis jármű volt tavaly.

- Győrben 92 busz teljesít szolgálatot, a 13 éves átlagéletkorú járművekből 39-ben van klíma.

- Nyíregyházán nyolcvan buszból 52 klímás, az átlagéletkor 11 év.

- Salgótarjánban 24 busz üzemel a helyi járaton, ebből 21 légkondival van felszerelve, az átlagéletkor 16 év.

- A soproni tömegközlekedésben 16 busz közlekedik, ebből 13-ban van klíma, a járművek átlagéletkora 11 év.

- Szegeden a nyolcvan buszból 55-ben van légkondi, az átlagéletkor tíz év.

- Székesfehérváron nyolcéves a buszok átlagéletkora, a 65 járműből 47 klímás.

- Szolnokon 51 busz teljesít szolgálatot, ebből 13-ban van klíma, a járművek átlagéletkora 14 év.

- Zalaegerszegen a 32 buszból kilencben van légkondi, az átlagéletkor 13 év.

- Budapesten 1373 autóbusz közlekedik, ebből 1348-ban van klíma, vagyis a fővárosi helyi közlekedésben a buszok 98 százaléka légkondicionálóval van felszerelve. A BKV 963 buszt üzemeltet, míg alvállalkozója, az ArrivaBus Kft. 410-et, utóbbiak mindegyike klímás, egyedül a BKV-nak van még 25 olyan busza, amelyben nincs légkondi. A BKV-flotta átlagéletkora 10,7 év, míg az alvállalkozó buszai átlagosan 7,9 évesek...

ITT OLVASHATÓ

AKÁR KEDVENC BOLTJÁT IS ELTÜNTETHETI A KORMÁNY - KÉRDÉS, MENNYIRE SIKERÜL HELYZETBE HOZNI CBA, A REAL ÉS A COOP ÜZLETEIT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2023.06.05.

Az Azénpénzem.hu több olvasója is jelezte: nemrégiben becsukott kedvenc boltja. Az árstopok és kötelező akciók, valamint a megnövelt energiaköltségek a kisebb elárusítóhelyek közül sokat vághattak haza. A kiskereskedelmet sújtó extra adók miatt pedig a nagyok is szenvednek. Szinte leplezetlenül igyekszik a kormány a magyar láncokat hozni előnybe. Kérdés, ez mire lesz elég.

Felháborodott közleményben követelte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), hogy vezesse ki a kormány az árstopot és szüntesse meg a kiskereskedelmi adót. Mint leírták, azzal, hogy a kiskereskedelmi adót a 100 milliárdos árbevétel feletti sávban 4,1 százalékról 4,5 százalékra emelték 2024-re „súlyosan veszélyezteti a családokat is”. Érvelésük szerint ugyanis a kiskereskedelmi vállalkozások így képtelenek folytatni árletörő tevékenységüket.

Az OKSZ szerint érthetetlen a döntés azért is, mivel Európai Tanácsi határozatba foglalt vállalás a kiskereskedelmi extraprofitadó kivezetése 2024-től az Európai Uniónál annak érdekében, hogy az EU Helyreállítási Alap forrásaihoz hozzáférjen Magyarország. Ez egyik feltétele lenne az uniós források folyósításának, de az adó kivezetése helyett azt drasztikusan emelték – legalábbis a nagyoknak. Évi félmilliárd forint felett a boltok továbbra is 0,15 százalékot, 30 milliárd felett pedig 1 százalékot kénytelenek jövőre is fizetni...

ITT OLVASHATÓ

ADJÁTOK VISSZA A POLCAINKAT!

TELEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2023.06.05.

A hazai vásárlói tudatban egyfelől az él, hogy a magyar élelmiszereknek nincs párjuk, nemzeti büszkeségeinkként tekintünk néhány termékre, de a boltokban már ritkán jelenik meg ez a fajta patriotizmus, az árérzékenység mindent felülír. Ár-érték arányban pedig valóban nagyon sok importtermék jobban teljesít. Élelmiszeripari és mezőgazdasági szakértőkkel vettük végig, miért és mikor indult hanyatlásnak az egykor nagyon erős pozícióban lévő hazai élelmiszer-termelés, és hogy milyen esély van a talpra állásra. A kormány hangos szólamokkal kiemeltként tekint az ágazatra, de nem látszik, hogy minden féket kivennének a rendszerből.

„A termelő mezőgazdaság mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot, a privatizációval tönkretett magyar élelmiszeripart feltámasztjuk, lesznek az élelmiszeriparban is nemzeti bajnokaink, akik a világpiacon is helytállnak majd. Mégsem járja, hogy külföldről ránk zúdított élelmiszert kelljen vásárolniuk a magyaroknak” – mondta még évértékelő beszédében Orbán Viktor. Majd március 15-én Nagy István agrárminiszter is nagyon hasonló üzenetet fogalmazott meg. „Betartjuk a magyar nemzet gerincét adó vidéknek tett ígéreteinket, és soha nem látott fejlesztéseket indítunk be. Az ágazat minden szereplője tudja, most vagy soha. A cél egy olyan élelmiszeripar, amely a világpiacon is megállja a helyét, és amelynek révén a magyar emberek jó szívvel választhatnak hazait a külföldről ránk zúdított élelmiszer helyett.”
Illúziókat és rögeszméket kéne elfelejteni

A megfogalmazott célokkal a legtöbben könnyen azonosulnak, de itt inkább még a visszakapaszkodásról volna szó, mintsem soha meg nem élt helyzetről. Máhr András, a Magyar Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára szerint az 1980-as évek közepén a leghatékonyabbak közé tartozott a magyar mezőgazdaság, vetekedett az Egyesült Államokéval, de aztán szépen lassan lehagytak minket a régiónk országai is. „Ennek az az alapvető oka, hogy teljesen átpolitizált a mezőgazdaság, illúziók és rögeszmék uralják. A parasztnosztalgiák szembemennek a világ valóságával. Hogy csak egy példát mondjak, míg Lengyelországban gyors ütemben centralizálódott a földhasználat, addig itthon jogi személy nem is tud földet venni.”

Máhr szerint teljesen jogos, amit Orbán vagy korábban Matolcsy György mondott, hogy sokat veszített versenyképességéből a magyar élelmiszer-gazdaság, a velünk együtt az unióhoz csatlakozó országok közül csak Bulgária van mögöttünk, de kevés az, hogy megállapítják a problémát. „Meg kéne nézni az okait, le kéne ülni az államigazgatásnak és a szakmáknak, hogy felszámoljuk azokat a gátakat, amelyek nélkül nem leküzdhető a hátrányunk” – mondta a MOSZ főtitkárhelyettese...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

KARDOS ANDRÁS: KISZERA MÉRA BÁVATAG

SZABADSÁG KLUB
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2023.06.04.

Mindezt azért mondtam el, mert az a politikai bódulat, amelyet Orbán gátlásnélküli hatalomvágytól, vagyongyarapodástól, az ellenzék, a "progresszívok" elleni gyűlölettől vezetve, immár több mint egy évtizede gyakorol, úgy nyerhette el hitelét hárommillió embernél, hogy még a vele nem egyetértő értelmiség számára is – mint most láttuk – eladta önmagát és ezt a kiszera méra bávatag nyelvet egy új világ teremtő varázslójaként.

