Szerző: KONTROLL
2025.08.
2025. augusztus 24., vasárnap
2025. augusztus 21., csütörtök
ORBÁNNAK MINDEN MONDATÁT OROSZUL ÍRJÁK
HETI EGYENLEG
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2025.08.20.
A VIDEÓBAN SZEREPLŐ HANGHIBÁÉRT SZÍVES ELNÉZÉSÜKET KÉRJÜK!
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2025.08.20.
A VIDEÓBAN SZEREPLŐ HANGHIBÁÉRT SZÍVES ELNÉZÉSÜKET KÉRJÜK!
Orbán Viktor az alaszkai amerikai-orosz csúcs előtt tette azt a megjegyzést, hogy aki nincs az asztalnál, az étlapon lesz. Orbán Viktor most nincs az asztalnál, tehát ő van az étlapon? Azt a presztízsveszteséget, hogy „a nagy békemisszionáriusnak” nem osztottak lapot, hogy fogja kimagyarázni? – hangzott el a kérdés a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában, amelynek vendége Csillag István volt miniszter és Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász–politológus volt.
Szentpéteri Nagy Richard szerint Trump azért örült az alaszkai találkozónak, mert ezzel úgy gondolja, hogy közelebb került a Nobel-békedíjhoz. Egy folyamat közepén vagyunk, aminek a következő állomásának a Putyin-Zelenszkij találkozónak kell lennie – vélekedett.
Csillag István szerint van egy „mentőlehetősége” Orbánnak, ami abból fakad, hogy kilépett a nemzetközi büntetőbíróságból, így ha Putyin véletlenül Magyarországra téved, akkor nem kell elfogni, mint háborús bűnöst. Trump azzal jutalmazhatná meg Orbánt, ha Budapesten rendezik meg a Trump-Putyin-Zelenszkij találkozót. A volt miniszter megjegyezte: Orbán Viktornak minden mondatát oroszul írják.
A beszélgetés során arra is próbáltak választ találni a résztvevők, hogy mennyire érvényesíthetők Putyin területi követelései, illetve milyen szerepe lehet a békefolyamatban az európai vezetőknek, akik – köztük Trump golfpartnerével - jól láthatóan helyet követelnek maguknak az asztalnál.
TOROCZKAI VS. MAGYAR - MIKET BESZÉL?
MIKET BESZÉL?!
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.08.21.
Toroczkai meglátogatta Magyar Péter dorogi fórumát, mert a Mi Hazánk elnöke szerint nincs más módja cáfolni Magyar hazugságait. Szerintem bőven lenne, de ez most mellékes ahhoz képest, hogy miket mondtak egymásnak. Ezeket osztom meg veled, hátha te csak az egyik verziót láttad. A véleményemet sem titkolom.
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.08.21.
Toroczkai meglátogatta Magyar Péter dorogi fórumát, mert a Mi Hazánk elnöke szerint nincs más módja cáfolni Magyar hazugságait. Szerintem bőven lenne, de ez most mellékes ahhoz képest, hogy miket mondtak egymásnak. Ezeket osztom meg veled, hátha te csak az egyik verziót láttad. A véleményemet sem titkolom.
-----------
00:00:00 Toroczkai Magyar Péter dorogi fórumán
00:03:42 Akik kisegítik a Fideszt
00:09:23 Ellenzéki párt ellenzéki párt ellen?
00:13:08 Mi van az oroszokkal?
00:18:25 A Mi Hazánk valódi ellenzéki párt?
00:21:50 Különbség szó és tett között
00:24:56 Orbán Viktor 2.0
00:29:29 Háború és béke
00:35:46 Nézzük Toroczkai szemszögéből
00:40:14 Remegő kezek
00:43:00 Lánc, lánc, eszterlánc
00:50:24 Vitára alkalmas helyszín egy fórum?
00:53:26 Ki juttatta börtönbe a végrehajtó maffiát?
00:55:08 Mónika show
00:59:25 20 perc gyalázat?
01:03:53 Kibújt egy kis zsidózás
01:07:41 A ChatGPT-t azt mondta
🧨KÉSZEN ÁLLSZ A HAMIS ZÁSZLÓS MŰVELETRE?🧸 | OROSZOK A SPÁJZBAN☝️
CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG DÁVID
2025.08.19.
Készen állsz a hamis zászlós műveletre? Oroszok a spájzban...
Szerző: CSILLAG DÁVID
2025.08.19.
Készen állsz a hamis zászlós műveletre? Oroszok a spájzban...
VEISZER ALINDA: NEM LEHET ELEFÁNTCSONTTORONYBA VONULNI A POLITIKA ELŐL
FORBES DEAL
Műsorvezető: ZSIBORÁS GERGŐ
2025.08.20.
Ez itt a Forbes Deal. Mindenről, ami üzlet – az EBITDA-tól az önismeretig. Vendégünk: Veiszer Alinda, riporter és Zomborácz Iván, a Forbes főmunkatársa.
Műsorvezető: ZSIBORÁS GERGŐ
2025.08.20.
Ez itt a Forbes Deal. Mindenről, ami üzlet – az EBITDA-tól az önismeretig. Vendégünk: Veiszer Alinda, riporter és Zomborácz Iván, a Forbes főmunkatársa.
0:00 Beköszöntő
0:44 Veiszer Alindával igazságérzetről, újrakezdésről és a média szerkezetváltozásairól.
34:20 Forbes-sztori Zomborácz Iván beszél a cikkéről, ami a magyar napelemhelyzetet járja körül.
MATEKLECKE 6052. - A RACIONALITÁS KORLÁTAI 35. RÉSZ: MIÉRT RAGASZKODUNK A MEGSZOKOTTHOZ?
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.08.21.
Az érvelési hibák és a nem zéróösszegű játékok sorozatomban is felmerült a kérdés, miért maradunk inkább a jelenlegi helyzet fogságában, miért nehezebb mindig váltani még akkor is, ha az új jobbnak ígérkezik:
"Amit ön kifogásol, az harminc év óta így van, harminc év óta mindig is így mentem, jövő héten is így fogok menni, és az azutáni hetekben is így fogok menni." - válaszolta hét éve a miniszterelnök a parlamenti kérdésre, miszerint miért utazik közbeszerzéseken meggazdagodott milliárdos vállalkozók magánrepülőin focimeccsekre (3082. lecke - Érvelési hibák 48. rész: Status quo hatás). Azóta már vagy magánrepülőre sincs pénz, vagy vannak olyan közvélemény-kutatások, ami miatt váltani kellett, és idén fapadossal repült nyaralni az ország leggazdagabb emberének szomszédja.
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.08.21.
"Amit ön kifogásol, az harminc év óta így van, harminc év óta mindig is így mentem, jövő héten is így fogok menni, és az azutáni hetekben is így fogok menni." - válaszolta hét éve a miniszterelnök a parlamenti kérdésre, miszerint miért utazik közbeszerzéseken meggazdagodott milliárdos vállalkozók magánrepülőin focimeccsekre (3082. lecke - Érvelési hibák 48. rész: Status quo hatás). Azóta már vagy magánrepülőre sincs pénz, vagy vannak olyan közvélemény-kutatások, ami miatt váltani kellett, és idén fapadossal repült nyaralni az ország leggazdagabb emberének szomszédja.
Miért nem csinál senki semmit, ha mindenki tudja, hogy baj van? (5715. lecke - Nem zéróösszegű játékok 29.: A mozdulatlanság spirálja). A leggtöbbször megosztott leckémben játékelméleti szempontból néztük meg a kérdést.
Ebben a sorozatban is elfér, hogy körüljárjuk a kérdést még egyszer, hiszen az előző rész (6039. lecke - A racionalitás korlátai 34. rész: Veszteségkerülés) részben választ ad a címben feltett kérdésre.
A status quo torzítás fogalmát a nyolcvanas évek végén írta le részletesen William Samuelson és Richard Zeckhauser, de kapcsolódik Kahnemanék és Thaler munkáihoz is. Kahneman, Knetsch és Thaler 1991-ben publikált egy tanulmányt "The Endowment Effect, Loss Aversion and Status Quo Bias" címmel, amelyben rámutattak, hogy ezek a jelenségek összefüggnek: a meglévő helyzet fenntartására való hajlam részben a veszteségkerülésből fakad.
Korábban a közgazdaságtan a preferenciák stabilitását adottnak vette, kiderült viszont, hogy ha van egy alapértelmezett opció, az emberek rendkívül gyakran annál maradnak, még akkor is, ha objektíven lenne jobb választás. Például sokan évtizedekig ugyanabba a nyugdíjpénztári alapba fizetnek, egyszerűen mert azt jelölték meg nekik alapértelmezettként. A jelenség hátterében ott van, hogy a váltást veszteségként éljük meg (lemondunk a jelenlegi ismerős állapotról) és még bizonytalansági averzió (félünk az ismeretlentől) is társul hozzá.
2002-ben Kahneman Nobel-díjában is elismerést nyert, hogy rámutatott: a status quo preferálása irracionálisan erős tud lenni, nem magyarázható csak tranzakciós költségekkel vagy információhiánnyal.
Több pszichológiai komponens erősíti a hatást, egyrészt a már említett veszteségkerülés (a változás potenciális hátrányait erősebben súlyozzuk, mint az előnyeit), másrészt a bizonytalanságkerülés is szerepet játszik, az ismeretlen kimenetel riasztóbb, mint a jelenlegi, még ha nem ideális is. Harmadrészt lehet benne kognitív tehetetlenség vagy kimerültség, hiszen a döntéshozatal energiát igényel, és ha van egy kézenfekvő alapállapot, sokan nem mozdulnak (angolul "default effect" inaktivitás, én csak lustaságnak nevezném).
Erős kísérleti bizonyíték az egyes országok donorregiszter szabályai: azokban az országokban, ahol opt-out rendszer van (vagyis alapértelmezés, hogy donor vagy, hacsak ki nem lépsz), a donorarány sokkal magasabb, mint ahol opt-in kell (neked kell belépned), nem etikai különbség miatt, hanem mert a legtöbben nem változtatnak az alapbeállításon.
A status quo torzításra tehát az is magyarázat, hogy a jelenlegi állapotot ismerjük a legjobban, minden másról kevesebb információnk van, ami félelmet szül. Hány kommentet olvastunk, hogy nem tudni, Magyar Péter mit fog kezdeni, ha kétharmadod kap. Pedig ha nem épít fasiszta diktatúrát, nem lopja el a fél országot, nem adja el a másik felét a kínaiaknak, nem fekszik le az oroszoknak, nem rohasztja tovább a közszolgáltatásokat, oktatást, egészségügyet, már sokkal jobb, mint a ner.
A régihez ragaszkodás racionális lehet egy darabig, hiszen a kipróbált dolgok kevésbé kockázatosak. A torzítás ott jelentkezik, amikor már egyértelmű, hogy létezik jobb alternatíva, mégis maradunk a réginél. A klasszikus példákban kísérleti személyeknek pénzügyi döntéseket kellett hozniuk: ha volt egy alap portfólió, amihez képest lehetett váltani részvényeket vagy kötvényeket, rengetegen hagyták változatlanul a portfóliót, pedig a felkínált váltás ingyenes és potenciálisan nyereséges volt. Ez arra utal, hogy a status quo valamiféle lelki kényelmet és biztonságérzetet nyújt, amiről nehezen mondunk le.
Biológiai szempontból felmerült, hogy az agy dopaminrendszere preferálja a jutalmakat a megszokotthoz kötni, vagyis a megszokott környezet fenntartását is jutalmazhatja. De ez még kutatott terület.
A gyakorlati életben rengeteg példa van, bárki tudná sorolni. Hányan maradnak évekig ugyanannál a telefonszolgáltatónál vagy banknál, noha tudják, hogy máshol jobb kondíciók lennének? Hányan költöznének külföldre a ner elől, de a megszokott helyzetből kiszakadás ijesztő. Hányan maradnak egy nem kedvelt munkahelyen, mert a jelen biztonsága erősebb motiváció, mint a bizonytalan új keresése. A rendszeres előfizetések (újság, streamingszolgáltatás) is profitálnak abból, hogy ha egyszer beállítottuk, utána inkább hagyjuk, még ha nem is használjuk ki (a fiam évek óta fizet egy edzőtermet, hogy bármikor elmehessen, de soha nem megy el), mert mi van ha kelleni fog. Az étkezési szokásaink is megrögzöttek, hiába tudnánk egészségesebben élni, a megszokott rutin tartja magát.
A politikában a status quo torzítás jelentkezik hivatalban levő előnyként, nem csak nálunk, a regnáló jelöltnek mindenhol előnye van, mert a választók egy része inkább maradna az ismerős vezetőnél, mintsem kockáztasson egy újjal.
A status quo torzítás rámutat, hogy sok döntésünk alapja nem a mérlegelés, hanem a nem-döntés, a passzív választás a megszokotthoz. Ezt felismerve egyrészt türelmesebbek lehetünk magunkkal, ha nehezen változtatunk, nem lusták vagyunk feltétlenül, hanem az agyunk így van huzalozva, szereti a kényelmes ismerőset. Ugyanakkor e felismerés adhat egy löketet a változáshoz, tudatosan kérdezhetjük meg magunktól egy-egy helyzetben, hogy "ugye nem csak megszokásból ragaszkodom ehhez?". Nyitott kérdés, hogy a mai gyorsan változó világban ez a torzítás gyengülni fog-e, hiszen a fiatal generációk talán hozzászoknak, hogy minden folyton változik (technológia, munkahelyek stb.), így kevésbé
ragaszkodnak bármihez. Vagy éppen ellenkezőleg, még erősebb vágyuk lesz valami stabil kapaszkodóra, amihez ragaszkodhatnak.
ragaszkodnak bármihez. Vagy éppen ellenkezőleg, még erősebb vágyuk lesz valami stabil kapaszkodóra, amihez ragaszkodhatnak.
TAKÁCSY DORKA: OROSZORSZÁG NEM CSERÉLNÉ LE AZ ORBÁN-KORMÁNYT EGY BIZONYTALAN MÁSIKRA – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.08.20.
Ne legyenek illúzióink, Oroszország be fog avatkozni a magyar választásokba. Amikor számukra sorsdöntő választás közeledik, akkor minden alkalommal beavatkoznak – mondta Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, akivel Donald Trump és Vlagyimir Putyin, valamint az amerikai elnök és az európai vezetők találkozójának apropóján beszélgettünk a béketárgyalások lehetőségéről, a magyar kormány szerepéről a konfliktusban, illetve az orosz manipulációról.
