Szerző: Szabó Gábor
2015.12.15.
Azért írok blogot elég régóta, és azért teszem terepen is a dolgom, hogy az Orbán Rezsim megbukjon. És bár írtam már erről, de beszéljünk kicsit most az Utánuk következő időszakról. Hisz nem azért akarjuk Őket eltakarítani, hogy még roszabb jöjjön.
A Végcélban nagyjából minden magyar egyetért: polgárainak biztonságot, jólétet és szabadságot biztosító Országra van szükségünk. A dolog furcsasága az, hogy ezt még a Fidesznyikek, meg a Jobbnyikok döntő része is így gondolja. 
Az igazi viták, közéleti harcok témája nem is a Végcél, hanem azok az utak, amiken odáig eljuthatunk. És itt aztán minden játszik, annyi elképzelt út van, ahány közvéleményformáló értelmiségi, vagyhát inkább még több is, vannak, akik még magukkal sem értenek egyet. Mint nyilván eddig kiderült, nem vagyok híve az emberkísérleteknek. Nem tartom jó módszernek a Mimagyarok mindent jobban tudunk mindenki másnál melldöngetését.
Nem is életszerű, lássuk be, a magánéletben többségünk nem akarja újra feltalálni a biciklit, meg a bablevest, inkább felülünk arra, amit más már elég jól kitalált, vagy megesszük, ha finom szokott lenni.
A közélet meg a magánélet jó esetbennem két teljesen eltérő dolog. Mondom, jó esetben, mert persze Magyarország ebben is "élenjár", itt amagánélet erkölcseiből, alapelveiből, logikájából SEMMI nem tükröződik társadalmi szinten. Magánemberként NEM lopunkcsalunkhazudunk - már többségünk nem, vagy csak végszükségben -, a politikának meg elnézzük, ha ezt teszi, ez az egyik fő bajunk, de menjünk tovább.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.