Sokáig azt képzeltem, hogy a Fidesz orwelli nyelvpopulizmusa ugyanazt a dinamikát követi, ahogyan az Orwellnél megjelent. Magyarán: elkezdik használni a szavakat valós jelentésükkel teljesen ellentétes jelentéstartalommal, ez aztán a propaganda révén beeszi magát a hívek fülébe-lelkébe, oszt jónapot. Persze, a propaganda ezen típusa valóban a kiindulópontja minden, a valóságot átírni akaró diktatúra "nyelvfilozófiájának". De önmagunkat csapjuk be, ha ezzel a statikus értelmezéssel beérjük.

Ugyanis valójában itt egy folyamatról van szó. Az agymosás pedig úgy működik, hogy a valóságot leuraló újbeszél nem egyszerűen másként használja a szavakat, hanem ez a nyelvhasználat olyan, mint a rák, pontosabban a rosszindulatú daganat. Terjed, egyre terjed, testben és lélekben, agyban és a szívben. A populista nyelvzuhatag lényege nem pusztán a szavak jelentésének átírása-kihasználása, hanem a nyelven keresztül a lélek megszállása. Ez csakis egy folyamat lehet, ahol az újnyelvileg lerohant rajongók lelkében egymásra épülnek az újnyelvi jelentések, és ennek a folyamatnak a révén egy agyat-szívet fogva tartó, valóságot megszüntető újnyelvi hálózat jön létre, amely a kellő számú hívek megléte esetén sem kezd el stagnálni, ahogyan a rák sem: terjed, terjed tova.

Gondoljunk csak arra, mekkora "utat tett meg" a Fidesz orwelli nyelvzuhataga az "egész pályás letámadástól" a "NER"-en keresztül, a "Nemzeti Trafikon" át a "migránsokig", "Sorosig", egészen a "háborúpárti baloldal", a "dollárbaloldal" szövegén át a "szankció okozta inflációig". Természetesen, elvileg, mindenki hívő és nem hívő, pontosan tudja, hogy ezeknek a szavaknak semmi értelme sincsen, ha a valóság felől, az élet felől néznők. Csakhogy: ez a nyelv felfüggeszti a valóságot és egy dinamikusan mozgó nyelvi univerzumot hoz létre, amelyet a hívők és a rajongók "nyelvlelkükben" könnyedén befogadnak a valóság helyébe, a kívülállók meg tehetetlenül vergődnek a populista orwellizmus által felállított csapdában: nekik nincs újnyelvük, a hagyományos nyelvet pedig éppen a statikussága és megszokottsága alkalmatlanná teszi arra, hogy valóságos ellenfelei legyenek az újnyelvnek. A diktatúra fosztóképzős nyelvi hálója dinamikus nyelvhasználatot követel meg, egy "permanens nyelvi forradalom" keretében szövi a hálóját, a belül lévők boldogan "békemenetelnek", a kívül lévők pedig "szakpolitikai" ötletekkel altatják, sőt: áltatják önmagukat és híveiket. És újnyelvék manipulatív dinamizmusával, valóságnyelvék "konzervatív" statikussága áll szemben.

Ez a nyelvi hókuszpókusz minden diktatúrában hozzá van rendelve egyetlen személy, a diktátor vagy autokrata személyéhez, aki a hívek számára a hitelesség pecsétjét, az "ellenség" számára pedig a félelem szinonimáját jelenti. Ez a kettő együtt a populista népnyelv és a "karizmatikusnak" kikiáltott diktátor személye együttesen megképeznek egy alternatív valóságot, amelyben a hívek kényelmesen berendezkednek, a maffiaállamban a klientúra degeszre tömi a zsebeit, és e két tényező már elég ahhoz, hogy a "parlamenti" többséggel mindent törvényt, ami őket szolgálja, meghozzanak, ezzel manipulálják a (látszat)választásokat és fenntartják a demokratikus tartalmuktól megfosztott látszatintézményeket.

Mindehhez az (is) kell, hogy legyen egy közvetítő értelmiség, amelyik ugyan nem híve a rendszernek feltétlenül, de ájultan nézi a Vezér zsenialitását, és akkor innen már csak egy lépés, hogy legalábbis nem leplezi le a hatalom nyelvteremtő, valójában valóságfosztó újbeszél nyelvezetét. Lássunk erre két példát. "Tölgyessy Péter, aki 1998 és 2006 között a Fidesz-frakció tagja volt, a következőt mondta a magyar kormányfőről: 'Akár tetszik a magyar baloldalnak, akár nem, Orbán elkezdett szerepet játszani a világpolitikában. Tetszik vagy sem, Orbán világszínvonalú politikus' – idézte az orosz nyelvű írás a volt SZDSZ-es és fideszes országgyűlési képviselőt." (Index) Talán magyarázat sem kell ehhez. Ha a valaha liberális Tölgyessy, akinek nyilván van neve és némi súlya is a nyilvánosságban, ilyen hangon beszél Orbánról, akkor ezzel nagy legitimációs potenciált ad a diktatúra világának, hiszen az autokrata maga, aki mindenek ura, és dönt nyelvről, törvényről, tulajdonról, intézmények és emberek sorsáról, egyszóval, ha az egyszemélyes rendszer maga "világszínvonalú", akkor ez a tohuvabohu nyelv sem lehet zagyvaság, hiszen aki az igét a száján kiejti a "világszínvonalon" politizál.

A másik példa. Stefano Bottoni történész írt egy könyvet Orbánról, amit ugyan még nem olvastam, de egy nap alatt két podcastban is láttam és hallottam őt, amint a könyvről, pontosabban Orbánról beszél. Mind a két esetben Bottoni a következő meghatározást használta Orbánra: varázsló. Innentől kezdve voltaképpen érdektelenné vált, hogy magát a rendszert hogyan bírálta a történész, de azért egy részlet nagyon is idevág. Arra kérdésre, hogy miként nevezné ezt a rendszert Bottoni első mondata az volt, hogy ha a rendszer magát NER-nek nevezi, tehát "nemzeti együttműködésnek", akkor mi is nevezhetnénk ennek. Majd persze még három négy elnevezést is jóváhagyott, amivel teljes zűrzavart keltett, de ez is mindegy: ugyanis ha valaki elfogadja, sőt, hirdeti azt, hogy Orbán Viktor varázsló, tehát mágus, tehát felette áll a normál embereknek és politikusoknak, azaz voltaképpen zseni, akkor itt minden kritika csak szájtépés: az az alternatív valóság amelyet Orbán meghirdetett orwelli nyelvén sok sok éve, az teljességgel legitim, hiszen egy varázsló, egy nem földi léptékű korszakos zseni használja e nyelvet és hirdeti az igét.

Mindezt azért mondtam el, mert az a politikai bódulat, amelyet Orbán gátlásnélküli hatalomvágytól, vagyongyarapodástól, az ellenzék, a "progresszívok" elleni gyűlölettől vezetve, immár több mint egy évtizede gyakorol, úgy nyerhette el hitelét hárommillió embernél, hogy még a vele nem egyetértő értelmiség számára is – mint most láttuk – eladta önmagát és ezt a kiszera méra bávatag nyelvet egy új világ teremtő varázslójaként.