A műsorban szóba kerül az is, hogy:
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.08.20.
Ne legyenek illúzióink, Oroszország be fog avatkozni a magyar választásokba. Amikor számukra sorsdöntő választás közeledik, akkor minden alkalommal beavatkoznak – mondta Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, akivel Donald Trump és Vlagyimir Putyin, valamint az amerikai elnök és az európai vezetők találkozójának apropóján beszélgettünk a béketárgyalások lehetőségéről, a magyar kormány szerepéről a konfliktusban, illetve az orosz manipulációról.
A műsorban szóba kerül az is, hogy:
- Miért lopakodó bombázókkal „üdvözölték” az amerikaiak Vlagyimir Putyint?
- Hogyan fogadták Ukrajnában Szijjártó Péter fenyegetőzését?
- Meddig menne el Oroszország a magyar választásba való beavatkozásban?
- Miért árt a kárpátaljai magyarságnak a magyar kormány magatartása?
- Mit jelez az, hogy az MTI kritika nélküli átveszi az orosz hírszerzés közleményét?
- Milyen kérdéseket nem sikerült továbbra sem tisztázni Sebestyén József halálával kapcsolatban?
- Miért zárták „karanténba” az orosz propaganda munkatársait Alaszkában?
- Mivel nyerték meg az európai vezetők Donald Trumpot?
- Hogyan élték meg az ukránok a Trump–Putyin-találkozót?
- Kiknek nagy üzlet a háború?
AZ EGÉSZ POLITIKAI RENDSZERT KELL FELSZÁMOLNI, MERT HA NEM, ÚJRA MEGCSINÁLJÁK UGYANAZT
FACEBOOK
Szerző: NAGY KRISZTIÁN
2025.08.19.
Ne becsüljük alá Orbán Viktort ez a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk !
És
A terv világos
ha bukik a Fidesz, akkor ne az új kormány sikere legyen a történet, hanem annak kudarca.
A rendszer nemcsak most uralkodik, hanem arra is készül, hogy még bukás esetén is visszavegye a hatalmat romokon, de dicsfényben.
nemcsak a kormányt kell leváltani.
Egy egész politikai rendszert kell felszámolni.
Mert ha nem, újra megcsinálják ugyanazt.
Szerző: NAGY KRISZTIÁN
2025.08.19.
Sokan abban a hitben ringatják magukat, hogy ha egyszer Orbán Viktor veszít a választáson, akkor majd egyszerűen félreáll és elvonul.
Nagy tévedés !
Orbán nem az a típus, aki nem számol a vereség lehetőségével.
Ő pontosan tudja, hogy bármikor eljöhet a pillanat, amikor veszítenie kell.
De ettől nem ijed meg ő már rég nem a jelenben gondolkodik, hanem a következő csatára készül.
És
amit most látunk, az már ennek a stratégiának a része.
A „felperzselt föld” politika
A „felperzselt föld” politikaOrbán a háborús történelemből ismerős taktikát alkalmaz:
a felperzselt föld taktikáját.
a felperzselt föld taktikáját.
Ez volt a szovjetek stratégiája a második világháborúban amikor visszavonulásra kényszerültek, mindent felégettek maguk mögött, hogy a támadó hadsereg ne találjon semmit, amiből gazdálkodhatna.
Orbán most ugyanezt teszi csak gazdasági értelemben.
Nem háborúval, hanem hitelekkel, támogatásokkal, kamatstopokkal, pénzszórással rombolja le a jövő kormány mozgásterét.
Gazdasági aknamezőt hagy maga után
Gazdasági aknamezőt hagy maga utánMa azt látjuk, hogy a kormány tömegesen szórja ki a kedvezményes hiteleket, támogatja a lakosságot és a vállalkozásokat olyan formákban, amik politikailag jól mutatnak, de gazdaságilag fenntarthatatlanok.
Ez nem véletlen.
Ez egy előre kitervelt csapda.
A cél nem a gazdaság rendbetétele, hanem az, hogy ha a Fidesz egyszer bukik, akkor az új kormány egy olyan pénzügyi romhalmazt örököljön, amibe akár bele is bukhat.
Hogyan működik a csapda?
Hogyan működik a csapda?Amint az új kormány nekilát rendet tenni leépíteni a kamatstopokat, leállítani a fenntarthatatlan hitelezést, racionalizálni a költségvetést , a Fidesz azonnal elkezd károgni :
„Látjátok? Megmondtuk! Ha nem mi vagyunk hatalmon, akkor jönnek a megszorítások!”
„Bezzeg amikor mi voltunk, akkor volt CSOK, olcsó hitel, rezsicsökkentés!”
„A baloldal csak elvenni tud, mi adtunk!”
„Bezzeg amikor mi voltunk, akkor volt CSOK, olcsó hitel, rezsicsökkentés!”
„A baloldal csak elvenni tud, mi adtunk!”
A lakosság pedig, amely a mesterséges jóléthez szokott, megijed, és könnyen visszakívánja a régi rendszert.
A cél: visszatérni megdicsőülve
A cél: visszatérni megdicsőülveA terv világos
ha bukik a Fidesz, akkor ne az új kormány sikere legyen a történet, hanem annak kudarca.
És legkésőbb négy év múlva vagy ha lehet, hamarabb visszatérhetnek a hatalomba, mint azok, akik rendbe teszik azt amit a másik elrontott.
Csakhogy ők rontották el. Ők égették fel a gazdaságot.
Ezt most kell megérteni
Ezt most kell megérteniA rendszer nemcsak most uralkodik, hanem arra is készül, hogy még bukás esetén is visszavegye a hatalmat romokon, de dicsfényben.
Ezért mondom
nemcsak a kormányt kell leváltani.
Egy egész politikai rendszert kell felszámolni.
Mert ha nem, újra megcsinálják ugyanazt.
SEBŐ FERENC: NINCS NÉPMŰVÉSZET, AZ CSAK EGY VÁROSI DUMA
24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2025.08.20.
Nemrégiben infarktuson esett át, közel volt a halálhoz, a 78 éves Sebő Ferenc mégis szikrázóan aktív: tanít, rádióműsort vezet, és ha hívják, koncerteket ad. A népzenekutató, zenetörténész, dalszerző-énekes, a táncházmozgalom alapítója, akinek nagy magyar költőink adták át verseiket megzenésítésre, azt vallja: nem az a legfontosabb, ami a színpadon, hanem az, ami a nézőtéren történik. Nem annyira közönségben, mint inkább közösségben gondolkodik. De miért maradt mindig rendszeren kívüli? Mit gondol a hagyományokat kisajátítani akaró politikai ideológiákról? És miért nem lehet szerinte a művészetet tanítani? Nagyinterjú.
Infarktus után lábadozik. Azt mondják, átértékeli az ember ilyenkor az életét.
Már átértékeltem néhányszor. Korábban is volt koszorúér-szűkületem, sztent van a szívembe ültetve, nem vagyok tapasztalatlan e téren. Egy februári délutánon jött a mellkasi nyomás; mondom, majd elmúlik, de a feleségem ragaszkodott hozzá, hogy hívjunk mentőt. Csak utólag ijedtem meg, amikor mondták az orvosok, hogy 93 százalékos elzáródás volt. Nagyon közel voltam a halálhoz, de mint látja, itt vagyok, dolgozom. Ami az átértékelést meg leltárt illeti, elég sok anyagot halmoztam itt össze: rengeteg hang- és képfelvétel, az egész gyűjtői munkám a kezdetektől. De még sok vesződség lenne az adatfeldolgozással, mert sokszor slendrián voltam, nem írtam rá, hogy mi micsoda. Évek óta töprengek, hogy oldható meg, hogy ne menjen velem együtt a kukába minden.
A Hagyományok Házában nem volna jó helye? Ön alapította, gondolom, csak fel kell emelnie a telefont…
Azért nem ilyen egyszerű, és már odaadtam a szalagokon levő zenei gyűjtéseimet, de onnan nemrég küldtek el egy csomó embert, nincs kapacitásuk. Átadni a komplett hagyatékot, hogy berakják a pincébe, ezt nem akarom. Egy ilyen gyűjtemény akkor ér valamit, ha feldolgozva hozzáférhető a nagyközönség számára. Végignéztem, Halmos Béla barátom és kollégám hagyatékával mi történt: hirtelen halt meg szegény, ilyenkor kell a lakás a családnak.
Most a Széchenyi Könyvtárral is tárgyalok. Vannak nálam Nagy László kéziratok, meg amiket Weöres Sándortól kaptam annak idején. Versek, amiket azért írtak, hogy csináljak hozzá zenét. Itt vannak a tervrajzaim építészmérnök koromból, nézze, abban az irattartóban Gorsium rendezése, helyreállítása; az volt a diplomamunkám...
Sebő-koncert mikor lesz legközelebb?
Majd ha hívnak, és megfelelők a feltételek. Alaposan megváltozott a rendszer. Aki bent van a NER-ben, kap megbízást, aki nincs, az nem. A fiatalok gőzerővel pályáznak. Én már nem tudok rászokni az önmenedzselésre, annak idején nem kellett ezt csinálnunk. Hívtak, mentünk...
Már nem hívják?
Nem nagyon. Nincs rá pénz.
A Sebő-zenekarról beszélünk, ami egy fogalom.
És? Ki nem szarja le?
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2025.08.20.
Infarktus után lábadozik. Azt mondják, átértékeli az ember ilyenkor az életét.
Már átértékeltem néhányszor. Korábban is volt koszorúér-szűkületem, sztent van a szívembe ültetve, nem vagyok tapasztalatlan e téren. Egy februári délutánon jött a mellkasi nyomás; mondom, majd elmúlik, de a feleségem ragaszkodott hozzá, hogy hívjunk mentőt. Csak utólag ijedtem meg, amikor mondták az orvosok, hogy 93 százalékos elzáródás volt. Nagyon közel voltam a halálhoz, de mint látja, itt vagyok, dolgozom. Ami az átértékelést meg leltárt illeti, elég sok anyagot halmoztam itt össze: rengeteg hang- és képfelvétel, az egész gyűjtői munkám a kezdetektől. De még sok vesződség lenne az adatfeldolgozással, mert sokszor slendrián voltam, nem írtam rá, hogy mi micsoda. Évek óta töprengek, hogy oldható meg, hogy ne menjen velem együtt a kukába minden.
A Hagyományok Házában nem volna jó helye? Ön alapította, gondolom, csak fel kell emelnie a telefont…
Azért nem ilyen egyszerű, és már odaadtam a szalagokon levő zenei gyűjtéseimet, de onnan nemrég küldtek el egy csomó embert, nincs kapacitásuk. Átadni a komplett hagyatékot, hogy berakják a pincébe, ezt nem akarom. Egy ilyen gyűjtemény akkor ér valamit, ha feldolgozva hozzáférhető a nagyközönség számára. Végignéztem, Halmos Béla barátom és kollégám hagyatékával mi történt: hirtelen halt meg szegény, ilyenkor kell a lakás a családnak.
Most a Széchenyi Könyvtárral is tárgyalok. Vannak nálam Nagy László kéziratok, meg amiket Weöres Sándortól kaptam annak idején. Versek, amiket azért írtak, hogy csináljak hozzá zenét. Itt vannak a tervrajzaim építészmérnök koromból, nézze, abban az irattartóban Gorsium rendezése, helyreállítása; az volt a diplomamunkám...
Majd ha hívnak, és megfelelők a feltételek. Alaposan megváltozott a rendszer. Aki bent van a NER-ben, kap megbízást, aki nincs, az nem. A fiatalok gőzerővel pályáznak. Én már nem tudok rászokni az önmenedzselésre, annak idején nem kellett ezt csinálnunk. Hívtak, mentünk...
Már nem hívják?
Nem nagyon. Nincs rá pénz.
A Sebő-zenekarról beszélünk, ami egy fogalom.
És? Ki nem szarja le?
A közönség...
...
SÁNDOR FEGYIR: MINDEN ÉJJEL A HÁBORÚVAL ÁLMODOM
NÉPSZAVA VIDEÓ
Szerző: NÉPSZAVA
2025.08.20.
Ukrajna budapesti nagykövete a hegyvidéki önkormányzat szántódi nyaralójában vendégeskedett, ahol közel hetven ukrán gyerek vakációzik. De Balaton ide vagy oda, a táborozók számára a legnagyobb élmény a csönd: itt nem hallják a szirénákat és az égen is csak polgári repülők zúgnak.
Szerző: NÉPSZAVA
2025.08.20.
Ukrajna budapesti nagykövete a hegyvidéki önkormányzat szántódi nyaralójában vendégeskedett, ahol közel hetven ukrán gyerek vakációzik. De Balaton ide vagy oda, a táborozók számára a legnagyobb élmény a csönd: itt nem hallják a szirénákat és az égen is csak polgári repülők zúgnak.
MÉSZÁROS LŐRINC HÁROMÉVES UNOKÁJÁNAK A NEVÉN VAN A HATVANPUSZTA MELLETTI FÖLDÚT
TELEX
Szerző: PÁL TAMÁS
2025.08.21.
Mészáros Lőrinc hároméves unokájának a nevén van a hatvanpusztai majorság melletti egyik földút – derült ki a Hadházy Ákos által közzétett tulajdoni lapról.
A független országgyűlési képviselő arról írt a Facebook-oldalán, hogy az Alcsútdoboz külterület 104/10 helyrajzi számú földút 2021-ig állami tulajdonban volt, majd Mészáros Lőrinc fiának, ifjabb Mészáros Lőrincnek a tulajdonába került. „Hogy mennyiért szerezte és mire kellett neki, azt nem tudni” – tette hozzá Hadházy.
2024. szeptember 3-án új bejegyzés jelent meg a tulajdoni lapon, eszerint ifjabb Mészáros Lőrinc a 2022-ben született, szintén Lőrinc nevű fiának ajándékozta az utat, méghozzá 1/1-es tulajdoni hányadban.
Hadházy szerint ez jól jött az Orbán családnak, ugyanis erről a földútról nyílik a legjobb kilátás a hatvanpusztai majorságra, ami a miniszterelnök elmondása szerint az édesapja gazdasága. „Sajnos elmondtam a rendőröknek, hogy a betekintésen oda is el szeretnénk sétálni. Ezért aztán már elkordonozva várt minket az az út, ahol eddig soha nem volt semmilyen tábla arról, hogy magánútról lenne szó. Később – biztos, ami biztos alapon – egy rendőrautó és két rendőr is elállta az utat” – írta bejegyzésében a képviselő.
