MINT EGY FALAT KENYÉR – AUGUSZTUS 20-A, AZ IDEOLÓGIÁK, KORSZAKOK ÉS SZIMBOLIKÁK ZŰRZAVARA

QUBIT
Szerző: NAGY GERGELY
2025.08.20.

„Majthényi Géza járási főszolgabíró lendületes beszéd kíséretében nyújtotta át Kukucska Jánosnak, a 40 évi hű szolgálatáért kitüntetett cselédnek a földmivelésügyi minisztertől kapott elismerő oklevelet és 50 koronát, amit a megjutalmazott sűrű könnyhullatások közt vett át.” Ez az aprócska mozzanat Emődy József suránkai birtokán történt 1903 augusztusában, a helyi Néplap számolt be róla, és Kovács Ákos etnográfus, történész Kitalált hagyomány (2006) című könyvének egyik lábjegyzetében szerepel.

Az aratóünnep ekkortájt már szinte hivatalos és kötelező rítussá vált, méghozzá leginkább azért, mert Darányi Ignác hírhedt, 1898-as „rabszolgatörvényét” (emlegették cselédtörvény, derestörvény néven is) követően a hatalom úgy érezte, mégiscsak adni kellene valamit a földművelőknek is. A törvény, amelyet később két hasonló követett még, elsődlegesen a terjedő mezőgazdasági sztrájkok visszaszorítására, a földműves szervezkedés és mozgalom letörésére készült szigorú szabályozás – nem véletlenül kerül elő ez a baljós elnevezés 2018-ban, a túlóratörvény időszakában –, és Darányi a földesurak és a mezőgazdasági munkások közötti „patriarchális jó viszony” visszaállítására szorgalmazza az aratóünnepek bevezetését. Valamint ezek összekötését különféle gesztusokkal, meg persze táncmulatságokkal, sőt, már egész korán tűzijátékkal is...

ITT OLVASHATÓ