Hát nem: se varázsló, se nagy tehetség, se másik világ. Ezek a ködképek, ha egyszer végre nem "ellenzéke" lesz a diktatúrának, hanem létrejön a NEM, a nemzeti ellenállási mozgalom, akkor szét fognak foszlani, lehull a lepel erről a "alternatív álvalóságról".

De csak akkor.

ITT OLVASHATÓ

AZ ELLENZÉK TÖBB SZÁZEZER EMBERT VITT KI AZ UTCÁRA – LENGYELORSZÁGBAN – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.06.05.

 A tüntetéseket a kormány vezetői elítélték

A tüntetésen részvevők számát biztosan megnövelte az a törvény, amely az állítólagos orosz befolyást vizsgálva lényegében a vezető ellenzéki politikusokat, köztük Donald Tusk volt miniszterelnököt akarja kizárni a közéletből az őszi választások előtt egy távolról sem független bizottság által.

Akkorát hazudott az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Holdról is látszott, aztán inkább titkosította az egészet

Idén tavaszig már 440 titkos megfigyelési igény került Varga Judit elé. De már azt is titkosították, hogy ebből hányat engedélyeztek…

Egy korábbi külföldi hírszerző tisztet hívott fel Szijjártó Péter

Erdogan a nagy átalakítás mellett döntött, így mindössze két miniszter tarthatta meg a pozícióját, s új lesz a külügyminiszter is.

Néhány év alatt pénznyomdává válhatnak az akkumulátorgyárakat üzemeltető cégek

Ugye, már értjük…?

Feljelentést tett a Transparency és az Átlátszó a túlárazott élelmiszercsomagok miatt

A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) keretében beszerzett csomagokban az akkor 159 forintos tej 516 forintba, a 488 forintos étolaj 1 333 forintba került. Hasonló, sokszoros túlárazás volt a többi élelmiszer, a rizs, a tészta, a cukor és a liszt esetében is.

Rendesen meghamisította egy sztrájkoló tanár szavait a közmédia

Mindig van lejjebb.

Besértődött az MTVA, mert nem tud elverni újabb tízmilliárdokat a magyar adófizetők pénzéből

Van aközött különbség jócskán, ha egy piaci alapon működő cég (mint az RTL) dönt úgy, hogy befektet ennyit az aranylábú fiúkba, vagy ha egy állami vállalat, amolyan – megszokásból még sokan nevezzük így – közmédia önti bele Aleksander Čeferin UEFA-elnök üvegzsebeibe az adóforint-milliárdokat.

Orbán Viktornak a Fradi női kéziseinek Bajnokok Ligája-vereségéről is Trianon jutott eszébe

Mi szóltunk az előbb…

Hogyan rondítsunk bele egy ünnepbe?

“Miféle kép él a világról ennek az embernek a fejében?”

A kérdés jó – és jogos.

Délibábos tündérkastély: Orbán eljutott a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarországig

A Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország a Horthy-korszak leghazafiasabb dalai közé számított, Márai Sándor viszont azt írta róla:

„alpárian könnyzacskófacsaró, irredenta álműdal, a fülhasogatóan hamis, krajcárosan üzleties mű­ha­zafiság émelygést keltő megnyilvánulása”.

Elkészült a jelentés, Budapesten a Gálvölgyi-féle esetek alig egynegyedében ér ki a mentő 15 perc alatt

Szép vagy, Magyarország… Csak ne Pest megyében élj, ha mentőt kell hívni.

ITT OLVASHATÓ

PAUL LENDVAI: ORBÁN VIKTOR SZÁMÁRA ELSŐ A HATALOM, MÁSODIK A PÉNZ, HARMADIK A FUTBALL

NÉPSZAVA
Szerző: RÓNAY TAMÁS
2023.06.03.

A magyar miniszterelnök a látszat ellenére nem világpolitikai tényező. Szerencsés politikus, ami azonban a világnak nem szerencse – mondta lapunknak Paul Lendvai, Magyarországon született osztrák újságíró, elemző. Interjú.

Jövőre június 6-9 között rendezik meg az európai parlamenti választást. Megerősödhetnek-e addig a populisták? Ausztriában a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt a legnépszerűbb párt lett, Németországban megerősödött az AfD. Ausztria álarc nélkül című, a könyvhétre megjelenő könyvében azt írja, nem szabad lebecsülni az autoriter tendenciákat az EU-ban.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió váratlan fordulatokat hozott. Számomra kellemes meglepetés volt például Giorgia Meloni olasz kormányfő, vagy az EU-t elhagyó britek Ukrajna kérdésében tanúsított álláspontja. Felmérések szerint a tagállamokban, köztük Magyarországon is, érzékelhető egy ragaszkodás Európához. Ám nagyon nehéz megjósolni, mi lesz egy év múlva. A kereszténydemokratáknál például belső viták dúlnak Manfred Weber miatt, aki EP-képviselői juttatása mellett 9000 eurót keres az Európai Néppárt elnökeként. Nagy kérdés, mi lesz a szociáldemokratákkal is, akiket mélyen érintett a Katar melletti lobbizással kapcsolatos korrupciós botrány...

ITT OLVASHATÓ

ÉVI 600 MILLIÁRDDAL HARCOLTUNK A HŐCSAPDA ELLEN, DE A FELÉT KIDOBTUK AZ ABLAKON

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.06.05.

Miközben az energiaválságban egyre több helyen politikai prioritást kaptak az épületenergetikai programok, Magyarországon a társasházak esetében lényegében leálltak a nagyfelújítások. Mint bemutattuk, ennek fő oka, hogy miközben a felújítási költségek a háromszorosára nőttek, nincs olyan hatékony és kiszámítható finanszírozást biztosító állami program, ami tömegével elérhető lenne a lakástulajdonosok számára, és előírná az energiahatékonyság növelését. Ezért a panelházak is inkább kivárnak, abban bízva, hogy előbb-utóbb nemcsak papíron léteznek majd a Nemzeti energiastratégia vagy éppen a Nemzeti felújítási stratégia távlati céljai, és lesz ténylegesen lehívható állami támogatás is.

Az még elő szokott időnként jönni, hogy az energiapazarlás a Kádár-kockák esetében mennyire kritikus, és valóban a családi házaknál lehetne elérni tömeges felújításokkal a legnagyobb megtakarítást. De a paneleknél is óriási a megtakarítási potenciál, és ez tömegeket érintene: közel 800 ezer lakótelepi lakás van Magyarországon, közülük 300 ezer a fővárosban.

A panelházaknál a probléma csak látszólag kevésbé akut. Leginkább az lehet megtévesztő, hogy a lakótelepi épületek nagyjából 70 százaléka mostanra kapott valamilyen külső szigetelést – figyelemre méltó azonban, hogy csak az ötödük teljes szigetelést, a többi pusztán részlegest; és a szigeteléshez nem feltétlenül kapcsolódtak további szükséges felújítási lépések. A lakók is pontosan érzékelik, hogy a kép mennyire vegyes, erről részletesen írtunk a ferencvárosi József Attila-lakótelep kapcsán...

ITT OLVASHATÓ, ITT HALLGATHATÓ MEG

TELJES KUDARC: A SZÍVHANGRENDELET UTÁN MÉG NŐTT IS AZ ABORTUSZOK SZÁMA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.06.05.