Hadházy az elmúlt időszakban többször is járt a hatvanpusztai birtok közelében. Egyik alkalommal kiszúrták az út szélén parkoló kocsija kerekét, a héten pedig a birtok egyik biztonsági őre szándékosan nekihajtott az autójának, aminek az lett a vége, hogy a biztonsági őr kocsija borult fel. A baleset miatt büntetőeljárás indult.
A képviselő augusztus elejére tüntetést is szervezett Hatvanpusztára, hogy mindenki eldönthesse, luxusbirtok-e a terület. Orbán Viktor régóta állítja, neki semmi köze sincs területhez, az az apja, Orbán Győző birtoka, tőle kell megkérdezni, milyen gazdasági tevékenység folytat ott. A Telex drónvideón mutatta meg a majorságot.
Szerző: PÁL TAMÁS
2025.08.21.
Mészáros Lőrinc hároméves unokájának a nevén van a hatvanpusztai majorság melletti egyik földút – derült ki a Hadházy Ákos által közzétett tulajdoni lapról.
A független országgyűlési képviselő arról írt a Facebook-oldalán, hogy az Alcsútdoboz külterület 104/10 helyrajzi számú földút 2021-ig állami tulajdonban volt, majd Mészáros Lőrinc fiának, ifjabb Mészáros Lőrincnek a tulajdonába került. „Hogy mennyiért szerezte és mire kellett neki, azt nem tudni” – tette hozzá Hadházy.
2024. szeptember 3-án új bejegyzés jelent meg a tulajdoni lapon, eszerint ifjabb Mészáros Lőrinc a 2022-ben született, szintén Lőrinc nevű fiának ajándékozta az utat, méghozzá 1/1-es tulajdoni hányadban.
Hadházy szerint ez jól jött az Orbán családnak, ugyanis erről a földútról nyílik a legjobb kilátás a hatvanpusztai majorságra, ami a miniszterelnök elmondása szerint az édesapja gazdasága. „Sajnos elmondtam a rendőröknek, hogy a betekintésen oda is el szeretnénk sétálni. Ezért aztán már elkordonozva várt minket az az út, ahol eddig soha nem volt semmilyen tábla arról, hogy magánútról lenne szó. Később – biztos, ami biztos alapon – egy rendőrautó és két rendőr is elállta az utat” – írta bejegyzésében a képviselő.
Hadházy az elmúlt időszakban többször is járt a hatvanpusztai birtok közelében. Egyik alkalommal kiszúrták az út szélén parkoló kocsija kerekét, a héten pedig a birtok egyik biztonsági őre szándékosan nekihajtott az autójának, aminek az lett a vége, hogy a biztonsági őr kocsija borult fel. A baleset miatt büntetőeljárás indult.
A képviselő augusztus elejére tüntetést is szervezett Hatvanpusztára, hogy mindenki eldönthesse, luxusbirtok-e a terület. Orbán Viktor régóta állítja, neki semmi köze sincs területhez, az az apja, Orbán Győző birtoka, tőle kell megkérdezni, milyen gazdasági tevékenység folytat ott. A Telex drónvideón mutatta meg a majorságot.
AZ ELMÚLT 15 ÉVBEN KÖZEL 10 EZERREL CSÖKKENT A HASZNÁLHATÓ KÓRHÁZI ÁGYAK SZÁMA
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZABÓ KRISZTIÁN
2025.08.21.
2010 óta fokozatosan tűntek el a fekvőhelyek a magyar egészségügyi intézményekből. Egyszerre szűnt meg több ezer ágy, és az utóbbi években a „tartósan szüneteltetett” ágyak száma is megugrott. Az Európai Unión belül ugyan hazánkban még így is jónak mondható a jelenlegi összes kórházi ágy száma, de az aktív beteggyógyítás ma már csak alig 40 ezer ágyon üzemel. A magyar kórházi ágyak kihasználtsága pedig hiába nőtt az utóbbi években, már a közelében sincs a 2010-es állapotnak.
Az Eurostat legutóbbi, 2023-as adatai szerint Magyarország az élmezőnybe tartozik a 100 ezer főre jutó kórházi ágyak tekintetében. A 100 ezer lakosra jutó 650 ággyal hazánk a rangsor ötödik helyét foglalta el Ausztria (660), Románia (728), Németország (766) és Bulgária (864) után. A részletes adatok azonban erősen árnyalják ezt a pozitív képet.
A KSH ugyanezen hazai adatokat tartalmazó táblázatában 2023-ban enyhe eltéréssel, de nagyságrendileg ugyanaz a lakosságra arányosított ágyak száma (662), Viszont 2024-ben már szám szerint is 2167-tel kevesebb volt a kórházi ápolásra használható fekvőhelyek száma, és lakosságra arányosítva is (643).
A KSH ebben a táblázatban viszont nem közli a képet árnyaló változót, vagyis az aktív és krónikus fekvőbetegek számát és/vagy arányát. Ez az Eurostatnál azonban megtalálható: az aktív ágyak lakosságarányos számát tekintve hazánk már inkább a középmezőnybe tartozik (9. hely), viszont a krónikus (és egyéb típusú) fekvőhelyeknél az első helyen állt 2023-ban...
Szerző: SZABÓ KRISZTIÁN
2025.08.21.
Az Eurostat legutóbbi, 2023-as adatai szerint Magyarország az élmezőnybe tartozik a 100 ezer főre jutó kórházi ágyak tekintetében. A 100 ezer lakosra jutó 650 ággyal hazánk a rangsor ötödik helyét foglalta el Ausztria (660), Románia (728), Németország (766) és Bulgária (864) után. A részletes adatok azonban erősen árnyalják ezt a pozitív képet.
A KSH ugyanezen hazai adatokat tartalmazó táblázatában 2023-ban enyhe eltéréssel, de nagyságrendileg ugyanaz a lakosságra arányosított ágyak száma (662), Viszont 2024-ben már szám szerint is 2167-tel kevesebb volt a kórházi ápolásra használható fekvőhelyek száma, és lakosságra arányosítva is (643).
A KSH ebben a táblázatban viszont nem közli a képet árnyaló változót, vagyis az aktív és krónikus fekvőbetegek számát és/vagy arányát. Ez az Eurostatnál azonban megtalálható: az aktív ágyak lakosságarányos számát tekintve hazánk már inkább a középmezőnybe tartozik (9. hely), viszont a krónikus (és egyéb típusú) fekvőhelyeknél az első helyen állt 2023-ban...
ITT A HATALOM ÖNMAGÁT ÜNNEPELTE, SAJÁT POMPÁJÁT VETÍTETTE AZ ÉGRE
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.08.21.
Nem és nem! Itt nem volt szó blaszfémiáról. Itt a hatalom önmagát ünnepelte, saját pompáját vetítette az égre. A kereszt nem múlik el, mert örök jel. Ami eltűnik, az a pirotechnika olcsó fénye, amely néhány másodpercig ragyog, majd semmivé válik. A hatalom azt hitte, a keresztet öltözteti fénybe, valójában önmagát írta fel az égre – és önmagát is oltotta ki, amikor a fény kihunyt.
A kereszt a kereszténység önfelfogása szerint a legmélyebb és legszentebb jel: Krisztus önátadása, a megváltás maradandó tanúsága. Aranyszájú Szent János szerint a kereszt Krisztus trónusa, a világ üdvössége. Luther megkülönböztette a kereszt teológiáját a dicsőség hazug teológiájától: előbbi a szenvedésben látja Isten igazságát, utóbbi a csillogásban és a látszatban keresi. A tűzijáték-kereszt ennek a hazug dicsőségteológiának a legolcsóbb karikatúrája: villódzó csillogás, amely rögtön füstté foszlik. Bonhoeffer írta: „Aki Krisztus keresztjét elfedi a dicsőség fátylával, az az evangéliumot árulja el.” Itt még csak nem is fátyol, hanem durrogó, pukkanó, méregdrága rakéták szikrája takarta el az evangéliumot – és mutatott fityiszt neki.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.08.21.
A kereszt a kereszténység önfelfogása szerint a legmélyebb és legszentebb jel: Krisztus önátadása, a megváltás maradandó tanúsága. Aranyszájú Szent János szerint a kereszt Krisztus trónusa, a világ üdvössége. Luther megkülönböztette a kereszt teológiáját a dicsőség hazug teológiájától: előbbi a szenvedésben látja Isten igazságát, utóbbi a csillogásban és a látszatban keresi. A tűzijáték-kereszt ennek a hazug dicsőségteológiának a legolcsóbb karikatúrája: villódzó csillogás, amely rögtön füstté foszlik. Bonhoeffer írta: „Aki Krisztus keresztjét elfedi a dicsőség fátylával, az az evangéliumot árulja el.” Itt még csak nem is fátyol, hanem durrogó, pukkanó, méregdrága rakéták szikrája takarta el az evangéliumot – és mutatott fityiszt neki.
De a kereszt marad. A fények kihunyása nem a kereszt eltűnését jelenti, hanem a hatalomét. Karl Barth figyelmeztetett: „A kereszt Isten ítélete a világ minden hatalma felett.” Az égre vetített keresztben nem Krisztus örökkévaló jele villant fel, hanem a rezsim maga fabrikálta önportréját mutogatta: gyorsan fellobban, elvakít, majd nyomtalanul elenyészik. Tudattalan önparódia, kínos önirónia, ostoba, barbár és tájékozatlan karikatúra, amelyet büszkén tárt fel a nagy nyilvánosság előtt.
Ez a hatalom a saját hagyományát sem ismeri, amelyre naponta hivatkozik. Számukra a kereszt nem üdvösség és nem ítélet, hanem csak színpadi kellék, vásári mutatvány, amelyet harsány cirkuszi díszletté silányítanak. Az eltűnő, semmivé váló, a mindent elnyelő sötétségbe vesző keresztnek semmi köze Krisztus keresztjéhez. Ez a kereszt az Orbán-hatalom kínos és röhejes szimbóluma lett: a rezsim önmaga ítéletét hirdette ki.
Hiszen pontosan ez vár az Orbán-rezsimre: saját magának állított tükörképet, saját karikatúráját rajzolta az égre. Villódzó, zajos, füsttel teli semmit. Íme a pszeudo-keresztény tudatlanság: épp csak a sokat hivatkozott hagyományt nem ismeri, azt nem veszi komolyan. A kereszt örökkévalóságát pirotechnikai cirkusszá silányította, és ezzel leleplezte önmagát. Nem a kereszt, hanem a hatalom foszlik semmivé – s vele együtt minden szemforgató hazugság is, amelyre a rezsim építette magát. Mert minden diktatúra végén ott áll a sötét ég, a kihunyt fények és a fojtó füst: ez az Orbán-rendszer vége is.
Nem volt itt semmi blaszfémia: az Orbán-rendszer – a köz pénzén – negédes-szirupos búcsút vett önmagától. Akik meg szemüket nem tudták levenni róla, azok valamikori pompázó helyén egyszeriben csak a nagy büdös sötétségbe hunyoroghattak bele.
ROBOTREPÜLŐGÉP-TÁMADÁS MUNKÁCS ELLEN: ITT AZ ILLÚZIÓ VÉGE, HOGY KÁRPÁTALJÁT NE ÉRINTENÉ A HÁBORÚ
FACEBOOK
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2025.08.21.
Az orosz légierő és haditengerészet mára, augusztus 21-re virradóra súlyos légitámadást intézett egész Ukrajna ellen. Munkácsot is találat érte, valamint a lvivi megyét is támadták olyan robotrepülőgépek, amik Kárpátalja légterén haladtak keresztül.
.
Az oroszok nem sokkal éjfél után indították az első Gerany drónokat, és még reggel hatkor is lőttek ki ballisztikus rakétát. Hosszú éjszaka volt. Mindennel lőttek, amijük van: drónok, ballisztikus rakéták, bombázógépekről és hajókról kilőtt robotrepülőgépek, siklóbombák, stb. Még Kinzsal hiperszonikus rakétából is indítottak legalább három darabot.
Beteszek képeket egy, az ukrán légvédelemhez igen közel álló Telegram csatornáról - nem kell hozzá ukránul tudni, csak a bejegyzések számát és az időpontokat nézzétek, hogy milyen volt az éjszaka...
.
Magyar szempontból a leglényegesebb, hogy kora hajnalban robotrepülőgép-találat ért egy üzemet Munkács közelében. A helyszínen nagy tűz van, még reggel is bőven égett. A háború kezdete óta ez volt a magyar határhoz legközelebbi, sikeres orosz támadás: mindössze kb. harminc kilométer a távolság. Jelenleg 12 sebesültről van információ.
.
Emellett az is látszik, hogy - hasonlóan néhány korábbi támadáshoz - Kárpátalja légterét arra is használják, hogy itt átrepülve délről támadják a lvivi körzet katonai és ipari célpontjait.
.
Ergo, ha még bárkinek volt illúziója, hogy Kárpátalja biztonságos lenne, ez a mai nappal ért véget.
.
További rossz hír, hogy ez minden bizonnyal nem az utolsó támadás volt Kárpátalja ellen. Sajnos eléggé biztos vagyok benne, hogy lesz még több is, valószínűleg hamarosan.
.
Ugyanez azt is jelenti, hogy erősen indokolt volna megvizsgálni az Ukrajnából érkező menekültekre vonatkozó magyar szabályozást és visszatenni Kárpátalját is a harcok által közvetlenül fenyegetett megyék listájára. Ez azért fontos, mert a harcok által érintett megyékből jövő menekülteknek jár a magyar állami ellátás.
.
Nem mellesleg: ne feledjük, hogy az ukránok által kirobbantott kémbotrány Kijev szerint arról szólt, hogy állítólagos magyar ügynökök Kárpátalja légvédelméről is gyűjtöttek információkat. Anélkül, hogy ebben állást foglalnék, a mai támadás jól mutatja, hogy mi a tétje annak, hogy az oroszok mennyit tudnak Kárpátalja légvédelméről.
.
UPDATE: volt még egy találat, Hárspatak (Lipovec, huszti járás) falu mellett csapódott be egy Gerany drón. Szerencsére itt nem voltak sérültek.
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2025.08.21.
.
Az oroszok nem sokkal éjfél után indították az első Gerany drónokat, és még reggel hatkor is lőttek ki ballisztikus rakétát. Hosszú éjszaka volt. Mindennel lőttek, amijük van: drónok, ballisztikus rakéták, bombázógépekről és hajókról kilőtt robotrepülőgépek, siklóbombák, stb. Még Kinzsal hiperszonikus rakétából is indítottak legalább három darabot.