Az abortuszt a magzati életjelek megtekintéséhez kötő úgynevezett szívhangrendelet szeptemberi elfogadását követően nem csökkent az elvetetett magzatok száma Magyarországon. Ellenkezőleg. 2022 második felében olyan történt, ami tíz éve nem fordult elő: négy egymást követő hónapban emelkedett a terhességmegszakítások száma, hat megyében pedig a növekedés a 15 százalékot is elérte vagy meghaladta. A Válasz Online a KSH országos és az egészségbiztosító kórházi adatait elemezve arra jutott, mindez nem a szívhangrendelet miatt történt, annak nem mutatható ki lényegi hatása. A megélhetési válság miatt nehéz helyzetbe kerülő párok vetethették el a magzataikat, így fordult elő, hogy jó egy évtized után először 2022-ben nem csökkent az ezer nőre jutó abortuszok száma. A száz élveszületésre eső pedig még emelkedett is...

ITT OLVASHATÓ

NAPSZÁMOSOK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.06.05.

Milyen delikát már, hogyha egy napra esik a nemzet összetartozása és a pedagógusok köszöntése. És mennyire lehangoló bír lenni, ha a nagy szájtépésben és sírva vigadásban csak az egyik marad. Mint ahogyan tegnap is. Mondhatnánk, hogy a tanerők maguk tehetnek róla, hogy úgyszólvan le sem lettek szarva az ő napjukon, de azért a másik szemszögből is érdekes lett volna, ha a könnygáz után, amit a képükbe kaptak, most meg a nyakukba lett volna ugrálva. A helyzet tehát determinált volt úgyszólván, s ebből fakadóan mélységesen lehangoló.

Bár, belegondolva ebbe az egészbe, ki örült volna annak, ha nagyságos miniszterelnökünk köszönti a tanerőket, akik Brüsszeltől vezérelve lázadnak ellene épp. Plusz a dollárbaloldal, ugye. Nem volt oly rég, épp egy éve, amikor még úgy-ahogy béke honolt a tanárok és a Fidesz között, amikor maga Németh Szilárd írta gyöngybetűkkel a táblára, hogy isten éltesse a pedagógusokat, s ennek megfelelően szinte az egész ország a lábaik előtt hevert legalább ezen az egy napon, ha máskor egyáltalán nem is. No de, ami ma van, arra senki se gondolt.

Nem a képzelőerő hiánya, hanem az elgondolhatatlanság miatt. Az idei, háborús évben – és ne az ukrán frontra, hanem a tantermekben húzódókra tessünk gondolni – annyi jutott, hogy valami központi dzsemborin Rétvári álamtitkár előadta a tutit: szeretjük a pedagógusokat, de azért dögöljenek meg, fizetésemelést pedig akkor kapnak, ha az Unió küldi a pénzt. Innen nézvést tehát soha. Ám az a baj mégis, hogy Rétvári államtitkár, és képviseletében a Fidesz azt hiszi, ez a pénzről szól csupán, holott régen nem, de ezt képtelenek felfogni.

Vagy nagyon is. Ez még eldöntendő, egy azonban bizonyos, idén nem volt virágtenger, elmaradtak a szép szavak, nemzet napszámosai, lámpások és egyéb operettszövegek, amiből, ha pedagógus volnék, levonnám a következtetést, addig vagyok megbecsülve – ha csak a szavak szintjén is -, ha úgy táncolok, ahogyan a hatalom fütyöl. Ott álltak tehát a tanerők tegnap a kietlen magyar pusztaságban, s ha más miatt nem is, ebből az üzenetből vagy épp emiatt akár föl is tehetnék maguknak a kérdést: hogyan tovább. Illetve merre.

A lenézett Románia nincs annyira messze, így azért eljutnak a hírek arról a vidékről is ide, nem csak a Rogán-művekből. Így látjuk ám, hogy demokráciából, magukért kiállásból példát mutatnak nekünk, és mintát adnak a pedagógusoknak is. Mert míg itt, minálunk tíz perces figyelmeztető sztrájkok zajlanak, meg polgári engedetlenség, ott adott jelre vagy szóra százötvenezer napszámos szüntette be a munkát, hogy elérje, amit akar. Az ilyesminek azért súlya van, míg minálunk minden puhakönnyű, elmaszatolt keserűség.

Látnivaló, ahogyan az tegnap világosan kiderült, a Fidesz-féle hatalomnak nincs szüksége a tanárokra. Legalábbis öntudatos formában. Dróton rángatott marionettekre igen, az olyanoknak táblára írt szép üzenetekkel és mézesmázas szavakkal udvarolnak, a másfajta tanerő tőlük fel is fordulhat akár, mert csak ékek a fogaskerekek között. Zavarják az akadálytalan működést. Olyan tanárra, aki gondolkodik is, szükség nincsen. Viszont ez lenne – a gondolkodás – a tanárság lényege, ennek hiányában egy kérdés van: érdemes-e.

Előbb-utóbb föl kell tenni ezt annak ellenére, hogy tisztában vagyunk a létezés okozta determinációkkal. Hogy a gyereknek enni kell adni, a számlákat ki kell fizetni, és így tovább a lehangoló szükségszerűségek dzsungelében. De, hogy a tanárokról levegyük azt a felelősséget, amit most ez a helyzet látszólag rájuk pakolt, jó azzal is tisztában lenni, nincsenek egyedül nyomorúságukban, csak most épp ők ülnek a kirakatban, és ők kapják az arcukba azt a könnygázt, amit mindenki más is megkapna, ha ott lenne a frontvonalban.

Viszont senki sincs ott. Fölszalámizott és megosztott társadalmunkban mindenki magában nyüszög, mert mindenki azt hiszi, azért még lehet élete. De nem lesz. És a gátak sem szakadtak át, nincs meg az a kritikus tömeg, amelynek tagjai belátnák, már nincsen veszíteni valójuk, mindenki azt hiszi, az ő napja még kisüthet, míg másokat belep a borulat. Nagy tévedés, és még nagyobb hiba, de fel nem róható. Csak majd történelmi távlatokból, feltéve, ha lesz alkalom visszanézni, illetve lesz ember, aki alkalmas rá.

De épp a tegnap mutatta meg, hogy erre kevés az esély. Tanárokról már szó sem esett, egy nagy trianoni visítás volt az egész azzal az érdekességgel, hogy az elcsatolt területeken jobb a tanárok – az emberek – sorsa, mint a felsőbbrendűségben fetrengő anyaországban, és nagy valószínűséggel ezzel mondtunk el mindent. Olyat is, amit a kezdetekkor nem is igazán akartunk, csak idáig vezetett az őszinte gondolkodás, és kietlen életünk feltérképezése. Nincs katarzis már, csak intés van: gondoljátok meg, proletárok. Mégpedig alaposan.

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: HOBO: TÉRDIG A SZARBAN - LAKÁJDAL

LIFE LIFE
Előadó: HOBO
2023.05.11.

Térdig a szarban, fülig a szeretetben... 

ITT HALLGATATÓ MEG 

ORBÁN VIKTOR KORMÁNYZÁSA MAGA A VÍRUS, DE LÉTEZIK VAKCINA!

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: PALOTÁS JÁNOS
2023.06.03.

A történelemből ismert a diktátorok azon kommunikációs gyakorlata, hogy a hatalmukba kerített társadalmak tagjai előtt elhangzott beszédeik lényege „a szerepcsere”. A szerepcsere, ami annyit jelent, hogy a hatalmat visszaélő módon gyakorlók az emberek számára felismerhető bajok okozójaként maguk helyett keresnek és nevesítenek létező, vagy csak kitalált felelősöket, akikkel szemben vagy csak verbálisan, azaz szavakkal hirdetnek harcot, vagy – mint Orbán Viktor – formálisan is gazdasági-, politikai, vagy akár – mint Vlagyimir Putyin – katonai konfrontációt erőszakolnak ki.

Orbán Viktor tehát nem egy kiemelkedően nagy, épp ezért kiismerhetetlen machinátor. Orbán kommunikációjának stratégiája, célja egyszerűen felismerhető lenne, ha a társadalom többsége képes lenne elképzelni magát a mérhetetlen hatalomvággyal és az erkölcs – a bűnelkövetéstől visszatartó erő – teljes hiányával rendelkező egyén szerepébe. Éppen ezért képes a gonosz, nevezzük Orbán után szabadon: a „vírus” hosszú időn át mérgezni, bekeríteni a társadalmat, mert az emberek a gonosz tetteire megpróbálnak az elfogadott társadalmi normák között magyarázatot találni. Márpedig, ha a méregnek elég hosszú időt adunk, ha hosszan keressük a gonoszban a jót, akkor a társadalmat fenyegető vírus képes felülkerekedni.

Érdemes Orbán beszédei közül egymás után meghallgatni a 2022. július 23-i Tusnádfürdőn tartott szónoklatát, majd a 2023. május 4-én, a CPAC Hungary megnyitójaként elhangzott gondolatait, végül pedig a néhány nappal később Veszprémben, az Európa Kulturális Fővárosa ünnepségén mondottakat.

Már a tusnádfürdői beszéd is egy új mérföldkövet jelentett Orbán kommunikációjának önkontroll nélküliségében. A magyar miniszterelnök beszédében a személyiségzavar minden jellemzője már ekkor is egyértelműen kimutatható volt, amikor a nem létező nyugati nemzetállamokról (poszt-nyugat) fejtegette a véleményét. A személyiségzavar még nem betegség, hanem az elfogadott társadalmi életvitellel össze nem egyeztethető személyiségvonások szélsőséges, általában fokozottan rugalmatlan összessége – az alkalmazkodó-képesség hiányát jelenti. Ugyanakkor tény, és erre is jó lenne odafigyelni, hogy a személyiségzavar gyakran előszobája lehet olyan pszichés betegségek kifejlődésének, amelyek ezt követően már betegségtársulásként együtt, egymást felerősítve jelentkeznek az egyénnél.

A három beszédet együtt meghallgatva, számomra igazoltnak látszik, hogy Orbán Viktor (Magyarország miniszterelnöke) esetében már túljutottunk az előszobán, már igencsak bent vagyunk a nappaliban. Orbán nyitóbeszéde a CPAC Hungary konferencián egyrészt igazolása a diktatúrák vezetőinek hagyományos kommunikációs stratégiájának; az ellenségkép keresése és a velük szembeni harc fontosságára való felhívás oly módon, hogy az előadó az egyes cselekmények elkövetőit felcserélve jelöli ki a jót és a gonoszt. Másrészt, a beszéd felismerhető bizonyítéka volt Orbán személyiségzavarának, amely immár pszichés betegség jeleivel is társul.

Orbán a beszédében kiemelte, hogy „A mi szabadságharcunk azért lett fontos a nyugati világ számára, mert kiderült, hogy nem csak Magyarországot támadták meg, hanem a szabad világ minden nemzetét.”. Ezt követően igaza van, amikor azt mondja, hogy „Ma egy inkubátorprogram vezetőjeként jelentem Önöknek, hogy mindannyian támadás alatt állunk, Európában éppen úgy, mint Amerikában.”, csak épp a támadót és a megtámadottat cserélte fel. A CPAC Hungary konferencia résztvevői ugyanis nem csupán, sőt nem is elsődlegesen az orbáni klán magyarországi tagjai voltak, hanem számos önkényuralom alatt álló ország vezetői, illetve volt vezetői, valamint regnáló demokráciák olyan szélsőséges ideológiát valló, a hatalomvágytól túlfűtött aktív, vagy már visszavonult politikusai, akik a demokratikus berendezkedésű hazájukban, bár szeretnék, de nem tudják kiélni saját vágyaikat.

A szerepcsere ezúttal is abban testesült meg, hogy miközben Orbán a konferencia résztvevőit a szabad világ védelmezőiként, az őket a hatalomtól távol tartó nyugati társadalmakat a szabad világ ellenségeiként mutatta be, a valóság éppen mindennek a fordítottja. Orbán maga, illetve a rendezvényen résztvevő szélsőséges csoportosulások reprezentánsai valóban az emberi jogok elsőbbségére építő szabad világ legkártékonyabb, és a szabad világot valóban gyakran eredményesen támadó, fenyegetve mérgező társadalmi és (Orbán után szabadon) biológiai vírusok megtestesítői. Orbánnak tehát abban igaza van, hogy általában a szabad világgal szembeni „támadás nem gazdasági természetű, egy biológiai fegyverrel van dolgunk. Egy vírustámadást indítottak ellenünk."

Orbán a magyar társadalmi berendezkedést 2014 óta „illiberális államként” nevesíti. Márpedig, ha abból indulunk ki, hogy Orbán szerint Magyarország a „szabad nemzetek” egyik példaképe, azaz nem értelmezhetjük az illiberális szót annak eredeti tartalma szerint sem „nem szabadelvűnek”, sem „ál-szabadelvűnek”, akkor csakis az előremutató, liberális felfogást továbbfejlesztő „progresszív liberális” kifejezéssel lehet azonosítani Orbán felfogásában a magyar nemzetet. Orbánnak tehát abban is igaza van, hogy „Ezt a vírust a progresszív liberális laboratóriumokban fejlesztették ki”, azaz Orbán Magyarországán, Orbán laboratóriumaiban 2010 és 2023 között.

Magyarország szabad nemzeti létével szemben egy biológiai vírust lehet nagy biztonsággal azonosítani. A vírus legegyszerűbb azonosítója: „Orbán 10–23”! Abban is igaza van Orbánnak, hogy „ez a vírus nem kiszökött, ezt kitenyésztették, szaporítják és terjesztik az egész világon.”...

ITT OLVASHATÓ

HETI EGYENLEG: AMIKOR SZORUL A HUROK, EGYRE AGRESSZÍVABB LESZ A KORMÁNYPROPAGANDA

HETI EGYENLEG / KLIKK TV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2023.06.04.

Azoknak, akiknek Orbán Viktor „misézik”, hazudik, azoknak mindegy, hogy mi az igazság, mert ők ezt tudják, ezt akarják, ebben a hitben akarják leélni az életüket. Hiszen mivel lennének beljebb, ha kiderülne, hogy ez az egész mind nem igaz, és elloptak tőlük tizenöt évet? - hangzott el a Klikk TV heti politikai elemző műsorának folytatásában. 