Beteszek képeket egy, az ukrán légvédelemhez igen közel álló Telegram csatornáról - nem kell hozzá ukránul tudni, csak a bejegyzések számát és az időpontokat nézzétek, hogy milyen volt az éjszaka...
.
Magyar szempontból a leglényegesebb, hogy kora hajnalban robotrepülőgép-találat ért egy üzemet Munkács közelében. A helyszínen nagy tűz van, még reggel is bőven égett. A háború kezdete óta ez volt a magyar határhoz legközelebbi, sikeres orosz támadás: mindössze kb. harminc kilométer a távolság. Jelenleg 12 sebesültről van információ.
.
Emellett az is látszik, hogy - hasonlóan néhány korábbi támadáshoz - Kárpátalja légterét arra is használják, hogy itt átrepülve délről támadják a lvivi körzet katonai és ipari célpontjait.
.
Ergo, ha még bárkinek volt illúziója, hogy Kárpátalja biztonságos lenne, ez a mai nappal ért véget.
.
További rossz hír, hogy ez minden bizonnyal nem az utolsó támadás volt Kárpátalja ellen. Sajnos eléggé biztos vagyok benne, hogy lesz még több is, valószínűleg hamarosan.
.
Ugyanez azt is jelenti, hogy erősen indokolt volna megvizsgálni az Ukrajnából érkező menekültekre vonatkozó magyar szabályozást és visszatenni Kárpátalját is a harcok által közvetlenül fenyegetett megyék listájára. Ez azért fontos, mert a harcok által érintett megyékből jövő menekülteknek jár a magyar állami ellátás.
.
Nem mellesleg: ne feledjük, hogy az ukránok által kirobbantott kémbotrány Kijev szerint arról szólt, hogy állítólagos magyar ügynökök Kárpátalja légvédelméről is gyűjtöttek információkat. Anélkül, hogy ebben állást foglalnék, a mai támadás jól mutatja, hogy mi a tétje annak, hogy az oroszok mennyit tudnak Kárpátalja légvédelméről.
.
UPDATE: volt még egy találat, Hárspatak (Lipovec, huszti járás) falu mellett csapódott be egy Gerany drón. Szerencsére itt nem voltak sérültek.
TÁMADÁS HADHÁZY ÁKOS ELLEN HATVANPUSZTA KÖZELÉBEN
DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2025.08.20.
Hadházy Ákos az édesapja kocsiját vezette, amikor két autó célba vette. Nekimentek és le akarták szorítani az útról. Az autót, ami ezzel próbálkozott, ám végül ő maga borult fel, a hatvanpusztai birtok biztonsági embere vezette.
Szerző: Dave
2025.08.20.
Hadházy Ákos az édesapja kocsiját vezette, amikor két autó célba vette. Nekimentek és le akarták szorítani az útról. Az autót, ami ezzel próbálkozott, ám végül ő maga borult fel, a hatvanpusztai birtok biztonsági embere vezette.
De nem Hadházy volt az első ellenzéki politikus, akit a NER embere le akart szorítani az útról. Ugyanez megtörtént Váradi Andrással is, az igazmondó Együtt-PM-es juhásszal, akinek korábban Mészáros Lőrinccel volt konfliktusa, és akit a választás előtti napon gázoltak halálra.
GRECSÓ KRISZTIÁN: APÁM MAJORSÁGA
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: GRECSÓ KRISZTIÁN
2025.08.15.
Ez is közös bennem és a miniszterelnök úrban. Éppen úgy, ahogy én is, ő is az apja helyett dolgozik, mert a komor sajtó szerint az apja, aki elvállalta ezt a bitang nagy gazdaságot, oda se bagózik rá, ezért a miniszterelnök úr a hátán viszi az egészet, és rengeteg idejét elviszi a veteményes, a magaságyások, hiszen pénze nincsen kertészre, cselédre, ezt a nyilvános vagyonbevallásából minden józan magyar ember tudja. Nem is értem, hogy az ország ügyei mellett mikor jut idő etetni a szürkemarhát meg a zebrákat.
Az én édesapámnak is volt gazdasága, nem értem, mi baj vele, ha más édesapjának is van olyan. Apámnak ráadásul megosztva, több helyen akadt úgynevezett „mezőgazdasági érdekeltsége”, nem egyetlen portán. Volt háztájija, általában bő hold, valamivel azért a hektár alatt, ezen fűszerpaprika nőtt. Évről évre vállalt néhány lánc paradicsompaprikát, és legalább ennyi vetőmag-kukoricát is jegyeztünk. Utóbbi különösen hálátlan volt, mindennap ki kellett menni ellenőrizni, nehogy egyetlen címer is benne maradjon, mert akkor ráküldték a kombájnt, de még a szomszédéra is, és jelentős volt a deficit. Mindennap kijártam, mert bár az én apám is vállalkozó természetű embernek tartotta magát, sajnos gyorsan elvesztette a projektek iránti lelkesedését, még ha a projekt szót nem ismertük is, csak azt tudtuk, hogy édesapám, akinek, mint említettem, több mezőgazdasági érdekeltsége is akadt, ha újra a „pohár után nézett”, a földekre ki sem dugta az orrát.
Ez is közös bennem és a miniszterelnök úrban. Éppen úgy, ahogy én is, ő is az apja helyett dolgozik, mert a komor sajtó szerint az apja, aki elvállalta ezt a bitang nagy gazdaságot, oda se bagózik rá, ezért a miniszterelnök úr a hátán viszi az egészet, és rengeteg idejét elviszi a veteményes, a magaságyások, hiszen pénze nincsen kertészre, cselédre, ezt a nyilvános vagyonbevallásából minden józan magyar ember tudja. Nem is értem, hogy az ország ügyei mellett mikor jut idő etetni a szürkemarhát meg a zebrákat. Mi a fenét eszik a zebra egyáltalán? És olyan tápot Fejérben kapni? Mert disznónk nekünk is volt, meg tyúkok, és nem irigylem az elnök urat, mert már a tehén is más tészta, a zebra meg nyilván hisztis, honvágya van, a fene tudja, nem is tejel, gyapja sincsen, egyáltalán mi a fenére jó?
Azt látni a filmekben, hogy üvegházak is vannak, tiszta szívből mondom, nem irigylem az elnök urat. Nekünk csak bérelt, százalékos fóliaágyaink voltak a falu határában, és utáltam hajnalban kijárni, mocskos munka az, egyetlen árva talicskával kihordani a földet; mert az elnök úr becsületes magyar ember, nyilván az értékes, aranykoronáktól zsíros földben dugja el a palántát, a földet meg, Hatvanpuszta ide, József nádor oda, cserélni kell az üvegházban. Komolyan gondolom, földön túli ereje van az elnök úrnak, el kell ismerni. Én még csak Méhkeréken láttam ilyet, amikor napilapos újságíró koromban, mint botcsinálta oknyomozó, Apeh-rajtaütésen vettem részt, de mire odaértünk, az összes feketemunkás eltűnt, és négy roskatag vénasszony szedte a teljes határban a paprikát. „Értékes munkaerő”, mutatott rájuk a polgármester, és úgy vigyorgott, hogy kiesett a szájából a bláz.
Ne haragudjon, elnök úr (?), de ez jutott eszembe, mivel én jól ismerem az emberi teljesítőképességet, már ami a mezőgazdasági munkát illeti, lévén hogy huszonegy éves koromig minden formáját rendszeresen űztem, hogy maga a feleségével meg a gyerekekkel ezt a majorságot, ahogy nevezni tetszik, győzi rendbe tenni. Mifelénk is vannak majorságok, tízszer ennyien dolgoznak benne, és mégis csupa szar az ólak fala, az ugye felcsapódik, meg beázik a tető, meg sorolhatnám, és ilyen csinos épületek egyáltalán nincsenek.
És a víztározó. Esküszöm, elnök úr, a szentesi strandon nincs ilyen szép medence, mint ahogy maguk az állatoknak a tartalék vizet tárolják. Nem véletlen ez. Az ország eleje az az ország eleje, nem holmi parasztok, akiknek büdös a munka. Utólag szégyellem is magam, voltak felülértékelt emlékeim a saját munkabírásomról, és azt hittem, gyakran hajtottam, mint az állat, de most már egyértelmű, léha, ostoba gyerekkorom volt, és az apám majorságát, ugye nem haragszik elnök úr, ha a bérleményeket, háztájikat, kerteket, árokpartokat összességében így nevezem, ilyen gyatrán tartottam rendben helyette.
Ha megengedi, elnök úr, jelentkeznék továbbképzésre, szeretném egyszer a saját szememmel látni, ahogy kaszál, egyesezik, kötöz, kaccsal, és azt is szívesen megnézném, hogyan kerül siló a marhák elé, vagy hát, nem is tudom, ezeket a szép szürkéket mivel tetszenek etetni. Erről utólag csak annyit mondhatok, minálunk már a tehenészet is tönkrement, mert nem dolgoztunk rendesen, úgyhogy, ha nem gond, a felebarátaimat is elhoznám, hátha okulnak valamit ők is.
Szerző: GRECSÓ KRISZTIÁN
2025.08.15.
Az én édesapámnak is volt gazdasága, nem értem, mi baj vele, ha más édesapjának is van olyan. Apámnak ráadásul megosztva, több helyen akadt úgynevezett „mezőgazdasági érdekeltsége”, nem egyetlen portán. Volt háztájija, általában bő hold, valamivel azért a hektár alatt, ezen fűszerpaprika nőtt. Évről évre vállalt néhány lánc paradicsompaprikát, és legalább ennyi vetőmag-kukoricát is jegyeztünk. Utóbbi különösen hálátlan volt, mindennap ki kellett menni ellenőrizni, nehogy egyetlen címer is benne maradjon, mert akkor ráküldték a kombájnt, de még a szomszédéra is, és jelentős volt a deficit. Mindennap kijártam, mert bár az én apám is vállalkozó természetű embernek tartotta magát, sajnos gyorsan elvesztette a projektek iránti lelkesedését, még ha a projekt szót nem ismertük is, csak azt tudtuk, hogy édesapám, akinek, mint említettem, több mezőgazdasági érdekeltsége is akadt, ha újra a „pohár után nézett”, a földekre ki sem dugta az orrát.
Ez is közös bennem és a miniszterelnök úrban. Éppen úgy, ahogy én is, ő is az apja helyett dolgozik, mert a komor sajtó szerint az apja, aki elvállalta ezt a bitang nagy gazdaságot, oda se bagózik rá, ezért a miniszterelnök úr a hátán viszi az egészet, és rengeteg idejét elviszi a veteményes, a magaságyások, hiszen pénze nincsen kertészre, cselédre, ezt a nyilvános vagyonbevallásából minden józan magyar ember tudja. Nem is értem, hogy az ország ügyei mellett mikor jut idő etetni a szürkemarhát meg a zebrákat. Mi a fenét eszik a zebra egyáltalán? És olyan tápot Fejérben kapni? Mert disznónk nekünk is volt, meg tyúkok, és nem irigylem az elnök urat, mert már a tehén is más tészta, a zebra meg nyilván hisztis, honvágya van, a fene tudja, nem is tejel, gyapja sincsen, egyáltalán mi a fenére jó?
Azt látni a filmekben, hogy üvegházak is vannak, tiszta szívből mondom, nem irigylem az elnök urat. Nekünk csak bérelt, százalékos fóliaágyaink voltak a falu határában, és utáltam hajnalban kijárni, mocskos munka az, egyetlen árva talicskával kihordani a földet; mert az elnök úr becsületes magyar ember, nyilván az értékes, aranykoronáktól zsíros földben dugja el a palántát, a földet meg, Hatvanpuszta ide, József nádor oda, cserélni kell az üvegházban. Komolyan gondolom, földön túli ereje van az elnök úrnak, el kell ismerni. Én még csak Méhkeréken láttam ilyet, amikor napilapos újságíró koromban, mint botcsinálta oknyomozó, Apeh-rajtaütésen vettem részt, de mire odaértünk, az összes feketemunkás eltűnt, és négy roskatag vénasszony szedte a teljes határban a paprikát. „Értékes munkaerő”, mutatott rájuk a polgármester, és úgy vigyorgott, hogy kiesett a szájából a bláz.
Ne haragudjon, elnök úr (?), de ez jutott eszembe, mivel én jól ismerem az emberi teljesítőképességet, már ami a mezőgazdasági munkát illeti, lévén hogy huszonegy éves koromig minden formáját rendszeresen űztem, hogy maga a feleségével meg a gyerekekkel ezt a majorságot, ahogy nevezni tetszik, győzi rendbe tenni. Mifelénk is vannak majorságok, tízszer ennyien dolgoznak benne, és mégis csupa szar az ólak fala, az ugye felcsapódik, meg beázik a tető, meg sorolhatnám, és ilyen csinos épületek egyáltalán nincsenek.
És a víztározó. Esküszöm, elnök úr, a szentesi strandon nincs ilyen szép medence, mint ahogy maguk az állatoknak a tartalék vizet tárolják. Nem véletlen ez. Az ország eleje az az ország eleje, nem holmi parasztok, akiknek büdös a munka. Utólag szégyellem is magam, voltak felülértékelt emlékeim a saját munkabírásomról, és azt hittem, gyakran hajtottam, mint az állat, de most már egyértelmű, léha, ostoba gyerekkorom volt, és az apám majorságát, ugye nem haragszik elnök úr, ha a bérleményeket, háztájikat, kerteket, árokpartokat összességében így nevezem, ilyen gyatrán tartottam rendben helyette.
Ha megengedi, elnök úr, jelentkeznék továbbképzésre, szeretném egyszer a saját szememmel látni, ahogy kaszál, egyesezik, kötöz, kaccsal, és azt is szívesen megnézném, hogyan kerül siló a marhák elé, vagy hát, nem is tudom, ezeket a szép szürkéket mivel tetszenek etetni. Erről utólag csak annyit mondhatok, minálunk már a tehenészet is tönkrement, mert nem dolgoztunk rendesen, úgyhogy, ha nem gond, a felebarátaimat is elhoznám, hátha okulnak valamit ők is.
SZÉP EZ AZ ÜNNEP, KÁR, HOGY EGY ÖT KILOMÉTEREN ELTERÜLŐ TŰZIJÁTÉK SEM TUD JÓ FÉNYT VETNI RÁ, HA VANNAK, AKIK A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁSBA NEM FÉRNEK BELE ÍGY NÉZETT KI IDÉN MAGYARORSZÁG SZÜLETÉSNAPJA
NÉPSZAVA
Szerző: HANTÓ FRUZSINA
2025.08.21.