Csillag István volt miniszter és Vicsek Ferenc újságíró arról is beszélgettek Bánó Andrással, hogy ha az ellenzék együtt, jól időzítve, dinamikusan tudja elmondani, megfelelően érvelve, a mondanivalót felépítve, hogy a kormány hazudik és más az igazság, akkor ezzel meg lehet törni a Fidesz propaganda állításait. Amikor például azt mondják, hogy magyar származású kárpátaljaiak halnak meg, arra az a reagálás, hogy a "te haverod miatt". Vagy a „mi nagyon drágán kapjuk a gázt” érvelésükre az a felelet, hogy mert a haveroddal rossz szerződést kötöttél. El kell magyarázni és figyelni kell arra, hogy a politikában a dinamika számít.

ITT NÉZHETŐ MEG

MA VAN TRIANON ÉVFORDULÓJA

24.HU
Szerző: 24.HU
2023.06.04.

Magyarországtól elszakították területének és lakosságának kétharmadát.

Magyarország számára 1918 novemberében ért véget az első világháború, az ország területén egyre-másra alakultak a nemzetiségi tanácsok, melyek programjában a háború előtti cseh, román, délszláv tervek párosultak az antant ígéreteivel. Magyarország területének felosztása került napirendre. A tervezett békekonferencia jóindulatának elnyerése érdekében a népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek, ez pedig súlyos hibának bizonyult – írja a Rubicon.hu.

Ezek a csapatok nem a békeszerződés aláírásáig – tehát pusztán rendfenntartási céllal – szállták meg az ország nagy részét, hanem már a később elcsatolt területeket vették birtokba. A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. Itt a győztes nagyhatalmak szava dominált, a legyőzöttek képviselői is részt vettek ugyan a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére.

A Károlyi kormány egyre nagyobb területek kiürítése után belebukott saját reményeibe, a Kun Béla vezetésével hatalomra kerülő kommunisták pedig nem voltak szalonképes erő az antant számára. Hazánk csak Horthy Miklós hatalomátvétele után, 1919 végén kapott meghívót a békekonferenciára...

ITT OLVASHATÓ

PEDAGÓGUSNAP ALKALMÁBÓL SOHA NEM LÁTOTT MÉRTÉKŰ BÉREMELÉST ÍGÉR A BELÜGYMINISZTÉRIUM, DE AZ EURÓPAI UNIÓRA MUTOGAT

NÉPSZAVA
Szerző: M.A.
2023.06.04.

Az Orbán-kormány tervei szerint az első ütemben 561 ezer forint, jövőre 681 ezer forint, 2025. januárjában pedig 800 ezer forint lehet a pedagógus átlagbér, csak meg kell érkezniük az uniós forrásoknak.

„A kormány a mostani háborús idők ellenére is a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű pedagógus béremelést tervezi, az ezt megalapozó új pedagógus életpálya törvényjavaslat – több hónapig tartó átfogó szakmai és társadalmi egyeztetést követően – hamarosan az Országgyűlés elé kerül” – olvasható a Belügyminisztérium vasárnapi közleményében, amelyben a pedagógusnap alkalmából köszönetet mondanak „valamennyi pedagógusnak, aki szeretettel és lelkiismeretesen tanítja, neveli a rá bízott gyermekeket, diákokat”.

A tárca szerint a béremelést eddig is csak az késleltette, hogy az Európai Unió húzza az időt, és nem fizeti ki a Magyarországnak járó uniós forrásokat. „Amikor megérkeznek a hazánkat megillető uniós források, soha nem látott mértékű pedagógus béremelés valósul meg” – ígérték.

Szerintük az új pedagógus életpálya törvényjavaslat nagyobb szakmai és anyagi megbecsülést garantál a pedagógusoknak, megteremti a pályakezdők és a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó tanárok kiemelt béremelésének feltételeit. A tárca azt írja, hogy amikor megérkeznek az uniós források, a kormány tervei szerint az első ütemben 561 ezer forint, jövőre 681 ezer forint, 2025. januárjában pedig 800 ezer forint lehet a pedagógus átlagbér...

ITT OLVASHATÓ

SZÜLŐI VISZONYULÁS

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.06.03.

Szép eredményként könyveltük el nemrég, hogy a Fiatal Anyukák Klubjának tagjai egytől egyig ott voltak a szomszédos településen levő iskola szülői értekezletén.

Sokan mondhatják most, hogy ez mitől akkora eredmény? Hiszen ez a természetes…hogy a szülő elmegy a gyermeke szülői értekezletére. Az lenne…de nem az.

Nyilván, ha visszanézek a kezdeti időszakra, a korábbi évekre, nekem óriási eredmény, mert látom azt az utat, amin eljutottunk idáig. Mert igen, a szülők (nem ők, akik most így működtek, hanem egy nyolc-tíz évvel ezelőtti szülői generáció) leginkább a “nem együttműködő” típusba tartozott, akik csak akkor mentek be az iskolába, ha “behívatták” őket, vagy, ha nekik volt problémájuk valakivel, legyen az pedagógus, vagy gyerek. Ez utóbbit mindig valami konfliktus előzte meg, tanár-gyerek, vagy gyerek-gyerek között, és sokszor kezelhetetlenül alakultak, hangosan, agresszívan, fenyegetőzőn, a gyerekek esetében pedig gyakran önbíráskodás is történt, aminek mindig volt folytatása az iskolán kívül is.

Próbáltuk minden módon, hogy változzon a helyzet. Összegyűjtöttük és kocsival bevittük a szülőket a szülői értekezletre. Ott ültünk velük, és utána átbeszéltük, hogy megértettek-e mindent. Jól emlékszem, mikor épp a kompetencialapú oktatás bevezetése volt a közoktatásban, erről volt egy előadás…amiből az égadta világon semmit sem értett az akkor bevitt szülői csapat, akik alapkészséghiányosak voltak, volt köztük, aki csak a nevét tudta leírni. Az is pontosan mutatta mekkora a szakadék, és hogy az elvárások értelmezhetetlenek számukra.

Máskor mozgósítottuk őket, hogy jöjjenek fel a kultúrházba, és megkértük az általános iskolát, hogy a pedagógusok utazzanak ki a faluba. Eljött sok szülő erre, kérdeztek is…ebből meg az az emlékképem maradt meg, hogy mennyire nem volt partneri a viszony. Mikor a hiányzásokról volt szó, hogy miért szöknek ki a gyerekek, az egyik anyuka udvariasan megkérdezte: “Tessék mondani, nem lehetne az iskolában úgy tanítani, hogy szeressenek oda járni a gyerekek?” Jó kérdés volt…örültem is neki. A válasz elutasító volt: ez nem kívánságműsor, hanem kötelesség, stb. Ami nyilván igaz, de ha nem működik, valamit másképp kellene próbálni.

Közben sokat és folyamatosan erősítettünk rá a közösségi foglalkozásainkon az iskolával kapcsolatos dolgokra. A hiányzásra, a tanulásra, a konfliktusok feloldására, a tanárok eszközeire, a gyerekek változásaira, az iskola-szülő viszonyra. Tettük ezt a heti asszonyközösségi összejöveteleken, a tanoda Szülői Klubjában, az ösztöndíjas mentorálásokban, a Fiatal Anyukák Klubjában. Egy-egy konfliktusos helyzet megbeszélése, a közösségben kihangosodó megerősítésekkel, vagy elhatárolódásokkal lassan csökkenteni kezdte a “berohanós” megoldásokat, helyét elfoglalta egy megfelelő kommunikációval jelzett probléma. És lám, világossá vált, hogy működik így is. Sőt, jobban működik, mert nincs benne indulat, sokkal inkább megoldáskeresés. Az asszertív kommunikáció felé terelve a dolgot, mindenki jobban érezte magát.

Mert azt tudni kell, és ezt elég hamar megtapasztaltuk, hogy ha az ordításra ordítás a válasz, a durva szavak használatára még durvább, az csak tovább növeli az indulati szintet. Ott könnyen tettlegességig fajulnak a dolog. Az érzelmek kezelését is meg kell tanulni… és meg is lehet. Meg lehet tanulni, hogy az agresszív fellépés nem célravezető. Igen, megint ott vagyunk, amit gyakran mondok: az érzelmi intelligencia, a szociális készségek fejlesztése kiemelt kellene hogy legyen. Majdnem azt írtam, hogy a leszakadó társadalmi csoportokban, de ma már látni, hogy ez mindenhol gond.

Persze nem volt ebben nekünk sem mindig egyszerű a mediálás… mert egyrészt szerettük volna védeni a pedagógusokat, hiszen mi is tudjuk, mennyire nehéz a gyerekekkel egy szegregált iskolában, és mekkora a kiégésfaktor. Mondjuk, mikor elvittünk magunkkal segítőnek egy-egy szülőt egy kirándulásra, az leginkább arra volt jó, hogy lássa ő is a gyerekét a közösségben, hogy hogyan működik (vagy nem működik) benne. De voltak olyan esetek az évek során, mikor mi is azt mondtuk, vállalhatatlan szavak hangzottak el a pedagógustól…és védhetetlen volt abban a szituációban. Ilyenkor, a “mundér becsületét” nem lehet védeni, mert az értékrend sérül, amit szeretnénk megszilárdítani.

Szóval, nem egyszerű ez. De most, a hozzánk kapcsolódó fiatal anyák példamutató változást tükröztek vissza nekünk. Mindannyian úgy rendezték, hogy ott lehessenek a szülőin.

A viszonyulást az iskolához is sok dolog befolyásolja. Egyrészt, hogy egy fiatal szülő ehhez milyen otthoni mintát kapott. Az ő szüleinek mit jelentett az iskola, mikor gyerekek voltak? Sikerélményt, vagy kötelező feladatot, ami alól, ha lehetett, kibújtak? Mit jelentett a szüleiknek a szülői értekezlet? Azt, hogy folyamatosan azt hallgatták, mennyi bajt, gondot okoz a gyerekük? Ha semmi pozitívum nem hangzott el soha, miért csodálkoznánk, hogy elmaradtak? Mi volt a helyzet azokkal az iskolai élményekkel, ami a csoportidentitást erősítette volna? Hogy ő is része ennek a közösségnek, a kirándulásoknak, kulturális eseményeknek… melyek, ha fizetősek voltak, gyakran kimaradtak belőle, mert a szüleik nem tudták befizetni őket erre. Van-e a családban olyan valós érték a tanulás mellett, ami jövőkép építést jelent a gyereknek, vagy a pénzszerzés egyéb, szürke-, vagy feketezónában beágyazott módjaival találkozik csak, amihez nem kell iskolázottság?

És ez még csak a családi oldal egy része. Mert nincs benne az otthoni tanulási környezet hiánya a lakhatási szegénységben, vagy a felszerelések hiánya sem… A másik oldalt, a közoktatás nehézségeit, azt, hogy a szegregált iskolarendszer mit képes ehhez hozzátenni, most ide sem hozom.

A lényeg, hogy igen, eredményként éljük meg ezt…de nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk. Tovább kell erősíteni, építeni ezt a területet, az iskolához való viszonyt, hogy értsék, miért fontos, és tudjanak kapcsolódni hozzá. Attól még messze vagyunk, hogy azt is értsék, miért nem jó a szegregált iskola a gyerekeiknek, vagy kiálljanak a pedagógusok mellett mondjuk a státusztörvény kapcsán. Ezek most még nem értelmezhető összefüggések számukra. De az első lépéseket már megtették, és ez nagyon fontos.

Lehet, lesz még visszarendeződés, és cirkusz is. Ez ennek a munkának a velejárója, hogy a változások nem folyamatosan pozitívak, egyenletes fejlődést mutatva. Az élethelyzetek gyakran visszafordítják az elmozdulásokat. Még sok megerősítés kell, türelemmel, hosszú távon. Hogy az ő gyerekeik számára már természetes legyen, hogy a szülői értekezleten ott vannak. Talán ekkorra az iskolarendszer is változik majd. Befogadóbb lesz, partneribb, támogatóbb. Talán. Bár erre most nem sok esélyt látok.

ITT OLVASHATÓ

MÉRGEZŐK ÉS BOMLASZTÓK: KÉSZ AZ EGYKORI III/III.-AS FŐTISZTEK LISTÁJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2023.05.30.

„Nem az ügynök volt előbb, hanem a tartótiszt” – indokolja új könyve fontosságát Tabajdi Gábor történész. Az 1956-os Intézet Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala kutatója harminchárom éves adósságot törlesztve tárja az olvasók elé a kádári belső elhárítás központi állományának figuráit, összesen 600 nevet, közülük 131-et fotóval is. Közben pedig mítoszokat rombol. Tabajdi szerint például az egyházak, egyetemek, kulturális intézmények nem voltak annyira behálózva, mint gondoljuk, a tartótisztek pedig nem úgy viselkedtek, mint Kiss elvtárs A besúgóban. A történész most, a Válasz Online hasábjain beszél először a könyvről és a tanulságokról.

A tartótisztek a kommunista politikai rendőrség hivatásos állományának tagjai voltak. Egyik legfontosabb feladatuk állampolgárok titkos együttműködésre kényszerítése volt. A társadalom különböző szféráiban a beszervezett hálózati emberek (ügynökök, besúgók) a pártállami kontroll fontos, bár korántsem kizárólagos elemei voltak.

A rendszerváltásig több száz tartótiszt dolgozott a kádári hatalmi logika szerint kiépített állambiztonság gépezetében, így a „belső ellenséget” kezelő Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségen is. Kulcsszereplők voltak, mégis keveset tudunk róluk. Néhányan közülük a nyilvánosság elé léptek. A „Céget” lebuktató Végvári József volt az első: a Fekete Doboz kamerái előtt beszélt az iratmegsemmisítésekről és az ellenzéki szervezetek megfigyeléséről. Tíz évvel ezelőtt jelent meg Varga Ágota A tartótiszt című filmje, melyben a katolikus egyházi vezetőkkel foglalkozó alosztály irányítója, Ács Péter szólalt meg, és – már-már szenzációs módon – hajlandó volt találkozni egykori célszemélyeivel is. (Bár a neve nem hangozhatott el a filmben.) A szélesebb közönségnek viszont valószínűleg nem ezek a figurák, hanem az érdes hangon ordibáló Thuróczy Szabolcs testesíti meg a tartótisztet A besúgó című, tavaly bemutatott HBO-sorozat sikere nyomán.