„Nincs itt semmi látnivaló” – hangzik az Irie Maffia színpadáról, és már ontják is az erősítők augusztus 19-én este, a Műegyetem rakparton az együttes egyik legnagyobb slágerét, amelyben egy drogkereskedéssel gyanúsított taglalja részletesen kifogásait a rendőri túlkapással, hatalmukkal visszaélőkkel szemben. Amit Horváth László drogügyi kormánybiztos keres, azt tényleg nem találná itt, „csak” az ország húsz éve egyik legnépszerűbb zenekarát a Szent István-napi programsorozat könnyűzenéért felelős Road Movie Live színpadán.
Mindez annak a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnek (NRÜ) a jóvoltából, amelyik pár nappal korábban még indoklás nélkül mondta le ByeAlex és a Slepp és a Margaret Island zenekar fellépését, aztán pedig tematikus változásokra hivatkozva, az utolsó pillanatban törölte a Magashegyi Underground, valamint Grecsó Krisztián író és Hrutka Róbert közös koncertjét az összművészeti programokért felelős Művészkertben.
Úgynevezett tematikus változtatásokra hivatkozva lemondták a Grecsó-Hrutka zenészpáros augusztus 20-i fellépését
Lényegében órákkal az esemény előtt közölték…
A tematikus változást a jelek szerint a Hunor programhoz kapcsolódó beszélgetős programok adták, űrturizmusról, csillagászatról – de a frissen, a Magyar Szent István-renddel az állami ünnep alkalmából díjazott Kapu Tibor és Farkas Bertalan jelenléte nélkül. Grecsó a hírre úgy reagált a Telexnek: sosem történt olyan, hogy tematikus okokra hivatkozva mondanák le, ráadásul utolsó pillanatban a koncertjét. A körülményekhez hozzá tartozik: nemrég megjelent Grecsó Apám majorsága című írása az Élet és Irodalom hasábjain, amelyben a hatvanpusztai birtokról fogalmazza meg gondolatait, továbbá zenésztársa, Hrutka Artisjus- és Fonogram-díjas magyar zenészként felkerült a Deutsch Tamás által a közösségi médiában augusztus közepén publikált, szerinte „mocskos fideszező” előadóművészek listájára. Kerestük a Magashegyi Underground menedzsmentjét az együttes fellépése mögötti lemondás okairól, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Anga Kis Miklós menedzser egy korábbi nyilatkozatában viszont megjegyezte: politikai okokat sejt a háttérben...
Szerző: HANTÓ FRUZSINA
2025.08.21.
Mindez annak a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnek (NRÜ) a jóvoltából, amelyik pár nappal korábban még indoklás nélkül mondta le ByeAlex és a Slepp és a Margaret Island zenekar fellépését, aztán pedig tematikus változásokra hivatkozva, az utolsó pillanatban törölte a Magashegyi Underground, valamint Grecsó Krisztián író és Hrutka Róbert közös koncertjét az összművészeti programokért felelős Művészkertben.
Úgynevezett tematikus változtatásokra hivatkozva lemondták a Grecsó-Hrutka zenészpáros augusztus 20-i fellépését
Lényegében órákkal az esemény előtt közölték…
A tematikus változást a jelek szerint a Hunor programhoz kapcsolódó beszélgetős programok adták, űrturizmusról, csillagászatról – de a frissen, a Magyar Szent István-renddel az állami ünnep alkalmából díjazott Kapu Tibor és Farkas Bertalan jelenléte nélkül. Grecsó a hírre úgy reagált a Telexnek: sosem történt olyan, hogy tematikus okokra hivatkozva mondanák le, ráadásul utolsó pillanatban a koncertjét. A körülményekhez hozzá tartozik: nemrég megjelent Grecsó Apám majorsága című írása az Élet és Irodalom hasábjain, amelyben a hatvanpusztai birtokról fogalmazza meg gondolatait, továbbá zenésztársa, Hrutka Artisjus- és Fonogram-díjas magyar zenészként felkerült a Deutsch Tamás által a közösségi médiában augusztus közepén publikált, szerinte „mocskos fideszező” előadóművészek listájára. Kerestük a Magashegyi Underground menedzsmentjét az együttes fellépése mögötti lemondás okairól, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Anga Kis Miklós menedzser egy korábbi nyilatkozatában viszont megjegyezte: politikai okokat sejt a háttérben...
HÁROM ÉVE MÉG HAZA LEHETETT VOLNA ZAVARNI AZ OROSZOKAT – MOST MÁR NEM LEHET
HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2025.08.21.
Két izgalmas epizódja is megjelent a Trump Show legújabb évadának, mióta múlt csütörtökön a Heti Válasz legutóbb jelentkezett. Az alaszkai gengszterfőnök-találkozó után magyar idő szerint hétfő éjjel kisfőnöki találkozó is volt Washingtonban. Világszerte azt találgatják most, hogy mindennek (a Trump-Putyin és a Trump-Zelenszkij találkozónak) vajon lesz-e hatása a háború lezárására. Ezt tesszük tehát mi is eheti podcastunkban. A mikrofonnál Stumpf András, valamint két külpolitikai szakértő. Egyikük, Ablonczy Bálint „házon belülről” érkezett, a vendég pedig ezen a héten Bendarzsevszkij Anton.
Részletek az adásból:
Közelebb kerültünk a háború végéhez az elmúlt héten?
Bendarzsevszkij: Az elmúlt hónapokban sokkal közelebb kerültünk a rendezéshez, mint az elmúlt három évben valaha. 2022 március-áprilisában voltak olyan egyeztetések, amelyekben volt potenciál, és most újra vannak ilyenek. Korábban az európai vagy nyugati várakozás abból állt, hogyha kellően kitartóak vagyunk, és folytatjuk a szankciós politikát, akkor előbb-utóbb Oroszország összeomlik, vagy leváltják Putyint, vagy az orosz lakosság elégedetlen lesz, és az orosz társadalom majd nyomást helyez a kormányra.
Ami alighanem az orosz társadalom totális félreértése.
Bendarzsevszkij: Így van, három és fél év alatt ez nem is következett be. Most végre vannak diplomáciai próbálkozások. Egyáltalán nem biztos, hogy ezek eredményre fognak vezetni, de a felek újra beszélnek. Ahogy említetted, hogy Putyin illegitimnek nevezte korábban Zelenszkijt, azért az elmúlt hónapokban ezt a kijelentést már elengedte. Ukrán részről is Ukrajnában rendeletbe volt foglalva, hogy Vlagyimir Putyinnal ők nem fognak tárgyalni. 2022 őszén hoztak egy ilyen rendeletet, de már ezt a dolgot is elengedték, tehát Ukrajna nemhogy nem zárja ki Vlagyimir Putyinnal való egyeztetést, hanem ők szorgalmazzák, hogy találkozzanak a legmagasabb szinten, mert csak így tudnak véget vetni a háborúnak. És ebbe a rendezési kísérletbe az európai vezetők is belementek. A washingtoni hétfői találkozón egy olyan koreográfiát láttunk, hogy amikor az európai vezetők az amerikai kabinetülésekhez hasonló forgatókönyvben egy asztal körül ülnek, akkor Trump szisztematikusan átadja a szót az egyes kabinetvezetőknek, és ők előbb néhány mondattal hízelegnek Trumpnak, hogy mennyire jó, hogy Donald Trump lehetővé tette ezt és ezt és ezt, majd pedig rátérnek a konkrétumokra, és konkrét gazdasági vagy politikai kérdésekről beszélnek. Ugyanez történt az európai vezetőkkel, tehát Donald Trump szót adott Macronnak, szót adott Meloninak, Alexander Stubbnak, és ők előbb elmondták, hogy nagyon jó, hogy Donald Trump összehozta ezt a lehetőséget, és hogy megvan a lehetőség a háború lezárására, majd elmondták, hogyan látják. Például Friedrich Merz elmondta, hogy szerinte nagyon jó, hogy elindult a tárgyalás Vlagyimir Putyinnal, és most kell még nyomást helyezni az oroszokra, Moszkvára, erőt mutatni, és akkor hátha még többet, még jobb feltételeket lehet kicsikarni Oroszországtól.
A Merz-féle gondolatot kicsit tovább fűzve elég logikus, hogy a Nyugat egy dolgot tehet: odaadja azt a rengeteg fegyvert, és visszaszorítja Putyint a saját határai mögé, onnantól akkor lehet békéről tárgyalgatni.
Bendarzsevszkij: Politikai és morális szempontból teljesen igazad van, veszélyes precedens lenne az agresszor jutalmazása, de én azt gondolom, ez a momentum, amiről te beszélsz, hogy adjunk még több fegyvert, és az ukránok a saját haderő révén nyugati fegyverekkel kirakják az oroszokat az ukrán határokon túl, már nincs meg. Ez 2022-2023-ban reális alternatíva volt, és akkor nem történt meg ez a fajta nyugati támogatás. Azóta ez egy másik ukrán haderő. A tapasztalt katonák, akiket éveken keresztül képeztek, akik mondjuk 2014 után szereztek tapasztalatokat, ők már ebből a rendszerből nagyrészt kiestek, megsebesültek, meghaltak. Az ukrán haderő élőerőhiánnyal küzd, a korábbi létszám jelentősen csökkent, most nagyjából olyan 250 ezer fős, közvetlenül a fronton harcoló haderőről beszélünk.
És ez már nem elég ahhoz, hogy akármilyen jó fegyverekkel, de kiverjék az oroszokat Ukrajnából?
Bendarzsevszkij: Így van. Tehát hiába adnánk még jobb fegyvereket. Ugye ez is kérdéses, mert Európa látszólag nem tud fegyvert adni. Milyen fegyvereket láttunk az elmúlt fél évben, amit a tettrekészek koalíciója adott volna Ukrajnának, és amely megváltoztatta volna a háború menetét? Nincs ilyen. Az oroszok képesek voltak az elmúlt években saját védelmet kiépíteni az általuk kontrollált ukrán területeken. Tehát ez már egy egészen másik helyzet. Én például éveken keresztül azt mondtam, hogy a Nyugat helyzeti előnyben van Oroszországgal szemben, s ha kellő erővel beállunk Ukrajna mögé, akkor Oroszországgal szemben ez a stratégia működhet, hiszen a Nyugat katonai potenciálja, gazdasági potenciálja össze sem hasonlítható Oroszországéval. Itt a világ GDP-jének 60-70 százalékáról beszélünk, miközben Oroszország ebben a rendszerben nagyjából másfél százaléknyi potenciállal rendelkezik. Azt mondtam, hogy az idő nekünk dolgozik, mert ha megvan a politikai akarat, és tesszük, amit kell Ukrajna támogatására, akkor az oroszok ezt nem fogják bírni. Sajnos nem ez történt. Tehát az a fajta terv, amit te felvázolsz, három éve még működhetett volna, most, 2025-ben viszont már nem működne, mert egyszerűen nincs meg a kellő számú fegyver, és nincs meg az ukrán élőerő.
Ablonczy: Szerintem a kérdésed afelé mutat, ami az egész diplomáciai karneválnak, Alaszkának, meg Washingtonnak is az egyik kulcskérdése, ez pedig a biztonsági garanciák kérdése. Ugye lényegében Putyin azt mondja, hogy hát persze, aláírunk egy papírt, és akkor nem támadjuk meg Ukrajnát. Ezt a műsort már láttuk néhányszor. Budapesti memorandum 1994, Minszk, lehet sorolni azokat az alkalmakat, amikor szépen kalibrált, szépen megfogalmazott szerződéseket aláírt Oroszország, és aztán láttuk, amit láttunk. Tehát kell egy nagyon erős, kvázi katonai garancia arra, hogy mi, nyugatiak, amerikaiak, bárki, azt mondjuk, hogy nemcsak aláírunk egy papírt, hanem garantáljuk valamilyen módon azt, hogy ez ne ismétlődhessen meg. Csakhogy itt jön be az, hogy Trump politikai üzenete az, hogy ezt az egészet le fogja zárni, és Amerika kijön ebből a sztoriból. Na most egy biztonsági garanciát úgy, hogy nincsenek akár mondjuk katonák a helyszínen, vagy egy olyan szerződéses, amiről többen beszéltek már, olyan szerződéses vállalás, ami arról szól, hogy nem NATO-tagság, de lényegében egy NATO 5-ös cikkely, anélkül nagyon nehéz elképzelni, hogy két év múlva az oroszok nem kezdik újra. Tehát most jelenleg szerintem az egész tárgyalási folyamatnak az az egyik kulcskérdése, ki fogja ezt a garanciát adni, és milyen feltételekkel fog garanciát adni, hogy ne legyünk egyszer majd megint ugyanott, ahol most vagyunk.
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2025.08.21.
Két izgalmas epizódja is megjelent a Trump Show legújabb évadának, mióta múlt csütörtökön a Heti Válasz legutóbb jelentkezett. Az alaszkai gengszterfőnök-találkozó után magyar idő szerint hétfő éjjel kisfőnöki találkozó is volt Washingtonban. Világszerte azt találgatják most, hogy mindennek (a Trump-Putyin és a Trump-Zelenszkij találkozónak) vajon lesz-e hatása a háború lezárására. Ezt tesszük tehát mi is eheti podcastunkban. A mikrofonnál Stumpf András, valamint két külpolitikai szakértő. Egyikük, Ablonczy Bálint „házon belülről” érkezett, a vendég pedig ezen a héten Bendarzsevszkij Anton.
Részletek az adásból:
Közelebb kerültünk a háború végéhez az elmúlt héten?
Bendarzsevszkij: Az elmúlt hónapokban sokkal közelebb kerültünk a rendezéshez, mint az elmúlt három évben valaha. 2022 március-áprilisában voltak olyan egyeztetések, amelyekben volt potenciál, és most újra vannak ilyenek. Korábban az európai vagy nyugati várakozás abból állt, hogyha kellően kitartóak vagyunk, és folytatjuk a szankciós politikát, akkor előbb-utóbb Oroszország összeomlik, vagy leváltják Putyint, vagy az orosz lakosság elégedetlen lesz, és az orosz társadalom majd nyomást helyez a kormányra.
Ami alighanem az orosz társadalom totális félreértése.