Valódi arco(ka)t adni a témának, segíteni a társadalmi „méregtelenítést”, feje tetejéről a talpára állítani a diktatúra állambiztonságáról szóló közbeszédet – saját bevallása szerint ezek voltak Tabajdi Gábor történész céljai a Tartótisztek kötet megírásával...

ITT OLVASHATÓ

GÁBOR GYÖRGY: KÖVÉR LÁSZLÓ ISTENES IRÁNYTŰJE

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.06.04.

És csak szíves emlékeztetőül hoznám fel Ferenc pápa elhíresült szavait, őszintén remélve, hátha még Kövér agytekervényeit is képes lesz bejárni ennek a "demens vénembernek" a sűrűn idézett álláspontja: "Sokkal inkább egy irgalmas ateista, mint egy templomba járó, de szívtelen keresztény!"

Én most nem mennék bele abba, hogy vajon mi a jelentése annak, amit Kövér préselt ki a száján: "A demokratikus felhatalmazás nélküli pénzügyi elit a keresztény értékeiktől és nemzeti kultúrájuktól megfosztva, az európai harangokat elnémítva akarja megfojtani az európai, benne a magyar, székely, román keresztény és nemzeti jövőt", hozzátéve, hogy ez a „sátáni terv” nem fog sikerülni. Több szemeszternyi előadást tartottam, s ugyancsak több könyvemben írtam a kora- és késő középkori antijudaizmus legjellegzetesebb fordulatairól, verbális és vizuális sajátosságairól, szókészletéről, teológiai és politikai nyelvezetének konnotációjáról, vagyis ez a beszédmód semmi újat nem jelent számomra sem a tradicionális antijudaizmus és annak elemeiből táplálkozó antiszemitizmus megnyilvánulásaihoz, sem Kövér László többször megtapasztalt erkölcsi és intellektuális színvonalához képest.

Most inkább arra a mondatára fókuszálnék, amely így hangzott: "Isten nélkül lehet élni, de az az élet iránytű nélküli, és a semmibe tart."

A mondat többszörösen elgondolkodtató. Nem firtatom természetesen, hogy az egykori MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató segédmunkatársa milyen mélyről jövő istenélménnyel érkezett (erről vannak személyes élményeim), nem firtatom, hogy ő maga milyen mélyen vallja és gyakorolja hitét, továbbá arról sem kívánok szólni, hogy Kövér intellektuális nihilje milyen mélyen vezette őt magát vissza távoli évszázadokba, amennyiben a XXI. század világában számára nem evidencia az, ami a világ civilizált, polgárosodott részének annál inkább: az erkölcsnek nincs szüksége transzcendens megalapozásra, tisztességes, becsületes életet „immanens” módon is lehet élni, éppen úgy, ahogy transzcendensnek vallott morális elvek és értékek hangoztatásával utolsó ganéként is lehet létezni: mindkettő állítására legyen szerény példa maga a történelem. Ugyanis nem transzcendens megalapozottságú etika is képes morális alapot biztosítani a tisztességes, erkölcsös élethez, ezzel szemben transzcendens módon megalapozott erkölcsi rendre támaszkodva és azt hirdetve, Isten nevét akár jelszóként naponta többször is emlegetve a legnagyobb gazemberségeket követték már el, még ha Kövér erről nem is tud: a keresztes hadjáratoktól a pogromokig, a kényszerkereszteléstől a nagypénteki zsidóverésekig, a könyvégetésektől a szent inkvizíció máglyáiig, avagy a londoni metró felrobbantásáig, egy szatirikus párizsi lap szerkesztőségének lemészárlásáig, tel-avivi piac vagy párizsi színház elleni támadásig, vagy húsvét idején keresztény hívőkkel megtelt templomok és szállodák felrobbantásáig. Miközben ezek a merénylők mind a maguk Istenének útját járták, vagyis Kövér szerint Istent "iránytűként" használták, s küldetésük tudatában, mély meggyőződésük szerint a kizárólag transzcendens módon megalapozott erkölcsi rendet teljesítették be, ha kellett, éppen az e világi törvényekkel, etikai és jogi normatívákkal és elvárásokkal szemben.

És csak szíves emlékeztetőül hoznám fel Ferenc pápa elhíresült szavait, őszintén remélve, hátha még Kövér agytekervényeit is képes lesz bejárni ennek a "demens vénembernek" a sűrűn idézett álláspontja: Sokkal inkább egy irgalmas ateista, mint egy templomba járó, de szívtelen keresztény!" Vagy úgy is fogalmazott, hogy "jobb ateistaként nem járni templomba, mint hívőként gyűlölni a másikat." Arról ugyan nem beszélt Ferenc pápa, hogy milyen lehet ateistaként gyűlölni a másikat, ám a Fidesz napi rutinja szolgál ennek kifogyhatatlan példázatául.

És vajon milyen Istenről beszél Kövér? Mert az úgyszólván bizonyos, hogy nem a zsidó-keresztény hagyomány egyetemes Istenére gondol, hiszen annak értékrendjétől, morális elvárásaitól és parancsolataitól meglehetősen távol áll ő is és valamennyi közeli kollégája. Továbbá azért sem gondolhat a zsidó-keresztény egyistenre, mert ez az Isten univerzális, egyetemes, mondhatnám "kozmopolita", szemben a különféle pogány helyi istenségekkel vagy nemzeti bálványokkal. Ezeknek nincsenek erkölcsi elvárásaik, elég paráználkodni velük, hogy elnyerjék jóindulatukat, kegyeiket, ajándékaikat.

Szóval melyik Isten iránytűje mutathatja az utat Kövérnek, valamint hit- és pártsorsosainak?

Természetesen elsőként Hermész, a gátlástalan lopás istene, akit a másik vagyonának eltulajdonításához a legbiztosabb iránytűként hasznosíthatnak valamennyien. Aztán persze Erisz, a viszály, a veszekedés, a gonoszság istennője. Kedvelhetik a skandináv mitológiából Lokit a csalfaság, a hitszegés és a csalás istenségét. A Szphinx is közel állhat hozzájuk, aki a görög mitológiában a barbárság és a kegyetlenség keleti istensége (vesd össze Oidipusz király története). Ugyancsak iránytűként szolgál számukra Mómosz, a gáncsoskodás istene, Áté, az ámítás és elvakultság istennője, akit Homérosz csak bajhozóként emleget, vagy ott vannak a Trollok, a germán-skandináv mitológia nagyon ostoba, az embereknek folyton-folyvást ártó óriásai, s persze ne feledkezzünk meg a legfőbb iránytűjükről, Mammonról, a pénz, a gazdagság szír istenéről. Plutoszt szándékosan nem említem, mert igaz ugyan, hogy ő is a vagyon és a pénz istene, de fideszes körökben inkább elborzasztó és kerülendő istenség, minthogy ez az őrült egy tréfás pillanatában vagyonossá tette a szegényeket, a gazdagokat pedig nyomorba döntötte.

Nem csoda, hogy a Karmelitában Plutosznak még nem állítottak fel szentélyt.

ITT OLVASHATÓ