Bendarzsevszkij: Így van, három és fél év alatt ez nem is következett be. Most végre vannak diplomáciai próbálkozások. Egyáltalán nem biztos, hogy ezek eredményre fognak vezetni, de a felek újra beszélnek. Ahogy említetted, hogy Putyin illegitimnek nevezte korábban Zelenszkijt, azért az elmúlt hónapokban ezt a kijelentést már elengedte. Ukrán részről is Ukrajnában rendeletbe volt foglalva, hogy Vlagyimir Putyinnal ők nem fognak tárgyalni. 2022 őszén hoztak egy ilyen rendeletet, de már ezt a dolgot is elengedték, tehát Ukrajna nemhogy nem zárja ki Vlagyimir Putyinnal való egyeztetést, hanem ők szorgalmazzák, hogy találkozzanak a legmagasabb szinten, mert csak így tudnak véget vetni a háborúnak. És ebbe a rendezési kísérletbe az európai vezetők is belementek. A washingtoni hétfői találkozón egy olyan koreográfiát láttunk, hogy amikor az európai vezetők az amerikai kabinetülésekhez hasonló forgatókönyvben egy asztal körül ülnek, akkor Trump szisztematikusan átadja a szót az egyes kabinetvezetőknek, és ők előbb néhány mondattal hízelegnek Trumpnak, hogy mennyire jó, hogy Donald Trump lehetővé tette ezt és ezt és ezt, majd pedig rátérnek a konkrétumokra, és konkrét gazdasági vagy politikai kérdésekről beszélnek. Ugyanez történt az európai vezetőkkel, tehát Donald Trump szót adott Macronnak, szót adott Meloninak, Alexander Stubbnak, és ők előbb elmondták, hogy nagyon jó, hogy Donald Trump összehozta ezt a lehetőséget, és hogy megvan a lehetőség a háború lezárására, majd elmondták, hogyan látják. Például Friedrich Merz elmondta, hogy szerinte nagyon jó, hogy elindult a tárgyalás Vlagyimir Putyinnal, és most kell még nyomást helyezni az oroszokra, Moszkvára, erőt mutatni, és akkor hátha még többet, még jobb feltételeket lehet kicsikarni Oroszországtól.
A Merz-féle gondolatot kicsit tovább fűzve elég logikus, hogy a Nyugat egy dolgot tehet: odaadja azt a rengeteg fegyvert, és visszaszorítja Putyint a saját határai mögé, onnantól akkor lehet békéről tárgyalgatni.
Bendarzsevszkij: Politikai és morális szempontból teljesen igazad van, veszélyes precedens lenne az agresszor jutalmazása, de én azt gondolom, ez a momentum, amiről te beszélsz, hogy adjunk még több fegyvert, és az ukránok a saját haderő révén nyugati fegyverekkel kirakják az oroszokat az ukrán határokon túl, már nincs meg. Ez 2022-2023-ban reális alternatíva volt, és akkor nem történt meg ez a fajta nyugati támogatás. Azóta ez egy másik ukrán haderő. A tapasztalt katonák, akiket éveken keresztül képeztek, akik mondjuk 2014 után szereztek tapasztalatokat, ők már ebből a rendszerből nagyrészt kiestek, megsebesültek, meghaltak. Az ukrán haderő élőerőhiánnyal küzd, a korábbi létszám jelentősen csökkent, most nagyjából olyan 250 ezer fős, közvetlenül a fronton harcoló haderőről beszélünk.
És ez már nem elég ahhoz, hogy akármilyen jó fegyverekkel, de kiverjék az oroszokat Ukrajnából?
Bendarzsevszkij: Így van. Tehát hiába adnánk még jobb fegyvereket. Ugye ez is kérdéses, mert Európa látszólag nem tud fegyvert adni. Milyen fegyvereket láttunk az elmúlt fél évben, amit a tettrekészek koalíciója adott volna Ukrajnának, és amely megváltoztatta volna a háború menetét? Nincs ilyen. Az oroszok képesek voltak az elmúlt években saját védelmet kiépíteni az általuk kontrollált ukrán területeken. Tehát ez már egy egészen másik helyzet. Én például éveken keresztül azt mondtam, hogy a Nyugat helyzeti előnyben van Oroszországgal szemben, s ha kellő erővel beállunk Ukrajna mögé, akkor Oroszországgal szemben ez a stratégia működhet, hiszen a Nyugat katonai potenciálja, gazdasági potenciálja össze sem hasonlítható Oroszországéval. Itt a világ GDP-jének 60-70 százalékáról beszélünk, miközben Oroszország ebben a rendszerben nagyjából másfél százaléknyi potenciállal rendelkezik. Azt mondtam, hogy az idő nekünk dolgozik, mert ha megvan a politikai akarat, és tesszük, amit kell Ukrajna támogatására, akkor az oroszok ezt nem fogják bírni. Sajnos nem ez történt. Tehát az a fajta terv, amit te felvázolsz, három éve még működhetett volna, most, 2025-ben viszont már nem működne, mert egyszerűen nincs meg a kellő számú fegyver, és nincs meg az ukrán élőerő.
Ablonczy: Szerintem a kérdésed afelé mutat, ami az egész diplomáciai karneválnak, Alaszkának, meg Washingtonnak is az egyik kulcskérdése, ez pedig a biztonsági garanciák kérdése. Ugye lényegében Putyin azt mondja, hogy hát persze, aláírunk egy papírt, és akkor nem támadjuk meg Ukrajnát. Ezt a műsort már láttuk néhányszor. Budapesti memorandum 1994, Minszk, lehet sorolni azokat az alkalmakat, amikor szépen kalibrált, szépen megfogalmazott szerződéseket aláírt Oroszország, és aztán láttuk, amit láttunk. Tehát kell egy nagyon erős, kvázi katonai garancia arra, hogy mi, nyugatiak, amerikaiak, bárki, azt mondjuk, hogy nemcsak aláírunk egy papírt, hanem garantáljuk valamilyen módon azt, hogy ez ne ismétlődhessen meg. Csakhogy itt jön be az, hogy Trump politikai üzenete az, hogy ezt az egészet le fogja zárni, és Amerika kijön ebből a sztoriból. Na most egy biztonsági garanciát úgy, hogy nincsenek akár mondjuk katonák a helyszínen, vagy egy olyan szerződéses, amiről többen beszéltek már, olyan szerződéses vállalás, ami arról szól, hogy nem NATO-tagság, de lényegében egy NATO 5-ös cikkely, anélkül nagyon nehéz elképzelni, hogy két év múlva az oroszok nem kezdik újra. Tehát most jelenleg szerintem az egész tárgyalási folyamatnak az az egyik kulcskérdése, ki fogja ezt a garanciát adni, és milyen feltételekkel fog garanciát adni, hogy ne legyünk egyszer majd megint ugyanott, ahol most vagyunk.
MAGYAR PÉTERREL KÖTEKEDŐ FIDESZESEK: PSZICHÉS TÁMADÁS, NYOMASZTÓ FELELŐSSÉG, ADRENALINTÓL REMEGŐ KÉZ
PUZSÉR RÁDIÓ
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2025.08.21.
00:00 - Menczer Tamás kocsmai vulgárpolitizálása Magyar Péterrel szemben
Szerző: PUZSÉR RÓBERT
2025.08.21.
00:00 - Menczer Tamás kocsmai vulgárpolitizálása Magyar Péterrel szemben
10:54 - Mitől remeg Magyar Péter keze?
16:21 - Magyar Péter alkalmatlanságának kényszerű bizonyítása
20:08 - Bede Zsolt csak fenyegetőzni tud, de azt hangosan
23:46 - Magyar Péter telefondobálása
25:03 - Magyar Péter idegösszeomlására játszik a Fidesz a túlterheléses támadásaival
27:25 - Budai Gyula erőszakra bújt fel Magyar Péter ellen?
30:36 - Menczer Tamás magyarázkodik
36:31 - Ki kezdte a bulldózerkommunikációt?
MINT EGY FALAT KENYÉR – AUGUSZTUS 20-A, AZ IDEOLÓGIÁK, KORSZAKOK ÉS SZIMBOLIKÁK ZŰRZAVARA
QUBIT
Szerző: NAGY GERGELY
2025.08.20.
„Majthényi Géza járási főszolgabíró lendületes beszéd kíséretében nyújtotta át Kukucska Jánosnak, a 40 évi hű szolgálatáért kitüntetett cselédnek a földmivelésügyi minisztertől kapott elismerő oklevelet és 50 koronát, amit a megjutalmazott sűrű könnyhullatások közt vett át.” Ez az aprócska mozzanat Emődy József suránkai birtokán történt 1903 augusztusában, a helyi Néplap számolt be róla, és Kovács Ákos etnográfus, történész Kitalált hagyomány (2006) című könyvének egyik lábjegyzetében szerepel.
Az aratóünnep ekkortájt már szinte hivatalos és kötelező rítussá vált, méghozzá leginkább azért, mert Darányi Ignác hírhedt, 1898-as „rabszolgatörvényét” (emlegették cselédtörvény, derestörvény néven is) követően a hatalom úgy érezte, mégiscsak adni kellene valamit a földművelőknek is. A törvény, amelyet később két hasonló követett még, elsődlegesen a terjedő mezőgazdasági sztrájkok visszaszorítására, a földműves szervezkedés és mozgalom letörésére készült szigorú szabályozás – nem véletlenül kerül elő ez a baljós elnevezés 2018-ban, a túlóratörvény időszakában –, és Darányi a földesurak és a mezőgazdasági munkások közötti „patriarchális jó viszony” visszaállítására szorgalmazza az aratóünnepek bevezetését. Valamint ezek összekötését különféle gesztusokkal, meg persze táncmulatságokkal, sőt, már egész korán tűzijátékkal is...
Szerző: NAGY GERGELY
2025.08.20.
Az aratóünnep ekkortájt már szinte hivatalos és kötelező rítussá vált, méghozzá leginkább azért, mert Darányi Ignác hírhedt, 1898-as „rabszolgatörvényét” (emlegették cselédtörvény, derestörvény néven is) követően a hatalom úgy érezte, mégiscsak adni kellene valamit a földművelőknek is. A törvény, amelyet később két hasonló követett még, elsődlegesen a terjedő mezőgazdasági sztrájkok visszaszorítására, a földműves szervezkedés és mozgalom letörésére készült szigorú szabályozás – nem véletlenül kerül elő ez a baljós elnevezés 2018-ban, a túlóratörvény időszakában –, és Darányi a földesurak és a mezőgazdasági munkások közötti „patriarchális jó viszony” visszaállítására szorgalmazza az aratóünnepek bevezetését. Valamint ezek összekötését különféle gesztusokkal, meg persze táncmulatságokkal, sőt, már egész korán tűzijátékkal is...
2025. augusztus 20., szerda
SZENT ISTVÁN-PROGRAMOT HIRDETETT MAGYAR PÉTER, A NÉPESSÉGFOGYÁS ÉS ELVÁNDORLÁS MEGÁLLÍTÁSÁVAL, SZUPERKÓRHÁZAKKAL ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK FÜGGETLENSÉGÉVEL
TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2025.08.20.
...A program tíz pontból áll:
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2025.08.20.
- 2035-ig megállítják a népességfogyást, a cél, hogy 2050-től újra tízmillió fölött legyen a magyarság. Magyar szerint „ez nem számháború, ez életprogram”, a népességpolitika pedig „nem családtámogatási rubrika”.
AUGUSZTUS 20-I MEGEMLÉKEZÉS PANNONHALMÁN
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.08.20.
Augusztus 20-i megemlékezés Pannonhalmán.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.08.20.
Augusztus 20-i megemlékezés Pannonhalmán.
MAGYAR PÉTER MEGHIRDETI A SZENT ISTVÁN-PROGRAMOT
KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2025.08.20.
Ünnepi beszédet mond Magyar Péter a Tisza Párt augusztus 20-i “Szent István nyomában” című megemlékezésén a pannonhalmai Váralján.
Szerző: KONTROLL
2025.08.20.
Ünnepi beszédet mond Magyar Péter a Tisza Párt augusztus 20-i “Szent István nyomában” című megemlékezésén a pannonhalmai Váralján.
SIMONOVITS ANDRÁS: TITKOLJÁK A NYUGDÍJADATOKAT | 24.HU
DELLA / 24.HU
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2025.08.20.
El fog bukni az alacsony nyugdíjak emelésére vonatkozó népszavazási kezdeményezés, de a nyugdíjszakértő szerint Magyar Péter felkarolhatná a javaslatot. Van-e értelme emelni a nyugdíjkorhatárt? Hogyan lehet megállítani a nyugdíjas társadalom szétszakadását a nyugdíjmegállapítás megváltoztatásával. A Della vendége Simonovits András.
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2025.08.20.
El fog bukni az alacsony nyugdíjak emelésére vonatkozó népszavazási kezdeményezés, de a nyugdíjszakértő szerint Magyar Péter felkarolhatná a javaslatot. Van-e értelme emelni a nyugdíjkorhatárt? Hogyan lehet megállítani a nyugdíjas társadalom szétszakadását a nyugdíjmegállapítás megváltoztatásával. A Della vendége Simonovits András.
PERINTFALVI RITA | A HATALOM FÉL, MÁR BÁRMI MEGENGEDETT | REGGELI SZEMÉLY
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.08.19.
A Reggeli személy 2025 augusztus 19-i adásában Dési János vendége Perintfalvi Rita teológus volt.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.08.19.
A Reggeli személy 2025 augusztus 19-i adásában Dési János vendége Perintfalvi Rita teológus volt.
KÉPZELETEMBEN ISTVÁN KIRÁLY LENÉZNE MAGÁRA, MÉLYEN AZ ÖN SZEMÉBE NÉZNE, ÉS EGYSZERŰEN ANNYIT KÉRDEZNE: „MONDD, FIAM, MI OKOTOK VAN AZ ÜNNEPLÉSRE?”
FACEBOOK
Szerző: FELFÖLDI JÓZSEF
2025.08.20.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Eljátszottam a gondolattal, mi történne, ha ezen az augusztus 20-án, miközben a világ egyik legnagyobb tűzijátéka robban a Duna felett, a Karmelita kolostor díszteraszán egyszer csak megjelenne Szent István király.
Szerző: FELFÖLDI JÓZSEF
2025.08.20.
Eljátszottam a gondolattal, mi történne, ha ezen az augusztus 20-án, miközben a világ egyik legnagyobb tűzijátéka robban a Duna felett, a Karmelita kolostor díszteraszán egyszer csak megjelenne Szent István király.
Ön mellett. Közvetlenül, életnagyságban. A magas, elegáns, finom ember a pocakos Döbrögi uram mellett.
Képzeletemben István király lenézne magára, mélyen az Ön szemébe nézne, és egyszerűen annyit kérdezne:
„Mondd, fiam, mi okotok van az ünneplésre?”
Hogyan magyarázná meg neki az elmúlt 15 év „bizonyítványát”?
Mit mondana a nemzet szétzilálásáról, megosztásáról, a társadalom mesterségesen gerjesztett ellenségképeiről, a szomszéd népekkel folytatott örökös háborús retorikáról?
Hogyan indokolná a történelmi léptékű eladósodást, ami mára minden magyar újszülött vállára súlyos terhet tesz?
Mit mondana a nemzet szétzilálásáról, megosztásáról, a társadalom mesterségesen gerjesztett ellenségképeiről, a szomszéd népekkel folytatott örökös háborús retorikáról?
Hogyan indokolná a történelmi léptékű eladósodást, ami mára minden magyar újszülött vállára súlyos terhet tesz?
Mit felelne arra, hogy miközben szónoklatokban a függetlenséget hirdeti, valójában idegen hatalmak kegyeit keresi, és kérdés nélkül kiszolgálja azok érdekeit gyakran a magyar nemzetével szemben?
Mit szólna Szent István ahhoz, hogy a „nemzeti vagyon” fogalma kiüresedett, és amit ő egyszer az utódokra bízott, azt ma strómanok, rokonok és hűbéri rendszerben kinevezett kegyencek osztják fel egymás között?
Mit gondolna arról, hogy a magyar paraszt földjét külföldi kézben lévő multinacionális láncok uralják, miközben a hazai kisvállalkozó a túlélésért könyörög?
Mit mondana a magyar oktatás lezüllesztésére, az egészségügy kivéreztetésére, a fiatalok tömeges kivándorlására?
És vajon hogyan reagálna arra, hogy ezer évvel az államalapítás után a magyar nép közös ünnepét már nem az egymás iránti tisztelet, hanem a kormányzati PR-műsor határozza meg, miközben távol a tűzijátéktól sok család az asztalra való étel árát számolgatja így a hónap második felében?
Miniszterelnök Úr, ha Szent István valóban megjelenne Önnek, nem biztos, hogy sokáig maradna. Lehet, hogy csak végignézne a díszteraszról, majd szomorúan azt mondaná:
„Fiam, te nem megőrizted, hanem eltékozoltad az országot.”
Ön mit felelne akkor?
Mondja, legalább kicsit szégyellné magát? Hogyan reagálna?
Őszintén kíváncsi vagyok, mert akár tetszik, akár nem, mi magyarok ugyanezt a kérdést tennénk fel Önnek, ha néha leereszkedne hozzánk a jól védett elefántcsonttornyából.
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6048. - AZ ORBÁN RENDSZER HÚSZ FŐ BŰNE
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.08.20.
Puzsér Róbert: Az Orbán-rendszer tíz fő bűne:
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.08.20.
1. A közvagyon kisajátítása
Az Orbán-rendszer a 2010-es rendszerváltás esélyét egy szűk kaszt szüretévé tette, és ezzel a posztkommunisták bűneit megismételve egy második privatizációs hullámot szabadított Magyarországra. A közpénz úgy öltött magánjelleget, ahogy a nemzet fogalma a dohánybolttal lépett jelzős szerkezetre. A gázszerelőből felhizlalt eurómilliárdos nem rendszerhiba, hanem rendszervédjegy: a korrupció nem melléktermék, hanem a berendezkedés lényege – amint erről maga Lánczi András tanúskodott. Magyarország nem fejlődik, mert a fejlesztésére szánt forrásokból jachtok, kastélyok és luxuscikkek válnak, a magyarság kifosztása pedig akkor sem hazafias politika, ha Orbán Viktor nemzeti színű szalaggal fonja körbe.
2. Nagybirtokrendszer
A földtulajdonlás hazai rendszere a feudális berendezkedés örökségét hordozza, ami nem pusztán agrártörténeti sajátosság, hanem uralmi szerkezet és az egyenlőtlenség újratermelésének kétes hagyatéka. A rendszer lényege: a föld mint alapvető erőforrás koncentrációja egy szűk elit birtokában zajlik, miközben a vidéki társadalom tömegei süllyednek kiszolgáltatott napszámossá, vagy válnak földönfutóvá. Az illiberális rezsim nyíltan megtagadta a jobboldaliság népi irányzata, a kisgazda politika történelmi örökségét, hogy a feudális birtokos osztály restaurációját hajtsa végre. Csakhogy a feudalizmus évszázadai lejártak: a földesurak és nincstelen zsellérek társadalmi struktúrája többé sem gazdaságilag, sem szociálisan, sem morálisan nem fenntartható.
3. Gyártósor mellé rendelt magyarság
Az Orbán-rendszer nem kiművelt emberfőkből épít jövőt, mert emberi erőforrásként tekint a társadalomra, amelynek tagjait olyan kereskedelmi alapként értékesíti a német autógyártókkal és kínai akkumulátorgyárakkal folytatott tárgyalásai során, mint a föld ásványkincseit. Orbán Viktor és hatalmi elitje az oktatáspolitikáját ennek a társadalompolitikának rendeli alá, mert sok évszázados tapasztalat, hogy aki a jelenben kívánja érvényesíteni a maga érdekeit, és ezért el akarja lopni a jövőt, az osztályteremben kezd fosztogatni. Az illiberális rendszer hatékonyan kiűzte a magyar oktatásból a szabadságot, a kíváncsiságot és a szenvedélyt. A tanárok jussa a kiszolgáltatottság és az éhbér, a diákoké a haszontalan adatok gépies magolása és a szorongás gyomorgörcse. Az oktatási rendszer nem készségeket, hanem alattvalói szellemet fejleszt, nem edukál, hanem megtör, nem gondolkodásra nevel, hanem engedelmességre idomít – akár egy pártiskola.
4. Az egészségügy kivéreztetése
A magyar egészségügy a passzív eutanázia összefüggő intézményrendszere: aki nem bír életben maradni a kórtermek penészes plafonjai alatt, az a halálával segítheti hatékonyan az illiberális rendszer működését. Az orvos elvándorol, a beteg kimúlik, a miniszter széttárja a karját. Orbán Viktor nem azt a következtetést vonta le Gyurcsány Ferencnek az egészségügyi rendszer privatizációja terén vallott kudarcából, hogy igenis szükség van állami egészségügyre, hanem azt, hogy a magánosítás műveletét húsz hónap helyett húsz év alatt érdemes végrehajtania. A közkórházak és rendelőintézetek állapota nem pusztán posztmodern Tajgetosz, hanem egyben ajánlás is: akinek nem felel meg a közellátás, az egy magánintézményben kezeltetheti magát, akinek meg nincs elég pénze fizetni a magánklinika költségeit, az ne várja el, hogy az Orbán-rendszer értékes állampolgárként kezelje: halálát a neoliberális gazdasági alapokon álló rezsim közszolgáltatásként kínálja fel. A hazai egészségügy purgatóriumának két kijárata van: egyik felfelé, a magánegészségügybe, másik lefelé, a sírgödörbe vezet.
5. A társadalmi mobilitás elfojtása
Az Orbán-rendszer fentről lefelé nyitott: a hatalom le tud nyúlni a magyarok lelkiismeretéért, identitásáért és vagyonáért – de lentről felfelé zárt, akár egy VIP-páholy. Aki szegény vidékinek születik: Isten vele. Aki a miniszterelnök szomszédjába születik: Isten hozta. A lift elromlott, és csak a lefelé vezető mozgólépcső működik, de az négyszeres sebességgel. A magyarság a születési körülményeihez láncolva előre megírt sorsokat jár be, amelyekből alig van esélye tehetséggel, tanulással vagy munkával kitörni. Ez nemcsak igazságtalan és nemzetietlen társadalompolitika, de gazdaságilag is ártalmas, mert tehetségek tömeges eltékozlásához és szociális feszültségekhez vezet. Az az ország, amelyben a származás lép a teljesítmény helyére, már középtávon lemarad a vetélytársaitól. A polgári társadalmak a hűbéri társadalmaknál nemcsak igazságosabbak, de gazdagabbak és fejlődőképesebbek is.
6. A jogállam megroppantása
Orbán Viktor Alaptörvény néven újraíratta Szájer Józseffel Magyarország Alkotmányát, a bíróságokat betörte, a köztársasági elnök személyét és intézményét kézre eső töltőtollá gyalázta le. 2010 után a törvényesség évről évre egyre kevésbé volt csatorna és fék, s egyre inkább hatalmi jelvény: a kétharmad mindent visz – de nem épít semmit. Orbán Viktor hatékonyan játszotta ki a jogot az igazság ellen, az igazságot az igazságosság ellen, a törvény betűjét annak szelleme ellen. A neofeudális Magyarországon a jog helyett a kegy uralkodik: nem érthető és mindenkire vonatkozó szabályok rendszere, hanem felségjogok és hűségért kiosztott előjogok struktúrája működik. A hatalom korlátlanul érvényesíti akaratát, miközben az állampolgárok jogbiztonsága mellett a fékek és ellensúlyok rendszere is súlyosan sérül. Jogállamiság nélkül Orbán Viktor Magyarországán sem kiszámíthatóság, sem törvény előtti egyenlőség nincs: a hatalom önkényesen rendelkezik, az állampolgárok nem bízhatnak a bíróságokban, és ennek nyomán megszűnik a polgári társadalom lényege, a törvény egységes uralma mindenki felett.
7. A politikai alternatíva felszámolása
Orbán Viktor nemcsak legyőzte, hanem kiherélte az ellenzékét: gerincét megtörte, szereplőit egzisztenciális függésbe hozta, és a szégyenteljes vesztesek vitrinjébe helyezte minden politizálni vágyó magyar okulására. A választás másfél évtizeden át nem döntés, hanem üres szertartás volt. A balliberális politika önmaga gúnyrajzává nyomorodott, a jobboldaliság ezzel szemben önmaga rémképévé fuvalkodott fel – eredeti jelentése a Fidesz országuralma nyomán nem több, mint ködös emlék. Az egyetlen párt az állam, az egyetlen ellenfél Brüsszel, mert Orbán Viktornak négy egymást követő választáson sem akadt tényleges kihívója. Csak politikai verseny teheti elszámoltathatóvá és felelőssé a közhatalmat. Ahol nincs ellenzék, ott nincs alternatíva sem, márpedig akinek nincs alternatívája, az bármit megtehet, aki meg bármit megtehet, az bármit meg is tesz – így válik a választásból rituálé, és így válik a vezetésből önkény.
8. A kultúra elzüllesztése
A hatalom szemet vetett a szellemre, és aranykalitkába zárta azt. Az alkotóknak ma akkor jut pénz alkotni, ha térdepelnek. Aki felkérdez, azt leváltják, akinek ellenvéleménye van, azt elhallgattatják. Magyarországon a kultúra intézményei többé nem szabad terek, hanem a nemzeti giccs legyártásához tartozó kifizetőhelyek. A hatalom minden eszközével alárendeli a kultúrát a reakciós ideológiának: hűséges szolgálat alapján nevez ki intézményvezetőket, világnézeti alapon cenzúrázza a művészetet, a független szellemű alkotókat pedig kiszorítja a támogatottak köréből – ezzel a kultúra szabadsága megszűnik, a társadalom pedig elveszíti azt a tükröt, amely az önreflexió képességéhez szükséges. Magyarországon a kultúra tizenöt év alatt nagyrészt a hatalom szócsövévé vált, az állampolgárok szelleme beszűkült, a közgondolkodás elsivárosodott, és a nemzet szellemi tartása végzetesen meggyengült. Az illiberális rendszer a magyarság alsó néprétegeinek Fásy Ádám mulatós istállóját, saját uralkodó osztályának pedig Mága Zoltán és Miklósa Erika gálaestjeit szánja kultúra gyanánt. Operettország díszmagyarban várja a szellemi végelgyengülést.
9. A hatalomtól való félelemre szoktatás
Az Orbán-rendszer nem diktatúra, de természetesen nem is demokrácia, hanem jól olajozott félelemgépezet, amelyben a félelem tárgya nem a nyílt zsarnokságokban gyakorolt fizikai megsemmisítés, hanem a félalkotmányos-félautoriter rendszer által intézett egzisztenciális ellehetetlenítés. Minden állás a lojalitáson múlik, és a befogott száj az egyetlen értékes valuta. Nincs szükség cenzorra: az öncenzúra olcsóbb, mert a kiszolgáltatott kisemberrel saját magát tartatja be. Az állampolgár nem szabad, és nem árt, ha ezt megbecsüli, különben a szabadságából könnyen hajléktalanság válhat. A nép nem elnyomott, csak idomított – az idomár egyik kezében persze korbács van, de a másikban ott a kockacukor. Magyarországon a viselkedést nem belső erkölcsi normarendszer formálja, hanem a külső retorziótól való félelem, amely megbénítja a gondolkozást, elfojtja a kritikai érzéket, és végül elnémítja a lelkiismeretet. Egy olyan társadalomban, amelynek a tagjai félnek megszólalni, egyedül Orbán Viktor lehet szabad.
10. Az erkölcs meghamisítása
Orbán Viktor politikájának legfőbb szövetségesére a magyarság megrontott morális integritásában talált. A cselédmentalitás, amelyet feudális évszázadok formáltak, és amelyet a kádárizmus hatékonyan konzervált, az Orbán-rendszer legfőbb pillére lett. Az illiberális pártállam nem pusztán elkövette az ország kifosztását, hanem elfogadtatta a magyarokkal, hogy az orbáni elit kedvére lophat, ha csökken a rezsi, és hogy a jog szabadon hajlítgatható, ha a migráns a határkerítésen kívül marad, mert a szabadság túl sokba kerül, úgyhogy sem a hatalomnak, sem a gyámságát élvező kisembernek nem éri meg. Az Orbán-rendszer nem pusztán berendezkedés, hanem hamis értékrend, amely szerint a behódolás tehetség, a gyávaság bölcsesség, az önzés hazafiság. Beszédes tény, hogy az illiberális rezsim pusztán azért gyengélkedik, mert fél évtizede nincs gazdasági növekedés, így a magyarokat elkezdte zavarni a hűbéres oligarchia Gucciban, Bvlgariban és Chanelben kifejeződő luxusa. A magyarság megtörése és lábhoz szoktatása olyan jól sikerült, hogy ha jutna krumplileves az asztalra, a kastélyok és jachtok uralma a panellakások meg a vályogházak felett bizonyára az idők végezetéig tartana.
A cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/28. számában jelent meg július 11-én.
Az Orbán-rendszer további tíz fő bűne
11. A pártállam restaurálása
Húsz év szünet után visszatért a Kádár-rendszer, párt és állam újra egybefonódott, a négy hatalmi ág már megint négy egymásba nyíló bálterem. Egy kollégiumi szoba tele MSZMP-tagokkal meg KISZ-titkárokkal 1988-ban párttá alakult, 1998-ban megszerezte Magyarország kormányzásának jogát, 2010-től pedig elragadta, és megszállta a magyar államot. A többpártrendszer funkciója, hogy az ellenzék alkalmatlanságát és a Fidesz alternatívátlanságát demonstrálja, az illiberális rezsim tagadja a pluralizmust, és újraöltözteti az egyeduralmat: ezúttal nem vörös rongyokat aggat rá, hanem a nemzeti trikolor színeivel ékesíti fel – az önkény azonban, amelyet a díszek elfednek, éktelen.
12. A közbizalom megrendítése
Visszamenőleges törvénykezés, eurómilliárdos gázszerelő, kopaszok a választási irodánál – ezek mindegyike egy-egy üzenet. Annak üzenetei, hogy a pecsétes papír Magyarországon semmit nem ér, a hatalom bármit elvehet, amit megkíván. Ha egy NER-uraságnak megtetszik egy cég, felkínálja az értékének a felét, amit érdemes elfogadni, vagy fel lehet készülni a NAV-vizsgálatra meg az ahhoz tartozó hatósági bírságra, mert aki keres, az talál. A jogállam 2010 óta nem több, mint díszlet, a törvény nem az igazság eszköze, hanem a rezsimé, amely maffiaszerűen terjeszti ki a csápjait mindenre és bármire, amiben hatalmat vagy vagyont szimatol. Az illiberális uralom szándékosan ássa alá a magyarok hitét a közintézmények jogtisztaságában, és Orbán Viktor ezt az alávaló feladatot rendszerint éppen azokkal végezteti el, akik a közbizalmat hivatalosan védelmezni volnának hivatottak – és ezzel is üzen: a hatalmi visszaélés nem rendszerhiba, hanem a rendszer meghatározó vonása.
13. Az értelmiség megtagadása, szövetség a roncstársadalommal
Egykor az értelmiség látta el a közvetítő funkciót az elit és a tömeg közt, aztán az elit leváltotta az értelmiséget a PR-os és marketinges kasztra, hogy üzeneteivel a társadalmi tudat helyett az emberi tömeg sötéten örvénylő tudattalanját célozza meg. A nemzeti konzultációk értelmi színvonala híven reprezentálja a rezsim önkifejezésének minőségét – a rogáni tömegkommunikáció nem szégyell primitív emoji-jelekig és az abszurditásig ostoba, posztmodern mémekig is lenyúlni, hogy tartalmatlan és érvénytelen közléseivel próbáljon emberi színben feltűnni alattvalói előtt. Aki Magyarországon él, az érzékeli, hogy Bede Zsolt a puszta létében valami nagyon mélyet és igazit fejez ki az Orbán utáni jobboldaliságot illetően. Az éjsötét butaságnak és az elaljasult primitívségnek a dogmás rendszerpártiság képében burjánzó kultúrája tudatos stratégia terméke, amely mögött az elit és a tömeg polgárság ellen kötött szövetsége húzódik meg.
14. Generációs ellehetetlenítés, a fiatalok elüldözése
Az illiberális uralom célja nem a huszonegyedik századi Magyarország építése, hanem az idő megállítása, és a múlt konzerválása. Az Orbán-rendszer nem pusztán megfosztja a fiatalokat az érvényesülés lehetőségétől, de explicit módon kizárja őket a magyarság jövőjéből. Az állam tudatosan felmondta a szociális bérlakásépítés felelősségét, a piaci árak elszabadultak, miközben a rezsim a lakhatást nem alapvető jogként, hanem magánügyként kezeli. Az ingatlanpiacot a spekuláció és az állami támogatások torzító hatása uralja, amelyek alig titkolt funkciója a rendszer hűbéres arisztokráciájának vagyongyarapítása. Az albérletekben élő fiatalok számára a saját otthonhoz jutás egyre elérhetetlenebb, a lakhatási válság és a boldogulás kilátástalansága azt a félreérthetetlen üzenetet közvetíti nekik, hogy ez nem az ő országuk. Az illiberális politika hatása nem puszta generációs elvándorlás, hanem a fiatal nemzedékek szabályos kiűzetése.
15. A környezetpusztítás intézményesítése
Orbán Viktor Magyarországán a természet egyedül a profit eszköze. Az illiberális rezsim ökológiai bűnei nem elszigetelt esetek, hanem következetes politika termékei, amelynek szellemében a környezet nem önérték, hanem pénzügyi vagy politikai haszonra váltható erőforrás. Az Orbán-rendszer felszámolta a Környezetvédelmi Minisztériumot, a hatósági jogköröket feldarabolta, és gazdasági érdekeknek vetette alá, rendeleti úton lazította az erdővédelmi szabályokat, és „energiavészhelyzetre” hivatkozva lehetővé tette védett erdők tarvágását. Az illiberális uralom turisztikai beruházás keretében védett élőhelyeket tüntetett el a Fertő-tó ökoszisztémájának rovására, a Balatonnál pedig rendszerközeli érdekeltségek irtják a nádasokat, betonozzák a partot, és kerítenek el strandokat meg köztereket, hogy a magyar tengert oligarchikus birtokká formálják át. A természetes vízfolyásokat és ártereket nem védi aktív állami beavatkozás, miközben egyre gyakoribbak az ipari szennyezések, amelyeket nem követ felelősségre vonás. Természetvédelmi területeken bányák nyílnak, amelyekkel a rendszer erőszakosan szolgálja ki a nyersanyagérdekeket. Miközben aszályok sújtják Magyarországot, a vízbázisokat az állam magánvállalkozások kezébe adja az átláthatóság legcsekélyebb igénye nélkül. A természetvédelem intézményei nem kapnak elegendő forrást, a szakembereket partvonalra szorítják, a döntések politikai hűség és gazdasági érdekek alapján születnek, a hazai zöldpolitika hiánya mögött pedig a klímaszkepticizmus rejtett alapállása húzódik. A rendszer nem egyszerűen hanyag, hanem aktív természetrombolást végez: a „nemzeti érdek” hivatkozásával minden, amit még nem építettek körbe, szabadon kisajátítható, és profittermelésre fogható.
16. A meritokrácia tagadása, kontraszelekció az élet minden területén
Aki többet tud, az gyanús. Aki önállóan dönt, az veszélyes. A rendszer alapelve, hogy soha ne a legjobb érvényesüljön, hanem mindig a leghűségesebb. A szervilizmus az ambíció valutája lett, az érdem pedig kalkulálhatatlan kockázattá vált. Az állam, a kultúra, az egyház és a média vezető pozícióiban egyaránt kurzusszolgák ülnek, és minden tisztviselőnek kötelessége, hogy komisszár is legyen. A funkcionáriusok feladata nem a kérdezés, hanem a szolgai végrehajtás, így a szaktudás azonnal háttérbe szorul, ha nem illeszkedik hézagmentesen a politikai akaratba. Az Orbán-rendszert a mindent átható gyanakvás és a zsákmányért folytatott, szolgai tülekedés jellemzi, a tehetség és a tisztesség olyan hátrány, amely vezető pozícióban nem fenntartható, a független gondolkodás veszélyes, a kreativitás ellenjavallott. Az érdem szerinti kiválasztás tagadása nemcsak morális, hanem szakmai csődhöz is elvezet: a rendszer a saját sírját ássa azzal, hogy bünteti a tényleges kompetenciát. Amikor a miniszterelnök a Magyar Tenisz Szövetség élére száműzte kancelláriaminiszterét, az imponáló fellépésű Lázár Jánost, mert szorongással töltötte el annak Kormányinfókon demonstrált, lefegyverző alkalmassága, azzal a teljes hatalmi elitnek üzent: az illiberális Magyarországon a középszerűség a nemzeti minimum.
17. A nemzeti identitás kisajátítása
Amikor Orbán Viktor a 2002-es választási kampányában a kokárdát, valamennyi magyar nemzeti önkifejezésének jelképét a Fidesz pártjelvényévé gyalázta, egyeduralmi törekvésének körvonalai már jól látszottak. Amikor ugyanebben az évben azt mondta, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”, és ezzel riválisait a magyarság ellenségeinek bélyegezte, kijelölte politikájának ívét bármiféle konszenzus tagadásának és a konszolidáció elutasításának ösvényén. Orbán személye 2010-től ennek megfelelően kezdett egyet jelenteni a komplett magyarsággal, hivatkozásaiban visszatérően a „magyar emberek” akarták vagy nem akarták azt, amit épp a maga hatalmi érdekeként azonosított. Minden egyéb nemzetgyalázat már ebből következik: aki kritizálja a rendszert, az nemzetáruló, aki mást vall a múltról, az hazátlan. A nemzettudat hatalmi jelvénnyé züllött, és egyre kevesebben vállalták az azért járó megbélyegzést, hogy szóvá teszik ezt. Az újabb és újabb, kétharmados országgyűlési többségre jogosító választási győzelmek nyomán egyre többen alkalmazkodtak az elfogadhatatlanhoz: a Szent Korona fősége alatt csak egyféleképp szabad gondolkodni – és az a gondolat mindig az illiberális rezsim meg a hűbéres oligarchia érdekének megfelelő. Így vált a nemzeti érzés nemes közösségi tapasztalatából politikai követelmény és hatékonyan érvényesített alapja a nemzetből való mindennapos kirekesztésnek.
18. A goebbelsi beszéd meghonosítása, totalitárius szellemű gyűlöletkommunikáció
A Fidesz uralmi szisztémájában a gyűlölet nem eszköz, hanem cél. Az ellenség megnevezése csak találékonyság és gátlástalanság kérdése: migráns, homoszexuális, sorosista, brüsszelita, libernyák, globalista, tanár, baloldali, hajléktalan. A nyelv militáns, a retorika paranoiás, a zsigeri közlés az ösztönvilágot ostromolja. Az ideológia termék, amelyet a vonzó narratíva ad el a tömegeknek: egy olyan népmese, amelyben mindig Orbán Viktor a hős – a propagandaminiszter Rogán Antal, a marketingkreatív Habony Árpád, a gyűlölet irnoka és szónoka pedig az uszításmester, Bayer Zsolt. Az Orbán-rendszer nem országot kormányoz, mert döntéshozói rájöttek, hogy a hatalmuk nem ezen áll vagy bukik: ha a vonzó történetmesélés elragadja a magyarok érzelemvilágát, nemcsak az ország állapotáról, de a magukéról is elfelejtkeznek. Aki nem fogadja el a hatalomtól a gyűlölet aktuális tárgyát, az a rendszer szemében hígmagyar – és ez ciklusról ciklusra egyre kevésbé pusztán Bayer Zsolt, hanem egyre inkább a teljes jobboldali kurzus ítélete. Kellő előhergeléssel a gyűlölet törvénye már önmagát tartatja be.
19. Magyar és magyar szembeállítása
Az Orbán-rendszer talán legsötétebb jegye, hogy a nemzet megosztását tudatos politikai stratégiává tette. A hatalom olyan törésvonalakat mélyített el, amelyek szemközti oldalain élők szabad társadalmakban békésen megférnek, az illiberális uralom a szakadékok fölé ácsolt hidakat azonban következetesen felégette – az eredmény egy megfélemlített és széttagolt magyarság lett, amelyben a nemzethez nem a másik magyarhoz fűződő összetartozás, hanem a magyarságot reprezentáló elit iránt demonstrált alattvalói hűség rendel. Bár az illiberális uralom kádári vonásai félreérthetetlenek, a társadalompolitikája nem kádárista, hanem alapvetően és mélységesen rákosista: aki nincs a rendszerrel, az ellene van. A propaganda következetesen dolgozik azon, hogy a magyarság tagjai ne ismerjék fel a maguk érdekeit, hanem egymásból belső ellenséget gyártsanak. A szembeállítás célja, hogy aki Orbán Magyarországán frusztrációt érez, az dühében soha ne felfelé pillantson – csak oldalra, mert Jean-Paul Sartre mondását az illiberális logikára alkalmazva: a pokol a másik magyar.
20. Csatlósszerep Oroszország mellett, Magyarország elszigetelése
Európa szívében egy putyinista latorállam zsarolja vétók tömegével a szövetségeseit, miközben atomreaktorokat építtet a Roszatommal, és orosz propagandát harsog nyilvánosságának valamennyi eresztékén át. A magyarság harmincöt éve ajándékba kapta a szabadságot a Moszkvától való függetlenség képében – nem is lett a szabadságának becsülete: ugyan ki csodálkozik, hogy Orbán Viktor önként helyezi vissza Vlagyimir Putyin lábához. Az „illiberális” külpolitika tényleges jelentése az, hogy a magyarok nem megbízható szövetségesek, hanem a civilizációjuk árulói és fegyverhordozók egy háborús bűnös udvarában. Magyarország keleti alávetettsége csak mellesleg stratégiai zsákutca: elsősorban a magyarság nemzeti önazonosságának meggyalázása. Augusztus 20.: a Rómától kapott kereszténység és a nyugati orientáció ünnepe – az Orbán-rendszernek nem több, mint tűzijáték a putyini Oroszország cinkos szövetségében. Március 15.: a polgári szabadságjogok és a nemzeti függetlenség ünnepe – mára egy felvilágosodással és modernitással hadakozó autokrácia álságos külsőségévé züllött, és az orosz szuronnyal halálra döfött Petőfi hiába forog ismeretlen sírjában. Október 23.: a Varsói Szerződés elutasításának és a Moszkva elleni szabadságharcnak az ünnepe – ma egy olyan rezsim parádézik évről évre rá hivatkozva, amelyik nyíltan szövetkezik a Moszkvából diktált zsarnoksággal, és köp bele ezzel az ötvenhatos hősök sírgödrébe. Az oroszellenesség pár évtizede még a hazai jobboldali önazonosság legmeghatározóbb jegye volt, és több ennél: nemzeti konszenzus tárgyát képezte – Orbán Viktor a népnemzeti oldal ruszofillá nevelésével olyan identitásmerényletet követett el a saját szekértábora ellen, amelynek pusztító következményeivel nemcsak az általa deformált kurzusnak, de a teljes magyarságnak el kell majd számolnia.
A cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/31. számában jelent meg augusztus 1-jén.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)